nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kelevíz Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.)
Hatályos:2015-02-11 - 2016-02-10
Kelevíz Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja:


1. Általános rendelkezések


1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:                      Kelevíz Község Önkormányzata

                                                                                         (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:                                          8714. Kelevíz, Vörösmarty u. 45.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe:                                www.keleviz.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:                keleviz@t-online.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe:                          Kelevíz község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat szervei:                                              

     a) polgármester,

     b) képviselő-testület bizottsága

     c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

     d) jegyző

     e) társulás.



2.§


(1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek 

      használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.


(2)[1] Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye:

                                                   Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal

                                                         8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6.


(3)[2] A közös hivatal  telephelyei:

 Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége

          (8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)

 Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége

          (8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)”


 (4)[3] A helyi népszavazást a választópolgárok 20 százaléka kezdeményezheti.



2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei


3.§


(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv., valamint más törvény határozhat meg.


(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítandó feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

a)a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.,

b)az óvodai nevelésről: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás keretén belül;

c)egészségügyi alapellátásról védőnői ellátást aMesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása; valamint vállalkozó háziorvossal; ügyeleti ellátás Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján;

d)a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján, kivéve a falugondnoki szolgáltatást, melyről saját hatáskörben gondoskodik;

e)a közvilágításról: a Magyar Áramszolgáltató Kftüzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;

f)Településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját hatáskörben;

g)A köztemető fenntartásáról: saját hatáskörben.

h)Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési feladatok ellátásáról:

      saját hatáskörben, szakfeladaton működtetett Integrált Közösségi Szolgáltató tér továbbá 

      Művelődési ház útján;

i)Hulladékgazdálkodásról: a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján.


(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.


(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

     a.) a bölcsődei ellátásról: a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott

         és működtetett intézmény útján: a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató

         Központ útján;

     b) részvétel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat  

         működtetésében;

c) civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és magánszemélyek támogatása;


(5) Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete

      tartalmazza.


(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet)

      feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a

      gazdálkodást meghatározó éves költségvetésben – a fedezet biztosításával   

      egyidejűleg – kell döntést hoznia a képviselő-testületnek.


(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát az

     önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a

     polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

     A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.


4.§


(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv.

      42. §-a határozza meg.


(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságára és társulására

     hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró

     szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal, a

     képviselő-testülethez lehet fordulni.


(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.



3. A képviselő-testület és szervei


Önkormányzati képviselők


5.§[4]


(1)   Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a négy helyi
       önkormányzati képviselő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza.


(2)   A képviselő az Mötv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek mellett köteles
       a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
       b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
          a választók bizalmára;
       c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő
           lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.


(3)   A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg a képviselő részére.


(4)   A tiszteletdíj mértéke 32.000 Ft/hó.


(5)   A tiszteletdíj kifizetés minden tárgyhót követő hónap 5. napjáig esedékes,
       kifizetéséről a jegyző gondoskodik.


5/A.§[5]

(1)   A képviselő a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén való részvétele akadályoztatását, késést, vagy idő előtti távozást köteles a polgármesternél,vagy
a bizottság elnökénél a bizottsági-, illetve a testületi ülést megelőzően jelezni.

(2)   Igazolt távollétnek minősül, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt
          betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud                                    részt venni az ülésen.

(3)   A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha                                   az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan                                       hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi ülés közben indoklás, vagy a                                               polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen eltávozik az                                  ülésről.

(4)   Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való                           távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz                             eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra, 20 %-                              kal csökkenteni kell.

(5)   Amennyiben a képviselő egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad                                  távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat
két hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.

(6)   Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés                                          nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető                                         tiszteletdíjat négy hónapra, havi 25 %-kal csökkenteni kell.

(7)   A tiszteletdíj csökkentéséről bármely képviselő, illetve a polgármester javaslatára
a képviselő-testület dönt.


(8)   Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(9)   A távolmaradásokról, és az azokra vonatkozó bejelentésekről a Hivatal                                             nyilvántartást vezet.

(10) A távolmaradások ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek és az ülésekről                                 készült jegyzőkönyvek alapján történik.


Bizottságok

6.§


(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatai ellátására a következő állandó

 bizottságot hozza létre:

a) [6]ügyrendi bizottságot 3 önkormányzati képviselő taggal.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

     A tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A képviselő-testület a bizottság által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint

     határozza meg.

 (5) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.

