nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2004. (II.9.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2007-07-05 -tól
Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2004. (II.9.) önkormányzati rendelete
községrendezési terve és helyi építési szabályzatáról

Szerkesztés...

Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testület
2/2004 (II. 09.) számú rendelete
községrendezési terve és helyi építési szabályzatáról

(Egységes szerkezetben)*

I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

  1. §

(1)  Tereske község Helyi Építési Szabályzatét (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.

(2)  Jelen rendelet hatálya alatt álló területen felhasználni, építési telket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni.

  1. §

A Helyi Építési Szabályzatot megváltoztatni csak a településrendezési terveknek egyidejűleg módosításával szabad.

II.

TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

  1. §

(1)  E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

      a)         beépítésre szánt (beépített és továbbiak építésre tervezett )

      b)        beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2)  A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeletét a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)  A további beépítésre tervezett területe felhasználására igénybevételéről a tényleges igények függvényében az előírt közmű-és közlekedési kapcsolatok kiépítésével- és egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4)  A további beépítésre tervezett területeken a tervezett megvalósítás előtt

      a)         csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,

      b)        terepszint alatti építmények a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.

(5)  A belterület határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6)  A tervlapon feltüntetett belterületi határokat a Tereske Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterület határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell, tekinti.

  1. §

A beépítésre nem szánt területeke alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁMT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNLÁSI EGYSÉGEI

  1. §

(1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítési használatuk szerint:

1.   lakó-

  1. falusias lakó (Lf),-
  2. vegyes

2. 1.           településközpont vegyes (Vt)-,

3.   gazdasági-,

3.1.            kereskedelmi-szolgáltató (Gksz)

3.2.            ipari gazdasági (Gip)-,

4.   különleges terület-felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

  1. §

Falusias lakóterület

(Lf jelű)

(1)  A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú (tetőtér beépítés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), egylakásos lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.

(2)  A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § 2 pontja szerinti létesítmények helyezhetők el.

(3)  A terület legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § 2 bekezdése szerint illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. „§ 1 bekezdése szerint.)

(4)  Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47.§ 9 és 10 bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.

(5)  A területen a közművek elektromos, távközlési, hírközlési felszín felett légvezetéken is – vezethetik.

(6)  Építmények között legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. § szerint kell értelmezni Az OTÉK 36. § 2 bekezdés b és c pont előírásai csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.

(7)  A épületeket magastetővel kell megépíteni . A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4-5 somszádos lakóépületnél a tetőgerinc azonos legyen.

(8)  A Hrsz. 183/2, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 191, 192, 195. ingatlanra építési tilalmat kell elrendelni. A területet a továbbiakban kertként kell figyelembe venni.

  1. §

Falusias lakóterület övezetei

  1. Az övezet telkein az épületek szabadonállóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.
  2. Az épületek elhelyezésére építési telket kell alakítani.
  3. Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek

Beépítés módja

Övezeti jele

Legnagyobb szintterület-sűrűség

Legkisebb területe (m2)

Legnagyobb beépítettség (%)

Legnagyobb építménymagasság (m)

Szabadonálló új

Lf

0,5


900

30

4,5

Szabadonálló kialakult

Lf

0,6

500

30

K

Oldalhatáron álló új

Lf

0,5

900

30

4,5

Oldalhatáron álló kialakult

Lf

0,6

500

30

K

A legkisebb zöldterület 40% (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó).

Megjegyzés:

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetősé, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kell meghatározni, de max. 4,5 m lehet.

  1. Lakóterületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
  2. Az állattartást helyi állattartási rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ mellékletben adja meg a max. tartható javasolt állatok számát illetve a min. védőtávolságot.
  3. Az építési telek legyen közterületről közvetlenül megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.
  4. Oldalhatáron álló beépítetésnél az oldalsó telektől min. 1 m-re helyezhető el az épület (lakó-, intézmény). Ez csak a tervezett beépítésre vonatkozik.
  5. Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m2-nél, a szélességi mérete pedig 12 m telekszélességet, építési engedély nem adható.
  6. A templom, a volt Huszár kastély és volt Frideczky kúria ingatlanjaival érintkező telkek beépítése esetén a műemléki épületek ingatlanjainak határától mért 30 m-en belül melléképület nem építhető.
  1. §
  1. Közösségi célú funkció. kereskedelmi, szolgáltató, stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és =§ előírásait kell alkalmazni.
  2. A kialakult telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítani kell a rendeltetés területigényét, valamint a a parkolási igény (OTÉK 42. § ) saját  telken belüli elhelyezését.
  3. Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával együtt megvalósítani.
  4. Az épületek kialakításával vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kll , hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

