nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Hatályos:2002-07-15 - 2018-04-20
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
LOVÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2002.(VI. 25.) számú önkormányzati rendelete a települési köztisztaságról és a helyi környezetvédelemről (17/2003. (XII. 19. ), 22/2004. (XII. 30.), 12/2007.(VIII.31.), 19/2008.(XII. 30.), 12/2009. ( XII. 18.), 16/2010. (XII. 21.), 8/2011.(IV.22.), 12/2011.(XII.23.), 2/2012.(I.30.), 6/2012.(II.16.), 7/2013.(V.31.) 1/2014.(II.11.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben.)

LOVÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2002.(VI. 25.) számú önkormányzati rendelete

a települési köztisztaságról és a helyi környezetvédelemről


(17/2003. (XII. 19. ), 22/2004. (XII. 30.), 12/2007.(VIII.31.), 19/2008.(XII. 30.), 12/2009. ( XII. 18.), 16/2010. (XII. 21.), 8/2011.(IV.22.), 12/2011.(XII.23.), 2/2012.(I.30.), 6/2012.(II.16.), 7/2013.(V.31.) 1/2014.(II.11.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben.)

Lovászi Község Önkormányzati Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) c/ pontja, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-a, valamint a helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. §-a alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja és hatálya

1.§.


A rendelet célja, hogy Lovászi község közigazgatási területén a köztisztaság fenntartása érdekében szükséges feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapítsa, továbbá, hogy az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezet védelmére vonatkozó előírásokat meghatározza.


2.§.


(1) A rendelet hatálya Lovászi község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

II. Fejezet

A KÖZTISZTASÁGI RENDELKEZÉSEK

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3.§.


(1) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokortól megtisztítsák.


(2) A község közigazgatási területén található beépítetlen területek évi háromszori kaszálása május 15-ig, július 15-ig illetve augusztus 31-ig kötelező.


(3) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, valamint a közterületeken hulladékgyűjtő edények kihelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv illetve személy feladata.


(5) Az ingatlan előtti járda és kerékpárút és a lakótelepen az ingatlanok melletti járda tisztántartása, az ingatlan tényleges használójának illetve tulajdonosának kötelessége.


(6) Az intézmények, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek üzemeltetői kötelesek az előttük lévő járdaszakaszt tisztán tartani, kivéve ha ettől eltérő megállapodás van.

Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítására, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvénezni, hogy abból baleset ne származzon.


(7) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelessége a járda melletti gyep gondozása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.


(8) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelessége a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának a biztosítása az ingatlan előtti szakaszra terjedően.


(9) Építési területen és az építkezés közvetlen környezetében (az építkezés előtti területen) az építtetőnek vagy az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot egyezségüknek megfelelően.


(10) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles a szennyeződést eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.



III. fejezet

A települési szilárd hulladék összegyűjtése

4. §.


(1) Háztartási hulladéknak ( szemétnek ) - minősül  a lakásokban, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területen  keletkezett szilárd hulladék: így elsősorban a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék ( ideértve a műanyagokat , konzervdobozt, üveget),  valamint a lakásban kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladékok ,  ha azok mennyisége nem haladja meg  szemétszállítási alkalmanként a 30 kg-ot.


(2) Egyéb szilárd hulladéknak minősül a lakótelek rendeltetésszerű használatával, a közterület gondozásával kapcsolatosan keletkező kerti hulladék. Ezek például a növények lehullott lombja, a fanyesedék, a kerti és dísznövények elszáradt ága, szára, a lenyírt fű, a gaz, a termelt haszonnövények maradványai stb. Ilyen szemetet, a szemétszállítást végző szolgáltató szervezet csak külön megrendelés alapján a tulajdonos költségére szállítja el.


[1](3) Lovászi község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési

közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben,

a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott

települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan

jogosult hulladékkezelő a Lenti Hulladékkezelő Kft., 8960 Lenti, Petőfi u. 4. - amely a

kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató)

A Közszolgáltató, Lovászi közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos

kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2013. december 31

napig, a 2002 december 27 napján kötött szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Lovászi

települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd

nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és

mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


[2](4) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás  -továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, Zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.


[3](5) A 4.§.(4)bekezdésében körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt, zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú ingatlanon lévő hulladék-ártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a Lenti Hulladékkezelő Kft.  Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni


6) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója az ingatlanon keletkező szilárd hulladék elhelyezéséről a helyi közszolgáltatás útján köteles gondoskodni.


