nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2020 (IX.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2020-11-01 -tól
RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2020 (IX.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
8/2020. (IX.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE RIGÁCS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában és 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2013. január elsejétől érvényes OTÉK előírásainak megfelelően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (4) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek:

a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, MEH Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Főosztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály; a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; FGSZ Földgázszállító Zrt., Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; az Országos Vízügyi Hivatal, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Magyar Közút NZRt. Veszprém Megyei Igazgatóság véleményének kikérésével,

valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló Kt.  rendelet szerinti partnerek véleményének

figyelembevételével, a következőket rendeli el.


I.      FEJEZET

                                            A rendelet alkalmazásának általános előírásai


        1.  Értelmező rendelkezések

       1.  §


A rendelet alkalmazásában:

  1. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (tároló, mosókonyha, szárító, nyárikonyha) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
  2. Alaprajzilag pontszerű építmény: olyan építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének négyszeresét eléri.
  3. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
  4. Zavaró hatású tevékenység: A falusias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
  5. Átépítés:  az  épületek  épületmagasságát,  tetőhajlásszögét,  burkolati  anyagait  valamint  fő

szerkezeti elemeit megváltoztató építési tevékenység.

  1. Irányadó építési vonal: az építési hely utcai határvonala, mely felől csak egy irányba – a telek belseje felé – szabad elmozdulni.
  2. Beépítési mód; elő- oldal- és hátsókert a beépítésre nem szánt területek övezeteiben: tartalmuk megegyezik az építési övezetekre magasabbrendű jogszabályban meghatározott azonos elnevezésű fogalmak tartalmával.



                                                                    2. Szabályozási tervlap

   2.  §

  1. A helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) mellékletét képezi az SZT jelű Szabályozási

tervlap,

  1. A szabályozás alapelemei:
    1. övezet, építési övezet azonosítója és határa,
  2. Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
    1. védőterületek, védőtávolságok, védősávok
    2. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
    3. országos ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolása
    4. tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet lehatárolása
    5. országos   jelentőségű    védett   természeti    területek    lehatárolása    és    helye    (ex    lege természetvédelmi terület)
  3. A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:
    1. Kötelező szabályozási elemek:

aa)  közigazgatási határ

ab) építési övezet, övezet jele ac) védőterület határa

ad)  régészeti terület határa

ae) ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezet határa af) tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet határa

  1. Irányadó szabályozási elemek: ba) belterület határa

bb)   építési vonal

bc)   helyi védett épület

bd)  helyi védettségű utcaszakasz (utcakép, telekstruktúra, beépítés)

be) telek be nem építhető része bf) tervezett kerékpárút


II.       FEJEZET

              KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


                                                     3. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

3.  §

  1. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni követelmények:
    1. Megengedett legnagyobb épületmagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület 4 m2. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.
  2. A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.


  1. Belterületbe vonandó területek szabályozása

4.  §

  1. A belterületbe-vonásra tervezett területek lehatárolását a településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalmazza.
  2. A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.


                                                                              III.      FEJEZET


AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


                                                 5. Művi értékek védelmének általános előírásai

5.  §

  1. A településkép és utcakép, valamint a helyi védettséggel érintett területek, építmények vonatkozásában külön önkormányzati rendelet állapítja meg a rendelkezéseket és a részletes követelményeket.
  2. A településkép védelméről szóló helyi rendelet (TKR) épített környezet védelméről és alakításról szóló előírásai együttesen alkalmazandók jelen szabályzattal.


                                                          6. Régészeti lelőhelyek védelme

6.  §

  1. A   település   közigazgatási   területén   lévő   régészeti   lelőhelyek   lehatárolását   az   SZT jelű

szabályozási tervlap tartalmazza.

  1. A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
  2. A régészeti lelőhelyeket az 1.sz. melléklet határolja le és a 2. sz. melléklet sorolja fel.


                                                                      IV.      FEJEZET

A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


                                                   7. A természeti értékvédelem általános előírásai

7.  §

  1. A település közigazgatási területén országos szinten természeti értékvédelmi területek nem kerültek kijelölésre. A kiemelt természeti – ökológiai értékű területek az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetéhez tartoznak. Ezekre törvényi előírások vonatkoznak.
  2. A   természeti   –   ökológiai   szempontból   legértékesebb   mezőgazdasági   területeket   külön

területfelhasználási egységbe sorolja a terv.

