nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2007-04-20 -tól
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról.

TORNYISZENTMIKLÓS Község Önkormányzata Képviselõ-testületének
9/2007. (IV.19.) Önk. sz. rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL


Tornyiszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az épített környezet
alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a helyi
önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és
16. §-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá településrendezési és építési
követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) 4. § (3)
bekezdésében biztosított felhatalmazással élve Tornyiszentmiklós község Helyi Építési
Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet területi hatálya Tornyiszentmiklós község teljes közigazgatási területére
terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más
építményt (a mûtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani,
korszerûsíteni, bõvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az
általános érvényû elõírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési
Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) elõírásai mellett, csak és
kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V-2. és V-3. számú szabályozási tervlapok)
együttes alkalmazásával, azok elõírásainak megfelelõen szabad.
Szabályozási elemek
2. §
(1) A szabályozási terven jelölt kötelezõ erejû szabályozási elemek:
a) I. rendû szabályozási elemek:
aa) közlekedési elemek
ab) területfelhasználási módok,
ac) területfelhasználási egységek határa.
b) II. rendû szabályozási elemek:
ba) a a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.
c) III. rendû szabályozási elemek:
ca) védõsávok és védõterületek,
cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználásszabályozási
vonal
cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
(2) Az I. rendû szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv
felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(3) A II. rendû szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv
felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) A III. rendû szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes
szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cb), cd) pont),
kerülhet sor.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás
3. §
(1) A jelenlegi közterület felõli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik
– kötelezõ szabályozási vonalnak tekintendõ.
(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és
építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére
értendõk.
(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelõzõen kialakított építési telkek - az
építmények elhelyezésére vonatkozó elõírások (telekterület, elõ- hátsó- oldalkert,
építménymagasság, tûztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is
beépíthetõnek minõsülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre elõírt
mértéket.
Az engedélyezés általános szabályai
4. §
(1) A képviselõ-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési
tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban
meghatározott építési munkák körét nem bõvíti.
(2) Az Lf-3 jelû tömbökben az építési engedély kiadását megelõzõen az egész
telektömbre vonatkozó telekalakítási tervet el kell készíteni.
(3) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell õrizni a meglévõ
településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetõformát.
(4) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplõ mellékleteken
túlmenõen a jelen rendelet 19. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell
csatolni, az ott megnevezett esetekben.
II. fejezet
ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK
Településszerkezet, területfelhasználás
5. §
(1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) vegyes terület (településközpont vegyes terület) : Vt,
c) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató terület): Gksz,
d) gazdasági terület (ipari terület): Gip
e) üdülõterület (hétvégi házas terület): Üh,
f) különleges terület (temetõ): K-t,
g) különleges terület (olajkút): K-o,
h) különleges terület: (sportterület): K-sp.
(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:
a) közlekedési, közmûelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,
b) erdõterület (gazdasági célú erdõ): Eg,
c) mezõgazdasági terület (kertes mezõgazdasági terület): Mk,
d) mezõgazdasági terület (általános mezõgazdasági terület): Má,
e) vízgazdálkodási terület: V.
Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei
Falusias lakóterület (Lf)
6. §
(1) A területen a HÉSZ (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel az OTÉK 14.§ (1)
és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetõk el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhetõ gazdasági célt szolgáló épületekre – mezõés
erdõgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmûipari
építmény – vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az
építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás
építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
(3) Az építési övezetekben telkek csak úgy alakíthatók ki, hogy az új telek utcai oldalán
mért szélessége a 40 m-t nem haladhatja meg.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és
beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák:
(5) Az Lf-1 és Lf-2 jelû építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.
(6) A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre
vonatkozik.
(7) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és
beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák:
Lf-1 jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1200 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
A kialakítható telek legnagyobb szélessége a
közterület felöli oldalon
40 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
Lf-2 jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1200 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
A kialakítható telek legnagyobb szélessége a
közterület felöli oldalon
40 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
Lf-3 jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
A kialakítható telek legnagyobb szélessége a
közterület felöli oldalon
40 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
szabadon álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(8) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elõ-, oldal- és hátsókert méretét az
OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
(9) A területre vonatkozó részletes elõírások:
a) A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását a
környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.
b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell.
(10) Lakóépülettõl különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével –
legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelõ kialakítású,
anyaghasználatú lehet.
(11) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 0,5.
Településközpont vegyes terület (Vt)
7. §
(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat
tartalmazza:
Vt jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
szabadon álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
(3) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok
megközelítésére az utca felõl kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
8. §
(1) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat
tartalmazza:
Gksz jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 720 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
szabadon álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
9. §
(1) A terület-felhasználási egységben elsõsorban az ipari, energiaszolgáltatási és
településgazdálkodási, valamint mezõgazdasági építmények helyezhetõk el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat
tartalmazza:
Gip jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 25 m
A beépítési mód szabadon álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Hétvégi házas üdülõterület (Üh)
10. §
(1) A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.
(2) Az üdülõegységek száma az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat
tartalmazza:
Üh jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.
Különleges területek (K)
11. §
