nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Táplánszentkereszt község Önkormányzata
Hatályos:2016-01-01 -tól
Táplánszentkereszt község Önkormányzata
25/2003. (VIII.21.) önkormányzati rendelete Táplánszentkereszt község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási terve /egységes szerkezetben/



Táplánszentkereszt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) és 13. §(1) bekezdése (a továbbiakban: Étv.), – az Étv. 9. § (3) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően - az alábbiak szerint szabályozza:



I. RÉSZ


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§


(1) A rendelet hatálya Táplánszentkereszt község közigazgatási területére terjed ki, (a továbbiakban: a község).

(2) A község területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt kiadni csak

a) az idevonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint

b) a rendelettel jóváhagyott tervek és előírásai szerint szabad.



2. §


(1) A településszerkezeti terv kötelező (2)-, a Szabályozási tervek kötelező (3)-, a Szabályozási tervek irányadó (4) elemeket tartalmaznak.


(2) Településszerkezeti terv kötelező elemei:


·    a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területek (OTÉK 10-30 ) meghatározása és hozzájuk rendelt előírások,

·    a védett-, védelemre tervezett- és védőterületek,

·    településszerkezetét meghatározó közterületek kategóriái,

·    meglévő és tervezett infrastruktúra hálózat,

·    szintterületsűrűség

 (3) Szabályozási terv kötelező elemei:

·     szabályozási vonalak,

·     építési vonalak,                                                  

·     övezeti jelben foglaltak közül,

·     beépítési %,

·     építmény magasság,

·     legkisebb telekterület,

·     beültetési kötelezettséggel terhelt terület határa.[1]

(4) Szabályozási terv irányadó elemei:

·     telekhatár, irányadó telekhatár, ha azt az OTÉK előírásai ill. terv lehetővé teszik.

(5) A kötelező ill. irányadó elemek alkalmazása:

a) A (2) bekezdésben meghatározott kötelező elemek megváltoztatására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor,

b) A (3) bekezdésben meghatározott kötelező elemek megváltoztatására csak

·    a beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területen a tömb egészére készített szabályozási terv készítésével, módosításával kerülhet sor.

c)  A (4) bekezdésben meghatározott irányadó elemek megváltoztatására csak a módosítást előirányzó tényezőket elbírálható terv (elvi építési engedély ),ill. tulajdonviszonyokban, egyéb tényezőkben bekövetkezett változások, és minimális telek számra kiterjedő(1-5 telek ) esetben kerülhet sor. Az elvi építési engedély a szabályozási tervre vonatkozó tényezőket kell, hogy tartalmazza ( 5.§. (1) )  .Az elbírálásba be kell vonni a települési főépítészt. A jóváhagyott elvi építési engedélyt a Szabályozási terv részének kell tekinteni, és ahhoz csatolni kell.


3.§


(1) Települési főépítészi tervtanácsra be kell jelenteni a következő terveket:

a) Telektömbre kiterjedő Szabályozási tervek és Helyi Építési Szabályzatai,

b) 500 m2-es, vagy nagyobb új (nagy volumenű) épület építészeti tervei,

c) Műemléki épület teljes átépítése, ha arra nem tart igényt a területi főépítész

(2) Települési főépítészi tervtanácsot lehet tartani a tervező kérésére.

(3) Az építési engedélyezési eljárás keretében az engedélyezést megelőző helyszíni szemlére az építési hatóság köteles meghívni a települési főépítészt, ill. ennek hiányában a jegyzőt.





[1] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.


II. RÉSZ


“A” TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK


4. §


TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (Építési övezetek, övezetek)


(1) Szabályozási tervek, elvi építési engedélyek - a szabályozási terv módosítására irányuló - a területfelhasználási egységeken belül, a község igazgatási területén


a)   az építési övezetekre vonatkozóan meghatároztuk



1.   a kialakítandó legkisebb telekterület méretet,                      (m2 )

2.   a beépítési módot,      a.) szabadon álló                                ( SZ )             

                                         b.) oldalhatáron álló                           ( O )

                                         c.) zártsorú                                         ( Z )

                                         d.) ikres                                              ( Ikr )

      és határait,

3.   a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,               ( % )

4.   a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasságot,( m )

5.   a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,            

6.   a zöldfelület legkisebb mértékét,                                          ( Z%)

7.   a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértéket,

8.   a terepszint alatti építményeket

továbbá

1.   a szabályozási vonalat,

2.   az építési hely határát.

b)  az övezetekre (beépítésre nem szánt terület) vonatkozóan meghatároztuk

a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasságot

c.) A tervben használt építési övezeti jel a következő:



           






Ellipszis: Lke 





beépítési mód

Max. beépítési %

=

 


Sz

30


Max. építmény mag.(m)

Min. telekterület (m2)



5,5

1000















(2) A belterületi építési övezetek közművesítettség mértékét teljes körűnek (OTÉK 8§. (2) a,) határozza meg a terv, amit az épületek használatbavételéig kell biztosítani. A külterületi építési övezetben részleges közművesítés szükséges.


