nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Somberek Község Képviselő-testületének 8/2012(V.12.)önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-09-19 -tól
Somberek Község Képviselő-testületének 8/2012(V.12.)önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról


Somberek község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:



l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet hatálya


1.§(1)A rendelet hatálya Somberek község közigazgatási területére terjed ki.


(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”




2. Fogalommeghatározások


2.§E rendelet alkalmazásában:


(1)



(2)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.


(3)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.


(4)Együtt tervezendő terület: a szabályozási terven lehatárolt terület, ahol a frekventált helynek megfelelő, magas színvonalú téralakítás és –rendezés érdekében a területet érintő építészeti és kertépítészeti terveket a teljes terület történeti, műemléki és látványi adottságainak dokumentált figyelembevételével, a történeti értékeket erősítve kell elkészíteni.


(5)Az „építménymagasság” fogalom értelmezése


Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.


Az építménymagasság megállapítása során:

a)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.


Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.”



3. Értelmező rendelkezések


3.§(1)E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:


a)irányadó telekhatár

b)megszüntető jel

c)helyi művi értékek



4.§(1)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a SZT szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.


(2)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén


a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.



5.§Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:


(1)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető


(2)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető


(3)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.


(4)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.


(5)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.



4. Építési engedélyezés általános szabályai


6.§(1)   a)

b)A tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

c)Településkép-védelmi területen nagy kiterjedésű (200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez az utcaképi és tájképi illeszkedés igazolására külön jogszabályban rögzített tartalmú látványtervet kell csatolni.



(2)Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint a jelen rendelet 6.sz. mellékletében meghatározott előírások együttes teljesülése esetén építhető.


(3)




6. Közterületen elhelyezhető építmények


8.§(1)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a  közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.


(2)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal felhasználásával létesíthető.



ll. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK


7. A beépítésre szánt és nem szánt területek


9.§(1)A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:


a)falusias lakóterület

b)gazdasági terület

ba)kereskedelmi, szolgáltató terület

bb)ipari terület

c)különleges terület

            ca)intézményi célra,

cb)temetkezési célra,

cc)idegenforgalmi célra,

cd)mezőgazdasági üzemi terület céljára,

ce)hulladékgazdálkodási célra.


(2)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:


a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület,

f)természetközeli terület.

g)különleges beépítésre nem szánt terület

ga)sportolási célra,

gb)bányászati célra,

gc)megújuló energiaforrás hasznosítása céljára,

gd)szérűskert céljára,

ge)hulladékgazdálkodási célra

gf)kálvária területe

gg)felhagyott temetők területe



8. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírások


10.§(1)A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.


(2)A terepszint alatti építmények


a)Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:

aa)műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok

ab)más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen.


9. Falusias lakóterület - Lf


11.§(1)A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.


(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások


„Lakóterületen épület csak olyan építési telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés


(3)


(4)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-K1”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 800 m2

d)legkisebb / legnagyobb utcai telekszélesség

da)településkép-védelmi területen 14 m / 22 m

db)településkép-védelmi területen kívüli területen 16 m / nincs megkötve

e)beépítési mód

ea) településkép-védelmi területen oldalhatáron álló legyen

eb)településkép-védelmi területen kívüli területen az utcasoron kialakult beépítési módhoz illeszkedjen

f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 480 m2

g)legnagyobb építménymagasság

ga)településkép-védelmi területen 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

gb)településkép-védelmi területen kívüli területen 5,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

h)legkisebb előkert 0 m

ha)

hb)

hc)