(1) K-t jelû övezet: temetõ, kegyeleti park
K-t jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
mélységi mérete
nincs
kikötés
m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb
építménymagasság
4,0* m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
(2) K-sp jelû övezet: sportterület
K-sp jelû építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
mélységi
mérete
nincs
kikötés
m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
(3) K-o jelû övezet: olajkutak területe
A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei
Közlekedési, közmû-elhelyezési, terület (KÖu)
12. §
(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra
szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv
másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmû
létesítmények a meglévõ szélességek mellett elhelyezhetõk – a jelenlegi szabályozási
szélességükben megmaradnak.
(4) A közutak besorolása:
kategóriája
az út jele, neve meglévõ tervezett
tervezési
osztálya
szabály.
szélessége
(m)
övezeti
jele
M70 út autóút autópálya K.I.B 60 KÖu-1
86 j. fõút tervezett
átk. szak.,
kiszolgáló
út
fõút B.IV. b-B 40 KÖu-2
7538. átk. szak.,
Kossuth L., Béke u.
gyûjtõút B.V.c-C 16 – 23 KÖu-3
75333. átk. szak.,
Petõfi S. u.
gyûjtõút K.VI.C 12 - 18 KÖu-3
352, 385
hrsz-ú utak
kiszolgáló
út
gyûjtõút B.V.c-C 11 – 13 KÖu-3
Arany J., Deák F.
utcák
kiszolgáló
út
B.VI.d-C 13 – 14 KÖu-4
496, 6, 37, 452/2, 316, 369, 438,
53/1, 232, 213/1, 168 hrsz
kiszolgáló
út
K.VIII. C 4 – 12 KÖu-4
tervezett
új lakóutcák
kiszolgáló
út
B.VI.d-C min. 14 KÖu-4
gyalog- és
kerékpárút
B X
B.IX
KÖu-5
Erdõterület
13. §
(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg) rendeltetésû erdõk, illetõleg az
ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) A gazdasági erdõ (Eg) területen elhelyezhetõ egytömegû épület nagysága az 500 m2
hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg.
(3) A falazat anyagát, a tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület
tömegformálását a környezethez illeszkedõen kell kialakítani, illetve megválasztani.
(4) Erdõterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az
erdészeti hatóság engedélyével lehet.
Mezõgazdasági terület
14. §
(1) A mezõgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt
elõírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a) Az Má jelû területeken:
aa) 10 000 m2-t el nem érõ területû földrészleten építményt elhelyezni nem szabad.
ab) lakóépület 60 000 m2 telekterület felett helyezhetõ el úgy, hogy az a megengedett
3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága
legfeljebb 5,5 m lehet.
(2) A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület
tömegformálását a környezethez illeszkedõen kell kialakítani, illetve megválasztani.
(3) A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezõgazdasági rendeltetésû
terület. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegû kertterületek tartoznak.
(4) Az Mk jelû övezetre vonatkozó elõírások:
a) Állattartásra szolgáló építmény nem építhetõ.
b) Telekalakítás, beépítés szabályai:
ba) Az övezetben telekosztással csak 1000 m2-es, vagy azt meghaladó, közterületrõl,
vagy magánútról megközelíthetõ új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége:
14 m.
bb) Új épület a meglévõ dûlõút tengelyétõl minimum 10,0 m-re helyezhetõ el.
c) A területen az OTÉK 29.§-ában meghatározott építmények helyezhetõk el az alábbi
feltételek betartásával:
ca) Az épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú
lehet. A lejtõ felõli oldalon a homlokzatmagasság maximum 5,5 m lehet. Az épület tetõtere
beépíthetõ.
cb) A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását
a környezethez illeszkedõen kell kialakítani, illetve megválasztani.
cc) Az épületek csak természetes építõanyagokból építhetõk (kõ, tégla, fa, vályog). A
homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mûanyag, azbesztcement, hullámlemez, mûpala
nem alkalmazható.
cd) Az övezetben területén kerítés csak élõ sövénnyel takartan létesíthetõ.
Vízgazdálkodási terület
15. §
(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek,
valamint a vízmû-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet
építményeket elhelyezni.
(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:
a) V-1 jelû terület: vízgazdálkodási terület: tó,
b) V-2 jelû terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás,
c) V-3 jelû terület: vízgazdálkodási terület: vízmû terület.
III. fejezet
EGYÉB ELÕÍRÁSOK
Közterületek használatra
16. §
(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek
(pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelõ célra bárki szabadon használhatja, a
rendeltetéstõl eltérõ használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelõjének
hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK elõírásai szerint történhet.
Közmûvek
17. §
(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését
biztosító csatorna csak közcsatornába vezethetõ. Zárt tároló alkalmazása esetén annak
ürítésérõl szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz
csak hatósági engedéllyel rendelkezõ ártalmatlanító telepre szállítható.
(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és
rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan
rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
Mûemlékek védelme
18. §
(1) A mûemlék ingatlan és mûemléki környezetére vonatkozóan a hatályos mûemléki
törvény elõírásait kell alkalmazni.
(2) Az építészeti értékvizsgálat alapján mûemléket és mûemléki környezetét az 1. sz.
függelék tartalmazza.
Helyi építészeti és táji értékvédelem
19. §
(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi
védelem alá helyezett értékeket a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére,
anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó
területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására,
burkolatára.
(3) A védett épületek felújítási (bõvítési) munkái során az épületek építészeti alaktani
rendje, alapvetõ tömege, utcai és udvari fõhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem
változtatható.
(4) Védett épület bõvítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari
részen történhet.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévõ építmény engedélyezési dokumentációját
ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos
épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzõ növényzetet is
tartalmazza.
(6) Védett épületen végzendõ minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az
épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság elõzetes hozzájárulásával
lehet végezni.
(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáinak
támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.
Növénytelepítési elõírások
20. §
(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény
gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szõlõ, valamint 3 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb bokor
(élõsövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb bokor (élõsövény), valamint az ad)
és ae) pontban nem szereplõ gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növõ bokor (élõsövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt
álló növény, továbbá szõlõ, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növõ bokor (élõsövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1)
bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérõen legalább a következõ ültetési
(telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növõ fa, valamint bokor esetében
legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m
távolságra szabad ültetni (telepíteni).
(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
21. §
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes
építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján
kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. Ezen tevékenységek végzéséhez a
Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság
szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Beültetési kötelezettség
22. §
(1) A Gip és az Üh jelû építési övezetekben a szabályozási tervlapokon a jelölt
helyeken és szélességben fásítást kell végezni.
Záró rendelkezések
23. §
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen
keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 3/1994. (III.22.) Önk. számú önkormányzati
rendelet hatályát veszti.


