nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Aszód város képviselő testületének 5/2015 (II.6..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-04-01 - 2020-09-17
Aszód város képviselő testületének 5/2015 (II.6..) önkormányzati rendelete
Aszód Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról


[1]Aszód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában 32.cikk § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény     (továbbiakban: Mötv.)  53. § (1) bekezdésében  meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiak szerint állapítja meg szervezeti és működési szabályzatát.

               

I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések


1. § (1) E rendelet alkalmazásában helyben szokásos mód alatt az Aszódi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés és Aszód Város  (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos honlapján a honlapon történő megjelenítés értendő.

(2) E rendelet alkalmazásában hozzátartozó, közeli hozzátartozó alatt Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hozzátartozót, közeli hozzátartozót kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában írásbeli az az indítvány, beadvány: amely papír alapú, és az indítványt, beadványt író azt kézjegyével ellátta.


A rendelet hatálya


2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Aszód Város Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére.


Hivatalos megnevezés


3.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Aszód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)  Az Önkormányzat székhelye: 2170 Aszód, Szabadság tér 9.

(3) A Képviselő-testület  hivatalos megnevezése: Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4)  Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.aszod.hu.

(5) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése: Aszódi  Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).


Jelképek


4. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


Kitüntetések


5.§ A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.


Bélyegzőhasználat


6.§ Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.


Az Önkormányzat együttműködése más szervezetekkel, nemzetközi kapcsolatai


7. § (1) Az Önkormányzat széles körű együttműködést alakít ki a kistérségi szervezetekkel, önkormányzati érdekképviseleti szervezettekkel, a megyei önkormányzattal, a megyei települési önkormányzatokkal és azok társulásaival, valamint az állampolgárok civil szerveződéseivel.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek. A képviselő-testület figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében.

(3) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

 (5) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek, egyházak vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

(6) Feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében az önkormányzat gazdasági társaságban, közalapítványban és társadalmi szervezetekben alapítóként, tagként részt vehet, delegáltjai útján képviselettel rendelkezhet egyéb szervezetekben. Azon szervezetek, intézmények felsorolását amelyekben az Önkormányzat alapítóként, tagként, illetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik e rendelet  1.  melléklete  tartalmazza.

8. § Az Önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel.

9. § A település nemzetközi kapcsolatai:

a) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn külföldön:

aa) Románia, Maros Megye Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului) várossal;

ab) Románia, Máramaros Megye Tótmogyorós ( románul  Tăuţii-Măgherăuş) várossal;

ac) Németország, Bajorország, Alsó-Frankföld,  Miltenberg járás Obernburg am Main  várossal.

b)  A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

c) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület  át nem ruházható hatáskörébe tartozik.


II. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE


10. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvény(ek)ben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein (a továbbiakban együtt: intézmény) keresztül látja el.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását az Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi,

(4) Az Önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy Képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg.

(5) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(6) Az önként vállalt feladatok felsorolását e rendelet 2.  melléklete tartalmazza.

11. §  (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület  és szervei látják el. A Képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.  Az átruházott hatáskörök jegyzéke e rendelet 3.   melléklete.

(2)  Az átruházott hatáskörök gyakorlója  az átruházott hatáskör gyakorlása során elvégzett feladatok elvégzését követően a soron  következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a döntésekről.

(3) Az átruházott hatáskörbe tartozó (polgármester, bizottság, jegyző) hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a Képviselő-testülethez kell benyújtani, melyet az a következő ülésen köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot előterjeszteni csak írásban, a hatósági jogkörben eljáró véleményét tartalmazva lehet. Az előkészítés és a döntés során – az ilyen esetekben – az ügy bizalmas jellegét meg kell őrizni.

(4) A Képviselő-testület  által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

12. § A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, kormányrendeletben biztosított hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

13. § A Képviselő-testület  kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.


III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


A Képviselő-testület tagjai, szervei, a képviselőcsoport


14. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület  tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők és a polgármester. A Képviselő-testület  tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A Képviselő-testület  tagjainak névjegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület  és szervei biztosítják. Aszód Város Képviselő-testület  szervei:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület  bizottságai,

c) az Aszódi Polgármesteri Hivatal,

d)  a jegyző,

e)  a társulás.

15. § (1) Az azonos platformon álló képviselők frakciót alakíthatnak. A képviselő egyidejűleg csak egy frakciónak lehet tagja.

(2) A frakció tagjainak száma legalább három fő. A tagok maguk közül vezetőt, vezető helyettest választanak. Megszűnik a frakció, ha ezt határozattal kimondja vagy, ha a tagok száma három fő alá csökken.

(3) A frakciótagságnak nem feltétele az azonos pártállás.

(4) A képviselő a frakcióból kiléphet, illetve a frakció tagját kizárhatja. A kilépett, vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, aki csak hat hónap elteltével csatlakozhat újra frakcióhoz.

(5) A frakció megalakítását, megszűnését, vezetőjének, helyettesének nevét, tagjainak névsorát a be- és kilépők nevét a polgármesternek 15 napon belül be kell jelenteni, aki erről a testületet a legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni. A megalakulással kapcsolatos bejelentés tartalmazza a frakció elnevezését, vezetőjének, illetve más tisztségviselőjének nevét, valamint a frakció névsorát.

(6) A frakció a Képviselő-testület működésével kapcsolatos jogait vezetője, vagy az általa kijelölt tagja útján gyakorolja. A frakcióvezető

a) javaslatot tehet a Képviselő-testület bizottságainak számára, elnevezésére, elnökei személyére, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tisztségviselőire, delegációk tagjaira,

b)  a Képviselő-testületi ülésen napirend előtt két perc időtartamban felszólalhat,

c) a Képviselő-testületi ülés napirendjének vitája során legfeljebb 3 percben kifejtheti a frakció véleményét, álláspontját.


