nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014 (X.15..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2017-03-10 - 2017-12-31
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014 (X.15..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVRŐL





Gyöngyöstarján község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Észak-Magyaroszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet , Országos Vízügyi Főigazgatóság, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatósága, Miskolci Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal véleményének kikérésével  a következőket rendeli el:


    I. fejezet
    Általános előírások
    
    1.     A rendelet hatálya

    
1. §        
    
(1)        Jelen előírások területi hatálya Gyöngyöstarján község közigazgatási területére terjed ki.
(2)        Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és annak módosításai, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.)  Kormányrendelet és mellékletei (OTÉK) továbbá az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.
(3)        A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4)        A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.
    
    2.    Szabályozási elemek
    
2. §        
    
(1)        Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.
(2)        A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a)    beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
b)    szabályozási vonal,
c)    építési övezet, övezet határa és jele, 
d)    védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,
e) védő területek határa és azokra vonatkozó előírások.
(3)        A terven jelölt, (2) bekezdésben nem említett szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérni a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása nélkül lehet.
(4)        Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:
a) Elővásárlási jog tájékoztató jelölés, a Szabályozási terven az egyedi közigazgatási határozatban elővásárlási jog bejegyzésére javasolt ingatlanokat jelöli.
b) Közterület alakítási terv a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni. A terv alapján, a közterületen legalább egy oldali járdát kell kialakítani és egy oldali fasort kell telepíteni, az oszlop transzformátorok, légvezetékek, beton műtárgyak átépítésével. A közterület alakítási tervvel jelölt területen a térburkolat helyi kőből alakítandó ki, a térbútorok egységes koncepció alapján, a falu arculatához illeszkedően választhatók ki illetve egyedi tervek alapján készüljenek. A közterület alakítási tervet vezető településtervező építész, tájépítészmérnök, közlekedés és közműtervező együtt készítheti el.
    
    3.    A szabályozási terv területfelhasználási egységei
    
3. §        
    
    Gyöngyöstarján község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
1.    Beépítésre szánt területek
1.1    Falusias lakóterület (Lf)
1.2    Kertvárosias lakóterület (Lke)
1.3    Településközpont (Vt)
1.4    Gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz)
1.5    Különleges-pince (K-p)
1.6    Különleges-borgazdasági terület (K-bor)
1.7    Különleges-mezőgazdasági terület (K-mg)
1.8    Különleges idegenforgalmi terület (K-i)
2.    Beépítésre nem szánt területek
    2.1. Különleges-,
        2.1.1. Különleges, temető (Kb-t),
        2.1.2. Különleges bányaterület (Kb-b)
2.1.3. Különleges rekultivált bányaterület (Kb-r)
        2.1.4. Különleges sportterület (Kb-Sp)
        2.1.5. Különleges idegenforgalmi terület (Kb-i),
    2.2.  Zöldterület (Z),
    2.3. Erdőterületek,
        2.3.1. Védelmi-erdő (Ev),
    2.4. Mezőgazdasági területek
        2.4.1. Kertes mezőgazdasági (Mk),
        2.4.2.  Általános mezőgazdasági (Má),
        2.4.3. Mezőgazdasági terület - nagytáblás szőlő és gyümölcsös (Má-sz)
    2.5. Vízgazdálkodási területek 
    2.5.1. vízfolyások és vízfületek övezete (Vg-1)
    2.5.2. záportározók területe (Vg-2)
    2.6. Közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési (Köu).

    
    4.    Telekalakítás
    
4. §        
    
(1)        A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.
(2)        A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(3)        A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. A tömbökben jelölt tömbfeltáró út és zöldfelület számára fenntartandó területen épület, építmény nem helyezhető el.   
(4)        Övezeten, építési övezeten belül telekegyesítés akkor is végrehajtható, ha az annak eredményeképpen kialakuló új ingatlan területe nem éri el az adott övezetre, építési övezetre előírt minimális területet. Telekegyesítéssel sem alakulhat ki a meghatározott maximális telekterületet meghaladó mértékű ingatlan.
    
    5.    Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
    
5. §        
    
(1)        Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.
(2)        Beépítésre nem szánt területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatal szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(3)        Beépítésre nem szánt területeken a tájképvédelem érdekében az épületek, építmények elhelyezésekor a domborzati adottságokat, kilátás és rálátásvédelmet vizsgálni kell. 200 m2-t meghaladó bruttó alapterületű, 6 m épületmagasság feletti épület, építmény esetén illetve birtokközpont telkének kijelölésekor és birtokközponti épületeinek elhelyezésekor településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(4)        Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:
a)    az előkert változó lehet, ha az övezet előírások másképp nem rendelkeznek, általános esetben 5,0 méter. A régi falusi részen, a K-jelű építési övezetekben,- a szomszédos beépítéshez vagy a terepviszonyokhoz igazodó, kialakult. 
b)    szabadonálló beépítési módnál az oldalkert az épület oldalkertre néző átlagos homlokzatmagasságának fele, de legalább 3,0 méter, oldalhatáron álló beépítésnél az építmények közötti távolság legalább 4,5 méter,
c)    a hátsókert, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek 6,0 m. A régi településrészen tűzvédelmi hatóságok engedélye alapján, a kialakult beépítéshez igazodóan elhagyható (egy tűzszakaszként számolva egy nagyobb területegységre).
(5)        A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén:
a)     az épület lejtő felöli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség engedélyezhető,   
b)    az épület völgy és hegy felöli homlokzatának átlagos magassága legfeljebb 1,5 méterrel térhet el.
(6)        Tetőfedés anyagként és egyéb felületen (pl. terménytároló) csillogó hatású, rikító színű fémlemez, még gazdasági területen, technológiai építményeken sem alkalmazható.
(7)        Értékvédelmi területen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, állandó nyilvános illemhely, telefonfülke, utas-váró, 1,0 m2-nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény csak településképi eljárás lefolytatása után helyezhető el.
(8)        A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
(9)        Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfal-létesítmény létesíthető.
(10)        Szerelt kémény az utcai homlokzaton nem helyezhető el, a közterület felől látszó épületrészen 1,2 méternél hosszabb szerelt kémény nem létesíthető. 
(11)        A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál gyepes, helyi terméskő burkolatot, illetve mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni. A közterületi szélesség növelése érdekében, behajtók, utcák esztétikus kialakítása miatt a nyílt árkok szakaszonként lefedhetők oly módon, hogy az árokrendszer tisztítható legyen.
(12)        A közterek és a telken belüli zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a)    a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.
b)    a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, lombhullató fa telepítendő.
(13)        Szabályozási vonallal érintett telek estében, ha a közterület számára a telek 10%ánál kisebb területet kell igénybe venni,- a telek eredeti méretét kell tekinteni a kialakítható, beépíthető teleknagyságnak. Beépítési százalékszámítás alapja a már rendezett telek területe.
(14)        A külterületen, erdő és mezőgazdasági terület körül csak vadvédelmi kerítés építhető. Egyéb külterületi övezetekben tájképvédelmi szempontból csak 1,5 méteres kerítések építhetők, melyek anyag fa, kő illetve dróthálóra felfuttatott növényzet lehet. 
(15)        A helyi értékvédelmi területen belül a kerítések kialakításakor, festésekor településképi eljárást kell lefolytatni. A lehatárolt területen belül új kerítések építésekor a település történelmi hagyományaihoz illeszkedő, helyi kő és fa kerítések építését kell támogatni. A meglévő és felújításra kerülő fém kerítések színezésénél a természetes, földszíneket kell alkalmazni (nem rózsaszín, sárga, inkább sötét zöld, barna). 
(16)        A település belterületén az épület ház számát a közútról jól látható módon fel kell tüntetni. 
    