  1. A tájképvédelem  települési szintű  szabályait,  valamint a  helyi  védettségű területekre vonatkozó

előírásokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

  1. Természeti – ökológiai értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez – történetileg kialakult szerkezetéhez, használatához és hagyományaihoz - is igazodjon.


                                                                        V.      FEJEZET

                                         KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK


                                                                         8. Földvédelem

8.  §

  1. A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés)

végzése során:

  1. a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
  2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
  3. az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell

megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

  1. A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag nem használható.


                                                      9. A vizek védelmének általános előírásai

9.  §

  1. A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék a kijelölt leürítőhelyen helyezhető el.
  2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzés után engedhetők a befogadóba.
  3. Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló

nem létesíthető

  1. Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedett legnagyobb kútmélység (talpmélység) 50 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.
  2. A vízminőség-védelmi területen belül:
    1. 15,0 m-nél nagyobb talpmélységű ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, gomba- komposztálótelep nem létesíthető.


  1. nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyező anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
  2. a 250 m2-nél nagyobb felületű parkolási célú burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.
  3. A vízminőségvédelmi, vagy szennyeződésre érzékeny területen belül állattartó telepek trágyatároló építményeket a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően az alábbi kiegészítő szabályok betartásával lehet elhelyezni:
    1. Hígtrágya trágyalé, csurgalékvíz tárolására kialakítására vonatkozó előírások: e célra kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartály, medence létesíthető. A tárolótartály, medence anyagának a korróziónak ellen kell állni, aminek élettartama legalább 20 év. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
    2. Istállótrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: a tárolás szigetelt alapú, csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen létesíthető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
    3. Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható, de abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni.
    4. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történhet. A karámok csurgalékvizének

gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.

  1. Ideiglenes  trágyakazal,  trágyaszarvas  mezőgazdasági  tábla  szélén  -  legfeljebb  2  hónap

időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol ea) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,

eb) felszíni víz nincs 100 m-en belül.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági

tábla szélén.

  1. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.


                            10. Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem előírásai

                                                                                       10.§

  1. Belterületen a lakókörnyezetet zavaró nagy szállítás igényű, teherforgalmat gerjesztő, zajos, bűzös, kiporzással vagy egyéb szennyeződéssel járó zavaró hatású ipari-, kisipari létesítmények, üzemek építése, bővítése nem végezhető.
  2. Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelmet biztosítani kell. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelményeknek (szabványoknak) megfelelnek.
  3. A belterületen és belterületi határtól valamint a vízfolyásoktól 500,méteres távolságban állattartó

telep, komposztálótelep, siló nem létesíthető, bűzhatással járó létesítmény nem telepíthető.


                                            Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai                                                                                                                                                              11.§

  1. A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell végezni.
  2. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.


                                                                        VI.      Fejezet

          EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK


                                                                           12. Telekalakítás

                                                                                      12.§

  1. Magánutakkal kapcsolatos szabályok:
    1. Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően

kell kialakítani.


  1. 10-nél kevesebb telek megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 6 m.


                                                                      VII.     Fejezet

                                                     KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI


                                          Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások

                                                                                      13.§

  1. A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
    1. a településképi megjelenésre,
    2. a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
    3. a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
  2. Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell.
    1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
    2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
    3. a csapadékvizek elvezetéséről,
    4. közforgalmi   út   esetén   a   közvilágítás,   magán   út   esetén   a   közvilágításra vonatkozó

szabványnak megfelelő térvilágítás megépítéséről.

  1. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
    1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
    2. az   indokoltan   földben   maradó    vezeték,  létesítmény   betömedékelését,    felhagyását

szakszerűen kell megoldani,

  1. új  közműrendszer  szakaszos  kiépítése  esetén  a meglevő  (felszámolásra tervezett)  és új

rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

  1. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
    1. az utak  alatt a közművek  elrendezésénél mindig a távlati összes  közmű elhelyezésére kell

helyet biztosítani,

  1. a beépítésre szánt  területeken a közművezetékek  helyét  az adottságokat figyelembe véve

lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor telepítését

ne akadályozzák meg.

