nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Felsőpáhok Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013.(VII.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-02-09 -tól
Felsőpáhok Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013.(VII.31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról

Felsőpáhok Község Önkormányzata Képviselő-testülete
19/2013 (VII.31.) önkormányzati rendelete

 a helyi építési szabályzatról

 

Felsőpáhok Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6/A.§ (3) bekezdésében és 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6.§ (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

Első Rész

Általános előírások

 

I. Fejezet

Általános előírások

1. Értelmező rendelkezések

1.§       E rendelet alkalmazásában:

a)   Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

}c)  Kialakult telekállapot: Építési telkek vagy telkek, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.

d)  Közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.

e)   Építmény magassága: építmény legmagasabb pontja

f) Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

g) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.

h)   Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.

i) Többszintű növényzet: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserge- és lombkoronaszinttel fedő növényzet

j) }Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott

k)   Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek.

2. A szabályozás elemei

2.§ (1)  Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

a)    szabályozási vonal;

b)    építési övezet, övezet határa és jele;

c)    telek be nem építhető része;

d)    közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része;

e)    sajátos jogintézmények;

f)     a kötelező erejű megszüntető jel;

g)    védőtávolságok;

(2)     Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a)    belterület határa;

b)    zártkert határa;

c)    régészeti terület;

d)    országos ökológiai hálózat határa;

e)    tájképvédelmi terület;

f)     ex lege védett terület.

(3)     Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

{cke_protected_224}a)   helyi védelemre tervezett építmények, műtárgyak.

3. Telekalakítás

3.§ (1)  Építési telek csak abban az esetben alakítható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre nyúlványos (nyeles) telek, s a létrejövő telek alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2)  A település területén közműterület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(3)   Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, a telekalakítás akkor is végrahajtható, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(4)     Újonnan kialakításra kerülő nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárására alakítható ki.

(5)    Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(6)  Telekalakítás során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Btv.) előírásait figyelembe kell venni.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

4.§ (1)  A település területén közterület alakítása a képviselőtestület döntése alapján lehetséges.

III. Fejezet

Építés általános szabályai

4. Építés általános feltételei

5.§ (1)  Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete az övezeti előírásokban foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a)  a meglévő épületen állagmegóvási munkák, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés végezhető, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül bővíthető;

b) új épület nem építhető.

(2)  Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, az épületen – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - állagmegóvási munkák, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés végezhető, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül bővíthető.

(3)    A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a telek be nem építhető része.

5. Építmények elhelyezése

6.§ (1)  A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 métert meghaladó magasságú antenna, zászlótartó oszlop:

a) belterületen és a belterület 200 méteres környezetében, valamint védett természeti területen kivételes esetben sem helyezhető el,

b)   egyéb területeken csak  látványterv alapján helyezhető el,

(2)     10 métert meghaladó magasságú antenna nem építhető.

6. Általános építészeti előírások

7.§ (1) A település belterületén – különleges és gazdasági területek kivételével - 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el.

(2)     Az épület tetőszerkezetének összesen 50%-át meg nem haladó részén (zöldtető, tetőterasz) 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(3)     A település belterületén – gazdasági területek kivételével - a tetőhéjalásnál nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

a)    műanyag hullámlemez;

b)    aluminium trapézlemez (gazdasági területeken kívül).

 (4)    Az épületek homlokzati felfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürke, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

(5)     A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(6)   A település beépítésre szánt területein csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, látványtervvel igazoltan és növényzettel takarva helyezhető el.

7. Tereprendezés, rézsű, támfal, kerítés

8.§ (1)  Az 1,0 méternél nagyobb tereprendezés csak geodéziai felmérésen alapuló tereprendezési terv alapján végezhető.

(2)     Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

(3)     Támfal kialakítása a természetes terepszintet

a)    felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,

b)    felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,

de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.

9.§ (1)  A település beépítésre szánt területén az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet.

(2)   Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(3)  Mezőgazdasági területen – kertes mezőgazdasági terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(4)  A gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.

8. Beépítési mód, építési hely

10.§ (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a már legalább 70 %-ban beépített telektömbben a kialakult telekhatár.

(2)   Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(3)     Az előkerti építési vonal:

a)    legalább 70 %-ban beépített utcaszakasz esetén a kialakult (az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) állapothoz igazodó;

b)    új beépítés esetén:

ba)  lakóterület és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület esetében: min. 5 m;

bb)  különleges terület – mezőgazdasági üzem esetében: min. 10 m;

bc)  egyéb esetben: min. 5 m.

(4)   Az oldalkert legkisebb mérete az építési övezetben előírt épületmagasság mértéke, mely 12 méternél keskenyebb telkek esetében 3,0 m-re csökkenthető.

(5)   Amennyiben egy foghíjtelket utcavonalas beépítésű épületek vesznek körül, az új épület előkertje 0 és 2,0 m között szabadon megválasztható.

