nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-10-31 - 2020-02-28
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. § (1) Budapest XI. kerület önkormányzatának hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1113 Budapest XI. kerület, Bocskai út 39-41.


1. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) alkalmazásában:

a) helyben szokásos módon történő kihirdetés: az Önkormányzat honlapján való megjelentetés - amennyiben technikai okból ez nem lehetséges, akkor a Polgármesteri Hivatal székhelye épületének I. emeletén lévő, erre a célra szolgáló hirdetőtáblára történő kifüggesztés,

b) helyben szokásos módon történő közzététel: a Polgármesteri Hivatal székhelye épületében erre a célra szolgáló hirdetőtáblára történő kifüggesztés és az Önkormányzat honlapján való megjelentetés, e mellett az arra jogosult dönthet a helyi médiában és az Önkormányzat közterületi hirdetőtábláin való megjelentetésről;

c) határidők számítása: amennyiben az SZMSZ-ben szereplő határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő az azt megelőző utolsó munkanapon jár le;

d) képviselő: az ülésen való jogosultságok tekintetében - azon esetek kivételével, amikor az SZMSZ e minőségükben ad jogosultságokat - a polgármester és az alpolgármesterek is;

e) az Önkormányzat honlapja: a www.ujbuda.hu néven elérhető weboldal.

f) levezető elnök: a polgármester (a Képviselő-testület elnöke), vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az SZMSZ-ben meghatározottak szerinti személy,

g) Testületi Támogató Rendszer (a továbbiakban: TTR): a Képviselő-testület és a bizottságok ülései előterjesztéseinek és egyéb dokumentumainak kezelésére szolgáló elektronikus rendszer.


2. A képviselő-testület kizárólagos hatásköre


3. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ában és az egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően:

a) hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával személyi alapbér összegszerű meghatározása,

b) a Képviselő-testület programjának és munkatervének (ülésterv) elfogadása,

c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, gazdasági társaságba való belépés és kilépés,

d) a Képviselő-testület koncepcióinak elfogadása,

e) a költségvetésben nem szereplő, előzetes kötelezettségvállalás.

(2) A Képviselő-testület a saját hatásköréből átruházott hatáskört - minősített szótöbbséggel hozott döntésével - esetileg magához vonhatja.

(3)[1] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjától a Képviselő-testület bizottságainak alakuló üléséig a Képviselő-testület által az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a Polgármester gyakorolja. A Polgármester a döntéseit határozatba foglalja. A bizottságok által korábban elfogadott irányelvek a a Polgármestert a döntéshozatal során nem kötik. A Polgármester a döntéseiről az érintett bizottság elnökét az alakuló ülést követő bizottsági ülésen írásban tájékoztatja.


3. A képviselő jogai és kötelezettségei


4. § (1) A képviselő köteles írásban vagy szóban a Polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(2)[2] Amennyiben a képviselő nem jelenti be a szavazás előtt az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségét, a feltételezett mulasztást bárki bejelentheti a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottságnak, amely annak kivizsgálása után dönt a mulasztás tényének megállapításáról és ez esetben a képviselő egy havi tiszteletdíjának 25%-kal való csökkentéséről. Amennyiben 1 éven belül a mulasztás ismételten bizonyítottan előfordul, a képviselő következő havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A döntés alapján a Polgármester intézkedik a Bizottság határozatának a képviselő következő havi tiszteletdíja tekintetében való érvényesítéséről.


5. § (1) A képviselőket, az állandó bizottságok elnökeit és tagjait, valamint a tanácsnokokat tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő alapdíja 120 000 Ft/hó.

(3)[3] Ha a képviselő bizottságnak tagja, az alapdíjon felül - bizottsági tagságonként - további 78.000 Ft/hó tiszteletdíj illeti meg. Amennyiben a képviselő két bizottsági tagságon túl harmadik bizottsági tagságra is megbízást kap, további 20 000 Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

(4)[4] Ha a képviselő bizottság elnöke, az alapdíjon felül további 156 000 Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

(5)[5] Ha a képviselő tanácsnok, az alapdíjon felül további 150 000 Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

(6)[6] A bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíja 78 000 Ft/hó. Amennyiben a nem képviselő bizottsági tag második bizottsági tagságra is megbízást kap, további 20 000 Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

(7) Ha a bizottsági elnök feladata ellátásában három hónapot meghaladóan akadályoztatva van, az alelnök - az akadályoztatás kezdeti időpontjáig visszamenőleg - elnöki tiszteletdíjban részesül.

(8) A tiszteletdíj kifizetése lakossági folyószámlára vagy lakcímre való utalással történik, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig.

(9) A járandóságok mértékét a Képviselő-testület évente, legkésőbb a költségvetési rendelet megalkotását megelőzően változtathatja meg.

(10) A képviselőnek és a bizottságok nem képviselő tagjának az Mötv. 35. § (3) bekezdése szerinti - a képviselők esetében a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon túli - költségeit a tiszteletdíj fedezi.


6. §[7] (1) A képviselő tiszteletdíja a (4) bekezdésben foglaltak szerint csökkentésre kerül, ha a képviselő-testületi ülésről igazolatlanul távol maradt.

(2) Az ülésről távol maradottnak kell tekinteni azt, aki az adott ülésen a szavazások több mint 50%-án nem vesz részt.

(3) Igazolt távolmaradásnak kell tekinteni

a) az Önkormányzat érdekében az üléssel egy időben való feladatteljesítést,

b) betegség orvosi igazolással való bizonyítását,

c) állampolgári kötelezettség teljesítését;

d) a képviselő munkáltatója által elrendelt vagy saját keresőtevékenységével összefüggő hivatalos bel- vagy külföldi kiküldetést.

A távolmaradás igazolását a képviselőnek minden hónap 6. napjáig el kell juttatnia a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottságnak.

(4) A Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság minden negyedévet követően megvizsgálja az előző negyedévben megtartott üléseken való részvételt, melynek alapján, a negyedév során bármely ülésről való igazolatlan távolmaradás esetén, döntésével a képviselő egyhavi tiszteletdíját egy alkalommal maximum 10%-kal csökkentheti.

(5) A Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság a döntésről a képviselőt e-mailben értesíti. A döntés alapján a Polgármester intézkedik a csökkentésnek a képviselő következő havi tiszteletdíja tekintetében való érvényesítéséről.

(6) A bizottsági tag távolmaradására az e §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.


7. § (1) Az Önkormányzat a képviselői tevékenység eredményes ellátása érdekében az önkormányzati képviselők részére természetbeni juttatásként biztosítja

a) Budapest közigazgatási területére a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérletet,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő informatikai eszközökből egy laptop és egy mobiltelefon-készülék ingyenes használatát és

c)[8] az Önkormányzat mobiltelefon flottájához tartozó telefon havi előfizetési díját, valamint a mobiltelefon-beszélgetés havi díját, internet hozzáférést 5 GB-ig, mindösszesen legfeljebb 15 000 Ft/hó összegig, ide nem értve a telefonnal vásárolt egyéb szolgáltatások díját.

(2) Az Önkormányzat a képviselő-testületi ülések előterjesztéseinek és egyéb TTR-be feltöltött dokumentumok elérése érdekében a képviselő internet-előfizetési költségéből legfeljebb 10 000 Ft-ot havonta a képviselő nevére szóló számla alapján megtérít.

(3) Az Önkormányzat a bizottsági tagi tevékenység eredményes ellátása érdekében a bizottságok nem képviselők tagjai részére természetbeni juttatásként biztosítja Budapest közigazgatási területére a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérletet.


8. § A képviselők fogadóóráikat az általuk meghatározott, az Önkormányzat honlapján közzétett időpontban és helyszínen tartják.


II. Fejezet


A képviselő-testület


9. § A Képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 25 fő.


4. Frakciók


10. § (1) A Képviselő-testületben az egy párthoz vagy pártszövetséghez tartozó képviselők képviselőcsoportot (a továbbiakban: frakció) alakíthatnak. Frakcióalakításra kizárólag választáson mandátumot szerzett pártok jogosultak. Egy párt legfeljebb egy frakciót alakíthat. A frakciók taglétszáma legalább 2 fő.

(2) Párthoz, pártszövetséghez tartozó a képviselő, ha

a) a párt tagja vagy a pártszövetséget alkotó egyik párt tagja, vagy

b) a párt, pártszövetség támogatásával indult a választáson, vagy

c) olyan független vagy függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(3) A képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(4)[9]


11. § (1) A képviselő a frakcióból kiléphet. A frakció a tagját kizárhatja.

(2) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely frakcióhoz csatlakozhat. A frakcióból történő kilépés, amennyiben azt a képviselő a képviselő-testületi ülésen jelenti be, a következő első testületi ülésen válik hatályossá. Amennyiben két ülés között írásban tesz nyilatkozatot a polgármesternél, frakcióból való kiválása a soron következő ülésen hatályos.


12. § (1) A frakciók maguk választják meg a vezetőjüket, választhatják meg annak helyetteseit.

(2) A polgármestert jelölő szervezet képviselőiből álló frakció frakcióvezetői feladatait a frakcióvezető vagy helyettese tisztségének betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén az ugyanazon jelölő szervezetbe tartozó alpolgármester is elláthatja.

(3) A frakciók képviseletére a vezető és helyettesei jogosultak.

(4) A frakciók döntéseiket szóban a képviselő-testületi ülésen és írásban a polgármesterrel közölhetik hivatalosan.


13. § (1) Megszűnik a frakció

a) ha tagjainak száma kettő fő alá csökken,

b) ha a frakció a megszűnését határozatában kimondja.

(2) A frakció volt vezetője, tagja a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a polgármesternek. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a frakció megszűnését bejelenti a következő képviselő-testületi ülésen. A frakció megszűnéséről bármely képviselő tájékoztathatja a polgármestert.

(3) A frakció megalakulását, megszűnését, a frakcióba való belépést és a frakciót érintő egyéb személyi változásokat a frakcióvezető jelenti be a Képviselő-testületnek, mely azonnal joghatályossá válik. Amennyiben a megalakulást, változást vagy a megszűnést a frakcióvezető két testületi ülés között jelenti be írásban a polgármesternél, úgy a frakció megalakulása, változása vagy megszűnése a soron következő ülésen válik hatályossá. Amennyiben a bejelentés az ülésen történik meg, a frakció megalakulása, változása vagy megszűnése a bejelentés után következő első testületi ülésen válik hatályossá. Ha a frakcióvezető bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a polgármester köteles bejelenteni a frakció megszűnését, mellyel a megszűnés a soron következő ülésen joghatályossá válik.


5. A Képviselő-testület ülésterve


14. § (1) A Képviselő-testület félévenként jóváhagyott ülésterv alapján végzi munkáját.

(2) Az I. félévi üléstervre javaslatot a tárgyévet megelőző év november 15-ig, a II. félévi üléstervre javaslatot a tárgyév május 15-ig - írásban - a polgármesternél tehetnek:

a) a bizottságok,

b) a képviselők,

c) a jegyző,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok,

e) a Képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek,

f) a XI. kerületben székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett, a polgármesternél hivatalosan bejelentkezett önszerveződő közösségek képviselői.

(3) A polgármester az általa megtárgyalni ajánlott és a beérkezettek közül támogatott javaslatok alapján összeállított I. félévi üléstervet minden évben a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére, a II. félévi üléstervet a tárgyév első félévének utolsó rendes ülésére terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) Az üléstervre vonatkozó javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.

