nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 14/2013 (XII.18.) önkormányzati rendeleteönkormányzati rendelet
Hatályos:2018-01-31 -tól
Pusztamonostor Község Képviselő-testületének 14/2013 (XII.18.) önkormányzati rendeleteönkormányzati rendelet
az Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzata

Bevezető rész


Pusztamonostor község Önkormányzatának Képviselő-testülete szervezetéről és a működésének részletes szabályairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:


  1. Általános rendelkezések


1. §

Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Mötv.-ben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.


  1. Az önkormányzat


2. §


(1) Az Önkormányzat megnevezése: Pusztamonostor község Önkormányzata

Az Önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


(2) Az Önkormányzat képviselő-testülete: Pusztamonostor község Önkormányzatának Képviselő-testülete.


(3) Az Önkormányzat székhelye: 5125 Pusztamonostor, Szabadság út 74.


(4) Az Önkormányzat működési területe: Pusztamonostor település közigazgatási területe.


(5) Az önkormányzati jogokat a község lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.


(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal kirendeltsége, a jegyző, a társulás.


(7) A képviselő-testület a polgármester képviseli.


(8) A képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő.

3. §


(1) A képviselő-testület hivatalának neve: Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Pusztamonostori Kirendeltsége


(2) Székhelye: 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1.


(3) Telephelye: 5125 Pusztamonostor, Szabadság út 74.


4. §


(1) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzőn a Magyar Köztársaság címerét kell használni.


(2) A bélyegzők használatának rendjét a polgármester és a jegyző kiadmányozási rendjéről szóló szabályzatban határozzák meg.


(3) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők lenyomatát az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.


5. §


(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.


(2) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


6. §


A "Pusztamonostorért díj" cím adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


  1. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei


7. §


(1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörökre.


(2) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.


(3) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Pusztamonostor község Önkormányzat az alap- kiegészítő és kisegítő tevékenységeinek államháztartási szakfeladat rend szerinti besorolását az SzMSz. 2. számú melléklete tartalmazza.


8. §


(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamin a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:

a) Jászberényi járási hivatallal

b) Jászsági önkormányzatokkal

c) Regio-kom Társulással, Jászsági Ivóvízminőségjavító Társulás, Jászfényszarui Szennyvízelvezetési Agglomerációs Társulás

d) megyei önkormányzattal

e) helyi civil szervezetekkel, egyházzal

f) helyi Roma nemzetiségi önkormányzattal.


(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évente tájékoztatni a Képviselő-testületet.


(3) Az önkormányzat a helyi Roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.


(4) Az Önkormányzat és a helyi Roma nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével együttműködési megállapodást köt.

Az Együttműködési megállapodás szövegét a 3. számú melléklet tartalmazza.


9. §


A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a Képviselő-testület faladat- és hatáskörét érintő változásokról.


10. §


A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el.



11. §


  1. A Képviselő-testület működése


A képviselő - testület


(1) A Képviselő-testületnek a polgármesteren kívül 6 tagja van.

(2) A képviselők és a bizottsági tagok névsorát az SzMSz 1. számú függeléke tartalmazza.


A képviselő-testület ülései


12. §


(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt.


(2) A Képviselő-testület ülésének helye: Jászfényszarui KÖH Pusztamonostori Kirendeltsége


(3) A polgármester - amennyiben valamely napirendi pont indokolja, úgy - az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja.


(4) A nyilvános üléseken hangfelvétel készítésére minden résztvevő előzetes bejelentése alapján, engedély kérése nélkül jogosult.


Alakuló ülés


13. §


(1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.


(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:


a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása,

c) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról,

d) javaslat a polgármester illetményének megállapítására,

e) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására,

f) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására


Rendes ülés


14. §


(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit.

(3) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak, zárt ülés megtartására a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


Rendkívüli ülés


15. §


(1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a 14. §-ban foglaltakon kívüli esetben a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség.

(2) A Képviselő-testület ülését kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerinti indítványra. Az indítványt a polgármesterhez kell eljuttatni.


