nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-29 -tól
Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Egercsehi Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3341 Egercsehi, Egri út 8.

(3) Illetékességi területe: Egercsehi község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jelképei a címer, zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, közepén Magyarország címere látható, körfeliratát pedig „Egercsehi Községi Önkormányzat” képezi.

(6) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Egercsehi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 3341 Egercsehi, Egri út 8.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.egercsehi.hu.


II. Fejezet

A települési önkormányzat feladata, hatásköre

2. §

(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(4) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) nappali szociális ellátás társulás keretében,

b) felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok támogatása.

(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Közös Önkormányzati Hivatal, társulás, továbbá a jegyző.

(7) A képviselő-testület – a Mötv. 42. §-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, vagy a jegyzőre ruházhatja át. A képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetve az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról önkormányzati rendeletben, kizárólag egyedi döntést igénylő esetekben, határozattal dönthet. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.


III. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a képviselő-testületi ülést a napirendi pontok változatlansága mellett legkésőbb 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A megismételt ülésen tisztázni szükséges a határozatképtelenség okait. 

A képviselők jogai és kötelességei

4. §

(1) A képviselőt az Mötv.-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az Mötv.  szerint esküt tesz.

(3) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.

(4) A képviselő nem végezhet olyan tevékenységet, amely a község érdekeit sérti, vagy az ellen irányul.

(5) Az önkormányzati képviselő az Mötv 32. §-ban foglalt kötelezettségein túl köteles:

a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, jó hírnevét megóvni.

b) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.


A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozata

5. §

(1) A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.


A képviselő-testület ülései

6. §

A képviselő-testület alakuló ülést, rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.


Alakuló ülés

7. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, dönt a polgármester és az alpolgármestert illetményéről, tiszteletdíjáról.


A képviselő-testület ülése

8. §

(1) A képviselő-testületi ülés a hónap utolsó hetében, szerdai napon, rendszerint 14 órakor kezdődik. A rendkívüli testületi ülés időpontja ettől eltérhet.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott éves munkaterv szerint, de minimum évente 6 alkalommal ülést tart, mely a képviselő-testület működésének alapja.

(3) Az éves munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.


Rendkívüli ülés

9. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

a) a települési képviselők egynegyedének,

b) a képviselő-testület bizottságának,

c) valamint a kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó írásbeli indítványára.

(3) Az indítvány alapján a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.


Az ülések nyilvánossága

10. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdetményi és a község hivatalos honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(4) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, valamint

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.


A képviselő-testület ülés előkészítés

11. §

(1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a.) a települési képviselőket,

b.) a jegyzőt,

c.) a területileg illetékes kormányhivatal vezetőjét, amennyiben a képviselő-testület ülését indítványozza,

d.) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, amennyiben az adott napirendi pont az által vezetett szervezeti egységet érinti és a polgármester a meghívását szükségesnek tartja

(2) A képviselő-testület ülésére a polgármester meghívhatja azt, akinek megjelenését indokoltnak tartja.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket lehetőleg a meghívóval együtt, de legkésőbb a képviselő testületi ülés megkezdéséig közölni kell a meghívottakkal. Azok részére, akiket csak bizonyos napirendi pontok tárgyalásához hívtak meg, írásbeli előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan kell közölni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.


A képviselő-testület ülésének napirendje

12. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.


Napirendre vétel

13. §

(1) Az ülés napirendjére felvenni azon:

a.) előterjesztéseket,

b.) önálló indítványokat,

c.) nem önálló indítványokat

lehet, amelyek a képviselő-testületi rendes ülést megelőző 3. napig a polgármesterhez beérkeznek.

(2) Amennyiben a polgármester által megállapított napirend valamely pontjához módosító indítvány érkezik, a polgármester a módosító indítvány alapján a napirendet kiegészítheti, illetőleg módosíthatja. Amennyiben a polgármester a módosító indítvány alapján a napirend kiegészítését, módosítását nem javasolja, a képviselő-testület napirend előtt egyszerű többséggel szavaz arról, hogy a napirend az indítványnak megfelelően kiegészítésre, módosításra kerüljön-e.

(3) A polgármester bármikor javasolhatja a napirend kiegészítését, vagy módosítását, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.    

(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1./ rendeleti javaslatok,

2./ határozati javaslatok,

3./ beszámolók,

4./ tájékoztatók,

(5) A polgármester indokolt esetben jogosult a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően meghatározni, vagy megváltoztatni.