“B” BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

           

LAKÓTERÜLETEK


5. §

Általános előírások


(1) A lakóterületeken a beépítés feltételeit, az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a parkoló-ellátottság mértékét, a zöldfelületek mértékét a Szabályozási Terv előírásai határozzák meg.

(2) A lakótelek terepszint alatti építményének alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értékét érheti el..

(3) Közterület fölé, ill. látható felületeivel kapcsolatban: Az építési telken elhelyezhető hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m  magasság felett nem helyezhető el.

(4)[1] A területen az utcai, illetve közterület határán létesítendő kerítés csak 1,80 m-es maximális magassággal, alul maximum 60 cm-es tömör lábazattal, felül áttört kivitelben létesíthető.

(5)[2] Ha a telek jelenlegi beépítettsége korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján az építési övezet előírásait és a szabályozási terv utasításait meghaladóan eltér, a telken álló főépület felújítható, de a beépítettség, az épület szintterülete, az építménymagasság nem növelhető. (6) A területen, ahol a szabályozási terv építési helyet tüntet fel, új épület építése vagy meglévő épület bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(7) A területen a telkek területe telekkialakítással módosítható, növelhető.

(8)[3] A területen telekosztás a szabályozási terven jelöltektől eltérhet szabályozási terven feltüntetett tervezett teleknagyságok betartása mellett.

(9)[4] A területek parkolási igény kielégítését a jogszabályi előírások szerint elsődlegesen saját területen kell biztosítani.

 (10) Az építési hely és határa az OTÉK 34-36 §-ok szerint lett meghatározva. az eltérés esetén a távolságok kottázva vannak.

(11) A területen elhelyezhető állattartási épületeket a helyi állattartási rendelet - melyet a Szabályozási tervvel összhangban módosítani kell -  határozza meg.

(12) Új lakótelkeknél, ahol nincs építési vonal meghatározva, ott a lakóépület előkertje 5, 8, vagy 15 m, míg a megvalósítható gazdasági és mezőgazdasági épületek csak a hátsókert és a „sávhatár” közötti területen helyezhetők el.

(13) Állattartási épületek a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.

(14) A Gyöngyös patak melletti új lakóterületeken az engedélyezési tervek alapozási terveinél figyelembe kell venni az esetlegesen későbbi föld-feltöltéseket, a patak felhagyott nyomvonalát, mely utóbbit a terv tartalmazza.


6.§

Kertvárosi lakóterület (Lke1 )


(1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 13.§. (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt, négylakásos és hatlakásos lakóépületet. Elhelyezhető lakások száma  max 2 db, max. 1 épületben.

(3) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

(4) Területén legalább 3,5 m, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5)[5] Elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.”

 (6) A területen a telek beépítetlen területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(7) A legnagyobb beépítés 25 %-os.

(8) Az övezetben tilos az állattartás. ( kivéve kutya, macska)

(9)[6] Hatályon kívül helyezve.



7.§

Kertvárosi lakóterület (Lke )


(1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. 5,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 13.§. (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt, négylakásos és hatlakásos lakóépületet. Elhelyezhető lakások száma 

            900 m2 alatti telekterület esetén: max 2 db, max. 1 épületben.

            900 m2 feletti telekterület esetén: max 3 db, max. 2 épületben.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(4) Területén legalább 3,5 m, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5)[7] Elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

    f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6) A területen a telek beépítetlen területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(7) A legnagyobb beépítés 30 %-os.

(8) Az övezetben tilos a nagy- állattartás. ( Részletes meghatározás az állattartási rendeletben)

(9)[8] Hatályon kívül helyezve.



 7/A.§[9]

Falusias lakóterület (Lf1)


(1) Jellemzően falusias 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, magas-tetős.

(5) Elhelyezhető melléképítmények:

„a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) trágyatároló,

g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.”

 (6) A területen a telek  területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.”






       8.§

Falusias lakóterület (Lf)


(1) Jellemzően összefüggő nagy kertes, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 14.§  (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt. Elhelyezhető lakások száma: max 2 db

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú, magas-tetős. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5)[10] Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik

„a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) trágyatároló,

g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6) A területen a telek  területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(7) Az állattartás részletes meghatározása az állattartási rendeletben található.

(8)  Állattartási épületek ( max. 4 db nagyállat) a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.

(9)[11] Hatályon kívül helyezve.


9. §

Településközpont vegyes területek. ( Vt )


(1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Területén az OTÉK 16.§   (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő, parkolóház, gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

(4) Területén legalább 3,5 m, legfeljebb 9,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az  építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(4)[12] Elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

       f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(5) A területen a telek területének legalább 20%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani, kivéve az óvodát, ahol minimum 40 % zöldfelület szükséges.

(6) Az övezetben tilos az állattartás. ( kivéve a kutya, macska.)