Tornyiszentmiklós, 2007. április 19.


Szabó István                                                   Hegedüsné Muk Andrea

polgármester                                                               körjegyzõ


1. számú függelék
Mûemlék:
Törzsszám: 6366
Név: Római katolikus templom
Megye: Zala megye
Település Tornyiszentmiklós
Cím: Kossuth u.
Hrsz: 449.
Jegyzék: R.k. templom, barokk, 1770. Belsõben
falképek 1777-bõl, J. Cymbal alkotása.
Berendezés: padok, barokk, szószék,
rokokó, XVIII. sz.
forrás: www.koh.hu
Mûemléki környezete:
450/1, 453, 51, 52/1, 448/1 hrsz.
2.számú függelék
Helyi védett építmények, tájértékek
1. Lakóépület Kossuth Lajos u. 10. Hrsz.: 415.
2. Lakóépület Kossuth Lajos u. 48. Hrsz.: 450/1.
4. Lakóépület Kossuth Lajos u. 56. Hrsz.: 455.
7. Lakóépület Petõfi Sándor u. 122. Hrsz.: 240., 241.
8. Kõkereszt Petõfi Sándor u. Hrsz.: 258.
9. Jézus szobor Petõfi Sándor u. 41. Hrsz.: 331.
10. Szent Flórián szobor Kossuth Lajos u. (53-55). Hrsz.: 452/3.
11. Kõkereszt Mária Jézussal Kossuth Lajos u. 156. elõtt Hrsz.: 507. elõtt
12. Fás legelõ Hrsz.: 0117/3
0123
0148/1
13. Újfalusi kõkereszt Hrsz.: 1579
14. Szentmiklósi kõkereszt Hrsz.: 2012
15. Szent Borbála szobor Hrsz.: 865



Csatolmányok

Megnevezés méret
K-1 IGTER KÖZLEKEDÉS
29.13 MB
K-2 KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉS
91.54 MB
Műleírás-alátám. munkarészek
8.8 MB
T-1 TÁJRENDEZÉS
47.42 MB
V-1 IGTER SZERK
66.31 MB
V-2 IGTERSZAB
38.85 MB
V-3 BELSZAB
19.46 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!