nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-04-25 - 2016-12-19
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény 6. § (5)-(6) bekezdésében 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére.

(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki.

2.§[1]


E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni


a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, ha az éves költségvetésről alkotott rendelet,

b) a közterület hasznosítása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

c) az Önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő költségvetési szervek sportolásra alkalmas létesítményeinek, helyiségeinek kedvezményes bérbeadása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

d) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ha arról az Önkormányzat rendelete, vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.




Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában

1. Alkalmi célú igénybevétel: valamely vagyonelem 60 napon belül összesen 6 napot meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata, vagy a vagyonelem 6 havi átlagban heti 6 órát meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata.

2. Árverés: a vagyonelem értékesítésének az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár, illetőleg a hasznosítás ellenértéke a liciten, a kiírásban előre meghatározott licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

3.[2] Behajthatatlan követelés: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet /a továbbiakban: Ászr./ 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján annak minősített követelés.

4. Egyéb közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván, továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

5. Érték: a vagyonelem bruttó forgalmi értéke forint összegben meghatározva.

6. Értékhatár: bruttó értékhatár.

7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog, a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő  a forgalmi értéknek.

8. Hasznosítás: a vagyonelem bármely - tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.

9. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjában így meghatározott értékpapír.

10. Nehéz helyzetben lévő, lakáshitellel rendelkező természetes személy: Az a természetes személy, aki az első tulajdonába kerülő ingatlanra lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés, -felújítás céljára lakáscélú kölcsönt, vagy ennek kiváltására szabadfelhasználású kölcsönt vett fel, melynek hitelkockázati fedezete az általa lakott lakóingatlanon alapított zálogjog, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződést írásban felmondta.

11. Portfólió vagyon: olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.

12. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.


II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

4.§


Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésben meghatározott, az Önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége.


5.§


Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény /a továbbiakban: Nvtv./ 5. § (2) és (3) bekezdésében felsoroltak.

6.§


Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek

a) a levéltári anyagok,

b) többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,

c) a „Rákospalotai Múzeum” műtárgy-gyűjteménye.

7.§


(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül

a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények,

b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) védett természeti területek,

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) mindaz a vagyon, amelyet az Önkormányzat rendeletével annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


8.§


Az üzleti vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.


9.§


(1) Ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszüntetni vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, módosítását a Képviselő-testület illetékes bizottságának javaslata alapján a polgármester kezdeményezi és erről a Képviselő-testület határoz.

(2) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények-, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

10.§

(1) A Képviselő-testület rendeletben dönt

a) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítása,

c) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyon körbe történő átsorolása és

d) üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagy korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánítása tárgyában.

(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról.

(3) Az Önkormányzat a Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló rendeletében megváltoztathatja egy adott terület, területrész jellegét, minősítését, melynek során egy adott ingatlan kikerülhet a törzsvagyon köréből. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.


III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

11.§


(1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Képviselő-testület bizottságai és a polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakorló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.

(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba, használatba, kezelésbe adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.


Tulajdonosi jogok gyakorlása önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságok esetén

12.§


(1)[3] A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolodó jogait, illetve a részvényesi jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza át, kivéve melyeket az adott gazdasági társaság alapító okirata vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A polgármester az adott évben az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi jogok gyakorlásáról összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év április 30-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő és az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, valamint nem kezdeményezhet és nem fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13.§


(1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, valamint egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét ingatlan és 500 ezer Ft feletti ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. A vagyontárgy forgalmi (piaci) értékének meghatározásához 2 forgalmi értékbecslés, ingatlan tulajdonjogának harmadik személytől történő megszerzéséhez 1 értékbecslés szükséges.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést, valamint a hasznosítást megelőzően 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, akkor - ha a 3 hónap alatt a jogügyletre és annak tárgyára vonatkozó jogszabályok nem kerültek módosításra - a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - a (8) bekezdés kivételével - az adott vagyontárgy egyedi forgalmi értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett hasznosításhoz.

