nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Iharosberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007.(IV.12.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-07-27 - 2016-11-28
Iharosberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007.(IV.12.) önkormányzati rendelete
Iharosberény község Helyi Építési Szabályzatáról

 


Iharosberény Község Önkormányzata Képviselőtestületének

8/2007. (IV.12.) számú rendelete.


Iharosberény község helyi építési szabályzatáról

egységes szerkezetben a 5/2009.(IV.12.), 8/2010.(IV.23.), 15/2010.(XII.15.), 15/2012.(VIII.29.), 12/2013.(VI.4., 7/2016.(VII.13.) Kt. számú rendeletekkel)


Iharosberény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7.§.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK)  az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja.


I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1)  


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.


(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.


(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.


(5)  A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.


(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-     a település igazgatási határát,


(7) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna–hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt szennyvíztároló létesül. Ha a szennyvízcsatorna hálózat kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. [1]


(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.


(9 Az övezet előírásoknál intenzívebb beépítettségű és nagyobb építménymagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti előírásoknak megfelelően építhető vissza.[2]


(10) A község közigazgatási területén megvalósuló létesítmények parkoló igényét az OTÉK  42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és kielégíteni, az OTÉK 42.§.(11) bekezdésben foglaltak szerinti eltérést önálló parkolási rendelet szabályozza.


(11) [3]


(12)[4]


(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.  [5]


(14) Ásványi nyersanyag kitermeléssel járó tevékenység csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges,- a vonatkozó törvényI  előírása alapján.


(15) [6]


(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától pedig minimum 50 m-re.[7]


(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvényII és önkormányzati rendelet szabályozza.


(18) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony,- a meglévőn kívül,- nem létesíthető.


(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.   


(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.”[8]

II. FEJEZET


Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.


A település igazgatási területe tagozódik :


a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.



    BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

         3.§.

 

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,-  kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények,  valamint az OTÉK falusias lakóterületeknél felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

    

(2) Új lakóház csak 30-450-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető. A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- elsősorban piros, terrakotta, barna, grafitszürke színben. 


(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a  3.§ (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.


(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .


(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK   mellékletében felsorolt melléképítmények a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, a folyadék-, valamint a  gáztároló kivételével.[9]


(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.


(7) A falusias lakóterület beépítési előírásai:


 „

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

(m)

Min. telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Lf1

OSZ

5,0

30

1000

12

70

T

Lf2

OSZ

5,0

30

800

12

50

T

Lf3

OSZ

5,0

30

500

12

40

T

Lf4

O

5,0

30

800

20

40

T

Ahol „SZ” szabadonálló, „O” oldalhatáros„, T” részleges

[10]


(8 ) A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.”[11]


(9) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.


(10) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.


(11) A lakóépületeket úgy kell megépíteni, hogy azok a kialakult utcaképbe illeszkedjenek. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni, melyet az építési engedély-kérelem műszaki dokumentációjához csatolni kell. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek vonatkozásában vizsgálandók, illetve igazolandók.[12]


(12) [13]


(13) Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a templom épületére, melynek építménymagassága 15 m lehet.[14]


Településközpont vegyes terület

                                                                              4.§.


(1)  A szabályozási terven a településközpont vegyes terület jele: „Vt”. A területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével, a területre vonatkozó beépítési előírások

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

 (m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Vt1

SZ

10

25

2000

40

40

T

Vt2

SZ

5,5

60

500

12

35

T


ahol „SZ” szabadonálló, „T” teljes[15]



(2) A legkisebb zöldfelület mértéke Vt1 övezetben 50%, Vt2 övezetben10%.

Gazdasági területek

5.§.


(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.


(2) A község területén :

      kialakítására került sor.


(3   Ahol a szabályozási terv 10 méteres beültetési kötelezettséget határoz meg ott ezt háromszintes (gyep, vagy talajtakaró, cserje, illetve bokor, fa) növényzet telepítésével kell biztosítani. Ennél keskenyebb, 5 méteres beültetési kötelezettség esetén ezt min. 1,5 méter magasságig felnövő sövény telepítésével kell teljesíteni. A beültetésre kijelölt területet az ingatlan bejárata megszakíthatja. A kötelezettséget legkésőbb a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni.