-        nappal (6-22 h) az   50 dB-t

-        éjjel (22-6) a            40 dB-t

ne haladja meg.

  1. A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási – rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

VEGYES TERÜLET

  1. §

Településközponti vegyes terület

(Vt jelű)

  1. A településközponti vegyes terület az alábbi ingatlanokat érint: Hrsz. 1, 2, 3/1, 3/2, 4, 5, 6, 7, 8, 9/1, 9/2 9/3, 9/4, 97, 129, 142, 143/2, 143/4, 143/5, 143/6.
  2. A településközponti vegyes területen az OTÉK 16.§ szerinti létesítmények helyezhetők el.
  3. Az érintett területrész országos védelem alatt álló műemlék, ezért a terület felhasználás és beépítés terén a kulturális örökségvédelem szempontjai elsőbbséget élveznek.
  4. a terület teljes közművesítéssel kell ellátni. Közműpótló berendezés alkalmazása tilos!
  5. Az elektromos, távközlési, hírközlési vezetékek felszín felett, légvezetéken is vezethetők.
  6. Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 4.§ 9 és 10 pontjai szerint kell elvezetni.
  7. A Hrsz. 1, 2, 3, 97/3 sz. telkeken további építmények elhelyezése meglévők bővítése nem engedélyezhető. Az érintett ingatlanokra Tereske község elővásárlási jogot tart fenn.



  1. §

Településközponti vegyes terület övezetei

  1. Az övezet telkein az épületek szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.
  2. Az épületek elhelyezésére építési telkek, kell kialakítani.
  3. Az övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

ÖVEZETI JELE

BEÉPÍTÉS MÓDJA

LEGKISEBB TERÜLETE (m2)

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG %

LEGNAGYOBB SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

LEGNYGOBB ÉPÍTMÉNY MAGASSÁG

Vt

szabadon álló

500

30

0,8

K

Vt

oldalhatáron álló

500

30

0,8

K

      Megjegyzés: A legkisebb zöldfelület 40, melynek mértékét az OTÉK 25. § szerint kell számítani.

  1. A védett műemlék épületek telkeit (templom, volt Huszár kastély volt Frideczky kúria) megosztani nem szabad.
  2. A védett műemlék telkeinek maximális beépítettsége ne haladj meg a 10 % - ot. A telken történő további építmények létesítése esetén az objektum helyét, elő- és oldalkerti méretét, és párkánymagasságát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogosult meghatározni.
  3. Az övezeten belül az egyéb épületek párkánymérete nem haladhatja meg a volt Huszár kastély és Frideczky kúria párkányméretét.
  4. Az övezetben csak kedvtelésből tartott állatok tarthatók. Állattartási melléképület nem létesíthető. Kivételt képez a volt Frideczky kúria, ahol megengedhető 5 db hátasló tartása és annak elhelyezésére szolgáló gazdasági épület létesítése.
  5. Az építési telek határon mért hangnyomás szintje
    -     nappal (6-22 h) az       50 dB-t
    -     éjjel(22-6) a                40 dB-t lehet
  6. Az övezeten belül csak a területen lévő lakóházak és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi parkoló helyezhető el.


Gazdasági területek

  1. §(1)

Kereskedelmi szolgáltató területek
(Gksz.)

  1. A területen az OTÉK 19.§ szerinti létesítmények helyezhetők el.
  2. Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
  3. Az építési területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
  4. Az építési telek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

ÖVEZETI JELE

BÉPÍTÉSI MÓDJA

LEGKISEBB TERÜLETE (m2)

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG (%)

LEGNAGYOBB SZINTTERÜLET SŰRŰSÉG

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG (m)

LEGKISEBB ZÖLDTERÜLET FEDETTSÉG (%)

GKSZ

Szabadon álló

2500

50

1

7,5

30

Megjegyzés: a legkisebb zöldterületet az OTÉK 25. § előírásai szerint kell számításba venni.