(6)  Fekvő telek esetében az építési hely meghatározásánál az előkert 3,0 méterrel, a hátsókert 0 méterrel vehető figyelembe – amennyiben a szomszédos telek beépítését nem korlátozza.

IV. Fejezet

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

9. Helyi védelem

11.§ (1) A településen a Szabályozási terven jelölt építmények helyi védelemre tervezettek.

(2)  A helyi védelemre tervezett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(3)     Helyi védelemre tervezett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(4)  Helyi védelemre tervezett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(6)  Helyi védelemre tervezett műtárgyak (keresztek) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(9)    A Kb-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelemre tervezett, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazandók.

10. Reklám, hirdetőtábla

12.§ (1) A település közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.

(2)     A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3)   Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(4)   Meglévő hirdetőtábla – ha nem elégíti ki a fenti előírásokat – fennmaradása nem hosszabbítható meg.

 

V. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

11. Táj- és természetvédelem

13.§ (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, az ex lege védett területekre – megóvását, az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartásával, illetve a tájképi értékeket bemutató látványtengelyek megőrzésével biztosítani kell.

(2)     A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a)    a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b)    a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fasorokat, erdősávokat, azaz fás növényzetet kell telepíteni, illetve a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni;

c)    a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők;

d)    külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő;

e)    a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település közterületén és utak mentén tilos;

14.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájképvédelmi területeket és az ex lege védett területeket (továbbiakban: védett terület) a Szabályozási terv jelöli, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)     Védett területen

a)    csak környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

b)    csak tájba illő épület helyezhető el;

}c)    lévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról oly módon kell gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől ne legyenek láthatók;

d)    a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

(3)     Védett területen csak tájba illő épület helyezhető el, melyet látványtervvel kell igazolni.

(4)     Tájképvédelmi területen csarnok jellegű épület nem helyezhető el.

VI. Fejezet

környezetvédelmi előírások


12. Környezetvédelem

15.§ (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a)    a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b)    a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,

c)    kizárja a környezetkárosítást,

d)    következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2)  Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán teljesülniük kell.

(3)     A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. Ebből következően a település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(4)     Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 25 m-nél, kishaszonállat esetében 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(5)     Haszonállattartó építmények élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

13. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

16.§ (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2)     A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3)     A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján az „érzékeny” kategóriába tartozik, éppen ezért a település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(4)   Külterületen állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

(5)   A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

14. A levegő védelme

17.§ (1) A település levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő, ezért tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

15. A termőföld védelme

18.§ (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(2)  Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3)    A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4)    A település területén tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(5)   A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(6)     A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

16. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

19.§ (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2)   Az illegális hulladéklerakók, illetve vadlerakók felszámolandók.

(3)   Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

17. A zaj elleni védelem

20.§ (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2)   Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan épületben szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

18. Védőterületek, védőtávolságok

21.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a)    közlekedési területek,

b)    közművek, közműlétesítmények,

c)    védett természeti területen lévő folyó és állóvizek

(2)     A káros hatású tevékenység hatása nem lépheti túl a védőtávolság határát.

(3)   A (védett) természeti területen lévő vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el.

VII. Fejezet

közműellátás és hírközlés

 

19. Általános előírások

22.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a)  vízellátás,

b)  vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c)  energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d)  elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2)     A közművesítésre kerülő területen

a)  telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b)  közművek elhelyezésénél:

ba)  településképi megjelenésre,

bb)  környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

bc)  a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

figyelemmel kell lenni.

(3)     Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a)  Közforgalmú út esetén

aa)  a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab)  a meglevő közművek szükséges felújításáról,

ac)   a csapadékvizek elvezetéséről,

ad)  beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

b)  magán út esetén(közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

ba)  a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni

bb)  a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni

bc)  beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni

(4)     A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)  a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)  az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5)     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a)  az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b)  a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)  12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)  12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

bc)  8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

20. Közművesítés mértékének előírása

23.§ (1) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a)  az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított

b)  övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított

c)  jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d)  az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

21. Vízellátás

24.§ (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a)  dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b)  csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,

c)  a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,

d)  az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2)     Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

a)  csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b)  nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően

(3)     A tűzivíz-ellátást a vonatkozó jogszabály szerint kell biztosítani.

22. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

25.§ (1) A településen új szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.

(2)     A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3)     Szennyvíz bevezetés:

a)  nyílt árokba,

b)  időszakos, vagy állandó vízfolyásba,

c)  felhagyott kutakba

szigorúan tilos.

(4)     A település területén a Btv. szennyvízelvezetésre illetve szennyvízkezelésre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

26.§ (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a)  a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:

aa)  a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni

ab)  az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.

b)  a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba)  ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll

bb)  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc)  a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

bd)  a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.

be)  a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

bf)   ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(2)     Közműpótló (vízzáró szennyvíztároló illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés) csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

27.§ (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(2)     Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

a)  egyedileg megállapított és rögzített méretű

b)  előzetes megállapítás nélkül:

ba)  bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,

bb)  bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

(3)     Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül:

a)  beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), épület nem létesíthető.

b)  beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

23. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

28.§ (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2)     Vízfelületek karbantartásának céljára:

a)  a Páhoki-patak, Köszvényes-patak mentén min 6-6 m-es,

b)  önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, csatornák mentén min 3-3 m-es,

sávot szabadon kell hagyni.

