nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (VI. 13.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2007-06-13 -tól
Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (VI. 13.) önkormányzati rendelete
a helyi hulladékgazdálkodási tervről


Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:




1. §


A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben megállapított célok elérése és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése.


2. §


A rendelet hatálya Szepetnek község közigazgatási területére terjed ki.



3. §


A helyi hulladékgazdálkodási tervet a rendelet melléklete tartalmazza.



4. §


Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.



Szepetnek, 2007. június 12.



Grabant János                                                                                            Gaál Mónika

polgármester                                                                                       jegyző




A rendelet kihirdetve:


Szepetnek, 2007. június 13.



Gaál Mónika jegyző

Melléklet a 8/2007. (VI. 12.) rendelethez





SZEPETNEK KÖZSÉG

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2006-2010


































Bevezetés


A víz, a levegő és a talaj természetes öntisztulása során, hosszú időn át „feldolgozta” az odakerült hulladékot anélkül, hogy a közvetlenül vagy a különböző kölcsönhatások során keletkező bomlás- vagy szintézistermékeik a növényekre, állatokra és az emberre károsan hatottak volna.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett városiasodási változások, valamint a műszaki tudományos fejlődés hatására felfokozódott termelési-, fogyasztási tevékenység következtében az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott.

Az emberi tevékenység – a megváltozott szükségletek kielégítése érdekében – egyre nagyobb mértékben alakítja át a természetből kiemelt anyagokat, a természetes anyagoktól eltérő összetételű termékeket állít elő.

 A természetidegen anyagok termelésével, illetve elhasználódásával létrejött hulladék egyre nagyobb mennyiségben és térben koncentráltan kerül ki az ökoszisztémákba. Mindezeknek a változásoknak a következtében a hulladék vagy nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba, vagy ha bekapcsolódik, akkor olyan mértékben okozhat zavarokat, hogy hatását a természetes folyamatok már nem képesek ellensúlyozni a káros hatást.

A hulladék egyrészt szennyezi valamelyik környezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltal nagy népességet veszélyeztethet, és a hatása sok esetben időben elhúzódó. Másrészt a hulladék egyes alkotórészei beépülnek a növényi és állati szervezetekbe, és a táplálkozási láncon keresztül végső soron az embert is károsítja. A települési és egyes termelési hulladékok fertőző mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek okozói lehetnek.

Az eltávolított hulladékot új természeti erőforrásokkal kell helyettesíteni és a hulladékban megtestesített anyag, energia és emberi munka elvesztésével a természeti erőforrások igénybevétele is indokolatlanul felgyorsul.

A hulladékgazdálkodásnak kulcsszerepe van a környezet minőségének a természeti értékek megóvásának védelmében, és a jól szervezett hulladékgazdálkodás eredményesen szolgálhatja a gazdasági célkitűzéseket is.

A magyarországi hulladékgazdálkodás egyik legfőbb hiányossága, hogy bár a gazdálkodók kötelezve vannak rá, nem rögzítik a begyűjtött hulladék mennyiségét, szerkezetére, összetételére nem végeznek méréseket. Az esetlegesen rögzített adatokat pedig központilag nem kezelik, sőt a rendelkezésre álló adatok sem mindig összemérhetőek, hiszen a mérések nem mindig ugyanazzal az eljárással készültek. Ez alapján nagyon nehéz megbecsülni az egyes települések, körzetek hulladékmennyiségét, illetve minőségét. Az erre alapuló számítások ilyenformán nem is lehetnek pontosak, csak irányadó becslések.

Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban lépett hatályba, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló új törvényt (1995. évi LIII. Törvény), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés) mellett egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes elírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról, és tudomásul vette megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá.

A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során szerzett tapasztalatok alkotják.


Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert.

Az NKP-II. Kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt.

Ezen alapelvek három csoportot képeznek:


1.         - A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve)

2.         - A fejlett országok környezeti tevékenység alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség, az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).

3.         - A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a fenntartható fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza, figyelemmel a johannesburgi „Föld Csúcs” eredményeire. Az alapelveket az NKP-II. végrehajtása során érvényesíteni kell, ezzel is erősítve a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását.