A Képviselő-testület bizottsága


16. §


(1) A Képviselő-testület Ügyrendi bizottság elnevezéssel bizottságot hoz létre, amely ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, továbbá az összeférhetetlenségi és a méltatlansági ügyekkel kapcsolatban jogszabályban, így különösen az Mötv. 37.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint az Mötv. 38. § (5) bekezdésében bizottság részére megállapított feladatokat, továbbá az önkormányzat rendeletei és normatív határozatai tekintetében javaslattevő jogkört gyakorol.

(2) A bizottság feladatait a Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint látja el.

(3) A bizottsági tagok névsorát az SzMSz 2. számú függeléke tartalmazza.


  1. A Képviselő-testület munkarendje


Munkaterv


17. §


(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet - a polgármester véleményének kikérését követően - a jegyző készít elő.


(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságtól,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.


(3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben résztvevő személyeket, a napirendek előterjesztőit.


(4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 4. csütörtökére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.


(5) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.



Az ülések előkészítése


18. §


(1) Az előterjesztések előkészítéséről a Kirendeltség ügyintézője gondoskodik.


(2) Részletes írásos előterjesztést kell minden esetben készíteni az alábbi ügyekben:


a) rendeletalkotás

b) szervezet kialakítása

c) az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződéstervezetek

d) helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása

e) önkormányzati jelképek meghatározása

f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, módosítása

g) pénzügyi kötelezettség vállalás

h) településrendezési tervek elfogadása

i) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés

j)intézményalapítás, megszűntetés, átszervezés

k) munkaterv elfogadása


(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmazni kell:

a) a tárgyat, a tényállást, a jogszabályi hátteret

b) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet

c) felelős személy és a határidő megjelölését


Az ülések összehívása és vezetése


19. §


(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és annak vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.


20. §


(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.


(2) A képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívót és a hozzá tartozó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülést megelőző 5 nappal - rendkívüli ülés esetén 3 napon belül, de legalább 24 órával - előbb kézbesíteni kell.


(3) A meghívót a polgármester írja alá.


(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét

b) az ülés időpontját

c) a javasolt napirendeket

d) a napirendi pontok előterjesztőinek a nevét


(5) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.


(6) A napirendi előterjesztéseknek átláthatóaknak, részleteseknek kell lennie. Az előterjesztések a Kirendeltség hivatalosan rendelkezésre álló adatai alapján, külső közreműködő szerv, vagy személy által, valamint a képviselők, vagy a polgármester által adott információk alapján készülnek.


(7) A meghívót és az előterjesztéseket az alábbi személyeknek kell megküldeni:


a) képviselőknek

b) jegyzőnek

c) tanácskozási joggal rendelkező helyi civil szervezetek képviselőinek, amennyiben a képviselő-testületi üléseken történő részvételi igényüket a polgármesternek bejelentik

d) előterjesztőknek

e) akiket az ülés összehívója megjelöl


(8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell a meghívónak:


a) a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel

b) az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével



21. §


(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:


a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással

b) elektronikus levélben

c) egyéb szóbeli meghívással


(3) A szóbeli meghívás esetén lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottak részére történő eljuttatását.


22. §


(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:


a) a jegyzőt

b) bizottság nem képviselő tagját

c) tevékenységi körüket érintő napirend esetén a helyi civil szervezetek képviselőit.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:


a) az önkormányzati intézmények vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.


23. §


(1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirend alapján nyilvános vagy zárt.


(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai, illetőleg zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


(3) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.


4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.


A Képviselő-testület tanácskozási rendje


24. §


(1) A polgármester az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre - megfelelő indoklása mellett - a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.


2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni.


(3) Minden ülés első napirendi pontja az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása.


(4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő.


(5) A sürgősségi kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.


(6) A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az ügyet a Képviselő-testület meghatározott időpontban egyszerű napirendi pontként tárgyalja.


(7) Ügyrendi kérdésben a szót kérő képviselőnek soron kívül szót kell adni.


25.  §


(1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.


(3) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.


(4) A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezési sorrendet – a polgármester határozza meg.


(5) A hozzászólások időtartamát a polgármester szükség szerint korlátozhatja.


26. §


(1) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.


(2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 2 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.


(3) A polgármester a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.


(4) A vita lezárása után 5 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.


(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.


(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.


(7) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre, illetőleg intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.


(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat.



Határozathozatal


27. §


(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Az ülés megkezdése előtt az elnök megállapítja a határozatképességet.