    II. fejezet
    Beépítésre szánt területek előírásai
    
    6.    Általános előírások

    
6. §        
    
(1)        A beépítésre szánt területen közúttal, vagy magánúttal megközelíthető, rendezett telkek építhetők be.
(2)        A belterületen, a különleges pince területek kivételével minden beépítésre szánt területen közművel ellátott telkek építhetők be. Az építés feltétele részleges közművesítettség:
a) a villamos energia,
b) az ivóvíz,
c) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
d) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik,
e) ha a telek belső vizei nem folynak a közterületre.
(3)        A belterületen, minden beépítésre szánt területen, ha az egyes övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek,- pince a telkek területe alatt az építési helyen kívül is létesíthető, oly módon, hogy a szomszédos telkek használatát nem korlátozzák. A telkeket, ha az egyes övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek,- terepszint alatt épített létesítménnyel beépíteni a telek területre megengedett beépítettség kétszeres mértékéig lehet, de legfeljebb a telek terület 65%--ig.
(4)        Környezetalakítási követelmények:
a)    Napi tehergépjármű-forgalommal járó, vagy épületenként 10 személygépkocsi/óra és 2 busz/ óra forgalmat vonzó, -nem lakó- funkció nem engedélyezhető.
b)    Új támfal kőburkolattal, legfeljebb 1,75 m magas lépcsőkkel, a támfallépcsők között legalább 1,0 m széles növényzettel betelepített zöldsávval valósítható meg. Meglévő 1,75 m-nél magasabb támfalak felújíthatók újra építhetők.
c)    A közterületen a felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(5)        A telkek minden 150 m2-re után 1 db lombos fa elültetése szükséges.
(6)        Telken belül kialakítandó minimális zöldfelület nagyságát az építési övezeti előírások tartalmazzák. A beültetési kötelezettséggel jelölt területeka telken belül kialakítandó minimális zöldfelület nagyságát beleszámíthatók. A zöldfelület 60%-át háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani.
(7)        Telken belül megőrzendő növényzet jelölése esetén a telekrészen épületet elhelyezni nem lehet, a meglévő értékes növényzet megtartandó.
    
    7.    Falusias lakóterület
    
7. §        
    
(1)        A falusias lakóterület a falu hagyományos arculatát hordozó lakóterület, mely elsősorban földszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál, de a külön Önkormányzati rendeletben szabályozott állattartás épületei is elhelyezhetők.
(2)        A falusias lakóterületen elhelyezhető épület 
a)    600 m2-nél nagyobb építési telken legfeljebb két önálló lakás, 
b)    mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c)    kereskedelmi, szolgáltató,
d)    szállás jellegű,
e)    igazgatási, iroda,
f)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g)    kulturális, közösségi szórakoztató és
h)    sport rendeltetésű létesítmények.
(3)        A falusias lakóterületen 6. § (2) bekezdésben előírtak mellett a lakókörnyezetre előírt környezetvédelmi határértékek betartása (zaj, lég, fény, élővíz-szennyezés, egyéb) mellett kivételesen elhelyezhető:
a) vendéglátóhely,
b) szálloda, panzió,
c) pince, borház, borászattal kapcsolatos funkciójú épületek
d) 1000 m2 - nél nagyobb telken, a lakóépület mellett legfeljebb egy mezőgazdasági haszon jármű részére garázs
(4)        A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a)    üzemanyagtöltő állomás,
b)    egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
c)    önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5)        A falusias lakóterületen az előkerteknek a meglévő beépítéshez kell igazodni, a két-két szomszédos ház, vagy a telken álló beépítés figyelembevételével. Lf-3 jelű övezetben az előkert 3 méternél kevesebb nem lehet.
(6)        A falusias lakóterületen az oldalkertek mérete a kialakult beépítésnek megfelelő legyen, de a telek egyik oldalhosszának legalább a 2/3-án 4,0 méternél szélesebb sáv maradjon beépítetlen.
(7)        A falusias lakóterületen hátsókert mérete a kialakult beépítésnek megfelelő legyen, új épület építése esetén az országos előírásoktól való eltérés esetén,- a tűzvédelmi hatóságokkal egyeztetett tűztávolságot kell betartani, de a telekhossz felén minimum 4,5 méter széles sáv ne legyen beépítve. 
(8)        A meglévő oldalhatáronálló lakóépülettel szemben lévő telekhatáron pince épület a telekhatártól 1 m-re épülhet. 
(9)        Falusias lakóterületen, ha a telek terület 1000 m2-nél nagyobb, akkor az 1000 m2 feletti rész csak fél területtel számítható be a beépítésbe. 
(10)        Falusias lakóterületen mezőgazdasági haszonjármű tárolására, agy egyéb, raktár jellegű gazdasági létesítmény, építmény magassága és párkány magassága legfeljebb 6,0 méter lehet.
(11)        A falusias lakóterületen épülő épületekre vonatkozó általános építészeti előírások:
a) Új épülete építése magas-tetővel történjen, a tető síkja 30-42° közötti és szimmetrikus hajlású legyen.
b) A foghíjtelken a tető kialakítása az utcaképbe illeszkedő legyen
c) A tetőtér a hagyományos tetőforma megőrzése mellett építhető be.
(12)        A falusias lakóterületekre vonatkozó részletes előírások:


építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Legkisebb telek-



építési mód




legnagyobb Beépítettség

/%/



legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

szintterületi mutató

m2/ m2

Lf-1

K-300

K-12

K-25

O

K-30

K-40

4,0

0,4

Lf- 2

K-600

K-12

K-30

O

K-30

40

4,0

0,4

Lf- 3

1000

K-16

50

O

25

50

4,5

0,4


(13)        Az Lf-1, Lf-2 övezetekben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult építési hely és beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt – betartandók.
(14)        Az Lf-1 és az Lf-2 jelű építési övezetekben, ha a tervezett épület, a hagyományos beépítési struktúrát követi, de az elő, oldal, és hátsókertek nem a szabványok szerint alakultak ki, a meglévő épületek nem állnak a szabványoknak megfelelő helyen, tűzvédelmi műleírásban igazolni kell, hogy a meglévő adottságok megtartása mellett, milyen anyaghasználattal biztosítható a tűzvédelem.
(15)        Az Lf-1 és az Lf-2 övezetben hagyományos, földszintes palóc házat, amennyiben nem életveszélyes,- nem szabad lebontani. Meglévő épület utcai homlokzatát és az utcáról látható felületeit teljes mértékben meg kell tartani, anyaghasználatát és építészeti tagozatait helyre kell állítani. Megtartása esetén a beépítettség 10%-kal, a szintterületi mutató 0,2-es értékkel növelhető. Meg kell tartani:
a)    a homlokzatokon a vakolt, általában,- fehér tégla, kőfalazatot, legtöbbször egy illetve két kisebb függőleges irányban elnyújtott 1:1,3 arányú osztott ablakkal és tornác bejáróval,
b)    fa berakásos oromzatot (deszkázott vértelek, ereszek), a vakolt épületdíszítő architektúrát az ablakok körül, illetve tornác bejárónál,
c)    a tornácot.
(16)    A Falusias lakóterületen hagyományos, földszintes „palóc” házak között illetve bontásra ítélt régi parasztház helyén az utcai homlokzaton, s az utcáról látható épületrészen, de legalább 10 méter hosszan, a hagyományos, helyben jellegzetes házak arány rendszerét, forma világát megőrző, mai kor szellemét tükröző épületet kell építeni. Az épület kialakítása:
ba) 6-7 méter traktus szélességű, 3,0-3,5 méter magas falazattal körbe vett épület, csonka kontyolású nyeregtetővel 
bb) a tetőgerinc magassága 7,0-7,5 m lehet.