(5) Az üléstervre vonatkozó javaslatban szerepeltetni kell az előző félévi üléstervben elfogadott, de megtárgyalásra nem került, a javaslattevő által fenntartott napirendi pontokat.

(6) Az ülésterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait, ülésenként a tervezett napirendi pontokat,

b) a félév során megtárgyalandó, de konkrét határidő nélküli napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

d) a napirendi pontokat véleményező bizottságok megjelölését és

e) a napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.

(7) A jóváhagyott üléstervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.


6. A Képviselő-testület összehívása


15. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatát.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a legnagyobb taglétszámmal rendelkező frakció vezetője hívja össze. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakció legidősebb képviselőtagja (a továbbiakban: frakció korelnök) hívja össze a Képviselő-testület ülését.


7. Alakuló ülés


16. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen tartandó titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel képviselőkből álló 5 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolítására egyebekben a 60. és 61. §-ok szabályait kell alkalmazni.

(3) Az alakuló ülésre a 14. §, 17-25. §, 28. § (1) bekezdés, 35-37. §, 48-50. §, valamint az 58. § kivételével az SZMSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni.


8. Rendes ülés


17. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal - az alakuló ülés hónapja és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a féléves üléstervben meghatározott időpontban rendes ülést tart. Az elfogadott üléstervtől eltérő időpontról a Képviselő-testület tagjait

a) korábbra összehívni tervezett ülés esetén a tervezett ülés időpontja,

b) későbbre összehívni tervezett ülés esetén az ülésterv szerinti időpont

előtt 15 nappal e-mailben és SMS útján tájékoztatni kell.

(2) A Képviselő-testület rendes ülést július 1-je és augusztus 31-e között nem tart.

(3) Rendes ülést csak munkanapon lehet tartani, egy ülés több munkanapon is tarthat.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) az ülés típusát,

c) az ülés napirendi pontjait és a napirendi pontok előterjesztőjének nevét,

d) mellékletként

da) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket,

db) a meghívó kiküldéséig beérkezett képviselői kérdéseket és

dc) az előterjesztésnek nem minősülő tájékoztató, döntést nem igénylő anyagokat.

(5) A képviselők és a jegyző részére a meghívót és annak mellékleteit a TTR-ben vagy adathordozón - a 18. §-ban foglalt kivétellel - az ülés napját 6 nappal megelőzően 16 óráig kell hozzáférhetővé tenni.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívóját a helyben szokásos módon, a nyilvános üléshez kapcsolódó mellékleteit az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


18. § Az Önkormányzat költségvetésének megállapításáról, valamint az Önkormányzat zárszámadásáról szóló előterjesztést a képviselők, bizottsági tagok és a jegyző részére a TTR-ben vagy adathordozón az ülés napját 10 nappal megelőzően 16 óráig kell hozzáférhetővé tenni.


9. Rendkívüli ülés


19. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. Határozatlanképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható rendes vagy rendkívüli ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 30 napon belül rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles. Ezt követően a polgármester a kormányhivatal vezetőjét értesíti a Képviselő-testület tartós határozat-képtelenségéről.

(2) Kötelező a rendkívüli ülés összehívása

a) a képviselők egynegyedének, bármely bizottságnak, illetve a jegyzőnek a tárgy és a sürgősség indokának megjelölésével a polgármesternél írásban előterjesztett indítványa alapján; az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztését,

b)[10]

c)[11]

d) amennyiben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a Képviselő-testületet az eljárás lefolytatására és a döntésben meghatározott határidőig a Képviselő-testület nem tart rendes ülést.

(3) A rendkívüli ülést képviselői, bizottsági, vagy jegyzői indítvány esetén annak benyújtásától számított 15 napon belül össze kell hívni. Rendkívüli ülés a képviselőknek az ülés összehívásáról való tájékoztatását követő 3 napon belül az év bármely munkanapjára összehívható. Rendkívüli ülést 3 napon belüli időpontra csak különösen indokolt estben lehet összehívni.

(4) Eltekinthet a polgármester a rendkívüli ülés összehívásától, ha az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart. A polgármester a rendes ülésen köteles az indítványt napirendre javasolni.


20. § (1) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot - a polgármester által benyújtott sürgősségi előterjesztés kivéve, melyet általában megelőz(nek) a kezdeményező(k) által benyújtott napirend(ek) - nem tárgyalhat a Képviselő-testület.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén - amennyiben a meghívónak a TTR-ben vagy adathordozón való hozzáférhetővé tétele nem történik meg - telefonon és e-mailen történő értesítés is elegendő a napirendi pontok felsorolásával.

(3)[12] A rendkívüli ülésre a 14. §, 16-17. §, a 24. § (4) bekezdés és a 35. § (1)-(3) és (4) bekezdése kivételével az SZMSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni.


9/A.[13] Közmeghallgatás (speciális rendkívüli ülés)


20/A. §[14] A Képviselő-testület évente egy alkalommal, a második félévben közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ának megfelelően, amelynek időpontjáról legalább egy hónappal korábban döntést hoz.


20/B. §[15] (1) A közmeghallgatásra a helyi közügyeket érintő kérdés és javaslat (a továbbiakban együtt: kérdés) előzetesen írásban legkorábban a közmeghallgatás napját három héttel megelőzően 9.00 órától a Polgármesteri Hivatal épületeinek portáján erre a célra elhelyezett gyűjtőládába, vagy a kozmeghallgatas@ujbuda.huujbuda.hu~ e-mail címre nyújtható be. Előzetes benyújtásra legkésőbb a közmeghallgatás napját egy héttel megelőzően 12.00 óráig van lehetőség.

(2) A közmeghallgatáson egyéni panaszt nem lehet előterjeszteni. Amennyiben a közmeghallgatásra előzetesen írásban vagy a helyszínen egyéni panaszt nyújtottak be vagy adtak elő, úgy azt a közmeghallgatáson nem kell tárgyalni, de annak kivizsgálásáról - az arra vonatkozó szabályok szerint - a jegyző gondoskodik. A kivizsgálás tényéről a panaszost haladéktalanul értesíteni kell.


20/C. §[16] (1) A közmeghallgatásra, mint speciális üléstípusra a képviselő-testület rendkívüli ülésének szabályait a következők szerinti, valamint a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt legalább 25 nappal az ülés meghívóját a helyi sajtó és televízió útján, az önkormányzati hirdetőtáblákon, az Önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal épületeiben közzé kell tenni;

b) a Képviselő-testület nem választ jegyzőkönyv-hitelesítőket;

c) nem kell alkalmazni a 35. § (3a) bekezdését;

d) a közmeghallgatás napirendi ponton kívül más napirendi pontot nem tárgyalhat a Képviselő-testület;

e) a Képviselő-testület nem folytat napirendi vitát és nem szavaz a napirend elfogadásáról;

f) nem készül előterjesztés;

g) nem kell alkalmazni a napirendi pontok vitájának szabályait;

h) a 21. §-ban foglalt meghívottaknak - a képviselőkön és a jegyzőn kívül - nincs tanácskozási joga;

i) a képviselők a levezető elnök engedélyével, maximum 2 percben szólhatnak hozzá;

j) a képviselők nem tehetnek ügyrendi javaslatot.

k) a Képviselő-testület döntése esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A közmeghallgatáson a 20/B. § (1) bekezdése szerint beérkezett kérdések témakörök szerint csoportosítva egyenként ismertetésre kerülnek.

(3) Nem kell ismertetni azt a kérdést, amelynek feltevője (a továbbiakban: kérdező) a közmeghallgatáson nem jelent meg, részére a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és erről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatáson megjelent kérdező - nevének és lakóhelyének bemondását követően - legfeljebb 2 perc időtartamban az írásos kérdését szóban kiegészítheti, vagy az írásban be nem nyújtott kérdését ismertetheti.

Az időtartamok alól a Polgármester felmentést adhat.

(5)[17] Az előzetesen írásban be nem nyújtott kérdés ismertetésének feltétele, hogy a kérdező a közmeghallgatás során a helyszínen jelentkezési lap leadásával szólásra jelentkezzen. Az ilyen módon benyújtott kérdések ismertetésére az előzetesen írásban leadott kérdések után, a szólásra jelentkezési lap leadásának sorrendjében kerül sor.

(6) A közmeghallgatáson feltett kérdésre a választ a polgármester vagy felkérése alapján valamelyik alpolgármester, a jegyző, vagy a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselője szóban adja meg. Az összetettsége vagy a szükséges információk, adatok beszerzéséhez szükséges idő miatt szóban meg nem válaszolható kérdésre a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


10. A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre


21. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jogszabályokban foglaltakon túl:

a) a XI. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőket,

b) a könyvvizsgálót,

c) a Civil Fórum képviselőjét.

(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerint érintett

a) polgármesteri hivatali szervezeti egységek vezetőit, köztisztviselőit,

b) önkormányzati intézmények vezetőit,

c)[18] önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezetőit és az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságai felügyelőbizottságának tagjait,

d) önkormányzati alapítású alapítványok kuratóriumának elnökeit,

e) - a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti - önszerveződő közösségek képviselőit,

f) személyt, vagy szervezetet, amelyet az előterjesztő vagy a polgármester megjelölt,

g) személyt, vagy szervezetet, amelyet a bizottság(ok) javasolt(ak).

(3) A tanácskozási joggal meghívott résztvevő - a jegyző kivételével -

a) az ülés tartama alatt

aa) nem tehet ügyrendi javaslatot,

ab) nem tehet módosító javaslatot,

b) a napirend tárgyalása során:

ba) a vitát megelőzően nem intézhet kérdést az előterjesztőhöz,

bb) a vita megnyitását követően egy alkalommal kaphat szót hozzászólásra legfeljebb 3 perc időtartamban, indokolt esetben ezen szabály alól egy esetben a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel felmentést adhat.

(4)[19] A nem képviselő-testületi tag alpolgármesterre a (3) bekezdésben szereplő korlátozások nem vonatkoznak, az ülés során - a szavazásban való részvétel kivételével - a képviselőkre vonatkozó jogosultságok illetik meg.


11. Előterjesztések


22. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről.

(2) A Képviselő-testület elé a napirendi pontokon kívül egyéb, tájékoztató jellegű anyagok is bekerülnek, amelyek nem kerülnek megtárgyalásra.

(3) Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a bizottságok a feladatkörükbe tartozó ügyekben,

d) a tanácsnok,

e) a jegyző,

f) a képviselő.

(4) Amennyiben az előterjesztő hozzájárul, a napirendi pontot az előterjesztő helyett a (3) bekezdésben felsoroltak is előterjeszthetik.

(5) Az előterjesztéseket a napirendre tűzés előtt a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni, és a döntési javaslatoknál tapasztalt jogszabálysértés esetén azt a Képviselő-testületnek jelezni.