Az  önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei


16. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a hivataltól igényelheti a polgármester útján a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

c) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

d) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) kapcsolatot tart a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel,

f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

g) írásba foglalt határozati javaslat vagy rendelettervezet benyújtásával a képviselő-testületi ülés napirendi pontjai elfogadásakor a határozati javaslat vagy rendelettervezet felvételét kérheti a tárgyalandó napirendi pontok közé,

h) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

i) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll, a tudomására jutott információkat előny szerzésére és hátrány okozására nem használhatja, annak még a látszatát is elkerüli,

j) megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek jogszabályban, így különösen az Mötv. 32. § rendelkezéseiben meghatározottak,

k) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.

(4) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: az Ügyrendi Bizottság.

(5) A polgármester és  az önkormányzati képviselő  vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A polgármester és  az önkormányzati képviselő  vagyonnyilatkozatát a Polgármesteri Hivatalban az Ügyrendi Bizottság által - tagjai közül - kijelölt személynek adja át. A vagyonnyilatkozati, az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárás részletes szabályait a 9. melléklet tartalmazza.

(6) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő Képviselő-testületi ülésről vagy bizottsági ülésről való távollétét, ha

a) külföldi munkavégzés, tanulmányút,

b) halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltság,

c) betegség,

d) halaszthatatlan családi elfoglaltság miatt van távol.

 (7) A Képviselő-testület  vagy bizottság üléséről való távollét bejelentésének tudomásulvétele a polgármester, illetve a bizottsági elnök – távollétében a bizottsági ülés vezetője – hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az elnök bejelenti.

(8) A (6) bekezdésben nem említett távolmaradási ok elfogadásáról a polgármester dönt.

(9) A Képviselő-testületi  munkában és a bizottságok tevékenységében neki felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a Képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév Képviselő-testületi  ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

17. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni  juttatását külön rendelet tartalmazza.


A Képviselő-testület  munkaterve


18. § (1) A Képviselő-testület  évente legalább tíz rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület  az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.

 (3) A Képviselő-testület  munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet a polgármester két ütemben készít elő. Az első félévi munkatervet a tárgyévet megelőző év decemberében tartott ülésen, a második félévi munkatervet a tárgyév júniusi ülésén terjeszti elő. A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző készíti elő.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester

a) javaslatot kér

aa) a Képviselő-testület  tagjaitól,

ab) bizottságaitól,

ac) az alpolgármestertől,

ad) a jegyzőtől,

ae) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei vezetőitől,

af) önkormányzati intézmények vezetőitől.

b)  javaslatot kérhet:

ba) az érdekképviseleti szervektől,

bb) a Képviselő-testülettel vagy szerveivel együttműködési megállapodást kötött egyéb szervektől,

bc) rendőrkapitányságtól, rendőrőrstől,

bd) közszolgáltatást végző szervezetektől,

be) nemzetiségi önkormányzat(ok)tól,

bf) egyesületektől,

bg) egyházaktól.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) a Képviselő-testület  rendes ülésének időpontjait,

b) a Képviselő-testület  által megtárgyalni kívánt napirendi pontokat,

c) jogszabály alapján kötelezően megtárgyalandó napirendi pontokat,

d) az egyes napirendi pontok előterjesztőit,

e) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;

f) annak jelzését, hogy a napirend előkészítése során közmeghallgatást kell tartani.

19. § A Képviselő-testület  által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a Képviselő-testület  tagjainak,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek, készítőknek,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeinek,

e) a jegyzőnek, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,

f) az Önkormányzat intézményei vezetőinek,

g) a 18. § (4) b) bekezdésben felsoroltak közül annak, aki javaslatot tett, és javaslatát elfogadták.


Előterjesztések rendje, a sürgősségi előterjesztés, képviselői indítvány


20. § (1) A Képviselő-testület  ülésén megtárgyalandó előterjesztéseknek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsák. A jegyző törvényességi szempontból történő felülvizsgálata nélkül előterjesztés a Képviselő-testület  ülésén nem tárgyalható.

(2) A Képviselő-testület  elé kerülő előterjesztések fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről,

c) tájékoztató, mely határozati javaslatot nem tartalmaz,

d) polgármesteri jelentés, amely beszámolóból és tájékoztatóból áll.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) címében a tárgy pontos meghatározását,

b) az előterjesztés szövegében a témakörben korábban született döntésre való hivatkozást, és a javasolt döntés indokainak ismertetését,

c) a lehetséges alternatívák bemutatását,

d) az előterjesztő és az előkészítésben részt vevők megnevezését,

e) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet.

 (4) A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, a végrehajtásért felelős, a végrehajtás előkészítéséért felelős személy megnevezésével, az és a végrehajtás határidejének megjelölésével.

(5) Ha a határozati javaslat rendelkező részében személy kerül megjelölésre, a nevén kívül egyéb azonosításra alkalmas azonosító adatot is tartalmaznia kell a határozatnak. Ingatlan megjelölésénél minden esetben a nyilvántartásban szereplő helyrajzi számot és az ingatlan pontos, természetbeni címét is fel kell tüntetni.

(6) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester és az alpolgármester

b) a bizottságok nevében a bizottsági elnökök,

c) bármely helyi önkormányzati képviselő,

d) a jegyző,  

e) az intézmények vezetői az általuk vezetett szervezet testületi döntést igénylő ügyeiben,

f) beszámolót vagy tájékoztatót tartó állami szerv (így különösen. rendőrség, tűzoltóság, stb) vezetője.

(7) Előterjesztést több képviselő közösen is benyújthat. Ebben az esetben az előterjesztés előlapján meg jelölniük azt a személyt, aki képviseli az előterjesztésben foglaltakat a bizottsági és Képviselő-testületi üléseken.

(8) Bármely előterjesztéshez, bármely bizottság vagy képviselő módosító indítványt nyújthat be írásban a polgármesterhez. A módosító indítvány — a határozati vagy rendeletalkotási javaslat (döntés) módosítására irányuló, — a teljes javaslatot megfogalmazó rendelkezésből, illetve rendelkezésekből áll. A módosító indítványt írásban  legkésőbb az ülést  megelőző nap 10 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.