[4](7) A háztartási hulladék összegyűjtése és elszállítása szabványosított gyűjtőtartályban (kuka rendszerű), tömbös beépítési területen 1100 l-es gyűjtőedény formában, valamint a szelektív gyűjtésnél a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edény ürítésével történik. A háztartási többlethulladék – az a hulladék, aminek az elhelyezésére már a szabványosított gyűjtőtartályban nincs lehetőség – az erre a célra rendszeresített egyedi megjelölésű „HUKE” feliratú zsákban kerül elszállításra.

(8) A szabványos gyűjtőedény beszerzéséről. pótlásáról, rendeltetésszerű használatáról és tisztántartásáról a szolgáltatással érintett ingatlan tulajdonosa illetve használója köteles gondoskodni.

(9) A kuka rendszerű tárolóedényekből a szolgáltató köteles a háztartási hulladékot hetente egy alkalommal összegyűjteni és elszállítani

 (10) A háztartási hulladéktároló konténert legalább, havonként illetve ha előbb megtelik  szükség szerint  gyakrabban  ( a  közös képviselő vagy megbízott jelzése alapján )  köteles a szolgáltató elszállítani és kiüríteni.

(11) A háztartási hulladék rendszeres elszállításának napját a szolgáltató az igény előzetes egyeztetése után határozza meg és köteles azt betartani.  A közszolgáltató köteles a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálatot és tájékoztatási rendszert működtetni.

(12) A naponta keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó hulladék, az egyéb szilárd hulladék, valamint az ipari tevékenység során keletkező szilárd hulladék szemétlerakó helyre történő szállításáról az ingatlan tulajdonosa, használója saját maga vagy a szolgáltatóval kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni.


[5](13) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§ g) pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben és terjedelemben jogosult. Ezek az adatok a következők:

            a) a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.

            b) a közszolgáltatás igénybe vételének jogcíme. (tulajdonos, bérlő, használó)

A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt személyes adat nyilvánosságra hozatalára.


[6](14) „A közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezett számla ellenében, utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díj összegét a közszolgáltató évente négy alkalommal, a negyedévet követő hónapban (azaz április, július, október és a tárgyévet követő év január hónapban) számlázza, a fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 8 nap.

A vállalkozásoknak a szolgáltató a díjat tárgyhót követő hónapban számlázza, a fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 8 nap.

A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata.  

A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.


[7](15) Az önkormányzat a közszolgáltatás igénybevételi díj összegének 60 %-át kérelemre átvállalja, ha nincs nyilvántartott díjhátralék:

a)az olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át,

b)olyan többszemélyes háztartás esetén, ahol a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő rendelkezik csak jövedelemmel, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

c)olyan kétszemélyes háztartás esetén, ahol a család legalább egyik tagja nyugdíjas, és az egy főre jutó jövedelem nem éri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át.

A kedvezményre való jogosultságról a polgármester dönt.

A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és az ahhoz szükséges kereseti-, jövedelmi és egyéb igazolásokat.

Az önkormányzat az átvállalt kedvezményeket a szolgáltatónak minden év december 31-ig egy összegben téríti meg.

 (16) A háztartásokban felhalmozódott nagyobb méretű szilárd hulladék szervezett összegyűjtésére és elszállítására lomtalanítási akció keretében évente egy alkalommal , április  hónapban kerül sor – az önkormányzat által meghirdetett időpontban -, melyet az önkormányzat a szolgáltató közreműködésével bonyolít le.

(17) Nem minősül háztartási hulladéknak az állati tetem, ezért szemétgyűjtő edénybe konténerbe tenni, illetve azok mellé lerakni tilos.


[8](18) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető , ha az ingatlantulajdonos (használó) 30 napot meghaladóan tartósan távol van  és az ingatlanon ez idő alatt háztartási hulladék nem keletkezik , továbbá ha ezt a tényt előzetesen a szolgáltatónak bejelentette.


(19) Az ingatlantulajdonos (használó) köteles írásban bejelenteni a szolgáltatónak, ha

a)a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, az igény keletkezését követő 15 napon belül,

b)a közszolgáltatás igénybevételének szüneteltetését kéri, a szünetelés kezdetét megelőző 15 napon belül a várható időtartam pontos közlésével


(20) Tulajdonosváltozás esetén a volt tulajdonos köteles a változás tényét 30 napon belül bejelenteni a szolgáltatónak. A bejelentés napjáig a közszolgáltatás díját a volt tulajdonos viseli.

A közterület szennyezésének tilalma

5. §.

(1) Közterületen szemetet, hulladékot, szennyező, vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. A szemetet vagy hulladékot csak az erre a célra elhelyezett hulladékgyűjtő edénybe szabad bedobni.

