nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rábakecöl község képviselő-testületének 13/2012 (XI.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2012-11-16 - 2014-08-03
Rábakecöl község képviselő-testületének 13/2012 (XI.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Rábakecöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6.) pontjában, 5. § (2) bekezdés b) – c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mhötv.) 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet hatálya


1.§

(1) A rendelet tárgyi hatálya Rábakecöl Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.


2. Az önkormányzat vagyona


2.§ Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. sz. függelék tartalmazza.


3.§ Rábakecöl Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.


4.§

(1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

            a) a közmű jellegű létesítmények,

            b) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

            c) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

            d) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak

                nyilvánít.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának elemeit a 2. sz. függelék tartalmazza.


5.§

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

            a) a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,

            b) építési telkek,

            c) mezőgazdasági földterületek,

            d) egyéb vagyon.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

            a) készpénz,

            b) egyéb pénzeszközök és követelések,

            c) értékpapírok,

            d) részvények,

            e) használati és haszonélvezeti jog,

            f) szolgalmi jog,

            g) egyéb vagyoni értékű jogok

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. sz. függelék tartalmazza.


3. A vagyon minősítése


6.§

(1) Az Nvtv-ban meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

            a) a polgármester,

            b) a jegyző,

            c) bármely képviselő-testületi tag.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.


4. A tulajdonosi jogok gyakorlása


7.§

(1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet, közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.


9.§ Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a rendelet melléklete szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.


10.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.


6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása


11.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50.001 – 100.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

            a) az 50.000 Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési

                szerv vezetője önállóan,

            b) az 50.000 Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület

                engedélyével jogosult.



7. A vagyon értékének meghatározása


12.§

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzat

            a) ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy

                forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,

            b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,

            c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.


8. A vagyon elidegenítése


13.§

(1) Önkormányzati ingatlanvagyont értékesíteni nettó 500.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet mellékletét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 500.000 Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet mellékletét képező versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.


9. A vagyonszerzés szabályai


14.§

(1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. § szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.


15.§

(1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.


10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


16.§ Az önkormányzat követeléseiről 50.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.


11. Önkormányzati forrásbevonás


17.§ Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.


12. Vagyonnyilvántartás és leltár


18.§

(1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv-ben és a Mhötv-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.


13. Záró rendelkezések


19.§

(1) Ez a rendelet 2012. november 16-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Rábakecöl Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004.(XI.04.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól.


  Tuba Erik                                                                                                              Dr. Gál László

polgármester                                                                                                                   jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!