(7)[13] Hatályon kívül helyezve.




[1]Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[2] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.


[3] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[4] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[5] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[6] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[7] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[8] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[9] Beillesztette a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[10] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[11] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[12] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[13] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.


GAZDASÁGI TERÜLETEK


10. §

Egyéb ipari terület ( Gip )


(1) Elsősorban az ipari, építőipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási, községüzemeltetési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 20.§.(4) bekezdésében, valamint az (5) bekezdés 1. pontjában foglalt előírások szerinti építmények-, valamint ezen túlmenően kereskedelmi és szolgáltató célú létesítmények helyezhetők el, minimum 1500 m2-es teleknagyságon.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) A területen a telek  területének legalább 25%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(5) Az egyes tömbök egy vagy több telekként is kialakíthatók. Több telek kialakítása estén a terven jelölt építési hely értelemszerű figyelembevételével, valamint az OTÉK 35. § -ának betartása mellet, az oldalkerteket a teleknagyság függvényében kell betartani:

            10000 m2 teleknagyságig minimum              5 m

            10000 m2        "          felett                           10 m

(6) 10000 m2-nél nagyobb telkek esetén a tömbön belüli telekhatárok mentén minimum 15,0 m-es  védőfásítást kell létesíteni.

(7) Épületnek nem minősülő egyéb pontszerű építmények magassága egyedi elbírálás alapján meghaladhatja az övezeti előírásban megadott értéket.

(8) Az övezet melletti védőerdősáv megvalósítását az engedélyezés során ki kell kötni, függetlenül attól, hogy az a saját területén van-e. 

(9)[1] Hatályon kívül helyezve.



10/A.  §[2]

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)


(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

  (3) Területén az OTÉK 19.§.(2)-(3) bekezdésében építmények helyezhetők el, minimum 1000 m2-es teleknagyságon.

  (4) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

  (5) A területen a telek  területének legalább 25%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.



11.  §

Telepszerű állattartási terület ( Gá )


(1) Telepszerű állattartási telepek ( 25 nagyállatnál-, 2000/turnus csirkénél-, vagy 50 sertésnél több)  csak a külterületen vannak, ill. létesíthetők.

(2) Új állattartási telep a belterülettől legalább 400 m-re létesíthetők, véderdővel, elvi építési engedély beadási kötelezettséggel.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,25.

(3) A területen a telek  területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett ) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú. ( kivéve a silókat, elevátorokat)

(5)[3] Hatályon kívül helyezve.



   11./A §[4]

Különleges terület

Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)


(1) A Kmü jelű területen a mezőgazdasági üzemi területek építményei helyezhetők el.

(2) A területen a telek  területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(3) A területen az építménymagasságot az építési övezetek területenként tartalmazzák. Ahol az építési övezet 12(25) m-ben jelöli az építménymagasságot, ott a terület legfeljebb 10 %-án elhelyezhető legfeljebb 25 m építménymagasságú építmény is (pl: siló, szárító, stb...)

(4) Az építési helyet a szabályozási terv jelölése, annak hiányában a hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

(5) A legkisebb zöldfelület 40%.

(6) a beépítési mód szabadon álló.

(7) A megengedett legnagyobb szintterületsűrűség1,0.



12.§

Temetők területe ( Kt )


(1) Területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés a 10%-ot nem haladhatja meg.

 (2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

(3) Az övezet melletti védőerdősáv megvalósítását az engedélyezés során ki kell kötni, függetlenül attól, hogy az a saját területén van-e.

(4) A temető védőterületébe eső lakótelkek esetén új lakóépület építése nem engedélyezhető, a mellette levő lakóterületre vonatkozó többi építmény viszont igen.









13.§

Sportolási terület. ( Ks )


(1) Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés az 5.%-ot nem haladhatja meg.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

(3) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, és kiszolgáló épülete a sportolási és szabadidő funkciónak.

(4) A sportpályákon-, valamint a kiszolgálásukra szolgáló épületeken kívüli területek egészét zöldterületként kell fenntartani, ill. kialakítani.


14.§.

Nagy kiterjedésű sportolási, rekreációs célú terület, szabadidő-központ ( Ksz )



(1)[5] Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények-, valamint üvegházak helyezhetők el.   Területén a beépítés a 30 %-ot  nem haladhatja meg.


(2)[6] A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,3.


(3) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, és kiszolgáló épülete a sportolási és szabadidő funkciónak.


(4) A sportpályákon-, szabadidős területeken-, valamint a kiszolgálásukra szolgáló épületeken kívüli területek egészét zöldterületként kell fenntartani, ill. kialakítani.


15.§

Intézményi, idegenforgalmi területe ( Ki.)


(1)[7] Területén szállásjellegű-, idegenforgalmi-, lakás funkciójú és az azok rendeltetésszerű    

        működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(3) A területen a telek  területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként, sportterületként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 10 m építménymagasságú. 

(5)[8] Hatályon kívül helyezve.