                                                                                                                                                                                                                                                                                        

(4) Az előkertben porta építhető (OTÉK alóli felmentés száma:341-4/2006).

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

                                                                                6. §.


(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK -ban foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével. 


(2) A  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:


Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

telekszélesség

(m)

telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Gksz

SZK

K-8

30

2000

40

40

R

Gksz1

SZ

5,5

30

500

15

30

R

Gksz2

SZ

12

30

2000

40

40

R

     ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult, „R” részleges


(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 20%[16].

Ipari, üzemi területek

7. §.

  1. [17]Az ipari, üzemi területen (Gip) jelentős zavaró hatású, gazdasági célú ipari építmények helyezhetők el. A területeken, a gazdasági célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is építhetők.   


  1. [18]Beépítési előírásuk az alábbi :

                         

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

telekszélesség

(m)

telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Gip

SZ

6*  

50

2000

40

40

R

ahol „SZ” szabadonálló,  „R” részleges  

* A technológiai jellegű gazdasági  épületeknél, építményeknél maximálisan 15 m építménymagasság is engedélyezhető


    

  1. [19]A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 25 %-a.


„(4) „Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága, technológiai okból 15 méterig növelhető.[20]


Mezőgazdasági, üzemi területek

                8.§.


  1. A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm) jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek. A környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával adható.


(2) A  mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) beépítési előírásai:


Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

 (m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Gipm

SZO

7

30

2000

40

40

R

ahol „SZ” szabadonálló,”O” oldalhatáros „R” részleges[21]


(3) [22]


(4) A telek beépítése min. 10 m széles elő-, oldal-, és hátsókert elhagyásával lehetséges.


(5) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.


(6) A telken belüli zöldfelület legalább a  telek területének 40 %-a.


(7) Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága, technológiai okból 25 méterig növelhető.[23]


Különleges területek

                                                                      9.§.


  1. A különleges területek:


(2) A kastély területén oktatási, kulturális, idegenforgalmi, szociális, egészségügyi, intézmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:


Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

 (m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Kk

SZ

15

25

területe nem csökkenthető

50

50

T

ahol „SZ” szabadonálló,  „T” teljes


[24]

(3) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:






Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

 (m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Ks

OSZ

4,5

10

2000

100

100

R

ahol „SZ” szabadonálló,  „O” oldalhatáros,   „R” részleges

[25]


(4) A temető területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:


Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

max. (m)

Beépítettség max.

%

Legkisebb telekméret (m2)

Min. telekszélesség

 (m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Kt

SZ

4,5

10

2000

100

100

R

 ahol „SZ” szabadonálló „R” részleges

(5) A legkisebb zöldfelület aránya a vásártér területén 40%, a kastély és a sportpálya területén 60%,  a temető területén 80%.[26]



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                                   Közlekedési és közmű területek

                                                                             10.§.

  1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )


  1. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26.§-ban előírtak alapján kell biztosítani.



övezet jele

közlekedési terület jellege

min. szabályozási szélesség

KÖu1

Országos közút

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

60 m

KÖu2

mezőgazdasági út

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

8 m

KÖu3

kiszolgáló út

meglévő

kialakult állapot szerint

tervezett

12 m

KÖu4

kerékpárút

1,5 m

elválasztás nélküli gyalog- és kerékpársáv

2,5 m

KÖu5

gyalogút, sétány

3 m









(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.


(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó előírásokIII és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.


 (5) [27]


 (6)  A közlekedési területeken az OTÉK -ban felsorolt építmények helyezhetők el.[28]


 (7) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

   Zöldterületek

             11.§.


(1)  A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.


(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.


(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK –ban zöldterületeken megengedett építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.