23. §[20]


24. § (1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés előlapján

aa) az előterjesztő megnevezését,

ab) az előterjesztés nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalására vonatkozó javaslatot,

ac) az előterjesztés címét, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő címmel,

ad) az előterjesztést készítő(k) nevét és szervezeti egységét,

ae) azon személy(ek)nek vagy szervezet(ek)nek a megnevezését, akikkel az előterjesztés egyeztetésre került,

af) az előterjesztés tárgyalásához tanácskozási joggal meghívott személy(eke)t, vagy szervezeteket,

ag) az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) megnevezését és

ah) a jegyző aláírását az előterjesztés törvényességi szempontból történő ellenőrzésének megtörténtéről;

b) az előterjesztés szövegében vagy mellékletében

ba) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

bb) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi - hitelesített - testületi és bizottsági döntéseket, azok végrehajtásának állását,

bc) a jogszabályi hivatkozás(oka)t,

bd) amennyiben az előterjesztés rendelettervezet tartalmaz, az abban foglalt rendelkezéseknek a rendelettervezethez csatolt, §-onkénti indoklását, amelyben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható következményeit és költségkihatásait az előzetesen elvégzett, az előterjesztésben bemutatott hatásvizsgálat alapján,

be) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,

bf) az előterjesztés aláírásának dátumát és

bg) az előterjesztő aláírását;

c) a határozati javaslato(ka)t vagy rendelettervezete(ke)t,

d) a döntési javaslatnál annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala a vonatkozó törvényeket és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket figyelembe véve egyszerű vagy minősített szótöbbséget igényel és

e) határozati javaslat(ok) esetében a határidő(ke)t és a végrehajtásért felelős(ök) nevét.

(3) A napirendi pont több alpontból is állhat.

(4) Az előterjesztést - a 25. §-ban foglalt kivétellel - legkésőbb a képviselő-testületi ülés napját kilenc nappal megelőzően 12 óráig kell a polgármesterhez eljuttatni.

(5) A beérkezett előterjesztésekből a polgármester állítja össze a napirendi javaslatot úgy, hogy általában előbb a nyilvános ülési, majd a zárt ülési napirendi pontok kerüljenek megtárgyalásra, és a napirendi javaslatban a napirendi pontok általában a következő sorrendben szerepeljenek:

a) személyi ügyek,

b) rendeletalkotást igénylő napirendi pontok,

c) határozathozatalt igénylő napirendi pontok,

d) az e) és f) ponton kívüli beszámolók,

e) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

f) a jegyző beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.


25. § A 24. § (4) bekezdésében szereplő határidőt követően elkészült előterjesztéseket (a továbbiakban: sürgősségi előterjesztés) legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig kell a polgármesternél benyújtani.


12. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága


26. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános ülésein biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet felszólalni - a képviselő által javasolt időkeretben - a napirendhez tartozó témában a polgármester vagy a levezető elnök engedélye alapján. Az elutasított javaslatról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


27. § (1) Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásáról az érintettet tájékoztatni kell, aki

a) a rendes képviselő-testületi ülés napját 6 nappal megelőzően 12 óráig,

b) a rendkívüli képviselő-testületi ülés napját 1 nappal megelőzően 12 óráig

jelentheti be a polgármesternél azt a kérését, hogy a Képviselő-testület - és bizottsági tárgyalás esetén az érintett bizottság - az ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(2) Ha nyilvános ülésen személyi ügy tárgyalásakor egy addig az előterjesztésben nem szereplő személyre vonatkozóan kerül benyújtásra módosító javaslat, és az érintett személy nincs jelen az ülésen, a levezető elnök a napirendi pont tárgyalását felfüggeszti az érintett személy arra vonatkozó nyilatkozatának az ülés folyamán történő beszerzéséig, hogy az őt érintő ügyet a Képviselő-testület zárt ülésen tárgyalja-e. Amennyiben az érintett nyilatkozata az ülés bezárásáig nem szerezhető be, az előterjesztést a következő képviselő-testületi ülésre kell elnapolni.

(3) Zárt ülés esetén az alábbi személyeket vagy szervezeteket kell az őket érintő előterjesztések tárgyalására meghívni:

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor a döntési javaslatban szereplő személyt,

b) pályázat elbírálásakor a pályázatot benyújtó személyeket vagy szervezeteket,

c)[21] az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságaival kapcsolatos előterjesztések esetén a gazdasági társaságok vezetőit és felügyelőbizottsági tagjait,

d) az előterjesztő által meghatározott érintett személyt vagy szervezetet.


13. Az ülés vezetése


28. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülés vezetésére a legnagyobb taglétszámmal rendelkező frakció vezetője jogosult. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakció korelnöke jogosult az ülés vezetésére.

(2) A levezető elnök feladatai és jogosítványai:

a) az ülés megnyitását követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ez alapján kihirdeti a Képviselő-testület határozatképességét, szükség esetén alkalmazza a 29. § szabályait,

b) az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet, szükség esetén a 30. § szabályai szerint jár el,

c) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, tájékoztatást adhat a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslatokról, képviselői kérdésekről,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét a 32. §-ban foglalt szabályok szerint,

g) az ülés során a képviselőkre vonatkozó jogok is megilletik.

(3) A jegyző az ülés egész tartama alatt soron kívül kell, hogy szót kérjen és kapjon, amennyiben a Képviselő-testület működésével kapcsolatban jogszabálysértést észlel.


14. Határozatképesség


29. § (1) A Képviselő-testületnek az ülés megkezdése előtti határozatképtelensége esetén a levezető elnök legfeljebb egy óra időtartamra rendkívüli szünetet rendel el.

(2) Rendkívüli szünet elrendelése után ismételt határozatképtelenség esetén a levezető elnök az ülést új időpontra szóban összehívhatja. A következő ülés összehívása esetén a távolmaradottakat - a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - értesíteni kell.


30. § (1) A levezető elnök ülés közben létszámellenőrzést tart, ha a Képviselő-testület a leadott szavazatok összesített száma alapján határozatképtelenné válik, és nem képes döntést hozni. A létszámellenőrzés próbaszavazással történik.

(2) A létszámellenőrzés eredménytelensége esetén a levezető elnök legfeljebb 30 perc időtartamra szünetet rendel el. A szünetet követően meg kell ismételni a próbaszavazást.

(3) A létszámellenőrzés ismételt eredménytelensége esetén a levezető elnök az ülést berekeszti, vagy a jelenlévő résztvevők szóbeli, a távollévő képviselők rövid úton történő értesítése mellett meghatározott időpontban történő folytatását rendeli el.


31. § Az ülés elmaradása vagy az ülés határozatképtelenség miatti berekesztése esetén a soron következő ülés napirendjének összeállításánál az elmaradt vagy határozattal, rendelettel le nem zárt napirendi pontokat figyelembe kell venni.


32. § (1) A levezető elnök biztosítja a képviselő-testületi ülés rendjét.

(2) A képviselő-testületi ülés megzavarásának minősül különösen, amikor a képviselő

a) a Képviselő-testület tekintélyét, személyt vagy emberi méltóságot sértő kifejezést használ,

b) érzékelhetően magatartást befolyásoló állapotban van valamely drog (pl. alkohol, kabítószer stb.) által,

c) a napirendi pont témájától eltér, a hozzászólási idején túl rendzavaró módon bekiabál.

(3)[22] A levezető elnök a rendzavaró képviselőt első alkalommal figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén rendre utasítja. Amennyiben a képviselőt egy ülés alatt két egymást követő alkalommal, vagy két egymást követő ülésen rendre kellett utasítani, a rendzavaró képviselő tiszteletdíja egy alkalommal 25%-kal csökkentésre kerül, melyet a levezető elnök az ülésen bejelent. A bejelentés alapján a Polgármester intézkedik a csökkentésnek a képviselő következő havi tiszteletdíja tekintetében való érvényesítéséről.

(4) A levezető elnök a tanácskozási joggal jelenlévő vagy a hallgatóság soraiban ülő rendzavaró személyt első alkalommal figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi.

(5) Amennyiben az ülés rendjét nem lehet biztosítani, a levezető elnök - az ülés új időpontjának megjelölésével - javasolhatja az ülés elnapolását. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a Képviselő-testület nem képes döntést hozni, a 30. § szabályait kell alkalmazni.


33. § (1) A Képviselő-testület határozatképessége esetén a levezető elnök javaslatot tesz két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására.

(2) A jegyzőkönyv-hitelesítőket a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel választja meg.


15. A napirend megállapítása


34. § (1) A Képviselő-testület napirendi vita keretében tárgyalja meg

a) a polgármester által előterjesztett napirendi javaslatot,

b)[23]

c) a benyújtásra került sürgősségi előterjesztés(ek) napirendre vételét,

d) az előterjesztések gyorsított eljárásban való tárgyalását, valamint

e) az előterjesztések (7) bekezdés szerinti zárt ülésen való tárgyalását.

(2) A napirendi vita során az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén az előterjesztést akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.

(3)[24] A napirendi vitában a képviselők egyszer, legfeljebb 2 perces időtartamban kaphatnak szót. A napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat

a) az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél és a jegyzőnél,

b) a vita lezárása előtt, annak szóbeli elhangzását követően, a levezető elnöknél pontosan megfogalmazott szöveggel írásban tehetnek a képviselők.

Az a) pont szerint benyújtott módosító javaslatot a TTR-be fel kell tölteni, és ebben az esetben azt a javaslattevőnek nem kell szóban ismertetnie. A módosító javaslatokról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)[25]

(5) A sürgősségi előterjesztés(ek)ről az előterjesztő a napirend vitája során legfeljebb 2 percben tájékoztatást adhat. A Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt a sürgősségi előterjesztés(ek) napirendre tűzéséről. A sürgősségi előterjesztés(ek) az előterjesztett napirendi javaslatban szereplő napirendi pont alpontjaként is napirendre tűzhető(k).

(6) Egyes előterjesztéseknek a 45. § szerinti gyorsított eljárásban történő tárgyalására a levezető elnök és az előterjesztő tehet javaslatot, ha a napirendi pontot tárgyaló bizottságok az előterjesztést egyhangú szavazással támogatták. Illetékes bizottság hiányában is lehet javaslatot tenni a gyorsított eljárásban történő tárgyalásra. A napirendi pont gyorsított eljárásban történő tárgyalásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(7) A Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti előterjesztések esetében, amennyiben az előterjesztő vagy bármelyik képviselő annak zárt ülésen való tárgyalását javasolja.

(8) Amennyiben a napirendi vitában nincs több hozzászóló, a levezető elnök a vitát lezárja, és szavazásra bocsátja a (3)-(7) bekezdések szerinti javaslatokat.

(9) A napirendi javaslatról - a napirendi vitában elhangzott, és a polgármester által befogadott vagy a napirendi vita lezárását követően a Képviselő-testület által a (3) és (5)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint elfogadott módosításokkal egyben - a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja. Az elfogadott napirendtől történő eltéréshez a Képviselő-testület minősített szótöbbségű döntése szükséges.


16. A napirend előtti felszólalás


35. § (1) Napirend előtt a napirend elfogadását követően, a képviselői kérdés(ek) előtt lehet felszólalni.

(2)[26] Napirend előtti felszólalásra a frakcióvezetők - vagy a frakcióvezető által megbízott, frakciónként egy képviselő -, a frakcióval nem rendelkező képviselők, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei jogosultak legfeljebb 5 percben. A napirend előtti felszólalásra a képviselő-testületi ülés kezdetének meghirdetett időpontja előtt legalább 2 órával írásban lehet jelentkezni a polgármesternél a felszólalás konkrét tárgyának és a felszólaló személyének megjelölésével. A felszólalásnak nem lehet tárgya az ülés napirendjén szereplő kérdés.

(3)[27] A napirend előtti felszólalást követően a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző legfeljebb 5-5 percben reagálhatnak az abban elhangzottakra.

