nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-04-30 - 2015-02-28
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 33. § (7) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 45. §-ban, a 47. § (2a) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 60. § (3)-(4) bekezdéseiben, a 62. § (2) bekezdésében, a 90. § (3) bekezdésében, a 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a 140/R. §-ában, és a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdése, 29. § (1) és (2) bekezdései, 131. § (1) bekezdésében és a 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:



I. FEJEZET


Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya

  

1. § (1) A pénzbeli ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Tapsony Községi Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet személyi hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.


(3) A rendelet személyi hatálya az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében

a) étkeztetés,


b) házi segítségnyújtás,


c) családsegítés,


d) gyermekjóléti szolgáltatás

Tapsony községben az ellátást igénylőkre és igénybe vevőkre terjed ki.


(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

     a) pénzbeli és természetbeni ellátások: 

aa) az Sztv. 43/B. §-ába foglalt ápolási díj,


ab) aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő támogatás,


ac) lakásfenntartási támogatás,


ad) szociális tűzifa juttatás,


ae) önkormányzati segély,


af) köztemetés,


ag) mikulás csomag,


ah) közgyógyellátás,


ai) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat.

     

b) szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások:

ba) étkeztetés,


bb) házi segítségnyújtás,


bc) családsegítés,


      bd) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás



(5) Az e rendeletben szabályozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat a Tapsony községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.


(6) Az e rendelet 1. § (4) bekezdés b) pontjának bb), bc) és bd) pontjaiban felsorolt ellátásokat a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény biztosítja.



2. Értelmező rendelkezések


2. § (1) Adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000 Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.


(2) Hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.


(3) Hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.


(4) Adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.


(5) Életvitelszerű ott lakás: a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyül,

a) ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, illetve ide tér haza,


b) ahol a mindennapi életviteléhez (főzés, mosás, étkezés stb.) szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,

           

            c) amely a család élete helyszínéül szolgál,

           

            d) amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,

           

e) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közműszolgáltatóknál.


3. § (1) Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.


(2) Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.


(3) Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.


(4) Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyet adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.


(5) Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője.



3. Általános eljárási rendelkezések


4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik az erre rendszeresített formanyomtatványon a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.


(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása keretében fenntartott intézmény (Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény) útján történik, akkor az alapszolgáltatás igénybevétele  iránti kérelmet a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.


(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.


(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.


(5) A jövedelem igazolható:

a) Munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni.


b) Munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással.


c) Nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével.


d) Őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással.


e) Vállalkozásból származó jövedelem esetén az Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával.


f) Alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával.


g) Tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával.


      h) Ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával.


i) A munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.


j) Az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.


k) Amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.


(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet bankszámlára utalással, vagy a jogosult kérelme alapján házipénztárból.


(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.



5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,


b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.


(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.


(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.


(4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.


(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 



6. § A képviselőtestület és a polgármester a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra is. 



7. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házipénztárból, folyószámlával rendelkezőnél átutalással történik. A döntést követően a házipénztárból való azonnali kifizetés a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.



8. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.


(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.


  

9. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.



10. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.



II. FEJEZET


Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


4. Aktív korúak ellátása


11. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Sztv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

Lakóház (családi ház):

            a) az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,

           

            b) a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel,

           

c) a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel,

           

            d) az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja,

           

            e) a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol,

           

            f) az épület, járda hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja,

           

            g) egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.


(2) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított öt napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.


(3) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.



5. Rendszeres szociális segély


12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Sztv. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.


(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Tapsony Község Önkormányzata által kijelölt szervvel köteles együttműködni.



6. Az együttműködés eljárási szabályai


13. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség kiterjed:

            a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,

           

            b) beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,

           

            c) a programban foglaltak teljesítésére.


(2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény.


(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

 a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az a rendszeres szociális segélyre egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

           

b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

           

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni,


d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább három havonta).


(4) A Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásnak megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

           

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésnek menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

           

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

           

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

           

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,

           

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

           

g) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

           

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolásra,

           

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

           

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,


k) az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.



