nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Marcaltő Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-29 -tól
Marcaltő Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Marcaltő Község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban szereplő felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításárról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, tekintettel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.)  22-26/E. §-aiban, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra, a Vhr. 43/A. § (6) bekezdésében és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormány-megbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Marcaltő Község Partnerségi Rendeletének egyeztetési szabályai szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1)     Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Marcaltő Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

  1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. településképi követelmények meghatározásával;
  4. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)     A helyi védelem célja:

  1. a település képének és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása;
  2. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek;
  3. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetésének, megrongálásának és megsemmisítésének a megelőzése.

(3)     A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

  1. a település karakterét meghatározó település-szerkezeti elemek megőrzése;
  2. azon területek lehatárolása, amelyen a településkép védelmi szempontok fokozottan érvényesülnek;
  3. a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak megjelenésének és hangulatának megőrzése.


2. §

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

  1. utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, legalább az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység;
  2. utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész;
  3. tájképet meghatározó építési tevékenység: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét megváltoztató építési tevékenység;
  4. tájképet meghatározó építmény: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét megváltoztató építmény;
  5. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

  1. Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Marcaltő Község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet, utcabútor és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Marcaltő Község Önkormányzatának rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
  2. A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

a)    a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése;

b)    a helyi védett értékek körének megállapítása;

c)    a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése;

d)    a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése;

e)    a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók lakossággal történő megismertetése;

f)     a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


4. §

  1. Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Marcaltő Község Önkormányzatához vagy polgármesteréhez intézett levélben, a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.
  2. A helyi védelem alá helyezés illetve megszüntetés képviselő-testületi döntés alapján - a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosának, illetve tulajdonosainak előzetes tájékoztatásával - történhet. A tulajdonos(ok) az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat(nak).
  3. A helyi védelem alá helyezési illetve törlési szándékot a döntést megelőzően 15 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. 
  4. Helyi védelemmel kapcsolatos testületi döntés hatálya folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem terjed ki.
  5. Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek  fennállása esetén szüntethető meg.
  6. Nem helyezhető helyi védelem alá országos műemléki védelem alatt álló ingatlan. A helyi védettség haladéktalanul törlendő, amennyiben a védett érték országos műemléki védettségben részesül.
  7. A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése Marcaltő Község Polgármesterének (továbbiakban: polgármester)  a feladata. A polgármesteri hivatalban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nyilvántartásba bárki betekinthessen.
  8. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:
  1.  a védett érték megnevezését;
  2.  a védettséget elrendelő közgyűlési döntés számát;
  3.  a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám);
  4.  a védendő érték meghatározását (leírás);
  5.  a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint);
  6.    a védett érték fotóját (fotóit).


5. §

(1)     Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)    az érték megnevezését és helyét;

b)    védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot);

c)    törlés esetén a törlési szándék indokait;

d)    az érték fényképét;

e)    a tulajdonos(ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.

(2)     A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslattevőt.

(3)     A helyi védettség tényét jogi jellegként be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(4)     Marcaltő Község építészeti értékvizsgálatának és a helyi védelem álló értékek nyilvántartásának naprakész vezetése a polgármester feladata.

(5)     A nyilvántartás része:

a)       a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek megnevezésével, főbb adataival

b)      a védelem típusa

c)       a védelem indoklása, valamint

d)      a helyi védett értéket ábrázoló térkép

(6)     Az építészeti értékvizsgálat és a helyi védett értékek nyilvántartása összevontan is kezelhető.


3. A helyi egyedi védelem meghatározása

6. §

(1)     Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt:

  1. épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,
  2. köztéri és képzőművészeti alkotásokra,
  3. emlékművekre, emléktáblákra,
  4. síremlékekre,
  5. utcabútorokra, helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

terjed ki.

(2)     Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére a 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.


4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §

(1)     Az 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles állapotát megőrizni, megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.

(2)     A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.

(3)     Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén

a)    a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;

b)    a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;

c)    az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.


III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §

(1)     Településképi szempontból meghatározó területek

a)    Történeti települési karakter

b)    Átalakuló települési karakter

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek  térképi lehatárolását és jegyzékét a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.


IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


6. Általános építészeti követelmények

9. §

(1)     A település területén minden építményt a környezettel (épített és természeti), a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani.

(2)     Növénytelepítés során a nem inváziós, őshonos fajok telepítése javasolt, az inváziós fajok kerülendőek. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok és a kerülendő, inváziós fajok listája megtalálható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján (https://www.bfnp.hu/hu/novegyjegyzek).

(3)     A település közigazgatási területén nem alkalmazható azbeszt tartalmú építőanyag.

(4)     Lakó-, üdülő-, igazgatási-, egészségügyi-, oktatási-nevelési-, gazdasági-, egyházi-, kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató-épületen új építés és épület-felújítás esetén tetősíkon és homlokzati falfelületen nem alkalmazható műanyag hullámlemez tetőhéjazat illetve burkolat.