2003. augusztus 15-én született meg a 126/2003. Korm. rendelet „A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről”, amely többek között kimondja, hogy a 2008végéig hatályos OHT alapján a településeknek el kell készíteniük a saját hulladékgazdálkodási terveiket.


A tervezés során rendelkezésre állt:


- A Nyugat-Dunántúli Statisztikai Régi Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 1. melléklet)


- A Nyugat-Balaton és a Zala folyó Medence Nagytérségi Hulladékkezelő és Hulladéklerakó Rendszer Projekt (2003).


- Szepetnek település környezetvédelmi programja













A tervezési terület általános bemutatása

1. Általános adatok


A 2000. évi XLIII. törvény 35§ alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban és a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.

Jelen munka Szepetnek település hulladékgazdálkodási tervét foglalja magába.

A terv készítéséért felelős szerv Szepetnek község önkormányzata.

A készítő neve: Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás.

Bázis év 2004.

Tervezési időszak: 2005-2010

A tervezési terület Zala megye dél-nyugati részén, Letenye statisztikai körzetében található.

A település a Zala dombság területén, a 7-es számú országos közút és a Mura folyó közötti térségben helyezkedik el.

A település lakossága a tervkészítés időszakában 1697fő, közigazgatási területe 3039 ha.


A program készítése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény 37§ (4) (5) bekezdését, valamint a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet előírásait vettük alapul.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002. XII.12.) OGY határozat, valamint a Területi Hulladékgazdálkodási Terv (15/2003. XI.7. KvVM) előírásait a terv készítése során felhasználtuk.

A helyi terv csak a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél keletkező hulladékokkal foglalkozik.

A településnek hulladékgazdálkodási terve és ezzel kapcsolatos rendelete nincs.

2. A tervezési területen keletkező hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete.


Az adatok az önkormányzat, a közszolgáltatók, gazdálkodó szervezetek adatbázisából származnak.

Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslést, ahol ez sem volt lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölést alkalmaztunk. Az adathiányos területek feltárására a 164/2003 (X.18.) Korm. rendeletben előírt, a 2004. január 1-től a veszélyes hulladéknak nem minősülő hulladékok esetében is kötelező adatszolgáltatás alapján kerül sor.

A 2.3. fejezetektől kezdődően a táblázatokban csak azon hulladékok megnevezései szerepelnek, amelyek a 2.1. fejezetek szerint a tervezési területen keletkeznek.

2.1. A tervezési területen keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

A keletkezett folyékony hulladék mennyiség meghatározása a szolgáltató által közölt adatok alapján történt.

Önkormányzati érdekeltségű mezőgazdasági, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok a térségben nem keletkeznek. Ezen ágazatok vállalkozóinak az egyéb nem veszélyes hulladékát a települési területen kívülre szállítják el.

A térségben nincs szelektív hulladékgyűjtés, a kommunális hulladék gyűjtése szervezetten hetente, szerdai napokon történik. Rendelkezésre áll 492 db 120 l-es hulladékgyűjtő, és 2 db 4 m3-es konténer. Közterületen kiselejtezett gépjárművet nem észleltek.


Lomtalanításra évente 2 alkalommal kerül sor.

Az építési törmeléket konténerbe gyűjtik, és a közszolgáltató szállítja el.

A csomagolási hulladékok külön gyűjtése nem megoldott. Szerves anyag komposztálás a településen nincs.

A egészségügyi veszélyes hulladékot az orvosi rendelőben külön gyűjtik és külön szállítják el megsemmisítésre.

A szárazelemek, akkumulátorok szervezett gyűjtése megoldott. Gyűjtőhely a Királyi Pál ÁMK-ban található. Az elektromos eszközök hulladékainak, az autó roncsoknak, a vállalkozásoknál keletkezett veszélyes hulladékoknak az elszállítása külön szolgáltatói szerződés alapján történik.

A településen jelenleg kiépített szennyvízhálózat nincs. Szepetnek része a Nagykanizsai Regionális szennyvízhálózat építési programnak.

2.2. A területen felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége


A településen dögkút nem működik. Illegális lerakóhely azonban van.

2.3. a tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladék típusa és mennyisége.