(3a)[28] A képviselők, az alpolgármesterek és a jegyző legfeljebb 2-2 percben, a polgármester időkorlátozás nélkül közérdekű tájékoztatást adhatnak. A Polgármester ennek keretében tájékoztatást nyújt szabadságának az előző ülés óta történő igénybevételéről.

(4) A közérdekű tájékoztatásokat követően a BRFK XI. Kerületi Rendőrkapitányság vezetője legfeljebb 5 percben tájékoztatást adhat, ezt követően a képviselők a témához kapcsolódó kérdéseket tehetnek fel a Rendőrkapitányság vezetőjéhez. A kérdésekre frakciónként legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre, a frakcióval nem rendelkező képviselők legfeljebb 1 perces felszólalási időtartamban tehetnek fel kérdéseket. Az összes kérdés elhangzása után azokra a Rendőrkapitányság vezetője válaszol legfeljebb 5 perc időtartamban.


18. Képviselői kérdés


36. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a tanácsnokokhoz és a jegyzőhöz az Önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. A kérdésnek csak egy címzettje lehet. A képviselői kérdés akkor is előadható, ha a kérdezett nincs jelen az ülésteremben.

(2) A kérdéseket a képviselő-testületi ülés napját három munkanappal megelőzően 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(3) A kérdéseket a benyújtás sorrendjében tárgyalja a Képviselő-testület. A kérdések tárgyalására 20 perc áll rendelkezésre. Annak a kérdésnek az esetében, amelynél ezen idő leteltekor a kérdés feltevője már megkezdte kérdésének szóbeli előterjesztését, le kell folytatni a 37. § szerinti eljárást.


37. § (1)[29] A kérdezés joga a képviselőket nyilvános ülésen, a napirend elfogadása után, a napirend előtti felszólalás(oka)t követően, az elsőként tárgyalt napirendi pontot megelőzően illeti meg. Ha a kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdést a következő ülésre kell halasztani.

(2) A kérdés feltevőjét az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 4 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A benyújtott írásbeli kérdéstől, annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet.

(3) A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére. Az írásbeli választ a következő testületi ülésen - amennyiben azt a képviselők előzőleg nem kapták meg - ismertetni kell. A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a Képviselő-testület pedig nem dönt.

(4) A képviselői kérdés tárgyalása során nincs helye vitának.


19. Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában


38. § (1) A napirend elfogadása után bármelyik képviselő, soron kívül, alkalmanként legfeljebb 1 percben ügyrendi javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi javaslat a képviselő-testületi ülés lefolytatásával, vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(3) Amennyiben a képviselő ügyrendben kér szót, felszólalását az ügyrendi javaslattal kell kezdenie. Amennyiben felszólalásának tartalma nem ügyrendi jellegű, a levezető elnök a felszólalót erre figyelmezteti, amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen, megvonja tőle a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel, vagy nemmel lehessen szavazni.

(5) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület soron kívül, vita nélkül dönt.


20. A napirendi pontok vitája


39. § (1) A levezető elnök engedélyezi a hozzászólásokat. Ha a hozzászólás eltér a tárgytól, a levezető elnök felhívja erre a hozzászóló figyelmét.

(2) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a levezető elnök a hozzászólást megszakíthatja. A hozzászólás megszakítása esetén a levezető elnök szavazást rendel el a szó megvonásáról. A Képviselő-testület a szó megvonásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


40. § (1) A levezető elnök a bejelentkezések sorrendjében és az SZMSZ előírásainak megfelelően állapítja meg a felszólalások sorrendjét.

(2)[30] A levezető elnöknek az ülés vezetésével kapcsolatos, az SZMSZ szabályait sértő intézkedései ellen az érintett képviselő véleményalkotás céljából a Jogi és Közbeszerzési Bizottsághoz fordulhat. A Jogi és Közbeszerzési Bizottságnak a kérést meg kell tárgyalnia. A Bizottság állásfoglalását a soron következő rendes ülésen, a napirend előtti felszólalásokat követően ismertetni kell.


21. Hozzászólások


41. § A Képviselő-testület a napirendi pontokat normál vagy - 34. § (6) bekezdése szerint eldöntött esetben - gyorsított eljárásban tárgyalhatja. Gyorsított eljárásban a hozzászólásoknak a normál eljárási rendtől eltérő szabályait a 45. § állapítja meg.


42. § (1) A testületi ülésen napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét - több előterjesztő esetén az előterjesztők által maguk közül kijelölt egy, de legfeljebb két képviselőt - illeti meg a szó, legfeljebb 10 perc időtartamban. A napirendi pont előterjesztőjét - több előterjesztő esetén az előterjesztők által maguk közül kijelölt egy, de legfeljebb két képviselőt - és a Polgármestert a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti, legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben az előterjesztők nem jelölnek ki maguk közül képviselőt, abban az esetben azt kell az előterjesztők képviselőjének tekinteni, aki az előterjesztők közül elsőként hozzászólásra bejelentkezett.

(2) A napirendi pont előterjesztőjének döntése alapján az előterjesztéshez vetítéssel egybekötött bemutató (a továbbiakban: prezentáció) kapcsolódhat. Prezentáció esetén az előterjesztőnek a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor elmondott első hozzászólása legfeljebb 15 perc időtartamú lehet. Ezen időkereten belül a prezentációt az előterjesztő, vagy az általa felkért személy tarthatja meg.


43. § (1) Bármelyik képviselő a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdésekre frakciónként legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre. A frakcióval nem rendelkező képviselők legfeljebb 1 perces felszólalási időtartamban tehetnek fel kérdéseket. Az összes kérdés elhangzása után azokra - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előterjesztője válaszol legfeljebb 10 perc időtartamban.

(2)[31]


44. § (1) A vita megnyitását követően bármelyik képviselő két alkalommal kaphat szót hozzászólásra az alábbiak szerint:

a) az első hozzászólás

aa) csak határozathozatalt igénylő napirendi pont tárgyalása esetén legfeljebb 3 perc

ab) rendeletalkotást igénylő napirendi pont tárgyalása esetén legfeljebb 4 perc,

ac) a költségvetés és a zárszámadás elfogadásának tárgyalása esetén legfeljebb 8 perc,

b) a második hozzászólás

ba) határozathozatalt vagy rendeletalkotást igénylő napirendi pont tárgyalása esetén legfeljebb 1 perc,

bb) a költségvetés és a zárszámadás elfogadásának tárgyalása esetén legfeljebb 2 perc

lehet.

A második hozzászólás után a levezető elnök a további hozzászólásokra nem adhat lehetőséget.

(1a)[32] Az (1) bekezdésben meghatározott hozzászólási időn túl az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 2 perc időtartamban ismertetheti a bizottság álláspontját, az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt.

(2) A hozzászóló - igénye szerint - hozzászólásainak sorrendjét megcserélheti, hozzászólási időit összevonhatja.

(3) Az előterjesztőre és a jegyzőre az (1) bekezdésben szereplő korlátozások nem vonatkoznak.

(4) Pályázat elbírálása esetén a Képviselő-testület a pályázók meghallgatásáról - a pályázók részére biztosított hozzászólási idő meghatározásával - egyszerű szótöbbséggel dönthet.


45. § (1) A napirendi pontnak - a 34. § (6) bekezdése alapján - gyorsított eljárásban történő tárgyalása során a tárgyalás megkezdésekor az előterjesztőt - több előterjesztő esetén az előterjesztők által maguk közül kijelölt képviselőt - legfeljebb 5 perc időtartamban illeti meg a szó.

(2) A vita során frakciónként egy képviselő kaphat szót legfeljebb 5 perc időtartamban. A frakcióval nem rendelkező képviselők egy alkalommal legfeljebb 3 perc időtartamban szólhatnak.

(3) Az előterjesztőt - több előterjesztő esetén az előterjesztők által maguk közül kijelölt képviselőt - és a Polgármestert a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az előterjesztő és a jegyző a vita során időkorlát nélkül kapnak szót.


46. § Amennyiben a hozzászóló, vagy a prezentációt tartó a hozzászólási lehetőségeit, vagy a prezentációra rendelkezésre álló időt kimerítette, a Képviselő-testület a 42. és 43. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében és a 45. §-ban foglaltak alól minősített szótöbbséggel egy esetben felmentést adhat.


47. § (1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni.

(2) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben, a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel, vita nélkül hozott döntése alapján lehet visszatérni. A visszatérésről hozott döntésnek tartalmaznia kell, hogy a Képviselő-testület a napirendi pont első tárgyalásakor meghozott határozato(ka)t - az ügyrendben meghozott határozat(ok) kivételével - visszavonja.

(3) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra akkor is vissza lehet térni, ha a napirendi pont tárgyalása során a Képviselő-testület nem hoz döntést. Ebben az esetben a visszatérés indoka a napirendi pont első tárgyalásakor szavazásra bocsátott indítványtól eltérő javaslat lehet.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pontra való visszatérésről dönt, a napirendi pont tárgyalása az SZMSZ vonatkozó rendelkezései szerint történik.


48. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén a napirendi pontot akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.

(2) A tárgyalt előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként - a vita lezárását megelőzően - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A vita lezárását követően csak az előterjesztő javasolhatja a tárgyalt előterjesztés napirendről való levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.


49. § A napirendi pont elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni a napirendi pont tárgyalása új időpontjának meghatározásával. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz.


50. § (1) A napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a frakcióvezető jogosult a frakció álláspontjának kialakítása érdekében rövid szünetet kérni. E kérelem teljesítését a levezető elnök nem tagadhatja meg.

(2) Egy frakció által kért szünet egy ülésnap alkalmával összesen nem lehet több 30 percnél. A frakciószünet idejének leteltét követően a levezető elnök az ülés folytatását rendeli el.


51. § (1) Amennyiben több hozzászólás nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) A tárgyalás bármely szakaszában javaslatot lehet tenni a vita lezárására. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Az előterjesztő, a polgármester, valamint azok a képviselők, akik a vita lezárásának kezdeményezésekor már szólásra bejelentkeztek, még jogosultak hozzászólásuk megtételére.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a Képviselő-testület bármelyik képviselő javaslatára vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönthet a vita újbóli megnyitásáról.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a vita újbóli megnyitásáról dönt, a vitát az SZMSZ vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni. A vita újranyitása nem érinti a napirendi pont tárgyalása során meghozott döntések hatályát.


22. A döntéshozatal


52. § (1) A határozati javaslatot, rendelettervezetet (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) az előterjesztő írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg, az előterjesztés tárgyalása során azokat visszavonhatja, szavaztatás előtt azok előterjesztés szerinti sorrendjét módosíthatja. A döntési javaslatot mindig úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel, vagy nemmel lehessen szavazni.

(1a)[33] A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő napirendi pont

a) tárgyalása előtt a képviselők és más, az ülésen részt vevő vagy a közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett dokumentumokhoz hozzáférő személyek általános titoktartási nyilatkozatot írnak alá,

b) tárgyalása előtt a képviselők közbeszerzési eljárásonként összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá,

c) tárgyalásában és a döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(2) A levezető elnök javaslatára, bármely képviselő ellenző véleményének hiányában a beterjesztett határozati javaslatokról egyidejűleg, egyszerre (a továbbiakban: csomagban) is lehet szavazni, amennyiben a csomagban megszavazandó határozati javaslatokról azonos szótöbbséggel kell dönteni.