                                                          

                                                                       16.§.

                    Egészségügyi különleges terület ( Ke)

(1) Területén csak szociális jellegű funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(3) A területen a telek  területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 9,5 m építménymagasságú. 

(5)[9] Hatályon kívül helyezve.



                                               17.§.

                      Kutatóállomás különleges terület ( Kk)

(1) Területén csak a kutatóállomási jellegű funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telekre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(3) A területen a telek  területének legalább 60%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként, a kutatással kapcsolatos növény-területként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

 (4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 10 m építménymagasságú.

(5)[10] Hatályon kívül helyezve.


                                               18.§.

Nyersanyaglelőhely (kavicsbánya) különleges terület ( Kk)

(1) Területén csak a nyersanyag kitermelést szolgáló funkciók és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,1.

(3) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 6 m építménymagasságú.

(4) A területen a telek-tömbök út felé eső részén, és a terület határán már a kitermelés időszakában legalább 10 méter széles védőerdősávot kell  létesíteni a terv által jelzett helyeken.

(5) A bányászott terület kitermelése után a területet rekultiválni kell. Az északi területen ( 0167/17 hrsz) biztosítani kell a horgásztó létesítését. Újabb terület-egység bányászati kitermelésére csak az előző terület rekultivációja után kerülhet sor. A területről a kavics elszállítást a Szombathelyi területen keresztül célszerű biztosítani.

(6)  Tekintettel arra, hogy a kavicsbánya területe jelenleg kutatási stádiumban van, ezért a szabályozási terven csak a bányászott terület maximális határát tüntettük fel, és a területet jelenlegi művelési ággal szerepeltettük.



[1] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[2] Beillesztette a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[3] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[4] Beillesztette a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[5] Módosította: 8/2007./X.01./ rendelet. Hatályos: 2007. október l-től.

[6] Módosította: 8/2007./X.01./ rendelet. Hatályos: 2007. október l-től.

[7] Módosította: 8/2007./X.01./ rendelet. Hatályos: 2007. október l-től.

[8] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.



[9] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.

[10] Hatályon kívül helyezte a 8/2007./X.01./rendelet 2007. október l-től.




"C" BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


     KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK


19.§

Általános előírások


(1) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei,  továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

 (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

·     közlekedési létesítmények,

·     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

·     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3)[1] A vasút területén csak a vasúti közlekedéssel kapcsolatos épületek-, és azt kiszolgáló építmények, közművek helyezhetők el. Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el.



Részletes előírások


20.§

Közlekedési létesítményekre vonatkozó rendelkezések


(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

                        -    Országos 87. sz. főútvonal területe ( külterület nem építési területe mellett 100 m,                         építési területe mellett 40 m )

-     Országos mellékutak területe (84143 sz. Táplánszentkereszti bekötő út belterületén kialakult) Az bekötő út belterületi szakaszának szabályozási szélessége nem éri el a 30 métert, az utca teljesen kiépült. ( mintakeresztszelvény csatolva, igazolva az elhelyezési lehetőség. )

-     Gyűjtőút (a volt Rumi vasút nyomvonalán)

-     Kiszolgáló út

- fentieken kívüli építési területek utjai ( 16 és 12 m)

- külterületi főbb mezőgazdasági út. (12 m, ahol kerítések vannak)

- külterületi nem építési területek útjai ( kialakult )

-     Gyalogút ( 3 m ill. kialakult)

-     Kerékpárút

-     Egyvágányú Ágfalva-Nagykanizsa vasút (meglévő, 25-25m )

(5) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

- Közforgalmú csomópontok a 87. sz. főút meglévő és tervezett szakaszán a községbe vezető utak csomópontjaiba építendők.

(6) A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási tervlap szerinti helyeken létesítendők

(7) Országos közforgalmú vasút mentén a vágánytól számított 25 m-es távolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.

(8) A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.

       A területen a gépjárművek elhelyezésére új épület építésekor az OTÉK 42.§-ában foglaltak az irányadók. A meglévő épületek átalakítása, bővítése és rendeltetésváltozása során a vonatkozó helyi rendelet szabályait kell alkalmazni.

(9) A belterület bővítése esetén azzal párhuzamosan a közvilágítás, gyalogos és kerékpáros közlekedési feltételeket biztosítani kell.

(10) Az épületek engedélyezése során figyelembe kell venni az utak, járdák tervezett magassági adatait.



[1] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.



ZÖLDTERÜLETEK


21.§


Zöldterületek ( Zp , )


(1) A zöldterületi előírások közparkokra, közkertekre vonatkoznak.

(2) Közparkban, közkertben építmény elhelyezés, bővítés, illetve területfelújítás, átépítés csak kertészeti terv alapján történhet.

(3) Fakivágás esetén a környezetvédelméről szóló  rendelet szerint kell eljárni.

(4) Zöldterületen épületek legfeljebb 5%-os beépítéssel helyezhetők el.