(2) A határozatképtelenség okából elmaradt ülést ugyanazokkal a napirendi pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni.


28. §


(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.


(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.


29. §


(1) Minősített többség, vagyis 4 főnek az igen szavazata szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában, az SzMSz-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.


A szavazás módja


30. §


(1) A Képviselő-testület a döntéseit - határozatokat, rendeleteket- nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.


(2) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén a polgármester elrendeli a szavazás megismétlését.


(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, akkor a döntés elutasító döntés, mert a szavazásra feltett kérdés nem kapta meg a megfelelő számú – egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több, mint a felének – igen szavazatot.


31. §


(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.


(2) Titkos szavazásra bármely képviselőjavaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.


(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.


(4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:


a)a szavazás helyét, idejét,

b)a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c)a szavazás során felmerült körülményeket,

d)a szavazás eredményét.


32. §


(1) A Képviselő-testület név szerinti szavazására vonatkozóan a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát,a képviselők pedig "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.


33. §


(1) A szavazás módjának megváltoztatását a napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerűszótöbbséggel határoz.


(2) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül, írásban nyújthatja be, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt róla.





  1. A Képviselő-testület döntései


34. §


(1) A Képviselő-testület

a)rendeletet alkot,

b)határozatot hoz.


(2) A Képviselő-testület számozott határozattal dönt a napirend meghatározásáról és az interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról is.


(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:


"Pusztamonostor község Önkormányzat Képviselő-testületének ..../....(sorszám/évszám) ....... (a kiherdetés dátuma hónap, nap) önkormányzati rendelete .... ról/ről (a tárgy megjelölése)."


(4) A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:


"Pusztamonostor község Önkormányzat képviselő-testületének ...../....(sorszám/évszám) (.....) (hónap, nap) Határozata"


Az önkormányzati rendeletalkotás


35. §


(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)a képviselő,

b)a Képviselő-testület bizottsága,

c)a polgármester,

d)az alpolgármester,

e)a jegyző.


(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) és a jegyző

bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.



36. §


(1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni.


(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az elnök indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről.


37. §


(1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.


(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(3) Az önkormányzati rendelet, valamint a normatív határozat kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének közzétételével történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.


(4) A rendelet és a normatív határozat kihirdetésének módja a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés, közzétételi módja a település honlapján történő elérhetővé tétel.


(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv írásos formáját közzé kell tenni a község honlapján, valamint a jegyzőkönyv másolati példányát a könyvtárban történő kihelyezéssel.


  1. A tanácskozás rendjének fenntartása


38. §


(1) A polgármester  a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:


a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b)a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illetőszemély ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

c)rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d)figyelmezteti az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.


(2) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.


  1. Interpelláció, kérdés


39. §


(1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.


(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről - vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerűszótöbbséggel - a Képviselő-testület is.


(3) A kérdés, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési,előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.


(5) A kérdéssel és interpellációval kapcsolatos szabályok a következők:


a)a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalása előtt tehetik meg,

b)nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a Képviselő-testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben azzal kapcsolatban újabb körülmény nem merült fel,

c)ha az interpelláció benyújtására már a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell,

d)az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló képviselőt is,továbbá a Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, bizottságot, illetőleg ad hoc bizottságot,

e)a Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni,testületi elfogadásáról a következőülésen kell dönteni.




  1.  A Képviselő-testület dokumentumai


40. §


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül.


(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.


(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.


41. §


A jegyzőkönyv mellékletei a következők:

a)meghívó,

b)jelenléti ív,

c)tárgyalt előterjesztések,

d)jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

e)írásban benyújtott hozzászólások,

f)egyéb írásos indítványok.


42. §


(1) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint az esetileg választott - legfeljebb kettő, a testületi ülés teljes idejében jelen lévő- jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő írja alá.



43. §


(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Kirendeltség kezeli, és elhelyezi az irattárban.


(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.


(3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.


(4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is.


(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a kirendeltségen az állampolgárok számára - a kirendeltség köztisztviselőjének jelenlétében –hozzáférhetővé kell tenni.


(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.


(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni.


8) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.


  1. A polgármester, alpolgármester, jegyző


A polgármester


44. §


A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be.


45. §


(1) A polgármester jogállására vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 63.-68. §-ai, valamint a Pttv. rendelkezései tartalmazzák.


