nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 23/2007. (X.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-10-22 - 2017-06-30
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 23/2007. (X.1.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 54.§ (1)-(3) bekezdéseiben és az 58.§ (1)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazások alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól a következő rendeletet alkotja. 


I. fejezet

A rendelet hatálya


1.§


(1) E rendelet hatálya a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatóak.


(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2004.(V.28.) Ör. (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 


2.§


(1) A Képviselő-testület lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogait, - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozók kivételével - az R.-ben meghatározott értékhatárokhoz kötött átruházott hatáskörük alapján 

a) a Polgármester és

b) a Pénzügyi Bizottság (PB) gyakorolja.


(2) A PB a jogkörét a polgármester egyetértésével és ellenjegyzésével gyakorolja.


(3) [1]


3.§


Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésével, fenntartásával megbízott üzemeltető (a továbbiakban: üzemeltető) az R.-ben meghatározottaknak megfelelően a döntések előkészítésével, végrehajtásával és az ingatlanvagyon üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat végzi. 


II. fejezet

A lakások elidegenítésének szabályai


4.§


(1) Ezen rendelet hatálya alá tartozó lakásokat bérlő által lakott formában, vagy üres, beköltözhető állapotban lehet értékesíteni.


(2) Az Önkormányzati tulajdonban álló lakások

a) a bérlő számára, vagy

b) árverés, vagy

c) vevőkijelölés útján

idegeníthetők el.


5.§


Amennyiben az érintett lakás olyan ingatlanon fekszik, amelyre vonatkozóan a helyi építési szabályzat és szabályozási terv telekalakítást irányoznak elő, vagy a terület felhasználása a városrendezési tervek szerint megváltozna, továbbá ha az épület, amelyben a lakás van műemléki védettség alatt áll, vagy életvédelem célját szolgálja, csak az illetékes hatóságok hozzájárulásával, a vonatkozó jogszabályok szerint lehet elidegeníteni, az elidegenítésre történő kijelöléshez pedig a VFÜB és GVTB előzetes véleményét ki kell kérni.


6.§


(1) Ha az eladó lakáshoz telek is tartozik, annak nagysága - a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel - nem haladhatja meg az érvényes övezeti besorolásnak megfelelő minimális telekhányadot. A teleknagyság meghatározása során a kerület Főépítészének nyilatkozata szükséges.


(2) Ha az értékesítendő ingatlan műszaki megosztása lehetséges, az önkormányzati tulajdonban visszamaradó beépítetlen telekrészt le kell választani és önálló ingatlanként kell kezelni.


(3) A minimális teleknagyságot meghaladó, önállóan beépíthető önkormányzati rész eladásáról szóló döntés esetén a telek vételára a teljes forgalmi érték.


7.§


(1) Az Állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra az Ltv. 49.§-ában meghatározott személyeket, a rendelkezés alapján más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

Ezek a személyek

a./ a bérlő,

b./ a bérlőtársak egyenlő arányban,

c./ a társbérlő (az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában), továbbá

d./ az a-c./ pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyeneságbeli rokona, valamint örökbefogadott gyermeke.


(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c./ pontjában említett arányban kell figyelembe venni.


8.§


Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas, vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni, a SZEESB előzetes véleményének a figyelembevételével.


Elidegenítés a bérlő javára


9.§


(1) A vételár megállapításának alapja az ingatlan forgalmi értéke.


(2) A forgalmi érték meghatározása során figyelembe kell venni különösen az épület településen belüli fekvését; az épületben lévő lakások számát, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyságát; az épület felszereltségét, műszaki állapotát, építése, és a felújítása óta eltelt időt, a lakás alapterületét és komfortfokozatát, a lakottság tényét.


(3) Csökkenteni kell az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékét a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő által végzett és a bérbeadó által meg nem térített, a lakásra fordított forgalmi értéket növelő beruházások, továbbá a bérlő által megfizetett bérleti jog ellenértékének, valamint a szerződéses biztosítéknak a megfizetett összegével. A forgalmi érték meghatározása során figyelembe vett körülményeket a vásárolni szándékozó bérlővel közölni kell.