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert

ja)a SZT-n építési hely határvonallal jelölt esetekben a SZT szerint

jb)a SZT-n építési hely határvonallal nem jelölt esetekben a kialakult állapothoz igazodjon

k)zöldfelületi mutató min. 40%


(5)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-K2”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 800 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 18 m

e)beépítési mód oldalhatáron álló

f)legnagyobb beépítettség 30%

g)legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

h)legkisebb előkert 0 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

k)zöldfelületi mutató min. 40%


(6)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-K3”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 700 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

e)beépítési mód az utcasoron kialakult beépítési módhoz illeszkedjen

f)legnagyobb beépítettség 30%

g)legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

h)legkisebb előkert 0 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

k)zöldfelületi mutató min. 40%


(7)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-K4”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület kialakult

d)legkisebb utcai telekszélesség kialakult

e)beépítési mód szabadonálló

f)legnagyobb beépítettség 30%

g)legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 6,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 4,00 m

h)legkisebb előkert 5 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

k)zöldfelületi mutató min. 40%


(8)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-1”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 800 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 14 m

e)beépítési mód oldalhatáron álló

f)legnagyobb beépítettség 30%

g)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

h)legkisebb előkert 5 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert 6 m

k)zöldfelületi mutató min. 40%


(9)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf-1cs”  jelű építési övezetben


a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 800 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 14 m

e)beépítési mód oldalhatáron álló

f)legnagyobb beépítettség 30%

g)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

h)legkisebb előkert 5 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert 6 m

k)zöldfelületi mutató min. 40%

l)a tetőfelületeken és a burkolt felületeken összegyűlő csapadékvizet a közterületi útárokba kell eljuttatni



10. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz


12.§(1)A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.


(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások


„Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen épület csak olyan építési telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”


a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés


(3)Az építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:


a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legnagyobb építménymagasság 7,50 m

f)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpár-tároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re telepítendők.

g)legkisebb oldalkert 6 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)zöldfelületi mutató min. 20%

j)


(4)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása


a).

b)

c)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

d)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.

e)A növényesítést a külön jogszabály szerinti határidőre kell elvégezni.



11. Ipari gazdasági terület - Gip


13.§(1)A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.


(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások


„Ipari gazdasági területen épület csak olyan építési telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”



a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés


(3)A település „Gip-E” jelű ipari gazdasági területei egyéb ipari területek. A építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:


a)legkisebb telekterület 2000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb építménymagasság 10,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja

f)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők

g)legkisebb oldalkert 8 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)zöldfelületi mutató min. 25%

j)


(4)A település „Gip-Z” jelű ipari gazdasági területei jelentős mértékű zavaró hatású ipari területek. A építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:


a)legkisebb telekterület 3000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 35 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb építménymagasság 10,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja

f)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők

g)legkisebb oldalkert 8 m, a megengedett legnagyobb építménymagasságot meghaladó építménymagasságú technológiai jellegű építmény esetén OTÉK szerint, de legalább 8 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)zöldfelületi mutató min. 40%


(5)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása


a).

b)

c)Az építési telkek telekhatárai mellett

ca)a SZT-n jelölt esetben a jelöléstől függően az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány, vagy fasor,

cb)a SZT-n nem jelölt esetben az oldalsó és hátsó telekhatárok mentén Gip-E építési övezetben legalább 1 sor védőfásítás, Gip-Z építési övezetben legalább 8 m széles, háromszintű növényállomány, amennyiben ezt a meglévő épületállomány nem teszi lehetővé, legalább 1 sor védőfásítás

telepítendő és tartandó fenn.

d)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.

e)A növényesítést a külön jogszabály szerinti határidőre el kell végezni.



12. Különleges területek - K


14.§(1)A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.