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését

ne akadályozzák meg.

  1. A  8  m-nél kisebb  szabályozási szélességű  utak  víztelenítését  az elszállítandó   vízmennyiség

függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

  1. Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
    1. a belterület egészén és a beépítésre szánt területeken az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges, környezetvédelmi szempontból is megfelelő közműellátás biztosítható:

aa)  a villamos-energia ellátás -,

ab)  a vezetékes ivóvíz ellátás tekintetében;

ac)  jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ad)  az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

  1. a  külterületeken  lévő  beépítésre  nem  szánt  területeken  legalább  hiányos  közműellátás

biztosítható:

ba) a villamos-energia ellátás,

bb)     az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás, bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.


                                                                          14. Vízellátás

                                                                                  14.§

  1. A   vízvezetékek   védőtávolság   igénye   a   hatályos   szabványban   rögzített   előírás   szerint

biztosítandó.

  1. A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
  2. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.


  1. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi- víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani


                                                                       15. Csatornázás

                                                                                 15.§

  1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
    1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.
    2. A nyílt árkokba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz

bevezetéseket meg kell szüntetni.

  1. A település szennyvíz-csatornázásra került utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni

kell a közcsatornára történő rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül.

  1. A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, illetve az adottságok figyelembe vételével a rendeleteknek megfelelő közműpótló, zárt tározó, vagy egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezés építésével lehet.
  1. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
  2. A  terület  hosszú  távú  arculatformálása  és  a  kedvezőbb  területgazdálkodás  érdekében  a

csapadékvíz elvezetésére:

  1. Zárt felszín közeli, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
  2. Zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni Vt terület-felhasználási területek kialakítása illetve rekonstrukciója esetén
  3. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
  4. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak - kivétel a Vt területfelhasználású területek, ahol zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezetés kialakítása szükséges - mentén.
  1. Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
  2. Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról a közterület tulajdonosa, üzemeltetője köteles gondoskodni.
  3. Az csőátereszek  és vízelvezető árkok  tisztántartásáról az építési telkek  homlokzati szakaszán a

telkek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.

  1. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
  2. A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre.  Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.
  3. Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
    1. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő nem közterület mentén húzódó belvízcsatornák, árokrendszerek partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
    2. Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyóvizek partéleitől 6 m szélességű sáv szabadon

hagyandó.

  1. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás) egyéb célra hasznosítani csak vízügyi hatóság hozzájárulása alapján szabad.


                                                                         16. Földgázellátás

                                                                                  16.§


  1. A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét  (nagy-középnyomású  vezeték  esetén  5-5  m, középnyomásnál  3-3  m)  szabadon kellhagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
  1. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el.


                                                                  17. Villamosenergia ellátás

                                                                                  17.§

  1. A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját Vt területfelhasználású területek közterületein kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani.
  2. A   településen   törekedni   kell   a   légvezetékes   kábelhálózatok   egy  tartószerkezeten történő

elhelyezésére.

  1. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.


                                                                           18. Távközlés

                                                                                  18.§

A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, építmények kialakítása során a magasabbrendű jogszabályokban és helyi településképi rendeletben előirt magassági korlátozások és építési követelmények betartandók.


                                                                        VIII.    Fejezet

                                              ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


                                                                 19. Általános építési előírások

                                                                                   19.§

  1. A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
  2. Az építési  övezetekben a  már kialakult területeken a  vonatkozó  építési övezeti  előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni,
  3. Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az új beépítésekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
  4. Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, azonban átépítés esetén az új épület magasságára vonatkozóan az övezetre előírt paraméterek érvényesítendők.
  5. Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt az átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
  6. Az elő-, oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók, kivéve jelen HÉSZ-ben illetve a Szabályozási tervlapon feltüntetett egyedi eseteket.


        20. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai

20.§

  1. Az egyes telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. Telekhatár mentén kialakítandó védőzöldsáv esetén a sáv teljes hosszának 15%-ig megszakítható, - kapu, portaépület, gépkocsitároló, egyéb közmű építmény, reklámtábla elhelyezése céljából.
  2. Belterületen fakivágás az önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján

végezhető.

