nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2018(VIII.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-09-01 -tól
Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2018(VIII.31.) önkormányzati rendelete
Táplánszentkereszt község településképének védelméről

Táplánszentkereszt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:



I. Fejezet

                                                         1. Értelmező rendelkezések                                                                              

1.§   E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

1. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)

2.Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.

3. Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.


II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai


2.§ (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi

        személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Táplánszentkereszt Község

        Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni az önkormányzatnak.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján külön jogszabályi előírások figyelembevételével egyedileg, legfeljebb 90 napon belül dönt a védelemről.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

 (7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha


3.Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladatai


3.§  (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

(3)Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.


4.A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


4.§ (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

ít


III.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


5.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


5.§(1) Településképi szempontból meghatározó területek:

  1. Lakóterületi településrész
  2. Ipari, kereskedelmi, szolgáltató, major területi településrész
  3. Temető terület
  4. Erdős településrész
  5. Mezőgazdasági településrész
  6. Zöldterületi településrész
  7. Vízfolyás, vízfelület
  8. Természeti területek

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.



IV.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


6.Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános és egyedi építészeti követelmények


6.§ Tilos nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldások alkalmazása.


7.A lakóterületi településrészek egyedi építészeti követelmények


7.§ (1) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló cserép, lemez, környezetéhez illeszkedő sík természetes pala, ill. nád.

(2) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

  (3) Utcai, közterületi telekhatáron drótfonat tüskésdróttal nem építhető.


8.§ Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.

9.§ (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.

(1) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni.

(2) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.

(3)A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klímaberendezés, hírközlés átjátszó berendezése nem helyezhető el.

(4)Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, fémlemez burkolás nem alkalmazható.


8.Ipari, kereskedelmi, szolgáltató, major terület településrészre vonatkozó

területi- és egyedi építészeti követelmények


10.§ (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méretét és formáját úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(2)Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.


9.Mezőgazdasági településrész területi- és egyedi építészeti követelmények


11.§ (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méretét és formáját úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(2) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.


12.§ (1) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek - a napelem, napkollektor, napelemes cserép kivételéve - csoportosított elrendezésben helyezhetők el.

Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.


10.Zöldterületi településrészre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények


13.§ (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:

  1. ) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban kell megoldani,
  2. ) közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva kell kialakítani,
  3. ) a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban kerüljön kialakításra,
  4. ) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani.

(2) Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.

(3) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.

(4) A közterületeken az utcabútorok, berendezések és reklám- és információs táblák elhelyezését, forma és színvilágát egy-egy községrészre, vagy a település egészére egységes kell meghatározni.

(5) A magas építmények, tornyok, oszlopok településképi bejelentéssel csak a, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.

(6) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett építménytől legalább 25 m-re lehet kialakítani.


  1. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények


14.§ (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

  1. )az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
  2. )az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag és aluprofilú külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

)homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2)Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

a.) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

b.) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.

c.) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

d.) klímaberendezés kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

a.) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.

b.) az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.


12.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

elsősorban alkalmas területek kijelölése


15.§ (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél lehetőség szerint a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.

(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) A 6. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.


13. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


16§ (1) Táplánszentkereszt közigazgatási területén közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(2)A település teljes külterületén tilos reklám, reklámhordozó elhelyezése.

(3) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(4) Táplánszentkereszt közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a) a közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,

d) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

f) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

g) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.

h) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

i) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

(5) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(6) Nem helyezhető el reklámhordozó műemlék épületen, valamint annak kerítésén.


14. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


17.§ (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének, kialakításának azonosnak kell lenniük.

(2) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.


18.§ (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a.) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,

b.) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,

c.) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken, műemlék épületen – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:

a.) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,

b.) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,

bb) fa, festett gipsz, kerámia,

bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,

bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.

c.) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

ca) homlokzatra festett kivitelben,

                            cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy

              keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

                            cc) a  homlokzat  síkjától  eltartott,  kifeszített,  impregnált  fény-  és  vízálló

              szövetre festett kivitelben,

cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

                            ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy

                               ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

d.) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,

da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,

db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.


15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


19.§ (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a.) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

b.) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(4) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.



V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


16. Rendelkezés a szakmai konzultációról


20.§ Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.


17. A szakmai konzultáció eljárás rendje


21.§ (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:

a.) a kérelmező alábbi személyes adatait:

aa)  nevét

ab)  lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét

ac)  levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér

b.) A kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.

(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.

(3) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.


18. A településképi bejelentési eljárás


22. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

23.§ (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

  1. ) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
  2. ) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

c.) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek.

(3) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

a.) állandó építmény esetén végleges,

b.) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c.) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.


24.§ A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

  1. ) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
  2. ) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

  1. ) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
  2. ) a bejelentés tárgyától függően da) színezett modellkép,

db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

dc) helyszínre illesztett látványterv

  1. ) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata


18. A településképi kötelezési eljárás


25 .§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester az alábbi esetekben:

a.) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

        ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

               ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus községképet lerontja,

                         ad) az építési  övezetre          előírt    zöldfelületi     kialakítás,        parkoló-fásítás, nem valósult  meg, 

                     hiányos,  vagy  az  elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

               ae) a   telek        szabad        területét    nem a területfelhasználási

                   előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

b.) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

 ba) műszaki állapota nem megfelelő

                             bb) a      megjelenített       tartalom      aktualitását       vesztette,       a     megjelenített

             rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

                             bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban

             idegen elemként jelenik meg,

                             bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát,

             portálját,

 be) bejelentés nélkül helyezték el,

                             bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a

            községképben.

  1. ) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

 ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

                             cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető

felhívása ellenére megvalósították,

                             cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul

                                   meg.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(4) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – a polgármester önkormányzati településképvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 1 000 000 forint.

(5) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,  helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

 (6) A településképvédelmi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.


                                  



VI.FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


26.§   (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017(XII.27.) önkormányzati rendelete.


                   


                         Perl János                                                    Családi Anita

                        polgármester                                                  jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
Rendelet mellékletei
1.64 MB
Rendelet függelékei
50.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!