A tervezési területen a közszolgáltatás keretében begyűjtött kommunális hulladék teljes mennyiségét elszállítják az Saubermacher Kft az általa üzemeltetett hulladéklerakóra.

A keletkező egészségügyi hulladékot a tervezési területről elszállítják.

2.4. Települési éves hulladékmérleg


Települési szilárd hulladék

A tervezési területen keletkező, a közszolgáltatás keretein belül begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék teljes mennyiségét a hulladéklerakóban helyezik el.


Települési folyékony hulladék

Jelenleg a településen a szennyvíz gyűjtése egyedi módon, a folyékony hulladék elszállítása szippantó kocsival történik.

A kommunális szennyvíz elhelyezése pedig a Szepetnek 0132/1 hrsz-ú helyre történik. A szennyvíz szippantást és szállítást az önkormányzat tulajdonában lévő speciális járművel végzik.

Az építési, bontási és egyéb inert hulladék jellemző elhelyezési módja – elsősorban külterületen – az útalapba való beépítés. Kisebb mennyiségben konténerben a közszolgáltató szállítja el a saját tárolóhelyére.

A hulladékolajok (étkezési) egy részét gyűjtés után a tervezési területen kívül hasznosítják.

Az egészségügyi hulladékot a tervezési területen kívül égetéssel ártalmatlanítják.






3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 

3.1. Jogszabályokban meghatározott követelmények


Települési szilárd hulladékok

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatosa tevékenységek végzésének feltételeiről, a 22/2001 (X.10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről az  5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól tartalmaz alapvető iránymutatásokat.


Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet.

A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben, vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A hulladéklerakó üzemeltetőjének ellenőrzési és megfigyelési programot kell vezetnie.

A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtő sziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető.


Települési folyékony hulladékok és iszapok

A Települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól az 20/2001 (IV.3.) Kormányrendelet tartalmaz alapvető iránymutatókat.

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe.


Biológiailag lebomló hulladékok

A biológiailag lebomló hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001 (XI.14.) Kormányrendelet, és a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003 (XII.29.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak a komposztálás műszaki feltételeinek megteremtésében. Azon biohulladék-kezelő telepekhez, amelye lakóházak közelében helyezkednek el, olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, amelyek csökkentik a szaghatást.


A hulladékgazdálkodásról szóló törvényhez kapcsolódó jogszabályok:


-A 241/2001 (XII.10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat és hatásköréről szabályozza a jegyző hulladékkezelési, ellenőrzési feladatait.

-A 16/2002 (IV.10.) EÜM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről, amely szabályozza a hulladékok gyűjtésének, szállításának, előkezelésének, tárolásának, hasznosításának és ártalmatlanításnak közegészségügyi követelményeit.

-A 3/2002 (II.22.) KÖM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről hatálya a hulladékégető művekre, azok üzemeltetőire valamint azok kibocsátásaira terjed ki.

-A 241/2000 (XII.23.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és  közszolgáltatási szerződéséről szól

-A 242/2000 (XII.23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályait tartalmazza

-Az 1774/2002 EK. Rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt hulladékokat érintő egészségügyi szabályokról meghatározza az állati hulladékok osztályba sorolását, kezelésük, begyűjtésük, szállításuk és ártalmatlanításuk szabályait.




Helyi szabályozás:



A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló többször módosított 7/1996. (VIII.13.) rendelet.


A település Környezetvédelmi Programmal és rendezési tervvel rendelkezik, ennek melléklete az építési szabályzat. (5/2005.(V.18.) helyi építési szabályzat)


A település rendelkezik környezetvédelmi programmal.

Kommunikáció

Az önkormányzat a lakosságot a helyi kábel TV hálózaton és a közterületekre kihelyezett hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatják a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információkról

Közmeghallgatást évente 1 alkalommal, a művelődési házban tartanak.

A településnek internetes honlapja van, a környezeti neveléssel kapcsolatba hozható helyi civil szerveződése jelenleg nincs.

Természetvédelem

A település területén Nemzeti Park besorolású terület nem található. Helyi védelemben részesülő településrész nincs a községben.

Települések közötti összefogás

A település tagja a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulásnak (Tótszerdahely).













3.2. A területen folyó hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek és engedélyek megnevezése


A tervezési területen csak hulladékszállítási tevékenység történik, a kezelésre minden esetben a településen kívül kerül sor.