29.§ (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:

csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

a)  a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

b)  a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:

ba)  minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

bb)  új telekosztás esetén

bc)  a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(2)     Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor a a telken belül kell a többlet csapadékvizeket visszatartani és abból csak csökkentett kifolyással lehet a vizeket a befogadóba továbbvezetni.

(3)   Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(4)     A nyílt árkos vízelvezető hálózat árkain a kocsi behajtók átereszei az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

24. Villamos energia ellátás

30.§ (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:

a)  műemléki környezetben

b)  helyi védelemre kijelölt területen

c)  igény felmerülése esetén a sétáló utcává alakítandó utcákban

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető

(2)     Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

a)  új villamos energia elosztási,

b)  közvilágítási

vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3)     Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

a)  Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b)  Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást.

(4)     Új villamos energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még abban az esetben is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5)     Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

a)  klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,

b)  napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,

c)  háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca)   hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épület-magasságot  max 3 m-en túl nem haladhatja meg,

cb)  hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen

25. Földgázellátás

31.§ (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2)     Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,

a)  a berendezés csak a telkek előkertjében,

b)  udvarán,

c)  az épület egyéb homlokzatán is elhelyezhető.

(3)     Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

26. Vezetékes elektronikus hírközlés

32.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, valamint már beépített területen ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)   Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3)     Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

27. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

33.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos

a)  ökológiai hálózat részét képező területen,

b)  tájképvédelmi területen,

c)  védett természeti területen.

 

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások


VIII. Fejezet

Beépítésre szánt területek

28. Beépítésre szánt terület

34.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

}a)    Kertvárosias lakóterület                                                   (Lke)

b)    Falusias lakóterület                                                           (Lf)

c)    Kereskedelmi, szolgáltató terület                                        (Gksz)

d)    Ipari terület – energiaszolgáltatási terület                             (Geip)

e)    Különleges területek                                     

ea) mezőgazdasági üzemi terület                                        (K-mü)

eb) lovasturisztikai terület                                                 (K-ltur)

ec) kemping                                                                     (K-kemp)

29. Kertvárosias lakóterület

35.§ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület:

a)    legfeljebb két egységes lakó;

b)    a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

c)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d)    kulturális;

e)    szállás jellegű;

f)     sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

Lke

O

800

650

18

16

25

25

4,5

50














 

O       oldalhatáron álló beépítés

(4)     Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(5)     Az építési övezetek építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(6)   Az építési övezetben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(7)     Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a)    közműpótló műtárgy

b)    kirakatszekrény;

c)    húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

d)    állatól, állatkifutó;

e)    trágyatároló, komposztáló;

f)     siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

g)    építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(8)     Elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)    kerti építmény.

(9)     Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)    kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak;

b)    mosókonyha;

}c)    nyárikonyha;

d)    gépkocsi- és egyéb tároló épület.

(10)   Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

30. Falusias lakóterület

36.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

a)    legfeljebb két egységes lakó;

b)  mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú;

c)    kereskedelmi, szolgáltató;

d)    szálláshely jellegű;

e)    igazgatási, iroda;

f)     hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

g)    kulturális, közösségi szórakoztató;

h)    sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

Lf1

O

1200

800

16

11

30

30

4,5

50


4

Lf2

O

800

550

16

14

30

30

4,5

40


5

Lf3

O

550

550

16

16

30

30

4,5

40


O       oldalhatáron álló beépítés

(4)     Az építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek esetében 3,0 méterrel, oromfalas épület esetén rendeltetéstől függetlenül 1,0 méterrel túlléphető.

(5)   Az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

(6)   Az építési övezetek építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(7)     Az építési övezetek építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy egyéb rendeltetésű épület helyezhető el.

(8)     Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a)    közműpótló műtárgy

b)    kirakatszekrény;

c)    siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

}d)    építménynek minősülő antennaszerkezet.

(9)        Elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)    állatól;

b)    zászlótartó oszlop;

c)    kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak.

(10)   Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a)    mosókonyha;

b)    nyárikonyha;

c)    gépkocsi- és egyéb tároló épület.

(11)   Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(12)   Az építési övezetek területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó mértékű lehet.

(13)   Lf1 építési övezetben a Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni, kizárólag a telkek utcafronttól számított 100 m mély telekrésze építhető be.