  1. A létesítményekhez tartozó gk. parkolás igényt az OTÉK 42. § előírásai szerint kell számítani és kielégíteni.
  2. A terület határán mért megengedett hangnyomásszint értéke nem haladhatja meg

-     nappal (6-22 h) az 55 dB-t
-     éjjel(22-6) a                40 dB-t
értéket.

  1. A közműhálózaton csak megfelelően tisztított szennyvíz csatlakoztatható. TILOS méreg, növényvédő szer, és egyéb vegyszerek csatornába, illetve csapadékvíz elvezetőbe való ürítése, illetve az ingatlan talajának szennyezése.
  2. Az ingatlanion kivételesen szolgálati lakás is létesíthető. Ennek mértéke nem haladhatja meg a teljea beépítés 10 %-át.
  3. Az építési telek legkisebb szélességi mérete min. 20 m legyen.
  4. Az építési teleken állattartás nem folytatható, kivéve az őrkutya és egerésző macska.


  1. §(1)

IPARI TERÜLET

(GIP jelű)

  1. Az ipari terület fogalmát az OTÉK 20. § előírásai szerint kell értelmezni.
  2. Az épületek elhelyezésére építési telket kell alkalmazni, és azt eljes közművesítéssel kell ellátni.
  3. Az építési telek méretét és beépítési feltételei az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

ÖVEZETI JELE

BEÉPÍTÉSI MÓDJA

LEGKISEBB TERÜLETE (m2)

LEGNAGYOBB BEÉLPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

LEGNAGYOBB ÉPÍTÉNY MAGASSÁG

LEGKISEBB ZÖLDTERÜLET FEDETTSÉG

(%)

Gip *

szabadon

álló

2000

30

1,2

T

40

Gip **

szabadon álló

2000

30

1,2

T

30

      Megjegyzés:         *          jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenység esetén

                                    **        egyéb, kevéssé zavaró hatású ipari tevékenyég esetén

                                    T          technológiai igény szerint

  1. A létesítményekhez tartozó gk. parkolási igényt az OTÉK 42. § előírásai szerint kell számítani és kielégíteni.
  2. A terület határán mért megengedett hangnyomásszint mértéke nem haladhatja meg:
    -     nappal (6-22 h) az       55 dB-t
    -     éjjel (22-6) a               40 dB-t
    értékeket.
  3. (1)
  4. Az alkalmazott technológia által kibocsátott szag és füst határértéke nem haladhatja meg az előírt és megengedett határértékeket.
  5. Az építési telek legkiseb szélességi mérete érje el a 20 métert.
  6. Az előkert és hátsókert minimális méretet 5-5 méter, az oladlkerté min. 3-3 méter legyen, illetve feleljen meg az OTÉK 36. § (2) pontja előírásainak.
  7. Az építési telken kivételesen szolgálati lakás létesítendő. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a teljes beépítettség 10 %-át.



KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

  1. §
  1. A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
  2. A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:
  1. §

Temető


(TEM, KEGY jelű)

  1. A temető kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLII. törvény 3.§ a c és d pontjai szerint kell értelmezni.
  2. A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8.  0 1 37§ 1 és 2 pontjai alapján kell eljárni. A temetők kibővített területét a Szabályozási Terv jelöli.
  3. A teljes területe felmérési és parcellázási tervet kell készíteni, amely kitér:
    • a meglévő régi síremlékek számbavételére és értékelésére
    • a Huszár család temetkezési helyének rendbetételére
    • a Kálvária rész építményeinek felújításéra
    • a meglévő védett faállomány állapotának vizsgálatára
    • a három külön helyrajzi számon szereplő ingatlan egységes felhasználására
  4. A Hrsz. 94. ingatlan helyi természetvédelmi területként védett terület. A meglévő növényzetet és síremlékeket ennek megfelelően kell őrizni és kezelni. Az egyes sírhelyek megválasztásakor az élő növényzetet és régi síremlékeket megbolygatni nem szabad.
  5. A temető területén csak az olyan építmény helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, szerszámkamra, hulladékgyűjtő, stb.).
  6. Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra mellőzni, kell a hullámlemez, műanyag lambéria profilüveg használatát)- A kerítés és bejárati kapu fából vagy drótból készüljön.
  7. Sírbolt (kripta) párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t alapterülete 2x2 métert, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak. Síremlék magassága ne haladja meg a 200cm-t. Állékonyságáról az építtetőnek kell gondoskodni.
  8. A temetők szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
  9. A temetőnél a megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldterület 40 % lehet.