(2) A közterületen háztartási hulladékot, azt tartalmazó tárolóedényt tilos elhelyezni , kivéve a hulladékszállítási napokat, valamint a tömbtelken álló egyes épületek hulladékgyűjtő konténereit.

Avar és kerti hulladék nyílt téri égetése

6. §.

(1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa, és szerdai - ha esős vagy szeles időjárás miatt ez nem lehetséges, akkor pénteki - napon, ne munkaszüneti és ünnepnapon. Ez a rendelkezés csak a komposztálásról szóló rendelet elkészültéig hatályos.

(2) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy a környezetére tűz és robbanásveszélyt ne jelentsen.
A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani.

 (3) A tűzgyújtási tilalom időtartama alatt az avar és kerti hulladék égetése tilos. A lovászi III. számú bányatelken ( jelenleg a község közigazgatási területe ) a bányaipari létesítmények (olajkutak, stb.) 50 méter sugarú védőövezetén belül és az olajipari nyomvonalas létesítményektől (csővezetékektől, stb. ) számított 30 méteres védősávon belül mindennemű tűzgyújtás tilos!

Zöldterület védelme

7. §.

(1) A község közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek: a parkok, a játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók.

(2) A községben lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(3) A zöldterületeken tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, felszerelési tárgyak, valamint a kihelyezett hulladékgyűjtő edények rongálása.


(5) A fák törzsére reklámtáblák, hirdetmények, plakátok elhelyezése tilos.

(6) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok betartásával szabad.

(7) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos!

(8) Tilos emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése.

(9) A parkokban, zöldterületeken csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.

(10) A zöldterületre gépjárművel behajtani, azokon parkolni, várakozni nem szabad.

Zajvédelem

8. §.

(1) A község területén a megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető.

(2) A kulturális, szórakoztató-, vendéglátóipari- és sportlétesítményekben üzemeltetett, valamint az egyéb zajt keltő berendezések megengedett hangereje a következő:

Az egyenértékű "A" nyomásszint irányérték maximuma:

nappal                                 6-22 óráig                                   50 dB

éjjel                                   22-06 óráig                                   40 dB

Vízvédelem

9. §.

(1) A zárt csapadékvíz elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(2) Tilos szennyvizet, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba juttatni.

(3) Tilos a csapadékvizet a községi szennyvíz közcsatorna hálózatba vezetni.

(4) Tilos az egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot a talajba juttatni.

(5) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a területükre érkező csapadékvizet oly módon elvezetni, hogy az a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

(6) Azokon a területeken ahol a szennyvízhálózat kiépített a szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

(7) A folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) gyűjtése csak hatóságilag engedélyezett szennyvízderítőbe lehetséges a tevékenység folytatására jogosult vállalkozó igénybevételével.

[9]IV. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL


10. §


Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap


(1) Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap célja, hogy hatékonyan segítse Lovászi Községi Önkormányzata környezetvédelmi és természetvédelmi feladatainak ellátását, különösen:

a) szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b) környezeti károk mérséklése,

c) környezeti ártalmak megelőzése,

d) környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e) zöldfelület gazdálkodás,

f) természeti értékek megóvása,

g) környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás, nevelés,

h) szükséges természetvédelmi intézkedések végrehajtása,

i)  természeti értékek, területek, valamint azok természeti rendszereinek védelme, őrzése,

    fejlesztése.

Az Alap bevételi forrásai


11. §


(1) Az Alap bevételeit az Alap környezetvédelmi részének, valamint természetvédelmi részének bevételei adják.

(2) Az Alap bevételi forrása:

a)  a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott és befolyt környezetvédelmi és

     természetvédelmi bírságok teljes összege,

b)  a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén kiszabott és

     befolyt környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott

    része,

d)  a települési önkormányzat által a költségvetésben az alap javára elkülönített összeg,

e)  állami és nemzetközi alapokhoz benyújtott környezetvédelmi és természetvédelmi célú

            pályázatokon nyert összegek,

       f)  vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy rendelkezik,

g)az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

  1. helyi vízgazdálkodási jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjból származó bevétel teljes összege,

        i)  az Alapot megillető egyéb bevételek.

(3) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.