(8) zöldterületen elhelyezhető:

      - pihenést és testedzést szolgáló építmények

      - vendéglátó épület

      - terület fenntartásához szükséges épület


22.§


Zöldfelületek


(1) Zöldfelületek közé tartoznak. fasorok, nagyobb előkertek zöldfelületei

(2) Fakivágás esetén a környezetvédelméről szóló  rendelet szerint kell eljárni.

(3) Belterületen

·     a 12-16 m közötti szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig mindenesetben legalább egyoldali,

·     a legalább 16 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.






ERDŐTERÜLETEK


23.§


Védelmi erdők (Ev )


(1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületek, a vasutak-, a főforgalmi utak-, az iparterület-, temetők-, kavicsbánya-, és az állattartási telep mellett a Szabályozási terv szerint alakítandók ki.


24.§


Gazdasági erdők (Eg)


(1) A község területén összefüggő nagyobb gazdasági erdőterületek csak az ÉK-i területen maradtak meg.

(2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5% beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, de az egyes épületek által beépített terület az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.



MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK


25.§


Általános mezőgazdasági terület (Má )


(1) A mezőgazdasági szántóterület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás ( továbbiakban: mezőgazdasági termelés ) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

      1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

      2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken- a gyep, szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

      3. az 1500 m2-t meghaladó területű szántó művelési ágú telken építmény 3 %-os beépítettséggel

     helyezhető el.

(3) Lakóépület szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (2) bekezdés 3. pontjában megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is felhasználható ( birtok központ ), ha a telek területe legalább a 10000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, ill. azt nem veszélyezteti. A birtok központ kialakítása elvi engedélyezéshez kötött. A birtoktesten belül  a gazdasági épületekkel együtt  adhatók ki lakásépítési , építési engedély.

(5) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél, legkisebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.

(6) A telkek kialakításának és beépítésének feltétele az is, hogy azok legalább 4 m széles önálló helyrajzi számú úttal megközelíthetők legyenek.



26.§


Gyep, rét, legelő terület ( Mko )[1]


(1) A  terület elsősorban a folyóvizek, vízbeszerzési területek  mellett található, így ezeken gyepgazdálkodás folyik. 

(2)[2] Területén az OTÉK-ban meghatározott építmények helyezhetők el, kivételt képeznek a Sárd-ér

     és Baláta patak melletti területek, ahol építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél kisebb nem lehet.

(4) A telkek kialakításának feltétele az, hogy azok legalább 4 m széles önálló helyrajzi számú úttal megközelíthetők legyenek.


27.§


Gyümölcsös terület ( Mk )


(1) A terület elsősorban a gyümölcs, szőlőtermelés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

      1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

      2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken- a gyep, szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

      3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel

     helyezhető el.

(3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (2) bekezdés 3. pontjában megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) A területén önálló birtoktest nem alakítható ki.

(5) A kialakítható új telek legkisebb területe 2000 m2-nél, legkisebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.



28.§

     

Vízgazdálkodási terület[3]


(1) A területbe

-a folyóvizek medre és partja, a természetes állóvizek medre és partja,( Vf )

-a közcélú nyílt csatornák medre és partja, ( Vcs )

tartoznak

- a vízbeszerzési területek (Vb)


(2) területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, kapcsolatos építmények helyezhetők el.



[1] Elnevezést módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[2] Módosította: 8/2007./X.01./ rendelet. Hatályos: 2007. október l-től.

[3] Elnevezést módosította  a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.



„D” KÖZMŰVEK


29.§


A közművek általános előírásai


(1) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó  előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása is szükséges.

(2) A közműlétesítmények jogszabályi előírások szerinti védőtávolságait - biztonsági övezetét - biztosítani kell. A védőtávolságon belül bármilyen építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető, ha jogszabály egyébként ezt lehetővé teszi.

(3) Új épületek építésére, meglévő épületek bővítésére építési engedély csak területi, övezeti előírásokban rögzített közműellátás rendelkezésre állása, vagy a használatbavételig történő kiépítése esetén adható.

(4) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb (tervezett)nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.


Közművek ágazati előírásai


30.§


Vízellátás


  1. Az építési területek vízellátását legalább KMPVC 100-as nyomóvezetékkel kell biztosítani, az oltóvíz biztosítása miatt.

(2) Építési területen a tűzcsapok föld feletti kialakításúak, legalább 200 méterenkénti elhelyezéssel.




31.§


Vízelvezetés


(1) A szennyvízcsatornával rendelkező területeken és új szennyvízcsatorna megépítését szükségessé tevő területen a kiadásra kerülő építési engedélyekben ki kell kötni az érintett ingatlanok csatorna- rákötési kötelezettségét, valamint a rákötést követően a meglévő egyedi szennyvízkezelési megoldások felszámolását.

(2) Az ingatlanból csak az engedélyezett szennyezettségű szennyvíz vezethető a közcsatornába. Amennyiben a keletkező szennyvíz a közcsatornába vezethetőség feltételeinek nem felel meg, akkor szükséges előtisztításáról telken belül kell gondoskodni.

