nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nőtincs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-07-13 -tól
Nőtincs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelete
a helyi hulladékgazdálkodásról

Nőtincs Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti feladatkörében eljárva, illetve a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 35. § és 88. § (4) bekezdése alapján hulladékgazdálkodás helyi rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§

(1) Nőtincs község Önkormányzata annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatokat teljesítse és érvényesítse a jelen rendeletben foglaltak szerint települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, valamint a keletkező szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A kötelező közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége, a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz valamint a szilárd hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, annak ártalmatlanítása. 


A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya Nőtincs község  közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátására.

(3)  A rendelet tárgyi hatálya az (1) bekezdés szerinti területen keletkező települési hulladék gyűjtésére, szállítására és kezelésére valamint Nőtincs Község Önkormányzata és a vele kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés szerinti közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységére terjed ki.


(4) A rendelet személyi hatálya magánszemélyekre, társasházakra, valamint intézményekre és gazdálkodó szervezetekre ( a továbbiakban ingatlantulajdonos), melyek a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzésével és azok kezelésével összefüggő tevékenységre.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               


3. §


 E rendelet alkalmazásában:


1. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

2. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő (az ingatlanhasználó), továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van (többek között az ingatlantulajdonos).

3. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll.

4. települési hulladék: elsősorban háztartásokban képződő, így a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint olyan gazdálkodóknál, intézményekben képződő hulladék, amely minőségében hasonlít a háztartásokban keletkezőhöz.

5. vegyes, maradék hulladék: a közszolgáltatás keretében rendszeresen gyűjtött olyan települési hulladék, amely elkülönített gyűjtésben nem gyűjthető.

6. elkülönítetten gyűjtött hulladék: a közszolgáltató által meghatározott módon külön gyűjtött (pl. házhoz menő vagy gyűjtőszigetes gyűjtésben) olyan hulladék, amelyek további hasznosítása megoldott. Így többek között a hasznosítható csomagolóanyagok és a zöldhulladék.

7. hasznosítható csomagolóanyagok: Olyan a közszolgáltató által meghatározott anyagok, amelyek valamilyen termék csomagolását képezik.

Így többek között papír, fémdobozok (üdítős- és konzervdoboz), műanyag csomagolás (bevásárló táskák, zacskók, italos palackok, mosószeres, öblítős flakonok), és a társított csomagolás is, mint például az italos karton (tejes és üdítős dobozok).

8. zöldhulladék: elsősorban zöldfelületeken, kertekben képződő biológiailag lebomló hulladék. Így többek között a falevél, elpusztult növényi maradványok, gyomok, gallyak, nyesedékek, fűkaszálék.

9. lomhulladék: minden olyan hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja (használt bútor és háztartási eszközök, hűtőszekrény, szőnyegek, stb), kivéve az elkülönítetten gyűjtött hulladékok, építési és bontási törmelék, gépjármű és ipari berendezések alkatrészei, veszélyes hulladékok.

10. veszélyes hulladék: a Ht. 1 mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzővel (robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, toxikus, fertőző, rákkeltő, maró, reprodukciót károsító, mutagén, erősen allergén, környezetre veszélyes) rendelkező hulladék. Így többek között elemek, akkumulátorok, festék és oldószer maradékok, növényvédő szer maradékok és göngyölegeik, lejárt gyógyszerek és maradékaik, fénycsövek, olajjal szennyezett anyagok, azbeszt tartalmú bontási hulladék, állati tetemek, háztartási savak és lúgok maradékai.

11. házi komposztálás: hulladék megelőzés egyik lehetősége, ahol a saját tevékenységből származó zöldhulladékot és konyhai előkészítés hulladékát a tulajdonos a saját kertjében komposztálja, valamint a kész komposztot saját célra felhasználja. Így a zöldhulladék nem kerül elkülönített gyűjtésre és elszállításra, illetve nem keveredik a vegyes, maradék hulladékkal.