(5) A helyi természetvédelmi területen (ht-vel jelölt, Platános területén), már meglévő benzinkút és kereskedelmi létesítmények megtarthatók, korszerűsíthetők, bontásuk esetén az eredeti alapterületük és építménymagasságuk mértékéig visszaépíthetők.

 

Erdőterületek

       12.§.


  1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.


  1. A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.


  1. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.


  1. A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) [29]


 (6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

     Mezőgazdasági területek

             13.§.


  1. A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

Általános mezőgazdasági területek

                          14.§.


(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.


(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.


(3)  720 m2-nél kisebb földterületen építmény nem helyezhető el.

720 és 1500 m2 közötti területnagyság esetén,- nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott terület kivételével,- 3%-os beépítettség mellett tárolás céljára szolgáló gazdasági terület építhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

1500 m2-nél nagyobb földterületen gazdasági épület (a növénytermesztés, az állattartás, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei) 3%-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2-nél, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület helyezhető el, úgy hogy alapterülete a 3%-os beépíthetőség felét nem haladhatja meg. Az épületek legfeljebb 6 m-es építménymagassággal építhetők.



(4) A tájképvédelmi terület övezetében a tájkarakter megőrzése érdekében, a 22.§ (4) bekezdésének figyelembevétele mellett az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

a. a területen a kialakult építészeti hagyományokhoz igazodó tájba illő gazdasági épületek és az OTÉK által meghatározott keretek között lakóépületek építhetők,

b. Az épületeket 32o-45o közötti hajlásszögű magastetővel kell kialakítani, a tető héjazata a hagyományos tetőfedő anyag látványát leginkább megközelítő cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag lehet.

c.  az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal), vagy ezek látványának megfelelő anyagokból építhető,

d. a nyílászárók natúr, vagy sötét színű fa, illetve műanyag nyílászárók lehetnek

e.   az oromfalon terasz, loggia, erkély nem alakítható ki.


  1. A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

(6) A mezőgazdasági területen kialakított birtoktest beépítésére az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai az irányadóak. Az épületek legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal építhetők.[30]


Kertes mezőgazdasági területek        

                     15.§.


(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.


(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

-  720 m2 - nél kisebb földrészleten  építmény[31] nem helyezhető el.

-  az 1500 m2-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. 


(4) A 720 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.


(5) A tájképvédelmi területen a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

a.  gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b. a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési módszerinti, magas tetős, 35o-45o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők, cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával,

c.  az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal) építhető,

d. a nyílászárók natúr, vagy sötét színre pácolt, mázolt nyílászárók lehetnek, zsalus, vagy deszkázott külső szárnyakkal,

e.   az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,

f.  különálló pince kizárólag földterítéssel, füvesítve alakítható ki,

g.  különálló árnyékszék nem létesíthető.


(6) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.


(7) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók. és legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                         16.§.


(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem  érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.


(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

                               

(3) A területen már meglévő építmények felújíthatók.


(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.


Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

17.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.


(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2


(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.                       


  1.  terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a BányatörvénybenIV szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

     Vízgazdálkodási  területek

             18.§.


  1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.


  1. A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokbanV foglaltak alapján.


  1. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.


(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.


(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetőkVI.


III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

19 §.


     A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

              20.§.

               

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,  

b./ megelőzze a környezetszennyezést,     

           c./ kizárja a környezetkárosítást.


(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabálybanVII meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.


(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

      környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(6) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  


(7) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.


(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.VIII


(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.


(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.


 (11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.


(12) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.


 (13) A  dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer  feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.


(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.


(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.


(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


 (17) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

                                                                             21.§.


(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.


(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.


  1. A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.


Tájvédelem

                                                                             22.§.


(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

      nyomvonalában.


(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.


(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

      vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.


(4) A tájképvédelmi terület övezetében a 300 m2 szintterületet elérő és az  5 m építménymagasságot meghaladó építmények terveihez látványtervet kell készíteni, melyben igazolni kell a tájképi illeszkedést.


(5) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú

területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabályIX alapján meg kell őrizni.