7. Az együttműködési kötelezettség megszegése


14. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztás (pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztás),

           

b) megjelenési kötelezettség elmulasztása,

           

c) képzésen való részvétel elmulasztása,

           

d) előírt programban való részvétel elmulasztása.



8. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei


15. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.



9. Lakásfenntartási támogatás


16. § Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik, biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát. Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje, udvara lakása, háza, tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek, úgy az e §-ban megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.



 10. Szociális tűzifa juttatása


17. § (1) A településen szociális tűzifa juttatásban, természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és a tűzifa juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.


(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj 150 %-át.


(3) A szociális tűzifajuttatásra vonatkozó kérelmet a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesül-e.


(4) Azok a rászorultak, akik a (3) bekezdésben foglalt ellátásokban nem részesülnek e rendelet 3. §-ában, továbbá a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet szerint igazolják jövedelmi és vagyoni viszonyaikat. Be kell csatolniuk a lakásfenntartási költségeiket igazoló számláikat, befizetési bizonylataikat, bérleti szerződésüket, pénzintézeti hiteltartozásuk bizonyítékait, rendszeres befizetéseik igazolásait.


(5) A szociális tűzifajuttatásnál az elbírálás során előnyt élveznek azok az (1) bekezdésben írt rászorultak, akik aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek.


(6) A juttatható szociális tűzifa mértéke háztartásonként legfeljebb 2 m3 tűzifa, mely évente egy alkalommal adható. Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális tűzifa juttatás, támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(7) A szociális célú tűzifára való jogosultságról a képviselőtestület határozattal dönt.



11. Ápolási díj


18. § (1) A képviselőtestület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.


(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Sztv. 43. §-ában és a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.


19. § (1) Az e rendelet alapján adható méltányossági ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


(2) A támogatás iránti kérelmet a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.



20. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.


(2) Az önkormányzat az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.

  


12. Önkormányzati segély  


21. § Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete önkormányzati segélyben részesítheti az Sztv. 45. § (4) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésben meghatározott személyeket.



22. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.


(2) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.



23. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.


(2) A gyermek nevelést elősegítő önkormányzati segély egyszeri mértéke a 3.000 Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több az öregségi nyugdíj 200%-nál. A gyermeknevelés céljából juttatott önkormányzati segély szociális kölcsön formában nem juttatható.


(3) A gyermek nevelését elősegítő önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.



24. § (1) A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segélyben részesülhet az:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át,


b) egyedülálló vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.


(2) Az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati segély megállapításának további feltétele, hogy az igénylő lakókörnyezete gondozott, kertje karbantartott, gyommentesített legyen.


(3) Az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati segély összege – rászorultsághoz igazodva – legalább 2.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. A segélyt egy kérelmező részére a képviselőtestület évente 1 alkalommal állapíthatja meg.


(4) Az e §-ban megállapított önkormányzati segély pénzben és természetben is nyújtható. Nem nyújtható kölcsön formájában.


(5) A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.



25. § (1) A polgármester önkormányzati segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal, a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányozást kell minden esetben végezni.



26. § (1) Önkormányzati segélyt nyújt az önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek, illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.


(2) Önkormányzati segélyben részesülhet az:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban,


b) egyedülálló vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.


(3) Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.  Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselőtestület 180.000 Ft-ban állapítja meg.


(4) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító önkormányzati segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapítható, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése, a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve, a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.


(5) A temetési költséghez való hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.



27. § (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalban. A határidő elmulasztása jogvesztő.


(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát, a kérelmező, és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.  



13. Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól


28. § (1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, akkor az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül:

a) ha a családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, valamint vagyonnal nem rendelkezik, és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll,


b) egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, valamint vagyonnal nem rendelkezik, és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.


(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.



14. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat támogatás


29. § (1) A képviselőtestület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében támogatást biztosít.


(2) Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása, valamint hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a 70.000 Ft-ot nem haladja meg.