(3)[34] Az előterjesztő, a bizottságok és a képviselők az előterjesztéshez kapcsolódóan felmerülő új határozati javaslatot

a) az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél és a jegyzőnél,

b) a vita lezárása előtt, annak szóbeli elhangzását követően, a levezető elnöknél pontosan megfogalmazott szöveggel

írásban tehetnek.

Az a) pont szerint benyújtott határozati javaslatot a TTR-be fel kell tölteni. A TTR-be feltöltött határozati javaslatot a javaslattevőnek nem kell szóban ismertetnie.


53. § (1)[35] A döntési javaslattal kapcsolatban módosító javaslatokat - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél és a jegyzőnél,

b) a vita lezárása előtt, annak szóbeli elhangzását követően, a levezető elnöknél pontosan megfogalmazott szöveggel

írásban tehetnek a képviselők, a bizottságok és az előterjesztő.

Az a) pont szerint benyújtott határozati javaslatot a TTR-be fel kell tölteni. A TTR-be feltöltött határozati javaslatot a javaslattevőnek nem kell szóban ismertetnie.

(2) A jegyző soron kívül kell, hogy szót kérjen és kapjon, ha bármely módosító javaslattal kapcsolatban jogszabálysértést észlel.

(2a)[36] Amennyiben a rendelettervezetet tartalmazó előterjesztés az ülés meghívóban meghirdetett kezdő időpontját

a) 48 órával megelőzően a TTR-ben hozzáférhetővé tételre kerül, akkor

aa) a rendelettervezettel kapcsolatos módosító javaslatokat egyéni képviselő az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél és a jegyzőnél nyújthatja be, amelyeket a TTR-ben az ülést megelőző munkanapon 16 óráig kell hozzáférhetővé tenni.

ab) az a) pontban foglalt határidőt követően - a technikai jellegű módosítások kivételével - az előterjesztő sem tehet a rendelettervezettel kapcsolatos módosító javaslatot, valamint nem fogadhat be vagy bocsáthat szavazásra azzal kapcsolatos egyéni képviselői módosító javaslatot,

b) megelőző 48 órán belül kerül a TTR-ben hozzáférhetővé tételre, a rendelettervezettel kapcsolatos módosító javaslatokat egyéni képviselő az ülés meghívóban meghirdetett kezdő időpontját megelőző egy órával nyújthatja be a polgármesternél és a jegyzőnél.

(3) A levezető elnök az írásban leadott módosító javaslatokat, valamint az előterjesztés tárgyalása során felmerülő új határozati javaslatokat a vita lezárását és a zárszót követően külön-külön teszi fel szavazásra - az előterjesztő által tett vagy befogadott módosító javaslatok kivételével -, az elhangzáshoz képest fordított sorrendben. Amennyiben bármelyik képviselő az előterjesztő által tett vagy befogadott módosító javaslat külön szavazására tesz indítványt, a levezető elnök köteles a javaslatot szavazásra bocsátani. Az előterjesztő és a Polgármester a javaslatot szavazás előtt „támogatom”, vagy „nem támogatom” kifejezéssel véleményezheti.

(4) A határozati javaslathoz kapcsolódó módosító javaslatról a Képviselő-testület olyan szótöbbségű szavazással határoz, amilyen szótöbbségű szavazással a teljes határozatról dönt.

(5) A döntési javaslat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a döntési javaslat szövegébe történt beillesztése után lehet.

(6) Szavazásnál a képviselők részére írásban rendelkezésre álló döntési javaslat szövegét nem kell felolvasni, kivéve, ha bármely képviselő annak felolvasását kéri.


54. § Amennyiben a szavazásra rendelkezésre álló idő alatt a megválasztott képviselők közül a határozatképes létszámnál kevesebben szavaztak, a levezető elnök a szavazást egyszer megismételtetheti. Ennek eredménytelensége esetén a 30. § szabályait kell alkalmazni. Ha a létszámellenőrzés eredményessége ellenére az újabb érdemi szavazás során sem születik döntés, a napirendi pont tárgyalását be kell rekeszteni.


55. § Minősített szótöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ában és egyéb jogszabályokban meghatározott eseteken túl a Képviselő-testület alábbiakban felsorolt döntései esetén:

a) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,

b) minden olyan helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,

c) az SZMSZ-ben meghatározott egyéb esetekben.


23. A szavazás módja


56. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Szavazni személyesen, „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(3) A szavazás eredményét a szavazati arány ismertetésével - a 61. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a levezető elnök állapítja meg.


24. Nyílt szavazás


57. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló-gép alkalmazásával vagy - amennyiben a szavazógép nem üzemel, vagy meghibásodott - kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazatszámláló-gép alkalmazása esetén a szavazásra rendelkezésre álló idő 11 másodperc.


25. Név szerinti szavazás


58. § (1) Név szerinti szavazás elrendelését - a (2) bekezdésben foglalt ügyekben - bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a név szerinti szavazás elrendeléséről.

(2) Név szerinti szavazást lehet tartani azokban az ügyekben, amelyben a Képviselő-testület minősített szótöbbségű döntése szükséges.

(3) Név szerinti szavazás esetén a levezető elnök az ábécérendű képviselői névsor szerinti első képviselőtől kezdve megszólítja a képviselőket, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” felelettel válaszolnak.

(4) A jegyző a név szerinti szavazásról készített külön jegyzékbe feljegyzi a leadott szavazatokat, azokat összesíti, majd a jegyzéket átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti a szavazás eredményét.


26. Titkos szavazás


59. § (1) Titkos szavazás elrendelését bármelyik képviselő javasolhatja az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) Titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


60. § (1) A titkos szavazást - az alakuló ülés kivételével - szavazatszámláló bizottságként a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság bonyolítja le, a jegyző közreműködésével.

(2) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás menetét, módját.

(3) A levezető elnök a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.


61. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

(2) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

a) a határozati javaslato(ka)t,

b) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,

c) a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

(4) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazati arány ismertetésével a bizottság elnöke hirdeti ki.


III. Fejezet


A képviselő-testület döntései, dokumentumai


27. Határozat


62. §[37] (1) A Képviselő-testület normatív és egyedi határozata tartalmazza a szavazás szám szerinti eredményét, minősített többséget igénylő ügy esetén az erre való utalást, a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:

a)[38] az Önkormányzati fenntartású intézmények Alapító Okirata,

b) a Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata,

c) a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló éves jegyzői beszámoló,

d) a Belső Ellenőrzés éves ellenőrzési jelentése,

e) a Képviselő-testület féléves ülésterve,

f) az Önkormányzat gazdasági programja,

g) a Környezetvédelmi Program, valamint a Program Intézkedési Tervének végrehajtásáról szóló éves beszámoló,

h) az Önkormányzat hosszú távú koncepciói,

i) a Képviselő-testület döntése szerint az a)-h) pontokban fel nem sorolt, a Képviselő-testület saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését érintő egyéb ügyek.

(3) A normatív határozat közzétételére a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4)[39] A Képviselő-testület hatósági határozataira az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.


28. Rendelet


63. § (1) Rendelet alkotását az alpolgármesterek, a tárgy szerint illetékes bizottságok, a tanácsnokok, a képviselők és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről az előterjesztő és a jegyző gondoskodik, a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

(3) A megalkotott rendelet rövidített megjelölése: {a rendelet száma}/{a rendelet kihirdetése évének a száma}. ({a rendelet kihirdetése hónapjának a száma}. {a rendelet kihirdetése napjának a száma}.) XI.ÖK rendelet.


64. § (1) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon történő kihirdetését követően az Önkormányzat honlapján a hatályának ideje alatt, a Polgármesteri Hivatal székhelye épületének I. emeletén lévő, erre a célra szolgáló hirdetőtáblán 30 napig marad kifüggesztve.

(2) A rendeletet a helyben szokásos egyéb módon terjedelmétől függően kell közzétenni.

(3) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.


29. A Képviselő-testület dokumentumai


65. § A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.


66. § (1) A teljes szövegű jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a hiányzó képviselők nevét

b) a meghívottak titulusát és

c) név szerinti szavazás esetén a képviselők szavazásának mikéntjét

is.

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:

a) az ülés meghívóját,

b) a jelenléti ívet,

c) a képviselők által írásban benyújtott hozzászólásokat,

d) a titkos szavazás jegyzőkönyvét,

e) a név szerinti szavazásról készített jegyzéket.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírását megelőzően a két - a 33. § szerint - megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti.


67. § (1) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni

a) a nyilvános ülés jegyzőkönyvét - aláírását követően haladéktalanul - a mellékletét képező előterjesztésekkel együtt, valamint

b) ezzel egyidejűleg a zárt ülés jegyzőkönyvéből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével - készített, a meghozott döntéseket tartalmazó kivonatot és

c) a nyilvános ülésnek a szavazatszámláló-gép által készített név szerinti szavazási listáit a meghozott döntésekhez beazonosítható módon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok megtekintésének lehetősége a Jegyzői Igazgatóság Szervezési Csoportjánál a képviselő-testületi ülést követő 15. nap után minden állampolgár részére biztosított.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről, a képviselők részére a TTR-ben való hozzáférhetővé tételéről és az (1) bekezdés szerinti közzétételről a jegyző gondoskodik.


68. § (1) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint a zárt ülés írásos és hanganyagába az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak - a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az őt érintő ügy esetében -, valamint törvény által felhatalmazott szervek tekinthetnek be.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.


IV. Fejezet


A bizottságok és a tanácsnokok


33. A bizottságok


69. § (1)[40] A Képviselő-testület állandó bizottságainak neve és tagjainak száma:

a) Gazdasági Bizottság (GB) - 13 fő,

b) Jogi és Közbeszerzési Bizottság (JKB) - 9 fő,

c) Környezet- és Klímavédelmi Bizottság (KÖKB) - 9 fő,

d) Kulturális és Köznevelési Bizottság (KKB) - 9 fő,

e) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (PKB) - 9 fő,

f) Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB) - 9 fő és

g) Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság (VEB) - 5 fő.

(2) A bizottság az SZMSZ-ben nem szabályozott, a működésével kapcsolatos rendelkezéseket saját ügyrendjében határozza meg.

(4) A bizottság feladatkörében igényelheti a jegyzőtől a munkájához szükséges jogi és technikai feltételek biztosítását, adatok szolgáltatását. A bizottság működése ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik.


34. A bizottság elnöke


70. § (1) A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök(ök), több alelnök esetén a bizottsági elnök, ennek hiányában a polgármester által felkért alelnök, vagy a bizottság felhatalmazása alapján a bizottság tagja képviseli.

(2) A bizottság nevében történő aláírást a bizottság elnöke gyakorolja. A bizottság nevében történő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság megnevezését,

b) az aláírás alapjául szolgáló bizottsági döntést,

c) a bizottság elnökének, vagy helyettesítőjének aláírását.

(3) A bizottság elnökének feladatai különösen:

a) tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,

b)[41]

c) gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak továbbításáról,

d) beszámol a Képviselő-testületnek a bizottság működéséről,

e) együttműködik a polgármesterrel, az alpolgármesterekkel, a tanácsnokokkal, más bizottságok elnökeivel és a jegyzővel.

(4) A bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén köteles napirendi pontként a bizottság elé benyújtani a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a jegyző előterjesztéseit.


