nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2012. (IX.20..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2012-10-01 -tól
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2012. (IX.20..) önkormányzati rendelete
A KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMÉRŐL, KÖZTISZTASÁGÁRÓL

Balatonmáriafürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1.§.


A rendelet hatálya kiterjed Balatonmáriafürdő község kül- és belterületén levő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, bérlőire, a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.


2.§.

Fogalom meghatározások


  1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.


  1. Járda: gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd burkolatú, az ingatlan telekhatára és az úttest széle közötti útterület, szilárd burkolat hiányában az ingatlan melletti 1 méter széles területsáv tekintendő ilyen területnek.


  1. Járdához tartozó terület: A járda területén kívül a szilárd útburkolattal ellátott területrész és a járdaszegély közötti változó szélességű és minőségű /pl. még üres, füves vagy virágos/ sáv, kivéve a közút tartozékát képező, az úttest melletti padkát és útárkot.


  1. Úttest: járművek közlekedésére szolgáló útterület, függetlenül annak szélességétől és az útburkolat minőségétől


  1. Tisztántartás: az ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, gyomtalanítása, takarítása, hó- és síkosság mentesítése, portalanítása


  1. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában vagy használatában levő ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik.


  1. Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.


  1. Gazdálkodó szervezet: A Ptk. 685.§. c./ pontjában felsorolt valamennyi szerv továbbá az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, a bírósági végrehajtó.


  1. Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, amely az /1/ bekezdésben felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik /pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék/.


  1. Szeszesital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat.




3.§.

Ingatlanok, közterületek tisztántartása


  1. A község területén lévő ingatlanok (beépített és be nem épített) tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. Kötelesek szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ingatlanukat tisztántartani: május 1-ig, május 25-ig, június 15-ig, július 10-ig, augusztus 5-ig, szeptember 5-ig.


  1. Távol lakó ingatlan tulajdonos, ha a jogszabályban előírtakat saját maga folyamatosan nem tudja ellátni – megbízottja útján köteles elvégeztetni.


  1. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.


  1. A település közigazgatási területén a szervezett háztartási hulladékszállításról és ártalmatlanításról az önkormányzat gondoskodik.


  1. Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.


  1. Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.


  1. A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

4.§


  1. A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.


  1. Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.


  1. A járműbehajtók, gyalogosbejárók átereszeinek építése, az útfelbontások végzése engedélyköteles.


  1. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékvíz csatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.



5. A csapadékvíz elvezető árokba olajjal, vegyszerrel szennyezett vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem lehet.


5.§


  1. Építési területen és az építkezés közvetlen környékén, az építkezés előtti területen az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.


  1. Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, bonyolítónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.


  1. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.


  1. Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.


  1. Közterületet május 31-től szeptember 15-ig igénybe venni építőanyag tárolására csak különösen indokolt esetben lehet.


  1. Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda) felbontása csak a körjegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.


  1. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végzőnek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.


8. Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet elhelyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.


6.§


  1. Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.


  1. Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.


  1. A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani nem lehet.

7.§

Hirdetmények, szórólapok elhelyezése


  1. Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az élő fákat, építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal, rajzzal, ábrával megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, rajzokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.



  1. Az önkormányzat tulajdonában álló hirdetőtáblákra hirdetményt, plakátot csak az önkormányzat hozzájárulásával lehet elhelyezni.


  1. Az idejét múlt hirdetményeket az elhelyező az aktualitás megszűnését követő 3 napon belül köteles eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.


  1. [1]


  1. A község közigazgatási területén belül, szállásférőhelyet ideiglenesen gépjárműre szerelt, gépjárművön, vagy járműben elhelyezett, illetve kézben tartott hirdetőeszközzel közterületen reklámozni t és erre utaló tevékenységet folytatni nem lehet.

8.§

Közösségi terek rendje


  1. A közterületeket, strandokat, a sportolás céljára szolgáló területeket, valamint a kiránduló helyeket beszennyezése nem lehet. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem lehet.


  1. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.


  1. Aki közterületet, kiránduló-helyeket, strandokat, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.


9.§


(1) A közterületen tilos a szeszesital fogyasztása a (2)-(3) bekezdésekben foglalt esetek kivételével.


(2) A közterületen történő szeszesital-fogyasztás tilalma nem terjed ki az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitva tartási időben, valamint a strandok működéséről szóló rendeletben meghatározott nyitvatartási időtartam alatt.