31. Kereskedelmi, szolgáltató terület

37.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:

a)    a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

b)    kereskedelmi, szolgáltató;

c)    igazgatási, iroda;

d)    gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakó

rendeltetést is tartalmazhat

(3)     A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

Gksz

SZ

2000

1000

30

20

40

10

6,0

20














 

SZ      szabadonálló beépítés

(4)     Gksz építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(5)     Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)    Az építési övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(7)     Az építési övezet építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

32. Ipari terület - energiaszolgáltatási terület

38.§ (1) Az egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási terület a Szabályozási terven Geip jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az energiaszolgáltatás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási területen elhelyezhető épület elhelyezhető:

a)    energiaszolgáltatási, üzemeltetési;

b)    igazgatási, iroda;

c)    egészségügyi, szociális

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Az egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

Geip

Sz

1 ha

1 ha

100

100

10

10

6,0

25














 

SZ      szabadonálló beépítés

(4)    Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve illetve illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.

(5)     Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)    Egyéb ipari terület – energiaszolgáltatási területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(7)     Az építési övezet építési telkein lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(8)     Az építési övezet területén a Btv. T-1 övezetére vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

33. Különleges területek

39.§ (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a)    mezőgazdasági üzemi terület                                     (K-mü)

b)    lovasturisztikai terület                                               (K-ltur)

c)    kemping                                                                  (K-kemp)

(2)     A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

34. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

40.§ (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb környezetre jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető épület:

a)    nagyüzemi állattartó;

b)    egyéb ipari;

c)    igazgatási, iroda;

d)    egészségügyi, szociális;

e)    kereskedelmi, szolgáltató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

K-mü

Sz

5000

5000

50

30

20

10

6,0

40














 

SZ      szabadonálló beépítés

(4)   Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5)     Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)     Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(7)    Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. A a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.

35. Különleges terület – lovasturisztikai terület

41.§ (1) Különleges terület – lovasturisztikai terület a Szabályozási terven K-ltur jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – lovasturisztikai területen elhelyezhető épület:

a)    lovassport;

b)    kereskedelmi, szolgáltató;

c)    a beépítés 20%-ig szállás jellegű;

d)    legfeljebb 2 egységes lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     A különleges terület – lovasturisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

 

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

K-ltur

Sz

5000

3000

40

25

15

10

6,0

40














 

SZ        szabadonálló beépítés

(4)  Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve illetve illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.

(5)     Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)  Istálló, lovassportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

36. Különleges terület – kemping

42.§ (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-kemp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2)    Különleges terület - kemping területén elhelyezhető épület:

a)    szállás;

b)    kereskedelmi, szolgáltató;

c)    igazgatási, iroda;

d)    sport;

e)    legfeljebb 2 egységes lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     A különleges terület - kemping építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

 

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H


2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható / beépíthető legkisebb területe (m²)

Kialakítható / beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épület-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)


3

K-kemp

Sz

2000

2000

20

20

15

10

4,5

70














 

SZ        szabadonálló beépítés

(4)     Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(5)     Az építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

IX. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

37. Beépítésre nem szánt területek

43.§ (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

}a)    Zöldterület

aa)  Közkert                                                  (Zkk)

b)    Erdőterületek

ba)  Védelmi                                                    (Ev)

bb)  Gazdasági                                                 (Eg)

c)    Mezőgazdasági területek

ca)  Általános mezőgazdasági terület                    (Má)

cb)  Kertes mezőgazdasági terület                       (Mk)

d)    Vízgazdálkodási terület:

da)  Vízfelszín                                                    (V)

db)  Vízbeszerzési terület                                   (Vb)

e)    Különleges beépítésre nem szánt terület

ea)  Temető                                                     (Kb-t)

eb)  Sportterület                                                (Kb-sp)

ec)  Lovassport                                                  (Kb-lsp)

ed)  Honvédelmi erdő                                          (Kb-hon)

ee)  Kereskedelmi                                               (Kb-ker)

f)     Természetközeli terület                                       (Tk)

g)    Közlekedési terület

ga)  Közúti                                                         (KÖu)

38. Zöldterület

44.§ (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2)     Zkk övezetben a pihenést és testedzést szolgáló műtárgyak helyezhetők el.

(3)     Zkk övezetben épület nem helyezhető el.

(4)     A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.

39. Erdőterület – védelmi erdő

45.§ (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2)     Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3)     Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 10 ha.

(4)     Az övezetben a Btv. Ö-1, Ö-2 és T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

40. Erdőterület – gazdasági erdő

46.§ (1) A gazdasági erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2)     Az övezetben az erdő művelési ág létrejöttéig és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.

(3)     Gazdasági erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte esetén legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el. Az építés feltételei:

a)    a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha),

b)    a beépítés módja: szabadonálló,

c)    a beépítés mértéke legfeljebb: 0,3%,

d)    a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,

(4)     Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése megoldott – a Btv. előírásaival összhangban.

(5)     Az övezetben csak tájba illeszkedő épület építhető.

(6)     Az övezetben a Btv. T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

41. Általános mezőgazdasági terület

47.§ (1) A Szabályozási terven Má1, Má1-F/e, Má2 jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.