Előterjesztések

14. §

Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a képviselő-testületi bizottság elnöke által előzetesen írásban benyújtott:

a.) rendeleti javaslat,

b.) határozati javaslat,

c.) beszámoló és

d.) tájékoztató

Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei

15. §

(1) A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni.

(2) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.


16. §

(1) Az előterjesztés tartalmazza:

a.) a tárgyat és a tényállást,

b.) a lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

c.) a változatok indokait,

d.) szükség szerint a döntési javaslatot (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat) és a felelőst valamint a határidő megjelölését.

(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint intézményvezető lehet.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelem szerint” kifejezés is használható.

(4) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.


Egyes előterjesztésekre vonatkozó külön szabályok

17. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottság elnöke köteles az előterjesztések készítése során a jelen rendeletben foglaltakat figyelembe venni.

(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen rendeletben foglalt követelményeket figyelembe kell venni.


Rendkívüli előterjesztés

18. §

(1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőzően merült fel és a szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig az ülésen kiosztható vagy szóban előterjeszthető.


A képviselő-testületi ülések összehívása

19. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetében az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.


A rendes ülés összehívása

20. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus úton úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.

(3) Rendkívüli ülés esetén a meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus úton kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.)


A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

21. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal azt a személyt, szervezet, intézmény vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.



A tanácskozás rendje

22. §

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról. Megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére, majd javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezetők személyére.

(2) Az ülésvezető ülésvezetési feladatai, jogköre:

a.) az ülés vezetése,

b.) a szó megadása, megtagadása,

c.) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d.) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e.) az ülés félbeszakítása,

f.) napirendi pont tárgyalásának elnapolása,

g.) tárgyalási szünet elrendelése,

h.) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) Az ülésvezető vitavezetési feladatai:

a.) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b.) szavazást rendel el,

c.) megállapítja a szavazás eredményét,

d.) kimondja a határozatot.


(4) Az ülésvezető egyéb feladatai, jogköre:

a.) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b.) az ülés rendjének biztosítása.

(5) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(6) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(7) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület legfeljebb 30 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(8) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan esemény történik, amely a napirendi pontok tárgyalását ellehetetleníti, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Az ülés félbeszakításának időtartama legfeljebb egy óra lehet.

(9) Az ülésvezető a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban felszólalásnak nincs helye.


Napirendek megtárgyalásának szabályai

23. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.

(4) Az előadóhoz a napirendi ponttal kapcsolatban a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(5) A képviselő-testületi ülésre meghívottak az ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódóan felszólalhatnak.

24. §.

(1) Egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 4 percnél, a második 3 percnél hosszabb nem lehet. Harmadik felszólalást a polgármester engedélyez legfeljebb 2 perc terjedelemben.

(2) Az előadó, a polgármester, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, az alpolgármester, az ülés elnöke és a jegyző a napirendi kérdéshez a polgármester engedélyével, több alkalommal is hozzászólhatnak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása során legfeljebb egy esetben szólalhatnak fel. A jelen pont szerinti korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, amennyiben az érintett a hozzá intézett kérdést válaszolja meg.

(4) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg.

(5) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.


25. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben észrevételt kíván tenni. Az ülésvezető munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.


Közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat

26. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után - 2 perc időtartamban szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, - az Mötv.-ben 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás kérésen kívül - közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(2) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan önkormányzati ügy, amely a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, annak működésére, pályázat előkészítésére, vagy lebonyolítására stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.


Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

Személyes érintettség

27. §

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő legkésőbb az adott napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A kizárásról szóló döntéshez minősitett többség szükséges.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő-testület - az érintettségről való tudomásszerzést követően - minősített többséggel dönthet az érintett képviselő döntéshozatali eljárásból történő kizárásáról.

(5) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

Nyílt szavazás

28. §

(1) A nyílt szavazás során az ülést levezető „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kérdésére a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a támogatott módosító indítványokkal módosított javaslatokat teszi fel szavazásra. Ha nincs módosító javaslat az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodom szavazatra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.


Név szerinti szavazás

29. §

(1) Az ülésvezető név szerinti szavazást rendel el, ha azt bármely képviselő indítványozza.

(2) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(4) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülésvezető és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.


Titkos szavazás

30. §

 (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott  ügyekben titkos szavazás tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság 2 képviselő tagjából, és a jegyzőből álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek beszámol.


Az önkormányzati döntések

31. §

A képviselő-testület döntése:

a) önkormányzati rendelet,

b) határozat.


