nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-08-30 - 2019-02-26
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Tényő Község Helyi Építési Szabályzatáról

Tényő község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) és (4), továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban: OTÉK) kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Tényő Község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét.


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása


1. §

(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Tényő község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.


Szabályozási elemek


2. §

(1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre,

b) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal),

c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek),

d) területfelhasználási módok határa,

e) építési övezet határa,

f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa,

g) 10 éven túli szabályozási vonal,

h) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa,

i) készítendő részletes szabályozási terv határa,

j) építési hely határa,

k) építési vonal,

l) belterületi határ.

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek

a) irányadó szabályozási vonal, b) irányadó telekhatár,

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel történhet.

(5) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2; SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot, ill. kialakult méreteket jelenti. 1. oldal Építési engedélyhez kötött tevékenységek


3. §

-

(Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)



II. FEJEZET

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

Övezeti besorolások


4. §

(1) A szabályozási és övezeti terv Tényő közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja.


1. táblázat

Megnevezés Rajzi jel

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

falusias lakó L f

Vegyes területek

településközpont vegyes V t

Gazdasági területek

ipari terület G ip kereskedelmi –szolgáltató G ksz

Különleges területek

sport és szabadidős tevékenység területe K sp

temető K t

pincesor K ps

halastó K ht

hulladékudvar K hu

homokbánya K hb

honvédségi terület K ho

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek

kiszolgáló út KÖ

települési gyűjtőút KÖ gy

gyalogút KÖ gya

településközi út KÖ t

állami mellékút KÖ ám

közlekedési zöldterület KÖ z

Erdőterületek

gazdasági célú erdő E g

Védőerdő / védett erdő E v

Zöldterületek közpark Z kp

fásított terület Z ft

Közösségi zöldfelület Z kz

Mezőgazdasági területek

szántó terület M sz

rét, legelő terület M r

kert terület M k

szőlőművelésű terület M szm

Vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás V


Közterület-rendezési terv


5. §

(1) A közterület-rendezési terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését,

b) magassági és keresztmetszeti méreteit,

c) a közműhálózat kialakítását,

d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket,

e) a berendezéseket, utcabútort,

f) a burkolatokat,

g) a köz- és díszkivilágítást,

h) a terület kertépítészeti kialakítását,

i) a közlekedést és parkolást,

j) az egyéb településképi követelményeket.

(2) Közterület-rendezési tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén.

(3) Új beépítésű területen történő közterület-alakítás esetén minden esetben közterület-rendezési terv készítendő.

(4) A közterület-rendezési tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével.

(5) A közterület-rendezési terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.


A telekalakítás szabályai


6. §

(1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet) megfelelően végezhető.

(2) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(3) A TH-04-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz tartozó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik.


A létesítmények elhelyezésének szabályai


7. §

(1) Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet, az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3) Ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36. §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli

a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron,

b) dél-kelet–észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron,

c) észak-kelet–dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron,

d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve, vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

(7) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)

(8) Az újonnan beépítésre kerülő volt vízállásos terület (382 hrsz.) beépítése előtt vízügyi és talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és az abban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(9) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ- 1/4 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

(10) A vonatkozó jogszabályban (100/1999. (XII.10) OGY. határozat) meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.


A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések


8. §

(1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.

(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő terület-felhasználás határától legfeljebb 20 méter eltérés engedélyezett.

(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg

a) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét,

b) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

(10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.


A közművekre vonatkozó rendelkezések


9. §

(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(16) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.

(18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(19) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.


III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Művi értékvédelem


10. §

(1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a településen a következők.

- Népi lakóház Domb u. 14. 325 hrsz.

- Népi lakóház Hentes u. 8. 1196 hrsz.

- Népi lakóház Kétsor u. 1. 276 hrsz.

- Népi lakóház Kétsor u 18. 256 hrsz.

- Népi lakóház Petőfi u. 73. 1204 hrsz.

- Népi lakóház Táborvölgyi u. 2. 1370 hrsz.

- Népi lakóház Táborvölgyi u. 19. 1826 hrsz.