(2)     Má1, Má1-F/e övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Btv. előírásainak figyelembe vételével.

(3)     Má1, Má1-F/e övezetben elhelyezhető épület:

a)    gazdasági (feldolgozó), saját termék árusítását biztosító;

b)    állattartó;

rendeltetést is tartalmazhat.

(4)     Az Má1, Má1-F/e jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:

 

A

B

C

 

D

1

 

Szántó

Ültetvény

(gyümölcsös)

Ültetvény

(szőlő)

Gyep

2

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret

5 ha / 20 ha

1 ha / 3 ha

1 ha / 2 ha

3 ha / 5 ha

3

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség

100 m

30 m

30 m

50 m

4

Beépítési mód

SZ

SZ

SZ

SZ

5

Legnagyobb beépíthetőség

0,3%

(max. 1000 m2)

1%

(max. 1000 m2)

2%

(max. 800 m2)

1%

(max. 1000 m2)

6

Legnagyobb épületmagasság

4,5 m

4,5 m

4,5 m

4,5

 

SZ    szabadonálló

(5)     Földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(6)     Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése illetve kezelése megoldott a Btv. előírásaival összhangban.

(7)     Má1 övezetben a beépíthető telekméretet el nem érő telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető.

(8)     Má1, Má2 övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

(9)     Má2 övezetben épület nem helyezhető el.

(10)   Má1, Má2 övezetekben lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(11)   Má1 a Btv. T-1 övezetére, Má1-F/e övezetben a Btv. T-1 és E-2 övezetére vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(12)   Má2 övezetben a Btv. T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

48.§ (1) A Szabályozási terven Má3-V jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodásra kijelölt terület.

(2)     Má3-V övezetben elhelyezhető épület:

a)    gazdasági (feldolgozó), saját termék árusítását biztosító;

b)    állattartó;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Az Má3-V övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha),

b)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség: 30 m

c)    a beépítés módja: szabadonálló

d)    a beépítettség mértéke legfeljebb 1% (max. 1000 m2)

e)    a legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m

(4)  Földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(5)   Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése, időszakos tárolása megoldott a Btv. előírásaival összhangban.

(6)     Má3-V övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

(7)     Má3-V övezetben kizárólag tájba illő épület helyezhető el.

(8)     Má3-V övezetben lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(9)     Má3-V övezetben a Btv. Ö-1, Ö-2, T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

42. Kertes mezőgazdasági terület

49.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk1 és Mk2 jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást biztosító terület.

(2)    Mk1, Mk2 övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Btv. előírásainak figyelembe vételével.

(3)     Mk1, Mk2 övezetben elhelyezhető épület:

a)    gazdasági (feldolgozó), saját termék árusítását biztosító;

rendeltetést is tartalmazhat.

(4)  Mk1, Mk2 övezetben az épület-elhelyezésnél – az (5) bekezdés rendelkezései mellett – a Btv. megállapításáról szóló törvény kertgazdasági területre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(5)     Mk1, Mk2 övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a)    az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 3000m2

b)    az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 2000 m2

c)    a kialakítható legkisebb telekszélesség: 20 m

d)    a beépítés módja: szabadonálló

e)    legnagyobb beépíthetőség: 3%,

f)     az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 120 m2 lehet.

g)    legnagyobb épületmagasság: 4,0 m

h)    terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%

(5)     Kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el.

(6)     Mk1, Mk2 övezet területén lakóépület nem építhető.

(7)     Mk1, Mk2 övezet területén épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(8)     Az Mk1 övezetben a Btv. T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

43. Vízgazdálkodási terület

50.§ (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V illetve Vb jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2)     A V jelű övezet az álló- és  folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3)     A Vb jelű övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4)     Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el – a vonatkozó jogszabályok szerint.

(5)     A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

44. Természetközeli terület

51.§ (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2)     Tk övezetben építmény elhelyezése tilos.

(3)     Tk övezetben a Ö-1, Ö-2 övezetére vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

45. Különleges beépítésre nem szánt terület

52.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a)    temető                                                                               (Kb-t)

b)    sportterület                                                                        (Kb-sp)

c)    lovassport terület                                                                  (Kb-lsp)

d)    honvédelmi terület                                                                (Kb-hon)

e)    kereskedelmi terület                                                             (Kb-ker)

46 . Különleges beépítésre nem szánt terület - temető

53.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret        kialakult;

b)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség   kialakult;

c)    a beépítés módja                                                szabadonálló;

d)    a beépítettség mértéke                                             2%;

e)    legnagyobb megengedhető épületmagasság               4,5 m;

f)     minimális zöldfelület arány                                        70%

(3)   Az övezet telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4)     Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(5)  Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6)     A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

47. Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület

54.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-sp jellel szabályozott övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterületen elhelyezhető építmény:

a)    sport;

b)    kereskedelmi, szolgáltató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret                    3000 m2;

b)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség               kialakult;

c)    a beépítés módja                                                            szabadonálló;

d)    a beépítettség mértéke                                                         1%;

e)    legnagyobb megengedhető épületmagasság                           4,5 m;

f)     minimális zöldfelület arány                                                    40%