35. A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályok


71. § (1) A bizottsági tag jogai:

a) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a bizottsági jegyzőkönyvhöz, illetőleg előzetes kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a bizottsági jegyzőkönyvben,

c) igényelheti a jegyzőtől a bizottsági munkájához szükséges feltételek biztosítását.

(2) A bizottsági tag köteles:

a) a bizottság munkájában, a döntések előkészítésében részt venni,

b) írásban vagy szóban a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(3)[42] Amennyiben a bizottsági tag nem jelenti be a szavazás előtt az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségét, a feltételezett mulasztást bárki bejelentheti a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottságnak, amely annak kivizsgálása után dönt a mulasztás tényének megállapításáról és ez esetben a bizottsági tag egy havi tiszteletdíjának 25%-kal való csökkentéséről. Amennyiben a mulasztás ismételten bizonyítottan előfordul, a bizottsági tag következő havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A döntés alapján a Polgármester intézkedik a Bizottság határozatának a bizottsági tag következő havi tiszteletdíja tekintetében való érvényesítéséről.

(4)[43] A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő napirendi pont

a) tárgyalása előtt a bizottság tagjai és más, az ülésen részt vevő vagy a közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett dokumentumokhoz hozzáférő személyek általános titoktartási nyilatkozatot írnak alá,

b) tárgyalása előtt a bizottság tagjai közbeszerzési eljárásonként összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá,

c) tárgyalásában és a döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.


72. § A bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása megszűnik:

a) a bizottság megszűnésével,

b) a bizottsági megbízatásról való lemondással,

c) a bizottsági megbízatás alóli felmentéssel,

d) a képviselő megbízatásának megszűnésével,

e) a bizottsági tag halálával.


36. A bizottságok feladat- és hatásköre


73. § (1) A bizottságok feladatköreit a Képviselő-testület a hatályos önkormányzati rendeletekben és az SZMSZ-ben határozza meg. A bizottságoknak a Képviselő-testület által az SZMSZ-ben meghatározott feladatköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottságok feladatköréhez kapcsolódó előterjesztések - bizottságoknak az (6) bekezdés szerint benyújtandó előterjesztésein túl - a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be. Amennyiben a bizottság - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - nem véleményezi a feladatköréhez kapcsolódó, hozzá eljuttatott előterjesztéseket, akkor a Képviselő-testület a bizottság állásfoglalása nélkül dönt az előterjesztésben szereplő ügyben.

(3) A Képviselő-testület által a bizottságokra az SZMSZ-ben átruházott hatásköröket a 2. melléklet, az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3a)[44] Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntések tekintetében a Polgármester vállal kötelezettséget.

(4) A bizottság a polgármester által az Mötv. 61. § (2) bekezdése alapján felfüggesztett döntését még a Képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti. Amennyiben a bizottság a döntését a felfüggesztés indokának megfelelően megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, akkor a felfüggesztett döntés hiányában nincs szükség a Képviselő-testület ülése elé terjesztésre.

(5) A Képviselő-testület elé a bizottságok által benyújtandó előterjesztéseket a 6. melléklet tartalmazza.

(6) A bizottság a Képviselő-testület kérésére beszámol a végzett tevékenységéről.


37. A bizottság összehívása


74. § (1) A bizottság rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatait. Ügyrendjében meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök (több alelnök esetén a bizottsági elnök, ennek hiányában a Polgármester által kijelölt alelnök) hívja össze. Az ülést az elnöki és alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja (a továbbiakban: bizottsági korelnök) hívja össze.

(3) A bizottság elnöke szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. A bizottság rendkívüli ülésének összehívására a 20. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Határozatlanképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható rendes vagy rendkívüli ülést követően a bizottság elnöke köteles az ülés napjától számított 8 napon belül rendkívüli ülést összehívni. Az ülés ismételt határozatképtelensége esetén a bizottság elnöke köteles tájékoztatni a polgármestert.

(4) A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni

a) a Képviselő-testület határozata alapján a határozatban foglalt határidőn belül, kivéve, ha az adott ügy a megszabott határidőn belül sorra kerülő rendes bizottsági ülésen is tárgyalható,

b)[45] 8 napon belüli időpontra a polgármesternek, az alpolgármestereknek, a bizottsági tagok egynegyedének vagy a jegyzőnek napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványa alapján be, kivéve, ha az indítvány a 8 napon belül sorra kerülő rendes bizottsági ülésen is tárgyalható és a kérdés tárgyalása nem halaszthatatlan,

c)[46]

d)[47]

e) , amennyiben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a bizottságot az eljárás lefolytatására és a döntésben meghatározott határidőig a bizottság nem tart rendes ülést.

(5)[48] A bizottság rendkívüli ülésére a 77. § (3) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.


75. § (1) A bizottság rendes ülésére - amelyet csak munkanapon lehet tartani - a meghívót a tervezett napirend megjelölésével - a polgármester tájékoztatását követően - a bizottság tagjai, a polgármester és a jegyző részére elektronikus formában vagy adathordozón - a 18. §-ban foglalt kivétellel - az ülés napját 3 nappal megelőzően 16 óráig kell hozzáférhetővé tenni. A bizottsági ülés meghívóját a helyben szokásos módon, a nyilvános üléshez kapcsolódó mellékleteit az Önkormányzat honlapján az ülés előtt legalább 2 nappal kell közzétenni.

(2) A bizottsági ülés meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) az ülés típusát,

c) az ülés napirendi pontjait és a napirendi pontok előterjesztőjének nevét,

d) mellékletként az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.


76. § (1) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestereket,

c) a képviselőket,

c) a jegyzőt,

d) a Civil Fórum képviselőjét.

(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához tanácskozási joggal kell meghívni a tárgy szerint érintett

a) polgármesteri hivatali szervezeti egységek vezetőit, köztisztviselőit,

b) önkormányzati intézmények vezetőit,

c)[49] önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok vezetőit és az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságai felügyelőbizottságainak tagjait,

d) önkormányzati alapítású alapítványok kuratóriumának elnökeit,

e) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

f) - a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti - önszerveződő közösségek képviselőit,

g) személyt, vagy szervezetet, amelyet az előterjesztő vagy a bizottsági elnök megjelölt,

h) személyt vagy szervezetet, amennyiben jogszabály a meghívását kötelezővé teszi,

i)[50] a bizottság ügyrendjében meghatározott egyéb szervezetek delegáltjait.

(3) A tanácskozási joggal meghívott résztvevő - a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a jegyző kivételével -

a) az ülés tartama alatt nem tehet ügyrendi javaslatot és módosító javaslatot,

b) a napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal kaphat szót hozzászólásra legfeljebb 3 perc időtartamban, indokolt esetben ezen szabály alól egy esetben a bizottság minősített szótöbbséggel felmentést adhat.


38. A bizottsági előterjesztések


77. § (1) Előterjesztés - amely fajtája szerint határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslat vagy beszámoló lehet - a bizottság elé csak írásban nyújtható be. Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a bizottsági elnök,

d) a jegyző,

e) az a)-d) pontban foglaltak által felhatalmazott személy.

(2) A bizottsági előterjesztések formai és tartalmi követelményei tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 24. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3)[51] Az előterjesztést - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a bizottsági ülés napját négy nappal megelőzően 12 óráig kell a bizottsági elnökhöz eljuttatni.

(4) A beérkezett előterjesztésekből a bizottsági elnök állítja össze a napirendi javaslatot úgy, hogy általában előbb a nyilvános ülési, majd a zárt ülési napirendi pontok kerüljenek megtárgyalásra, és a napirendi javaslatban a napirendi pontok általában a következő sorrendben szerepeljenek:

a) személyi ügyek,

b) képviselő-testületi előterjesztések véleményezése,

c) a bizottság saját feladat- és hatáskörébe tartozó, határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslatok,

d) beszámolók.

(5)[52] A (4) bekezdésben foglalt határidőt követően elkészült sürgősségi előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig kell a bizottsági elnöknél benyújtani.


39. A bizottság ülésének nyilvánossága


78. § (1) A bizottság a nyilvános ülésein biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság soraiból a bizottsági tag javaslatára lehet felszólalni - a bizottsági tag által javasolt időkeretben - a napirendhez tartozó témában a bizottsági elnök engedélye alapján. Az elutasított javaslatról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Amennyiben az állásfoglalást igénylő személyi ügyet csak bizottság tárgyalja, arról az érintettet tájékoztatni kell, aki

a) a rendes bizottsági ülés napját 4 nappal megelőzően 12 óráig,

b) a rendkívüli bizottsági ülés napját 1 nappal megelőzően 12 óráig

jelentheti be a bizottság elnökénél azt a kérését, hogy a bizottság az ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(4) Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az Önkormányzat vagy a bizottság által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet

a) a bizottság bármely tagja,

b) a polgármester,

c) az alpolgármesterek és

d) a jegyző.

(5) A képviselő-testületi előterjesztések bizottsági véleményezése során a képviselő-testületi ülés meghívójában zárt ülésen tárgyalandóként szereplő előterjesztéseket a bizottságnak zárt ülésen kell tárgyalnia.

(6) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a bizottsági meghívó hozzáférhetővé tételekor és a bizottság ülésein is megfelelően - szükség esetén zárt ülés elrendelésével is - biztosítani kell.

(7) A bizottság zárt ülésére meghívandók tekintetében a 27. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.


40. A bizottsági ülés vezetése és határozatképessége


79. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök (több alelnök esetén a bizottsági elnök, ennek hiányában a Polgármester által kijelölt alelnök) vezeti. Az ülést az elnöki és alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetén a bizottsági korelnök hívja össze.

(2) A bizottság elnökének a bizottsági ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai tekintetében a 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bizottság határozatképességével és a bizottsági ülés rendjének biztosításával kapcsolatosan a 29-32. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal.

(4) A bizottság határozatképessége esetén a bizottsági elnök javaslatot tesz jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására, amelyről a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


41. A bizottsági tanácskozási rendje


80. § (1) A bizottság napirendi vita keretében tárgyalja meg a bizottsági elnök által előterjesztett napirendi javaslatot, a benyújtásra került sürgősségi előterjesztés(ek) napirendre vételét és az előterjesztéseknek a 78. § (4) bekezdése szerinti zárt ülésen való tárgyalását.

(2)[53] A napirendi vitára a 34. § (2), (3), (5) és (7) - (10) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az előzetesen benyújtott módosító javaslatokat a bizottsági elnöknek kell eljuttatni és az ülésen elhangzott módosító javaslatokat nem kell a bizottsági elnöknél írásban benyújtani.

(3) A napirendi pont elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni a napirendi pont tárgyalása új időpontjának meghatározásával. A javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz.

(4) A tárgyalt előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként - a vita lezárását megelőzően - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A vita lezárását követően csak az előterjesztő javasolhatja a tárgyalt előterjesztés napirendről való levételét. A javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.

(5) A napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén a napirendi pontot akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.

(6) Az ügyrendi javaslat vonatkozásában a 38. § rendelkezésit kell megfelelően alkalmazni.


42. A bizottsági napirendi pontok vitája


81. § (1) A bizottsági elnök a jelentkezések sorrendjében engedélyezi a hozzászólásokat. Ha a hozzászólás eltér a tárgytól, a levezető elnök felhívja erre a hozzászóló figyelmét, ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.