(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások


„Különleges területen épület csak olyan építési telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”


a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés


(3)Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:


a)„Kint-1”  jelű építési övezet elsősorban közcélú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben fő funkcióként lakóépület is építhető.


aa)legkisebb telekterület 600 m2

ab)beépítési mód oldalhatáron álló

ac)legnagyobb beépítettség 40%

ad)legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 4,50 m, udvari épület esetében 5,50 m

ae)legkisebb előkert 0 m,

af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ag)legkisebb hátsókert SZT szerint, az ott nem jelölt esetekben 0 m

ah)zöldfelületi mutató min. 40%

ai)

aj)

ak)

al)


b)„Kint-2”  jelű építési övezet elsősorban közcélú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kiegészítő funkcióként lakás is kialakítható.


ba)legkisebb telekterület 800 m2

bb)beépítési mód oldalhatáron álló

bc)legnagyobb beépítettség 40%

bd)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

be)legkisebb előkert 0 m

bf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bg)legkisebb hátsókert 0 m

bh)zöldfelületi mutató min. 40%

bi)


c)„Kint-3”  jelű építési övezet elsősorban közcélú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kiegészítő funkcióként lakás is kialakítható.


ca)legkisebb telekterület 2000 m2

cb)beépítési mód szabadonálló

cc)legnagyobb beépítettség 40%

cd)legnagyobb építménymagasság 7,50 m

ce)legkisebb előkert 0 m

cf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

cg)legkisebb hátsókert 6 m

ch)zöldfelületi mutató min. 40%

ci)


d)A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra


da)legkisebb telekterület kialakult

db)beépítési mód szabadon álló

dc)legnagyobb beépítettség10%

dd)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

de)legkisebb előkert 0 m

df)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

dg)legkisebb hátsókert 3 m

dh)zöldfelületi mutató min. 40%,

di)


e)A „Kid” jelű különleges terület idegenforgalmi célra


ea)legkisebb telekterület 1000 m2

eb)beépítési mód szabadon álló

ec)legnagyobb beépítettség 15%, ezen belül épületenként legfeljebb 300 m2 beépített alapterület

ed)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

ee)legkisebb előkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben 5 m

ef)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben OTÉK szerint

eg)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben 6 m

eh)zöldfelületi mutató min. 70%

ei)

ej)


„f)A „Kmü” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

fa)legkisebb telekterület 2500 m2

fb)legkisebb utcai telekszélesség 35 m

fc)beépítési mód szabadon álló

fd)legnagyobb beépítettség 40%

fe)legnagyobb építménymagasság 10,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja

ff)legkisebb előkert a kialakult állapothoz igazodjon, új beépítésű területen szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők

fg)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben 10 m

fh)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon, új beépítésű területen 10 m

fi)zöldfelületi mutató min. 40%

fj)

fk)

fl)

fm)Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességű, háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt telekhatárok mellett legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Mind a háromszintes növényállomány, mind pedig a védőfásítás kialakításakor őshonos vagy honos fajokat kell alkalmazni.

fn)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.

fo)A növényesítést a külön jogszabály szerinti határidőre el kell végezni.”


g)A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra


ga)legkisebb telekterület 2500 m2

gb)beépítési mód szabadon álló

gc)legnagyobb beépítettség 40%

gd)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

ge)legkisebb előkert 0 m

gf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

gg)legkisebb hátsókert 0 m

gh)zöldfelületi mutató min. 40%

gi)

gj).

gk)

gl)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 10 m szélességű, háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

gm)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.

gn)A növényesítést a külön jogszabály szerinti határidőre el kell végezni.



„h)A „Kmü-1” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

ha)legkisebb telekterület 1500 m2

hb)legkisebb utcai telekszélesség 25 m

hc)beépítési mód szabadon álló

hd)legnagyobb beépítettség 40%

he)legnagyobb építménymagasság 7,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja

hf)legkisebb előkert 5 m

hg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint, de legalább 6 m

hh)legkisebb hátsókert 10 m

hi)az épületek elhelyezésénél a területet keresztező villamos szabadvezeték biztonsági övezetét figyelembe kell venni

hj)zöldfelületi mutató min. 40%

hk)

hl)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

hm).

hn)



13. Közlekedési és közműterület


15.§(1)A közúti közlekedési területek („Köu-„)


a)A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

b)Közlekedési terület fásítása

ba)A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

bb)

bc)                                                                                                                                                                                                                                             bd)


(2)Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások


a)

b)A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

c)Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

d)

e)A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.


