nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Domaszék Nagyközség képviselő testületének 13/2017 (VIII.3.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-09-02 -tól
Domaszék Nagyközség képviselő testületének 13/2017 (VIII.3.) önkormányzati rendelete
Domaszék Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról

Domaszék Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály,

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály I. Népegészségügyi Osztály,

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály,

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vasúti Főosztály,

 Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Útügyi Osztály,

Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Földhivatali Osztály,

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály,

HM Hatósági Hivatal,

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság,

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a

Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala,

valamint a területileg szomszédos önkormányzatok és a partnerségben résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Általános előírások

1. § 

  1. A Nagyközség közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak
  1. 1. mellékletét képező SZ-1 jelű, a Nagyközség igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-1 terv),
  2. 2. mellékletét képező SZ-2 jelű, az SZ-1 terven „SZ-2 terv hatályos területe”-ként lehatárolt településrészen hatályos szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-2 terv),

foglaltak szerint megengedett.

  1.  Az F1. jelű függelék tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű  területek felsorolását.
  2. E rendelet alkalmazása során „meglévő tanyás teleknek” minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2017. január 01. napját megelőzően tanyaként szereplő telek.



II. Fejezet


RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

2.Közterület alakítására vonatkozó előírások

2. § 

  1. Közterület-szélesítéssel érintett telekrészen
  1. meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
  2. új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,
  3. közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
  4. új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesítendő.

3.A tájkép alakítására vonatkozó előírások

3. § 

  1. Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű 
  1. az SZ-2 terv hatályos területén és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 25 m teljes magassággal,
  2. az a) bekezdésben foglalt területen kívül magassági korlátozás nélkül

elhelyezhető.

  1. Belterületen új fasor, ill. fapótlás esetén - amennyiben ez a közművek miatt lehetséges - a meglévő növényállomány figyelembe vételével kell az új egyedek fajtáját meghatározni. Mind a meglévő fasorok hiányzó szakaszainak pótlását, mind az új fasorok telepítését, a közműhálózat ismeretében, kertészeti kiviteli tervben kell meghatározni.
  2. Külterületi dűlőutak mentén – amennyiben az ingatlan szélessége lehetővé teszi - kétoldali fasort kell telepíteni.


4.Környezetvédelmi előírások

4. § 

  1. A Nagyközség igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.
  2. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.
  3. A Nagyközség területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.
  4. A Nagyközség területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.
  5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.
  6. Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

5.Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

5. § 

  1. Az SZ-2 terv egészére vonatkozóan és az SZ-1 terven lehatárolt „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
  2. Az SZ-1 terven jelölt „rendszeresen belvízjárta terület”-en az épületek földszinti padlószintje a telek rendezett terepszintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők.


6.Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

(telekalakítás, településrendezési kötelezések)

6. § 

  1. Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.
  2. Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható .
  3. A telekalakítás csak akkor hajtható végre, ha az újonnan kialakuló telek köz-, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.
  4. Kötelező építési vonalként kell értelmezni – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – a lakó- és vegyes övezetben az előkert vonalát.
  5. Amennyiben az építési telek oldalhatárai nem merőlegesek az utcafronti telekhatárra, ezáltal az épület homlokvonala nem párhuzamos az utcavonallal, elegendő az épület utcafronthoz legközelebbi pontjának a kötelező építési vonalra illeszkedni.
  6. A telken belüli védősáv által jelölt telekhatárokon legalább két sor fa - vagy hely hiányában - zajvédő fal telepítendő.

7.Közművek előírásai

7. § 

  1. Belterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:
  1. villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása,
  2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatása,
  3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha gyűjtőcsatornára csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
  4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása.
  1. Külterületen fekvő építési telken előírt közművekre vonatkozó előírások:
  1. villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha a szükséges kapacitás a hálózatról vételezhető, egyébként alternatív energiaforrás is alkalmazható,
  2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, de egyedi megoldás is alkalmazható,
  3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
  4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli elszikkasztás is alkalmazható.