(5) Semmis az a szerződés, mely - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen - a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.

(6) Forgalomképes vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), az értékhatár - és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának - meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Együttes értékesítésnek, illetve hasznosításnak az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított keret terhére történhet.

(8)[4] Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételére

a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(9)[5] A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Ltv./ 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jog érvényesítéséről - az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében említett adós, illetőleg zálogkötelezett által benyújtott kérelmére - a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság, és az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(10) Az önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére vonatkozó jognyilatkozat megtételére - egyedi forgalmi értéktől függetlenül - a polgármester jogosult.

(11)[6] Társasházakban és lakás-szövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviseletet külön szerződés alapján albetétenként 1.000.000 Ft-ig önállóan, 1.000.000 Ft felett a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság döntése alapján a Palota Holding Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Palota Holding Zrt.) látja el.


Az önkormányzati vagyongazdálkodó szervek jogállása

14.§


(1) Az Önkormányzat vagyongazdálkodó szervei:

a) az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodásra, a vagyon hasznosítására létrehozott, 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági és nonprofit közhasznú társaságai,

b) a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (a továbbiakban: GMK),

(c)[7] a 6. § c) pontja tekintetében a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Csokonai Kulturális és Sportközpont.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. Az Önkormányzat költségvetési szervei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, állagát megőrizni, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni, és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(2a)[8] A költségvetési szervnél felhalmozódott használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított vagyontárgyak térítésmentes átadásáról, értékesítéséről vagy más módon történő hasznosításáról 1 millió forint egyedi forgalmi értékhatárig a költségvetési szerv vezetője, 1 millió forint feletti egyedi forgalmi értékhatár esetén a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve részére ajándékként kapott vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett költségvetési szerv részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről - külön döntés nélkül - azonnal intézkedni kell. Az így kapott bevételt a költségvetési szerv az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv a használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat közfeladatai ellátásának sérelme nélkül - a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A vagyongazdálkodó szervek és az általuk használt ingatlanok felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek kezeléséről, lakóépületek és a hozzájuk tartozó területek üzemeltetéséről, karbantartásáról, üres telkek gondozásáról, valamint az üzleti vagyonba tartozó nem lakáscélú ingatlanok hasznosításáról a Palota Holding Zrt. gondoskodik a vele megkötött szerződés alapján.

(7) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit közhasznú társaságai, valamint a RUP-15 Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Városfejlesztési Kft. és a CSAPI-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Kft. az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatokat kizárólagos jogosultsággal látják el.

(8)[9] Költségvetési szerv a használatában álló vagyon hasznosítása során legfeljebb 5 évre összességében 5 millió forint bevétel, vagy évi legfeljebb 1 millió forint bevétel erejéig köthet szerződést. Ha a szerződés időtartama az 5 évet, vagy a szerződés szerinti éves bevétel az 1 millió forintot meghaladja, annak megkötéséhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Költségvetési szerv használatában álló vagyonra határozatlan időre szóló szerződés nem köthető.

(9) Ha az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv alapító okirata (létesítő okirata, stb.), vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.


Az önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása, ingyenes megszerzése

15.§


(1) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen az Nvtv. 13. § (3)-(11) bekezdéseiben meghatározott esetben és feltétellel lehet átruházni.

(2) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.

(3) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni a (6) bekezdésben meghatározott esetekben lehet, és csak akkor, ha forgalmi értéke nem éri el a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.

(4) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenesen az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben és feltétellel adható használatba.

(5) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes használatba adásáról 5.000.000 Ft forgalmi értékig az ingatlan rendeltetése szerint illetékességgel rendelkező bizottság, ezt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület dönt.

(6) Önkormányzati nemzeti vagyont kedvezményesen használatba adni

a) közfeladat ellátásához,

b) az Önkormányzat által alapított alapítvány, közalapítvány részére,

c) az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint ilyen gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság részére,

d) egyházak részére,

e) civil szervezetek részére, ha közszolgáltatási szerződést kötött az Önkormányzattal,

f) közérdekű kötelezettségvállalás céljára,

más önkormányzat részére a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése érdekében lehet.