(9) A Képviselő-testület elé kerülő – bizottság által előzetesen megtárgyalt – előterjesztéshez a bizottság többségi véleményétől eltérő, érdemi megváltoztatására, kiegészítésére irányuló képviselői módosító javaslatokat írásban, legkésőbb az ülést megelőző napon 10.00 óráig lehet a polgármesterhez eljuttatni.

21. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel az előterjesztésre jogosultak írásban sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő, hogy a napirendet a Képviselő-testület  akkor is tárgyalja, ha az előzetesen kiküldött napirenden nem szerepel.

(2) Az indítványt a sürgősség okának rövid indokolásával írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig.

(3) A sürgősségi előterjesztés a Képviselő-testületi ülésen is kiosztható, de amennyiben az előterjesztést a Képviselő-testület  napirendjére veszi, a sürgősségi előterjesztést utólag a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

 (4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület  tagja,

d) az illetékes bizottság,

e) a jegyző.

 (5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség rövid megindokolására.

(6) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely bizottság döntési vagy véleményezési jogkörébe tartozna, először arról kell határozni, hogy az ügyet a Képviselő-testület  magához vonja-e, vagy szünetben a bizottság tárgyalja meg. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület  vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elfogadott indítványt a Képviselő-testület  utolsó napirendként tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület  nem ismeri el a sürgősséget, de a téma tárgyalásával egyetért, dönt annak későbbi, konkrét időpontban történő tárgyalásáról.

22. § (1) Képviselői indítványt a képviselő, valamint a képviselőcsoport – nevében annak vezetője vagy vezető-helyettese – tehet.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítványt benyújtó személy nevét, aláírását, az indítvány tárgyát és szövegét, valamint az érintett bizottságok véleményét.


A Képviselő-testület  ülése


23. § (1) A Képviselő-testület  alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


Alakuló ülés


24. § (1)  A Képviselő-testület  alakuló ülését a választás eredményének jogerős megállapítását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2)  Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3)  Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők, valamint a bizottságok Képviselő-testület  által megválasztott nem képviselő tagjai  esküt tesznek,  és erről okmányt írnak alá. Az eskü szövegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselőktől és a polgármestertől az esküt a helyi választási bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.

(5) Az eskütétel után kerül sor a polgármester programjának ismertetésére.

(6) Az ülésen a Képviselő-testület  tagjai sorából a polgármester javaslatára a Képviselő-testület  egy  társadalmi vagy főállású alpolgármestert választ  Képviselő-testület  döntése szerint, titkos szavazással és minősített többséggel.

(7) A megválasztott alpolgármester – e minőségében – ezt követően esküt tesz a Képviselő-testület  előtt. 

(8) Az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésen kerül sor szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára, az alpolgármester illetményének/tiszteletdíjának meghatározására a bizottságok szervezetének kialakítására és a bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztására.

(9) Az alakuló ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságoknak nem kell tárgyalnia, a Képviselő-testület  a bizottsági vélemények nélkül dönt az előterjesztésekről.

(10) Az alpolgármester megválasztása érdekében, a titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, vagy az alakuló ülésen létrehozott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(11) Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és a képviselők részére át kell adni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat.


Rendes ülés


25. §  (1) [2] A Képviselő-testület  munkatervében meghatározott rendes üléseit – július,  augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap harmadik szerdai napján tartja. Ha a hónap harmadik  szerdai napja  munkaszüneti napra esik, a Képviselő-testületi ülést az azt megelőző hét szerdai napján kell megtartani. Az ülések kezdő időpontja 17.00 óra, helye a Polgármesteri Hivatal (Aszód, Szabadság  tér 9.) emelet 25. szám alatti tanácskozó terme. Az ülés összehívására jogosult – indokolt esetben – eltérő időpontban és helyre is összehívhatja az ülést.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet. A késés tényéről, és arról, hogy a tervezett napirendi pontokban, illetve az interneten közzétett előterjesztésekben az előző értesítéshez képest változás következett be, a képviselőket elektronikus levélben köteles a Polgármesteri Hivatal szervezési előadója értesíteni.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt dokumentumokat a képviselőknek elektronikus úton kell megküldeni; a polgármesternek és a jegyzőnek papír alapon kell átadni.

(4) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell a 28. § (5) bekezdésében meghatározott módon.

(5) A Képviselő-testület  ülésére kerülő – a bizottságok által is tárgyalt – napirendekkel kapcsolatban a bizottságok által megfogalmazott véleményt, módosító javaslatot a bizottságok elnökei az előterjesztésekhez kapcsolódó tájékoztatókban a Képviselő-testület   ülésén ismertetik.

Rendkívüli ülés

26. § (1) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülését a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (a továbbiakban: rendkívüli ülés). A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben és módon. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgy megjelölését és a határozati javaslatot, valamint a Képviselő-testület elé terjeszteni kívánt, megtárgyalásra javasolt előterjesztést.

(3) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott, kivéve, ha a Képviselő-testület tagjai minősített többséggel újabb napirendi pont felvételéről nem döntenek.

Közmeghallgatás, lakossági fórum

27. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján és a sajtó útján és a város honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 30 nappal,  melyről a szervezési előadó gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.


A Képviselő-testület összehívása, a meghívó


28. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, az  Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Pénzügyi és  Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján.  

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát  (napirend megjelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát,

e) a jegyző aláírását, a jegyzői körbélyegző lenyomatát.

(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezeteket.

(4) A polgármester engedélyével a Képviselő-testület ülésén osztható ki:

a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,

b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.

