nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Hatályos:2016-07-19 -tól
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzati Képviselő-testülete 5/2004. (IV. 29.) ÖKT. rendelete a 15/2004.(XII.28.); a13/2005.(XI.03.); a 10/2012.(VI.08.) és az 1/2014.(II.11.) rendelettel egységes szerkezetben. a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

 Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzati Képviselő-testülete

5/2004. (IV. 29.) ÖKT. rendelete

a 15/2004.(XII.28.); a13/2005.(XI.03.); a 10/2012.(VI.08.); 1/2014.(II.11.) és a 7/2016.(VII.19.) rendelettel egységes szerkezetben.


a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról


Tornyiszentmiklós Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, az 58. § (1) bekezdésében, az 1991. évi XX. törvény 85. §-ában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:[1]


I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja, alkalmazási köre


1. §


(1)[2] A rendelet célja Tornyiszentmiklós Község közigazgatási területén az emberi egészség és a környezet állapotának megóvása érdekében a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme.

(2) A rendeletet Tornyiszentmiklós Község közigazgatási területén kell alkalmazni.

(3) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(4) Nem alkalmazható a rendelet veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

(5) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, bérlőjének kell gondoskodni.


Hulladékkezelési közszolgáltatás


2. §

(1) Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3)[3]

Tornyiszentmiklós közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék-elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Lenti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (továbbiakban: Közszolgáltató), a Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat, mint a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás tagja (Megrendelő) és a ZALAISPA nonprofit ZRT. valamint az alvállalkozója, a Lenti Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit  Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített neve: Lenti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. - Lenti Templom tér 9. – amely kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató) - között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján.

A Közszolgáltató, Tornyiszentmiklós közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett
2024. június 30 napig.

A Közszolgáltató végzi Tornyiszentmiklós települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását, és gondoskodik a szilárd, nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról

3. §


E rendelet alkalmazásában:


1.[4] Háztartási hulladék a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2.§- a (1) bekezdése 21. pontjában meghatározott hulladék.

2.Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3.Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4.Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése.

5.Tisztántartás: az egyes ingatlanok, közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.

6.Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

7.Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

8.Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos, használó, bérlő által a közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj.


II. fejezet


KÖZTERÜLETEK, INGATLANOK TISZTÁNTARTÁSA


4. §


(1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt saját alkalmazottjai útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok, közterület használók kötelezésével gondoskodik.

(2) Önkormányzati tulajdonú közút, közforgalmú, közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények, belterületi váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről az ott keletkezett hulladék elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata a (4) bekezdés kivételével.

(4) az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.

(5) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, teret a tényleges használónak kell tisztántartani, függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.


Az ingatlantulajdonos közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai


5. §


(1)[5]

a)[6]az ingatlan előtti járdának, járda hiányában zöldsáv, teljes területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b)az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyaiknak tisztítása, gyommentesítése, csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,

c)az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

d)[7]az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok (forgalomirányító tábla) láthatóságát.


  1. Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.


(3)[8] Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben köteles az ingatlan és környezetének gyommentesítéséről szükség szerint, de évente legalább két alkalommal kaszálással, az allergén növények irtásával, virágzásának megakadályozásával gondoskodni. Vegyszeres gyommentesítést csak az e rendelet 9/B.§.  előírásai szerint lehet végezni.


Levegőtisztaság-védelmi szabályozás

5/A. §[9]


A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, termékek előállításánál, használatánál a légszennyező anyagok legkisebb mértékű kibocsátására kell törekedni.

Avar és kerti hulladék, illetve mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanítás szabályai


5/B. §[10]

  1. Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.
  2. Amennyiben az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a kezeléséről ezen rendelet szilárd hulladékkal kapcsolatos szabályai szerint kell gondoskodni.
  3. Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor /Erwinia amylovora/ a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás előírásai szerint kell eljárni.
  4. Tilos égetni egészségügyi és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők és helyi védelem alatti területeken.

(5)

(6)

  1. Az égetést minden héten szerdán, a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 9 és 17 óra között lehet végezni szélcsendes időben.
  2. Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.
  3. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
  4. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.
  5. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
  6. A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.
  7. Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását a jegyző ellenőrzi. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésével kapcsolatos levegővédelmi követelmények betartatása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.