(6) Ökológiai  hálózat övezetében beépítés céljára terület nem jelölhető ki.[32]

Kulturális örökség védelme

                             23.§.

(1) A település műemléki értékeit, és régészeti lelőhelyeit az 1 számú függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló építményeket, objektumokat, a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

(2  A régészeti lelőhelyekre, a műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezendő épületekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség védelméről szóló törvény és annak végrehajtási utasításainak előírásait be kell tartani.

(3) A műemlék épület telekhatárán belül légvezeték nem építhető.


(4)  


(5)  


      (6)


(7)  A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékekre, azok környezetében elhelyezkedő épületekre, telkekre, ezek védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartaniX.


(8) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:


a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.


b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

     Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.


c)  A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


  1. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.


(9)  A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,-  az 1.§.(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület  rendelettel dönt.


(10) A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.


    IV.FEJEZET


       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

 Építésjogi követelmények

                                                   24.§.


  1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.


(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :



Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                             25.§.


     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                          26.§


  1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.




  Településrendezési kötelezések

                          27.§.


  1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.


  1. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.


28. §.




„IV/A. FEJEZET

A rendelet szabályozási terv mellékletei

28/A.§


3. számú melléklet: SZ-1, SZ-2 jelű belterületi szabályozási terv.

4. számú melléklet: SZK jelű külterületi szabályozási terv.




                                                                   VI. FEJEZET

                                                                Záró rendelkezések.

                                                                      29.§.


(1) [33]

  1. E rendelet 2007. április 13.-ánl lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.


30. §.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Iharosberény, 2007. április 12.

                                                

                  Felföldi Károly   sk.                                                      Blatt Antal sk.

                          körjegyző                                                          polgármester  







1. számú melléklet a 8./2007.(IV.12..)számú                                                                                                                                                                                                                      képviselőtestületi rendelethez




Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:




sorszám

címe:

hrsz

funkciója:

1

Mártírok útja-Hársfa u. sarok.

605

Katolikus templom

2

Kanizsai u. 3.

591/14

lakóház

3

Rákóczi u. 47.

401

lakóház

4

Rákóczi u. 12.

152/1,152/3

lakóház

5

Rákóczi u.6.

149

polgármesteri hivatal

6

Szabadság tér 12.

436

lakóház

7

Szabadság tér

315

I. Világháborús emlékmű

8

Szabadság tér 1.

140

lakóház

9

Mártírok útja. 8-6.

503

lakóház

10

Mártírok útja. 10-12.

504

lakóház

11

Mártírok útja. 16-18.

509

lakóház

12

Mártírok útja. 20.

510/1

kereszt

13

Mártírok útja. 15.

130

lakóház

14

Mártírok útja. 15.

129

posta

15

Mártírok útja. 7.

133/2

lakóház

16

Eötvös u.2.

537/12

lakóház

17

Táncsics u. temető

186

Síremlékek, fenyő

18

Mártírok ú. Hársfa u. sarok

140/1,140/3

N.Szt. János szobor

19

Kanizsai u.

586/1

magtár

20

Mártírok útja,.Kanizsai út.

590,589,549/1,550/34,661

Park, fasor, facsoport, fák




























2.számú melléklet

a 8./2007.(IV.12..)számú                                                                                                                                                                                                                     képviselőtestületi rendelethez


                                        A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.



1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

  1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek  minősített területek belső részén :

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).


























1. számú függelék  a 7/2016.(.VII.13.) önk. rendelethez




            

Műemlékvédelem alatt álló épület:


törzsszám:

határozat

száma:

címe

birság kat.

hrsz

funkciója:

M 4387

50041/1958

Eötvös utca 1. kertjében

M III.

549/1, 549/2

Szt. Flórián szobor, barokk XVIII. szd.

M 4388

50041/1958

Rákóczi F. utca 2.

M II.

