nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Ecseny község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-12-01 -tól
Ecseny község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

ECSENY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT


KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


1/2015. (III.01.)


önkormányzati rendelete


a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

egységes szerkezetben


  1. Bevezető rendelkezések


Ecseny község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, az Szt. 10. § (1) bekezdésében,  az Szt. 26. §-ában, az Szt. 32. § (1) bekezdés b) pontjában, az Szt. 32. § (3) bekezdésében, az Szt. 33. § (7) bekezdésében, az Szt. 45. § (1) és (3) bekezdésében, az Szt. 48. § (4) bekezdésében, az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében, az Szt. 62. § (2) bekezdésében, az Szt. 92. § (1) bekezdés a) pontjában, az Szt. 92. § (2) bekezdésében, az Szt. 132. § (4) bekezdésében, az Szt. 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


  1. fejezet


A rendelet hatálya


1.§


A rendelet hatálya kiterjed:

  1. Ecseny község közigazgatási területén élő és ott bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra.
  2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. törvény 3. §. (1) – (4) bekezdésében meghatározott személyekre.
  3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. törvény 6.§. és 7.§ bekezdésében meghatározott személyekre.


Eljárási rendelkezések


2.§


  1. A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik elsősorban az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
  2. Amennyiben a rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Mernyei Integrált Szociális Központban, vagy a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.
  3. Civil szervezetek is kezdeményezhetik hivatalból a szociális ellátás megállapítására irányuló eljárást, mely eljárás nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
  4. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező a kérelmében saját, valamint családja, illetve a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi, vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá azokat igazolni, mely bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni. A jövedelemi viszonyok igazolása tekintetében a külön jogszabályban[1] meghatározott irányadó időszakot kell figyelembe venni.
  5. A jövedelem igazolható:
    1. munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással.;
    2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
    3. nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
    4. a Magyar államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátások és fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatok  a szociális nyilvántatásból közvetlen lekérdezéssel kerülnek átvételre, ezért azt nem szükséges igazolni;
    5. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
    6. vállalkozásból származó jövedelem esetén az NAV igazolásával, továbbá az   adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
    7. alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal;
    8. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
    9. ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával;
    10. a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
    11. az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
    12. amennyiben az ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható, ha a jövedelmet bárminemű letiltás nem terheli.
  6. A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.
  7. A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, házipénztárból kerül kifizetésre. Erről a határozatban rendelkezni kell.
  8. A szociális ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles a jogosult bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.
  9. A kérelem benyújtását követően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.
  10. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
  11. Ha hivatalos tudomás, vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitatottak, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
  12. A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő naptári évenként legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.
  13. Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
  14. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ügyek közbenső intézkedéseit igénylő eljárási cselekmény a hiánypótlásra való felhívás és az eljárást megszüntető végzés, továbbá a jogosulatlanul felvett összeg elengedéséről, csökkentéséről, továbbá részletekben történő megfizetéséről hozott döntést a Polgármesterre ruházza.
  15. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó döntéseket a polgármesterre ruházza át.


A jogosultság megállapításának általános feltételei


3.§.


  1. A megállapított ellátás folyósítása készpénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, valamint természetbeni juttatással történhet.
  2. Ha rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátás megállapításra kerül, az a kérelem benyújtás hónapjának első napjától esedékes.


Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


4.§.


  1. A külön jogszabályban[2] vagy a rendeletben meghatározott feltételek hiányában nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni.
  2. Ha a jogosult rendszeres pénzbeli ellátását már megkezdett hónapban kell megszüntetni, a megszüntetés a hónap utolsó napjával történik.
  3. Amennyiben részletfizetést kap az ellátást igénybe vevő a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetése tekintetében, úgy maximálisan 12 hónap lehet a részletfizetésre nyitva álló idő.


2. fejezet


Szociális ellátások


5.§.[3]


Aktív korúak ellátása


6. §.


Települési támogatás


  1. A képviselő-testület települési támogatást nyújt:
    1. lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

7. §.


Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás


  1. [4]A képviselő-testület lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásban részesíti azt a személyt - lakásonként 1 fő - akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 110 %-át.
  2. [5]A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás összege:
  1. az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a nyugdíjminimum 110 %-ának összegét vagy a nyugdíjminimum összegével egyenlő, akkor a lakhatáshoz nyújtott települési támogatás összege: 2.000 Ft/hó
  1. A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a
  1. Víz és csatornahasználati díjnál, valamint szemétszállítási költségnél 1 hónap
  2. Gázfogyasztás, valamint tüzelőanyag költség esetén 6 hónap
  3. A lakhatással kapcsolatos egyéb költségek vonatkozásában 1 hónap melyet a felmerülő  költségekről szóló – eredeti számlával  kell igazolni
  4. A tüzelőanyag költségeiről amennyiben a kérelmező nem rendelkezik számlával, úgy a nyilatkozatát el kell fogadni.
  1. Lakásfenntartási támogatásra nyújtott támogatás esetén a támogatás maximum 6 hónapra állapítható meg, havonta egyenlő összegben.
  2. Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.
  3. Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerõs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
  4. A megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható.
  5. Természetben nyújtott ellátást közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással kell teljesíteni.
  6. Albérleti támogatás esetén a természetbeni támogatás azt jelenti, hogy a bérbeadó felé is teljesíthető a kifizetés.
  7. Megszűnik a támogatás:
  1. a megállapított idő elteltével,
  2. a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

8. §.


Rendkívüli települési támogatás

  1. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő személyek részére rendkívüli települési támogatás állapítható meg. Rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formában is nyújtható.
  2. Rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel is.
  3. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak más módon gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorulnak.
  4. Rendkívüli települési támogatás nyújtható:
  1. betegséghez
  2. halálesethez
  3. elemi kár elhárításához
  4. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához
  5. iskoláztatáshoz
  6. gyermek fogadásának előkészítéséhez
  7. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének előkészítéséhez
  1. Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelmére - (4) bekezdés b) és f) pontja kivételével azt a személyt, akinek
    1. a családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át
    2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, továbbá nem rendelkezik olyan vagyonnal, valamint vagyonértékű joggal, amelynek hasznosításával létfenntartása biztosítható.
  2. Rendkívüli települési támogatásban egy személy illetve egy háztartás évente max. 5 alkalommal részesíthető. A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás időtartama a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig tarthat, de 12 hónapnál hosszabb nem lehet.
  3. A rendkívüli települési támogatás összege – a (4) bekezdés b), c), e) és f) pontja kivételével – 5.000 Ft- 30.000 Ft-ig terjedhet alkalmanként, de háztartásonként évente a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladhatja meg.
  4. Az egy családnak, illetve egy személynek adható évi maximális összeg egy összegben is megállapítható rendkívüli élethelyzet esetén.
  5. A rendkívüli települési támogatás természetbeni támogatásként is nyújtható, különösen élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, illetve gyermekintézményi térítési díjak kifizetésére, valamint családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatásra.




9.§


  1. Rendkívüli települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állományú betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.
  2. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg.


10. §


A 9.§ (4) bekezdés e) pontjában foglalt rendkívüli települési támogatás mértéke minimum 2.000 Ft/gyermek, maximum 7.000 Ft/gyermek. A kérelemhez a tanulói jogviszony fennállását igazoló iskolalátogatási bizonyítványt csatolni kell.


11. §


A 9.§ (4) bekezdés f) pontjában foglalt rendkívüli települési támogatás jövedelemhez nem kötött. Kérelemre jár a támogatás élve született gyermekenként 30.000-Ft összegben.



12.§


  1. A rendkívüli települési támogatás kamatmenetes kölcsön formájában is nyújtható.
  1. Kamatmentes kölcsönben részesíthető az a személy, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét.
  2. kölcsönt évente egyszer, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig terjedő mértékben lehet megállapítani, ha rendelkezik olyan jövedelemmel, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsönt a folyósító szerv jövedelméből levonja vagy levonassa
  1. A kölcsön összegét max. 12 havi részletben lehet visszafizetni. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.
  2. Nem állapítható meg önkormányzati kölcsön annak, aki a korábban folyósított szociális kölcsön visszafizetését önhibájából nem teljesítette, vagy a kérelmezőnek, illetve a vele közös háztartásban élő családtagnak az önkormányzat felé bárminemű tartozása van. (adótartozás pl.)
  3. Ha az önkormányzati kölcsönben részesített személy visszafizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, visszafizetési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíthető.
  4. A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
  5. A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni. A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a kérelmezőt és a vele egy háztatásban élő családtagot egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
  6. Kérelmezővel és adóstársával kölcsönszerződést a polgármester köt.