- R. k. plébániatemplom (barokk, Anno: 1753) 667 hrsz.

(2) A műemléki környezet határát a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 szabályozási tervlapjai jelzik.

(3) Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok.

- Győri u. 47. (670 hrsz.) plébánia,

- Árpád u. 64. (1407 hrsz.), népi lakóház,

- Árpád u. 66. (1408 hrsz.), népi lakóház,

- Árpád u. 72. (1411 hrsz.), népi lakóház,

- Árpád u. 82. (1416 hrsz.), népi lakóház

- Árpád u. 118. (1436 hrsz.), népi lakóház

- Táborvölgyi u. 11. (1974 hrsz.) népi lakóház,

- Fő u. 19. (96 hrsz.) népi lakóház

- Fő út. 116/2 hrsz. kápolna

- Rigácsi u. 27 (168 hrsz.), népi lakóház

- Rigácsi u. 32. (174/3 hrsz), népi lakóház

- Külső sor 2. (306 hrsz.), népi lakóház

- Külső sor 10. (296 hrsz), népi lakóház,

- Külső sor 14. (292 hrsz), népi lakóház,

- Külső sor 18. (287 hrsz.), népi lakóház,

- Kétsor u. (239/1 hrsz), népi lakóház,

- Kétsor u. 4. (265 hrsz), népi lakóház,

- Kossuth L. 21. (286 hrsz), népi lakóház,

- Petőfi Sándor u. 68 (1186 hrsz), népi lakóház,

- Petőfi Sándor u. 69 (1188/2 hrsz), népi lakóház,

- Petőfi S. u. kereszt,

- Hentes u. 12. (1209 hrsz), népi lakóház,

- Hentes u. 10. (1208 hrsz), népi lakóház,

- Hentes u. 13. (1223 hrsz), népi lakóház,

- Hentes u. 6. (1195 hrsz), népi lakóház,

- Róka u. 9. (1171 hrsz), népi lakóház

- Róka u. 4. (1146 hrsz), népi lakóház

- Róka u. 5. (1147 hrsz), népi lakóház

- Róka u. 8. (1166 hrsz), népi lakóház

- Erdész sor 1166 hrsz, fakereszt fém korpusszal

- Győri u. 74/1 hrsz., kőkereszt fém korpusszal

- Győri u. 667. hrsz. kőkereszt kő korpusszal

- Győri u. 667 hrsz, Nepomuki Szent János szobor

- Győri u. 666. hrsz, milleneumi kettős kereszt

- Győri u.-Petőfi u. kereszteződése 633/1 hrsz, kopjafa

- Árpád u. Szűz Mária szobor,

- Árpád u. – Radnóti M. u. kereszteződése, kő kereszt kő korpusszal,

- Szemerei u. 130 hrsz. fakereszt fém korpusszal,

- Petőfi u.633/1. hrsz. szobor,

- Petőfi S.-Erdész sor kereszteződése, fakereszt fém korpusszal

(4) A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni.

(5) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól, díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen, törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, a tetőhajlásszöge 38° és 45° között legyen, az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani, az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak, az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani, fa szerkezetű és fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak.

(6) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.

(7) Utcaképi védelemmel érintett területeken a (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni az épületek utcai homlokzatán.

(8) Magastetőkön az épület legalább 60%-át lefedő fő tetőidomon tetőhéjalásként csak a környezethez illeszkedő színű égetett agyagcserép alkalmazható. A fő tetőidomhoz kapcsolódó egyéb részeken korcolt fémlemez fedés is alkalmazható. (9) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.