  1. Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók, a településképi rendlet előírásaival összhangban.
  2. Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfeleő növényzet fenntartását.


  1. Külterületi védőzöldsávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos.


                                                                          21. Állattartó építmények

                                                                                               21.§

  1. Az egyéb szabályok figyelembevételével csak a falusias lakó-, az e célra kijelölt különleges területi-, az erdő- és a mezőgazdasági övezetekben helyezhető el:
    1. haszonállattartás céljára szolgáló épület,
    2. és az ehhez kapcsolódó építmények (karám, trágyatároló).
  2. Az állattartással kapcsolatos részletes szabályozást és az állattartó építmények védőtávolságát magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.


                                                                             IX.      Fejezet

                                                        KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS

alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei


22.§

  1. A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Rigács a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
  2. A település külön előírásban meghatározott – fenti - katasztrófa védelmi  besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.


                                                                            X.      Fejezet

                                 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI


23. A lakóterületek (Lf) övezeteinek általános előírásai

23.§

  1. A telekalakítás szabályai:
    1. Új építési telkek legkisebb szélessége 14 m, legkisebb mélysége 80 m.
    2. Az  övezetekben  előírt  minimális  telekméret  kétszeresét  el  nem  érő  telkek  tovább  nem

oszthatók.

  1. Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
  1. Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telkek is beépíthetők, ha az egyéb övezeti előírások betarthatók.
  2. Az építési övezetben elhelyezhető
    1. lakóépület,
    2. a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi,
    3. szolgáltató, vendéglátó, szálláshely,
    4. igazgatási, iroda,
    5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést valamint
    6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
    7. mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazhat.
  3. A település lakóterületein üzemanyagtöltő nem létesíthető.
  4. Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, legalább a 3-3 szomszédos ingatlan leggyakoribb beépítési módjához igazodva kell alkalmazni. Amennyiben jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége max. 3.00 méter.
  5. Ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai szabályozási vonalra az előkert az alábbiak szerint alakítandó: a szabályozási vonal és a hozzá legközelebb eső (építési vonalon lévő) utcai épületsarok közötti távolság max. 3.00 méter lehet.
  6. A terület építési telkein jelen szakasz (3) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:
    1. járműtároló,
    2. háztartással kapcsolatos barkácsműhely, mely megfelelően szigetelt, a lakosságot nem zavarja, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl,
    3. nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),
    4. állattartás céljára szolgáló építmény az állattartási rendelet előírásainak betartása mellett,


  1. műterem
  1. Újonnan épülő, a (7) bek. szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.
  2. Az építési övezetekben a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működést elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül
    1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
    2. közműpótló műtárgy
    3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
    4. épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
    5. kerti építmény.
    6. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
    7. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
    8. komposztáló

helyezhetők el:

  1. Mezőgazdasági építmény, fóliasátor az utcafronti kerítéstől legalább 20 méterre, az oldalhatártól

legalább 1 m-re helyezhető el.

  1. Az állattartás céljára szolgáló épületek az utcai telekhatártól minimum 20 méterre, az oldalhatártól legalább 3 m-re kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el a magasabbrendű jogszabályokban meghatározott védőtávolságok betartásával. Az állattartó épületek a lakóépületektől legalább 10,0 m-re építhetők, épületmagasságuk legfeljebb 5,5 m lehet.
  2. Az  építési  övezetben  egy  telken  két  önálló  lakóépület  akkor  helyezhető  el,  ha  a telekméret

legalább másfélszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.

  1. Az övezet telkein legfeljebb két fő rendeltetésű épület és maximum két lakás helyezhető el.
  2. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet.
  3. Az eredeti  terepszintet  megváltoztató  tereprendezés  esetén  az építménymagasság  az eredeti terepszinttől számítandó.
  4. Kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyeknél a földszinti padlóvonal 0,50-m-nél meghaladóan eltér a terepszinttől.


24. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai

24.§

  1. Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
    1. Beépítési mód                                                                                             oldalhatáron álló
    2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           900
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                        30
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                        30
    5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                          építési helyen belül
    6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            4,0
    7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                              60


              25.§

  1. Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
    1. Beépítési mód                                                                                             oldalhatáron álló
    2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           750
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                        30
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                        30
    5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                          építési helyen belül
    6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                             4,0
    7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                               60


25.A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai

26.§


  1. A területen elhelyezhetők:
    1. lakóépület,
    2. igazgatási épület,
    3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
    4. egyházi, oktatási, művelődési, kulturális, közösségi,
    5. egészségügyi, szociális épület,
    6. sportépítmény rendeltetés.
  2. A templom telkén csak szakrális célú épület (bővítés) építhető további 2%-os nagyságrendben.
  3. Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:


  1. gépkocsitároló,
  2. közműcsatlakozási műtárgy,
  3. közműpótló műtárgy,
  4. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
  5. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
  6. kerti építmény,
  7. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
  1. Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
  2. Az  eredeti  terepszintet  megváltoztató  tereprendezés  esetén  az  épületmagasság  az  eredeti terepszinttől számítandó.


26.A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai

27.§

  1. A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
    1. Beépítési mód                                                              Oldalhatáron álló, hézagosan zártsorú
    2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           900
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                        30
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                        30
    5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                          építési helyen belül
    6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                             4,0
    7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                               60
  2. A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
    1. Beépítési mód                                                                                                 Szabadon álló
    2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1000
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                        30
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                        30
    5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                          építési helyen belül
    6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                             4,5
    7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                30


27.A gazdasági területek (Gksz és Gip) építési övezeteinek általános előírásai

28.§

  1. A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és ipari (Gip) gazdasági építési övezetekbe tartoznak.
  2. A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
    1. bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
    2. védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás építményei,
    3. kereskedelem építményei,
    4. igazgatási vagy egyéb irodaépület,
  3. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
  4. A Gip építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
    1. bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
    2. közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei,
    3. igazgatási vagy egyéb irodaépület,
    4. üzemanyagtöltő, autómosó építményei,
    5. haszonállattartás céljára szolgáló építmény.
  5. A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a.)  közműbecsatlakozási műtárgy,

b.)  közműpótló műtárgy;

c.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), d.) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény, e.) kerti építmény,

f.)   trágyatároló, komposztáló,

g.)  siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

h.)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

  1. A gazdasági területek építési övezeteiben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okokból szükséges létesítmények,


alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok

létesítése esetén szabad meghaladni.

  1. a gazdasági területek külterületi telkein a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet, a más helyi rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével.
  2. a gazdasági területek  belterületi telkein a pontszerű  építmény magassága legfeljebb 6  m

lehet, a más helyi rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével.

  1. A gazdasági övezetekben a sportterület felőli telekhatár és az építési vonal között legalább 8 m távolságot kell biztosítani.
  2. A gazdasági övezetekben a lakó- és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m

szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.


                                               28. Gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek részletes előírásai

29.§

(1)   A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

  1. Beépítési mód
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):
  5. A terepszint alatti beépítettség helye
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló

1500

40

40

építési helyen belül

5,5

50



             30.§

(1)   A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

  1. Beépítési mód
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):
  5. A terepszint alatti beépítettség helye
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló

5000

35

35

építési helyen belül

6,0

50




                                29.Gazdasági területek (Gip) építési övezeteinek részletes előírásai

                                                                                            31.§


(1)   A Gip jelű építési övezet előírásai:

  1. Beépítési mód
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség(%)
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség(%)
  5. A terepszint alatti beépítettség helye
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló

2000

30

30

építési helyen belül

6,0

50



                                                                         XI.      Fejezet

                                               BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI


                                                       30.Közlekedési területek általános előírásai

                                                                                        32.§

  1. A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
  2. A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.


  1. Külterületen a közlekedési területek védősávja a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:
    1. Országos főutak mentén 100-100 m,
    2. Országos mellékutak mentén 50-50 m,
  2. Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-

en belül épület, építmény nem helyezhető el.

  1. Új nem közfunkciójú építési munkák esetében a létesítendő parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a valósítható meg új közterületi felszíni parkoló kiépítésével.