(5) A Képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző - a szervezési előadó útján - a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tájékoztatja. Egyidejűleg a város honlapján közzéteszi a meghívóval együtt a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt estben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, telefax, elektronikus levél, valamint a www.aszod.hu honlap útján is összehívható.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjait.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vezetőit,

c)  az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi ponthoz,

d) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét,

e) a bizottságok nem képviselő tagjait,

f) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit, az Önkormányzat által alapított 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

g) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges,

h) eseti jelleggel olyan önszerveződő közösségek képviselőit, amelyek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,

i) továbbá mindazokat, akiknek a meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé.

(3) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.       


A Képviselő-testület ülésének vezetése


30. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzati vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Személyi kérdésben az érintett(ek) távollétében kizárólag zárt ülés tartható. Ha az érintett

nem érhető el, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki a nyilvános tárgyalásba nem

egyezik bele. Ha az érintett személy a testületi ülésen jelen van, a polgármester nyilatkozatra

szólítja fel.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) A Képviselő-testület tagjait, valamint a zárt ülés további résztvevőit titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

 (8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.

31. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, az  Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Pénzügyi és  Gazdasági Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.

(3) A polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a Képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik, és a szavazópultja bekapcsolt állapotban van.  A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Ha a Képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(5)  Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a Képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt Képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

 (6) Az ülést levezető polgármester, ülést vezető feladatai és jogosítványai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a Képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a Képviselő-testület tájékoztatása,

c) a napirendi javaslat előterjesztése, napirendenként a vita megnyitása és vezetése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

f) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti,

g) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

h) a helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el,

i) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

j) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

k) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása.


Az ülés napirendjének megállapítása


32. § (1) Ha az ülés napirendjére a 21. § szerinti sürgősségi előterjesztés érkezik, úgy elsőként ennek napirendre vételéről egyszerű szótöbbséggel kell dönteni.

 (2) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján -  dönt.  A napirendre bármely képviselő - önkormányzati bizottság is javaslatot tehet,  elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a Képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, több napirendi pont egy napirendi ponton belüli tárgyalására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot a polgármester felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ezt követően a már módosított írásban megküldött meghívón szereplő napirendek elfogadásáról vita nélkül dönt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel.

 (5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, valamint egyéb tájékoztatókat a Képviselő-testület – vita nélkül – a napirend előtti témák között tudomásul veszi.

(6) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(7) A Képviselő-testület napirendjének összeállítása során az alábbi sorrendet kell betartani:

a) nyílt ülés

aa) személyi kérdések nyílt ülésen történő megtárgyalása

ab) külső meghívottakat érintő napirendi pontok

ac) önkormányzati rendeletek alkotása

ad) egyéb napirendi pontok

ae) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló

af) egyebek (olyan témák, melyek esetében döntéshozatal nem kezdeményezhető)

ag) kérdések

b) zárt ülés

ba) személyi kérdések zárt ülésen történő megtárgyalása,

bb) vagyoni kérdések zárt ülésen történő megtárgyalása.


Az ülés tanácskozási rendje, a vitavezetés, felszólalások, hozzászólások szabályai  


33. § (1) A polgármester  a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei időkorlátozás nélkül ismertetik a bizottságok véleményét.

(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre legfeljebb 2 percben adott válaszok elhangzását követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.

(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.

(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester megvonhatja a szót.

(7) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben – kivéve a (13) bekezdésben foglalt esetben -, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,

c) a jegyző időkorlátozás nélkül több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz, vagy a törvényesség biztosítása érdekében szót kér.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő, 1 percben javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni. Ha a hozzászólás  tárgya szerint  nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(9) A vita során a képviselők az (5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen, pontosan, egyértelműen  meg kell fogalmazni.

(10) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt e rendelet 20. § (8) bekezdése szerint írásban kell benyújtani. Ha ilyen  indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében  a polgármester  a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(11) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester ismerteti.

(12) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(13) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség; személyes megjegyzéssel élhet – maximum 2 percben – az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs.

(14) Az előterjesztő válasza után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.

(15) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek szóban vagy írásban bejelentették. Hozzászólásukra a képviselők, tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után legfeljebb  hozzászólóként  összesen 4 perc időtartamban kerülhet sor.

(16) A napirendek tárgyalása során a polgármester legalább 4 képviselő  vagy a jegyző kérelmére szünetet rendelhet el.

(17) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása után szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.

(18) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(19) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hozhat.


A tanácskozás rendjének fenntartása


34. § (1) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A Polgármester (ülésvezető) köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

Ennek során:

a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít,

c) ha a második figyelmeztetés is eredménytelen, akkor megvonja a szót a képviselőtől, hozzászólótól, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.


A döntéshozatal rendje


35. § (1) ) A Képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A testületi ülésen a nyílt szavazás a Mikrovoks rendszer segítségével történik. Amennyiben a berendezés bármely okból nem használható, úgy a (3)-(4) bekezdés szerinti szavazatszámolási módszert kell alkalmazni.

(3) A szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(4) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(6) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:

a)  rendeletalkotás,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

e) intézmény,  gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése,

f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat,

g)  polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében kereset benyújtása az Mötv. 70. §-a szerint,

h) hitelfelvétel,

i) képviselő döntéshozatalból való kizárása,

j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása,

k) képviselő méltatlanságának megállapítása,

l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések,

m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,

n) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés,

o) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás,

p) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása, visszavonása,

q) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése,

r) helyi népszavazás elrendelése,

s) gazdasági program elfogadása,

t) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli  hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) A képviselő a személyes érintettségét döntéshozatal esetén az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(9) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,

d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(10) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az ügyrendért felelős bizottság hatáskörébe tartozik.

(11) Az ügyrendért felelős bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol, és javaslatot tesz a személyes érintettséggel hozott döntés felülvizsgálatára, vagy hatályban tartására.

(12) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.

(13) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(14) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(15) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen csak akkor nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(16) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(17) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(18) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a javaslat mellett (igen) szavazók, a javaslat ellen (nem) szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(19) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazás egy alkalommal bármely képviselő kérésére a polgármester döntése alapján megismételhető.