(10) A tervezési területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók

a) 1. lelőhely: Sósos-ér balpartja, Helyrajzi számok: 059/14-19.

b) 2. lelőhely: Tó-domb. Helyrajzi számok: 069/44, 53, 54.

c) 3. lelőhely. Alsó-Irtások I. Helyrajzi számok: 086/15-22, 082/7, 8, 9, 10, 14, 18, 24.

d) 4. lelőhely. Szemerei út. Helyrajzi számok: 057/12-14, 059/14-18, 1769, 129/54-57.

e) 5. lelőhely. Szárhegy. Helyrajzi számok: 054/1.

f) 6. lelőhely. Várhegy. Helyrajzi számok: 0115/1, 4.

g) 7. lelőhely. Rigács. Helyrajzi számok: 172/1-6, 173, 049/4, 049/21.

h) 8. lelőhely. Katolikus temető. Helyrajzi számok: 770, 759/1, 763-766.

i) 9. lelőhely. Kölesföldi-dűlő I. Helyrajzi számok: 08/1; 06/12.

j) 10. lelőhely. Kölesföldi-dűlő II. Helyrajzi számok: 08/2-8.

k) 11. lelőhely. Kölesföldi-dűlő III. Helyrajzi számok: 02/5-15.

l) 12. lelőhely. Alsó-Irtások II. Helyrajzi számok: 082/23-24.

m) 13. lelőhely. Ér-dűlő. Helyrajzi számok: 069/11.

n) 14. lelőhely. Holló-major I. Helyrajzi számok: 021, 021/1-2.

o) 15. lelőhely. Holló-major II. Helyrajzi számok: 019/1.

(11) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.

(12) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály (2001. évi LXIV. törvény) értelmében a teljes tervezési területen lelet-bejelentési és lelet-beszolgáltatási kötelezettség érvényes.

(13) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.


Táj-és településkép védelem


11. §

(1) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, kivéve, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

(3) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4) Lakóterületeken belül az épület alaprajzi területének legalább 60 %-át lefedő fő tetőidom hajlásszöge 38-45 fok között legyen, és a már nagyrészt beépített tömbökben a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakult irányhoz.

(5) A tervezési területen belül a gazdasági területeket kivéve magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés 7. oldal színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető.

(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

(8) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)

(9) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(10) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(11) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(12) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(13) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(14) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(15) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(16) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.

(17) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület-tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.


IV. FEJEZET

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

Levegőtisztaság védelem


12. §

(1) A levegő védelméről szóló jogszabály (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani.

(2) A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály (4/2011. (I. 14.) VM rendelet) előírásait be kell tartani.

(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.


Zaj- és rezgésvédelem


13. §

„(1) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete) alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak

- zajtól védendő terület terület-felhasználási kategória

- Üdülőterület terület-felhasználási kategória

- Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű),
különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület - felhasználási kategória

- Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület - felhasználási kategória

- Gazdasági terület terület-felhasználási kategória

Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

(2) ) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete) alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak

- zajtól védendő terület terület-felhasználási kategória

- Üdülőterület terület-felhasználási kategória

- Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű),
különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület - felhasználási kategória

- Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület - felhasználási kategória

- Gazdasági terület terület-felhasználási kategória

A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.

(3) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete) alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak

- Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória

- Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória

- Különleges területek 4. terület-felhasználási kategória

- Gazdasági terület 4. terület-felhasználási kategória

A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.

(4) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklet) megállapított zajterhelési határértékeknek teljesülniük kell.

(5) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklet) megállapított emberre ható rezgés-terhelési határértékeknek teljesülniük kell.

(6) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(7) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.


A föld védelme


14. §

(1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály (43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet) előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítésre..

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.


A felszíni és a felszín alatti vizek védelme


15. §

(1) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani.

(2) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló jogszabály (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. számú mellékletében meghatározott minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető...

(3)A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló jogszabály (220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet, 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet) előírásait be kell tartani.

(4) A felszín alatti vizek védelméről jogszabály (219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet) előírásainak megfelelően be kell tartani.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály (220/2004.(VII.21) Korm. rendelet) által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.


Egyéb környezetvédelmi követelmények


16. §

(1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabályoknak (27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet) megfelelően gondoskodni kell.

(2) A település területén a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály (43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet) előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(3) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani.

(4) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban (16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, és 1/1986. ÉVM-EüM rendelet) foglaltakat be kell tartani.

(5) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.

(6) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.