31.A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások

33.§

  1. A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
  2. KÖu övezet előírásai:
    1. Beépítési mód                                                                                                 szabadon álló
    2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)                         5,0
    3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,0


                                                                     32. Zöldterületek (Zkk) általános előírásai

                                                                                              34.§

  1. A zöldterületi övezetben játszókert, - sportkert, - pihenőkert alakítható ki, a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó – turisztikai épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
  2. A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.


             35.§

  1. A Zkk jelű zöldterületi közkert övezet előírásai:
    1. A beépíthető telek legkisebb területe (m2)                                                                      3.000
    2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)                        2,0
    3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                           3,0
    4. Legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                                                          80
  1. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
    1. A terület fenntartásához szükséges épület,
    2. játékot, sportot, pihenést és vendéglátást szolgáló építmények.


                                                                  33. Az erdő (E) övezetek általános előírásai

                                                                                           36.§

  1. Az erdő övezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
  2. Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, valamint indokolt esetben köztárgyak.
  3. Erdőterületen  külszíni  bánya  nem  nyitható.   A  egykori  bányaterületeket,  tájsebeket  rendezni, erdősíteni szükséges.


                                                                        34. Az Ev jelű véderdő övezet

                                                                                         37.§

(1) A védett, illetve védő - erdőként meghatározott erdők övezetének telkei nem építhetők be.


                                                                      35. Az Eg jelű gazdasági erdő övezet

                                                                                        38.§

  1. Az övezetben épület legalább a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telkének legfeljebb 0,5%-án helyezhető el kizárólag erdészeti célú létesítmény.
  2. Az épület elhelyezése legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú, az erdei környezetbe illeszkedő kialakítású lehet.



36.A mezőgazdasági területek övezeteinek általános előírásai

39.§

  1. A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és kivételes esetben lakóépület helyezhető el, továbbá a birtokközpont telkén agrártevékenységhez kapcsolódó egyéb szállás jellegű épület is elhelyezhető.
  2. Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
  3. Az  épületek  a  közterülettel  határos  telekhatártól  és  a  szomszédos  telekhatártól  az  övezeti

előírásokban meghatározott minimális távolságok betartásával helyezhetők el.

  1. A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az adott övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
  2. Országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezet; országos jelentőségű természetvédelmi terület által érintett mezőgazdasági területek telkei nem építhetők be.
  3. Az övezetekben a gyepterületek kivételével szélkerék létesíthető a vonatkozó telepítési előírások

betartásával.

  1. A szélkerék, toronyszerű üzemépület, műtárgy magasságát az egyes övezetekben egyedileg meghatározott, a más helyi rendeletben előírt tájképi szempontok figyelembevételével kell megállapítani.
  2. Az épületek földszinti padlószintje maximum 0,75 m-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.


                                                                 37. Az Má-k jelű kertes mezőgazdasági övezet

40.§

  1. Az övezet 720 m2-t el nem érő területű telkei nem építhetők be.
  2. Az övezet 720 – 3.000 m2 közötti telkein a pincén túl szőlőművelést, gyümölcstermesztést kertgazdálkodást kiszolgáló gazdasági épület - présház, szerszám- és terménytároló - helyezhető el, maximum 3%-os beépítettséggel. A gazdasági épület épületmagassága a 3,5 m-t nem lépheti túl.
  3. Lakóépület és hozzá tartozó melléképítmények szőlőművelés, gyümölcstermesztés kertgazdálkodás esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhetők el úgy, hogy a lakófunkció az itt megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A lehetőleg egy épülettömegben kialakított gazdasági és a lakóépület épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

Egyéb  (szántó,  rét,  legelő)  művelési  ágakba  sorolt  telkeken  lakó  rendeltetéssel  kiegészített

gazdasági épület építése nem megengedett.

  1. Az övezet telkei csak oly módon keríthetők le, hogy a védett kisállat-fajok számára az átjárás legalább két telekhatár irányában biztosított legyen.
  2. Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki, de területei a más általános övezetben épített birtokközponthoz szükséges birtoktest méretébe beszámíthatók.