144

Evangélikus templom, klasszicista 1834. berendezés: főoltár klasszicista, 1830 körül

M 4386

50021/1958

Hársfa u. .Mártírok utca.sarok

M II

1

volt Inkey kastély barokk, XVIII. szd. átalakítás a XIX szd.-ban. Kertje természetvédelmi terület



műemléki környezetek:


Evangélikus templomnál

141/2, 143 (közter.),145,146, 147,148,420,421,425,426 435, 434, 454 490, 494, 495, 315 (közút) hrsz

volt Inkey kastélynál és a Szent Flórián szobornál

Közös műemléki környezet:

2, 3, 4/1, 4/2, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 537/5, 537/6, 537/7, 537/7, 537/8, 537/9, 548, 589(közút), 590(park), 583, 614(út), 549, 550/22, 550/34, 550/35, 550/37,  550/41, 602, 603, 604, 605 hrsz


Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:


sorszám

azonosító

név

hrsz

1

26635

Nagyvári hegy

036

2

26636

Kisvári hegy

021

3

89313

Régi temetői dűlő

0129/55, 0129/56, 0129/27, 0129/57, 0129/30, 0129/28, 0129/31, 0129/32

       

Régészeti érdekű terület:


4.)  Nagyszentpáli dűlő: 049  hrsz

5.)  Pádi hegy 075/39  hrsz


234,2274 ha kiterjedésű ex lege lápterület található a 0122 hrsz-ú HM erdő területén.















                                                   2.számú függelék a 7/2016.(VII.13.) önk. rendelethez

                                                                                                                                                     




A rendeletben hivatkozott jogszabályok



I1993. évi XLVIII.tv a bányászatról

II 2008. évi XLVI tv. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

III 2/2013.(I.22.)NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről,  és 80/2005. (X.11. GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről.

IV1993.évi XLVIII. tv. a bányászatról

V 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet a nagyvizi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról.     120/1999.(VIII.6.) Korm rendelet a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

VI18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

VII 306/2010.(XII.23.)Korm. rendelet a levegő védelméről

VIII  219/2004.(VII.21.) Korm. rend. A felszín alatti vizek védelméről és a 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról

IX 2007. évi CXXIX tv a termőföld védelméről 

X 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről szóló































[1]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva hatályos 2011.01.15.

[2]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[3]

12/2013.(VI.04..) rendelettel hatályon kívül helyezve, 2013.07.05.-től

[4]

12/2013.(VI.04..) rendelettel hatályon kívül helyezve, 2013.07.05.-től

[5]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[6]

12/2013.(VI.04..) rendelettel hatályon kívül helyezve, 2013.07.05.-től

[7]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[8]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[9]

Módosítva 15/2010.(XII.15.) rendelettel, hatályos 2011.01.15.

[10]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[11]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[12]

: 15/2010.(XII.15.) rendelettel hatályon kívül helyezve 2011.01.15.-től

[13]

12/2013.(VI.04..) rendelettel hatályon kívül helyezve, 2013.07.05.-től

[14]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[15]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[16]

8/2010.(IV.23.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2010.05.01-től

[17]

15/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2012.08.30-tól

[18]

15/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2012.08.30-tól

[19]

15/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2012.08.30-tól

[20]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[21]

12/2013.(VI.04..) rendelettel módosítva, hatályos 2013.07.05.

[22]

15/2010.(XII.15.) rendelettel hatályon kívül helyezve

[23]

12/2013.(VI.4.) rendelettel hatályos 2013. 07. 05.

[24]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[25]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[26]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosíétva, hatályos 2011.01.15.

[27]

15/2010.(XII.15.) rendelettel hatályon kívül helyezve

[28]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[29]

15/2010.(XII.15.) rendelettel hatályon kívül helyezve

[30]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[31]

15/2010.(XII.15.) rendelettel módosítva, hatályos 2011.01.15.

[32]

15/2010.(XII.15.) határozattal módosítva, hatályos 201.01.15.-től

[33]

15/2010.(XII.15.) rendelettel hatályon kívül helyezve, hatályos 2011.01.15.



Csatolmányok

Megnevezés méret
beltterületi szabályozás módosítása
5.24 MB
IHAROSBERÉNY TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M7/2016-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA
3.73 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!