8.Építés, telekhasználat általános szabályai

8. § 

  1. Terepszint alatti építés az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.
  2. Állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 méterre helyezhető el.
  3. Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához, a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra úgy kell ültetni, hogy az épülettől legalább 3,0 méternek kell elmaradnia.
  4. Belterületen nyár, külterületen nemes-nyár nem telepíthető.

9.Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

9. § 

A Nagyközség országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

  1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében az elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
  2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően.
  3. Felkészítés:

ca)   a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,

cb)  a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,

cc)   a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.

  1. Védekezés:

da)  kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakaszegységek megalakítása,

db)  járási mentőcsoport bevonása,

dc)  a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.

  1. Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.


III. Fejezet


RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

10. § 

  1. Építési telek telekterületére vonatkozóan előírt minimális értékek csak telekalakítás során tartandók be, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb szabályok teljesülnek.
  2. Építmény legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.
  3. Építmény előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18,0 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25,0 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság
  1. ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy különleges mezőgazdasági üzemi övezetben gyártás-, raktározás- vagy feldolgozás-technológiai okból,
  2. hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
  3. csúszda, kilátó esetében.
  1. Az építési övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.
  2. Az előkert mérete (ha a szabályozási terv másként nem rendeli) az SZ-2 terv hatálya alá tartozó minden építési övezetben 5,0 m.
  3. Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv nem jelöli – 5,5 m.
  4. A hátsókert minimális mérete 6,0 méter.
  5. A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.

11.Falusias lakóövezetek részletes előírásai

11. § 

  1. A falusias lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
  2. A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen túl -:
  1.  mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
  2. kereskedelmi, szolgáltató,
  3. szállás jellegű,
  4. igazgatási, iroda,
  5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  6. kulturális, közösségi szórakoztató és
  7. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

  1. Az építmények elhelyezési módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint. 
  2. Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 16,0 méter átlagszélességű telken megengedett.
  3. Az Lf1 és Lf2 övezetekben kialakított építési telek területe legfeljebb a minimálisan kialakítható négyszerese lehet.
  4. Az Lf3 övezetben akkor alakítható építési telek, ha
  1. az érintett telket a belterületi utcahálózathoz kapcsoló közterületek a vonatkozó szabályozási tervben bejelölt szabályozási szélességgel létrejöttek,
  2. mérete az építési övezeti előírásoknak megfelelő, a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosánál azonban nem nagyobb. 
  1. Az övezetek beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Lf1

700

15

30

40

-

6,0

Lf2

700

15

30

40

-

6,0

Lf3

1000

16

30

40

-

6,0


12.Kertvárosias lakóövezet részletes előírásai

12. § 

  1. A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
  2. Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:
  1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
  2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  3. kulturális, szállás és sport

rendeltetést is tartalmazhat.

  1. A kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6 lakásos lakóépület építhető.
  2. Kertvárosias lakóterületen fekvő telken annyi főrendeltetésű épület helyezhető el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben előírt minimális telekméretnek.
  3. Az épületek szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.
  4. Az övezet beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Lke

3000

30

30

50

-

7,5


13.Kisvárosias lakóövezet részletes előírásai

13. § 

  1. A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
  2. Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:
  1. kereskedelmi, szolgáltató,
  2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  3. kulturális, közösségi szórakoztató,
  4. szállás, igazgatási, iroda és sport

rendeltetést is tartalmazhat.

  1. Az építmények elhelyezési módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.
  2. Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 16,0 méter átlagszélességű telken megengedett.
  3. Az övezet beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Lk

800

16

40

40

-

7,5


14.Településközpont övezet részletes előírásai 

14. § 


  1. A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
  2. Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -:
  1.  igazgatási, iroda,
  2.  kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  4. kulturális, közösségi szórakoztató és
  5. sport

rendeltetést is tartalmazhatnak.