(3) Ahol a vizek a csatornahálózatba csak átemelő segítségével vezethetők, ott a vízelvezetés számára - telken belül - helyi átemelő berendezést kell telepíteni.

(4) A község beépítésre nem szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés nem lehetséges, a szennyvízkezelésről a zárójelben foglalt megoldásoknak megfelelően kell gondoskodni. (Igazoltan zárt gyűjtő, feljogosított szállító, engedélyezett ürittő-hely, számlával történő igazolás, vagy vízjogi engedéllyel létesíthető egyedi szennyvízkezelés.)

(5) A nem út menti nyílt árok karbantartására az árok mindkét oldalán 2 - 2 m, élő vízfolyások mentén 6-6 m-es sávot megközelíthetővé kell tenni..

(6) Töltőállomás burkolatáról a felszíni vizet csak olajfogó és homokfogó műtárgyon keresztül vezetve lehet közcsatornába engedni.


32.§


Villamosenergia - ellátás


(1) A község beépített, illetve a beépítésre szánt területén a tervezett új, valamint a rekonstrukcióra kerülő 20 kV-os hálózatot, a közép- és kisfeszültségű közvilágítási hálózatok légvezetékkel építhetők( ha szükséges, ill. lehetőség van úgy földkábelbe fektetve is építhető.).

(2) Beépített környezetben -   lakóterületen, vegyes- gazdasági és különleges területen - a tervezett transzformátor-állomást, valamint a fogyasztói transzformátorállomásokat környezetébe illesztve épületben, vagy oszlopon kell elhelyezni.

(3)[1] A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg.         Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság

                          20 kV-os        5,0 -5,0 m,     belterületen   2,5 - 2,5 m.

        Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén  1,0 - 1,0 m.

        Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig 1,0 m.  

       Védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.



33.§


Földgázellátás


  1. Középnyomású gázellátási körzetben a telkenkénti egyedi nyomáscsökkentőket az építmény

             utcai homlokfalára telepíteni tilos. A nyomásszabályozót lehetőleg előkertben, ennek               

             hiányában udvaron növényzettel takartan vagy az építmény alárendeltebb homlokfalára kell

             elhelyezni.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

  1. [2]A gázlétesítmények biztonsági övezetét a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.


34.§


Hírközlés


(1) Az új hírközlési hálózatokat lehetőség szerint földkábelbe vagy alépítménybe helyezve célszerű létesíteni.

(2) Meglévő hálózat karbantartásánál a vezetékek légkábeles kiépítése csak a régi nyomvonal által használt kisfeszültségű ÉDÁSZ oszlopsor felhasználásával engedélyezhető. Az utak és burkolt felületek keresztezésénél a közút kezelője a vezeték burkolat alatti elhelyezését írhatja elő. Amennyiben a kisfeszültségű vezeték földkábelre épül át, úgy a hírközlési kábeleket is földbe kell helyezni.

(3) Hírközlés antennák országos és helyi védelem alatt álló területen nem létesíthetők, egyéb helyen csak építési engedéllyel helyezhetők el, tájkép és  településkép védelmi hatástanulmány alapján.








[1] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[2] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.



„E” MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM


35. §


(1). A község területén országos műemlékek találhatók:

                        - Széchenyi kastély (Fő út 4. hrsz: 2)

                        - Volt Erdődy kastély ( Petőfi Sándor u. 20 hrsz: 257/3)

                        - R. k. templom ( Táncsics Mihály u.27. hrsz: 453)

(2).A község területén helyi művi értékek találhatók.

a)Helyi művi értékekké nyílvánítja a képviselő testület a következőket:

-     Fő utcai templom, és feszületek, szobrok ( hrsz: 693 ) 

-     I. és II. vh-ús emlékmű ( hrsz: 25)

-     Feszület a malom mellett.

 -    Tapán (Rácz) kastély (50/8)

-     Széll kastély (101/1)

-     Szociális otthon- Draskovits- kastély (348)

-     Gyöngyös út 10 utcai és udvari homlokzata (147/1)

b.) A település közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek( a Múzeumi, KÖH egyeztetés alapján ):

- Lelőhely a Sárdi dűlőben (hrsz: 0213/20; 0217/12)          

- Lelőhely Országút és Ér közötti dűlőben (hrsz: 03/3-/5)   

 (3)A helyi művi értékek közé tartozó létesítmények építési engedélyét az építési hatóság - az erre

     vonatkozó helyi értékvédelmi rendelet szerint- adja ki.

(4) A 2001. LXIV. Tv. Alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el a régészeti lelőhelyek területén. A Hivatalt az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni. Földmunkával járó tevékenység, vagy építkezés megkezdése előtt el kell végezni a megelőző régészeti feltárásokat.