(4)     Az övezet telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5)     Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

48. Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport terület

55.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport terület a Szabályozási terven Kb-lsp jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges beépítésre nem szánt terület - lovassport területen elhelyezhető építmény:

a)    lovassport;

b)    kereskedelmi, szolgáltató;

c)    a beépítés 30%-ig szállás jellegű;

d)    legfeljebb 2 egységes lakó;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)  Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassport terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret        5000 m2;

b)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség   50;

c)    a beépítés módja                                                szabadonálló;

d)    a beépítettség mértéke                                             5%;

e)    legnagyobb megengedhető épületmagasság               4,5 m;

f)     minimális zöldfelület arány                                        70%

(4)     Az övezet telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.

(5)     Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6)     Az övezetben a Btv. T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

49. Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi erdőterület

56.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi erdőterület a Szabályozási terven Kb-hon jellel szabályozott övezet.

(2)  Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi erdőterületen a gazdasági rendeltetésű erdőterületre (Eg övezet) vonatkozó előírásokat kell betartani, továbbá honvédelmi létesítmények helyezhetők el.

50. Különleges beépítésre nem szánt terület – kereskedelmi terület

57.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - kereskedelmi terület a Szabályozási terven Kb-ker jellel szabályozott övezet, mely kizárólag kereskedelmi rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  Különleges beépítésre nem szánt terület – kereskedelmi terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret        kialakult;

b)    a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség   kialakult;

c)    a beépítés módja                                                szabadonálló;

d)    a beépítettség mértéke                                             10%;

e)    legnagyobb megengedhető épületmagasság               4,5 m;

f)     minimális zöldfelület arány                                        40%

(4)     Az övezet telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.

(5)     Az övezetben a Btv. T-1 övezetére vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

51. Közlekedési területek általános előírásai

58.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu jellel jelölt területfelhasználási egység, mely a közlekedési létesítmények (utak,járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2)     Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

(3)     Az utak szabályozási szélességén belül – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve – hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(4)     A közlekedési területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza:

Út

Közlekedési terület jele

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

belterület

külterület

76.sz. főút Hévíz elkerülő szakasz

KÖu

főút

36-120 m

-

100m-100m

7351 j. összekötőút

KÖu

összekötőút

Kialakult

(20-22 m)

-

50m-50m

Hévízi út

Köu

településközi út

24-30 m

 

 

Transzformátor állomás bekötő út

KÖu

külterületi egyéb közút

24 m

-

-

Szent István u.

(7351 j. összekötőút belterületi átkelési szakasza)

KÖu

gyűjtőút

Kialakult

(16-22 m)

-

-

Petőfi u.

(73175 j. bekötőút belterületi szakasza)

KÖu

gyűjtőút

Kialakult

(9-10 m)

 

 

Széchenyi u.

KÖu

gyűjtőút

Kialakult

(10 m)

-

-

Lakó és kiszolgáló utak

KÖu

lakóút

Meglévő

(4-14 m)

-

-

Új lakóút

KÖu

lakóút

12 m

-

-

Gyalogutak

Köu

gyalogút

3-4 m

 

 

Egyéb feltáró mezőgazdasági kiszolgáló utak

KÖu

 

Meglévő

(3-12 m)

-

-


(7)    A közutak kialakításánál a tűzoltási és tűzvédelmi szempontokat figyelembe kell venni.

(8)   A Szabályozási terven közlekedési területen belül létesítendő erdőterületként jelölt területre (Köu-Ev) a védelmi rendeltetésű erdőterületre (Ev övezet) vonatkozó előírásokat kell betartani.

(9)   A Szabályozási terven közlekedési területen belül létesítendő erdőterületen kizárólag honos fafajok telepíthetők.

(10)  A Szabályozási terven közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen gyalogút kialakítható.

52. Mellékletek, függelékek

59.§   Az építési szabályzat az alábbi mellékletekkel érvényes:

 1.  melléklet M=1:2000 méretarányú, SZT-1 megjelölésű központi belterületi szabályozási tervlap;

2.  melléklet M=1:2000 méretarányú SZT-2 megjelölésű egyéb belterületi (Zalaköszvényes) szabályozási tervlap;

3.  melléklet M=1:8000 méretarányú SZT-3 megjelölésű külterületi szabályozási tervlap;

4.  melléklet: M=1:4000 méretarányú SZT-4 méretarányú zártkerti szabályozási tervlap.

 

60.§   Az építési szabályzathoz csatolt függelékek:

1. függelék: Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében;

2. függelék: Művi értékvédelem;

3. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek;

4. függelék: Természetvédelem;

 5. függelék: Mintakeresztszelvények;

 6. függelék: Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai.