Az ingatlantulajdonos feladat az ingatlanokkal kapcsolatban


6. §


(1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezése, illetőleg csapadékvíz-elvezető árokba történő elhelyezése úgy, hogy az a szomszédos ingatlan állagát ne veszélyeztesse, rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(3) Csapadék-elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, trágyalevet bevezetni tilos.

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot csapadékelvezető árokba szórni, beleönteni tilos.


A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei


7. §


Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos, használó köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos, használó köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.


8. §


(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.


Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések


9. §


(1) Tilos

a)az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b)a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje, stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

c)a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni,

d)a község közterületén járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz,

e)a település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, csapadékelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni.

(2) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat ilyen célra felhasználni, illetve ezzel megrongálni.






Hó- és síkosságmentesítés


9/A. §[11]


(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója, üzemeltetője, ill. az építtető) köteles az 5,7. §-okban meghatározott területekről a havat letakarítani, illetőleg a területet síkosság mentessé tenni, szükség esetén naponta többször is.


(2) Hórakást tilos elhelyezni útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedési járművek megálló- és várakozó helyén, közszolgáltatási felszerelési tárgyakon (vízelzáró csap, gázcsap, csapadékcsatorna lefolyója stb.), lámpaoszlop és hirdetőoszlop köré, kapubejárat elé.


(3) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl. kőzúzalék, fűrészpor, homok) kívül csak klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m2-nél lehetőleg ne legyen több. Ezen anyagokat közterületen, valamint zöldterületen tárolni csak zárt edényben, a környezetszennyezést kizáró módon lehet.


(4) Síkosság mentesítési munkák során kiemelt figyelmet kell fordítani a közutak, gyalogutak, gyalogjárdák és várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. Klorid tartalmú vegyszereket zöldterületeken, illetőleg a növényzet közvetlen közelében használni tilos.


(5) A járdák, gyalogutak tisztítása, hó- és síkosság mentesítése során ügyelni kell arra, hogy azok burkolata ne rongálódjék meg.


Allergén növények elleni védekezési szabályok


9/B. §[12]


(1)Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése a földhasználó, illetve a termelő kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30-ig, majd folyamatosan, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2)A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(3)A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(4)Az (1) bekezdésben leírtak megtartását – helyszíni szemle alapján belterületen - a jegyző ellenőrzi.

(5)Amennyiben a helyszíni szemle során kiderül, hogy a belterületi ingatlan gyommentesítését az arra kötelezett nem végezte el, a jegyző írásban kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt a terület 8 munkanapon belüli gyommentesítésére.

(6)Amennyiben az (5) bekezdésben leírtak nem vezetnek eredményre, a jegyző közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit a földhasználó és a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó és a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra.

(7)Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy a helyszíni szemlét, illetve a közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza, a jegyző külön jogszabályban foglaltak szerint növényvédelmi bírságot szabhat ki.



III. fejezet


A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS


A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei


10. §[13]



(1) Tornyiszentmiklós közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Lenti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 8960, Lenti Templom tér 9. (továbbiakban: Közszolgáltató).

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladék elhelyezéséről a helyi közszolgáltatás útján köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített  gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

A háztartási többlethulladék – az a hulladék, aminek az elhelyezésére már a szabványosított gyűjtőtartályban nincs lehetőség – az erre a célra rendszeresített egyedi megjelölésű „HUKE” feliratú zsákban kerül elszállításra.

(4) A szabványosított gyűjtőedény (kuka) beszerzéséről, pótlásáról, rendeltetésszerű használatáról és tisztántartásáról, valamint a zsák beszerzéséről, pótlásáról, rendeltetésszerű használatáról a szolgáltatással érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) A gyűjtőedény méretét a Közszolgáltató ajánlja föl a természetes személy ingatlanhasználónak, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 7.§ és 15.§ - a szabályai szerint.