  

 8.    Kertvárosias lakóterület
    
8. §        
    
(1)        A kertvárosias lakóterület a falu nem rég beépült és fejlesztésre szánt lakóterületeinek építési övezete, melyek jellemzően földszintes épületek elhelyezésére szolgálnak, de több helyen kétszintes, 6,5 méter párkány magasságnál nem nagyobb,- lakóházak fennmaradását, építését megengedő területek.
(2)        A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a)    legfeljebb 2 önálló lakóépület, legfeljebb 2 lakás
b)    helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d)    igazgatási, iroda,
e)    kulturális, közösségi szórakoztató és
f)    sportlétesítmények.
(3)        A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
a)    legfeljebb 4 lakás,
b)    szálloda, panzió,
c)    vendéglátóhely,
d)    pince, borház, borászattal kapcsolatos funkciójú létesítmények, épületek.
e)    mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú létesítmények,
(4)        A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
a)    üzemanyagtöltő állomás,
b)    önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
c)    állattartó létesítmény.
(5)        Az épületek kialakítása általában magastetővel, alacsony hajlású tetővel és lapos tetővel egyaránt épülhet, de
a)    foghíjtelken a tető kialakítása az utcaképbe illeszkedően kell kialakítani,
b)    a tetőtér beépíthető.
(6)        A kertvárosias lakóterületen az előkerteknek a meglévő beépítéshez kell igazodni, a két-két szomszédos ház, vagy a telken álló beépítés figyelembevételével.  
(7)        A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó részletes előírások:


építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Legkisebb telek-

építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

szintterületi mutató

m2/ m2

Lke-1

800

K-16

 K-40

O

 30

50

5,5

0,6

Lke-2

800

18

40

 O

20

60

5,5

0,5

Lke-3

4000

30

60

Cs

25

50

6,0

0,5


9.    Településközpont területek
9. §        
    
(1)        A településközpont terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2)        A településközpont területen elhelyezhető épület a lakófunkción kívül:
a)    igazgatási, iroda,
b)    kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c)    a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e)    kulturális, közösségi szórakoztató és
f)    sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3)        A településközpont területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, borászat, pincészet. 
(4)        A településközpont területen nem helyezhető el:
a)    önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek (traktor) és az ilyeneket szállító járművek számára.
b)    termelő kertészeti építmény,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás.
(5)        Vt övezetekre vonatkozó egyedi előírások:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Legkisebb telek-

építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

szintterületi mutató

m2/ m2

Vt-1

K

K

K

K

K- 40

K-40

K-6,5

1,0

Vt-2

K

K

K

 K-O

 25

50

K-6,5

0,4

Vt-3

K-800

K-16

K-25

Z

60

30

5,5

0,6

(6)        A Vt-1 övezetben minden kialakult telek beépíthető, tovább nem oszthatók, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek és az építési helynek megfelelően helyezhető el épület, de maximum 40%os beépítettséggel. Új épületnek illeszkedni kell a meglévő beépítéshez. 
(7)        A Vt-1 övezetben csak igazgatási, egyházi, kereskedelmi és kulturális funkciójú épület és az ezekhez kapcsolódó szolgálati lakás, közösségi hely helyezhető el.
(8)        A Vt-2 övezetben elsősorban iskola, óvoda építhető, legfeljebb 1 szolgálati lakás helyezhető el.
(9)        A Vt-3 övezetben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt - betartandók.

  

 10.    Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület
10. §        
    
(1)        A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)        A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(3)        Kereskedelmi, szolgáltató terület részletes paraméterei:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

Építményekre

vonatkozó előírások


legkisebb telek-

építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

/m2/

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

szintterületi mutató

m2/ m2

Gksz-1

K-2500

25

60

Sz

K-30

30

6,0

0,5

Gksz-2

1 ha

80

80

Sz

30

35

6-9

0,35

(4)        Kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó egyéb előírások:  
a)    terepszint alatt a telek megengedett beépítettség mértékéig építhető be.
b)    az építés feltétele a teljes közműellátás
(5)        A gazdasági területen új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, engedélyhez kötött felújítás csak a teljes építési telekre kiterjedő beépítési terv alapján történhet, amely a településképi véleményezési eljárás részét képezi. A tervnek az épületek építészeti kialakításán kívül tartalmaznia kell a telepítést, a parkolást, a belső gépjármű-közlekedést, a rakodási területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, az építés – beruházás környezetvédelmi követelményeinek szabályozását és a közegészségügyi követelmények teljesítésének bizonyítását.
(6)        A gazdasági terület építési telkén belül az épületek elhelyezésére szolgáló területet az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Az építési helyen belül az épületek – a vonatkozó országos előírások betartása mellett – szabadon elhelyezhetők. A meglévő telephelyek előbbi előírásoknak nem megfelelő épületei megtarthatók. Ez esetben a szomszédos telkek beépítésénél kell érvényesíteni az építmények között szükséges távolság megtartását.
(7)        Az építési telken elhelyezhető épületek legnagyobb épületmagassága a területre vonatkozó övezeti jel szerinti, amelytől csak a technológiai előírások betartásának indokával lehet eltérni.

  

 11.    Különleges terület
11. §        
    
(1)        A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
(2)        A különleges övezetek sajátos használat szerinti az alábbiak
a) K-p     Különleges pincék  
b) K-bor     Különleges borászat  
b) K-mg     Különleges mezőgazdasági terület
c) K-i     Különleges idegenforgalmi 
(3)        A K-p jelű különleges pince övezet területen elhelyezhető:
a)    szőlészethez, borászathoz, vendéglátáshoz kapcsolódó nem zavaró tevékenységet folyató létesítmények (pince, présház),
b)    megfelelő benapozás, szellőzés biztosítása mellett lakó, üdülő funkciójú építmények.
(4)        A K-p jelű pince övezet területén nem helyezhető el önálló garázs. Az övezet területén az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet.
(5)        A K-bor1 jelű különleges borászati terület a belterületen a meglévő szőlészeti és borászati üzemek övezete, ahol elhelyezhető:
a)    A szőlő feldolgozásával, bortárolással, palackozással és idegenforgalmi borfogyasztással kapcsolatos létesítmények
b)    a gazdasági épületek megléte esetén, egy lakásos lakóépület
c)    szállás, vendéglátás, borturizmus egyéb épületei
(6)        A K-bor1 jelű övezetben a borfeldolgozáson kívül más, a környezetére további terhelést jelentő tevékenység, vagy ilyen jellegű funkcióváltás nem engedélyezhető. A meglévő látszófém burkolatú létesítmények felújítása, átépítése csak a felületek humanizálásával engedélyezett. 
(7)        A K-bor2 jelű különleges borászati terület a külterületi szőlészeti és borászati üzemek övezete, ahol elhelyezhető:
a)    A szőlő feldolgozásával, bortárolással, palackozással és idegenforgalmi borfogyasztással kapcsolatos létesítmények
b)    a gazdasági épületek megléte esetén, egy lakásos lakóépület
c)    szállás, vendéglátás, borturizmus egyéb épületei
(8)        A K-mg külterületi mezőgazdasági üzemi területen olyan, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, amelyek a település más beépítésre szánt területeitől csak az előírt védőtávolságon kívül telepíthetők. A területen belül a kerítések mentén 10 méteres védőfásítást kell kialakítani.
(9)        A K-mg területen elhelyezhetők: 
a)    mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,
b)    a nagy létszámú állattartásra is alkalmas állattartó épületek,
c)    raktárak és tároló építmények,
d)    terményfeldolgozó,
e)    gépjavító- és tároló műhelyépületek, 
f)    egyéb, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épület, 
g)    a terület üzemeltetéséhez szükséges egylakásos szolgálati lakás.
h)    kivételesen elhelyezhetők a lovas-turizmust szolgáló építménynek.
(10)        A K-i1 (Borhy kastély) és K-i2 (Fajzat puszta) jelű különleges idegenforgalmi övezetben elhelyezhető:
a)    fogadó-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, üdülőépület, 
b)    a tulajdonos vagy üzemeltető lakása,
c)    oktatási, továbbképzést szolgáló épület (óvoda, erdei iskola, nagyterem),
d)    pince, borház,
e)    közösségi és sportolási célú épületek, szabadtéri pályák,
f)    erdészház,
g)    kerti építmények, medencék,
h)    parkolóhely.
(11)        A különleges beépítésre szánt területek részletes paraméterei:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Legkisebb telek-