Természetvédelem


17. §

(1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály (19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet) szerint az alábbiak: 086/3, 086/7, 088/C, 088/F, 10. oldal 092/1, 096/13, 098/5, 0100, 0103/5, 0105, 0107/4, 0108, 0109/7, 0111, 0117, 0120, 0121/1-2, 0129, 0130/3- 5, 0131-0132, 0134/3-4, 0135, 0136/1, 0138, 0139/1-2, 0140-0151.

(2) A NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 026/10-12, 026/13-19, 026/2, 026/20-27, 026/5-9, 032, 045, 049/7-8, 049/10, 049/16, 049/19, 049/66-76, 049/79-84, 049/93-129, 049/130-172, 049/190-192, 049/197-0198, 049/201-205, 050-051, 052/10-13, 052/2, 052/4-9, 053, 054/9-13, 054/15-16, 054/19-27, 055-056, 057/4-5, 057/7-8, 086/11, 086/6, 086/13-14, 086/16, 086/18-32, 086/34-48, 088/14, 088/17, 092/3-16, 096/5, 096/10, 096/19-23, 098/6-7, 0100, 0101/1, 0102, 0103/5, 0104-0106, 0107/2, 0107/4, 0108, 0109/4-5, 0109/7, 0110/4-6, 0111, 0115/3, 0117-0120, 0121/1-2, 0122, 0127/2, 0128, 0129, 0130/3-5, 0131, 0132, 0134/3-4, 0135, 0136/10, 0138, 0139/1-2, 0140, 0141/1-2, 0142-0150, 2101, 2102, 2104-2114.


V. FEJEZET

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

Pavilon jellegű építmények


18. §

(1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-rendezési terv alapján építhető.

(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-rendezési terv készítése nem szükséges.


Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás


19. §

(1) Közterületen önálló reklámberendezés csak közterület-rendezési terv alapján építhető.

(2) Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(3) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(4) Épületen 2 m2 befoglaló méretnél nagyobb reklám nem helyezhető el.

(5) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(6) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)

(7) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(8) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)

(9) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.


Kerítések


20. §

(1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthető.

(2) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.

(3) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

(4) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m madas drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.

(5) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.


Állattartás céljára szolgáló épületek


21. §

(1) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)


Egyéb épületek, építmények


22. §

(1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) A meglévő, az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek felújítása az alapterület növelése nélkül, magastető építésének lehetőségével megengedett.

(3) A meglévő, az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek bővítése a meglévő alapterület maximum 25 m2-es növelésével, magastető építésének lehetőségével megengedett.

(4) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(5) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.


VI. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


23. §

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja SZ: szabadonálló, O: oldalhatáronálló.

(4) Épületek elhelyezése: Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.

(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

(6) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.


Lakóterületek Falusias lakóterületek


24. §

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a lakóterületeket falusias lakóterületekre bontja.

(2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ- 1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(3) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál

(4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(5) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni

(6) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető – kivéve a 2. táblázat táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a hiányos közművesítettség.

(8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16.§ szerint kell alkalmazni.

(9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

(10) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

(11) A TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 számú tervlapjain „ telek be nem építhető területe „ jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(12) A falusias lakóterületen részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:


2. táblázat Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagass ága Az építhető terepszint feletti szintek száma Szélesség (m) Mélysége (m) Területe (m2 ) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) L f-1 O 0,5 30 50 18 50 900 4,5 2 L f-2 O 0,5 30 50 14 50 700 4,5 2 L f-3 O 0,5 30 50 18 40 700 4,5 2 L f-4 O 0,5 30 50 14 40 560 4,5 2 L f-5 O 0,5 30 50 20 30 600 4,5 2 L f-6 O 0,5 30 50 20 40 800 4,5 2 L f-7 O 0,5 30 50 14 45 600 4,5 2 L f-8 O 0,5 30 50 K K 900 4,5 2 L f-9 O 0,5 30 50 18 60 1000 4,5 2 L f-10 O 0,5 30 50 16 40 800 4,5 2 L f-11 O 0,5 30 50 14 30 400 4,5 2 L f-12 O 0,5 30 50 K K K 4,5 2 L f-13 O 0,5 30 50 16 50 800 4,5 2 L f-14 O 0,5 30 50 16 35 600 4,5 2 L f-15 O 0,5 30 50 18 30 500 4,5 2 L f-16 O 0,5 30 50 20 70 1400 4,5 2 13. oldal L f-17 O 0,5 30 50 K 50 900 4,5 2 L f-18 O 0,5 30 50 25 50 1200 4,5 2 L f-19 O 0,5 20 60 16 70 1000 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-20 O 0,5 20 60 18 70 1200 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-21 O 0,5 20 60 20 50 1000 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-22 O 0,5 20 60 20 30 600 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-23 O 0,5 20 60 K K 1200 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-24 O 0,5 20 60 16 60 900 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-25 O 0,5 20 60 18 50 900 4,5 2 Hiányos közművesítettség L f-26 O 0,5 30 50 20 35 700 4,5 2 Hiányos közművesítettség