12. elhagyott hulladék: minden olyan hulladék, amelytől a birtokosa nem a jogszabályokban előírt módon vált meg, azaz nem adta át a közszolgáltatónak vagy más hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak. Ide tartozik gyűjtőszigetek mellett elhelyezett hulladék is. A hulladék begyűjtéséről és kezeléséről a hulladék birtokosának kell gondoskodnia. Amennyiben a hulladék birtokosa (termelő) nem állapítható meg, akkor közterületeken a helyi önkormányzat, magánterületen pedig az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az elhagyott hulladék összegyűjtésről és kezelésről.


II. FEJEZET

A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Általános rendelkezések

4. §

(1) Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megőrzése érdekében mindenki köteles a települési környezet, különösen a közterületek szennyeződését, fertőzését okozó tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.


(2) A szilárd és folyékony hulladékokkal összefüggő tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a hulladék mennyiségének, illetve térfogatának csökkenését eredményezze, újrahasznosítását minél nagyobb arányban tegye lehetővé, a környezeti kockázatot a környezetkárosító hatású anyagok bekerülésének akadályozásával minimálisra csökkentse, illetve keletkezésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa. Különböző hulladékfajták lehetőség szerint elkülönített (a továbbiakban: szelektív) gyűjtésével elő kell segíteni a gazdaságos hulladék-hasznosítás előfeltételét.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó szelektíven gyűjtött hulladéknak minősül, mindaz az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladék, amelyet a képződés helyén elkülönítve gyűjtenek, a hulladék fajtája, jellege vagy típusa szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését; ide nem értve a vegyes hulladékot.


(3) A szilárd és folyékony hulladékok és azok bomlástermékei gyűjtése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása, kezelése során meg kell akadályozni azok talajba, felszíni, vagy felszín alatti vízbe, levegőbe jutását.


(4) A hulladék ingatlanon történő tárolását a hatályos környezetvédelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti és köztisztasági előírások figyelembevételével kell megvalósítani. Hulladék ingatlanon történő felhalmozása tilos

III. FEJEZET


 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terület határai, ellátás rendje és módja


5. §


  1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során a közszolgáltatási terület határai:

Nőtincs település belterületek





 (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tulajdonában lévő Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. közszolgáltató (továbbiakban Közszolgáltató) végzi. Székhelye: 2100 Gödöllő, Dózsa György út 69.



(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása írásban rögzített, legfeljebb 10 évre vonatkozó közszolgáltatási szerződés alapján történik.


(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás feltételeiben, rendjében bekövetkezett változásokról a változás bekövetkezte előtt 15 nappal a Közszolgáltató legalább a honlapján, és hirdetmény formájában tájékoztatást nyújt.


(5) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet a Ht.-ben, valamint miniszteri rendeletében meghatározott feltételek szerint.


6. §


 (1) A települési hulladékok közül a vegyes, maradék hulladék szállítása hetente 1 alkalommal a


Közszolgáltató honlapján és hirdetményeiben meghatározott napon történik.


(2) A vegyes, maradék hulladék elszállításra akkor kerül sor, ha az ingatlanhasználó a hulladékot a saját tulajdonában lévő, vagy a Közszolgáltatótól bérelt és a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedénybe helyezi el úgy, hogy annak fedele lecsukható legyen és a hulladék átöntése a szállító járműbe akadálymentesen történjen. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat. A hulladék kihelyezése a szállítást megelőző napon 18 órától megengedett, de legkésőbb a szállítási nap reggel 6 óráig kötelező.


(3) Az alkalmazható gyűjtőedények

a) 60 literes, megengedett hulladékmennyiség: 15 kg,

b) 80 literes, megengedett hulladékmennyiség: 20 kg,

c) 110-120 literes, megengedett hulladékmennyiség: 30 kg,

d) 240 literes, megengedett hulladékmennyiség: 60 kg,

e) 1100 literes megengedett hulladékmennyiség: 275 kg,

f) a közszolgáltató által biztosított, a szolgáltató által egyedi jelöléssel ellátott hulladékgyűjtő zsák.