(3) A közterületen történő szeszesital-fogyasztás tilalma nem terjed ki az engedéllyel rendelkező rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt.


10.§.


  1. Vállalkozói tevékenység ellátáshoz, magángazdálkodáshoz szükséges gépeket, járműveket közterületen nem tárolható.


  1. Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell biztosítani és azt saját költségen elszállítani.

11.§.

Hóeltakarítás szabályai


  1. Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni, letakarítani. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
  2. A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.


  1. Üdülőövezetben az ingatlanok előtti járda hó- és síkosság-mentesítése csak ott kötelező, ahol állandó jellegű gyalogos közlekedés van.


  1. Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.


  1. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.


  1. Tilos az összerakott hó elhelyezése:


(7)  A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.


12.§.

A levegő tisztaságvédelme


  1. A község közigazgatási területén levő ingatlanokon avar és kerti hulladék égetése május 1. – szeptember 30. között tilos.


  1. A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell.


  1. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétbe tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszint és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.


  1.  Szalonna, flekken stb. sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja.


  1. Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.


6. A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.


13.§.

A víz minőségének védelme


  1. A település területén lévő tóba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!


  1. Balatonmáriafürdő község közterületein gépjárművet, munkagépet stb. mosni tilos. A magáningatlanon is tilos a gépkocsi mosásának olyan módja, mely csapadékvíz csatornát, illetve az kifolyva a közterületet szennyezi.


  1. Gépjárműmosót csak zsír-, olajfogóval és szennyvízcsatornába bekötve szabad üzemeltetni. A gépjárműmosó üzembe helyezéséhez az illetékes szakhatóságok engedélyét ki kell kérni.


  1. Balatonmáriafürdő község területén levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.


  1. Műtrágyát – az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.


  1. Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.


  1. Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesítet, zárt szennyvíztárolóba, illetve szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, elhelyezni. A községben kiépített szennyvízcsatorna hálózatra a beépített ingatlanok bekötése kötelező.


8. Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni, vagy lehelyezni. A vizek tisztasága és balesetek elkerülése érdekében tilos a Balatonba, az élővizekbe mindennemű szemetet, szennyező anyagot önteni, szórni, vagy dobni.


14.§

Zaj elleni védelmi intézkedések

.

  1. A község belterületén tilos olyan tevékenység, amely mások üdülését, pihenését, nyugalmát bármilyen módon zavarja.


  1. 23 órától reggel 7 óráig a szabadban, nyitott ajtajú, vagy ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenéléssel vagy más módon zavarni tilos.


  1. Kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, gondozással kapcsolatos munkálatokat, magánszemélyek háztartási igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység május 1. – szeptember 1. között

a) munkanapokon  és szombaton 9.00 – 12.00 és 16.00 – 21.00 óra között végezhető.

c) vasárnap és ünnepnapokon nem végezhető.


15.§.

Az állattartás rendje


  1. Állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett történhet.


  1. Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint egyéb hatályos jogszabályokat be kell tartani.


  1. Az állatok tartására, elhelyezésére szolgáló helyiségeknek könnyen tisztán tarthatónak, szilárd alapzattal burkoltnak kell lenniük, azokat szükség szerint, de legalább naponta takarítani kell. Szükség szerint, de legalább havonta gondoskodni kell a helyiségek, fertőtlenítéséről, az egészségre ártalmas rovarok és rágcsálók irtásáról.


  1. Az állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági udvart a lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel kell elválasztani, és azt rendszeresen tisztán kell tartani.


  1. Biztosítani kell a keletkezett trágya és trágyalé zárt, szivárgásmentes tárolását. A község területén a gazdasági nagy haszonállat tartása esetén csak zártrendszerű trágyakezelés alkalmazható. A trágyalé a központi szennyvízgyűjtő rendszerbe semmilyen módon nem kerülhet be.


  1. A trágyát, a trágyalét az istállóból, ólból folyamatosan ez előre elkészített trágya vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, úgy hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos ingatlanok, épületek, és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állapotát ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetre káros hatást, légszennyeződés, szivárgás ne fejtsen ki.


  1.  Haszonállatokat közterületeken, pihenő és kirándulóhelyeken, strandon, vízrejutási helyeken, játszótereken legeltetni tilos.