      A döntés-előkészítő feladata körében a bizottság jogosult:

a)bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni;

b)az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt

      követően a képviselő-testület elé terjeszteni;

c)felkérheti a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és

      előkészítésére, határidő megjelölésével;

d)külső szakembereket vonhat be a bizottság munkájába.

(6) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó, a képviselő-testület munkatervében

elfogadott napirendi pontok csak a bizottsági megtárgyalást követően terjeszt-

hetőek a képviselő-testület elé.


A polgármester, alpolgármester


7.§


(1)[7] A polgármester a megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

(2)A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig „Kelevíz Község Polgármestere” felirat olvasható.

(3)A polgármester minden keddi napon 8-12 óra között ügyfélfogadást tart.


8.§


(1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladata ellátása során

a)képviseli az önkormányzatot;

b)szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;

c)segíti a képviselők munkáját;

d)gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról;

e)gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről;

f)támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket;

g)kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselőivel.

(3) A polgármester az Mötv. 68. (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozat-

képtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába

nem tartozó, alábbi ügyekben:

       a) ivóvízellátás,

 b) önkormányzati út felújítása.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti

      időszakban döntést hozhat, a Mötv. 42. §-ába nem tartozó, halaszthatatlan

      az alábbi önkormányzati ügyekben:

a)közvilágításról való gondoskodás;

b)a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása;

c)környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

d)szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

e)lakás- és helyiséggazdálkodás;

f)helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

g)honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

h)turizmussal kapcsolatos feladatok;

i)sport, ifjúsági ügyek;

j)település közbiztonsága.   

(5)A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyon-   

  rendeletben foglaltak szerint dönthet.



9.§


(1) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester előterjesztése alapján, egy fő

           társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes 

      jogkörrel helyettesíti a polgármestert.


10. §


A közös önkormányzati hivatal és a jegyző


(1[8]) Kelevíz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Mesztegnyő Önkormányzat   

Képviselő-testületével, Gadány Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Hosszúvíz Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Tapsony Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Nikla Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Csömend Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen fenntartott Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott közfeladatokat.

(2)[9] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8716. Mesztegnyő, Szabadság tér 6.

     Telephelyei: Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Niklai Kirendeltsége

          (8706. Nikla, Berzsenyi Dániel u. 51.)

                   Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Tapsonyi Kirendeltsége

          (8718. Tapsony, Széchenyi tér 1/a.)

(3)[10] A Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.



11. §


Társulások


(1)Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és   

ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

 a) a társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása;

 b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása;

 c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési  

     tervek összehangolása;

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladat 

    ellátására,

e) társulási megállapodásban meghatározott feladatok ellátása.


(3) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választó-  

                  polgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint

                  a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

             (4) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 2. függelék 

                   tartalmazza.


12. §


4. A képviselő-testület működésének szabályai


Az ülések összehívása


(1) A képviselőtestület évente szükség szerint, de legalább hat alkalommal tart rendes   

     ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén 

     fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. 

     A rendes ülésekre rendszerint a hónap utolsó harmadában kerül sor.


(2) A képviselő-testület üléseit a Kelevíz Község Önkormányzat székhelyén

     (8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45.) lévő tanácskozó teremben tartja.

(3)  A képviselő-testület, a testület döntése esetén indokolt esetben, más helyszínen         

      is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei 

      biztosítottak.

(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és 

      vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége

      esetén, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését az 

      ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az általános szabályok szerint.[11]

 (5)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási 

      joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal korábban kell

      megküldeni.

      Az írásbeli előterjesztések a képviselők részére elektronikus formában,

      a Rendelet 1. függelékében rögzített elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre. 

      Elektronikus levélcím hiányában, illetve a képviselő kérelmére az írásbeli 

      előterjesztések papír alapon, postacímre kerülnek megküldésre.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható   

      telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete  

      előtt kell átadni a meghívót és annak mellékleteit.

(7) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell

      hívni. A megismételt testületi ülés napirendjére új pontok is felvehetőek.

      Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat

      a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(8) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

a) fegyelmi büntetés kiszabásáról;

b) összeférhetetlenség kimondásáról;

c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha

d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.

(9) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

     a) az országgyűlési képviselő;

     b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

         (irodavezetői) saját szakterületüket érintően;

     c) a napirendi pontok előterjesztői;

     d) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;

     e) Kelevíz községben helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett önszerveződő

         közösségek képviselői tevékenységi körükben.


Nyilvánosság


13. §


(1)A képviselő-testület, valamint a bizottság ülései nyilvánosak.

(2)Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett meghívóval az ülés összehívásának napján.