(4)  Közszolgáltató a honlapján közzétett módon lehetőséget ad vegyes, maradék hulladék gyűjtésére alkalmazható hulladékgyűjtő zsák beszerzésére. Közszolgáltató a vegyes, maradék hulladék gyűjtésére kiegészítő megoldásként alkalmazható hulladékgyűjtő zsákért a hulladék elszállítási és kezelési díjat is magában foglaló térítést kér.



7. §


 (1) Amennyiben a gyűjtőedényzet megrongálódása a nem megfelelő ürítés során történt, és erről a Közszolgáltató az erre alkalmas értesítőn az ingatlanhasználót értesítette, a Közszolgáltató gondoskodik az edényzet saját költségén történő megjavításáról, – ha az nem lehetséges a cseréjéről.


(2) Amennyiben a gyűjtőedényzet megrongálódása a nem megfelelő ürítés során történt, és erről a Közszolgáltató az ingatlanhasználót nem tájékoztatta, de az ingatlanhasználó 48 órán belül bejelentést tesz, akkor a Közszolgáltató rendszerfelügyelője kiszáll az adott ingatlanhoz kivizsgálni a bejelentést. A panasz pozitív elbírálása esetén a Közszolgáltató gondoskodik az edényzet saját költségén történő megjavításáról, – ha az nem lehetséges a cseréjéről. Amennyiben az ingatlanhasználó hibájából történt a rongálás, tájékoztatást kap az ingatlanhasználó az edényzet cseréjének szükségességéről. Az ezzel járó költségek viselése az ingatlanhasználót terheli.


(3) Amennyiben a Közszolgáltató tulajdonában lévő, az ingatlanhasználó számára bérbe adott gyűjtőedényzet a rendeltetésszerű használat során elhasználódik, Közszolgáltató saját költségén másik gyűjtőedényzetet biztosít.





8. §


Közszolgáltató megtagadhatja a gyűjtőedényzet kiürítését, illetve a gyűjtőzsák elszállítását, ha:


(1) Mérgező, veszélyes, folyékony, robbanó vagy olyan hulladék kerül elhelyezésre, amely a kiürítéssel, későbbi hulladék feldolgozással foglalkozó dolgozók egészségét, testi épségét vagy életét veszélyezteti, vagy begyűjtése során a gépkocsi, feldolgozása során az egyéb műszaki berendezésben rongálódást idézhet elő, ártalmatlanítása során pedig veszélyezteti a környezetet.


(2) A hulladék elhelyezése során beszorul az edényzetbe.


(3) A gyűjtőedény hulladékkal együttes súlya meghaladja a megengedett hulladékmennyiséget.



9. §

 (1) Közszolgáltató megtagadja a hulladék begyűjtését azon ingatlanhasználók esetében

(a) akik a hulladékgazdálkodási szolgáltatás szüneteltetését kérték - a szüneteltetés idejére,

(b) ha az ingatlanhasználó nem megfelelő hulladékgyűjtő edénybe - a gépi ürítésre nem alkalmas hulladékgyűjtő edényzetbe, nem a közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba- helyezte el a hulladékot.


  1. Amennyiben az ürítés elmarad, a Közszolgáltató dolgozói az ürítés elmaradásának okáról haladéktalanul értesítik az ingatlanhasználót.



 (3) Közszolgáltató elsősorban háztartásonkénti elkülönített (továbbiakban: szelektív) hulladékgyűjtést,valamint gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtést és ezek kombinációját üzemelteti.


(4) A szelektív hulladékgyűjtés a lakosság számára díjmentesen biztosított szelektív hulladékgyűjtő zsák vagy edény alkalmazása mellett történik. Szállítása kéthetente 1 alkalommal a Közszolgáltató honlapján és hirdetményeiben meghatározott napon történik. A szelektív hulladék kihelyezése a szállítást megelőző napon 18 órától megengedett, de legkésőbb a szállítási nap reggel 6 óráig kötelező.