(2) A bizottsági ülésen napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét vagy az általa megbízott személyt (a továbbiakban: a napirendi pont előadója) a illeti meg a szó, legfeljebb 5 perc időtartamban. A napirendi pont előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti legfeljebb 2 perc időtartamban.

(3) Bármelyik képviselő a vitát megelőzően a napirendi pont előadójához a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet legfeljebb 2 perc időtartamban. Az összes kérdés elhangzása után azokra - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol legfeljebb 5 perc időtartamban.

(4)[54] A vita megnyitását követően bármelyik bizottsági tag két alkalommal kaphat szót hozzászólásra, az első hozzászólás esetén legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás esetén legfeljebb 2 perc időtartamban. A második hozzászólás után a bizottsági elnök a további hozzászólásokra nem adhat lehetőséget. A hozzászóló - igénye szerint - hozzászólásainak sorrendjét megcserélheti, hozzászólási időit összevonhatja.

(5) A napirendi pont előadójára és a jegyzőre a (4) bekezdésben szereplő korlátozások nem vonatkoznak.

(6) Amennyiben a hozzászóló a hozzászólási lehetőségeit vagy a rendelkezésére álló időt kimerítette, a bizottság a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alól minősített szótöbbséggel egy esetben felmentést adhat.

(7) Pályázat elbírálása esetén a bizottság a pályázók meghallgatásáról - a pályázók részére biztosított hozzászólási idő meghatározásával - egyszerű szótöbbséggel dönthet.

(8) Az egyes napirendi pontok megtárgyalására és a lezárt napirendi pontokra való visszatérésre vonatkozóan a 47. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) A vita lezárására és újbóli megnyitására az 51. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


43. A bizottsági döntéshozatal


82. § (1)[55] A bizottsági döntéshozatalra - az 53. § (2a) bekezdése kivételével - az 52-55. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az előzetesen benyújtott módosító javaslatokat és az új határozati javaslatokat a bizottsági elnöknek kell eljuttatni.

(2) A bizottság a döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. A szavazás eredményét a szavazati arány ismertetésével - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a levezető elnök állapítja meg.

(3)[56] A bizottság ülésén a nyílt szavazás szavazatszámláló-gép alkalmazásával vagy - amennyiben a szavazógép nem üzemel, vagy meghibásodott - kézfelemeléssel történik az 56. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. A bizottság az ügyrendjében állapítja meg a szavazatszámláló-gép alkalmazásakor - a legalább 4 másodperces - szavazásra rendelkezésre álló időt.

(4) Név szerinti szavazás elrendelését - a minősített szótöbbségű döntést igénylő ügyekben - bármelyik bizottsági tag javasolhatja. A bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a név szerinti szavazás elrendeléséről. Név szerinti szavazás esetén a bizottsági elnök az ábécérendű bizottsági névsor szerinti első bizottsági tagtól kezdve megszólítja a bizottsági tagokat, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” felelettel válaszolnak. A név szerinti szavazás lefolytatását a bizottsági jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Titkos szavazás elrendelését bármelyik bizottsági tag javasolhatja az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazás elrendeléséről a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazáshoz a bizottság egyszerű szótöbbségű szavazással 3 tagú szavazatszámláló bizottságot (elnököt és egy tagot) választ. A bizottsági elnök a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el. A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza a határozati javaslato(ka)t, a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést és a bizottság bélyegzőjének lenyomatát. A bizottsági tagok a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába. A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazati arány ismertetésével a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.


44. A bizottság döntése és dokumentumai


83. § (1) A bizottság határozataira a 62. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottsági határozatok nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottság üléséről hangfelvétel készül.

(4) A bizottsági ülés jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

a) a hiányzó bizottsági tag(ok) nevét,

b) a meghívott(ak) titulusát,

c) az ülésen résztvevő, de az adott határozathozatalnál jelen nem lévő vagy nem szavazó bizottsági tag(ok) nevét és

d) név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok szavazásának mikéntjét

is.

(5) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:

a) a bizottsági ülés meghívóját,

b) a jelenléti ívet,

c) a bizottsági tagok által írásban benyújtott hozzászólásokat és

d) a titkos szavazás jegyzőkönyvét.


84. § (1) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni

a) a bizottság nyilvános ülésének jegyzőkönyvét - aláírását követően haladéktalanul - és

b)[57] ezzel egyidejűleg a zárt ülés jegyzőkönyvéből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével - készített, a meghozott határozatokat tartalmazó kivonatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok megtekintésének lehetősége a Jegyzői Igazgatóság Szervezési Csoportjánál a bizottsági ülést követő 15. nap után minden állampolgár részére biztosított.

(3) A bizottsági jegyzőkönyv elkészítéséről, a bizottsági tagok és a képviselők részére a TTR-ben való elérhetővé tételéről és az (1) bekezdés szerinti közzétételről a jegyző gondoskodik.

(4) A bizottság zárt ülésének jegyzőkönyvére a 68. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


45. Több bizottság közös eljárása


85. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén a bizottságok együttes ülést is tarthatnak.

(2) Az együttes ülést tartó bizottságok az együttesen ülésező bizottságok elnökei közül - minősített szótöbbségű szavazással - kijelölik az ülést levezető bizottsági elnököt.

(3) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani. Együttes ülés esetén bizottságonként külön-külön jegyzőkönyv készül.

(4) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.


46. Az ideiglenes bizottság


86. § (1) A Képviselő-testület ideiglenes bizottság létrehozásakor a 4. melléklet módosításával meghatározza a bizottság feladatkörét, működésének idejét.

A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor meghatározza a feladat teljesítéséről szóló beszámolás módját és idejét.

(2) Az ideiglenes bizottság kizárólag képviselőkből állhat, egyebekben az ideiglenes bizottságra az SZMSZ-nek a bizottságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.


47. A tanácsnokok


87. § (1) A tanácsnok megbízatásának megfelelően:

a) felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását,

b) biztosítja az Önkormányzat, valamint más szervezetek közötti folyamatos kapcsolattartást,

c) képviseli az Önkormányzatot a rábízott ügyekben,

d) állandó meghívottként részt vesz a feladatkörét érintő bizottság ülésein.

(2) A tanácsnok megválasztása képviselői megbízatásának idejére, illetőleg határozott időre, meghatározott feladat ellátására szólhat.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) tanácsnoki megbízatásának lejártával,

c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén a feladat elvégzésével,

d) felmentéssel,

e) lemondással,

f) a tanácsnoki tisztség megszűnésével.

(4) A tanácsnok a Képviselő-testület kérésére beszámol a végzett tevékenységéről.

(5)[58] A tanácsnokok:

a) demokratikus innovációért felelős tanácsnok,

b) egyházügyi tanácsnok,

c) ifjúsági tanácsnok,

d) informatikai tanácsnok,

e) jövő nemzedék tanácsnoka,

f) közbiztonsági tanácsnok,

g) lakásügyi tanácsnok,

h) nemzetiségi tanácsnok,

i) sport- és szabadidő tanácsnok,

j) társadalmi felelősségvállalással foglalkozó tanácsnok,

k) városüzemeltetési és városfejlesztési tanácsnok.

(6)[59] A tanácsnokok feladatkörét a 7. melléklet tartalmazza.


V. Fejezet


Településrészi önkormányzatok


88. § (1) A Képviselő-testület Újbuda városrészei lakóhelyi közösségeinek kizárólag a városrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat.

(2) A településrészi önkormányzat (a továbbiakban: részönkormányzat) a vonatkozó jogszabályok keretei között a városrész lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben közreműködik:

a) a városrész fejlesztésében és rendezésében,

b) az épített és természeti környezet védelmében,

c) helyi közrend és közbiztonság védelmében,

d) a nemzetiségek jogainak érvényesítésében és

e) a városrész lakossága életkörülményeinek javításában.

(3) A Képviselő-testület a városrész lakóhelyi közösségének - a városrész önkormányzati egyéni választókerületi képviselői, valamint a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti civil szervezetek által a polgármesterhez eljuttatott közös - kezdeményezésére és javaslatainak figyelembevételével az SZMSZ keretein belül létrehozza az adott városrész részönkormányzatát, valamint szabályozza a részönkormányzat szervezeti és működési szabályait.


VI. Fejezet


A polgármester és az alpolgármesterek


89. § A polgármester megbízatását főállásban tölti be.


90. § (1)[60]

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre az SZMSZ-ben átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.


91. § A Polgármester a Képviselő-testület minden rendes ülésére előterjesztést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad az előző tájékoztatás óta eltelt időszakban lejárt határidejű határozatoknak a végrehajtásáról, amelyeknek ő volt a felelőse.


91/A. §[61] A polgármester tisztségének megszűnése esetén - új polgármester hiányában és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - munkakörét a legnagyobb taglétszámmal rendelkező frakció vezetőjének adja át. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakció korelnök veszi át a polgármester munkakörét.


92. §[62] A Képviselő-testület három főállású alpolgármestert a saját tagjai közül, egy főállású alpolgármestert pedig nem a Képviselő-testület tagjai közül választ meg.


VII. Fejezet


A jegyző és a polgármesteri hivatal


48. A jegyző és az aljegyző


93. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testületet minden rendes ülésén tájékoztatást nyújt az önkormányzatokat érintő jogszabályi változásokról,

b) jogértelmezési kérdésekben véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők kérésére,

c) javaslatot tesz az Önkormányzat döntésének törvényességi szempontú felülvizsgálatára,

d) a Képviselő-testület minden rendes ülésére előterjesztést nyújt be, amelyben beszámol azoknak a lejárt határidejű határozatoknak a végrehajtásáról, amelyeknek ő volt a felelőse.


94. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint egy aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra -a jegyzői feladatok ellátására a polgármester ideiglenes hatállyal a Hatósági Igazgatóság igazgatóját vagy a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság igazgatóját bízza meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart.


94/A. §[63] A Képviselő-testület által a jegyzőre az SZMSZ-ben átruházott hatásköröket a 2. melléklet, az önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.


49. A Polgármesteri Hivatal


95. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése:

Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye:

1113 Budapest XI. kerület, Bocskai út 39-41.

(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a Képviselő-testület a 142/2004./XI.ÖK/IV.15./ Határozattal fogadta el.


96. §[64]


97. § (1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és belső szervezeti tagozódását a 8. melléklet tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatalban dolgozó vezető köztisztviselők munkaköri megnevezése belső szervezeti egységenként a következő:

a) az igazgatóságok vezetői: az igazgatók;

b) a Jegyzői Igazgatóságon az igazgató helyettese: a jegyzői igazgatóhelyettes;

c) az igazgatóságokon belüli szervezeti egységek az osztályok, csoportok, amelyeknek vezetői az osztályvezetők és referensek.

(3) A szervezeti egységek vezetői - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével - az alábbi elnevezésű vezetői megbízásnak felelnek meg:

a) főosztályvezető-helyettesi megbízásnak:

aa) igazgató,

ab) főépítész;

ac) főreferens;

ad) jegyzői igazgatóhelyettes,

b) osztályvezetői megbízásnak:

ba) osztályvezető,

bb)

bc) referens.

(4) A jegyző a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képező jegyzői normatív utasításban szabályozza a Polgármesteri Hivatal és szervezeti egységei, valamint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat- és jogköreit.