(20) Ha a szavazás során az egyszerű többségű szavazásnál szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott, vagy tartózkodott), az a határozati javaslat elutasítását jelenti.

36. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el. Név szerinti szavazást  a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl akkor kell tartani, ha arról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz, valamint ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző az ABC rendben összeállított képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban a név mellett rögzíti. A  név szerinti szavazás során a polgármestert kérdezi utoljára. A képviselő/polgármester szavazatát aláírásával hitelesít. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A név szerinti szavazás lezárását követően az eredményt a polgármester állapítja meg és ismerteti.

37. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás tartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület, ha az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság még nem állt fel, vagy határozatképtelen, akkor szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az Ügyrendi Bizottság vagy a  szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.


A napirendhez nem kapcsolódó felszólások

Interpelláció, kérdés, személyes megjegyzés


38. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a Képviselő-testület tagjának a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz. Az interpellációkat a képviselő-testület ülését megelőzően három nappal 10.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél akkor is, ha az interpelláció címzettje más személy. Az  interpelláció tárgyalására az egyebek napirendi pont keretében kerül sor. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti. A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 2 percnél.

a) Az interpellációt akkor kell a  testületi ülésen megválaszolni, ha azt a címzettje legalább három nappal előbb írásban, aláírva  megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.

b) Amennyiben az a) pontban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

c) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő Képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

d) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a Képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a Képviselő-testületet.

e) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottsági elnököt.

f) Ugyanabban a tárgy- és témakörben 3 hónapig interpelláció nem terjeszthető elő.

(2)  Kérdés: a Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testület ülési napirendek megtárgyalása után szóban legfeljebb 2 percben, vagy írásban az (1) bekezdésben foglalt címzettekhez önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, kérdést intézhetnek, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(3) Az írásbeli kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél kell benyújtani, eredeti aláírással. A polgármester minden ülésen az egyebek napirendben bejelenti a Képviselő-testületnek az előterjesztett kérdéseket. A kérdések tárgyalása egy ülésen legfeljebb 20 percet vehet igénybe. Amennyiben ez az időintervallum nem elegendő valamennyi benyújtott kérdés megtárgyalására, azokat a testület a következő ülésén folytatja.  (4) A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

(5) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.

(6) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek  2-2 perces időtartamban.

(7) A képviselők, illetve az ülésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést  2 perces időtartamban a vita lezárását követően lehet megtenni.


IV. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI


39. §  (1) A Képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) Határozat az egyedi határozat és a normatív határozat. Normatív határozatban szabályozhatja az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tevékenység végzésének, munkavitelének hosszabb távra szóló meghatározását.

(3)  A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekről,

b) informális, tájékoztató jelentés tudomásul vételéről,

c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.


A rendelet, a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel, a rendeletalkotás


40. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A Képviselő-testület által megalkotott rendeletek jelölése:

Aszód Város  Önkormányzat …(a rendelet sorszáma arab számmal) per a rendelet kihirdetésének éve arab számmal, zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapja római, napja arab számmal önkormányzati rendelete a … (a tárgy megjelölése)-ról/ről, {a rendelet címe}

41. § (1) A Képviselő-testület biztosítja a rendelettervezetek társadalmi véleményezését. A vélemény-nyilvánítás formái

a) az Önkormányzat hivatalos honlapján megadott elérhetőségen keresztül történő véleményezés (online véleményezés),  

b) az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés (közvetlen egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani

a)  a fizetési kötelezettségekről szóló rendeletek tervezetét,

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezetét,

c)  az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendelet tervezetét,

d)  a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,

e)  azt a rendelettervezetet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) A Képviselő-testület elé terjesztendő véleményezendő rendelettervezetet a Képviselő-testület ülését megelőző 10 napon belül közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján és el kell indítani az online társadalmi véleményezést. Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a Képviselő-testület ülését megelőző hét  csütörtökéig.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követő 1 évig meg kell őrizni.

(6) A beérkezett véleményekről a Képviselő-testület tagjait az ülésen a napirend tárgyalásakor írásban tájékoztatni kell, de az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelettervezetekkel kapcsolatban a vélemények megismerése érdekében a polgármester lakossági fórumot szervezhet.

42. § (1)  Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület tagja,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, a tervezet  41. §-a szerinti társadalmi véleményezés lefolytatását követően a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. Tárgyalásra az a rendelettervezet alkalmas, amelyik tartalmazza

a) a szabályozni kívánt kérdés bemutatását, a rendelet szövegének tervezetét,

b) a megalkotni tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

ba) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

bb) környezeti és egészségi következményeit,

bc) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,

c) a megalkotni tervezett jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,

d) a megalkotott rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket,

e) a rendeletalkotási javaslatot a rendelet elfogadására.

(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy a polgármester indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről, szükség esetén a Képviselő-testület kijelöli az előkészítéssel foglalkozó ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is. Ebben az esetben a 41. § szerinti társadalmi véleményezésre az első olvasatban elfogadott rendelettervezet bocsátandó.

(5) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, cél- és szakszerűségi szempontból, az Ügyrendi Bizottság valamennyi tervezetet törvényességi és jogharmonizációs szempontból véleményezi.

(6) Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(7) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10.00 óráig.

(8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(9) Az önkormányzati rendeletet az 1. §-ban meghatározott helyben szokásos módon kell kihirdetni. A módosított rendeletet a módosító rendelet kihirdetésével egyidejűleg egységes szerkezetben is meg kell szövegezni.  A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.

(10) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(11) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.

(12) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(13) Az önkormányzati rendeletek egy példányát az Aszód Városi Kulturális Központnak, külön jogszabályban meghatározott rend szerint a Pest Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni, valamint az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(14) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.