  1. Az építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a meglévő beépítési móddal megegyezően, vagy a telektömbben kialakult jellemző mód szerint.
  2. Az épület-elhelyezés módja a 10,0 méter átlagszélességet el nem érő telken csak zártsorú lehet,
  3. Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 méter átlagszélességű telken megengedett,
  4. Az övezet beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Vt

700

16

50

30

3,0

7,5

  1. Szakrális vagy bármilyen közösségi, közérdekű funkciót betöltő épület esetén a épületmagasság a 9,0 métert is elérheti. 

15.Kereskedelmi szolgáltató övezet részletes előírásai 

15. § 

  1. Az övezetben olyan gazdasági tevékenység végzése megengedett, amely
  1. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez kötött létesítmények elhelyezését nem igényli.
  2. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem előzetes vizsgálat köteles és a környezetvédelmi hatósági eljárás azzal zárul, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nem kell lefolytatni, mert a tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs.
  1. Az övezetben elhelyezhető továbbá
  1. gazdasági épületen belül a tulajdonos vagy személyzet számára kialakított szolgálati lakás,
  2. igazgatási, irodaépület,
  3. mező- és erdőgazdálkodási termelés (üzemi) létesítményei,
  4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  5. sportcélú építmény,
  6. közösségi szórakoztató épület.
  1. A Gksz-1 jelű övezetben az előkert mérete legalább 5,0 m; az oldalkerté legalább 5,0 m; a hátsókerté pedig legalább 10,0 m.
  2. A Gksz-2 jelű övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m; az oldalkerté legalább 5,0 m; a hátsókerté pedig legalább 10,0 m.
  3. Az övezetek beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Gksz1

2000

25

20

40

4,0

6,0

Gksz2

2000

25

30

30

4,0

10,0

  1. Az övezetben a beépítési mód: szabadonálló.
  2. Az övezet lakó-, különleges-, vagy közlekedési területtel határos oldalán legalább 5 méter széles zöldsávot kell kialakítani. A növényeket olyan távolságban kell telepíteni, hogy a várható lombátmérő figyelembe vételével egybefüggő, zárt zöldsávot alkosson.

16.Ipari övezet részletes előírásai

16. § 

  1. Az ipari övezet az országos előírások tekintetében az ipari rendeltetésen belül az „egyéb terület” kategóriába tartozik.
  2. Az övezetben olyan ipari gazdasági és hulladékgazdálkodási tevékenység folytatható, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles.
  3. Az övezet beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Gip

1000

20

45

30

3,0

10,0 

  1. Az övezetben a beépítési mód: szabadonálló.

17.Beépítésre szánt különleges építési övezetek részletes előírásai

17. § 

  1. Az övezetekben épületek szabadon állóan helyezhetők el.
    1. A „Ksp” jelű különleges sport övezetben a szabadidő természetben való eltöltését és az idegenforgalmat szolgáló sportlétesítmények, szálláshely-szolgáltató épület, fürdő, oktatási, kulturális, egészségügyi, vendéglátó épület, múzeum, a személyzet számára szolgálati lakás és az ezek használatát kiegészítő gazdasági tevékenység építményei helyezhetők el. A beépítési mód: szabadon álló.




Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Ksp

3000

50

25

40

-

9,0


  1. A „K-1” jelű különleges közmű övezetben a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

K-1

1000

22

40

40

-

4,5


  1. a) A „Kid” jelű különleges idegenforgalmi övezet elsősorban laza beépítésű, több önálló rendeletetési egységet magába foglaló kézműipari tevékenység, idegenforgalom és mezőgazdasági feldolgozás építményeinek elhelyezésére szolgál.
  1. Az övezet területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:

ba) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység épülete,

bb) mezőgazdasági termékek tárolásának, feldolgozásának építményei,

bc) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

bd) idegenforgalmi, szabadidős tevékenységhez kapcsolódó épület.

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Kid

1000

22

25

40

-

7,5


  1. A „Ki”különleges intézményi területen igazgatási, kulturális, egészségügyi, szabadidős és egyéb közösségi célt szolgáló intézmények helyezhetők el. Előkert: 5 m, beépítési mód: szabadon álló.