 

 

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

 

61.§ (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Felsőpáhok község helyi építési szabályzatáról szóló 14/2004. (IX.15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 


Függelékek

1. függelék a 19/2013. (VII.31.) nkormányzati rendelethez

Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében

 

2. függelék a 19/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelethez[1]

Művi értékvédelem

2.1. Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak

Ssz.

Cím

Hrsz

Funkció

1.

Zrínyi u. 4.

228

Lakóház és gazdasági épület

2.

Szent István út

43/1

Római katolikus templom

3.

Szent István út

41/1

Kőkereszt

4.

Szent István út

42

Kőkereszt

5.

Szent István út

43/1

Kőkereszt

6.

Szent István út

43/1

Kőkereszt

7.

Szent István út

198

Kőkereszt

8.

Szent István út

221

Kőkereszt

9.

Hévízi út (belterület)

490

Kőkereszt

10.

Hévízi út (belterület)

712

Kőkereszt

11.

Petőfi u. 1. (Zalaköszvényes)

436/2

Kőkereszt

12.

Petőfi u. 24. (Zalaköszvényes)

484/1

Kőkereszt

13.

Billegér zártkert

509

Kőkereszt

14.

Billegér zártkert

548

Kőkereszt

15.

Billegér zártkert

561

Kőkereszt

16.

Külterület

0105/6

Kőkereszt

17.Szent István u. 74.37/1
Kultúrház

 



2.2 Településképet meghatározó épületek:


Önkormányzati hivatal Szent István u. 67. (225/2 hrsz. )

Kultúrház Szent István u. 74. (37/1. hrsz.)

Ravatalozó (175. hrsz.)

Római katolikus templom Szent István u.  (43/1. hrsz.)


3. függelék a 19/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelethez

Régészeti területek

Ssz.

Lelőhely neve

KÖH azonosító

Hrsz

1.

Római katolikus templom

10317

37/1, 37/2, 37/3, 37/4, 39/1, 40/1, 41/1, 42, 43/2, 46/1, 45/2, 45/1, 44/1, 44/2, 43/1, 43/2, 055202/2, 130, 131/1, 131/2, 132, 135, 134, 137, 136, 138, 139/1, 140, 141, 142, 144, 145, 146, 148, 149, 150/2, 151, 209, 210/1, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 219, 220, 222, 223, 225, 226, 227, 228, 229, 278/1, 278/2, 279, 280, 281, 282, 283, 284, 285, 289/1, 286/2, 173/7, 173/8, 173/9, 173/10, 122/1, 173/4

2.

Palozs-erdő (Pálos-erdő)

10318

073/6, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 074/1, 074/2, 070/22, 070/23, 070/24, 071, 070/2, 070/5, 070/25

3.

Herceg-gödör felé eső lejtő

10319

0105/5, 0105/6, 0106, 095/12

4.

Zalaköszvényes

10320

191, 492, 175

5.

Újtemető

10321

491, 494/7, 494/8, 494/9, 494/10, 494/11, 176/2, 176/3, 176/4, 176/1

6.

Páhoki-patak partja

52928

713, 712, 711, 495, 489/1, 020/23, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/28, 020/29, 020/30, 020/31, 020/32, 020/33, 020/34, 020/35, 020/36, 020/37, 020/44, 020/45, 020/46, 487/1, 486/2, 486/3, 486/4, 486/11, 486/16, 486/17, 486/18, 486/19, 486/20, 486/21, 486/22, 486/23, 486/24, 486/25, 486/26, 486/27, 487/2, 488/1, 488/2, 488/3, 488/4, 488/5, 488/6, 488/7, 488/8, 488/10, 488/11, 488/12, 488/13, 488/14, 488/15, 488/16, 488/17, 488/18, 488/19, 488/20, 488/21, 488/22, 488/23, 488/24, 488/25, 488/26, 488/27, 488/28, 488/29, 488/30, 489/1, 489/2, 489/3, 711, 05/71

7.

Billegér-dűlő

52930

048, 047, 040/14

8.

Irtás-rét-dűlő, Észak

52931

040/14, 040/15, 040/16

9.

Irtás-rét-dűlő, Dél

52932

040/23, 040/25, 040/6, 040/7, 040/4, 040/3, 040/1

10.

Vida-gödör-dűlő I.

52934

036/12, 036/13, 036/15, 036/16, 036/17, 036/18, 036/19, 036/20, 036/21, 036/22, 036/23, 036/24, 036/25, 036/26, 036/27, 036/28, 036/29, 026/4, 020/105, 020/106, 020/107, 020/108, 020/109, 020/110, 020/111, 020/112, 020/113, 020/114, 020/115, 025/2

11.

Vida-gödör-dűlő II.

52975

026/5, 020/120, 020/124, 024/1, 020/92,

12.

Vida-gödör-dűlő III.