98. § (1) A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, 5 napos osztatlan munkaidő beosztásban az alábbi munkarend szerint:

 hétfő

 8.00-18.00-ig

 kedd

 8.00-16.30-ig

 szerda

 8.00-16.30-ig

 csütörtök

 8.00-16.00-ig

 péntek

 8.00-13.00-ig

A munkarendtől való eltérést - indokolt esetben - a jegyző rendelhet el, vagy engedélyezhet.

(2) A Polgármesteri Hivatal egyes dolgozóinak munkaidő-beosztását a jegyző az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A Polgármesteri Hivatal igazgatási szünetet tart

a) nyáron 5 egybefüggő naptári hét időtartamban, amely az augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, valamint

b) télen 2 egybefüggő naptári hét időtartamban, amely a január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

Az igazgatási szünet alatt csökkentett kapacitással, ügyeleti rendszerben működnek a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei. Az igazgatási szünet időtartamát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.


99. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző legalább havonta egy alkalommal félfogadást tart. A félfogadás időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) Az igazgatók és az osztályvezetők legalább heti egy alkalommal tartanak félfogadást.

(3)[65] A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -

 hétfőn

 13.00-18.00 óráig

 szerdán

 8.00-16.00 óráig

 pénteken

 8.00-12.00 óráig

tartanak félfogadást.

(4)[66] A Humánszolgálati Igazgatóság szociális ügyfélszolgálata munkanapokon folyamatos ügyfélfogadást végez az alábbiak szerint:

a) hétfőtől csütörtökig 8.00-18.00 óráig

b) pénteken 8.00-16.00 óráig.

(5) A Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységeinél a jegyző - a polgármester egyidejű értesítése mellett - az ügyfélfogadás rendjét átmeneti időre a (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, amelyet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.


100. § (1) A Képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói és önkormányzati tanácsadói munkaköröket hoz létre az alábbiak szerint:

a) önkormányzati főtanácsadói munkakörök:

aa) polgármesteri kabinetvezető, kabinetvezető-helyettes,

ab) polgármesteri titkárságvezető,

ac) szaktanácsadók;

b) önkormányzati tanácsadói munkakörök:

ba) polgármesteri tanácsadók,

bb) alpolgármesteri tanácsadók,

bc) polgármesteri biztosok.

(2) Az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörök száma nem haladhatja meg a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők létszámának négy százalékát.


VIII. Fejezet


A helyi nemzetiségi önkormányzatok


101. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesülését, különösen a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés során.

(2)[67]


102. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, valamint az azzal összefüggő végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

(2) Az együttműködési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

a) a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít a Polgármesteri Hivatal 1113 Budapest, Zsombolyai u. 4. szám alatti épületében található helyiség ingyenes használatával, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek (közte a telefonköltségek) és fenntartási költségek viselésével,

b) a személyi feltételeket a Jegyző által kijelölt munkatársak biztosítják, a megállapodásban rögzítve a felelősök konkrét megnevezését,

c) költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek a felelősök konkrét megnevezésével,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan az Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési feladatok,

e)[68] a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek megjelölésével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások.


103. § Az együttműködési megállapodásban foglalt, az Önkormányzatot terhelő feladatok elvégzésével járó költségek viselését a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.


IX. Fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák


104. § A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra,

c) közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.


105. § (1) A Képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, valamint az ilyen közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) a képviselő-testületi ülésre való meghívás,

b) együttműködési megállapodás alapján az önszerveződő közösségek rendezvényein való részvétel,

c) képviselői fogadóóra.


50.[69]


106-107. §[70]

51. Településrészi tanácskozás


108. § (1) Településrészi tanácskozás szervezésére a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait, a településrész lakosságát érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, a lakosság tájékoztatása vagy véleményének megismerése érdekében kerülhet sor.

(2) E tanácskozásokat kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a bizottságok,

c) a tanácsnokok,

d) az érintett választókerület országgyűlési és önkormányzati képviselői,

e) a lakóterületi lakossági szervezetek képviselői.


IX/A. Fejezet[71]


Az Önkormányzat által átvett és önként vállalt feladat- és hatáskörök[72]


51/A.[73] Más önkormányzattól átvett feladat- és hatáskörök


108/A. §[74] (1) Az Önkormányzat által más önkormányzattól átvett kötelező feladat- és hatásköröket, az annak ellátására való kötelezést tartalmazó jogszabályok felsorolását, a vonatkozó képviselő-testületi döntéseket, valamint a feladat ellátásának módját és mértékét a 13. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület - az Mötv. 12. §-ában foglaltak szerint - a 13. melléklet módosításával dönt a más önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátásának vállalásáról, valamint az arról történő lemondásról.


108/B. §[75] A 108/A. § (2) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskörellátás vállalásának feltételeiről az átadó önkormányzattal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az ellátás megkezdésének időpontját, valamint annak az eljárásrendnek a meghatározását, amelyet a feladat- és hatáskör ellátásáról való lemondás esetén alkalmazni kell.


51/B.[76] Önként vállalt feladatok


108/C. §[77] (1) A Képviselő-testület eseti jelleggel vagy átmeneti időre is vállalhatja olyan helyi közügyek önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat az önként vállalt helyi közügyekhez kapcsolódó feladatok ellátásának fedezetét az éves költségvetésben a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosítja.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait, a feladat ellátására felhatalmazást adó jogszabályok felsorolását, a vonatkozó képviselő-testületi döntéseket, valamint a feladat ellátásának módját és mértékét a 13. melléklet tartalmazza.


51/C.[78] Feladatok vállalásának eljárási rendje


108/D. §[79] (1) Kötelező feladat- és hatáskörök más önkormányzattól való átvétele vagy helyi közügy önkéntes vállalása előtt képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott határidővel előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a Polgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottság is.

(3) Az előkészítő eljárás folyamán ki kell kérni a tárgy szerint illetékes bizottság(ok) véleményét.

(4) Az előkészítő eljárás során

a) meg kell vizsgálni, hogy az önként vállalandó vagy átveendő feladat (a továbbiakban együtt: feladat) vállalását mennyiben indokolják lakossági igények,

b) meg kell határozni a feladat vállalásával elérendő célt,

c) a feladat ellátásának módjára - lehetőség szerint több - javaslatot kell kidolgozni,

d) meg kell vizsgálni - a feladat ellátásának módjától is függően - a szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket, a más önkormányzattól átveendő feladat esetében azt a szempontot is figyelembe véve, hogy a feladatot ilyen módon az átadó önkormányzattól gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon, többlet állami támogatás igénybevétele nélkül lehet-e ellátni, valamint

e) meg kell határozni a feladat ellátásának biztosításához szükséges pénzügyi forrásokat.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatója az eljárás eredményéről előterjesztést készít a Képviselő-testület ülésére, amely tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltak alapján tett megállapítások összegzését és az annak alapján megfogalmazott döntési javaslatot.


X. Fejezet


Záró rendelkezések


52. Mellékletek


109. § Az SZMSZ mellékletei:

1.[80]

2. A Képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre az SZMSZ-ben átruházott hatáskörök

3.[81] A Képviselő-testület által a polgármesterre, a jegyzőre és a bizottságokra önkormányzati rendeletekben átruházott hatáskörök

4.[82]

5. A bizottságoknak a Képviselő-testület által az SZMSZ-ben meghatározott feladatkörei

6. A bizottságok által benyújtandó testületi előterjesztések

7.[83] A tanácsnokok feladatköre

8. a) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

b) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása

9.[84]

10. Az Önkormányzat intézményei

11. Az Önkormányzat társulásai

12. Az Önkormányzat által alapított alapítványok

13.[85] Újbuda Önkormányzata által más önkormányzattól átvett és önként vállalt feladat- és hatáskörök

14.[86] Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságai


53. Hatályba lépés


110. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) A (3) bekezdés 2015. június 15-én lép hatályba.

(3)[87]

(4)-(5)[88]




[2] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. V. 4-től.

[3] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. I. 28-tól.

[4] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. I. 28-tól.

[5] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. I. 28-tól.

[6] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. I. 28-tól.

[7] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2017. V. 4-től.

[8] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 2. §.

[9] Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 18. § a). Hatálytalan: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[10] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 11. § (2) a). Hatálytalan: 2018. I. 24-től.

[11] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 11. § (2) a). Hatálytalan: 2018. I. 24-től.

[12] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2015. I. 29-től.

[13] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2016. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2016. X. 26-tól.

[14] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2016. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2016. X. 26-tól.

[15] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2018. I. 24-től.

[16] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2016. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2016. X. 26-tól.

[17] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2018. I. 24-től.

[18] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[19] Beiktatta: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 1. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[20] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (4) a). Hatálytalan: 2017. IX. 27-től.

[21] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[22] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2017. V. 4-től.

[23] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ab). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[24] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[25] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ab). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[26] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 2. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[27] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1). Hatályos: 2015. I. 29-től.

[28] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatályos: 2015. I. 29-től.

[29] A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ac). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[30] Módosította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 3. §.

[31] Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 18. § b). Hatálytalan: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[32] Beiktatta: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 4. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[33] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1). Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[34] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2). Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[35] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[36] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2017. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. II. 28-tól.

[37] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[38] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ad).

[39] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 3. §.

[40] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 5. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[41] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ae). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[42] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2017. V. 4-től.

[43] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[44] Beiktatta: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 6. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[45] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 5. §.

[46] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 11. § (2) b). Hatálytalan: 2018. I. 24-től.

[47] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 11. § (2) b). Hatálytalan: 2018. I. 24-től.

[48] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (2). Hatályos: 2015. I. 29-től.

[49] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[50] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2015. IV. 1-től.

[51] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1).

[52] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2). Hatályos: 2015. I. 29-től.

[53] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 6. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[54] Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 8. §.

[55] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §. Hatályos: 2016. VI. 29-től.

[56] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (2). Hatályos: 2015. I. 29-től.

[57] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 10. §. Hatályos: 2015. I. 29-től.

[58] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 7. § (1). Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[59] Beiktatta: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 7. § (2). Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[60] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (4) b). Hatálytalan: 2017. IX. 27-től.

[61] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete 11. §. Hatályos: 2015. I. 29-től.

[62] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 8. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[63] Beiktatta: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 9. §. Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[64] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) af). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[65] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2015. IV. 1-től.

[66] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2015. IV. 1-től.

[67] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ag). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[68] Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2018. (I. 23.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2018. I. 24-től.

[69] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2016. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatálytalan: 2016. X. 26-tól.

[70] Hatályon kívül helyezte: . Hatálytalan: 2016. X. 26-tól.

[71] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[72] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[73] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[74] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[75] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[76] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[77] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[78] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[79] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[80] Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 18. § c). Hatálytalan: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[81] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 10. § (1). Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[82] Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 18. § c). Hatálytalan: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[83] Megállapította: 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 10. § (2). Hatályos: 2019. X. 31-én 9 óra 45 perctől.

[84] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (3) ah). Hatálytalan: 2017. V. 4-től.

[85] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (1). Hatályos: 2015. VI. 30-tól.

[86] Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 46/2015. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2015. IX. 24-től.

[87] Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. VI. 16-tól.

[88] Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. I. 2-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
8/a. melléklet
16.27 KB
2. melléklet
154.27 KB
3. melléklet
424.82 KB
5. melléklet
164.64 KB
6. melléklet
147.81 KB
11. melléklet
117.95 KB
12. melléklet
118.04 KB
13. melléklet
252.88 KB
7. melléklet
223.43 KB
8/b. melléklet
202.73 KB
10. melléklet
228.85 KB
14. melléklet
203.4 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!