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Ki

1000

22

40

35

-

7,5


18.Hétvégi házas terület előírásai

18. § 

  1. A hétvégi házas területen elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
  2. Az övezetben elhelyezhető épületek:
  1. legfeljebb 2 rendeltetési egységes üdülőépület,
  2. a helyi tulajdonosok ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.
  1. Az övezet beépítési paraméterei:

Az építési övezet jele

a telek megengedett

az épület megengedett

legkisebb kialakítható

legnagyobb

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítettsége

zöldfelülete

épületmagassága

m2

m

%

%

m

m

Üh

1000 

13

15

60

-

4,5


19.Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

19. § 

  1. Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli
  1. a telek homlokvonalától közúti közlekedési és közműterületbe tartozó út mentén legalább 10 méterre,
  2. a telek homlokvonalától közúti közlekedési és közműterületbe nem tartozó út mentén legalább 5 méterre,
  3. egyéb telekhatártól legalább 1,5 méterre,
  4. szomszédos telken álló épülettől legalább 6,0 méterre

helyezendő el.

  1. Beépítésre nem szánt övezet telkén létesülő épület épületmagassága maximum 7,5 méter lehet.
  2. Épület legmagasabb pontja az előírt legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 6 méterrel haladhatja meg.
  3. Épület előírt maximális épületmagasságától legfeljebb 18 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság
  1. mezőgazdasági vagy erdőgazdasági technológiai okból,
  2. hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
  3. kilátó esetében.
  1. Az övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

20.Közlekedési és közműterület

20. § 

  1. Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.
  2. A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
  3. A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:
  1. a „KÖu-0” jelű övezet a gyorsforgalmi utak övezete,
  2. a „KÖu-1” jelű övezet az országos főutak övezete,
  3. a „KÖu-2” jelű övezet az országos mellékutak övezete,
  4. a „KÖu-3” jelű övezet a helyi gyűjtő utak övezete.
  1. A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.
  2. Közút céljára leszabályozott
  3. telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
  4. Az utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
  5. a) Az ingatlan nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak egyetlen telek megközelítését szolgálja, amelynek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.

b) A külterületen meglévő, ingatlan nyilvántartásban nem szereplő

ba) utak csak akkor szüntethetők meg (pl. szánthatók be), ha idegen tulajdonú ingatlan megközelítésére már nem használják,

bb) csatornák csak egyéb jogszabálynak megfelelően számolhatók fel.

c) Külterületen az a) és b) pont szerinti út tengelyétől 10 méteren belül kerítés nem építhető.

  1. Tervezett utcákban legalább egyoldali fasor telepítendő.
  2. Tömbbelsők feltárása és új telkek kialakítása érdekében magánút kialakítható. A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti előírások.
  1. Magánútnak közterülethez kell csatlakoznia.
  2. Új magánút minimális szélessége lakóterületi és kertes mezőgazdasági övezeteken belül:

  ba) legfeljebb 6 telek megközelítése esetén legalább 6,0 m,

  bb) 6-nál több telek megközelítése esetén legalább 8,0 m.

  1. A b) pontban fel nem sorolt övezetekben új magánút minimális szélessége:

  ca) legfeljebb 2 telek megközelítése esetén legalább 10,0 m,

  cb) 2-nél több telek megközelítése esetén legalább 12,0 m.            

21.Zöldterület

21. § 

  1. Zöldterületnek minősülnek a „Zkk” jelű közkertek. Maximális beépíthetőségük 3%, minimális kialakítható zöldfelületük 60%.
  2. Az övezetben elhelyezhető:
  1. pihenést és testedzést szolgáló építmény,
  2. vendéglátó épület,
  3. a terület fenntartásához szükséges épület
  4. közmű műtárgy.

(3) A közkert területének alakítása kert- és táj építészmérnök által készített kivitelezési terv alapján történhet.  


22. Erdőterület

22. § 

  1. Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe és „Ek” közjóléti erdőterületbe tartoznak.
  2. A védelmi erdőben – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.
  3. Gazdasági rendeltetésű területet az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel.
  4. Közjóléti rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítettséggel. 