(7) A (6) bekezdés szerinti kedvezményes használatba adás esetére megállapított ellenérték nem lehet alacsonyabb a piaci hasznosítás 10 %-ánál és a (3) bekezdés szerinti kedvezményes tulajdonjog átruházás ellenértéke nem lehet kevesebb a forgalmi érték 50 %-ánál.

(8) Vagyontárgy tulajdon- és használati jogának ingyenes megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(9) Az Önkormányzat javára harmadik személyek részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében pénzben tett közérdekű kötelezettség-vállalás elfogadásáról a polgármester dönt.

(10) E rendelet alkalmazása szempontjából közfeladat fogalom alatt az Nvtv. 3. § 7. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

(11)[10] A (2)-(8) bekezdés rendelkezéseit a 14. § (2a) bekezdés szerinti térítésmentes átadás, értékesítés vagy más módon történő hasznosítás esetén nem kell alkalmazni.


Az Önkormányzat követeléseinek elengedése, mérséklése, valamint részletfizetési, halasztási kedvezmény biztosítása

16.§


(1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a) csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghalt, vagy igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja vagy saját megélhetését veszélyezteti. Nem kell az adósnak a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit igazolnia, ha a nyilvántartott tartozás a lakáshitel engedményezésével keletkezett.

(2) Az Önkormányzatot megillető követelésről egészben vagy részben lemondani

a) 1 millió forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,

b) 1 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

(3)[11] Az Önkormányzat követelésének kötelezettje részére a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság kérelemre - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fenn nem állása esetén is - részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

(4) 12 hónapot meghaladó részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.

(5) A kedvezmények elbírálásához a kérelmezőnek az alábbi iratokat kell becsatolnia:

a) a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelemigazolása munkáltatói igazolással vagy bankszámlakivonattal,

b) nyugdíjas kérelmező esetén a kérelmet megelőző három hónap nyugdíjszelvényének másolata,

c) a kérelmet megelőző három hónap közüzemi számláinak kiegyenlítését igazoló bizonylat másolata,

d) nyilatkozat arról, hogy van-e a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyona, valamint ingatlan vagyona.

17.§


A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről, a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.


18.§


(1)[12] A Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság - a 20. §-ban szabályozott kivétellel - az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslatának figyelembevételével az Önkormányzat késedelmi kamat követelését legfeljebb 50 %-kal mérsékelheti, ha a kérelmező természetes személy és tartozása tőkeösszegének legalább felét egy összegben megfizeti és

a) az önkormányzattól, a jegyzőtől, a fővárosi kerületi, vagy járási hivataltól a szociális törvény alapján támogatásban részesül (pl. lakásfenntartási támogatás, szociális segély, ápolási díj stb.) vagy

b) családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg, nem rendelkezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal és nincsen ingatlan vagyona vagy

c) a megszűnt betéti társaság, közkereseti társaság beltagja/tagja ingatlan vagyonnal és a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal nem rendelkezik és családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg vagy

d) bizonyítja, hogy előre nem látható okból körülményeiben olyan változás állott be, hogy tőle a szerződésszerű teljesítés nem várható el (pl. haláleset, természeti okból vagyonában jelentős csökkenés állt be).

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az ingatlan vagyonba nem számítandó bele a tényleges lakóhelyül használt ingatlan.

19.§


(1) A polgármester a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kötelezett vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy - önállóan vagy együttesen -

a) az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy

b) a polgármester által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti.

(2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés b) pont alapján meghatározott bármely részletet késedelmesen vagy nem fizeti meg, akkor a késedelmi kamatokkal növelt teljes összeg esedékessé válik. A késedelmi kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével.

20.§


(1)[13] Ha a követelés kötelezettje a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet, akkor az Önkormányzat késedelmi kamat követeléséből a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság kérelemre részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet, legfeljebb a követelés 50 %-a erejéig.

(2) A részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.