A rendeletalkotás

32. §

(1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjeszteniük.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.


33. §

(1) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből, indokolásból és előzetes hatásvizsgálati lapból áll.

(2) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.


34. §

(1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletet a hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(3) A rendelet kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A kihirdetést követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek egységes szerkezetben az önkormányzat honlapjára is felkerüljenek.

(5) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

Határozathozatal

35. §

(1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző.

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.



36. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekben, napirenddel kapcsolatos kérdésekben;

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben;

c) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

37. §

(1) A képviselőtestület határozatait évenként 1-től kezdődően, folyamatos arab sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot is. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A határozat megjelölése a következő: Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/ 20… (az ülés hó, nap) határozata.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

38. §

A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.


A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

39. §

(1)) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - az ülést követő 30 napon belül fel kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapjára is.

 (2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(3) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) a névszerinti szavazásról készült névsort,

d) az írásbeli előterjesztéseket,

e) az írásban benyújtott kérdéseket, bejelentéseket, javaslatokat,

f) a testületi ülésen utólag kiosztott – döntést igénylő - anyagokat,

g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét,

h) az elfogadott és aláírt rendeleteket,

i) a hozott döntéseket.

(5) Jelen paragrafus rendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.


Fórumok rendje

40. §

(1) A lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló település politikai fórum, továbbá

b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.


Közmeghallgatás

41. §

(1) A közmeghallgatás helyét, idejét a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a) a képviselő-testület tagjai;

b) a jegyző,

c) a polgármester meghívja azt, akinek megjelenését szükségesnek tartja.

(3) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a képviselők legalább fele azt indítványozza.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az önkormányzat hirdetőtábláján, és a hivatalos honlap kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei

A polgármester

42. §

(1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester keddi napon 08-12 óráig tartja ügyfélfogadását az egercsehi hivatal épületében.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Mötv-ben meghatározott ügyek kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a - a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(6) A polgármester olyan döntéseihez, amely az önkormányzatnak nettó 1.000.000,-Ft feletti összegben jelent pénzügyi kiadást, a Pénzügyi Bizottság hozzájárulására van szükség. 


Alpolgármester

43. §

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ az alakuló ülésen.

(2) A képviselő-testület közvetlenül nem adhat feladat- és hatáskört az alpolgármesternek.

(3) Az alpolgármester jutalmáról, valamint illetményének, költségtérítésének mértékéről a képviselő-testület dönt az alakuló ülésen.

A jegyző, aljegyző

44. §

Az érintett települések polgármestereinek eltérő megállapodásának hiányában, Egercsehi község polgármestere - pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki.


45. §.

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő -, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő -, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.


A Közös Önkormányzati Hivatal

46. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Egercsehi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, ügyrendjét külön szabályzat határozza meg.


A társulások

47. §

(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása: Egercsehi- Egerbocs- Szúcs- Bátor Községek Szociális Intézményfenntartó Társulás (a továbbiakban: Társulás)

(2) A társulás által ellátandó feladat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.


A képviselő-testület bizottsága, a bizottság jogállása, megválasztása

48. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre, melyeknek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.


49. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a megjelölt képviselő tagok összetétellel:

Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

Szociális Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

(2) A bizottság összetételét a 2. függelék, a feladatait az 5. melléklet tartalmazza.


A bizottság ülései

50. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, a jegyző és a képviselő. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit a bizottság alakuló ülésén elnökhelyettesként megválasztott képviselő veszi át.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést és a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.


51. §

A képviselő-testület a bizottságára minősített többséggel hozott döntésével hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja.


52. §

A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

V. Fejezet

Együttműködés a civil szervezetekkel

és a nemzetiségi önkormányzattal

53. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A képviselő-testület együttműködési megállapodást köt az Egercsehi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, amelyet a rendelet 6. melléklete tartalmaz.

VI. Fejezet

Önkormányzat gazdálkodása

Az önkormányzat vagyona

54. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló szabályokat külön rendelet állapítja meg.


Gazdasági program

55. §

(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt önkormányzati céljait az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely öt évre szól.

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmény vezetőjétől.

(3) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő a képviselő-testületnek az alakuló ülést követő 6 hónapon belül.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

56. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Egercsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2014.(II.26.) önkormányzati rendelete.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
47.22 KB
2. melléklet
77.02 KB
3. melléklet
168.03 KB
4. melléklet
32.32 KB
5. melléklet
59.67 KB
6. melléklet
227.03 KB
1.-2. függelék
24.38 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!