(6) A településen szelektív hulladékgyűjtésre lehetőség van, szelektív hulladékgyűjtő szigeten, illetve szelektív hulladékgyűjtő zsákokban. A szelektív gyűjtésre alkalmas anyagok, termékek megnevezését a közszolgáltató a rendszeresített közterületi gyűjtőedényeken, illetve zsákon feltünteti. A szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzet tisztántartásáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

(7) A naponta keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó hulladék, az egyéb szilárd hulladék, valamint az ipari tevékenység során keletkező szilárd hulladék szemétlerakó helyre történő szállításáról az ingatlan tulajdonosa, használója saját maga vagy a szolgáltatóval kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei


11. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a)az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b)a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és a jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és az épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c)az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2)[14] Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost (használót) az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(3) [15]A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az ingatlantulajdonos (használó) 30 napot meghaladóan tartósan távol van és az ingatlanon ez idő alatt háztartási hulladék nem keletkezik, továbbá ha ezt a tényt előzetesen a szolgáltatónak bejelentette.

(4) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

(5)[16]

Az ingatlantulajdonos (használó) köteles írásban bejelenteni a szolgáltatónak, ha

a)a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, az igény keletkezését követő 15 napon belül. A bejelentésben meg kell jelölni az ingatlanon keletkező rendszeres hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében az ingatlanon állandó vagy tartózkodási címmel rendelkezők számát,

b)a közszolgáltatás igénybevételének szüneteltetését kéri, a szüneteltetés kezdetét megelőző 15 napon belül a várható időtartam pontos közlésével.


12. §


(1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt az ingatlana területén belül köteles elhelyezni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével-


13. §


(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.


A szolgáltató jogai és kötelezettségei


14. §[17]


(1) A kuka rendszerű tárolóedényekből a közszolgáltató köteles a háztartási hulladékot hetente egy alkalommal összegyűjteni és elszállítani.  A háztartási hulladék rendszeres elszállításának napját a közszolgáltató az igény előzetes egyeztetése után határozza meg és köteles azt betartani.

 (2) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely a Nyugat-Balaton és Zala Folyó Medence Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás - továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú, valamint a zalabéri 3096/12. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet a Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

 (3) A települési szilárd hulladék-elhelyezésre és ártalmatlanításra kijelölt, zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú, valamint a zalabéri 3096/12. hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a Lenti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.


15. §


(1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés eltakarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kár a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.


Lomtalanítás


16. §


(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató az önkormányzat eseti megbízása alapján gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos az önkormányzat által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.


Közszolgáltatási díj


17. §[18]


(1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak, használónak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie. Magánszemély díjfizetési kötelezettségét a Koordináló szerv, az NKHV Zrt. által kiállított számla alapján teljesíti.


18. §[19]


(1) A közszolgáltatót a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáért díj illeti meg, amelyet külön jogszabály szerint a Koordináló szerv, az NKHV Zrt. fizet meg a számára.

(2) A Koordináló szerv kezeli a közszolgáltatás keretében 2016. április elseje utáni teljesítéshez kapcsolódó kintlévőségeket.



19. §[20]


A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§ g) pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben és terjedelemben jogosult. Ezek az adatok a következők:

            a) a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.

            b) a közszolgáltatás igénybe vételének jogcíme. (tulajdonos, bérlő, használó)

A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt személyes adat nyilvánosságra hozatalára.


Közszolgáltatási díj fizetése kedvezmények


20. §[21]


(1) A közszolgáltatási díj díjösszeg 50%-át az önkormányzat átvállalja:

a)olyan többszemélyes háztartás esetében, ahol a gyermekét egyedül nevelő szülő rendelkezik csak jövedelemmel és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b)olyan kétszemélyes háztartás esetében, ahol a család legalább egyik tagja nyugdíjas és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményben csak az a háztartás részesíthető, ahol nincs nyilvántartott közszolgáltatási díjhátralék.

(3) Az átvállalt kedvezményt a Koordínáló szervnek negyedévente a negyedévet követő hó 15-ig lista alapján téríti meg az önkormányzat.