A határozat


43. § (1) A határozati javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

44. § (1) A Képviselő-testület által hozott normatív és nem normatív határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Aszód Város Önkormányzata   …..<számú>)/…..<év>(……<hónap>…..<nap>) határozata (a tárgy megjelölése)-ról/ről, {a határozat címe}.  A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint intézményvezető lehet.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

(4) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5) A Képviselő-testület határozatainak aláírására a 42. § (7) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A Képviselő-testület normatív határozatainak kihirdetésére a 42. § (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

45. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy(ek) köteles(ek) végrehajtani.

(2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.

(3) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(4) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(5) A jelentést a lejárt határidőtől számított 5 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz.

(6) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(7) A határozatot - a képviselő-testületi ülést követő 5 napon belül - a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

46. § A bizottságok által, átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 45. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által megbízott felelőst kell érteni.


A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve


47. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és az ülésen készült jegyzet alapján jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával.

 (2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző  a szervezési előadó útján gondoskodik. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, valamint a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat az Mötv. 52. §-a tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívót,

b) a Képviselő-testület ülésén felvett jelenléti ívet,

c) a megtárgyalt előterjesztések hiteles példányát,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e)  név szerinti szavazásról a 36. § (2) bekezdése alapján készült  névsort,

f) a 30. § (4) bekezdés szerint érintett írásbeli nyilatkozatát,

g) a képviselői írásbeli indítványokat,

h) a képviselői írásbeli hozzászólásokat,

i) a képviselői felvilágosítás-kérést.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a (1-3) bekezdés előírásai vonatkoznak.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak és - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével- az Aszód  Városi  Kulturális Központnak.

(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Titkárságán betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. Az eredeti jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(8) A zárt ülés anyagába az ülésen jelenlévő személyeken kívül más személy nem tekinthet be.

(9) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvek egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések jegyzőkönyvezésére  az e rendeletben foglalt  eltérésekkel alkalmazandók.


V. fejezet


A Képviselő-testület bizottságai


Állandó bizottságok


48. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A Képviselő-testület bizottságai a Képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható,  egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

49. § (1)[3] A Képviselő-testület három állandó  bizottságot hoz létre.

(2)[4] A bizottságok elnevezése és létszáma:

a) Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő, 3 Képviselő-testületi tag és 2 nem Képviselő-testületi tag,

b) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 Képviselő-testületi tag és 2 nem Képviselő-testületi tag,

d) Városfejlesztési, Művelődési, Oktatási és Sport Bizottságlétszáma: 7 fő, 4 Képviselő-testületi tag és 3 nem Képviselő-testületi tag.

(3) A bizottság tagjaira és   elnökére a polgármester tesz javaslatot. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.

(4) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. A bizottság nem képviselő

tagja csak egy állandó bizottságba választható. Az állandó bizottságok tagjainak névsorát  a 5. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság Képviselő-testületi tagjainak és nem Képviselő-testületi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(6) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben a bizottsági üléseken huzamosabb ideig - 6 alkalommal -  folyamatosan nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.  

(7) A bizottság tagja a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll, a tudomására jutott információkat előny szerzésére és hátrány okozására nem használhatja, annak még a látszatát is elkerüli.

(8) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(9) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, titkos szavazásra,  zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(10) A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – három fős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a titkos szavazást szavazólap alkalmazásával bonyolítja le.

(11) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Polgármesteri Hivatal ügykör szerint illetékes belső szervezeti egysége látja el. A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért és a döntések nyilvántartásáért a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Titkársági Osztálya [5] a felelős.

50. § (1) A bizottsági tagság megszűnik:

a) a bizottsági tag lemondásával,

b) a bizottsági tag Képviselő-testület általi visszahívásával,

c) a bizottság megszűnésével,

d) a bizottsági tag halálával.

(2) A bizottság elnökének visszahívására a polgármester, a bizottság tagjának visszahívására a bizottság elnöke tesz javaslatot a Képviselő-testületnek. A visszahívásról – az új bizottsági tag egyidejű megválasztásával – a Képviselő-testület  dönt.

51. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

a) kezdeményezi, előkészíti a Képviselő-testület döntéseit,

b) szervezi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

c) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

d) állást foglal a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről,

e) ellátja a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A Képviselő-testület a 6. mellékletben  határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, ügyrendjét, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(3) Indokolt - elsősorban sürgős esetben - a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását a Képviselő-testület ülésén  szóban  kell  ismertetni.

(5) A bizottságok tevékenységükről a megbízatásuk időtartama alatt egy alkalommal beszámolnak.

(6) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület dönt.

52. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke a Polgármesteri Hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(2 ) A bizottság elnökét távolléte, akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli  hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt és a hozott döntéseket. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

53. § (1) A bizottság munkaterv alapján működik, üléseit ez alapján, de szükség szerint is tartja. A bizottság elnöke  az ülést a testületi ülést megelőző legalább 3 napon belül hívja össze. 

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

a) a Képviselő-testület kezdeményezésére,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester  indítványára,

d) a bizottsági tagok legalább egyharmadának  a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,

e) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság elnöke  az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőző 3 nappal ki kell küldeni a bizottság tagjainak. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre a www.aszod.hu    weboldal felületén. Indokolt, sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése e-mailen történik. Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A  bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, akadályoztatása esetén  az alpolgármestert,  valamint a jegyzőt legalább 3 munkanappal korábban, rendkívüli ülés esetén, soron kívül értesíteni kell.

(6) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az  alpolgármestert,  a jegyzőt, aljegyzőt. A Polgármesteri Hivatal osztályvezetői tanácskozási joggal vesznek részt, a szakterületük szerint illetékes bizottság ülésén. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható. 

(7) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(8) [6]  A települési  értéktár bizottság tekintetében a bizottság működésére, döntéseire és dokumentumaira  vonatkozó szabályok a települési értéktár bizottság működési szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandók, amelyet e rendelet 11.  melléklete tartalmaz.

54. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák, az ülésről egy jegyzőkönyv készül feltüntetve az együttes ülés tényét.

(3) A bizottság döntéshozatalából történő kizárására a képviselői kizárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatainak végrehajtását, ha azok ellentétesek a Képviselő-testület döntésével, vagy sértik az Önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.