építési mód

legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

épület

magasság

/m/

szintterületi mutató

m2/ m2

K-p

K

K

Z

 K

K

3,0

 1

K-bor1

K-2000

K-16

Z

K-40

K-40

K-6,0

K

K-bor2

1 ha

80

Sz

 10

80

 6,0

 0,3

K-mg

5000

50

Sz

 15

50

 6,0

 0,3

K-i1

K

K

Sz

 10

75

 4,2-7,5

0,15

K-i2

K

K

Sz

 10

80

 K-4,2

0,1



    III. fejezet
Beépítésre nem szánt területek előírásai

  

 12.    Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások


12. §        
    
(1)        A beépítésre nem szánt területen közúttal, vagy magánúttal megközelíthető, rendezett telken helyezhető el épület. A be nem épített telekrészt a meglévő művelési ág szerint fenntartandó.
(2)        Beépítésre nem szánt területen a közművesítés minimális szintje: ivóvíz, villamos energia vezetékes hálózat, és szennyvízkezelés megléte. Amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy egyedi zárt szennyvíztároló megléte esetén lehet. 
  

 13.    Közlekedési területek (Köu)



13. §        
    
(1)        A közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, a közterek, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közúti közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak. 
(2)        A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhetőek az OTÉK 26.§ (3) szerinti a közlekedést kiszolgáló építmények, továbbá szelektív hulladékgyűjtő szigetek.
(3)        A közlekedési területek szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.
(4)        Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) előírásai szerint történhet.
(5)        A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől legkevesebb 6-6 méterre helyezhető el. 
(6)        A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. Az egy telket feltáró magánút telekszélességének legalább 4 méternek, az egynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 10 méternek kell lennie, a gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.
(7)        Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.
(8)        Szélerőmű nem helyezhető el a közlekedési területeken, továbbá az országos közlekedési hálózatok (a legalább településszerkezeti tervi szinten elfogadott tervezett nyomvonalakat is ideértve) környezetében dőléstávolságon belül. 

    

14.    Közművek és közműlétesítmények
    
14. §        
    
(1)        A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket, távközlési és adatátviteli hálózatokat közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2)        A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területet biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3)        Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmények telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4)        A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5)        A meglévő kisfeszültségű, közvilágítási és hírközlő hálózatott közös, földfeletti tartószerkezeten kell elhelyezni. Fejlesztési területek új hálózatait földalatti kábelhálózattal kell megvalósítani.
(6)        Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(7)        Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(8)        Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(9)        A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közműágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(10)        A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.
(11)        Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. 
(12)        Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
    
    15.    Vízellátás
    
15. §        
    
(1)        A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.
(2)        Beépítésre szánt területen házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.
(3)        Beépítésre nem szánt területen a házi vízbekötés csak engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés magvalósítását követően létesíthető.
(4)        A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell.
(5)        Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(6)        A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni.
    
    16.    Szennyvízelvezetés
    
16. §        
    
(1)        A meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvízcsatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni.
(2)        A település területén a szennyvizek talajban történő elszikkasztása szigorúan tilos.
(3)        Új létesítményre – a település belterületén a szennyvízcsatornával ellátott ingatlan esetén – építési engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötéssel adható.
(4)        A nem csatornázott területeken új házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés magvalósítását követően engedélyezhető.
(5)        A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat.
(6)        Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni.
(7)        Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
    
    17.    Felszíni és csapadékvízelvezetés
    
17. §        
    
(1)        Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2)        A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését részletes tervezés alapján, zárt csatornahálózat, nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
(3)        A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
(4)        A hordalékfogó, illetve árvízcsúcs csökkentő záportározók kialakítását, kotrását elő kell irányozni.
(5)        A településen belüli árkok, vízfolyások medrei lehetőség szerint burkolat mentesen, mérnökbiológiai módszerekkel kell kialakítani.


    18.    Villamosenergia-hálózatok
    
18. §        
    
(1)        A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások biztonsági övezettel rendelkeznek. Új hálózati elemek a telepítési távolságok betartásával létesíthetők. 
(2)        Hálózatbővítést belterületen földkábel kiépítésével kell megoldani. (EU szabvány, még Magyarországon is érvényben van!)
(3)        Új oszloptranszformátor a belterületen nem létesíthető, a meglévők településkép védelmi szempontok miatt takart, építményben elhelyezett módon alakítandók át.
    
    19.    Távközlési hálózatok
    
19. §        
    
(1)        Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/földkábel kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.
(2)        A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.
(3)        A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.
(4)        Nyilvános távbeszélő állomást középületek közterületi frontján kell megvalósítani.
(5)        Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások, vagy adótornyok a belterület közterületein nem helyezhetők el.
(6)        Táv-és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és tájképi vizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
    
    20.    Gázvezeték hálózatok
    
20. §        
    
(1)        Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.
(2)        Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(3)        Égéstermék elvezetésére külső, utcafronti homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
    
    21.    Zöldterületek, zöldfelületek
    
21. §        
    
(1)        Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közpark, közkert, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, egyedi arculatát, egyéb közhasználatú zöldfelület területe.
(2)        Z-1 jelű, pincesor melletti területek, alápincézett zöldterületen, és a települési közkertekben a meglévő beépítés mellett, terület legfeljebb 3%-ig, de összesen legfeljebb 3 épületben, legfeljebb 180 m2 beépített alapterületű, a terület idegenforgalmi hasznosítását szolgáló épületek, építmények, utca bútorok helyezhetők el. / közforgalmú illemhely, vendéglátó létesítmény, vendéglátóhelyhez vagy meglévő pincéhez kapcsolódó teraszok, kerti sütő, és egyéb /.
(3)        Z-1 jelű, övezetre vonatkozó előírások:
a) megengedett épületmagasság: 4,2 méter
b)  megengedett párkány magasság: 3,5 m
c) a településképbe illeszkedő építészeti kialakítás érdekében, magastetős, az utcai homlokzaton természetes anyaghasználattal kialakított épület építhető. (helyi kő, fa kapuzat, luk-architektúra)
(4)        Z-2 jelű, Közpark övezetben épület nem építhető. A közműlétesítmények földfelszínen nem jelenhetnek meg. Min 5000 m2-es telekméret esetén a rekreációt, vendéglátást, helyi rendezvényeket szolgáló építmények és közműellátás megléte esetén kiszolgáló vizesblokk létesíthető.
a) megengedett épületmagasság: 4,2 méter
b) megengedett párkány magasság: 3,5 m
(5)        A zöldterület övezeteiben kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(6)        A zöldterület övezeteiben az egyes telkek legalább 85 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.
(7)        A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja. Az egyszintű növényzetbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100% mértékig, a műanyag gyepráccsal borított és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható.
(8)        A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(9)        A Z jelű övezetekben parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell telepíteni.
    