Hulladékkezelésre jogosult engedélyes szervezetek

Név

Telephely

Tárgy

Engedélyszám

Megoldás Kft.

Szombathely

Körmendi u. 92.

Hulladékok és veszélyes hulladékok égetése

4809/4/2002

Nagykanizsa Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft.

Nagykanizsa

Vár u. 5.

Egységes környezethasználati engedély

1312/12/2003

Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft

Nagykanizsa

Vár u. 5.

Hulladékok és veszélyes hulladékok begyűjtése és szállítása

H-1686/12/2002

Biofilter Kft.

Budaörs

Farkasréti u. 94.

Hulladékok begyűjtése és szállítása (étolaj, zsír, tejipari hulladékok)

14-1079/2/2004

Biofilter Kft.

Budaörs

Farkasréti u. 94.

Nem veszélyes hulladékok szállítása (ételmaradékok)

14-3370/2003



4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések


Ez a fejezet az általános kötelezettségektől eltérő, azon hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket tartalmazza, melyek gyűjtését az önkormányzat a közeljövőben megoldhatónak látja.


4.1. A kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások

4.1.1. Hulladékolajok

-A 4/2001 (II.23.) KÖM rendelet tartalmazza a hulladékolajok kezelésével kapcsolatos szabályokat.

-Hulladékolajnak minősül bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem, használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok, illetve sebességváltó olajok, valamint a turbina- és hidraulika olajok is. A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető.

-Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, birtokos, aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását, vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladék olajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni.

-A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás és szállítás során a hulladékolaj birtokosa a hulladék olajat nem keverheti össze más veszélyes hulladékkal.

-Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha a hulladékolajok hasznosítására nincs lehetőség, akkor égetéssel történő ártalmatlanításukat kell megvalósítani.

-Energiahordozónak kell tekinteni azokat a hulladékolajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyező anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetnék a környezetet.

-Ha a hulladék olajat energiahordozóként hasznosítják – önmagában, vagy más termékkel keverve – akkor égetésük során a mindenkor hatályos, a hulladékok égetésére vonatkozó levegőtisztaság – védelmi jogszabály előírásait kell megtartani.

4.1.2. Akkumulátorok és szárazelemek

-A 9/2001 (IV.9.) KÖM rendelet az elemek és akkumlátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól rendelkezik.

-Elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és vagy több elsődleges (nem újratölthető), vagy másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll.

-Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése.

-Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást, vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy jogosultság hiányában a visszagyűjtést végzőnek, vagy a kezelésre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással.

-A gyűjtőhelyeken, a visszagyűjtést végző fogyasztói forgalomba hozatali helyeken visszagyűjtött hulladék elemek és akkumulátorok begyűjtéséről, hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a gyártó köteles a Hgtv. 3. §-ánal megfelelően gondoskodni.

-A hulladékká vált savas ólom akkumulátorok, illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátorok visszagyűjtése érdekében a fogyasztói forgalomba hozatali hely – külön megállapodás esetén – a tevékenység helyszínén megfelelő gyűjtőedényt, gyűjtőkonténert köteles elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel.

-Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gyűjtésre vonatkozóan a jogszabályokban előírt jelöléssel kell ellátni.

4.1.3. Elektromos és elektronikai hulladékok

-A magyar törvényhozás az elektromos és elektronikai berendezések hulladékairól szóló Európai Parlament és tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK és a 2002/96/EK irányelvei harmonizáló KvVM rendelet kidolgozását végzi.

4.1.4. Kiselejtezett gépjárművek

-2006-ig biztosítani kell minden kiselejtezett járműre a bontásból származó alkatrészek újra használatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg %-ban.

4.1.5. Egészségügyi hulladékok

-Az 1/2002 (I..) EÜM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről szól.

-Egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok

-A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékának kezelésére a – a hulladékok jegyzékében foglalt besorolástól függetlenül – a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak az irányadók.

-Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetbe, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni.

-A gyűjtőeszközöket sárga (fertőzésveszély) színkóddal és nemzetközi bio veszély jellel kell ellátni.