(4) A vételár (1)-(3) bekezdések alapján történő megállapítására, a 2.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Polgármester, vagy a PB jogosult.


10.§


(1) Ha a lakást a 7.§-ban meghatározott elővásárlási joggal rendelkező bérlő (továbbiakban: jogosult) vásárolja meg, a vételárat az Ltv. 52.§-ában előírtak szerint kell megállapítani úgy, hogy abból a bérlő által megfizetett bérleti jog ellenértékét is le kell vonni.


(2) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - részletfizetési kedvezményt kell adni.


(3) Részletfizetés esetén az Ltv. rendelkezésének megfelelően a vételár 20%-át kell az adásvételi szerződés megkötésekor megfizetni. A jogosult kérelmére részére 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Az első vételárrészlet befizetése után a fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.


(4) Ha a jogosult

a.) a szerződés megkötésekor, vagy az azt követő 90 napon belül a vételárat egy összegben megfizeti, úgy a vételár az (1) bekezdés szerinti vételár 80%-a,

b.) részletfizetéses vásárlás esetén a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a vételárhátralék 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.


(5) [2]


(6) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételár hátraléka kifizetésénél a jogosult az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételár hátralékra a Ptk. szerinti ügyleti kamatot köteles fizetni.


11. §


(1) A döntését követően az eladó a jogosult részére 60 napon belül köteles a vételi ajánlatot megküldeni.


(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a lakóingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, stb.),

 - a lakóingatlan tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

 - a lakóingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

 - tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,

 - a fizetési feltételeket,

 - a vásárlásra való jogosultság feltételeit,

 - tájékoztatást a tulajdonosra háruló kötelezettségekről és várható terhekről.


(3) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétől számított 60 napig tart. Ha a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, úgy a lakás kívülálló személynek a jelen rendelet rendelkezései alapján forgalmi értékben, a feltételek fennállása esetén az e rendelet 8.§-ában foglaltak szerint értékesíthető. 


12. §


A szerződés alapján a vevő tulajdonjogának bejegyzéséről az eladó gondoskodik. 


Árverés útján történő értékesítés


13.§


(1) Az értékesítésre kijelölt, üres, beköltözhető, vagy elővásárlási jogával élni nem kívánó és a Ltv. 50. §-a szerint az értékesítéshez hozzájáruló bérlő által lakott lakás árverés útján kell elidegeníteni.


(2) Árverés útján lehet értékesíteni a jogcím nélkül lakott lakásokat.


(3) Az árverési alapár a forgalmi értékkel azonos. Az árverési alapárat a 2.§ (1) bekezdése szerinti elidegenítésre jogosult határozza meg.


(4) Az árverésre történő jelentkezés módját és feltételeit árverési hirdetményben kell meghatározni.


(5) [3]


14.§


(1) Az eladó köteles az árverés nyertesével szerződést kötni.


(2) Ha a vevő az árveréstől számított 8 napon belül nem köt adásvételi szerződést, az árverési biztosítékot elveszíti.


(3) Eladó köteles lehetőséget biztosítani a második legtöbbet ígérő árverési vevő számára, hogy a nyertes visszalépése esetén 15 napon belül szerződést kössön az általa felajánlott vételár mellett.


(4) Az értékesítés meghiúsulása esetén új árverési hirdetményt kell közzétenni. A megismételt árverésen a szerződéskötést megtagadó árverési vevő nem vehet részt.


(5) Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár - a rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.


(6) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.


(7) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat az R. 2. számú függeléke tartalmazza. 


Vevőkijelölés


15.§


(1) A döntésre jogosult az árveréstől eltekinthet, ha

a.) az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja - adottságai miatt más részére nem lehet értékesíteni -, vagy

b.) a lakás elidegenítésére és hasznosítására lefolytatott árverési eljárás legalább két alkalommal sikertelen volt.