7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


Történeti települési karakter

10. §


  1. az épületek utcai homlokzatának vonala az építési helyen belül az utcai telekhatárral párhuzamosan kialakítva szükséges telepíteni;
  2. az épületek jellemzően földszintesek, tetőtér-beépítés megengedett, az emeleti kialakítás kerülendő;
  3. az épületek legmagasabb pontja a 10 m-t nem haladhatja meg;
  4. az előkertben kerti építmények nem helyezhetőek;
  5. a telek utcavonalán lévő kerítés csak az utcában hagyományosan kialakult kerítés-formának megfelelő méretrenddel, anyaghasználattal és színezéssel újítható fel, vagy cserélhető. Az utcai kerítésen az ingatlanon található lakásegységekkel megegyező számú, az utcában hagyományosan kialakult kapuformát követő gyalogos bejárat létesíthető;
  6.  Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,20 métert, és nem lehet drótfonatból, hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, csak ha azt növényzet takarja;

  1. az épületek jellemző tetőidoma 35-45° hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtető lehet;
  2. bonyolult, összetett, erősen tördelt tetőidom kialakítása nem megengedett;
  3. az épületek felújítása, átalakítása esetén a homlokzatok eredeti állapot szerinti külső megjelenése - a színezésre és egyes épülettartozékokra vonatkozó külön előírások figyelembevétele mellett – megtartandó;
  4. építési tevékenységek során az egyes épületek egységes építészeti megjelenése (anyaghasználat, méretrend, színezés) biztosítandó;
  5. elavult külső nyílászáró szerkezetek az építéskori állapottal megegyező méretben és nyílásosztással új nyílászárókra cserélhetők. Az ablak síkjából kiálló redőnytok kerülendő;
  6.  a külső falfelület felújítása, javítása esetén a hagyományos vakolat felületi hatását kell elérni, utólagos hőszigetelés a fenti felületképzési előírások betartása mellett alkalmazható;
  7. a homlokzati felület lehetőség szerint világos pasztell színek színű lehet;
  8. a tető héjazata felújítás esetén csak cserépfedésre cserélhető;
  9. a tetőtér hasznosítása, utólagos beépítése esetén az eredeti tetőforma és annak jellemző méretei (eresz- és gerincmagasság, lejtésszög) megtartandók;
  10. tetőtéri helyiségek ablakai csak tetősíkban fekvő módon, egy magasságban, egységes méretrendben helyezhetők el;
  11. kémény-, szellőzőkémény a területen hagyományos kéményforma méretrendjével, felületképzésével, fedkő-megoldásával létesíthető vagy újítható fel;
  12. légkondicionáló berendezés kültéri egysége utcai homlokzatra nem helyezhető, egyéb homlokzaton takart módon szerelhető fel.


Átalakuló települési karakter

11. §


  1. az épületek utcai homlokzatának vonala az építési helyen belül az utcai telekhatárral párhuzamosan kialakítva szükséges telepíteni;
  2. az épületek jellemzően földszintesek, tetőtér-beépítés, valamint emeleti kialakítás is megengedett;
  3. az épületek legmagasabb pontja a 10 m-t nem haladhatja meg;
  4. az előkertben kerti építmények nem helyezhetőek;
  5. a telek utcavonalán lévő kerítés csak az utcában hagyományosan kialakult kerítés-formának megfelelő méretrenddel, anyaghasználattal és színezéssel újítható fel, vagy cserélhető. Az utcai kerítésen az ingatlanon található lakásegységekkel megegyező számú, az utcában hagyományosan kialakult kapuformát követő gyalogos bejárat létesíthető;
  6.  Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,50 métert, és nem lehet drótfonatból, hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, csak ha azt növényzet takarja;

  1. az épületek jellemző tetőidoma 30-45° hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtető lehet, 20 m feletti telekszélesség esetén az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető is megengedett;
  2. bonyolult, összetett, erősen tördelt tetőidom kialakítása nem megengedett;
  3. az épületek felújítása, átalakítása esetén a homlokzatok eredeti állapot szerinti külső megjelenése - a színezésre és egyes épülettartozékokra vonatkozó külön előírások figyelembevétele mellett – megtartandó;
  4. építési tevékenységek során az egyes épületek egységes építészeti megjelenése (anyaghasználat, méretrend, színezés) biztosítandó;
  5. a külső falfelület felújítása, javítása esetén a hagyományos vakolat felületi hatását kell elérni. Utólagos hőszigetelés a fenti felületképzési előírások betartása mellett alkalmazható;
  6. a homlokzati felület lehetőség szerint világos pasztell színek lehetnek;
  7. a tetőtér hasznosítása, utólagos beépítése esetén az eredeti tetőforma és annak jellemző méretei (eresz- és gerincmagasság, lejtésszög) megtartandók; 
  8. kémény-, szellőzőkémény a területen hagyományos kéményforma méretrendjével, felületképzésével, fedkő-megoldásával létesíthető vagy újítható fel;
  9. légkondicionáló berendezés kültéri egysége utcai homlokzatra nem helyezhető, egyéb homlokzaton takart módon szerelhető fel.


8. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök elhelyezése

12. §

  1. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a belterület határától legalább 100 m távolságban lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony, stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.
  2. Új vezetékes hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő vezetékes hálózatot terepszint alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
  3. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, a műszakilag alkalmatlannak minősülő meglévő fizikai infrastruktúra esetén a (2) bekezdés szerinti rendelkezés figyelmen kívül hagyható.
  4. Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.


9. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. §

  1. Reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a közterületről látható magánterületek részén a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehet.
  2. A település közigazgatási területéhez tartozó - a 3. mellékletben meghatározott – településképi szempontból kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
  3. Közterületen lévő utcabútoron nem alakítható ki 10 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.
  4. 2 m2-t meghaladó felületű reklám vagy plakát a településen – támogatás tényét ismertető kötelező tábla kivételével - nem telepíthető.
  5. Plakát, hirdetés és reklám elhelyezése kizárólag az önkormányzat által telepített közterületi hirdető felületen helyezhető el és világító vagy megvilágított nem lehet.
  6. Építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el. Ezek mérete 2 m2-nél nem haladhatja meg.
  7. Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.
  8. Közművelődési feladatokat ellátó intézmények reklámjainak elhelyezésére szolgáló közművelődési célú hirdetőoszlopok elhelyezésére szolgáló helyszíneket a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
  9. Marcaltő Község rendezvény-naptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a Kossuth utca felett kifeszíthető transzparensen évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal  megengedett. 


10. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. §

Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíztároló, szennyvíz-átemelő, gáznyomás-csökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki jellegű akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekerítendő. Az élősövény telepítése a közmű-szolgáltató kötelessége, a növény-telepítés a közterület kezelővel egyeztetett módon történhet.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15. §

(1)     Marcaltő Község Önkormányzata az alábbi településképet érintő kérdésekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

  1. amennyiben az építési tevékenység településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul;
  2. minden új reklámhordozó, vagy reklámfelület kialakítása előtt.

(2)     A konzultáción a településképi követelményeknek való megfelelést vizsgálni kell, a településképi arculati kézikönyv iránymutatásként használható fel.

(3)     A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikain és ökológiai szempontokat.

(4)     Szakmai konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(5)     A szakmai konzultáció és az arról készítendő emlékeztető felelőse a polgármester, helyszíne Marcaltő Község Polgármesteri Hivatala.

(6)     A konzultáción írásban rögzített javaslatok és nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során. Megszegése a településképi követelmények be nem tartásának jogkövetkezményeit jelenti.

(7)     A kiadott emlékeztető megőrzéséről az épület elkészültéig vagy a növénytelepítés megtörténtéig a polgármesteri hivatalban gondoskodni kell.


VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


12. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

16. §

(1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

  1. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
  2. helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,
  3. a településképet érintő, közterületről látszó reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,
  4. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.


13. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

17. §

  1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
  2. A kérelmet Marcaltő Község Polgármesteréhez a Vhr.-ben meghatározott formában és tartalommal, az építési tevékenység megkezdése előtt 20 nappal kell benyújtani.
  3. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Vhr.-ben meghatározottak szerint folytatja le.
  4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Marcaltő Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
  5. A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Vhr.-ben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
  1. a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
  2. a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
  1. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


14. A településképi kötelezési eljárás

18. §

A településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény eljárási szabályai szerint a polgármester folytatja le.


15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

19. §


(1)     A polgármester a településképi kötelezési eljárása során, a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.

(2)     A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a)    a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)    a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)    a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)    a jogsértő állapot időtartamát,

e)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)     a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)    a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3)     A településképi bírság kiszabásának esetei:

a)    a Rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b)    a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c)    a településképi követelmények be nem tartása;

d)    településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.


16. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

20. §

(1)     A településképi bírságot Marcaltő Község Önkormányzata számlájára kell befizetni.

(2)     A bírság befizetésének határideje: a kiszabástól számított 30 nap. 100 000 Ft összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 3 havi részletfizetési kedvezmény adható.


VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

21. §

(1)                   A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási követelményeket meghaladó,  a  védettséggel  összefüggésben  szükségessé  váló,  a  tulajdonost  terhelő  munkálatok  finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat:

a)    a  támogatási  keret mértékét  az  önkormányzat  Képviselő‐testülete  évente  a  költségvetésben határozza meg,

 b)    a  támogatás  ingatlanra  eső  mértékét  –  az  önkormányzati  költségvetés  keretei  között – az önkormányzat  Képviselő‐testülete  egyedileg állapítja meg. 

(2)       Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha 

a)   a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, 

b)    a  karbantartással  és  az  építéssel  összefüggő  hatósági  előírásokat  és  szabályokat  maradéktalanul betartja. 

  1. Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. 



IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


18. Hatályba lépés

22. §


E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.



19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23. §


E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Marcaltő Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2006.(VIII.15.) önkormányzati rendelete egyes helyi jelentőségű természeti emlékek és építészeti örökségek védetté nyilvánításáról



            Hegyiné Böröcz Adél                                                                Sandl Zoltán

                         jegyző                                                                              polgármester




A kihirdetés napja: 2017. december 29.


                                                                                                         Hegyiné Böröcz Adél

                                                                                                                      jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.sz.melléklet
18.44 KB
2.sz.melléklet
481.15 KB
3.sz.melléklet
285.76 KB
4.sz.melléklet
13.13 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!