-A fertőző hulladék szállításánál a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

-Az egészségügyi intézmények, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására – az erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel szerződést kell kötnie.

4.1.6. Állati eredetű hulladékok

-Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003 (IV.27.) FVM rendelet szabályozza.

-A rendelet az állati hulladékokat veszélyességtől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályokba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg.

-Az 1. osztályba sorolt állati hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő égetéssel kell ártalmatlanítani. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti, vagy a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos.

-A keletkezett állati hulladékot 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő- átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe.

-2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a három hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát és borjút évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állat – egészségügyi kockázattal jár.

-Új állati hulladéktemető létesítése nem engedélyezhető. A felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a rendelet alapján az ingatlan – nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.

4.1.7. Egyéb hulladék

-Az 5/2001 (II.23) KÖM rendelet a poliklórozott bifenilek (PCB) és a poliklórozott terfenilek (PCT) és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szól.

-Tilos a PCB más anyagból történő elkülönítése további felhasználás céljából. A hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni.

-A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi PCB-vel kapcsolatos tevékenység során maradéktalanul be kell tartani az egyéb jogszabályok tűzvédelmi, és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és a tevékenységekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre vonatkozó előírásait. 

4.1.8. Inert hulladék

-Az építési törmelék hasznosítási arányát 2008-ig 50%-ra kell emelni.

4.1.9. Gumi

-A gumiabroncs lerakása 2006-tól nem lehetséges, hasznosítását mielőbb meg kell oldani. A termékdíjas bevételekből kialakított gyűjtőrendszer kapacitása elégséges.

4.1.10. A biológiai úton lebomló szerves hulladékok

-A 2000. évi Hg. Törvény értelmében a települési hulladéklerakóban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag – tartalmat az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

-Elsősorban a települési hulladékba megjelenő biohulladék, valamint papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.

-A biohulladék –kezelő telepeken intézkedéseket kell tenni az alábbi káros és esetlegesen veszélyeztető hatások csökkentése érdekében:

-Házilag is komposztálható szerves hulladékok:


-Nem komposztálható szerves hulladékok


5. A tervezési terület hulladékkezelő létesítményei, a kezelésre felhalmozott vállalkozások


A tervezési területen szilárd hulladéklerakó nem üzemel.

5.1. Hulladék gyűjtése szállítása

A tervezési terület településén a kommunális hulladékot szállító közszolgáltató az Saubermacher Kft., Nagykanizsa.

Hulladék gyűjtés és szállítás engedélyszáma: H-1686/12/2002

A hulladékot befogadó lerakó:

Nagykanizsa-Bagola

Tulajdonosa: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft.,

Üzemeltetője: Nagykanizsa Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft.

Az egységes környezethasználati engedély száma: 1312/12/2003

5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás

5.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya a területen

A tervezési területen a rendszeres hulladékszállításba a település teljes lakosságát bevonták. A lakossági gyűjtőedények (492 db 120 l-es műanyag hulladékgyűjtő, 2 db 4 m3-es konténer) áll rendelkezésre.

A kommunális hulladék elszállítása hetente, szerdai napokon történik. Lomtalanítást évente 2 alkalommal végez a közszolgáltató.

A szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott a településen. Alkalmi papírgyűjtési akció során kerül sor másodnyersanyag visszanyerésével kapcsolatos tevékenységre.

5.2.2. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége és aránya, a lerakásra kerülő mennyiség

A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebomló hányadot a papír és a zöld növényi, valamint a konyhai hulladék mennyisége jelenti.

A településen a hulladék elszállításának gyakorisága (hetente) nem teszi lehetővé, de helyi szokások miatt sem jellemző, hogy a keletkező zöld hulladékot a kommunális hulladékkal szállítanák el. A helyben történő elégetés, komposztálás miatt a zöldhulladék nem terheli a lerakót, bár a településen külön központi komposztáló nem működik.




A területen működő közszolgáltató adatszolgáltatása alapján – mely a városok hulladékával együtt értendő – a lerakott kommunális hulladékban az egyes összetevők az alábbiak szerint fordulnak elő:


Hulladéktípus megnevezése

Előfordulási arány (%)

Papír

12

Műanyag

4

Textil

3

Szerves anyag

27

Üveg

3

Fém

2,5

Lomtalanítási hulladék

2,5

Egyéb

46

5.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése


5.3.1. A települési folyékony hulladék mennyisége a tervezési területen

Azokat a lakosságnál hulladékká váló folyadékot, amelyeket nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni.