(3)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.



14. Zöldterület - Z


16.§(1)A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).


(2)A közparkok területére vonatkozó általános előírások:


a)Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.

b)Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c)Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.

d)A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.


(3)Építési szabályok


a)A „Z-1” jelű övezetben az OTÉK 27.§ (4) a) pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben épület nem építhető.

b)A „Z-2” jelű övezetbe a temetőket övező, azok nyugalmát biztosító zöldfelületek tartoznak. A növényzet elsődlegesen fásítás legyen, igény szerinti sűrűséggel. Az övezetben épület nem építhető.

c)A „Z-3” jelű övezetbe az útmenti, árokparti zöldfelületek tartoznak. A növényzet elsődlegesen gyep legyen, igény szerinti ligetes fásítással, virágosítással. Az övezetben épület nem építhető.


(4)A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.


(5)A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.


15. Erdőterület - E


17.§(1)A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű - „Ev-1” (védett), „Ev-2” (védő) jelű  erdők.


(2)Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen


„A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:”

a)

b)

c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d)                                                                    

e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea)az épület földszintes legyen

eb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb)


Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.


(3)Építési lehetőségek védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterületen


a)Védő erdőben épület nem helyezhető el.

b)Védett erdőben épületet elhelyezni nem szabad. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.


(4)A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók.


(5)Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett a külön jogszabályban rögzített parti sávot szabadon hagyva törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.



16. Mezőgazdasági terület


18.§(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el


(2)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.


(3)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.



17. Kertes mezőgazdasági terület - Mk


19.§ (1)Telekalakítási előírások


a)Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m.

b)Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, és legalább 18 m széles legyen.


(2)Az építés feltételei


a)az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen

b)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

„Lakóépület csak olyan telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”

ba)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb)közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás

bc)egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)


(3)Építési előírások


a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerint

b)beépítési mód szabadonálló

c)legkisebb előkert kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedjen, ennek híján a megközelítő út tengelyétől számított 10 m

d)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

e)legkisebb hátsókert 6 m

f)                                                                            

g)Gazdasági épületre vonatkozó előírások:

ga)Az épület legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,0 m lehet.

gb).

gc)

h)Lakóépületre vonatkozó előírások:

ha)Az épület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.

hb)

hc)


(4)Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.




18. Általános mezőgazdasági terület - Má


20.§(1)Telekalakítási előírások


a)legkisebb telekterület

aa)a középkori templomrommal (066/1 hrsz.) határos területen 500 m2

ab)az aa) alpontban felsoroltakon kívüli területen 1500 m2

b)legkisebb telekszélesség

ba)a középkori templomrommal (066/1 hrsz.) határos területen 10 m

bb)a ba) alpontban felsoroltakon kívüli területen 18 m


(2)Az építés feltételei


a)az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen

b)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Lakóépület csak olyan telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:”

ba)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb)közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás

bc)egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)


(3)Az „Má” jelű övezetben az ingatlan művelési ágához köthető funkciójú építmények építhetők a következő előírások szerint:


a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerint

b)beépítési mód szabadonálló

c)legkisebb előkert 10 m

d)legkisebb oldalkert 10 m

e)legkisebb hátsókert 10 m

f)

g)Gazdasági épületre vonatkozó előírások:

ga)

gb)a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.

h)Lakóépületre vonatkozó előírások:

ha)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m

hb)


(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:


a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK, valamint a (2) és (3) bekezdés előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (ld. 3. számú függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.



19. Vízgazdálkodási terület - V


21.§(1)A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).


(2)A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.


(3)A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a)oldalhatáron álló beépítési mód

b)legfeljebb 5% beépítettség

c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)

e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert


(4)A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.


A területen a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a)szabadonálló beépítési mód

b)tavanként legfeljebb 2 épület építhető

c)a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 100 m2

d)földszintes épület építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal

e)

f)

g)10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

h)

i)terepszint alatti építmény nem építhető




20. Természetközeli terület - Tk


22.§(1)Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.


