nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2018. (X.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-10-26 -tól
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2018. (X.25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017. (VII.28.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 



I. FEJEZET


BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Hosszúvíz község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi művi értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával

  b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával

  c) a településképi követelmények meghatározásával

  d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

  e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

   


2. § A helyi védelem célja Hosszúvíz településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.



3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása

b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.  



4. § E rendelet hatálya Hosszúvíz község közigazgatási területére terjed ki.



5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak 

  1. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
  2. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
  3. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
  4. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.



II. FEJEZET


HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


6. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


(2) A helyi védelem feladata

a) az épített örökség meghatározása, számbavétele

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) az épített örökség megőriztetése

d) a lakossággal történő megismertetése.


(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.


(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.


(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban a polgármesterhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

a) a védendő építmény és építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám,

hrsz)

             b) védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás

             c) fotódokumentáció.


(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.


(7) Az (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület döntést hoz a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás kezdeményezéséről vagy a javaslatot elutasítja.


(8) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.


(9) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


(10) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.



3. Az egyedi védelem meghatározása


7. § (1) Az egyedi védelem Hosszúvíz jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. és 1/c. mellékletében térképen ábrázoltak.


(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelem típusát

b) a pontos helyét, helyrajzi számát

c) a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését

d) a védelemre javaslatot tevő nevét

e) a védelem indoklását

f) a védett érték fotóit

g) a védelmet megállapító rendelet számát.



4.  Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


8. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeltetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.


(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.


(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.


(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.


(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

  a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani

b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás

  c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.



5. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó építészeti követelmények


9. § Helyi védelem alatt álló épület esetén

a) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak

b) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal

c) az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja

d) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.



III. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


6. A településképi szempontból meghatározó területek-, a településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása


10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

a) Hosszúvíz falu

b) Boronka mellék.


(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) Országos Ökológiai Hálózat - magterület

b) Országos Ökológiai Hálózat – ökológiai folyosó

c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

d) temető

e) helyi védett épületek területe


(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.



IV.  FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények, valamint a növények telepítésére vonatkozó általános követelmények


11. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.


(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.


(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.


(4) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.



12. § A település közigazgatási területén az 5. mellékletben szereplő adventív és invazív fajok nem telepíthetők.



8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


Hosszúvíz falu


13. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.


(2) A jellemző oldalhatáros beépítési módot kell követni hasonló nagyságrendű épületek egymásután sorolásával olyan módon, hogy az épületek – az utcakép szempontjából – az építési telkek azonos fekvésű sarkában jelenjenek meg.


(3) Az utcai előkert méretének azonosnak kell lennie az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekével.


(4) A telkek adta telepítési irányoktól való eltérés nem megengedhető, azaz csak az oldalhatárral párhuzamos épület elhelyezés lehetséges.


(5) Új beépítések- vagy meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a település meglévő karakteréhez illeszkedően kell építkezni az alábbiak szerint:

a) Utcakép szempontjából fontos megjelenésű – az utcára néző oldalon lévő - lakóépület funkciójú épületek esetén a tetőhajlásszög nyeregtető esetén 40-45° közé essen, körbekontyolt tető esetén 35-45°közé essen, azzal az engedménnyel, hogy a fő épülettömeghez és funkcióhoz csatlakozó – annál jelentősen kisebb volumenű – épületrészek fedése esetén a jóval kisebb - 20°-os hajlásszögű – tetőkialakítás is létesíthető (pl.: teraszlefedés, nyári konyha stb).

b) Gazdasági- és melléképületek esetén a tetőhajlásszög tetszőleges abban az esetben amennyiben ezek az épületek a főépület takarásában valósulnak meg, azaz az utcakép szempontjából nem meghatározóak.

  c) A közösségi funkciójú épületek esetén a tetőhajlászög tetszőleges.


(6) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő) lehet alkalmazni, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös- narancs- sárga- sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai), kiegészítő homlokzati színként a szürke és a mogyoró-szín lehet.


(7) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.


(8) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.


(9) Lakó funkciójú ingatlanok esetén az utcai kerítés legfeljebb 2,0 m magasságú lehet (ajánlott az áttört kialakítás). Kerítésként élősövény is alkalmazható.


(10) Biztonsági- vagy értékvédelmi szempontok alapján – tömör kerítés is létesíthető legfeljebb 2,0 m-es magasságban, közterületi megjelenítését tekintve természetes anyagok (vakolat, fa, tégla, kő) használatával, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös- narancs- sárga- sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai) lehetnek.


(11) Az előkerteket – lakó funkciójú ingatlanok esetén - kertként lehet kialakítani és fenntartani.