    22.    Erdőterület
    
22. §        
    
(1)        Az erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a)   Védett erdő (Ev-1)
b)   Védő erdő (Ev-2)
(2)        Védett erdőövezetbe (Ev-1) Országos Ökológiai hálózat magterületén, Natura 2000 területen, kiváló termőhelyi adottságú területén található, nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Ev övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. A műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet. Védett erdőövezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet-közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.
(3)        Védő erdő övezetbe (Ev-2) a külterületen lévő kisebb, elsősorban talajvédelmet szolgáló erdőterületek tartoznak.
(4)        Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 30°-42°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők. Megengedett épület magasság 3,6 m, párkány magasság 3,0 m.
(5)        A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Ev-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, szálaló vágás alkalmazandók.
(6)        Az erdőterületeken kerítés nem létesíthető.
(7)        Az erdőterületeken vezető jelzett turistautakon a szabad átjárást biztosítani kell.
    
    23.    Mezőgazdasági területek általános előírásai
    
23. §        
    
(1)        A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbiak szerint tagolódnak:
a)    Általános (Má-1, Má-2) 
b)    Természetközeli (Má-3),
c)    Nagytáblás szőlő és gyümölcsös területek (Má-sz),
  d) Kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(2)        A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a)    vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban, állóvizek mentén 100 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyepművelésű területhasználat megőrizendő,
b)    mezőgazdasági területeken - különösen a „természetközeli” mezőgazdasági területeken - ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni,
c)    a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható,
d)    az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
e)    kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából, venyigéből készíthető, tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.
f)    a mezőgazdasági területeken a telek 1 ha feletti területének csak 10%-a vehető figyelembe a beépíthető terület számításában.

    
    24.    Általános mezőgazdasági terület
    
24. §        
    
(1)        Az általános mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Má” jellel jelölt mezőgazdasági területek tartoznak.
(2)   [3]     Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:


építési övezet

Beépíthető legkisebb telekterület (ha)

építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

építményekre vonatkozó előírások

elhelyezhető funkció

építési mód

legnagyobb beépítettség

legnagyobb

épület-magasság (m)

párkány-magasság (m)

Má-1

0,6

G,L

Sz

3

4,5

4,5

Má-2

5

G

Sz

3

4,5

4,0

Má-3

10

G

Sz

1

4,5

4,0

Má-4

1

G,L

Sz

3

6,0

6,0

Má-sz

10

G

Sz

3

6,0

6,0

 X(G : gazdasági épület , L : lakóépület)
(3)        Az Má mezőgazdasági övezetekben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, kivéve az út és közművek számára kialakításra kerülő telkeket.
(4)   [3]   Az Má-1 és az Má-4 jelű övezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás épületei, építményei és borturizmus létesítményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.
(5)    [3]    Az Má-1 és az Má-4 övezetben a lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületű lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épületek kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(6)        Az Má-2 övezetben elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. 
(7)        Az Má-sz (borvidéki általános) övezetben a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épület, építmény, továbbá terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(8)        Az Má-3 természetközeli mezőgazdasági övezetben a táji-, természetvédelmi okokból érzékeny, természetvédelmi oltalom alatt álló vagy Natura 2000 területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak. 
(9)        Az Má-3 övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el. Lakóépületek az övezetben nem alakíthatók ki. 
(10)        Az Má-3 övezetben birtokközpont nem létesíthető.
(11)        Az Má-3 övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(12)        Az Má-3 övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(13)        Az Má-3 övezet területén átjátszó állomás, önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el. Energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el, kivéve ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(14)        Az Má-sz övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek, illetve birtoktest legalább 75%-a szőlőműveléssel hasznosított.
(15)   [3]    Az általános mezőgazdasági övezetekben több telekből álló birtok alakítható ki, melynek területe legalább 10 ha. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telkek területe legalább a 10 000 m2-t eléri. A beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a birtokközpont telek területének 25%-át nem haladhatja meg.
(16)        A birtokközpont telkének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, vagy mezőgazdasági területként művelni. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(17)        Birtokközponton lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. 
(18)        A mezőgazdasági övezetekben a lakóépület alapterülete a telken megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületű lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet, maximális épületmagassága 4,5 m.
(19)        Általános mezőgazdasági terület övezetben (Má) az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
(20)        Kerítés kizárólag fából, vagy szőlő, cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.
    
    25.    Kertes mezőgazdasági terület
    
25. §        
    
(1)        A kertes mezőgazdasági területek jellemzően kert és szőlőművelésű kiskertek, volt zártkertek területei.  
(2)        A kertes mezőgazdasági övezetben az a meglévő telek, mely 800 m2-nél nagyobb, szélessége min. 12 m, azon gazdasági épület, pince építhető, a megengedett beépítési százalék mértékéig, de a létesítmény beépített alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet. A terep szintalatti létesítmény a telek terület 6 %-án helyezhető el. 
(3)        A kertes mezőgazdasági terület részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

építési övezet


Kialakítható

Legkisebb telek-terület

m2

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

elhelyezhető funkció

építési mód


legnagyobb Beépítettség

%

legnagyobb 

Épület

magasság

m

Mk

1500

G

Sz

3

4,5

Mk-b

720

-

-

-

-

(4)        Az Mk övezetben kizárólag a kert és szőlőművelést, terményfeldolgozást, tárolást, borturizmust szolgáló épületet, építmény, továbbá pince helyezhető el. 
(5)        Az Mk övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek legalább 80 %-a kertműveléssel hasznosított. 
(6)        A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.
(7)        Az építési hely határvonalai: 
a)    építési határvonal az előkertben a telek szélétől 5 m-re, igazodó
b)    építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re,
c)    építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
(8)        A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek (pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító) nem helyezhetők el.
(9)        Kerítés a kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag szőlőkordonból, élősövényből, vagy dróthálóból, max. 150 cm magasságig, lábazat nélküli kialakítással, a mezőgazdasági utak tengelyétől legalább 3-3 méteres távolságra létesíthető.
    