(5) A zöldhulladék szállítása április 1-től november 30-ig terjedő időszakban a Közszolgáltató honlapján és hirdetményeiben meghatározott napon és gyakorisággal történik. A zöldhulladék gyűjtés, a Közszolgáltató által rendszeresített, egyedileg jelölt, biológiailag lebomló, 110 liter űrtartalmú zöldhulladék gyűjtő zsák alkalmazásával vagy edényben történik. Egy ingatlan esetében, a kijelölt gyűjtési héten, legfeljebb 10 db zöldhulladék gyűjtő zsák helyezhető a közterületre. A zöldhulladék gyűjtésre szolgáló zsákot a közszolgáltató hozza forgalomba, a zsák díját és értékesítési helyszíneit a Közszolgáltató honlapján teszi közzé.


(6) A biológiailag lebomló zöldhulladék gyűjtő zsák alkalmazásán felül kötegelt elszállítás is biztosított. A kötegelés azt jelenti, hogy az ingatlanhasználó által kihelyezett zöldhulladék nem ömlesztve, hanem legalább egy ponton összekötve kerül kihelyezésre. Az összekötegelt gallyak, ágak átmérője maximum 6 cm, hossza maximum 100 cm, és a kihelyezett mennyiség össztérfogata maximum 1 m3 lehet.


10. §


 Közszolgáltató, az Önkormányzattal előzetesen egyeztetett időpontban, évi egy alkalommal, felügyelt gyűjtőpontos lomtalanítást végez, melynek keretében háztartásonként legfeljebb 1 m3, kizárólag a nagydarabos lomhulladék kerül átvételre. A lomelszállítás időpontját Közszolgáltató tájékoztatója, hirdetménye határozza meg. Közszolgáltató, legalább évi egy alkalommal gondoskodik a településen keletkező elektronikai hulladékok díjmentes átvételének megszervezéséről.



11. §


 Közszolgáltató jogai és kötelezettségei


 (1) A közszolgáltatási szerződés és a Ht. vonatkozó rendelkezései alapján Közszolgáltató köteles


(a) a közszolgáltatási szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat ellátni,

(b) az elmaradt szállítást a szállítást akadályozó tényező megszűnését követő legkésőbb 48 órán belül elvégezni.

(c) honlapot üzemeltetni, és azon a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos valamennyi fontos információt elhelyezni,

(d) az ingatlanhasználó által tett panaszt kivizsgálni, javaslatot tenni, és arról az érintettet érdemben 15 napon belül tájékoztatni.


(2) A Közszolgáltatónak joga van a közszolgáltatási szerződést a jogszabályban, valamint a közszolgálati szerződésben meghatározott módon felmondani.




12. §

Az ingatlanhasználó jogai, kötelezettségei


(1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a Közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.


(2) Az ingatlanhasználó köteles:

a) a személyében történő változás esetén vagy új ingatlan vonatkozásában, ha ingatlanhasználat kezdődik, a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Közszolgáltatónak. A bejelentéshez szükséges csatolni az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanhasználatot igazoló szerződés vagy hatósági dokumentum másolatát.

b) a Közszolgáltató által bérbe adott hulladékgyűjtő edényzet átvételét aláírásával igazolni,

c) zárható edényzetben gyűjteni a hulladékot,

d) a gyűjtőedényzet rendszeres tisztításáról és fertőtlenítéséről gondoskodni,

e) a vegyes, maradék hulladék gyűjtőedényzet űrtartalmát illetve teherbírását meghaladó hulladékot a rendszeresített gyűjtőzsákban gyűjteni, és a hulladékgyűjtő zsákért a Közszolgáltató által meghatározott díjat megfizetni, elszállítás céljából a meghatározott gyűjtési napon a gyűjtőzsákot bekötve közterületre kihelyezni,

f) gondoskodni arról, hogy a vegyes hulladék gyűjtő edény alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra és a Közszolgáltató szállító járművével történő ürítésre, arról, hogy csak vegyes, maradék hulladék kerüljön elhelyezésre, a hulladék szilárd halmazállapotú legyen, valamint, hogy az ürítést végzők egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza és a berendezésben kárt ne okozzon,

g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját a Koordináló szervnek megfizetni,

h) a Közszolgáltató által a 12. § bekezdéseiben meghatározott hulladék fajtákat elkülönítetten gyűjteni és elszállításra kész állapotban ingatlana elé kihelyezni.