Boronka mellék


14. § (1) A településrészen a környezeti hatásokra érzékeny, értékes táji elemek —erdőterületek, vízfolyások, vizes élőhelyek— természetes, ill. természetközeli állapota megőrzendő.


(2) A terület beépítetlen jellege megtartandó. A területen épületek és egyéb építmények kizárólag az (1) bekezdés szerinti táji elemek zavartalanságának biztosításával valósíthatók meg.


(3) A természetes és természetközeli élőhelyek védelme érdekében kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fajok telepíthetők.


(4) A nem lakott részeken kerítés kizárólag természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból létesíthető. Kizárólag természetes anyagokból készült, áttört, lábazat nélküli kerítések építhetők vagy vadrácsok telepíthetők. Tömör kerítés nem létesíthető.


(5) Lakó funkciójú ingatlanok esetén a kerítés legfeljebb 2,0 m magasságú lehet, kizárólag áttört jelleggel. Kerítésként élősövény is alkalmazható.



9.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó

településképi követelmények


15. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.


(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.


(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken

a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el

b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni

     c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani

d) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.  



10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


16. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.


(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.


(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.


(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.


(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.


(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.


(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.



11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


17. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.


(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.


(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor. 


(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.



V. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


12. Szakmai konzultáció


18. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.


(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére, vagy e-mail címére.


(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

     a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)

     b) a tervezett tevékenység bemutatása, 

     c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),

     d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.


(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén

b) meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt

  c) minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.


(5) Kötelező a szakmai konzultáció

  a) a településképet befolyásoló építési tevékenység

b) védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység

  c) reklámhordozó és reklám elhelyezése esetén.


(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére, indokolt esetben – a helyszínen is lefolytatható.


(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.


(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.



13. A településképi véleményezési eljárás


19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – az engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény

a) helyi védelem alatt áll

b) közterületről látható

c) közterületre tervezett.


(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.


(3) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletnek megfelelő tartalommal és formátumban.


(4) A településképi vélemény kialakításának szempontjai

   a) a szakmai konzultáció javaslatainak betartása

   b) a településképi követelményeknek való megfelelés betartása

 c) a közterület mentén az épület, építmény kialakításának módja és feltételei

 d) a közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolata, műtárgyai,  növényzete, díszvilágító  berendezései és reklámhordozók kialakítása.



14. A településképi bejelentési eljárás


20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése esetén.


(2) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.


(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.


(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.


(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.


(6) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

a) a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési kormányrendeletben meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek


(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.



15. A településképi kötelezés, településképi bírság


21. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben – a helyreállítási vagy bontási munkák nagyságrendjét figyelembe véve - megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.


(2) A képviselő-testület a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000.- forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.


(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt hatósági eljárás szabályai szerint – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására – valamint ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost a településkép-védelmi bírság megfizetésére – kötelezi.


(4) A településképi bírságot Hosszúvíz Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.


(5) A bírság befizetésének határideje a jogerőre emelkedéstől számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén – kérelemre – a képviselőtestület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.



VI.  FEJEZET


ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


22. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.


(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet. 


(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel - a képviselőtestület felhatalmazása alapján - a polgármester támogatási szerződést köt.


(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.


(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.



VII.  FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


23. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a „Hosszúvíz helyi építési szabályzatáról” szóló 5/2004. (V.1.) önkormányzati rendelet 15. §-a és a 2. melléklete,

b) a környezetvédelemről és a közterületek használatáról szóló 5/2014. (1II.13.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés első mondata.


(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Hosszúvíz, 2018. október 24.




              Máté-Botos Ivett                                                                        Hajdu Szabina

                 polgármester                                                                                  jegyző







Záradék:


A rendelet 2018. október 25. napján kihirdetésre került.



Hosszúvíz, 2018. október 25.



                                                                                                                    Hajdu Szabina

                                                                                                                          jegyző








MELLÉKLETEK


1/a. melléklet:         Helyi védelem alatt álló művi értékek (táblázat)

1/b. melléklet:        Helyi védelem alatt álló művi értékek belterületen (térkép)

1/c. melléklet:         Helyi védelem alatt álló művi értékek külterületen (térkép)

2. melléklet:           A településképi szempontból meghatározó területek (térkép)

3. melléklet:           A településkép védelme szempontjából kiemelt területek (térkép)

4. melléklet:           Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

5. melléklet:           Kerülendő adventív növényfajok és inváziós növényfajok






Csatolmányok

Megnevezés méret
1.a. melléklet
13.58 KB
1.b. melléklet
194.98 KB
1.c. melléklet
168.7 KB
2. melléklet
434.2 KB
3. melléklet
840.55 KB
4. melléklet
13.74 KB
5. melléklet
20.14 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!