nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Újkenéz Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2020 (VIII.12.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-08-13 -tól
Újkenéz Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2020 (VIII.12.) önkormányzati rendelete
Újkenéz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2020. (VII.12.) Önkormányzati rendelete Az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Újkenéz Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

9/2020. (VII.12.) Önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról


Újkenéz Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) és 143.§ (4) bekezdés  i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, továbbá Újkenéz Község Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2015. (X.26.) önkormányzati rendelet 76. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére az alábbi rendeletet alkotja.


I. Fejezet

A rendelet hatálya


1. §


(1)     E rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Újkenéz Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonába tartozó ingó, ingatlan dolgokra, vagyon értékű jogokra, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre, immateriális javakra és gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, együttesen az önkormányzati vagyonra.

(2)     Az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyai feletti tulajdonosi jogok gyakorlását külön rendelet szabályozhatja. Ezen vagyontárgyak esetében e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a külön helyi rendelet szabályai másképp nem rendelkeznek.

(3)     Külön rendelet szabályozza:

a)   az önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás célját szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint a lakbér- és egyéb díjhátralék rendezésének, és elidegenítésének feltételeit,

b) a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat és

c)   a pénzeszközök felhasználásának feltételeit.


2. §


E rendelet személyi hatálya kiterjed:

a)   Újkenéz Község Önkormányzat Képviselő-testületére ( továbbiakban: Képviselő-testület),

b)   a Képviselő-testület szerveire: a polgármesterre, a Képviselő-testület bizottságaira, a közös önkormányzati hivatalra (továbbiakban: hivatal), a jegyzőre és az önkormányzati társulásokra,

c)   az önkormányzat intézményeire és

d)   az önkormányzat saját alapítású, többségi befolyású társaságaira az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.




II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona


3. §


(1) Helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény) 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a nemzeti vagyonról szóló törvényben, egyéb törvényben, valamint jelen bekezdésben meghatározott, alábbiakban felsorolt vagyonelemek:

a)         köztéri műalkotások,

b)         köztemetők,

c)         helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

d)         szilárd hulladék lerakóhely,

e)         levéltári anyagok, irattári anyagok ,

f)         tervtár terv- és iratanyagai,

g)         mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.

(3) A kizárólagos és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.


4. §



(1)       Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek - a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonelemeken kívül - az alábbiak:

a)   műemlék, műemléki jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok

b)   védett természeti területek,

c)   kulturális javak,

d)   műalkotások,

e)   nyilvános illemhelyek,

f)   a határozott időre bérbe adott szociális, vagy közérdekű elhelyezésre szolgáló, illetve városrendezési szempontok figyelembevételével kijelölt önkormányzati lakások, valamint az önkormányzati üdülők,

g)   a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vagyongazdálkodási és városrendezési szempontok szerint meghatározott köre,

h)   mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.


(2)   Korlátozottan forgalomképes az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalom gyakorlását biztosító

a)   igazgatási, művelődési, oktatási, sport, egészségügyi, szociális, jóléti célt szolgáló, és egyéb intézmények használatába adott vagyon,

b)   a közszolgáltatási tevékenységet végző gazdasági társaság használatába kerülő önkormányzati vagyon,

c)   a Képviselő-testület és szervei, valamint a hivatal elhelyezésére szolgáló középület, illetve a feladatok ellátására szolgáló eszköz, és

d)   az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkciójának ellátása céljából, valamint a vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében létrehozott gazdasági társaságok önkormányzati üzletrésze.

 (3) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.


5. §


(1)     A törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyon, mint üzleti vagyon forgalomképes.

(2)     A forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.


6. §


Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.



III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


1. Közös szabályok


7. §


(1)     Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben.

(2)    A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3)     A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és lehetővé kell tenni, hogy abba, a beszámolóban megjelölt hivatali helyiségben, bármely újkenézi lakos betekinthessen.


8. §


(1)       Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát

a)   ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b)   ingó vagyon esetén általános piaci értéken, de legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken,

c)   tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén

ca)  a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

cb)   másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékapír kereskedők által  közzétett vételi közép árfolyamon,

cc)    társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2)    Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság, egyesülés, vagy közhasznú szervezet részére történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.

(3)    Önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd, valamint az ingatlanforgalmi értékbecslő kiválasztása az önkormányzat joga.