  1. §

Sportpálya

  1. A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.
  2. A sportpálya területén csak a funkcióval összegfüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 5 % - os beépítéssel.
  3. Gépkocsi parkoló a sportpálya területén kell kialakítani.
  4. A legkisebb zöldterület 40 % kell, hogy legyen.
  1. §

Dögkút


(D jelű)

  1. Területét a Szabályozási terv jelöli Hrsz. 080.
  2. A területet más célra igénybe venni nem szabad.
  3. 1 km-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.
  4. Az érintett ingatlanrészt fás – bokros ültetvénnyel körül kell keríteni.
  1. §

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

  1. A beépítésre nem szánt területek közé az alábbi terület-felhasználási egységek tartoznak:
    • közlekedési és közmű területek
    • zöldterületek
  1. A terület felhasználási egységek övezetekre tagolódnak.
  2. Az egyes övezetek beépítettségének maximum a nem haladhatja meg a teljes terület 5 %-át.
  1. §

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK

  1. A közlekedési és közmű területek forgalmi meghatározásait az OTÉK 26. § (1) bekezdése szerint kell értelmezni.
  2. A területeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerint építmények helyezhetők el.
  3. A Szabályozási Terveken és közlekedési terveken jelölt szabályozási szélességeket a mint „keresztszelvények” szerint kell értelmezni.


  1. §

ORSZÁGOS KÖZÚT

  1. Ide tartoznak:

      Szabályozási szélessége:

      Védőtávolság a külterület részen:           50 méter

(2)  A 22. és a 21126 sz. út kezelője a Nógrád megyei Közútkezelő Társaság.

(3)  A Szabályozási szélességen belül épületet elhelyezni nem szabad.

      A védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szerv (KHT) engedélyével szabad.

  1. §

GYŰJTŐ UTAK

  1. Gyűjtőútnak minősül a Szabadság út, a Dózsa György út, Petőfi és Kiss E. út, valamint a Hrsz. 251 sz. út
  2. Szabályozási szélességük minimum 16 méter.





  1. §

Lakóutak

  1. A község egyéb többi útja lakóútnak minősül.
  2. Szabályozási szélesség 12-18 m között változó
  3. Az alábbi utakat – helyszíni adottságokhoz és igen csekély forgalomra tekintettel – jelenlegi szélességében lehet megtartani. Hrsz. 95, Hrsz. 183/3, Hrsz. 208, valamint a Hrsz. 159 és 161 közötti utakat.


  1. §


  1. Gyalogútnak minősül a Hrsz. 363 és 373/2, 374 ingatlanok közötti szakasz
  2. A gyalogutak szabályozási szélessége min. 3 m.
  3. Gyalog úton gépkocsival közlekedni nem szabad.



  1. §

Álló forgalom

  1. Közterületi parkoló céljára három helyet jelöl a terv:
  1. Az előző pont szerinti területet más célra felhasználni nem szabad.
  2. Minden egyéb esetben a gépkocsi várakozását a saját telken belül kell megoldani (az OTÉK 42. § szerinti módon és mértékben).
  3. A Kossuth utcát kivéve valamennyi lakó és gyűjtőúton megengedett a gépkocsik várakozása.
  1. §

KÜLTERÜLETI UTAK

  1. Külterületi utak közül gyűjtőútnak minősül:

Szabályozási szélesség 20 - 22 méter

  1. A többi külterületi út földútnak minősül. Nyomvonaluk változatlan, szabályozási szélességük 14 méter.



  1. §

ZÖLTERÜLETEK

(Z jelű)