    26.    Különleges, beépítésre nem szánt területek
    
26. §        
    
(1)        A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a)    Különleges, temető (Kb-t)
b)    Különleges bányaterület (Kb-b)
c)    Különleges rekultivált bányaterület (Kb-br)
d)    Különleges sportterület (Kb-Sp)
d) Különleges idegenforgalmi (Kb-i)
(2)        A Kb-1 jelű, különleges temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó (továbbiakban Kb-t) részletes előírások a következők:
a)    A temetők területére az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999(X.1.) Korm. Rendelet előírásait kell alkalmazni.
b)    A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
c)    A területen a felszíni vízelvezetés megléte szükséges.
(3)        Kb-b jelű Különleges Külszíni bányaterület vonatkozó részletes előírások a következők:
a)    Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, s a Szabályozási terven bányaterületként (Kb-b) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
b)    A Kb-b övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el.
c)    Épületek, építmények a telek legfeljebb 2 %-ának mértékéig helyezhetők el, de az épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg. 
d)    A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és helyben történő újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
e)    A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.
f)    A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni. 
g) A helyi természetvédelmi területen a felszíni vegetációt vagy kialakult felszíni formákat megváltoztatni nem szabad.
(4)   [3]    A település közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat magterületein, Natura 2000 területeken, valamint a helyi természetvédelem alatt álló területen új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése tilos. A természeti oltalom alatt álló területeken vezetett légvezetékeket madárbarát módon kell kiépíteni.
(5)        A település közigazgatási területén védelem alatt álló területeken kívül új bányatelek fektetése, vagy bővítése bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. 
(6)        Kb-br jelű Különleges rekultivált bányaterületre vonatkozó részletes előírások a következők:
a)    a területen belül épületet elhelyezni nem lehet
b)    a teljes növényzeti borítottságot fenn kell tartani
(7)        Kb-Sp jelű Különleges sportterületre vonatkozó részletes előírások a következők:
a)    a területen a sport és rekreációhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el,
b)    a kialakult telkek beépíthetők, min. 2000 m2-es telek alakítható ki újonnan,
c)    a legnagyobb beépítés mértéke 5%, max. épületmagasság 4,5 méter
(8)        Kb-i jelű Különleges idegenforgalmi területre vonatkozó részletes előírások a következők:
a)    telken belüli értékes növényzet megőrzendő, az épületek, építmények helyét, ha az faállomány kivágásával járna botanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.
b)    az övezetben a legnagyobb beépítés mértéke 2%, az épületmagasság max. 4,5 m
    
    27.    Vízgazdálkodási területek
    
27. §        
    
(1)        A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekre tagolódnak:
a)    vízfolyások és vízfületek övezete (Vg-1)
b)    záportározók területe (Vg-2)
(2)        A  Vg-1 jelű vízfolyások, csatornák mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(3)        A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

  

 IV. fejezet
    Környezeti feltételek


    28.    A levegő védelme
    
28. §        
    
(1)        Levegőterhelést okozó tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban , ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2)        Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (védett természeti terület, ökológiai hálózat magterülete, Natura 2000 terület) nem érint. 
(3)        Nagylétszámú állattartás a belterület határától számított 1000 m távolságon belül nem folytatható.
(4)        Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(5)        Bel -és külterületen kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető. Új légszennyező létesítmény - amennyiben a környezetvédelmi szakhatóság másképp nem rendelkezik, a meglévő közintézményektől min. 200 m-re helyezhető el.  
    
    29.    A felszíni és felszín alatti vizek védelme
    
29. §        
    
(1)        A település a felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny besorolású (a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet alapján). 
(2)        A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.
(3)        Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha a területen csatornahálózat épül ki, vagy annak megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótló berendezés (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) kiépíthető. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A tisztított szennyvizek felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése tilos.
(4)        A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíztisztító létesítmény (korszerű közműpótló) megléte esetén engedélyezhető. 
(5)        20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(6)        Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(7)        A felszíni vizekbe a vonatkozó országos érvényű jogszabály  szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(8)        A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. 
(9)        Nagy létszámú állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növény-védőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható. 
(10)        A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(11)        A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(12)        A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
(13)        A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területen az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályokban foglalt határértékeknek megfelelően kell a szennyvízkezelést megoldani. 
(14)        A felszíni vizek gyors és erőteljes talajerózióval járó lefolyását meg kell akadályozni. A település belterületének északi határaiban a beérkező vízfolyások záportározója számára területet kell biztosítani. Az időszakosan érkező nagy csapadékmennyiség helyben tartására a külterületen is létesíthetők kisebb mezőgazdasági célú időszakos tározók.

 

   30.    A talaj védelme
    
30. §        
    
(1)        Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető
(2)        Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el
(3)        A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4)        A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot be kell vonni. Az építési engedélyezési dokumentációba talajvédelmi tervrészt kell beépíteni, mely talajtani szakvéleményen alapulva részletes földtömegszámításokat tartalmaz a mentendő humuszvagyonnal kapcsolatban. Az építés kezdetekor a humuszos feltalajt a műszakilag szükséges vastagságban le kell termelni, külön deponálni, és lehetőség szerint az érintett hrsz.-ú területen – a munkálatok befejezéseként – legfelső rétegként visszateríteni. A feleslegben maradó humuszos feltalajt egyéb területen felhasználni csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet
(5)        A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a község köztisztaság védelmi rendeletében foglaltak szerint a tulajdonosok kötelessége.
(6)        Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet. 
(7)        A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(8)        A hígtrágya termőföldre való kijuttatása engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a talajvédelmi hatóság adja ki.
    
    31.    Hulladék elhelyezés
    
31. §        
    
(1)        A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a hulladékról szóló törvényben és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a vonatkozó jogszabályok alapján veendők figyelembe.
(2)        A község területén törmeléklerakás is csak engedéllyel végezhető.
(3)        Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.
(4)        A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
(5)        A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak az engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken közszolgáltatás igénybevételével lehetséges.
(6)        A volt bányaterületen (Téglaház) lévő hulladéklerakó rekultiválása után védő erdőként kezelendő.
    
    32.    Környezeti zaj elleni védelem
    
32. §        
    
(1)        Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az országos érvényű zajvédelmi rendeletben meghatározott, illetve a környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg. 
(2)        A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a zajvédelmi rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
(3)        A települési zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a)    1. zajvédelmi kategória K-sp övezetbe sorolt területek,
b)    2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-ti, Z övezetekbe sorolt területek,
c)    3. zajvédelmi kategória: Vt övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória: K-mg, K-p, K-bor, Gksz övezetekbe sorolt területek
(4)        A településen üzemelő bánya kitermelése és a kitermelt nyersanyag közúti szállításából származó zaj a település meglévő lakóterületein az előírt határértéket nem haladhatja meg.
(5)        A település belterületén üzemelő szőlőfeldolgozó üzemek működését a lakóterületek, intézmények zajhatárétékein belül kell megvalósítani.


    33.    Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
    
33. §        
    
(1)        A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2)        A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek  - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.
(3)        A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység  megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.
(4)        A Rekultivációra jelölt területeken, felhagyott bányaterületeken a esztétikai és környezetvédelmi szempontú kárelhárítását a terület tulajdonosának meg kell valósítani. A megvalósítás rekultivációs terv alapján történhet, amelyet a szakhatóságok mellett az Önkormányzatnak is be kell mutatni, aki településképi szempontból is elbírálja.
(5)        A település egésze „országos jelentőségű tájképvédelmi terület” területbe, a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területekbe tartoznak. Gyöngyöstarján területén ezért:
a)    a tájképet jelentősen megváltoztató, 200 m2-t meghaladó alapterületű, vagy 6 m meghaladó homlokzatmagasságú építmények, technológiai létesítmények elhelyezéséhez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet  kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.  
b)    új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
c)    bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 
d) az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. 
    