                                                            38. Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet

        41. §

  1. Az övezetbe a község jellemzően szántó, kisebb részt legelő művelésű, ökológiai és tájképvédelmi szempontból kevésbé érzékeny, mezőgazdasági árutermelést szolgáló külterületei tartoznak.
  2. Az övezet 6.000 m2-t el nem érő területű telkei nem építhetők be.
  3. Az övezet 6.000 m2-nél nagyobb telkein a terület művelési ágához kötődő, a termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el, a telekterület max. 0,5%-án. A gazdasági épület mellett a növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető a telek legfeljebb 10 %-án.
  4. Mezőgazdasági rendeltetésű épület 6.000 m2-t meghaladó telken, míg huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya) 20.000 m2-t meghaladó telken helyezhető el. A 2 ha-t elérő teleken 0,5% beépíthetőség mellett a növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető a telekterület legfeljebb 1 %-án.
  5. A beépítés paraméterei:

Gazdasági-   Gazdasági+ lakóépület

Beépítési mód                                                                                              szabadon álló           szabadon álló



Elő- és oldalkert min.

10-10

10-15

m

Hátsókert min.

30

50

m

A legkisebb beépítési céllal kialakítható telekterület                              6.000                          20.000           m2

A telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett

3,0

0,5

%

A telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt

3,0

0,5

%

Legnagyobb épületmagasság

3,0

4,5

m

Az épületnek nem minősülő toronyszerű építmények




(siló, szélkerék) legnagyobb magassága

5,5

6,5

m

  1. Az övezetben alkalmazhatók a birtoktestképzés és a birtokközpont kialakítás szabályai. Ebben az esetben a beépítés paraméterei az alábbiak:

Beépítési mód                                                                                                                              szabadon álló

A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete                                                                      100.000              m2

A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség                           1,0                       %

A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe                                             15.000                m2

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett

15,0

%

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

10,0

%

Legnagyobb épületmagasság

6,0

m

Az épületnek nem minősülő toronyszerű építmények (siló, szélkerék)



legnagyobb magassága

7,5

m

  1. A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 15.000 m2

nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

  1. A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a

meglévő, illetve tervezett belterület határtól.

  1. A birtokközpont kialakítására vonatkozó magasabbrendű jogszabályban előírt eljárási szabályok alkalmazása mellett bizonyítani kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 15 km-nél távolabb nem lehetnek.
  2. A melléképítmények közül:
    1. közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
    2. hulladéktartály-tároló; folyadék- és gáztároló
    3. kerti építmény.
    4. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
    5. állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló,
    6. építménynek minősülő legfeljebb 6 m magas antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

  1. A 6.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.


                                      39. Az Má-2 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet

  42. §

  1. Az övezetbe a község jellemzően gyepművelésű (jellemzően rét, kisebb részt legelő), ökológiai és tájképvédelmi szempontból érzékeny, külterjes mezőgazdasági fenntartású külterületei tartoznak.
  2. Az övezethez tartozó nádas, gyep, vízállásos, mélyfekvésű és egyéb természetszerű állapotban fennmaradt területek felszíne, vízgazdálodási viszonyai és növényzete káros irányban nem változtatható, ezen alrészletek területén épület és burkolat nem helyezhető el, tereprendezés kivételes esetben (környezet- vagy katasztrófavédelmi céllal) vagy a terület táji - természeti értékeinek megóvása érdekében végezhető.
  3. Az övezet telkei nem építhetők be.
  4. Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki, de területei a más általános övezetben épített birtokközponthoz szükséges birtoktest méretébe beszámíthatók.


                                                            40. A V jelű vízgazdálkodási övezet

(a vízfolyások, mesterséges tavak meder és part területe)

43. §

  1. Az övezetbe a Marcal és egyéb kisvízfolyások meder és parti területei, és vízbeszerzési, vízmű területek, vízgazdálkodási üzemi területek tartoznak.
  1. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.
  2. A természetszerű vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított legalább 6,00 méter széles sávot (parti sáv) - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása és ökológia védelme érdekében – gyepes fenntartási sávként kell biztosítani.
  3. A (3) bekezdésben meghatározott 6,00 m-es parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el és e területsáv használata, művelése csak a külön jogszabályban foglaltak szerint történhet.