13. §


(1) Az ingatlanhasználónak joga van:

a) jelezni hulladékgyűjtő edényzet bérlési szándékát a Közszolgáltatónál,

b) a vegyes hulladék gyűjtőedényzet űrtartalmát vagy teherbírását alkalmilag meghaladó vegyes hulladékot hulladék gyűjtő zsákban a gyűjtő edényzettel együtt a közterületre kihelyezni,

c) kérni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás időleges szüneteltetését,


d) panasszal élni, javaslatot tenni a Közszolgáltató felé, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem elégedett, valamint panaszával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségéhez, illetve a Békéltető Testület illetékes kirendeltségéhez fordulni.

e) a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó e tényt alátámasztó igazolást kérni az Önkormányzattól/jegyzőtől 60 literes edényzet használatához, amelyhez a Közszolgáltató lehetőséget biztosít.




14. §


 Az Önkormányzat gondoskodik az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről. Ilyen hulladéknak minősül többek között a közterületen, különös tekintettel a gyűjtőszigeteken engedély nélkül, valamint a meghirdetett lomtalanítás alkalmával a meghatározott időponttól és helytől eltérően elhelyezett hulladék.




15. §


Az ingatlanhasználót terhelő díjfizetési kötelezettség, megfizetésének rendje

 (1) A közszolgáltatási díjat 2016. április 1-től a Koordináló szerv szedi be az ingatlanhasználóktól. A Koordináló szerv a közszolgáltatási díjakra vonatkozó számlákat a Közszolgáltató adatszolgáltatása alapján állítja ki.


(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat három havonta utólag köteles megfizetni a Koordináló szerv által kiállított számla ellenében. A díj megfizetésének módját, határidejét a számla tartalmazza.



(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját a Koordináló szervnél ismert ingatlanhasználó köteles megfizetni. Amennyiben az ingatlanhasználó adott ingatlan esetében változik, a Koordináló szerv a változás bejelentését követően a változás bejelentésének napjától állítja ki a számlát az új ingatlanhasználó részére.




16. §


 A Koordináló szerv a kiszámlázott és az ingatlanhasználó által határidőn belül ki nem fizetett közszolgáltatási díj behajtása érdekében intézkedik és kezeli a közszolgáltatás keretében 2016. április 1-től keletkező kintlévőségeket.



 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének szüneteltetése,
az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályok



17 §


(1) Az üdülőingatlanok, illetve az időlegesen használt ingatlanok (továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlanok) esetében az ingatlanhasználónak féléves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjfizetési kötelezettsége áll fenn április 15. és október 15. közötti időszakra vonatkozóan.


(2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás szüneteltetését előre, írásban kérheti a Közszolgáltatótól abban az esetben, ha az ingatlanát 30 napot meghaladó ideig, de legfeljebb tárgyév végéig (december 31.) nem kívánja használni. A szüneteltetési kérelmet minden évben meg kell újítani, amennyiben folyamatos szüneteltetést igényel az ingatlanhasználó.


(3) A szüneteltetési kérelem a Közszolgáltató által e célra rendszeresített Adatbejelentő lapon nyújtható be a Közszolgáltatónak 2 darab közüzemi – víz és villany – számla másolatával együtt, amely a lakatlanságot hivatott igazolni. A szüneteltetés időtartamára az ingatlanhasználó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.