Ideiglenes bizottságok, munkacsoportok, tanácsadó testületek


56. § (1) A Képviselő-testület - esetenként - az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak Képviselő-testületi tag lehet. A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. § (1) A Képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a Képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A munkacsoportnak elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

58. §  (1) A Képviselő-testület tanácsadó testületeket hozhat létre. A Képviselő-testület tanácsadó testületei előkészítő, véleményező, javaslattevő és szervező feladatokat ellátó – a képviselői-testület által döntési jogkörrel fel nem ruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szakmai műhelyek.

(2) [7] Hatályon kívül helyezve.

 (3) A tanácsadó testületek általános feladatai:

a) Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és stratégiák, koncepciók kidolgozásában, előkészítésében,

b) A tanácsadó testület – a feladatkörében – segíti a Képviselő-testület döntéseinek megalapozását, figyelemmel kíséri és véleményezi a döntések végrehajtását. A polgármester határozza meg azokat az ügyeket, témákat, amelyeket a tanácsadó testület megtárgyal.

(4) A tanácsadó testületek szervezeti felépítését a 10. melléklet tartalmazza.


VI. fejezet


POLGÁRMESTER,  ALPOLGÁRMESTER,  JEGYZŐ,  ALJEGYZŐ


A polgármester


59. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

a) A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1.  melléklete tartalmazza.

b) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(3) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a jogszabályi keretek között meghatározza az illetményét.

(4) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(5) Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

60.§  (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját

b) összehívja és vezeti a testület üléseit

c) képviseli az Önkormányzatot

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

f) ellátja a Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket

g) szükség szerint gyakorolja a Mötv. 68.§ (1)-ben biztosított jogkörét, hatáskörét.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottságok összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

61. § (1) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol. A jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában az osztályvezetők körében a polgármester egyetértése szükséges.

b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjére.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

62. § (1) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(2) Kapcsolatot tart a parlamenti pártokkal, az egyházakkal és a felettes szervekkel.

(3) Ápolja az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a Képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő ülésén.

(4) Elősegíti az önkormányzati munka nyitottságát, a lakossági- és sajtótájékoztatást.

(5) A polgármester előre egyeztetett időpont szerint fogadóórát tart  hivatali helyiségében.

63. § (1) A polgármester az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok keretein belül, a jelen rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott szabályok alapján és értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testület. Az értékhatár esetleges változtatásáról a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt.

(2) Működési kiadásokra vonatkozóan az egyes szakfeladatok, illetve feladatok között a jóváhagyott előirányzatokon belül engedélyezhet átcsoportosítást. Új feladatokra csak a források egyidejű megjelölésével, illetve az általános tartalék 10 %-os felhasználásáig engedélyezhet átcsoportosítást.

(3) Felhalmozási célú előirányzatok esetében a Képviselő-testület által már jóváhagyott fejlesztési feladatok és felújítási célok előirányzatai között átcsoportosításokat engedélyezhet, esetenként 2  millió forintos összeghatárig.

 (4) Gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök biztonságos lekötéséről  az elérhető legkedvezőbb hozama biztosítása mellett.

(5) Dönt bármely testületi döntés pénzügyi-gazdasági kihatásainak végrehajtásáról.

64. § A Képviselő-testület  határozatával a polgármester munkájának elismerésére évente a 2011. évi CXCIX. törvény 225/H. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű jutalmat állapíthat meg a 60.-63. §-okban meghatározott feladatok teljesítésének értékelésével a közmeghallgatás valamint az Önkormányzat adott évi gazdálkodásának éves költségvetési beszámolója tárgyalásakor.

65. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

a) az Önkormányzat vagy intézményei által, vagy az Önkormányzat közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos  kérdésben,  amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg,

b) a döntés halasztása a Képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, vagy előny elmulasztását eredményezné.

(3) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreinek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester pecsétje: "Aszód város Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.


Az alpolgármester


66. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban vagy főállásban tölti be tisztségét a Képviselő-testület döntése szerint, és a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2)  A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára, minősített többségű, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a polgármester javaslatára jogszabályi keretek között meghatározza az illetményét,  az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) Az alpolgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.

(5) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese, tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármester feladat és hatáskörét. A feladatmegosztás – az általános helyettesítést kivéve – önálló hatáskört nem keletkeztet, egyedi hatósági ügyekben az alpolgármester utasítást nem adhat.

(6) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörben gyakorolja.

(7) [8] Az alpolgármester feladatát a polgármester határozza meg a Képviselő-testülettel, így különösen az Mötv.-ben, illetve a jelen rendeletben szabályozott helyettesítési feladatok mellett a polgármester megbízása alapján és irányítása mellett az alpolgármester az önkormányzati fenntartású  intézmények irányításával, ellenőrzésével, fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat lát el. Felügyeli a lakosság közművelődési kezdeményezésének, önszerveződéseinek, kulturális céljainak támogatására irányuló döntések előkészítését.  Közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának támogatása, pályázatok figyelése

(8) Az  alpolgármester munkájának elismerésére jelen rendelet polgármesterre  vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) [9]Az alpolgármester előre egyeztetett időpont szerint fogadóórát tart  hivatali helyiségében.

 (10) Az  alpolgármester pecsétje: "Aszód város Alpolgármestere" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.


A jegyző és az aljegyző


67. § (1)  A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a)  előkészíti a Képviselő-testület  és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület  és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)  a Képviselő-testület  elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát elvégzi,

d)  tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület  és a bizottságok ülésén, rendszeresen részt vesz az Ügyrendi Bizottság ülésein,

e)  a Képviselő-testületi ülésen  az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f)  gondoskodik a Képviselő-testület  és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről,

g)  évente beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal munkájáról.