A hulladékgazdálkodási törvény előírja, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során megvizsgálni azt, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

Az ingatlantulajdonos felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása.

5.4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzete


Szennyvízhálózat a településen nincs. A kommunális szennyvíz gyűjtése egyedi tárolókba, az elhelyezése pedig az önkormányzat által bérelt területen történik. 

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A legalapvetőbb célok a következők:

6.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései

Ipari (termelési) nem veszélyes hulladék




Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék


Települési szilárd hulladék




Települési folyékony hulladék


Inert hulladék


Biológiailag lebomló, szerves hulladékok


A tervezési terület településein:



Ezeket az elemeket figyelembe véve a tervezési területen a keletkező kommunális hulladék mennyiségében a területi terv szerint kis mértékű, évi 1-1,5%-os növekedéssel számolhatunk. A lerakón elhelyezett mennyiség jelentősen csak a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával fog csökkeni.


A települési folyékony hulladék csökkentése csak a településen nem várható, de a kistérségi szennyvízhálózathoz csatlakozás és a helyi csatornahálózat kiépítése csökkenti a településen belül a környezeti terhelést.



Veszélyes hulladékok mennyiségének meghatározásakor szintén tényező a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a veszélyes hulladékok (gyógyszer, szárazelem, akkumulátor) külön gyűjtése.

Kiselejtezett gépjármű településenként max. 1 db valószínűsíthető, a területi terv szerinti 1,5 tonna/gk tömeggel számolva.













A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK 2005. ÉVI ADATOK


SZEPETNEK


Hulladék megnevezése

Mennyiség

(t/év)

Kevert települési szilárd hulladék

324

Települési folyékony hulladék

n.a.

Települési szennyvíztisztítóból származó iszap

n.a.

Építési, bontási és egyéb inert hulladék

6,2

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

-

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

27

Veszélyes hulladékok

Vegyipari, gyógyszer, műanyagipari

-

Gépipari

-

Alumíniumipari

-

Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és szennyvíztisztítási)

-

Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

Hulladékolaj

n.a.

Akkumulátor, elemek 

n.a.

Elektromos és elektronikai hulladékok

n.a.

Kiselejtezett gépjárművek

1,5

Egészségügyi hulladékok

0,01

Állati eredetű hulladékok

4

Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik

-

Azbeszt

-

Csomagolási hulladékok

Papír és karton csomagolási hulladék

1,4

Műanyag csomagolási hulladék

0,23

Fa (raklap, láda) csomagolási hulladék

-

Fém csomagolási hulladék

-

Kompozit csomagolási hulladék

-

Üveg csomagolási hulladék

0,37

Textil csomagolási hulladék

-

Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő az eddigi kategóriába nem sorolható hulladékok

-



[nem keletkezik: - ] [nincs adat: n.a.]




A települések célkitűzései a nyugat-Dunántúli Régió Területi Hulladékgazdálkodási terv célkitűzéseivel összhangban vannak .

El kell érni a tervidőszak végére, hogy a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen.

A csomagolási hulladékok esetében a megelőzés és a veszélyesség csökkentése a cél. Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni a 30%-os hasznosítási arányt.


Ipari egyéb gazdálkodói és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok hasznosítási célkitűzései



Települési szilárd hulladékok hasznosítására vonatkozó célkitűzések

A tervezési terület településeinek lakossága 100%-ban bekapcsolt az önkormányzatok által szervezett közszolgáltatásba. Jelenleg a hulladék teljes mennyisége lerakásra kerül, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. A mennyiségek csökkentése érdekében:



Folyékony hulladékok hasznosítására vonatkozó célkitűzések


Szennyvíziszap hasznosítására vonatkozó célkitűzések

A településen  keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége mezőgazdasági hasznosításra kerül.