(5)[1] A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén, annak közelében földmunkát csak a régészeti kutatás elvégzése után, a Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum a szakmai felügyelete, irányítása mellett lehet földmunkát végezni. A régészeti hatástanulmány szerint említett lelőhely(hrsz) területén az építés megkezdése előtt régészeti kutatást kell végezni. A község területén az ismert és nyilvántartásba vett  régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. sz melléklet tartalmazza.




 (6)[2] Nyilvántartott régészeti lelőhelyen az engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.


(7)[3] Ha lelőhelyeken kívül az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a

     felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:

a./. a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a Vas Megyei Múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,

b./. a helyszín és lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint- a jegyző vagy a Vas Megyei Múzeum, vagy a Hivatal ( Örökségvédelmi) intézkedéséig gondoskodni.            

c./. az emléket vagy leletet a jegyzőnek haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.  




[1] Módosította: 8/2007./X.01./ rendelet. Hatályos: 2007. október l-től.



[2] Beiktatta a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.

[3] Beiktatta a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.



"F" KÖRNYEZETVÉDELEM


36.§

Általános környezetvédelmi előírások


(1) A község területén állattartás kizárólag a hatályos jogszabályoknak, a hatályos önkormányzati rendeleteknek, hatósági előírásoknak és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(2) Ahol a vonatkozó jogszabályok szerint állattartó telep létesíthető és üzemeltethető, ott csak olyan állattartó telepet lehet üzemeltetni, ahol a keletkező szilárd vagy folyékony trágya kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott. Új állattartó telep csak külterületen, és a lakóterülettől legalább 400 m-re telepíthető elvi építési engedélyben foglalt feltételekkel.

(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(5) Külszíni anyagnyerőhely-, bánya területén az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(6) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(8) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(9) Élő vízfolyásokba, csapadékcsatornába, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglévő szennyvízbevezetéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.

(10) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(11) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m ill. a terven jelölt védőtávolságon   belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető.


Részletes előírások


37.§


Zaj elleni védelmi övezetek


(1) Az építési övezetekbe sorolt telkek területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek megfelelnek a jogszabályban foglalt kibocsátási határértékeknek. A zajvédelmi szempontból fokozottan védett és a csendes övezetekre vonatkozóan a környezetvédelem helyi szabályait kell alkalmazni.

(2) A jelenlegi 87. sz. főúttól 40-100 méterre lévő új lakóterület védelme érdekében védőerdőt kell létesíteni a főút mellett.

(3)[1] Zaj-, rezgésterhelési határértékek


      A közlekedési zajterhelés-csökkentő intézkedésre kijelölt szakaszon (szabályozási terven jelölt) forgalomszabályozási eszközökkel (sebesség-, időbeli korlátozás), zajcsökkentő zöldsövény telepítése mellett a helységekre vonatkozó passzív zajvédelemmel (hangszigetelt nyílászárók-, épületszerkezetek) kell a zajterhelést csökkenteni.


 (3)[2] Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásokat a vonatkozó jogszabályok alapján kell besorolni. A közlekedési zajterhelés-csökkentő intézkedésre kijelölt szakaszon (szabályozási terven jelölt) forgalomszabályozási eszközökkel (sebesség-, időbeli korlátozás), zajcsökkentő zöldsövény telepítése mellett a helységekre vonatkozó passzív zajvédelemmel (hangszigetelt nyílászárók-, épületszerkezetek) kell a zajterhelést csökkenteni.


38.§


Levegőtisztasági - védelem


(1)[3] A község területén jelenleg nincs olyan légszennyező forrás, melynek légszennyezettségi értéke meghaladja az érvényben lévő légszennyezettségi határértéket. Új létesítmények engedélyezése során a hatályos jogszabályi előírásokat be kell tartani.


39.§


Víz-, és talajvédelem


(1) A település a szombathelyi regionális szennyvízcsatorna hálózatra van kapcsolva.

(2) A kommunális szilárd hulladék intézményes gyűjtése és ártalmatlanítása biztosítva van. A hulladék elszállítása kukás és konténeres rendszerben ( a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft által.) a szombathelyi regionális szemétlerakó helyre történik.

(3)[4] A veszélyes és egyéb technológiai hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállítása a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történhet.




40.§


Védőterületek-, védőtávolságok


(1) Temető védőtávolsága: 50 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető, amennyiben a tervezett véderdő nem létesül.

(2) Állattartó telepek védőtávolsága a lakóterületektől: 3300 m, Rangkút majornál: 1000 m. ,  új állattartó telep védőtávolsága: 400 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető.

(3) Országos főút beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén annak tengelyétől számított 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4)  A külterületen lévő magasfeszültségű (20KV-os) légvezeték védőtávolsága 5,0m.

(5) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(6) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.