(2) A polgármesternek a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túli további feladatai:


a) képviseli az Önkormányzatot,

b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyébszervezetekkel,

c) fogadóórát tart,

d) nyilatkozik a sajtónak.


46. §


(1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre:


a) kötelezettséget vállalhat 500.000,-Ft összeghatárig

b) átruházott hatáskörben dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyekben.


(2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.


Az alpolgármester


47. §


(1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi

megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.


(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:

a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,

b) a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,

c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,

d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,

e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.


(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja.


A jegyző


48. §


(1) A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kinevezésével, felmentésével kapcsolatos kérdésekben.


(2) A jegyző feladat- és hatásköreire a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a Mötv. 81.§-ában foglaltak az irányadók.


(3) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról azok változásairól,

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

d) gondoskodik a települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,

e) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f) gondoskodik az SZMSZ, valamint mellékleteinek naprakészen-tartásáról,

g) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás illetve rendelet nyilvántartás formájában,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

i) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről.


49. §


(1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés - ezt jeleznie kell a képviselő testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.


(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.


50. §


A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai határozzák meg.


51. §


Az Mötv. 82. § (3) bekezdésének megfelelően a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásárról a Közös Önkormányzati Hivatal székhely település Önkormányzatának SzMSz-e rendelkezik.



  1. A Közös Önkormányzati Hivatal


52. §


(1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közös önkormányzati hivatalt hoz létre Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.


(2) A KÖH alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A KÖH köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A KÖH által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: KÖH SZMSZ) tartalmazza.


(3) A KÖH belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint

ügyfélfogadási rendjét tartalmazó KÖH SZMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.


(4) A KÖH SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.


53. §


(1) A KÖH a Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: roma önkormányzat) munkáját az alábbiak szerint segíti:


a) közreműködik a roma önkormányzat költségvetési tervezetének, költségvetési beszámolóinak, valamint a költségvetési koncepciójuk tervezetének az elkészítésében,

b) a roma önkormányzat elnökének közreműködésével a testületi ülések meghívóit elkészíti, a meghívókat - a testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal – kikézbesítteti,

c) a roma önkormányzat üléséről a jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak,

d) a roma önkormányzat jegyzőkönyveit, határozatait nyilvántartja, irattározza.


(2) Az önkormányzat a roma önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a roma önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.


(3) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési, tervezési feladatainak az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatainak az ellátását.



  1. A lakossággal való kapcsolattartási formák


Közmeghallgatás


54. §


(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a Mötv. 54. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart.


(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat.


(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.


(4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.


(5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse.


(6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül.


(7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni.


(8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja.


Nyilvánosság


55. §


A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat a www.pusztamonostor.hu honlapján, valamint a kirendeltség hirdetőtábláján közzéteszi.


  1. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés


56. §


(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki – Pusztamonostor községben - az önkormányzati választáson választójogosult.


(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv. 47. § (1) bekezdésének a) – c) pontjaiban meghatározottakon kívül a község választópolgárainak 15%-a.


(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5%-a indítványozott.


(4) A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133-148/A. §-aiban, valamint az Ötv. 45-50. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak.


  1. Az önkormányzat gazdálkodás


57. §


(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.


(2) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.


(3) A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának

szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.


(4) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.


58. §

A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.


A képviselő-testület gazdasági programja

59. §


(1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.


(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


  1. Záró rendelkezések

60. §


(1) Az SZMSZ a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. ((IV.01.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2011. (XII.01.) önkormányzati rendelet.


(2) Az SZMSZ a mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a kirendeltségen ügyfélfogadási időben és a www.pusztamonostor.hu weboldalon.


(3) Ezen rendelet a helyben szokásos módon, a kirendeltség hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kifüggesztéséért a jegyző a felelős.


Pusztamonostor, 2013. december 17.



Sári Ferenc                                                         dr. Voller Erika

                                         polgármester                                                                jegyző


Záradék:

Ez a rendelet a helyben szokásos módon, hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kihirdetésre került 2013. december 18-án.



dr. Voller Erika

jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
21 KB
1 sz. függelék
8.98 KB
2 sz. függelék
7.65 KB
2 sz. függelék
7.18 KB
2.számú
23.05 KB
3.számú
315.11 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!