Az iszap előkezelésének az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet előírásainak biztosítására a hasznosítási célkitűzések: 



Az építési és bontási hulladékok hasznosítására vonatkozó célkitűzések

A településen a keletkező építési törmelék – amely nem tartalmazza a kitermelt földet – külterületi utak alapjaként kerül felhasználásra Szepetneken ma már jellemző az építési hulladékok konténerbe történő gyűjtése és elszállítása. A Nagykanizsa statisztikai körzet többcélú társulása tervezi az építési-bontási hulladékok őrlését és újbóli hasznosítását.

A hasznosítással kapcsolatban a következő módszerek alkalmazását javasoljuk.


A veszélyes hulladékok és a kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosítási arányának javítására vonatkozó célkitűzések

A településen az önkormányzati érdekeltségű intézmények esetében jelenleg hulladékolaj, egészségügyi hulladék képződik, esetenként állati eredetű hulladék is előfordul.

Az orvosi rendelő egészségügyi hulladékát külön gyűjtik, és a Megoldás Kft. szállítja el égetéssel történő ártalmatlanításra. Megoldatlan a lakossági gyógyszermaradék külön gyűjtése, ezt a településen még meg kell szervezni.

Az állati eredetű hulladékok keletkezése nagyon eseti, a vállalkozók esetileg, vagy külön szerződés alapján gondoskodnak a hulladék feldolgozásáról.


Hasznosítási célok a településen keletkező, de jelenleg nem nyilvántartott veszélyes hulladékok vonatkozásában:


Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok


Gépipari hulladékok


Alumíniumipari hulladékok


Hulladékolajok


Akkumulátorok, elemek


Elektronikai termékek




Kiselejtezett gépjárművek


Növényvédő szerek és csomagoló eszközök


Azbeszt


Csomagolási hulladékok


6.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései


1. Olyan települési szilárd hulladéklerakóval rendelkező regionális hulladékgyűjtő-kezelő rendszerhez kell szerződéssel kapcsolódni, amelyik 2007. október 31. után is engedélyezett hulladéklerakóval rendelkezik. 


2. Hulladéklerakó udvarból, gyűjtőszigetekből álló, a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas rendszerhez kell kapcsolódnia a településnek, a csomagolási és a biológiailag lebontható hulladékok előírt hasznosítási arányának teljesítése érdekében.


3. A zöldhulladékok hasznosítására alkalmas komposztáló telepet kell egyedileg, vagy a szomszédos településekkel közösen létesíteni, vagy házi komposztálást alkalmazni a Hulladékgazdálkodási törvény előírása értelmében.


4. Építési-bontási hulladékok befogadására alkalmas inert hulladéklerakót kell egyedileg, vagy a szomszédos településekkel közösen létesíteni.


5. A települési folyékony hulladékok elszállítását megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval kötött szerződésekkel kell biztosítani.


6. A települési folyékony hulladékok arányának csökkentése érdekében, összhangban a nemzeti települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programmal a csatornahálózat kiépítéséről és a befogadó biztosításáról, a csatornázott településeknél a csatornahálózat bővítéséről gondoskodni kell.


7. A kommunális szennyvizek tisztítására szolgáló telepek szennyvíziszapját 6 hónapos tárolással, vagy zöldhulladékokkal együttes komposztálással kell a mezőgazdaságban hasznosíthatóvá tenni.




6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek átalakítása, a bezárt telepek rekultiválása


1. Az engedély nélküli hulladéklerakókat (vadlerakókat) fel kell számolni.


2. A műszaki védelem nélküli, a 22/2001. (X.10) KöM rendelet, és a 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet előírásainak nem megfelelő szilárd hulladéklerakókat legkésőbb 2009. évben be kell zárni.


3. A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet előírásainak nem megfelelő települési folyékony (szippantott szennyvíz) leeresztőket legkésőbb 2007. október 31-ig be kell zárni.


4. A felhagyott hulladéklerakókra és leürítő helyekre rekultivációs tervet kell készíteni, és a rekultivációt el kell végeztetni.

7. A kijelölt célok elérését, megvalósítását szolgáló cselekvési program


7.1. Intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató programok


Helyi szinten a települési hulladék vonatkozásában a települési önkormányzatok jegyzői járnak el. Alapvetően e szervezeti rendszeren keresztül történik a hulladékgazdálkodási adatok és információk összegyűjtése és feldolgozása, és erre alapozva a hulladékgazdálkodás tervezése, illetve az információk terjesztése, a nyilvánosság biztosítása is.


Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel foglalkozó feladatai közül az alábbi helyi programokat tervezzük:


1. Az óvodában és az iskolában a nevelési programot ki kell egészíteni a hulladékminimalizálásról szóló programmal.

Határidő: 2007. december 31.

Felelős: helyi önkormányzat, óvoda vezetője és az iskola igazgatója


2. Speciális intézményfejlesztési feladat:  a költségvetési szervek működésük bevezetésekor és beszerzéseik során érvényesítsék a hulladékképződés megelőzését, illetve csökkentését eredményező lehetőségeket, részesítsék előnyben a hasznosítással készült termékek felhasználását. Biztosítsák, hogy a tevékenységük során képződő hulladékok gyűjtése és kezelése példamutatóan valósuljon meg, és az ezekez szükséges intézkedéseket fejlesztéseikben, és költségvetésükben megfelelően szerepeltessék.

Határidő: 2007. december 31.

Felelős: helyi önkormányzat


3. Komposztálás népszerűsítése érdekében tájékoztató eszközök alkalmazása

Határidő: 2007. december 31.

Felelős: helyi önkormányzat, falugazdász



4. A lakosság tájékoztatása

Biztosítani kell, hogy az írott és elektronikus sajtón és egyéb, helyben szokásos módon, az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokat a nagy nyilvánosság megismerje, elősegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába.

Határidő: 2007. december 31. 


5. Jogszabályalkotás

A hulladékgazdálkodási törvény és az EU jogharmonizációjának megfelelően hulladékgazdálkodási rendeletet kell alkotni.




7.2. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások a tervezési területen


Ipari, egyéb gazdálkodói és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok

A termelési nem veszélyes hulladékok tekintetében a hulladék keletkezés csökkentése az anyag és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásával, és a termékek élettartamának növelésével érhető el.

Jelen terv a települési (térségi) hulladéklerakót terhelő ipari, egyéb gazdálkodói és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékkal foglalkozik, így pontos információnk a települési hulladékba kevert veszélyes hulladék mennyiségéről sem.

A településen található növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jellemzően helyben hasznosítják vagy elégetik a keletkezett zöldhulladékot.

Egyéb gazdálkodó szervek a vendéglátással, kereskedelemmel, raktározással foglalkozó vállalkozások, amelyek esetében jelentős a csomagoló anyagok hulladéklerakót terhelő szerepe.


Települési szilárd hulladékok

A területi tervvel összhangban a tervezési terület településein a keletkezett szilárd hulladék kis mértékű 1-1,5%-os növekedésével számolhatunk. A lerakón ártalmatlanított mennyiség csökkentése érdekében a csomagolóanyagoknál a cseregöngyölegek alkalmazását kell népszerűsíteni.

A Hulladékgazdálkodási törvényben az Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott elvek megvalósítását csak a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével lehet elérni.













8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek


Cselekvési program

Résztvevők

Határidő

Becsült költség Ft-ban

Intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló eszközök

Költségvetési szervek működéskor és beszerzéskor érvényesítsék a hulladékképződés csökkentését eredményező lehetőségeket

Önkormányzat

2008-ig folyamatos

0

Komposztálás népszerűsítése érdekében kiadványok, tanfolyam szervezése

Önkormányzat, termelők, szakértő, lakosság

2008. július 31.

200 000,- 

Lakossági tájékoztatás a hulladékgazdálkodási programokról

Önkormányzat, lakosság

2008-ig folyamatos

100 000.-

Önkormányzati dolgozó környezetvédelmi képzése

Önkormányzat, szakértő 

2008-ig folyamatos

150 000.-

A hulladékgazdálkodási törvény szerinti helyi rendelet megalkotása

Önkormányzat, hatóságok

2007. július 31.

0

Hulladék keletkezésének csökkentése, hasznosítás

Cseregöngyöleg népszerűsítése

Önkormányzat, forgalmazók

2008-ig folyamatos

50 000.-

Az építési, bontási hulladék értékesítési rendszerének kidolgozása

Önkormányzat

2007. december 31.

0






Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!