  1. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
  2. A községi közös használatú zöldterületeket a Szabályozási Terv feltünteti és a Z jellel jelöli.
  3. Területén az OTÉK 27. § 4. pontja szerinti létesítmények helyezhető el 2 %-os beépítési maximummal. Megközelíthetőségét mozgássérültek és babakocsik részére is biztosítani szükséges.
  4. Az itt elhelyezett épületek földszintesek, magastetősek és pavilon-rendszerűek, anyaguk – szerkezetük pedig hagyományos legyen.
  5. A zöldfelületeket más célra felhasználni nem szabd.
  6. A község zöldfelületi rendszerét kiegészítik:
  1. §

ERDŐTERÜLETEK

Gazdasági célú erdőterületek

(Eg.)

  1. Tereske területén lévő erdőterületek gazdasági célú (Eg) erdőnek haszonerdőnek minősülnek. Elsődleges célja – külön törvényben meghatározva erdei termékek előállítása és hasznosítása.
  2. Területén a gazdálkodással összefüggő létesítmények helyezhetők el (raktár, erdészház, vadetető stb.).
  3. Vadászház legalább 300 hektárt meghaladó összefüggő vadászterület építhető. Létesítésében a területileg illetékes Erdészeti hatóság engedélye szükséges.
  4. Erdőterület rendeltetése szerinti funkciójának megváltoztatás, az erdő állományának kitermelésem, valamint új erdő telepítse ugyancsak Erdészeti hatóság hozzájárulásával, történhet.
  5. Olyan erdei terület, amely természetvédelmi illetve természeti területre esik minden tevékenység változást (fakitermelés, építés stb.) esetén be kell szerezni az illetékes tájvédelmi szakhatóság (Bükki Nemzeti Park) jóváhagyását.




  1. §

Véderdő

(Ev jelű)

  1. A temető alatti Hrsz 96/1 ingatlanon lévő fás-ligetes terület véderdőnek minősül. Az itt meglévő építmények bővítését és felújítását tiltani szükséges. Végleges bontásukat 5 éven belül el kell érni.
  2. A véderdőben építményt elhelyezni nem szabad. A meg lévő épületek esetében átalakítás nem engedélyezhető.
  1. §

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

(Má, Mk. jelű)

  1. A mezőgazdasági területek fogalmát az ŰOTÉK 28. § (1) pontja szerint kell értelmezni.
  2. A területen építményt elhelyezni az OTÉK 29§ (23 bekezdésében valamint a 3662002 (III. 7) Korm. rendeletben meghatározottak szerint lehet.
  3. Birtokközpont és majorság kialakítását a 36/2002 (III. 7) Korm. rendelet előírásai szerint lehet.
  4. Birtokközpontban szolgálati lakás is építhető. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a teljes beépítettség 10 %-át.
  5. Nagyüzemi állattartó telep és lakóterület közötti minimális védőtávolság 1000 m mely hatástanulmány alapján 500 re csökkenthető. Döghússal táplált állatok tartási épületet és lakóterület között ugyancsak 1000 m-es védőtávolságot kell biztosítani.
  6. Mezőgazdasági területen történő lakás létesítésének további feltétele a közterületről való megközelíthetőség valamint háztartási szemét és szennyvíz kezelésének szabályos meglét.
  7. Mezőgazdasági területet művelés alól kivonni csak Földhivatal engedélye és feltételei szerint lehet.
  8. Természeti területnek minősített mezőgazdasági területen művelési ágat váltani valamint azon építményt emelni csak a Bükki Nemzeti Park jóváhagyásával szabad.
  9. A Szerkezeti És Szabályozási Terven a kertművelésű területként (korábban zártkertként) nevesített ingatlanokon történő építés további feltételi.