(3) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelem benyújtását megelőző hat hónap bevételét, valamint kiadási kötelezettségeit.

Egyezségkötés

21.§


Az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,

b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.


Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

22.§


(1) Eltérő rendelkezés hiányában kizárólag nyilvánosan, pályáztatás, vagy árverés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell

a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke eléri a 10 millió forintot,

b) használatba, illetve bérbe adni az ingatlant, ha az éves használati vagy bérleti díj eléri a 10 millió forintot,

c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel eléri az évi 10 millió forintot.

(2) Hirdetmény útján, pályázat nélkül, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell

a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke nem éri el a 10 millió forintot,

b) használatba vagy bérbe adni az ingatlant, ha az éves használati vagy bérleti díj nem éri el a 10 millió forintot vagy

c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel nem éri el az évi 10 millió forintot.

(3) Az ingatlan (2) bekezdés szerinti hasznosítására vonatkozó hirdetményt az Önkormányzat és a Palota Holding Zrt. honlapján (www.bpxv.hu/ hirdet-mények, www.palotah.hu) kell közzétenni és hirdetőtábláján kifüggeszteni, jelezve a kifüggesztés pontos dátumát.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan címét és helyrajzi számát,

b) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan jellegét, alapterületét és közművesítettsége fokát és

c) a bérleti díj/eladási ár/, egyéb ellenérték alsó határát.

(5) Ajánlatot tenni a hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésétől számított 30 napon belül lehet.

(6)[14] Amennyiben 30 napon belül nem érkezik érvényes ajánlat, az ingatlan ezt követően az első érvényes ajánlatot tevő részére a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság döntése alapján értékesíthető/bérbe adható/egyéb módon hasznosítható.

(7) A nyilvános versenytárgyalás megvalósulhat pályáztatás vagy árverés útján.

(8) Zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás vonatkozik 25 millió forint forgalmi érték alatt

a) azokra az ingatlanokra, amelyek elidegenítése az Önkormányzat tulajdonviszonyainak rendezését szolgálja,

b) azokra az övezeti méretet elérő, telektömbön belüli ingatlanokra, amelyeket a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) és a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) telekegyesítésre javasol,

c) azokra az övezeti méretet el nem érő, telektömbön belüli ingatlanokra, amelyeket a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) és a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) telekegyesítésre javasol.

(9) A versenyeztetés módjáról, formájáról - a vagyontárgy értékéhez igazodóan - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt. Részletes eljárási rendjét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.




IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakról

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

23.§


A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítása tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.


A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

24.§


(1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését illetően értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosítása érdekében a tulajdonosi jogokat

a)[15] 20 millió Ft forgalmi értékhatárig a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) 20 millió Ft felett a Képviselő-testület gyakorolja.


Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

25.§


(1) A forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével

a) a kisértékű (100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti) tárgyi eszközök vonatkozásában a polgármester,

b)[16] 20 millió forint forgalmi értékhatárig a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

c) 20 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) Portfólió vagyon esetében

a)[17] 20 millió forint forgalmi értékhatárig a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) 20 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe- és használatba adásáról való döntés tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével

a)[18] 20 millió forint forgalmi értékhatárig Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

b) 20 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(4) Az üzleti vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlása az e célra biztosított keret terhére történhet.


26.§


Az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során

a)[19] a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság, az egy évet meghaladó futamidő esetén a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt,

b) a megvásárolt értékpapírokat a pénzintézettel közös rendelkezésű zárolt alszámlán kell elhelyezni,

c) az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél átruházott hatáskörben a polgármester dönt.


Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben

27.§


(1) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése 5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre;

f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;

g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;

i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

j) a 100.000,- Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(2) A nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulásban a vagyonelem védelme érdekében az alkalmi célú igénybevétel jellegére tekintettel óvadék köthető ki.

(3)[20] A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.


Tulajdonosi jogok gyakorlása az Önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan

28.§


(1)[21] Az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének - a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - a Ptk-ban meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, valamint a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) Az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester vagy az általa megbízott személy képviseli.