21. §[22]


.(1) A kedvezmény megállapítása iránti kérelmeket évente egy alkalommal, minden év január 31-ig kell a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalhoz  benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat, dokumentumokat e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartalmú jövedelem-nyilatkozatát és a jövedelmekre vonatkozó alábbi igazolásokat:

a)havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban elért nettó átlagkeresetet tartalmazó munkáltatói igazolást,

b)a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nyugdíj összegét igazoló szelvényt,

c)egyéb rendszeres ellátásokról )pl. társadalombiztosítási) a folyósító szerv által a benyújtást megelőző hónapban kifizetett ellátás összegét igazoló szelvényt.

(3) A kérelemről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél, a határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. A kedvezményre jogosultak listáját minden év február 28-ig meg kell küldeni a Koordináló szerv részére. A Koordináló szerv ezt követően a kedvezményre jogosultak számára a kedvezmény figyelembevételével gondoskodik a közszolgáltatási díj összegének számlázásáról.

(4) A kedvezményre okot adó körülmény megváltozását az igénybevevő köteles 15 napon belül a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalnak bejelenteni.   A jogosultsági feltételek megváltozása miatt a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a Ket. szabályai szerint dönt a díjfizetési kedvezmény fenntartásáról vagy megszüntetéséről.




Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok


22. §

Gazdálkodó szervezet a tevékenysége során keletkezett hulladék elszállítására a szolgáltatóval külön szerződést köt.



IV. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés


23. §


Ez a rendelet 2004. május 1-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Tornyiszentmiklós Község Önkormányzati Képviselő-testületének a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági szolgáltatásról szóló 6/2001. (IX. 11.) ÖKT. számú rendelete.


Tornyiszentmiklós, 2004. április 14.


Röszler Attila s.k                                                                      Szak László s.k

helyettesítő körjegyző                                                               polgármester


Kihirdetve:


2004. április 29.


Röszler Attila s.k

helyettesítő körjegyző























1. melléklet[23]



  1. Személyi adatok


1. Az ellátást igénylő neve: …………………………………………………………

(Születési  név:) ………………………………………………………………….

2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: ……………………………… …………………………………………………………………………………….

3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: ………………………………… …………………………………………………………………………………….

4. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: ………... ……………………………………………………………………………………

5. A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe: …………………………. …………………………………………………………………………………….

6. Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ……fő.

7. A 6. pontban szereplő közeli hozzátartozók neve:

a)………………………………………………

b)………………………………………………

c)………………………………………………

d)………………………………………………

e)………………………………………………

f)………………………………………………

g)………………………………………………


B.Jövedelmi adatok


JÖVEDELEMNYILATKOZAT


Jövedelem típusa

 A kérelmező

A kérelmezővel                                                              közös háztartásban élő

Összesen

házastárs (élettárs)

egyéb rokon

nettó jövedelme (Ft/hó)

Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyból származó jövedelem







Társas vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és önálló tevékenységből származó jövedelem







Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem







Táppénz és gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, GYVT, családi pótlék, gyermektartásdíj)







Nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj; árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék)







Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás)







Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozási díj, végkielégítés, életjáradékból, föld és egyéb ingatlan bérbeadásából származó jövedelem)







Jövedelem összesen:







Az összes jövedelmet csökkentő tényezők (gyermektartásdíj, egyéb rokontartás címén fizetett tartásdíj)







ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM







EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM







A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.



Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális vagy a gyermekvédelmi eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.


__________________, 20____, ______________hó ____nap


_________________________

kérelmező aláírása



[1]

Módosította: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[2]

Módosította: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[3]

 Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba. 

[4]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba. 

[5]

Módosította: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[6]

Módosította: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[7]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[8]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[9]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[10]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[11]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[12]

Beiktatta: 13/2005. (XI.03.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. november 3-án lép hatályba.

[13]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba.  

[14]

Mód.: 15/2004. (XII. 28.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

[15]

Mód.: 15/2004. (XII. 28.) ÖKT. számú rendelet. A rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

[16]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba. 

[17]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba. 

[18]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba. 

[19]

 Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba 

[20]

Módosította az 1/2014.(II. …) rendelet, a 19.§ jelen szövege hatályos 2014. február ..

[21]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba .

[22]

Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba 

[23]

 Módosította: 7/2016.(VII.19.) számú rendelet. A rendelet 2016. július 20-án lép hatályba  

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!