52976

020/65, 020/66, 020/128, 020/130, 020/132, 020/133, 020/134, 020/135, 020/136, 020/137, 020/138, 020/139, 020/141, 020/142, 020/144, 020/145, 020/146, 020/147, 020/148, 020/150, 020/151, 020/153, 020/154, 020/155, 020/156, 020/157, 020/158, 020/159, 020/160, 020/161, 020/163, 020/164, 020/165, 020/166

13

Kátyán-hegy (Alsópáhok)

69255

070/3, 070/11, 070/12, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/19, 070/22, 070/23, 070/24, 070/25, 070/26, 070/27, 071, 073/1, 073/2, 0,73/3, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 074/1, 074/2, 073/3, 176/1, 176/4, 176/5, 176/6, 176/7, 176/8, 176/9, 176/10, 176/11, 176/12, 176/13, 176/14, 176/15, 176/16, 176/17, 180/6, 180/7, 180/8, 180/9, 180/10, 180/11, 180/12, 180/13, 180/14, 180/15, 180/15, 180/16, 180/17, 180/18, 187, 189, 191, 194, 197, 198, 199/2, 201, 203, 204, 205, 206, 208, 210/2, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 218, 219, 221, 222, 223, 224/2, 225, 228, 229, 230, 231, 257, 258, 259, 260, 271, 272/1, 272/2, 273/2, 272/3, 273/1, 273/3, 274/1, 274/2, 274/3,  275/1, 275/2, 275/3,  276/1, 276/2, 276/3, 277, 282, 283, 294/2, 294/3, 310, 311, 901, 902, 903/1, 903/2, 904/1, 904/2, 905, 906, 907, 908/1, 908/2, 909, 910, 911, 912, 913, 914, 915, 916, 917, 918,  919, 920, 921, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 930, 931, 932, 933, 935, 936, 937, 938, 939, 940, 941, 942, 943, 944, 945, 946, 947, 948, 949, 950, 951, 952, 953, 954, 955, 956, 957, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965 

 

4. függelék a 19/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelem

4.1. Ex lege védett területek

Páhok-patak partmenti területei (ex lege láp):

05/21-30; 05/31a-b; 05/53b; 05/54a-b; 05/55; 05/59; 09/1a-b; 09/2-3; 010/5-12; 010/22a-b; 010/23a-b; 010/24-29; 012/1a-b; 014/7-10 hrsz

 

5. függelék a 19/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelethez

Mintakeresztszelvények

M=1:100

 

6. Függelék a 19/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelethez

Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

Vezeték megnevezése

Vízvezeték

Csatorna

Közép-feszültségű

kábel

Távközlő vezeték (védő-szerkezetben)

Gázelosztó

vezeték

Vízvezeték

-

1,5

0,7

0,7

0,7

Csatorna

1,5

-

1,0

1,0

1,0

Középfesz. kábel

1,0

1,0

-

0,5

0,5

Távközlő vezeték

(védőszerkezetben)

0,7

1,0

0,5

-

0,5

Gázelosztó vezeték

0,7

1,0

0,5

0,5

-

 

1)      Vízellátás – tűzvédelem

 

Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától)           

– D 300 mm-ig              3,0 m

- D 301-700 mm-ig        5,0 m.

 

2)      Szennyvízelvezetés

Gravitációs csatorna (épület alapjától)                       3,0 m,

Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig                     3,0 m

 

3)      Csapadékvíz elvezetés

Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.

 

4)     Gázvezeték hálózatok

A biztonsági övezet:

Nagyközépnyomású hálózatoknál:                                                     5,0 – 5,0 m

Középnyomású hálózatoknál:                                                            4,0 – 4,0 m

Gáznyomás-szabályozó berendezésnél:                          10,0x10,0 m-es terület.

A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező!

Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és az egyéb közművezetékektől mért 0,5-1,0 méteres védőtávolságot biztosítani kell.

 

5)      Villamosenergia - hálózatok

Föld feletti 400 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve 35-35 m távolságig terjed.

Föld feletti 132 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve 16-16 m távolságig terjed.

Föld feletti 20 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve      külterületen                 2,5– 2,5 m

belterületen, illetve fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával épített szakaszokon      1,25 – 1,25 m távolságig terjed.

Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózatnál mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m távolságig terjed.

Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a nyugalomban lévő áramvezetőtől mérve 0,5 – 0,5 m távolságig terjed.

Földben elhelyezett, 35kV-nál kisebb névleges feszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mért 1,0-1,0 m távolságig terjed.

A szükségessé váló 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot és biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. A biztonsági övezet. az elhelyezésre szolgáló terület szélétől vízszintesen mérve        5,0 m.

6)      Távközlési - hálózatok

Föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságig terjed.

Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán 1,0 méteres távolságig terjed.

 



[1]

Módosította a 10/2016.(II.8.) KT határozat, hatályos: 2016.02.09.-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
SZT-1 Belterület
1.93 MB
SZT-2 Egyéb belterület
495.47 KB
SZT-3 Külterület
2.61 MB
SZT-4 Zártkert
1.7 MB
1. függelék
127.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!