A képviselő-testület ülésének menete


14. §


(1)A képviselő-testület ülésének menete:

a)A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét;

b)Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére;

c)A képviselő-testület az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról, nyílt szavazással, határozattal dönt;

d)A polgármester negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;

e)A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

f)Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet;

g)A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket;

h)Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról;

i)A szavazás az egyik kéz magasba tartásával történik.

j)A képviselő-testület minden döntési javaslatról külön-külön szavaz.

      A képviselő-testület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

k)A nyílt szavazás történhet kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással.

l)A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott döntéseket.

m)A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően, az egyebek keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövet-

kezett eseményekről, majd bezárja az ülést.

(2)A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:

a)folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti;

b)biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót;

c)az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőknek megadja a szót,

      ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja;

d)tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor; az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti;

e) megtagadja a szót a további hozzászólás kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja;

f)figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat

     sértő a fogalmazása;

g)rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

h)figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;

(3)A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(4)A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő tehet javaslatot, illetve 

      javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségi

      szavazással határoz.

(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti     

      be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a    

      testületi ülést követő 30 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta;

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, 

    ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.


Előterjesztés


15. §


(1)Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet,

        b) a beszámoló,

        c) a tájékoztató.

  (2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

        a) a képviselő-testület bizottsága,

        b) a polgármester,

        c) a képviselő,

        d) a jegyző,

     (3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban

          kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba

          foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesz-

     téseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá, amely előterjesztések a bizottság

     állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi

     indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban 

     vagy szóban terjesztheti elő.

      (5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnöke,

            a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak

            minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az

            ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

      (6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

           a) a tárgy pontos meghatározását,

           b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

          c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,

          d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,

          e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az              

              adott előterjesztéshez kapcsolódnak,

         f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület              

            által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,

         g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

         h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

          i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat,   

             döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit,    

             előnyeit, hátrányait,

j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre    

      gyakorolt hatását,

         k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

          l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.




      (7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben hatásvizsgálatot kell készíteni a

           döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésen is be kell mutatni.


Döntéshozatal


16. §


(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének

     szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában

     meghatározott esetekben, továbbá:

    a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának, fejlesztési tervének 

        elfogadásához,

    b) községrendezési terv elfogadásához,

    c) hitelfelvételhez,

    d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),

    e) helyi népszavazás kiírásához,

    f) amit a képviselő-testület önkormányzat rendeletében minősített többségű

       elfogadáshoz köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben,

      amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő

      kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű

      szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna

      igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést

      határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-

      testület tagjainak egynegyede[12] azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti

      szavazást tartani nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselő-testület

     tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel,

     vagy nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

      A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5)[13] A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíja egy hónapra 50%-os mértékben csökkentésre kerül.
A kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi bizottság folytatja le. A bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.


17. §


(1) A bizottság üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint

      tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

    a) a képviselő-testület döntése alapján,

    b) a polgármester indítványára,

    c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó –

     ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi

     ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv.

      kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri.  

(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


Jegyzőkönyv


18. §


(1) [14]A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket a jegyző kezeli, melyeket évente be kell köttetni.”

(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólásokat és a válaszok

    lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) a polgármester esetleges intézkedéseit,

g) az ülés bezárásának tényét,

h) a kisebbségi véleményt,

i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

     a) a meghívót,

     b) a kiküldött-, illetve kiosztott előterjesztéseket,

     c) a jelenléti ívet,

          d) a kihirdetett rendeletet.


19. §


(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott

      felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra –

      a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 18. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell

     továbbítani.


Kérdés, interpelláció


20. §


(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi

      hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó)  

       érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.




(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által  

      korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához   

      kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a 

     beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az

     olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy 

     interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli 

     megjelölésével együtt visszaküldi.


21. §


(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén terjesztheti elő a kérdést, megjelölve

     azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban válaszol a kérdezett,    

     ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása.

     Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre.

     Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés 

     beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére,

     mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából   

     ismertetésre kerül.

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5)

      bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-

      testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a

      válasz elfogadottnak tekintendő.


22. §


(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá  

      jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári napig

      beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve

      a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy

szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció   megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek

az a feladatköre.

Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen ismertetésre kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfoga-dásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.

(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.


23. §


5. A képviselő-testület döntései



 (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos

      arab sorszámokkal kell ellátni.