Vagyonkezelés

29.§


(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon kezelésére - az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében foglalt korlátozással - vagyonkezelési szerződés köthető. A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmaznia.


30.§


A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.


31.§


(1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét).

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(6) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.


32.§


(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

33.§


(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.


34.§


(1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben - az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

35.§


(1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.


Vagyongazdálkodási szerződés

36.§


(1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.

(3) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek értékesítéséről vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(5) Az Önkormányzat jelen rendeletével a jogszabályok keretei között a vagyongazdálkodási feladatok gyakorlásával a 14. § (7) bekezdésében megjelölt gazdasági társaságokat bízza meg, egyben kijelöli a tevékenységi körük szerinti közfeladatok ellátására. A közszolgáltatási szerződések aláírására a polgármester jogosult.


Vagyonnyilvántartás

37.§


(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani, melynek részletes szabályait a polgármester - a jegyzővel egyetértésben - határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartási feladatokat a jogszabályok, az alapító okiratok és a szerződések alapján erre köteles szervezetek látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont az előírások szerint nyilvántartani, azt a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni és a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4) A könyvviteli mérlegben kimutatott, mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök leltározását kétévenként kell végrehajtani, kivéve, ha az Önkormányzat költségvetési szerve év közben vagy év végén átszervezéssel, vagy véglegesen jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával beszámoló készítési kötelezettsége keletkezik.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

(6) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyont kezelők a negyedéves zárási munkákhoz igazodóan - a vonatkozó szabályok betartásával - kötelesek jelenteni.


Vagyonkimutatás

38.§


(1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján meglevő aktuális állapotát mutatja.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint törzsvagyonon kívüli üzleti vagyon szerinti bontásban a könyvviteli mérleg római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportonkénti tagolásában tartalmazza, kivéve a Tárgyi eszközök, a Befektetett pénzügyi eszközök és az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében.

(3) A Tárgyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az ingatlanok tételes bemutatása.

(4) A Befektetett pénzügyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az egyéb tartós részesedések tételes bemutatása.

(5) Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében kötelező az Immateriális javak és Tárgyi eszközök csoport mérlegsoraihoz igazodó bontás és az ingatlanok tételes bemutatása.

(6) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek közül:

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

b) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli üzemeltetésre átadott eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján a szakmai nyilvántartásokban szereplő érték nélkül nyilvántartott eszközök mennyiségét képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények és egyéb kulturális javak csoportosításban,

d) a kezesség- és garanciavállalással kapcsolatos kötelezettségeket tételesen tartalmazza.

(7) A vagyonkimutatás teljes adattartalmát számítógépes adathordozón kell tárolni, az adatvédelmi szabályok betartásával biztosítva a lekérdezhetőséget.

(8) A vagyonkimutatás és a vagyonkataszter adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyezőségét biztosítani kell, amelyet könyvvizsgáló értékel.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

39.§


(1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II. 29.) ök. rendelete.

(3) Hatályát veszti

a) a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet 17. § (10) bekezdésének második mondata,

b) a lakásfenntartási támogatásokról szóló 27/2004. (VI. 19.) ök. rendelet 8. § (3) bekezdése.



Juhászné dr. Baráth Márta s.k.

László Tamás s.k.

polgármester

jegyző






[1]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[2]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[3]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[4]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 33. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[5]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[6]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[7]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 5. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[8]

(2a) bekezdéssel kiegészítette a 46/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. december 3. napjától.

[9]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 6. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.

[10]

(11) bekezdéssel kiegészítette a 46/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. december 3. napjától.

[11]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[12]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[13]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[14]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[15]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[16]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[17]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[18]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[19]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[20]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 22. §-sa. Hatályos 2014. december 19. napjától.

[21]

Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. Versenyeztetés
100 KB
2. Vagyongazdálkodó szervek
39 KB
3. Kht-k és Gt-k
31.5 KB
5. Köznevelési célú épületek
38.5 KB
4. Költségvetési szervek
40.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!