Vegyes területek Településközpont vegyes területek


25. §

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdésének figyelembe vételével.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Településközpont vegyes területen belül 700 m2 -nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A településközpont vegyes területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42. § alapján kell teljesíteni.

(6) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(7) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(8) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


3. táblázat Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagass ága Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) Az építhető terepszint feletti szintek száma Szélesség (m) Mélysége (m) Területe (m2 ) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) V t-1 O 1,0 40 40 - - 1000 7,5 3 V t-2 O 1,0 40 40 - - 700 7,5 3


Gazdasági területek


26. §

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a gazdasági területeket a) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági (G ksz), b) Ipari (Gip) területre bontja

(2) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.


Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek


27. §

(1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A G ksz jelű övezetekben meglévő, az előírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhető.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza.


4. táblázat Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagass ága Az építhető terepszint feletti szintek száma Szélesség (m) Mélysége (m) Területe (m2 ) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) G ksz-1 SZ 1,5 50 25 - - 2000 9,5 2 G ksz-2 SZ 1,5 50 25 - - 4000 9,5 2 G ksz-3 SZ 1,5 50 25 - - 6000 9,5 2


Ipari területek


28. §

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Amelyek már beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Ilyenek a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.

(2) Az ipari területen az OTÉK 20. § (2), (3) és (4) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) Az ipari területen az elő-, oldal- és hátsó kert mérete nem lehet kisebb 10 méternél.

(4) Az ipari területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(5) Az ipari területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(6) Az ipari területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(7) A G ip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(8) A G ip jelű övezetekben meglévő, az előírt építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók, de újabb ilyen építmény nem építhető.

(9) A gazdasági ipari területek esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(10) Az ipari területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


5. táblázat Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagass ága 16. oldal Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) Az építhető terepszint feletti szintek száma Szélesség (m) Mélysége (m) Területe (m2 ) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) G ip-1 SZ 1,5 30 40 - - 4000 9,5 2


Különleges területek


29. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket

a) Sport és szabadidős területek (K sp)

b) Temető (Kt)

c) Pincesor (Kps)

d) Halastó (Kht)

e) Hulladék udvar (Khu)

f) Hulladék sziget (Khsz)

g) Honvédségi terület (K ho)

(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ- 1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.


Sport- és szabadidős területek


30. §

(1) A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sport- és szabadidős területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervlapjai szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A sport- és szabadidős területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42. § alapján kell teljesíteni.

(4) A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A sport- és szabadidős területen a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

(7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


6. táblázat 17. oldal Építési övezet A beépítési intenzitást meghatározó mutatók Az építési telekre vonatkozó mutatók Az épületre vonatkozó mutatók Megjegyzés Övezeti jel Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) A kialakítandó új telek legkisebb Megengedett építménymagass ága Az építhető terepszint feletti szintek száma Szélesség (m) Mélysége (m) Területe (m2 ) Legkisebb (m) Legnagyobb (m) K sp-1 O 0,2 15 70 - - K 4,5 2 K sp-2 O 0,2 20 65 - - 4000 4,5 2


Temető területek


30. §

(1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály (145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet) betartása kötelező.


Pincesor területe


31. §

(1) A pincesor területén elsősorban a szőlő- és kertművelés tevékenységét szolgáló épületek építmények (présház, pince) helyezhetők el.