(4) A szüneteltetési kérelmet az Adatbejelentő lapon rögzített időponttól fogadja el a Közszolgáltató. Amennyiben utólag bebizonyosodik, hogy az ingatlanhasználó a szüneteltetésre nem jogosult, úgy a szerződött gyűjtőedénynek megfelelő díjat a szüneteltetés kezdő dátumától visszamenőleg megfizetni köteles.



 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok
kezelése


18. §


(1) A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási szolgáltatás biztosítása, valamint a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgálati díj beszedése, illetve behajtása érdekében a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet.


(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja. Nyilvántartásában a Közszolgáltató a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében a természetes személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet tarthatja nyilván.


(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Önkormányzat díjmentesen biztosítja a Közszolgáltató részére.


(4) Az ingatlanhasználónak a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelentenie a Közszolgáltató felé, ha a (2) bekezdésben meghatározott adataiban változás történt.


(5) A Közszolgáltató köteles az adatkezelés során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit, valamint az adatvédelmi szabályzatban meghatározott előírásokat megtartani.


(6) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó adatait a hulladékgazdálkodási szolgáltatás igénybevételére való kötelezettség fennállásáig, illetve ha az megszűnt, a Koordináló szerv a díjhátralék megfizetéséig kezelheti.



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

19. §


(1) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kötelező közszolgáltatás Nőtincs község közigazgatási területén a közműves ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosánál, birtokosánál, használójánál vagy tulajdonosi közösségénél (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) keletkező települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre terjed ki, amelyet nem vezetnek le, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve egyedi szennyvíztisztító berendezésen keresztül.


(2) A Nőtincs község közigazgatási határán belül lévő közüzemű ivóvízzel el nem látott ingatlanokon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet is az ártalmatlanító helyen kell elhelyezni.

(3) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kötelező közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a.) az ingatlanon keletkező, illetve gyűjtött települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló gyűjtőhelyről történő begyűjtésére, továbbá az elszállítást végző Közszolgáltató részére átadott települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ártalmatlanítás céljából történő elszállítására,

b.) az a.) pontban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított hulladék ártalmatlanítása céljából a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az Önkormányzat által kijelölt ártalmatlanító telepen történő elhelyezésére.


  1. Nőtincs község közigazgatási területén a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult közszolgáltató: Pócsi György egyéni vállalkozó, 2151 Fót, Balassa Bálint utca 74/c.
  2. A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet kizárólag a Fővárosi Csatornázási Művek Budapest, IV., Tímár u. 1-3. ártalmatlanító helyen helyezheti el.


A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos alapfogalmak

20. §


(1)  Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból - közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában - gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából. (Vgtv. 1. sz. mell. 37.)


(2) Begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása (Vgtv. 1. sz. mell. 38.)


(3) Gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet - a hulladéktermelőt ide nem értve -, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi, és azt az elszállítást megelőzően szükség szerint előzetesen válogatja, előzetesen tárolja. ( Ht. 2. § 17/a.)


(4) Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. ( Ht. 2. § 41.)


(5) Ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját a Ht. 2. melléklete tartalmazza. ( Ht. 2. § 2.)


(6) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz származási helye: az emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, nem közüzemi csatorna, valamint gazdasági, de nem termelési technológiai eredetű tevékenységből.


(7) Ártalmatlanító hely: az Önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telep fogadó műtárgya.


(8) Közműpótló létesítmény: közműcsatornával nem rendelkező területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére alkalmas, ingatlanon elhelyezett akna, vagy más műtárgy


(9) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett és működtetett gyűjtési, szállítási és ártalmatlanítási tevékenységek együttes megnevezése.


(10) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, környezetszennyezés megelőzésére és kizárására a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.


(11) Közszolgáltatási díj: a rendelet hatálya alá tartozó települési nem közművel összegyűjtött szennyvízkezelési közszolgáltatásért az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatónak fizetendő, e rendeletben meghatározott díj.