    34.    Növények telepítési távolsága ingatlanhatártól
    
34. §        
    
(1)        Belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben:
a)    szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 m
b)    3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 m.
c)    3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa valamint bokor esetében 2,00 méter.
(2)        Külterületen kertes mezőgazdasági övezeten kívüli területen:
a)    gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 m,
b)    minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m,
c)    birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m,
d)    törpealanyra oltott almafa, meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m,
e)    vadalanyra oltott alma és körtefa, kajszifa esetében 4,0 m,
f)    cseresznyefa esetében 5,0 m,
g)    dió és gesztenyefa és minden eddig fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(3)        Külterületen kertes mezőgazdasági övezeteken kívüli területen amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy kertgazdasági ingatlan, szőlőt és gyümölcsfát a (2) bekezdés szerinti ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
a)    1 méternél magasabbra nem növő bokor, élő-sövény esetében 0,8 m.
b)    2 méternél magasabbra nem növő bokor, élő-sövény esetében 1,2 m.
c)    2 méternél magasabbra növő bokor, élő-sövény esetében 2,0 m.
d)    fa esetében 8,0 m.
(4)        Külterületi közút területén szőlőtől, gyümölcsöstől és kertes mezőgazdasági ingatlanhatártól, minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 m-re szabad ültetni. A 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni.

    
    V. fejezet
    Örökségvédelem

    35.    Táj- és természetvédelem
    
35. §        
    
(1)        Gyöngyöstarján  területén a tájképet, az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges
(2)        A közigazgatási területen található természetes és természet-közeli élőhelyek - különös tekintettel a természet-közeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(3)        A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(4)        Külterületen az új utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali, tájhonos, területre jellemző fajokból álló fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. A javasolt fajok listáját a HÉSZ melléklete tartalmazza.
(5)        A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők.
(6)        A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, ökológiai hálózat területein, Natura 2000 Természetmegőrzési területek) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(7)        A település területén található – ex lege védett – források környezetének karbantartásáról gondoskodni kell a terület tulajdonosának.
    
    36.    Régészeti örökségvédelemre vonatkozó előírások
    
36. §        
    
(1)        Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során az Örökségvédelemért felelős hivatal a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. Tv.63.§-a alapján jár el. 
(2)        Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő a Kövt. 24.§-a alapján kell eljárni.
    
    37.    Épített értékek védelmére vonatkozó előírások
    
37. §        
    
(1)        Műemléki épület (M) esetén az engedélyező Hatóság a Kulturális Örökségvédelemért felelős aktuális szerv.
(2)        Műemléki környezetben (MK) az építési hatósági munkába, véleményező szervként be kell vonni Kulturális Örökségvédelemért felelős aktuális szerv.
(3)        A helyi értékvédelmi területre vonatkozó előírások:
a)    A területen települési eljárás keretén belül kell dönteni a közterületen elhelyezhető létesítményekről, a telekhatár rendezésről, az utcai homlokzatok és az utcai kerítések kialakításáról.
b)    A területen belül légkábel, hírközlési vezetékeket tartó oszlop nem helyezhető el, a meglévők nem újíthatók fel, új bekötés nem létesíthető. Kizárólag csak vészhelyzet elhárítása esetén javíthatók. 
c)    0,5 m2-nél nagyobb reklámfelület nem helyezhető el.  
d)    [2] A kerítések kialakítása, támfalak, utcai épületszínezés, anyaghasználat a meglévő állapothoz igazodva, településképi eljárás alapján engedélyezhető.
e)    A kerítések kialakításának igazodni kell a meglévő hagyományokhoz, lehetőség szerint a faoromzatú házak előtt fa és helyi kő felhasználásával kell a kerítéseket megépíteni. A meglévő kovácsoltvas kerítéseket a felújításuknál pasztell és földszínekre kell festeni (sötétzöld, barna). 
f)    A területen belül a telekstruktúra megőrzendő.
g)    A kialakult oldal-, hátsó kertek megtartása érdekében, a területen belül az OTÉK előírások hatálya alól a tűzvédelmi hatóság engedélyével felmentés adható.
(4)        A védett utcaképpel kiemelt házsor vonala mentén a két szomszédos épület feltüntetésével kell az utcai homlokzat átalakítást engedélyezni. A településképi véleményezési eljárást követően hagyható jóvá az utcai épületrész áthelyezése, homlokzat átépítése.
(5)        A helyi védelemre javasolt, illetve védett épület esetén a védett utcaképre vonatkozó előírások betartása mellett, meg kell őrizni, lehetőség szerint,- a teljes meglévő épület formai kialakítását, tömegét, a tető hajlásszögét és a hagyományos fedését, nyílászárók anyagát és helyét.
(6)        Tetőtér beépítés csak az épület egységes tömegét megőrizve engedélyezhető, emeletráépítés nem építhető.
(7)        Karakterében védendő épületek esetében az épület bontása, újjáépítése esetén az eredet tömegnek megfelelően újítandó meg, de kortárs megoldásokat is alkalmazhatnak.
(8)        A helyi értékvédelmi rendelet módosításáig is, a védett házak megőrzésére, felújítására vonatkozó előírások:
a) A védendő épületet lebontani, csak az Önkormányzat irattárában archivált felmérés után, életveszély esetén szabad. 
b) Az építési engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a falu főépítészének bevonásával összehívott építészeti tervtanács támogató, illetve elutasító véleményét.
c) az Önkormányzat külön rendeletben meghatározott feltételek alapján támogatást adhat az épületek és kerítés felújítására, homlokzatok megőrzésére.
    
    VI. fejezet
    
    Egyéb rendelkezések
    
    38.    Záró rendelkezések

    
38. §        
    
(1)        A jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(1a) [3] Jelen rendelet 5. melléklete az SZT-2-M jelű, Gyöngyöstarján, külterület 0182/4, 0201/2, 0182/1 és 0182/2 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervlapja, melyet a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 12/2014. (X. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet hatályba lépésének napjától kell alkalmazni.
(2)        Jelen rendelet hatályba lépésekor hatályát veszti 
a) a Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2004. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet,
b) Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról szóló 12/2006. (VI. 23.) önkormányzati rendelet,
c) a 12/2006. (VI. 23.) rendelettel módosított Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2004. (VIII. 26.) rendelet módosításáról szóló 15/2006. (IX. 8.) önkormányzati rendelet,
d) Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról szóló 13/2010. (X. 29.) önkormányzati rendelet.


[1] A 12/2014 (X. 15.) rendelet kihirdetve: 2014. október 15.

[2] Módosította a 17/2014. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2014. december 30.

[3] Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.