(2)Ezeken a területeken épület nem építhető.



21. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk


23.§(1)A „Kk-Sp” jelű övezet sportolási célra, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

d)legkisebb előkert 10 m

e)legkisebb oldalkert 10 m

f)legkisebb hátsókert 10 m


(2)A „Kk-B” jelű övezet bányászati célokat szolgál, ahol a bánya fő funkciójához köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c)legnagyobb építménymagasság 8,50 m


(3)A „Kk-Te” jelű övezet – a felhagyott temetők területe (szerb és zsidó temető)


a)Az övezetben új temetkezés nem történhet.

b)A régi temetők területét kertépítészeti terv alapján rendezni kell.

c).


(4)A „Kk-Me” jelű övezet megújuló energiaforrás hasznosítására – szélerőművek területe


a)Az övezetben csak a fő funkcióhoz kapcsolható funkciójú építmények helyezhetők el.

b)A máscélú hasznosítással nem érintett területrészek mezőgazdasági művelését továbbra is fenn kell tartani.

c)Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.


(5)A „Kk-Ká” jelű övezet – kálvária


a)A kialakult telek megtartandó.

b)A kialakult beépítettség megtartandó.

c)A folyamatos karbantartásról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.


(6)A „Kk-Hu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra – kétlépcsős rekultiváció alatt álló szeméttelep


A rekultivációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság jogerős engedélye alapján kell elvégezni.


(7)A „Kk-Sz” jelű övezet – szérűskert


Az övezetben csak a fő funkcióhoz kapcsolható funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerint

b)beépítési mód szabadonálló

c)legkisebb előkert 10 m

d)legkisebb oldalkert 10 m

e)legkisebb hátsókert 10 m

f)

g)a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 5 m-rel meghaladhatja.


lll. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22. Kulturális örökségvédelem


24.§(1)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások


a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.

b)A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”


(2)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások


a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.


(3)


(4)




23. Az élővilág, a táj és a természet védelme


25.§(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:


a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.


(2)A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeit a 3. melléklet sorolja fel és a SZT határolja le. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt ökológiai folyosó) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.


(3)Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat,  telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.


(4)Az Orgona utca egyedi, kimagaslóan értékes és sajátos vizuális adottságai miatt kilátóhelynek minősül. A kilátás védelme érdekében az Orgona utca keleti oldala nem építhető be (ld. SZT-t is).


(5)Fa és cserje a település területén a 3. függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.


(6)Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. függelék figyelembevételével kell meghatározni.



24. A környezet védelme

 (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)


„26.§(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.


(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).


(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”






25. Tűzvédelmi rendelkezések


„27.§(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.


(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”



26. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények


28.§Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.



27. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások


29.§E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:


(1)Elővásárlási jog


Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

(2)Településrendezési kötelezések


a)Beépítési kötelezettség  

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b)Beültetési kötelezettség  

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a külön jogszabályban rögzített határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.



lV. Fejezet

Záró rendelkezések


30.§(1)Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított  9/1999.(Xl.1.)KT. sz. rendelet hatályát veszti.


(2)E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.


Somberek, 2012. május 12.


                        Csoboth Tamás                                             Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna

                             polgármester                                                          körjegyző

                                                          






Jelen rendelet Somberek községben a helyi kábeltelevizión keresztül 2012. május 12. napján kihirdetésre került.


Somberek, 2012. május 12.



                                                                                        Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna

                                                                                                       körjegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
3.melléklet
232.66 KB
4. melléklet
190.43 KB
5. melléklet
185.31 KB
6. melléklet
201.71 KB
7. melléklet
5.24 MB
8. melléklet
12.55 MB
1.függelék
262.14 KB
2.függelék
183.14 KB
3.függelék
267.35 KB
1.melléklet
14.12 KB
2. melléklet
23.67 KB
4.függelék
73.45 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!