9. §


(1) Az önkormányzat részére ingyenesen felajánlott bármely vagyontárgy elfogadásáról – nemzeti vagyon kivételével - az e rendelet 14. §-ában meghatározott szervek jogosultak dönteni, az ott meghatározott értékhatárok alapján.

(2) Az önkormányzat vagyontárgyaival való térítésmentes hasznosításra, rendelkezésre az e rendelet 11-16. §-aiban előírtakat kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy a jogügylet forgalmi értékét jelen rendelet 8. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni.

(3) A helyi építési szabályzat szabályozási tervének végrehajtása érdekében szükséges művelési ág változtatásokról a polgármester jogosult dönteni.


2. A tulajdonosi jogok gyakorlói


10. §


(1)     Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, illetve terhelik.

(2)     A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát a polgármesterre, bizottságaira átruházhatja.



3. Forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


11. §


(1)    A forgalomképtelen vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén

a)   nettó 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester,

b)   nettó 5.000.000,- Ft-ot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület

     dönt a szerződéskötésről.

(2)    A mindenkor hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban meghatározott, az építtetőt terhelő gépjármű elhelyezési kötelezettséggel kapcsolatos, a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó ingatlanon lévő parkolóhelyek biztosításáról szóló megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.


4. Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


12. §


(1)       A korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba apportként való bevitelére, alapítványi célra rendelésre a Képviselő-testület jogosult.

(2)     A műemlék épület elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba apportként való beviteléhez, illetve a kulturális javak elidegenítéséhez a műemléki hatóság, illetve a kulturális javak hatósága hozzájárulása; a védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a szakminiszter engedélye is szükséges.



13. §


 (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén

a)     nettó 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester,

b)     nettó 5.000.000,- Ft-ot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület

dönt a szerződéskötésről.


(2)     A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását, az önkormányzati intézmények vezetői, valamint az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok az (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező szervezet jóváhagyása mellett végzik.

(3)      Az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok vezetői a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítást – a nemzeti vagyonról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezései, valamint az alapító okiratban foglaltak szem előtt tartásával – a vagyontárgy bérbeadásával végezhetik.

(4)     A bérbeadásról a legfeljebb egy évre szóló és a (2) bekezdés szerinti értékhatárt meg nem haladó szerződést az intézmény nevében az intézmény vezetője kötheti meg, amelyről az aláírást követő 15 napon belül a szerződés megküldésével értesíteni kell a polgármestert. A hasznosításból befolyt összeget az intézmény saját bevételeként kell kezelni.

(5)     A határozatlan időre szóló vagyonhasznosítási szerződést úgy kell megkötni, hogy azt legfeljebb 3 havi felmondási idővel meg lehessen szüntetni. Határozott idő esetén a szerződés legfeljebb 5 évre szólhat.

(6)     5 évnél hosszabb határozott idejű szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület hozzájárulására van szükség.

(7)     A gazdasági társaság az alapító okirata szerinti tevékenység keretében a használatba adott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakat tulajdonjog változásával nem járó módon a (4) bekezdés szerinti feltételekkel hasznosíthatja.


5. Forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


14. §



(1) A forgalomképes vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba apportként történő beviteléről, illetve bármely más, tulajdonjog változásával járó hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.




15. §


(1)       A tulajdonjogot nem érintő vagyonhasznosítás körében a

a)   nettó 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester,

b)   nettó 5.000.000,- Ft-ot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület

     dönt a szerződéskötésről.

 (2)   Koncesszió köteles tevékenység folytatására koncessziós pályázatot a Képviselő-testület írhat ki.


16. §


(1)     A polgármester gondoskodik a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntések végrehajtásáról és ellenőrzi azt.

(2)     A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogot a törvényben vagy a jelen és más önkormányzati rendeletben nem szabályozott esetekben a polgármester gyakorolja.