Az Alap felhasználása


12. §


(1) Az Alapot kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi problémák megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását célzó tevékenységek támogatására kell fordítani, környezetvédelmi célokra, különösen:

       a) közterület-tisztaság elősegítése, illegálisan kialakított hulladéklerakó-helyek megszüntetése,

b) hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés,

c) levegő tisztaság védelem (pl. monitoring rendszer kiépítése, helyszíni mérések),

d) vízvédelem (pl. víztakarékos berendezések ösztönzése, vízbázisok védelme),

e) zöldfelületek védelme, fejlesztése, allergén gyomok elleni védelem,

f) talajvédelem,

g) zaj- és rezgésvédelem,

h) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

i) környezetvédelmi oktatás, propaganda tevékenység,

j) környezetszennyezést csökkentő beruházások támogatása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi célokra, különösen:

a) a helyi jelentőségű védett természeti értékek és védett természeti területek megőrzése, fenntartása (táblák kihelyezése, egészségvédelem, őrzés, a védelemből adódó különleges eljárások többletköltségeinek finanszírozása),

b) helyi jelentőségű védett értékek tulajdonosai, kezelői kártérítése,

c) védelemre előkészítés (pl. értékvizsgálathoz szakértői vélemények),

d) védett vagy védelemre javasolt terület megvásárlása, cseréje,

e) fenntartható használat, természetkímélő megoldások ösztönzése.

(3) Jelen rendelet 10 §. (2) bekezdésének h) pontja alapján befolyó összeg kizárólag a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel.

Ilyen felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

(4) A polgármester minden évben felhasználási tervet készít az Alap e rendeletben meghatározott célok megvalósítását biztosító felhasználásáról, amiről a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt (külön címen meghatározva a bevételi és a kiadási tervszámot).

(5) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. Év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6) Az Alap bevételi forrásairól és felhasználásának nyilvántartásáról a Körjegyzőség

     gondoskodik.

(7) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a polgármester a Képviselő-testület előtt évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg köteles beszámolni.


[10]13.§



Záró rendelkezés


[11]14.§.

(1) Ez a rendelet 2002. július 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított 15/1995. (XII.20.) számú önkormányzati rendelet  hatályát veszti.

(2) A 17/2003. (XII. 19.) sz. rendelettel módosított rendelkezések 2004. január 1-én lépnek hatályba.




(3) A 22/2004. (XII. 30.) sz. rendelettel módosított rendelkezések 2005 január l-én lépnek hatályba.

(4) A 26/2006. (XII. 22.) sz. rendelettel módosított rendelkezés 2007 január l-én lép hatályba.

(5) A 17/2007. (XII. 7.)sz. rendelettel módosított rendelkezés  2008. január 1-én lép hatályba

(6) A 12/2009. ( XII. 18.) sz. rendelettel módosított rendelkezés 2010 január 1-én lép hatályba.

(7) A 16/2010.(XII. 21.) sz. rendelettel módosított rendelkezés 2011 január 1-én lép hatályba.

(8) A 8/2011.(IV.22.) sz rendelettel beiktatott rendelkezés és módosított paragrafus számok 2011. április 30.-án lép hatályba


                       

                           dr. Hercz Judit s.k.                                              Tóth Sándor s.k.

                                  körjegyző                                                        polgármester


1.számú melléklet

[12]A közületek a közszolgáltatást végző LE-KO KFT-vel kötött egyedi közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján kötelesek a díjat fizetni.



[1] Módosította 19/2008.(XII.30.) sz. rendelet, hatályos, 2009. január 1-től

[2] Módosította 12/2007. (VIII. 3.1) sz. rendelet, hatályos 2007. szeptember 15-jétől

[3] Módosította 19/2008.(XII.30.) sz. rendelet, hatályos, 2009. január 1-től

[4] Módosította 19/2008.(XII.30.) sz. rendelet, hatályos, 2009. január 1-től

[5] A 4.§ (13) bekezdését megállapította az 1/2014.(II.11.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. február 12-től.

[6] A 4.§ (14) bekezdését megállapította az 1/2014.(II.11.) rendelet  2.§-a. Hatályos 2014. február 12-től.

[7] Módosította 22/2004. (XII. 30.) sz. rendelet, hatályos 2005. január 1-jétől

[8] Beiktatta 16/2010. (XII. 21.) sz. rendelet a (18)-(20) bekezdéseket, hatályos 2011. január 1-jétől


[9] Beiktatta 8/2011.(IV.22.) Hatályos 2011.április 30


[10] Hatályon kívül helyezte a 6/2012.((III.19.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012.03.20.

[11] Módosította 8/2011.(IV.22.) sz. rendelet, hatályos 2011.április 30-tól

[12] Módosította: 17/2003. (XII. 19.) sz. rendelet, hatályos 2004. január 1-jétől.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!