(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat

     sorszámát, az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a   

     következők szerint:


…/201...(………) számú képviselő-testületi határozata


(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

a)a képviselő-testület döntését,

b)a szükséges intézkedéseket,

c)a végrehajtásért felelős megnevezését,

d)a végrehajtás határidejét.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat

      követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és  

      szervezeteknek.

(5) Nem minősül normatív határozatnak, s így nem kell sorszámozással ellátni az        

ügyrendi kérdésekben hozott döntés (döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben).


24.§


(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését

      kezdeményezheti:

a)a polgármester,

b)a települési képviselő,

c)az önkormányzat bizottsága,

d)a jegyző

e)az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel vélemé-  

      nyezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

      A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.


(3) A rendeletet jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések

      szerint teszi közzé és nyilvántartásáról gondoskodik. A rendelet kihirdetése az

      önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

      A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.

(4) A rendelet megjelölése a következő:

     „Kelevíz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/201...(……..) önkormányzati

       rendelete”


25. §


Együttes ülés


(1)A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzatok képviselő-testületeivel valamely kiemelt cél megvalósulása érdekében, szükséges esetben együttes ülést tart.


(2)[15] A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak a közös önkormányzati hivatal éves költségvetési és szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt –. A közös önkormányzati hivatal gazdálkodásának első félévi, illetve háromnegyedéves helyzetéről szóló beszámolókat a megállapodást kötő képviselő-testületek szintén együttes ülésen fogadják el.


(3)[16]  Az együttes üléseket felváltva vezetik a társult önkormányzatok polgármesterei. A polgármester akadályoztatása esetén a soros önkormányzat alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az üléseket. Az együttes ülés helye az azt összehívó önkormányzat polgármesterének székhelye.


26. §


(1)Az együttes ülésen a képviselő-testületek ülése az Mötv-ben, és a Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározottak szerint zajlik, az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.

(2)Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön-külön.

(3)A jegyzőkönyvet az együttes ülésről a közös önkormányzati hivatal jegyzője és hivatala készíti el, amelyet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármestere és a közös önkormányzati hivatal jegyzője ír alá.

(4)A jegyzőkönyvre a testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó rendelkezés az irányadó azzal, hogy azt meg kell küldeni valamennyi érintett település polgármesterének.


6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok


27. §


(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével

     teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben

     való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre

     vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.


(4) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás

     szabályai.

     A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a 

     képviselő-testületet tájékoztatni kell.


28. §


(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

    a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

    b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

    c) a közvetlen tájékoztatásra,

    d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.


(2) Fontosabb lakossági kapcsolatok:

    a) közmeghallgatás,

    b) állampolgári közösségek rendezvényei,

    c) érdekegyeztető tanácskozás,

    d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

        általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).




7. Az önkormányzati gazdálkodás


29. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

     Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

     A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet

     állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

    a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza

        meg,

b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által

        előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak

        jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás

     szabályairól önálló rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a

     lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.


8. Záró rendelkezések


30. §


(1) Ez a rendelet 2013. december 18-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kelevíz Község Önkormányzata Szervezeti és Működési

Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.14.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 8/2007.(XI.07.) önkormányzati rendelet, a közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről szóló 16/2008.(XI.19.) önkormányzati rendelete, a beiskolázási körzetek meghatározásáról szóló 21/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az általános iskolai felvételi, átvételi kérelmek elbírálása során a sajátos helyzet megállapításának részletes szabályairól szóló 22/2008.(XII.11.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati biztos kijelölésének és kirendelésének szabályairól szóló  6/1999.(XI.12.) önkormányzati rendelete, és a képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról és gyakorlásának rendjéről szóló 7/1997.(IX.05.) önkormányzati rendelete.


Berta Józsefné            s.k.                                                    Bödőné Dr. Molnár Irén s.k.

polgármester                                                                            jegyző


Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.



                        Károlyné Csobod Hajnalka

                                   jegyző






[1]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[2]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[3]

Megállapította a 10/2014.(IX. 24.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos 2014. október 1-től.

[4]

Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[5]

Beiktatta a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[6]

Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[7]

Megállapította a11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[8]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[9]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[10]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[11]

A bekezdés második mondatát megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[12]

Megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[13]

Beiktatta a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[14]

Megállapította a 11/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. október 22-én 18 óra 15 perctől.

[15]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.

[16]

Módosította az 2/2015.(II.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. február 11-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
63.5 KB
2. melléklet
24.5 KB
3. melléklet
25 KB
2. függelék
23.5 KB
1. függelék
19.36 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!