(2) A tulajdonos köteles a döntés meghozatala előtt 3 hónapnál nem régebbi, értékbecslő által készített szakvéleményt beszerezni.


(3) Az ajánlattevő részére a (2) bekezdésben említett - értékbecslésben szereplő - forgalmi értékek számított középértékének megfelelő összeget kell vételárként megjelölni. A közléstől számított 8 napon belül az ajánlattevőt nyilatkozatni kell arról, hogy a vételárat elfogadja, s ezzel egyidejűleg az értékbecslés költségének megfelelő összegű szerződéskötési biztosítékot fizet.


(4) A döntésről való értesítést követően a vevő 15 napon belül köteles aláírni az adásvételi szerződést, mely határidő jogvesztő.


(5) A szerződéskötési biztosítékot az ajánlattevő elveszíti, ha a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében bekövetkezett ok miatt hiúsul meg. Az ajánlattevő részére a szerződéskötési biztosíték visszajár, amennyiben a tulajdonos érdekkörében bekövetkezett ok miatt hiúsul meg a szerződéskötés.


Lakások tulajdonjogának cseréje


16. §


(1) Önkormányzati tulajdonú lakás másik lakóingatlanra, építési telekre, vagy azok tulajdoni hányadára történő cseréjéről a GVTB - és ha meghatározott célt szolgál az illetékes bizottság - előzetes állásfoglalása alapján a 2.§ (1) bekezdése szerinti jogosult dönt.


(2) Csere esetén mind az önkormányzati lakásról, mind annak ellenértékét képező ingatlanról két különböző értékbecslő által készített - 3 hónapnál nem régebbi - értékbecslést kell beszerezni. Az értékbecslés díját a cserélő felek egyenlő arányban viselik.


(3) Az értékkülönbség kiküszöbölésére a felek készpénzfizetésben is megállapodhatnak.


(4) Önkormányzati tulajdonú lakás cseréje esetén a 15.§ (3)-(5) bekezdésekben rögzítettek megfelelően alkalmazandóak.


III. fejezet

A helyiségek elidegenítése


17. §


(1) Csak az a helyiség idegeníthető el, amelynek eladásáról a 2.§ (1) bekezdése alapján döntésre jogosult - Polgármester, PB, vagy a Képviselő-testület – döntött. A döntés előtt a GVTB véleményét ki kell kérni.


(2) A lakásállományból kivett, gazdaságosan bérbe nem adható, illetve korábban nem, vagy csak raktározási céllal bérbe adott, kis alapterületű (40 m2-t meg nem haladó), közvetlen közterületi megközelítéssel nem rendelkező helyiség, illetve az Önkormányzat tulajdona alapján, a közös tulajdonból az Önkormányzatot megillető tulajdoni hányad eladásáról a Polgármester dönt.


18.§


(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségek értékesítése esetén a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.


(2) A helyiség vételára megegyezik a forgalmi értékkel, melyet a felek által a szerződésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni.


19.§


A helyiségek elidegenítése során az e fejezetekben nem szabályozott kérdésekben a lakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.


IV. fejezet


20. §[4]


21.§ [5]


V. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések


22.§


(1) E rendelet 2008. január 1. lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 41/2000.(XII.18.) Ör. sz. rendelet, valamint az azt módosító 6/2003.(IV.28.) Ör. sz. rendelet, a 9/2006.(III.7.) Ör. sz. rendelet.



[1]

Hatályon kívül helyezte a 21/2009. (IX.16.) ör. rendelet 5.§-a, hatályos 2009. október 1-jétől.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 21/2009. (IX.16.) ör. rendelet 5.§-a, hatályos 2009. október 1-jétől.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 21/2009. (IX.16.) ör. rendelet 5.§-a, hatályos 2009. október 1-jétől.

[4]

Az alcímmel együtt hatályon kívül helyezte a 21/2009. (IX.16.) ör. rendelet 5.§-a, hatályos 2009. október 1-jétől.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 21/2009. (IX.16.) ör. rendelet 5.§-a, hatályos 2009. október 1-jétől.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!