IV. Fejezet

Egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása



6. Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok


17. §


(1)     Az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok esetében a legfőbb szervet megillető jogok közül kizárólag a Képviselő-testület gyakorolja a következőket:

a) az alapító okirat megállapítása és módosítása,

b) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

c) a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:123.§-ban foglalt kivétellel az ügyvezető(k) nek, igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a  könyvvizsgálóknak  megválasztása, visszahívása, havi munkabérének, megbízási díjának megállapítása,

d) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról,

e) döntés osztalékelőleg fizetéséről,

f) döntés a részvények típusának átalakításáról,

g) döntés a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé történő átalakításáról,

h) döntés az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról,

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény forgalomba hozataláról,

j) döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról, pótbefizetés elrendeléséről,

k) döntés minden olyan egyéb kérdésben, melyet a Ptk. és egyéb jogszabályok, valamint az alapító okirat az alapító hatáskörébe utal, illetve amely kérdésekben az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság az alapító döntését kéri.

l) döntés hosszúlejáratú hitel felvételéről, rövidlejáratú hitel esetén pedig amennyiben a társaság rövidlejáratú hitelállománya a 20 millió forintot meghaladja;

j) döntés ingatlan vagy vagyon értékű jog elidegenítéséről, amennyiben annak nettó könyv szerinti értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot;

k) döntés ingatlan bérbeadásáról, ha a bérleti szerződés határozott idő esetén az 5 évet meghaladja, vagy ha az éves bérleti díj a 10 millió forintot meghaladja,

l) döntés a társaság által éves szinten 500.000.-Ft értéket meghaladóan nyújtandó támogatásról,

m) döntés a társaság éves üzleti tervének jóváhagyásáról,

n) a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása és

o) a cégvezető kijelölése.


(2) A Képviselő-testület – a megválasztással és kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni.

(3) Az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jogokat, valamint az egyéb – a javadalmazási szabályzatban nem szabályozott - munkáltatói jogokat a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

18. §


A 17.§-ban nem szabályozott tagsági jogokat a polgármester gyakorolja.


19. §


Ha az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat kötelező feladatai körébe tartozik, az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.


7. A pályáztatásra vonatkozó szabályok


20. §


(1)     A korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon értékesítése és hasznosítása az e rendeletben meghatározott pályáztatás útján történik.

(2)     Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.  

(3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha:

a) vagyonkezelési szerződés vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére kerül sor;

b) a tulajdonjog-átruházás vagy a hasznosítás ingyenesen történik;

c) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt,

d) a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

e) az önkormányzati vagyont nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátja a Képviselő- testület gazdasági társaság rendelkezésére.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is megvizsgálhatja a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben, valamint a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.


21. §


(1)       A pályázati hirdetményt a hasznosítónak

a)   a hivatal hirdetőtábláján 20 napra, a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével ki kell függeszteni, és

b)   egy helyi vagy regionális írott sajtóban és az önkormányzat honlapján legalább egy alkalommal közzé kell tenni.


(2)       A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)  az ingatlan címét és helyrajzi számát,

b)  területét,

c)   műszaki jellemzőit,

d)   tulajdonos nevét és címét,

e)   felhasználási célt, illetve tevékenységi kört,

f)   utalást az inflációkövető díj meghatározására,

g)   esetleges bánatpénz, óvadék mértékét és szabályait,

h)   a hasznosítás jogcímét,

i)    az ingatlan induló értékesítési árát vagy induló hasznosítási ellenértékét,

j)    a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik,

k)   a hasznosítás időtartamát,

l)    a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét,

m) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes és jogi személy, aki a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel,

n)   azt, hogy hiánypótlásra van-e lehetőség, ha igen, akkor annak határidejét és módját,

o)   azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni,

p)   esetleges szakhatósági kikötéseket,

q)   a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat,

r)   a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,

s)   a pályázat formai és tartalmi érvénytelenségének feltételeit,

t)    a kötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit,

v)   a kihirdetés határidejét,

w)  arról való tájékoztatást, hogy a pályázónak igazolnia kell, hogy Újkenéz Község Önkormányzat felé semmilyen köztartozása nincsen, és hogy az igazolás elmaradása vagy a nyilatkozat ellenére fennálló köztartozás megállapítása esetén a pályázó az eljárásból kizárható, és

z)   a pályázat értékelési szempontjait, és azok számítási módját.

(3)    A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követően a polgármester a pályázatban megjelölt határidőben, a bizottság vagy a testület a soron következő rendes ülésén hozza meg. Indokolt esetben a döntést hozó szerv további 60 nappal a döntés határidejét meghosszabbíthatja, erről a pályázó(ka)t írásban értesíteni kell.

(4)    A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.

8. cím

Követelések érvényesítése, követelésekkel kapcsolatos kedvezmények


22. §


(1) Az önkormányzatot és költségvetési szerveit illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az önkormányzat esetében a polgármester, a hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.

(2) Az önkormányzatot illető tőke és kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények) a Képviselő-testület jogosult.