 41.A Tk jelű természetközeli területi övezet

44. §

  1. Az övezetbe a Marcal menti változó szélességű területsáv tartozik, amely a természetes és természetközeli állapotban fennmaradt növényzet (nádas, rét, galériaerdő) mellet időszakosan vízállásos, elöntési területek is.
  2. Az övezet nem építhető be. Területén csak az extenzív gyepgazdálkodáshoz szükséges épületnek nem minősülő építmények (karám és hasonlók) helyezhetők el.
  3. A fentieken túl az övezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények, valamint a terület ökológia védelme érdekében szükséges természet- és környezetvédelem célját szolgáló létesítmények (megfigyelő- és mérőhelyek, műszerállások, tájékoztató táblák) helyezhetők el.


         42.A Kb jelű különleges beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai

45. §

  1. A különleges beépítésre nem szánt övezetek közé tartozik a sportpálya és a temető céljára szolgáló terület.
  2. Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.


      43.A Kb-Sp jelű sportterület övezet

46. §

  1. A Kb-Sp jelű övezet előírásai: 
    1. Beépítési mód                                                                                                                                                   Szabadonálló
    2. A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2)                                                                                                     10.000
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                                                                      10
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                                                                        5
    5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                                                                         6,0
    6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                                                             75
    7. A közműellátás mértéke:                                                                                                                                               teljes
  2. Az övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (klubház: szociális blokk, öltöző, vendéglátóépület és a kapcsolódó szolgáltatási létesítmények, lelátó).
  3. A sportklubház épület  lapostetős  kialakítása  esetén  a  tetőfelület  minimum  80%-a zöldtetőként valósítandó meg.
  4. Az övezetben elhelyezhető melléképítmények, egyéb építmények és létesítmények a következők:
    1. sportpályák, sportszerek, kerti építmények,
    2. közműcsatlakozási műtárgy,
    3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
    4. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.


        44. A Kb-T jelű temető övezet

 47. §

  1. Az övezet főbb építési paraméterei:
    1. Beépítési mód                                                                                                                                                   Szabadonálló
    2. Az építési telek legkisebb területe (m2)                                                                                                                    Kialakult
    3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                                                                         5
    4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                                                                         5
    5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                                                                       építési helyen belül
    6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                                                                           4,5
    7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                                                              60
    8. A közműellátás mértéke:                                                                                                                                                 teljes


  1. Az övezetekben a temető és a funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
  2. *A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna esetén az általánosan meghatározott érték másfélszerese lehet.
  3. A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.
  4. A meglevő temető közegészségügyi védőtávolsága telkén belül biztosítandó:
    1. a temető területén belül a telekhatártól számított 10 méter széles belső védőtávolság, amelyen belül csak urnás temetés folytatható. A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos (koporsós) temetés nem folytatható. A telekhatártól számított 10 m széles sávot többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani.
  5. A temetők telekhatárától mért, környezetvédelmi és kegyeleti 50 m-es külső védőtávolságán belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint kegyeleti szempontból zavaró hatásúnak minősíthető létesítmények és az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.


                                                                               XII.     Fejezet

           45. Záró rendelkezések

    48.  §


  1. Ez a rendelet 2020.11.01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően

indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti Rigács Község Önkormányzat képviselő- testületének Rigács község Helyi Építés Szabályzatáról szóló 14/2004.(XI.9.) sz. rendelete.

  1. E rendelet mellékletei:

a.) 1. számú: SZT: Szabályozási tervlap (szerkesztési méretarány: M=1:4.000) b.) 2. számú: az azonosított régészeti lelőhelyek listája Rigács területén:

  1. E rendelet függeléke:

a.)  1. számú: Helyi természetvédelmi értékű területek listája.

  1. Ez a rendelet Rigács község Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a község honlapján való közzététel útján kerül kihirdetésre.


Rigács, 2020. szeptember.24.






Bencze Gyöngyi                                                    Dr. Kertész-Bakos Ferenc

                                jegyző                                                                          polgármester





Kihirdetve: Rigács, 2020. szeptember   30.





Bencze Gyöngyi

                                                                                    jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet szabályozási terv
13.08 KB
1 melléklet SZT
2 MB
2 melléklet régészeti lelőhely
15.68 KB
1 függelék természetvédelmi terület
13.72 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!