(12) Többletszolgáltatás: a Közszolgáltató által szerződés alapján a kötelező közszolgáltatáson túl nyújtott, ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.


Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai


21. §


(1) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.


(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében az Önkormányzat feladata:

a.) a közszolgáltatás körébe tartozó települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése,

b.) a közszolgáltatás ellátására Közszolgáltató kiválasztása, a Közszolgáltatóval szerződés megkötése,


(3) A közszolgáltatás az ingatlanon összegyűjtött, és az e rendelet 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítás céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.



A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának rendje


A közszolgáltatás kötelező igénybevétele


22. §


(1) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató közötti jogviszonyt a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.


(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.


(3) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató az ingatlantulajdonos bejelentése alapján, a vele egyeztetett időpontban köteles a közszolgáltatást nyújtani.


(4) A hulladékkezelési közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles.


A hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés

egyes tartalmi elemei


23. §


(1) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben meg kell határozni a szerződéskötő feleket: a 17§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatót és a Megrendelő ingatlantulajdonost.


(2) A szerződésben meg kell jelölni:

a.) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b.) a teljesítés helyét,

c.) a begyűjtési gyakoriságot,

d.) a felek jogait és kötelezettségeit.


(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a.) a közszolgáltatási díjról és alkalmazásának feltételeiről,

b.) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatásról és annak díjáról,

c.) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

d.) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

e.) az irányadó jogszabályok meghatározásáról.


Az ingatlantulajdonos kötelezettségei


24. §


(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó, illetve a közüzemi csatornahálózatba, vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a környezetvédelmi és a közegészségügyi előírások, illetve az egyéb hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint átadni.


(2) Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett kötelező közszolgáltatást évente legalább 4 alkalommal igénybe venni.


(3) Az ingatlantulajdonos köteles a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a jelen rendelet 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónak átadni, a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató szállító eszközeit igénybe venni, és részére a jelen rendelet szerinti közszolgáltatási díjat megfizetni.


(4) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.


(5) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a szállítójármű számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát.


(6) Az ingatlantulajdonos köteles a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.


(7) Az ingatlantulajdonos mentesül a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége alól:

(a) akinek a beépítetlen ingatlanán települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz nincs, vagy nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónak.

(b) akinek a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatával igazolja a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelés és ártalmatlanítás egyedi szennyvíztisztító berendezéssel a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik.

(c)  akinek ingatlana a közműves ivóvízhálózatba nincs bekötve, vagy csak kerti csappal rendelkezik és nincs házi vízellátó rendszere.


(8) A (7) bekezdés (b) pontja szerinti igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.



A szennyvíz gyűjtésével és elszállításával kapcsolatos kötelezettségek


25. §


(1) Az ingatlantulajdonos a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az ingatlana területén belül, zárt, vízzáró kivitelű közműpótló létesítményben köteles gyűjteni.


(2) Közműpótlóba csak kommunális, vagy összetételében kommunális jellegű szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek élet- és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyainak állagát.


(3) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató mindenkor köteles a tulajdonos bejelentésétől számított legfeljebb 3 munkanapon belül a vele egyeztetett időpontban a szolgáltatást elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig a begyűjtést elősegíteni.


(4) Az ingatlantulajdonos a helyi közszolgáltatást évente legalább 4 alkalommal köteles igénybe venni.


(5) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és elszállítása, ártalmatlanítása csak a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető, vagy korlátozható.


(6) A külön jogszabályokban közzétett hulladékjegyzékben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, vagy veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni, amely esetekben a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató a mindenkori jogszabályi előírások figyelembe vételével megfelelő intézkedések mellett megtagadja a hulladék elszállítását.


(7) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve az (6) bekezdésben foglaltakat és azt az esetet, ha a hulladék az önkormányzat által kijelölt ártalmatlanító helyen szennyvízelvezető törzshálózatba vagy szennyvízelvezető műbe a külön jogszabályok szerint nem helyezhető el.