(7) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(8)[5] A felszín alatti vízbázis határán (50 éves) belüli építés esetén a vízügyi szakhatóság véleményét be kell szerezni.*

(9) Építmény közötti legkisebb távolság: OTÉK szerint. A már kialakult oldalhatáros beépítésű alábbi épületek (jelenleg 3-6 m közötti) utcafronti szakaszára a szabályozási terv javaslatára a területi főépítész engedélyt adott, hogy a védőtávolság kisebb (a terven szereplő épületeknél ,és módon) legyen:

            - Dózsa Gy.u: 489, 506, 507, 483/2, 483/3, 483/1, 516/2, hrsz épületek

            - Arany J. u476/2, 479, 471, 468, hrsz épületek

            - Táncsics u: 458/3, 458/4, 458/5, 458/6 hrsz épületek

            - József A.u: 497/1 hrsz épület

            - Széchenyi u: 284/1, 484/5, 484/7, 484/8 hrsz épületek

            - Petőfi S.u: 27, 29, 30/1, 33, 34/2, 35, 36, 40/2, 42, 40/1 hrsz épületek

            - Fő u: 739/2, 740/2, 742/1 hrsz  épületek

            - Kisfaludi u: 720/1 hrsz épület

            - Kossuth u: 205, 204, 169, 170, 172, 200, 176, 177, 182, 183/1, 183/2 hrsz épületek

            - Hunyadi u: 195/1, 191/2 hrsz épületek

            - Rákóczi u: 551, 552, 546, 545, 544 hrsz épületek

            - Vasút u: 651/1 hrsz épület

            - Sport tér: 680 hrsz épület

            - Ady u: 20/2, 19/2, 11/4 hrsz épület            

Amennyiben az épület lebontásra kerül ,és új épületet terveznek, úgy az utcafronti szakaszon is  biztosítani kell a 6 m-es oldalkert távolságot.     

(10)[6] A lakóterületektől  Szélerőművek  védőtávolsága: 1000 méter.*


Megyei rendezési tervből adódó követelmények[7]

41.§


 (1) Az ökológiai (zöld) folyosó övezetében (Öf: övezet határvonalán belüli területen):

1. a területek használata és fejlesztése a természetkímélő módon történjen, lehetőleg extenzív gazdálkodással

2. birtokközpont nem alakítható ki

3. új építmény létesítése csak indokolt esetben- elsősorban vízügyi létesítmények- a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül engedélyezhető

                 4. beépítésre szánt területté nem minősíthető át.


41/A §[8]


(1) A község a hatályos előírások alapján településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget rendel el a 75/2 és 75/3 hrsz ingatlanok déli oldalán 10 m szélességben.

(2) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:  

     - terület gyepesítését,

           - a telepítési sávban legalább 3 szintű növényállomány létrehozásával, nem invazív, nem  

             allergizáló fajok, lehetőség szerint őshonos növények telepítésével. Az ültetést az építési

             engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell

              elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).



[1] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.


[2] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[3] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[4] Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[5]Módosította a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.


[6] Módosította a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.

[7] Beiktatta a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.

[8] Beiktatta a a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.


III. RÉSZ


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


42.§[1]


(1)[2] E rendelet 2013. október 31. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépése után a község területén az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről - az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével - az érintett ingatlan(ok) - tulajdonosa(i) saját költségükön köteles(ek) gondoskodni.

(3) Figyelembe véve, hogy a szabályozási terv 25 év távlatára került kidolgozásra, az új nagyobb építési területeken építési engedélyt kiadni csak ütemezetten ott lehet, ahol azt a tulajdonosok kérik, vállalják az előző pontban lévő feltételeket, ahhoz a szükséges pénzügyi feltételeket előre, szervezett módon biztosítják, és ez alapján az Önkormányzat kijelölte a területet a következő 5 évben beépítendő lakóterületként. 

      A rendelettel egy időben kijelölt területek a  következők:

                 - Malomárok melletti terület

                 - Malom utca É-i részének megosztása

- Volt vasút melletti területek közigazgatási határ melletti része a harmadik keresztutcáig

                 - Fő utca az autóbusz forduló mellett, valamint a volt vasútállomás alatt.


(4)[3] Táplánszentkereszt község Szabályozási terve az alábbi tervlapokat tartalmazza:

            Belterület szabályozási terv Munkaszám: 010/2012             Rajzszám: 10.

            Külterület szabályozási terv Munkaszám: 010/2012             Rajzszám: 11.


(5)[4] A rendelet kiegészül a 2. és 3. sz. melléklettel.







43.§[5]


Ezen rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.




Táplánszentkereszt, 2015. november 30.



                        /: Ifj. Perl János :/                                                /: Családi Anita :/

                            polgármester                                                            jegyző



[1]

Számozását módosította 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.

[2]

Módosította a 14/2013.(X.01.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2013. október 31-től.

[3]

Módosította a 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.

[4]

Beiktatta a 12/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 30-tól.

[5]

Számozását módosította 8/2007./X.01./ rendelet, hatályos 2007. október l-től.



Csatolmányok

Megnevezés méret
HÉSZ rendelet mellékletei
221.29 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!