(3) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.

(4) A követelésről részben vagy egészben lemondani az alábbi okokból lehet:

a) a követelés - a számviteli törvény előírásai szerint- behajthatatlannak minősül,

b) a kis összegű követelés összege a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt nem haladja meg és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,

c) amennyiben a behajtással kapcsolatos várható költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,

d) csődeljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,

e) bíróság előtt kötött  egyezség keretében,

f) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű célok esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel, vagy

g) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt.

(5) Méltányolható körülmények különösen:

a) a kérelmező szociális helyzete;

b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené;

c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné,

d) egyéb méltányolható élethelyzet.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.  

(7) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásából származó lakbér és egyéb díj követelések részletekben történő megfizetésének engedélyezésére, valamint a hátralék elengedésére, kamatkedvezmény nyújtására az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A fenti bekezdésekben említett tőke vagy kamatkövetelésekkel kapcsolatos kedvezmények nyújtására kizárólag a Képviselő-testület jogosult, ha az adós a kedvezmény iránti kérelmének benyújtását megelőző 5 évben részesült valamilyen kedvezményben, de annak feltételeit nem tartotta be.

9. cím

Vagyonkezelői jog


23. §


(1) A Képviselő-testület az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a közfeladat átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő törzsvagyonra és üzleti vagyonra az átvevő jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az önkormányzati vagyon kezelője csak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott szervezet lehet.

(3) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni. Az ingyenesség vagy visszterhesség megállapítása során az adott vagyontárgy rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, a működtetés költségeit és a vagyonelem értékét, műszaki állapotát figyelembe véve kell eljárni.

(4) Költségvetési szervvel vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető. Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt korlátozással köthető.

(5) törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog részletes szabályait rendező vagyonkezelési szerződésre e cím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.


24. §


(1) Az önkormányzati vagyon kezelője a kezelésbe vett vagyonnal a vonatkozó jogszabályok, valamint a vagyonkezelési szerződés keretei között szabadon gazdálkodhat. A vagyonkezelőt jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá – törvényben meghatározott kivételekkel – nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, illetve a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(2) A vagyonkezelő a jogszabályokban meghatározott kötelezettségein túl köteles:

a) a rábízott vagyont biztosítani,

b) a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni,

c) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelettel összhangban tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását,

b) a vagyonkezelő által, feladatai ellátásához közreműködők igénybevételére vonatkozó szabályokat,

c) a vagyonkezeléssel érintett vagyon pontos meghatározását és értékét,

d) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, valamint e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

h) a szerződés megszűnésének eseteit, továbbá

i) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, és az azzal kapcsolatos költségek viselését.


25. §


(1) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását évente ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzéshez a vagyonkezelő éves beszámolót köteles készíteni, melynek tartalmaznia kell az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő megfelelően gondoskodott

a) a vagyontárgy értékének megőrzéséről,

b) a vagyontárgy állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

c) egyéb vállalt kötelezettségeiről.

(4) A vagyonkezelő az éves beszámolót a következő naptári év március 1. napjáig köteles elkészíteni, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.


V. fejezet

Záró rendelkezések


26. §


 (1)   A Képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről.

 (2)    E rendelet 14. §-ában foglalt egyedi forgalmi érték, valamint a 17. § (1) bekezdés m) pontjában foglalt könyv szerinti érték alatt a 8. § (1) bekezdés alapján meghatározott induló árat kell érteni.

 (3)    E rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt éves hasznosítási ellenérték, valamint a 17. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt éves bérleti díj alatt a szerződő fél által havonta fizetendő ellenérték egy éves kumulált összegét kell érteni.

(4)     E rendelet 20. § (2) bekezdés alkalmazása során a pályáztatási kötelezettség megállapításához figyelembe veendő összeg:

a)   értékesítés esetén az e rendelet 8. § (1) bekezdés alapján meghatározott  induló ár;

b)   hasznosítás esetén

    ba) vagyontárgy határozott idejű hasznosítása esetén, az egy évre, ennél rövidebb időre  kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenszolgáltatás értéke, beleértve az esetleges becsült maradványértéket is,

bb)   határozatlan idejű hasznosítás esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges a havi ellenszolgáltatás tizenkétszerese.


27. §


(1) Ez a rendelet 2020. augusztus hó 13. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.




Csatolmányok

Megnevezés méret
Vagyonrendelet
30.98 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!