(3) Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.


(4) Az ösztöndíj támogatás összege egyedi mérlegelés alapján havi 2.000 Ft.


(5) Az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.



15. Mikulás csomag


30. § (1) Az önkormányzat minden év decemberében maximum 400 Ft értékű mikulás-csomagot ad a településen élő minden 3-7 éves, helyben óvodába járó, valamint minden általános iskolás gyermek részére.




III. FEJEZET


Természetben nyújtott szociális ellátások


16. Közgyógyellátás



31. § (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.


(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 9. melléklet szerinti formanyomtatványon a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletese szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.


(3) A hatáskört a polgármester gyakorolja.


IV. Fejezet


Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások


32. § (1) Az Sztv. értelmében szociális alapszolgáltatás:

a) étkeztetés.


(2) Az alábbi ellátásokat az önkormányzat a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézményen keresztül biztosítja:

a) házi segítségnyújtás,


b) családsegítés,


c) gyermekjóléti szolgáltatás.


(3) A (2) bekezdésben szereplő ellátások esetén, a Mesztegnyő Környéki Önkormányzat Társulásának társulási megállapodásában, az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítették, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására Mesztegnyői Községi Önkormányzat jogosult.

Az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontján alapuló szociális rendeletalkotás az Sztv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény által biztosított és a társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra.

A társulási megállapodás szerint, a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekétkeztetés feladatkörben a Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulásának társulási megállapodása és a Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján, a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Mesztegnyő Községi Önkormányzat alkot. Mesztegnyő község önkormányzati rendeleti felhatalmazása, a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.



17. Az ellátások igénybevétele


33. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermekek szülei, törvényes képviselői az étkezetési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzata szerinti rendben nyújtják be az oktatási intézményben.


(2) A jogviszony keletkezéséről, és az ellátás iránti kérelemről a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.


(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.     Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.


(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.


(5) Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés.



19. Szociális étkeztetés


35. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Sztv. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.


(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül, kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.


(3) Az ellátás iránti kérelmet a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.


(4) Az ellátás iránti kérelemről a képviselőtestület dönt.


(5) A térítési díjak mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.



20. Házi segítségnyújtás


36. § A házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.



21. Családsegítés


37. § A családsegítésre vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.

  


22. Gyermekjóléti szolgáltatás


38. § A gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.



V. FEJEZET


A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai


40. § (1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.


(2) A személyi térítési díjat a hatályos jogi szabályok alapján az önkormányzatok külön rendeletben állapítják meg.



41. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselőtestület évenként maximum két alkalommal vizsgálhatja felül és változtathatja meg. Az intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.


(2) Minden évben a konkrét személyi térítési díj mértékének megállapításánál az igénybevevő jövedelmétől függően normatív személyi térítési díj kedvezményben részesülhet. A személyi térítési díjat az ellátott jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével kell megállapítani.


(3) A személyi térítési díj megállapítására az Sztv. 116. §-a az irányadó. 



24. A személyi térítési díjak megfizetése


42. § (1) A személyi térítési díjat havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni.


(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Kormányrendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.


(3) Az szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését a Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény által nyújtott ellátások esetén az intézményvezetőnek, étkeztetés esetén a gondozónőnek, vagy a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalnál kell bejelenteni írásban, a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban.



25. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás


43. § Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodásra vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.



26. Az intézményi jogviszony megszűnése

  

44. § Az intézményi jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat a gesztor, Mesztegnyő Községi Önkormányzat rendelete tartalmazza.



VI. FEJEZET 


  Záró rendelkezések


45. § (1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelet.


(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Tapsony, 2013. december 30.



                         Fábos István                                                                Károlyné Csobod Hajnalka

                       polgármester sk.                                                                       jegyző sk.



Záradék:


A rendelet 2013. december 31. napján kihirdetésre került.


Tapsony, 2013. december 31.


                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                         jegyző sk.




Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:


Tapsony, 2014. április 29.

                                                                                                                                                                                                                   

Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                          jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
17.08 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!