(2) A pincesor területén az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(3) A pincesor területén építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.

(4) A pincesor területén a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12- 16 § szerint kell alkalmazni.

(5) A pincesor területén a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot vagy a maximum 50 m2 -t.

(6) A pincesor területén a zöldfelület legkisebb mértéke minimum 80%.

(7) A pincesor területén a telek területe: kialakult vagy a rendezési terv szerint kialakítandó.

(8) Épületek elhelyezésének egyéb feltételei:

a) a pincefalu területén a pincék, présházak épületein csak az épületek stílusához illeszkedő előtető alakítható ki,

b) a területen a térbútorok létesítésekor ügyelni kell az igényes anyaghasználatra. Vasbetonból, betonból, műanyagból illetve teljes egészében fémből készült térbútorok nem helyezhetőek el, 18. oldal

c) az újonnan elhelyezésre kerülő épületek tetőgerincének iránya az adott pincesorban már kialakult szomszédos épületek tetőgerincek irányától nem térhet el,

d) az épületek tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen,

e) az épületek tetőhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban,

f) a területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetőek el,

g) homlokzatképző anyagok csak a hagyományosan kialakult felületek lehetnek.


Halastó területe


32. §

(1) A halastó területén csak a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények helyezhetőek el.

(2) A beépítettség legnagyobb mértéke a terület 3%-a. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m.


Hulladék udvar területe


33. §

(1) A hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény) előírásait figyelembe kell venni.

(2) A hulladékudvar területén a településen képződő inert és nagy ásványi anyag tartalmú bontási hulladék (Beton, téglatörmelék, aszfalthulladék) helyezhető el ideiglenes jelleggel.

(3) A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot. A legkisebb zöldfelület min, 20 %. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 méter, a beépítési mód oldalhatáron álló.

(4) A hulladéklerakóban összegyűlt hulladék elszállításáról gondoskodni kell a helyi hulladékgazdálkodási terven belül foglaltaknak megfelelően.

(5) A hulladék udvar területe esetében a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.


Honvédelmi területek


34. §

(1) A tervezési területen belül a honvédelmi területet (K ho) a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 számú külterületi szabályozási tervlapja tartalmazza.

(2) A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi célú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) A honvédelmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) A honvédelmi területen a beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az 40%-ot, a telek legkisebb mérete kialakultnak tekinthető. A megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,5.

(5) A honvédelmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A honvédelmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.


Homokbánya területe


35. §

(1) A bányászati terület a TH-03-02-16 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2 jelű tervlapján K hb jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.

(2) - (Tényő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (VIII.30.) számú önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte)

(3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el.

(4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.

(5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési- és közműterületek


36. §

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(13) A tervezési területen az útkategóriák alábbiak:

a) Országos mellékutak KÖ m,

b) Településközi utak Kö t,

c) Helyi gyűjtőutak KÖ gy,

d) Kiszolgáló utak KÖ,

e) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya.

A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

Jel Név Tervezési osztály jele Szab. szélesség  KÖ m Országos mellékút, összekötő út 8309 sz. közút B.IV.b.C. 15,5 – 20,0 m 83127 sz. közút B.V.c.B. 15,0 m Tét Pannonhalma tervezett összekötő út 30,0 m  KÖ t Településközi út K.V. Tényő-Sokorópátka tervezett K-Ny-i összekötő 0156 hrsz.-ú ut nyomvonalát felhasználva Tényő-Écs tervezett összekötő út Erdészsor és a 0124 hrsz út nyomvonalát felhasználva KÖ gy Gyűjtőút B.V. Győri út. 18,0-22,0 m Szemerei út 12,0-27,0 m  KÖ Külterületi kiszolgáló utak K.VI. Belterületi kiszolgáló út B.VI. Ady E. u. 19,5 m Árpád u. 18,5-19,5 m Dobó I. u. 16,5 m Domb u. 11,00 m Dózsa Gy. u. 12,5-13,4 m Hentes u. 9,0 m Ifjúság u 10,5-11,5 m Kossuth L. u. 15,5-18,3 m Munkás u. 14,5-16,0 m Petőfi S. u. 9,6-22,0m Radnóti M. u. 10,0-18,0 m Rákóczi F. u. 14,5 m Szabadság u. 12,0-13,5 m Rigácsi u. 12,3-16 m Táborvölgyi u. 9,0-25,0 m Erdészsor 8,0-11,0m Kétsor u. 13,5 m Külső sor u. 15,5-16,3 m  KÖ gya Gyalogutak 6,0 m

(12) Az egyéb közlekedési területek a következők: a) Közlekedési területen belüli zöldfelület: KÖ z. A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.