23. Mezőgazdasági területek általános szabályai  

23. § 

  1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
  2. A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
  3. A 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban tárolás céljára szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A megengedett legnagyobb épületmagasság: 3,5 m.  
  4. Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. Gazdasági épület épületmagassága elérheti a 9,0 m-t is.
  5. A mezőgazdasági területen - a (7) bekezdés kivételével - lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.
  6. A mezőgazdasági övezetben meglévő és kialakult földrészletek megközelítését közterületekről vagy a közterülethez kapcsolódó magánutakról kell biztosítani.
  7. Birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően a 2500 m2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az meglévő tanyás telek. 
  8. A mezőgazdasági terület „udvar” művelési ágban nyilvántartott telkeinek illetve telekrészeinek határa mentén, annak belső oldalán, fásszárú növények (fák, bokrok) zöldsávja telepítendő. A határvonal hosszának minden 7 m-ére számított 1-1 db fa és minden 2 m-ére számított 1-1 db bokor alkotja a zöldsáv minimális növényállományát.


  1.     Általános, tanyás mezőgazdasági terület (Má)

24. § 

  1. Az „Má” általános tanyás mezőgazdasági területi kategóriába tartozik. Az övezet beépítése a 23.§-ban részletezetteknek megfelelően történhet.
  2. Az „Má*” övezetben építményt elhelyezni nem lehet.

25.Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

25. § 

Az „Mk” kertes mezőgazdasági övezetben épületek az országos szabályozás szerint helyezhetők el.


26.Természetes gyep, sajátos felhasználású általános mezőgazdasági terület (Mát)

26. § 

A „Mát” övezet jellemzően rét vagy legelő művelési ágú területeken, természeti terület, ex lege láp vagy ex lege szikes tó határvonalán belül került kijelölésre. Az övezetben fokozott figyelmet kell fordítani a magasabb szintű jogszabály által védett, értékes területekre. A beruházások előtt  - egyéb jogszabályban meghatározott módon – a Kiskunsági Nemzeti Park szakvéleményét figyelembe kell venni.


27.Vízgazdálkodási terület

27. § 

  1. A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.

(2)   Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

28.Természet-közeli terület

28. § 

A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár művelési ágú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.

29. Beépítésre nem szánt különleges terület

29. § 

  1. A „Kh” különleges hulladéklerakó területe a kommunális hulladék átmeneti tárolására szolgál. Maximális beépíthetősége: 5%.  
  2. A „Ken” különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen a kutatás-fejlesztés és a megújuló energiaforrások építményei, műtárgyai helyezhetőek el a kapcsolódó létesítményekkel együtt.
  1. A maximális beépíthetőség: 10%
  2. Napelem park területén lévő csapadék- és belvízcsatorna jobb és bal partján 6,0-6,0 m szélességű védősávot, kotró pályát kell kialakítani az üzemeltető csatornatisztító, karbantartó gépeinek munkájához.
  3. Napelemek felszíntől számított legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 3 métert, földfelszíntől számított alsó élének legalább 80 cm magasságban kell lennie.
  1. A „Kt” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el, maximum 10% beépítettség erejéig.


IV. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

30. § 


  1. E rendelet 2017. szeptember 2. napján lép hatályba.
  2. E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.




31.§


Hatályát veszti a Domaszék Község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási terveinek megállapításáról szóló 5/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelete.



 

                         Kispéter Géza sk.                                          Dr. Csányi Imre sk.

                        polgármester                                                         jegyző


Záradék:


A rendelet kihirdetése: 2017. augusztus 3.

                                                                                                              

                                                                                                  Dr. Csányi Imre

                                                                                                          jegyző



1. melléklet a 13/2017.  (VIII.3.) önkormányzati rendelethez: SZ-1 Szabályozási terv

2. melléklet a 13/2017.  (VIII.3.)  önkormányzati rendelethez: SZ-2 Szabályozási terv



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú függelék
136.5 KB
1. számú melléklet
866.46 KB
2. számú melléklet
759.28 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!