A szennyvíz ártalmatlanításával kapcsolatos rendelkezések

26. §


(1) A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak az Önkormányzat által kijelölt ártalmatlanító helyen szabad leereszteni és ártalmatlanítani.


(2) A szennyvíz ártalmatlanításáról a 179 (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató köteles gondoskodni.


(3) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartást oly módon köteles kialakítani, hogy a leürítő helyen ténylegesen elhelyezett települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye akadálymentesen, pontosan megállapítható legyen.


Adatszolgáltatási- és nyilvántartási kötelezettség

27. §


(1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni személyes adatait (a közszolgáltatást igénybevevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), ha tulajdonosváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.


(2) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos adatainak kezelésével összefüggésben a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseket betartani.


(3) Azon ingatlantulajdonosok esetében, akik a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizüket a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónak adják át, a hulladékok nyilvántartásáról külön jogszabályban meghatározottak szerint a19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató gondoskodik.


Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések

28. §


(1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizük kezelésére nem a közszolgáltatást veszik igénybe, kötelesek a tevékenységük során keletkező szennyvíz mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó szennyvízről nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.


(2) A gazdálkodó szervezet, amely települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizének kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a nyilvántartás számára írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolni, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.


(3) A gazdálkodó szervezet, amely a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvize kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás számára köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint megjelölni a hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyének számát, a 179 (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett.


(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, majd ezt követően az általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.


(5) A gazdálkodó szervezet, amely a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvize kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével – hulladékkezelési engedély alapján – maga gondoskodik települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizének kezeléséről.


(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a már működő létesített berendezés esetén e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, majd ezt követően az igénybe venni kívánt, illetve létesített létesítmény, berendezés esetén az üzembe helyezéstől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.


(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó szervezet adataival összefüggésben változás következett be. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles eleget tenni.


(8) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a környezetvédelmi felügyelőség igazolásának beszerzéséről az egyes hulladékkezelőkre, valamint az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan külön-külön a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató köteles gondoskodni.


A hulladékkezelési közszolgáltatás díja

Az egységnyi díjtétel és a fizetendő díj megállapítása

29. §


(1) Az ingatlantulajdonosnak a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek egységnyi díját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(2) Egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízmennyiség egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiség kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni.


 (3) Az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatásért fizetendő közszolgáltatási díjat az egységnyi díjtétel (2) bekezdése szerint meghatározott mennyiség szorzata alapján kell megállapítani.


(4) Lakossági települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészekről beszállított mennyiség után a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről szóló törvény "normatív, kötött felhasználású támogatások" tárgyú melléklete szerint a "lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása" címen igényelhető támogatás összegével csökkenteni kell a Közszolgáltató lakossági fajlagos ráfordításait.


(5) A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után az 56,25 % díjkedvezményben részesülnek.


(6) A 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató kéthavonta számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató részére a teljesített közszolgáltatásra kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni.


(7) Az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet.


(8) A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincsen.


(9) A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.


(10) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató a közszolgáltatást felhívás vagy egyéb módon közzéteszi, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.


(11) Túlszámlázás esetén a többletösszeget a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltató az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére visszafizeti vagy azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.


(12) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.. (Vgtv. 44/E. § (1)


(13) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.. (Vgtv. 44/E. § (2)


(14) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményez (Vgtv. 44/E.§(3)


 (15) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. (Vgtv. 44/E. § (4)


(16) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. (Vgtv. 44/E. § (5)


 (17) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának.. (Vgtv. 44/E. § (6)


 (18) A 24. § (6) bekezdésében foglalt esetekben a 19§ (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatónak joga van az ingatlantulajdonos részére a kiszállási költséget kiszámlázni.

                

      Vegyes, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

30. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a Nőtincs  Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 12/2014. (XII.18.)  rendelete hatályát veszti. 

31. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
12.09 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!