  1. §

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

(V jelű)

  1. Tereske Községben ide tartozik
    • az élő vízfolyású meder és partja
    • a Hrsz 0120/1 víztározó és szivattyúház
    • a Boda réten létesített halastó (Hrsz. 05/8 és 05/10)
  2. Az élő vízfolyású patak mindkét oldalán a partéltől számított 6-6méteres sávvédő (kezelő) sávként kell kezelni, és szabadon kell hagyni. A sávban építményt elhelyezni nem szabad, A terület közlekedés és közművezetékek céljára igénybe vehető.
  3. A patak medrét lezárni, betölteni, illetve a patakmedrében átereszt kialakítani TILOS! A patak felett hidat illetve patak medrében átereszt kialakítani csak az illetékes vízügyi hatóság engedélyével és engedélyezett műszaki terv alapján szabad.
  4. A halastó vízfelületének partjától mért 30 méteren belül építményt, 500 méteren belül pedig nagyüzemi állattartó épületeket elhelyezni nem szabad
  5. A halastó környékén lévő kertművelésű, mezőgazdasági részek beépíthetőségét a 28. § (9) pontja szabályozza.

III.

építmények elhelyezése

  1. §

Az építmények úgy szabasd elhelyezni, hogy az megfeleljen a településrendezési, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség, a tűz a köz és más biztonsági az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai éghajlati illetőleg a talaj a terep a talajvíz fizikai kémiai hidrológia adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

  1. §
  1. Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
  2. Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő vonalat kell figyelembe venni.
  3. Az építési beépítésének feltételei és módját az OTÉK 33. § é 34.§előírásai tartalmazzák.
  4. Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékének, sem 6,0 m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
  5. Az építmény közötti legkisebb távolságot z OTÉK módosításról szóló 36/203 (III. 7.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.
  6. A Szabályozási Tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.


  1. §

Építmények elhelyezése közterületen

  1.   Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendlelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
  2.   Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó – esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
  3.   Meglévő épület átalakítása során létesített- műszakilag indokolt – előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúló , ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozta kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
  1. §
  1. Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §, valamint a 36/2002. Korm. rendelet előírásai szerinti gépjárműtárolót, vagy tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
  2. Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg. Elő- és oldalkerti részen garázs nem építhető.
  3. Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükséges és annak magassági mérete a 2,0m-t meghaladja, abban pince garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

  1. §

Általános előírások

  1. Közüzemi közműhálózatok, és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
  2. Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell jegyeztetni. A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
  3. Közműhálózat és létesítményei védő
  4. Közműhálózattal illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos és közművek kezelési használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
  5. Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
  6. Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét figyelembe kell venni. A közművek él s a hírközlés helyét, helyigényét az MSz. 7487/2-80 és az aMSz7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
  7. Használaton kívül helyezte kútba szenny- csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni TILOS!
  8. A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra. A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeum Igazgatósága jogosult.


  1. §

Vízellátás

  1. Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltozása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. § -ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
  2. Bármilyen létesítmény vagy település rész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
  3. Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás, kötelező.
  4. Ilyen esetben meglévő épületnél, amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel egy éven belül a vízvezeték-hálózatot be kell vezetni .
  5. Közüzemi hálózatra való csatlakozás csak akkor engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosítható a háztartásokban keletkezett szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.


  1. §

Szennyvízelhelyezés

  1. Új építményt elhelyezni, ha annak telek előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak közcsatornára való rákötéssel lehet.
  2. Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna ott a szennyvíz elhelyezésére szakszer és korszerű közműpóló berendezést, kell alkalmazni.
  3. A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztároló) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizet csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.
  4. Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok, rákötését meg kell követelni.
  5. Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő kialakítását engedélyezni nem szabad.
  6. Ipari technológiai szennyvizet csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
  7. A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
  1. §

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

  1. Az építési telek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. § (5) – (10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.
  2. Az élő vízfolyás vagy időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló) esetében a meder elrekedése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása vagy eltömítése) tilos!
  3. Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984 (II. 7.) OVH sz. rendelkezésében előírt határértéknek.
  1. §

Villamos energiaellátás és hírközlés

  1.  A villamos energia ellátást a községben légvezetés hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.
  2. Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.(Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)
  3. A hírközlés javítását szolgáló létesítmények céljára jelölt területet más célra felhasználni nem szabad.
  4. Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna, és egyéb 15 m magasságot meghaladó adó-vevő antenna csak építési engedély alapján létesíthető.
  5. Magasfeszültségű vezetékek védőtávolságon belül építményt elhelyezni nem szabad.
  1. §