  1. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez


Műemlékek

Római katolikus plébániatemplom Petőfi Sándor utca 1., (hrsz.: 2197)

Haller présház és pince azonosító 5730, tsz 2198, Petőfi Sándor utca 2. (hrsz 53, 2198)

Borhy kastély és park (M,Te) azonosító 5731, törzsszám 9171, 0388 hrsz


  1. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez


Javasolt honos növényfajok

Növény fajok


Megjegyzés

Nagytermetű fák

Acer platanoides

Acer pseudoplatanus

Betula pendula

Carpinus betulus

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

Fraxinus excelsior

Populus nigra

Populus termula

Prunus avium

Quercus cerris

Quercus petraea

Quercus robur

Salix alba

Tilia cordata

Tilia platyphyllos

Ulmus laevis


Korai juhar

Hegyi juhar

Közönséges nyír

Közönséges gyertyán

Magyar kőris

Magas kőris

Fekete nyár

Rezgő nyár

Madárcseresznye

Csertölgy

Kocsánytalan tölgy

Kocsányos tölgy

Fehér fűz

Kislevelű hárs

Nagylevelű hárs

Vénicszil






vízközelbe



vízközelbe




vízközelbe

vízközelbe



vízközelbe


Középtermetű fák

Malus sylvestris

Prunus padus

Pyrus pyraster

Sorbus aucuparia

Sorbus torminalis

Ulmus minor

Sorbus aria



Vadalma

Májusfa, zselnicemeggy

Vadkörte

Madárberkenye

Barkóca berkenye

Mezei szil

Lisztes berkenye


Kistermetű fák

Acer campestre

Acer tataricum

Cerasus mahaleb

Colutea arborescens

Fraxinus ornus

Laburnum anagyroides

Quercus pubescens

Salix caprea

Staphylea pinnata



Mezei juhar

Tatárjuhar

Sajmeggy

Sárga borsófa

Virágos kőris

Közönséges aranyeső

Molyhos tölgy

Kecskefűz

Mogyorós hólyagfa




CSERJÉK:



Talajtakarók:

Hedera helix

Vinca minor



Közönséges borostyán

Kis télizöld meténg


Alacsony cserjék

Prunus tenella

Rosa pimpinellifolia

Rubus caesius

Spiraea media




Törpemandula

Jajrózsa

Hamvas szeder

Szirti gyöngyvessző


Középtermetű cserjék

Cerasus fruticosa

Cotoneaster niger

Lonicera xylosteum

Rosa canina



Csepleszmeggy

Fekete madárbirs

Ükörke lonc

Gyepűrózsa



Magas cserjék

Berberis vulgaris

Cornus mas

Cornus sanguinea

Coryllus avellana

Crataegus laevigata

Crataegus monogyna

Euonymus europeus

Euonymus verrucosus

Ligustrum vulgare

Prunus spinosa

Salix cinerea

Viburnum lantana

Viburnum opulus



Közönséges borbolya

Húsos som

Veresgyűrű som

Közönséges mogyoró

Kétbibés galagonya

Egybibés galagonya

Csíkos kecskerágó

Bibircses kecskerágó

Közönséges fagyal

Kökény

Rekettyefűz

Ostorménfa

Kányabangita













vízközelbe




Csak belterületen alkalmazható növényfajok:

FÁK

Aesculus hippocastanum

Koelreuteria paniculata

Paulownia tomentosa

Prusnus fruticosa ’Globosa’

Sophora japonica

Sorbus rotundifolia


Vadgesztenye

Bugás csörgőfa

Császárfa

Gömb csepleszmeggy

Japánakác

Kereklevelű berkenye


CSERJÉK

Chaenomeles japonica

Forsythia x intermedia

Philadelphus coronarius

Pyracantha coccinea

Spiraea x vanhouttei

Symphoricarpos albus

Syringa vulgaris



Japán madárbirs

Aranyvessző

Jezsámen

Tűztövis

Kerti gyöngyvessző

Nyugati hóbogyó

Kerti orgona





  1. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez


Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

Belterület,Középkori faluhely, temető: 52, 53, 54, 55, 56, 57, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68/1-2, 69, 70, 71, 72 hrsz

Fajzatpuszta Középkori faluhely: 0305, 0306/2, /3, /4, /5, 0315, 0316, 0317/2, /3, /5, /6, 0318, 0404/1 hrsz 0404/2 és 0342 megosztva

Log, Középkori faluhely: 3509, 3582-3622, 0385/1-17 hrsz, 0379/6, 0384/10, 0383 hrsz megosztva.

Bolya (Hegyhát és Templomberek) Középkori faluhely: 0216,0217/7, /8, /10,

Dióstarján Középkori faluhely: 0208,0212,0232/5,/7, 0177, 0214 megosztva, 0211/6-7, 0211/44-55 hrsz

Szili dűlő és Rétföld őskori lelőhely: 0161/56-60, 0161/69-74, 0161/84-88, 0164/81-88, 0164/93-100, 0164/106-112, 0163 hrsz


  1. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez


Helyi védelemre javasolt épületek a belterületen


Helyi építészeti érték:


Széchenyi István utca 1./1054 hrsz

Széchenyi István utca 3./1053 hrsz

Széchenyi István utca 11./1042 hrsz

Széchenyi István utca 20./968 hrsz

Széchenyi István utca 22./969 hrsz

Széchenyi István utca 40./935 hrsz

Széchenyi István utca 41./981/1 hrsz

Széchenyi István utca 48./932 hrsz

Széchenyi István utca 51./979 hrsz

Széchenyi István utca 52./931 hrsz

Széchenyi István utca 56./928/1 hrsz

Széchenyi István utca 57./976 hrsz

Széchenyi István utca 58./926 hrsz

Széchenyi István utca 61./99 hrsz

Széchenyi István utca 63./98/2 hrsz

Brassó utcai pincesor 

István utca 10./876 hrsz

István utca 12./              877 hrsz

István utca 14./878 hrsz

István utca 25./950 hrsz

István utca 34./905 hrsz

István utca 41./939 hrsz

István utca 43./938/2 hrsz

Dobó István utca 2./822 hrsz.

Dobó István utca 32./777 hrsz.             Falumúzeum

Dobó István utca 34./ 725 hrsz.

Dobó István utca 36./724 hrsz.

Dobó István utca 46./631 hrsz.

Dobó István utca 50./633 hrsz.

Dobó István utca 60./ 639 hrsz.

Kossuth utca 2./578 hrsz.

Kossuth utca 5./628/1 hrsz.

Kossuth utca 6./577 hrsz.

Kossuth utca 9./626 hrsz.

Kossuth utca 11./625 hrsz.

Kossuth utca 13./624 hrsz.

Kossuth utca 21./620 hrsz.

Kossuth utca 25./618 hrsz.

Kossuth utca 29./616 hrsz.

Kossuth utca 69./596 hrsz.

Jókai Mór tér 14./820 hrsz.

Rákóczi Ferenc utca 8./344 hrsz.

Rákóczi Ferenc utca 20./350 hrsz.

Rákóczi Ferenc utca 31./409 hrsz.

Rákóczi Ferenc utca 32./358 hrsz.

Rákóczi Ferenc utca 40./299/2 hrsz.

Virág utca 1./455 hrsz.

Virág utca 11./450 hrsz.

Virág utca 13./449 hrsz.

Hősök utca 14./463 hrsz.

Hősök utca 42./478 hrsz.

Ady Endre utca 10./708 hrsz.

Ady Endre utca 13./733 hrsz.

Ady Endre utca 23./741 hrsz.

Ady Endre utca 29./690 hrsz.

Kassa utca 5. melléképület/696 hrsz.

Kassa utca 6./644 hrsz.

Kassa utca 31/A./672/2 hrsz.

Kassa utca 43./664 hrsz.

Segesvári utca 1./756 hrsz.

Segesvári utca 3./757 hrsz.



Védendő utcakép:


Kossuth utca 1-5. 628/1, 628/2, 629 hrsz.

Kossuth utca 55-69. 596-603 hrsz.

Dobó István utca 24-28. 781, 787, 788 hrsz.

Ady Endre utca 11-13. 732, 733 hrsz.

Árpád utca 2-6. 687, 688, 689 hrsz.

István út 10-14. 876,877,878


  1. függelék a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez


A település közútjainak tervezési kategóriák szerinti besorolása (az ÚT 2-1.201 szerint):




Csatolmányok

Megnevezés méret
5. melléklet
557.72 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!