Zöldterületek


37. §

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a zöldterületeket a) Közpark (Z kp), b) Közösségi zöldfelület (Zkz), c) Fásított (Z ft) területre bontja.

(2) A zöldterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ- 1/3 és SZ-1/4 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.


Közpark


38. §

(1) A közpark területen az OTÉK 27. § (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(2) Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(3) A közparknak megközelíthetőnek kell lennie az OTÉK 27.§ (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(5) A közpark térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenítésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa) beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő épületek, építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.


Közösségi zöldfelület


39. §

(1) A közösségi zöldfelület a közparknál kevésbé igényesen kialakított zöldfelület, területen az OTÉK 27. § (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 mes építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(2) A közparknak megközelíthetőnek kell lennie az OTÉK 27.§ (2), (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.

(3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.


Fásított terület


40. §

(1) A fásított terület a olyan települési zöldfelületi elem mely, közvetlenül nem szolgálja a pihenés, a testedzés és egyég szórakozás létesítményeinek elhelyezhetőségét.

(2) A fásított területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

(3) Az övezetben beépítési tilalom van építményt elhelyezni nem lehet.


Erdőterületek


41. §

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

a) Védelmi (védett és védő) (E v),

b) Gazdasági (Eg) területre bontja.

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2 -t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.


Mezőgazdasági területek


42. §

(1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

a) M sz Szántóterület,

b) M r Rét és legelő területe,

c) M k Mezőgazdasági kert terület,

d) M szm mezőgazdasági halastó terület,

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2 -t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.

(4) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(5) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(6) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazdasági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel.

(7) A szántó és kert területeken épületek részleges közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(8) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(9) A mezőgazdasági szőlőművelésű területeken csak a szőlőművelés építményei (pince, présház) helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke nem haladhatja meg a terület 3 %-át. A megengedett legnagyobb építménymagasság max. 3,5 m lehet.


Vízgazdálkodási területek


43. §

(1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabályoknak megfelelően lehet.

(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási területek: a) Vízgazdálkodási terület (V).

(5) A vízgazdálkodási területeket a TH-03-02-21 munkaszámú tervdokumentáció S SZ-1/1, SZ-1/2, SZ- 1/3, SZ-1/4 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.


VII. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek


44. §

(1) Elővásárlási joggal érintett területek:

a) Közlekedés-fejlesztési célra, ahol a teleknek csak egy részét érinti az elővásárlási jog a TH-03-02-21 sz. tervdokumentáció SZ-1/1, SZ-1/2, SZ-1/3 és SZ-1/4 tervlapja szerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elővásárlási jogát gyakorolni.

(2) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


Alkalmazási rendelkezések


45. §

(1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe: Termőréteg vastagsága (cm) A zöldfelület számításnál figyelembe vehető arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%) 20 20 30 30 40 40 50 50 60 60 70 70 80 80 90 90 100 100

(3) A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.


Hatálybalépés


46. §

(1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tényő Község összevont rendezési tervéről szóló 2/1996. (I. 31.) Tényő Ör, az azt módosító 7/1998. (VI. 10.), 13/1999. (IX. 24.), 1/2001. (II. 2.) Tényő Ör., valamint a község belterületi határának módosításáról, a belterület nagyságának növeléséről szóló 14/1999. (IX. 24.) és a Tényő Község Összevont rendezési tervének módosításáról szóló 1/2001. (II. 2.) Tényő Ör. módosításáról szóló 19/2001. (XI. 30.) Tényő Ör.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!