13.§


  1. Temetéshez nyújtható rendkívüli települési támogatása meghalt eltemettetéséről gondoskodó személyeknek.
  2. A temetéshez nyújtható segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100%-át.  A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege:  250.000. Ft.
  3. A temetéshez nyújtható segély értéke: 25.000. Ft
  4. Kamatmentes kölcsön formájában nyújthat a képviselő-testület további támogatást annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
  5. A kölcsön maximális összege a mindenkori legolcsóbb temetés összegének 50 %-a, mely csak a temetés költségét tartalmazza a szertartás költségeit nem.
  6. Nem állapítható meg temetéshez rendkívüli települési támogatás annak
  1. akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori            legkisebb összegének négyszeresét,
  2. aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. 16.§.-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
  1. A temetéshez nyújtható rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
    1. a temetés költségeiről – a segélyt kérő vagy vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák fénymásolatát, eredeti példányát be kell mutatni,
    2. ha a haláleset más település önkormányzatának területén történt, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,
    3. tartási, öröklési, életjáradéki szerződést, ha kötöttek.


3. fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Falugondnoki  szolgáltatás


14.§


  1. Falugondnoki szolgáltatás keretében enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.
  2. Az ellátás feltételeiről és módjáról a képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.



Étkeztetés


15.§


A szociális étkeztetést a külön jogszabályban [6] meghatározottak alapján a Mernyei Integrált Szociális Központ feladatellátás keretében látja el.


Házi segítségnyújtás


16.§.


A házi segítségnyújtást a külön jogszabályban [7] meghatározottak alapján a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ feladatellátás keretében látja el.


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


17.§.


A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a külön jogszabályban [8] meghatározottak alapján a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ feladatellátás keretében látja el.


Családsegítés


18.§


  1. Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
  2. A családsegítést a képviselő-testület Mernyei Integrált Szociális Központ Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja


Nappali ellátás


19.§.[9]


Térítési díjak


20. §.


(1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni.  

(2) A képviselő-testület a szociális étkeztetés ellátás intézményi térítési díja csökkentésének           

      eseteit a személyi térítési díjak megállapításánál az alábbiak szerint határozza meg:

Ha az igénybevevő rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

  1. 150 %-át nem haladja meg akkor az intézményi térítési díj 55%-át kell megállapítani személyi térítési díjként,
  2. 150 %-át meghaladja részére az intézményi térítési díj teljes összegét kell személyi térítési díjként meghatározni.
  1. A képviselő-testület a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást  igénybe vevők részére megállapított térítési díj 50 %-át átvállalja.




III. Záró rendelkezések


21.§.


  1. A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
  2. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. tv. rendelkezései az irányadóak.
  3. A rendeletben foglalt rendelkezéseiket a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2013.(XII.23.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
  4. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


Ecseny, 2015. február 12.


                           Kőkuti István                                                    Göndöcs Edina

                           Polgármester                                                             jegyző


Rendelet kihirdetve:


Mernye, 2015. március 1.                                              Göndöcs Edina

                                                                                                    jegyző



Egységes szerkezetbe foglalva.


Mernye, 2015. december 3.


                                                                                              Göndöcs Edina

                                                                                                  jegyző



[1]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10 § (2) bek.

[2]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.

[3]

Hatályon kívül helyezte a képviselő-testület 11/2015.(XII.01.)önkormányzati rendelete 2015. december 1. napjától

[4]

Módosította a képviselő-testület 11/2015.(XII.01.)önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. december 1. napjától

[5]

Módosította a képviselő-testület 11/2015.(XII.01.)önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. december 1. napjától


[6]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 63 §.


[7]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 63 §.


[8]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65 §.

[9]

Hatályon kívül helyezte a képviselő-testület 11/2015.(XII.01.)önkormányzati rendelete. Hatályát veszti 2016. január 1 napjától

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!