HULLADÉK ELHELYEZÉS

  1. A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igénylő – kommunális szilárd hulladék gyűjtése lakossági, elszállítása önkormányzati feladat.
  2. Környezetre veszélyes anyagot, mérget, növényvédőszert lőszert – robbanóanyagot, állati tetemet háztartási hulladékok kötött elhelyezni nem szabd.
  3. Állati tetemet a dögkútba kell helyezni.
  4. Háztartási szilárd szemétként nem kezelhető és szállítható törmelék (építési törmelék felesleges föld) és nagyobb felesleges bútordarab a romhányi szemétlerakó helyen helyezhet el.
  5. A háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának a dögkút és törmeléklerakó kezelésnek rendjére az önkormányzat külön rendeletben intézkedik.





V.

ÉRTÉKVÉDELEM

  1. §
  1. Tereske községben országos védelem alatt állnak:
  1. a római katolikus templom (Hrsz 129)
  2. a volt Huszár kastély (Hrsz. 3/2)
  3. Frideczky kúria (Hrsz 143/5)
  4. a templom és a volt Huszár kastély közötti belterületi rész (Hrsz.1,2,3/1,3/2,4,5,6,7,8,9/1,9/2,9/3,9/4,97,129,142,143/1,143/2,143/3,143/4,143/5, ingatlanok.).
  1. A védelem kiterjed az építési telkek méretére, alakjára, beépítettségére, a műemléki védelem alatt álló épületek esetében teljes külső és belső állapotára (alaprajzi kialakítás, szerkezetek a anyagok, külső- és belső megjelenés), meglévő képzőművészeti alkotásokra.
  2. Az előző 1/d pont alatt meghatározott területen a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hatóság szakhatóságként jár el. Túlmenően jóváhagyását ki kell kérni:
  1. A műemléki területtel érintkező, annak védőkörletén, tartozó ingatlanokon történő építkezésekre építési engedélyt csak az Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyásával szabad kiadni.
  2. Az 1/d pontban szereplő területen a felhasználás és beépítés szabályait a 9 -10 §-ok tartalmazzák.
  1. §
  1. A község közigazgatási határán belül nyilvántartott régészetlelőhelyek az alábbi ingatlanokat érintik:
  1. Denneki templomrom és környezet (Hrsz. 018/2 és 018/6)
  2. Denneki legelő (hrsz. 018/6)
  3. Kurucdomb (hrsz. 018/ és 018/7)
  4. Római Katolikus templom és környéke (bencés apátság és román kori templom maradványai (hrsz. 129)
  5. Petőfi utca, műemléki telki szakasz és Kossuth utca 98-138 sz. telkek (hrsz. 4-8 9/1, 13, 12, 12, 21-23, 26/1-3, 27, 30-33, 35, 37, 39, 40, 41/1-2, 42, 45-48, 51-60, 72/1-2, 3, 107, 110, 117-120, 121/2, 122, 127/1, 128/2, 130, 142, 143/2, 143/4-5)
  6. 22-es út mellett (hrsz. 06062, 070/1 és 295)
  7. Zsellérföldek (hrsz. 029/7-9, 029613-25)
  1. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a szakhatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja. Az érintett ingatlanokon minden földmozgatásával együtt járó építési tevékenység esetében (tereprendezés, pincetömb kiemelés, alapárokásás, közművek munkaárkai, útépítés földmunkái) illetve telekalakításoknál a 2001. évi LXIV. törvén 63. § (4) pontja szerint kell eljárni.
  2. Amennyiben a község területén régészeti érték vagy emlék kerülne elő, az örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24.§ előírásai szerint kell eljárni.
  3. Nagyobb, 1000 m2 –t meghaladó épületegyüttes megvalósítása, illetve utcaméretű közműfektetés megkezdése előtt az érintett területrészek illetően el kell végezni a
  1. §

Helyi értékvédelem

  1. Az Önkormányzat helyi védelemben nem kíván részesíteni építményt.
  2. A temető területén lévő síremlékek értékelésére és minősítésére felmérési tervet kell készíteni. Eredményinek függvényében az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik szükséges tennivalókról.