(4)  A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

a)  kezdeményezheti rendelet alkotását,

b)  elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(5) A jegyző további feladatai:

a)  vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi annak munkáját,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; kinevezéshez, bérezéshez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez és jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges,

c) gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai és személyi feltételek biztosításáról,

d) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai továbbképzéséről,

e) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

g) dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,

h) a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(6) A jegyző a hivatal ügyfélfogadási rendje szerint tart ügyfélfogadást.

(7) A jegyző köteles a Képviselő-testület  tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

68. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) [10]  Az aljegyző vezeti a Polgármesteri Hivatal jegyzői feladatokat ellátó belső szervezeti egységét a Hatósági és Titkársági Osztályt.

(3) Az aljegyző tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület  és a bizottságok ülésén, rendszeresen részt vesz a Várpsfejlesztési Művelődési-  Oktatási és Sport Bizottság ülésein.

(3)  A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(4)[11]  Hatályon kívül helyezve.


VII. fejezet


A Polgármesteri Hivatal


69. § (1) A Képviselő-testület Aszódi  Polgármesteri Hivatal  elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát – mely tartalmazza a belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét – a jegyző javaslatának figyelembevételével készült polgármesteri előterjesztés alapján a Képviselő-testület fogadja el.

(2) A Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételnek biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Polgármesteri Hivatal feladata az Önkormányzat működtetésével, az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(4) A Polgármesteri Hivatal munkamegosztási megállapodás alapján gondoskodik az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(5) A Polgármesteri Hivatal minden év augusztus 20-át megelőző öt héten belül, egybefüggő három hetes időszakban, valamint minden év decemberének utolsó két hetében, az ünnepekhez igazodóan igazgatási szünet miatt zárva tart. Az igazgatási szünet pontos időpontját a Képviselő-testület minden naptári évben külön döntéssel állapítja meg és erről a nyilvánosságot a helyben szokásos módon értesíti.


VIII. fejezet


Társulások


70. § (1) A szabad társulás alkotmányos alapelve alapján Aszód Város  Önkormányzat más helyi önkormányzattal szabadon társulhat. A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv.87-95.§. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását a 8. melléklet tartalmazza..

71. § (1) A Képviselő-testület feladatainak ellátása során – kölcsönös érdekek figyelembevételével – együttműködik  a megye településeinek önkormányzataival.

(2) A Képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a Képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.


IX. fejezet


Az önkormányzat gazdasági alapjai


Az Önkormányzat vagyona


72. § (1) A helyi Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-a tartalmazza.


Az Önkormányzat költségvetése


73. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet és az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló belső szabályzat, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A jegyző készíti elő – a Polgármesteri Hivatal érintett osztályaival -  az Önkormányzat költségvetését. A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat. Ennek keretében

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos és célszerű megoldásának alternatíváit,

c) egyeztetni kell az igényeket, célkitűzéseket a lehetőségekkel és ennek alapján a kell sorrendiséget meghatározni.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.

(4) Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény, az önkormányzati költségvetési rendelet és az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló belső szabályzat tartalmazza.

(5) Az  Önkormányzat a gazdálkodásról éves beszámolót készít és elfogadásáról zárszámadási rendeletet alkot.

(6) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben és az Önkormányzat gazdálkodásáról  szóló belső szabályzatban foglaltak az irányadók.


Az Önkormányzat gazdasági programja


74. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv.116.§-ában meghatározott tartalommal fogadja el. A gazdasági programot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy a meglévő programot felülvizsgálja a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján.

(2) A gazdasági programmal szemben támasztott követelmények:

a) jelezze a fő fejlesztési irányokat a sorrendiség meghatározásával,

b) külön jelenítse meg a vagyon- és költséggazdálkodást.

(3) A program végrehajtásáról a Képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a Képviselő-testület megbízatása alatt két ízben be kell számolni.

(4) Az Önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a város honlapján közzéteszi.


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


75. §  (1) A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen

a) jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az évközi, az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b)  Beszedi az Önkormányzat saját bevételeit.

d) Gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e) Biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az Önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.

f) Biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, vezeti a teljes körű vagyonnyilvántartást.

g) Elkészíti az Önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) Az Önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak és az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről. .

(3) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott – önállóan működő - intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.


Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


76. §  (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével.

(4) Az Önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(5) Az Önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjedő pénzügyi ellenőrzést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a látja el.

(6) A jegyző az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a  Galga-menti Önkormányzatok Társulása (2193 Galgahévíz, Fő út 143.)  útján gondoskodik.

(7)  Az Önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(8)  Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

a) ellenőrzést végeznek a Képviselő-testület hivatalánál az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,

b) ellenőrzést végezhetnek az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, valamint az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.


X. fejezet


Törvényességi felügyelet


77. § Aszód Város Önkormányzata törvényességi felügyeletét a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.


XI. fejezet


HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT(OK)


78. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az Önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.


XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


79. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Aszód Város Önkormányzata helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 22/2011.(X.28.), a 13/2012.(IV.27.), a 19/2012.(VII.1), a 26/2012.(IX.21), a 6/2013.(II.29.) valamint a 13/2014. (X. 22.) önkormányzati rendeletekkel módosított 5/2011.(III.1.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 22/2012.(IX.7.) önkormányzati rendelet.


Aszód, 2015. február 6.


Sztán István sk.                                                                                              Dr. Bóta Julianna sk.

polgármester                                                                                                                  jegyző


Záradék: a rendelet 2015. február 6. napján kihirdetve.

Dr. Bóta Julianna sk.

jegyző






[1]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[2]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[3]

 Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 3. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[4]

  Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 3. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[5]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 6. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[6]

  Megállapította a 15/2016. ( XI. 18. ) rendelet 1. §. Hatályos: 2016. XI. 18-tól.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (X.30. ) önkormányzati rendelet  7. §, hatálytalan 2019. október 30. 18.00 órától.

[8]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[9]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[10]

Megállapította a 19/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. §, hatályos 2019. október 30. 18.00 órától.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 18. ) rendelet 4. §-a, hatálytalan 2016. XI. 18-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek
712.06 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!