8. Az állattartók kötelesek állataikat oly módon zárva tartani, hogy azok a közterületre, valamint más magánterületére ne tudjanak átjutni.


16.§


  1. A közterületen elpusztult állat tetemének elszállításáról annak tulajdonosa köteles azonnal, de legkésőbb 8 órán belül gondoskodni. Amennyiben az állat tulajdonosa nem deríthető fel, úgy az elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.


  1. A Balatonban és a vízgyűjtő területéről befolyó vizekben az állatok fürdetése tilos.


  1.  Az állat tulajdonosa az elhullott állatot, vetélt magzatot, magzatburkot annak elszállításáig köteles zárt helyen zárható tárolóeszközben tárolni.


  1. Elpusztult állatot csak a kijelölt ártalmatlanító helyen szabad elhelyezni.


  1. Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!


17.§

Állattartó épületek védőtávolsága


Az állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezése során be kell tartani a hatályos építési jogszabályokban foglaltakat, továbbá a következő védőtávolságokat:

a) lakó- üdülőépülettől: 7 m

b) ásott kúttól: 15 m

c) fúrt kúttól: 5 m

d) csatlakozó vízvezetéktől: 2 m

e) közösségi létesítményektől: 20 m


18.§

Kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályok


  1. Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni:
  1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak
  2. oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe
  3. ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe
  4. strand területére.


  1. A korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a vakvezető ebre, amennyiben szükségességét szakorvos igazolja.


  1. A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebeket a Településüzemeltetési Iroda jogosult és köteles befogatni, illetve kártérítési igény nélkül eltávolítani. A befogott ebet a tartási és szállítási költségek megtérítése mellett a tulajdonos 5 napon belül kiválthatja.


  1. Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a Településüzemeltetési Irodánál lehet bejelenteni.


19.§.

Allergén növények elleni védekezés


  1. A rendelet előírásainak célja az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növények, így legfőképpen a parlagfű /Ambrosia elatior/ elszaporodásának visszaszorítása a község közigazgatási területén.


  1. A község területén a jogi és magánszemélye, a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban /kezelésükben, használatukban/, a bérlők a bérleményükben levő területet kötelesek folyamatosan a parlagfűtől mentesíteni.


  1. A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök /mechanikus, vegyszeres/, illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.


  1. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa, használója növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény (a továbbiakban: Ntv. ) vonatkozó rendelkezéseit nem tartja be, úgy a körjegyző a közérdekű védekezésre vonatkozó szabályok szerint jár el.


5. A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, visszaszorítási módjainak, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat hirdetmények útján gondoskodik.


 20.§.

Önkormányzat környezetvédelmi alapja


  1. Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hozhat létre.


  1. A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:


21.§.

A környezetvédelmi alap bevételei


Az önkormányzati Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

  1. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi birság összegének 30 %-a,
  2. a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
  3. az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
  4. az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi birság teljes összege,

e. benyújtott pályázatokon elnyert összegek.


22.§.

A Környezetvédelmi Alap felhasználása



(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell elsősorban fordítani:

  1. levegőtisztaság védelme /pl. Mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb./
  2. védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
  3. zaj- és rezgésvédelem /pl. Mérések, helyszíni vizsgálatok, mérőműszer beszerzés stb./
  4. zöldterületek védelme, fejlesztése, község virágosítása, parkosítása, allergén növények elleni védekezés
  5. vizek védelme, talaj védelme
  6. környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel.


(2) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.


(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen az Alap céljaival egybeeső tevékenységet végez.


(4) Pályázati célra az Alap 20 %-a használható fel.


(5) A pályáztatás rendjét a képviselő-testület határozza meg.


23. §.

Záró rendelkezések


  1. A rendelet 2012. október 1. napján hatályba.
  2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
  1. a község környezetvédelméről, köztisztaságáról szóló 29/2006.(XII.29.) önkormányzati rendelet,
  2. a tiltott, közösségellenes magatartásokról, valamint azok szankcionálásáról szóló 11/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet 10. § a), b), c)  e), f),i),  k) pontja.


(3) Záradék: E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



                             Galácz György                                                               Mestyán Valéria

                            polgármester                                                               címzetes főjegyző



A rendelet kihirdetve: 2012. szeptember 20.



Mestyán Valéria

címzetes főjegyző



[1]

Hatályon kívül helyezte a 14/2015.(VI.19.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. július 1. napjától


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!