VI.

  1. §

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

  1. A temető területe (Hrsz. 94.) helyi természetvédelmi védettség alatt áll.
  2. A természetvédelemre vonatkozó helyi rendeletet a továbbiakban is fenntartja, illetve kiterjeszti az ún. „Kálvária“ és Szmrecsány család temetkező helyekre is.
  3. A szerkezeti és szabályozási terven jelölt, valamint jelen szabályzat 2. sz. mellékletében feltüntetett tervezett természeti területeken

csak a területileg illetékes (Bükki Nemzeti Park ) hozzájárulásával szabad.

VII.

KÖRNYEZETVÉDELEM

  1. §
  1. A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
  2. A tervezett természeti területekre a 14/2011 (V.9) KöM – EüM – FVM együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
  3. A község közigazgatási területén olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetőek, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület-felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
  1. §
  1. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és / vagy rezgét okozó létesítmény csak abban az esetbe építhető é üzemeltethető bármely tevékenység csak akkor folytatható,h az általa okozott zaj és/vagy rezgés mértéke megfelel a 86202 (III.22.) KÖM- EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak.
  2. Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
  3. A háztatásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre. Az elszállítás terítés ellenében – az Önkormányzat feladata.
  4. Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.
  5. A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak a közcsatornába annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
  6. Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethet, csak azért szennyvíztároló vagy – he a létesítés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthet.
  7. Élő vízfolyásba felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

  1. §
  1. A község közigazgatási területén történő geotechnikai, illetve talajmechanikai szakvéleményeket a készítő rézére meg kell küldeni a Magyar Geológiai Szolgálat Észak- Magyarországi Területi Hivatalának.
  2. Minden nemű bányászati tevékenységet csak az illetékes bányafelügyelet engedélyével történhet. Jogosulatlan bányászati tevékenység az 1993. évi XLVIII. Törvény 41. § szerint büntetendő cselekmény.
  3. Tereske Községi Önkormányzata elővásárlási jogot tart fenn az alábbi ingatlanokra: Hrsz. 2, 3/1, 060/2, 060/5, 029/27, 029/26, 029/25, 0243, 0113, 0117, és 075, 065/2-8,
  4. A helyi Önkormányzat külön szabályzatban intézkedik

rendjéről és használatáról




IX.

TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

  1. §
  1. Az országos közút (21126) külterületi szakasza mellett az út tengelyétől mért 50-50 m-en belül építményt elhelyezni nem szabad.
  2. Az utak és vízfolyások mentén jelölt szabályozási szélességén és védőtávolságokon belül építmény nem helyezhető el.
  3. Belterületi utak esetében kocsiforduló kialakításának céljára jelölt területeket más célra felhasználni, illetve beépíteni nem szabad.
  4. A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút nem létesíthető, illetve a meg lévő ásott kútvíznek bármilyen célú felhasználása tilos!
  5. A község belterületi részén szennyvizet szikkasztani nem szabad. A keletkező szennyvizet a kiépült közüzemi hálózatba kell vezetni.
  6. Az Önkormányzat építési tilalmat rendel el a Hrsz. 1, 2, 3/1, 10/1, 97/3, 96/1. Hrsz. 183/2-től 195-ig terjedő ingatlanokra.
  7. Nem adható építési engedély új épület építésére abban az esetben, ha az érintett ingatlan közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, illetve akkor, ha a telek szélességi mérete illetve alapterülete nem éri el a 7. és 10. § előírásait.

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. §
  1. Ezen rendelet 2004. 02. 10-én lép hatályba.

Rendelkezéseit az elsőfokú hatóság által el nem bírált, folyamatban, lévő ügyekben is alkalmazni kell.

  1. ezen rendelt hatály lépésével a 4/1984. sz., Tereske község Összevont Rendezési Terve és a Helyi Építési Szabályzat érvényét veszti.



Potyecz Pálné sk.                                           Munkácsi Márton h.

polgármester                                                  jegyző



A másolat hiteles

Tereske, 2004. 02. 12.




A módosítások dőlt betűvel, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1) 7/2013 (VII. 05.) önkormányzati rendelet         Hatályos: 2007. július 5.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!