nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gomba Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Gomba Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében eljárva a településkép védelméről a következőket rendeli el.


I. FEJEZET


BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1.A rendelet célja


1. § (1)  E rendelet célja – Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a település helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5/2003. (II. 05.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival összhangban – Gomba Község sajátos településképének védelme és alakítása, építészeti örökségének védelme

  1. a településkép-védelem elemeinek,
  2. a településképi követelményeknek,
  3. az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszernek, valamint
  4. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöknek

a meghatározásával.


2.A rendelet hatálya


2. § (1) A rendelet területi hatálya Gomba község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed

  1. a jogszabályban meghatározott építési tevékenységre, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentáció készítésére,
  2. meglévő építmény rendeltetésének – részben vagy egészben – történő megváltoztatására,
  3. a közterületeken és közterületekről látható magánterületeken reklám, reklámhordozó vagy cégér elhelyezésére, fenntartására,  
  4. a védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.


3. § A rendelet hatálya nem terjed ki a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó eljárásokra.


3.Értelmező rendelkezések


4. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerinti építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
  2. Építészeti érték: az Étv. 2. § 32. pontjával összhangban az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki.
  3. Építészeti örökség: az Étv. 2. § 33. pontja szerinti, az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
  4. Épület: az Étv. 2. § 10. pontja szerinti, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
  5. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
  6. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
  7. Helyi egyedi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt, vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó – akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel –, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
  8. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
  9. Helyi védettségű építészeti örökség: Gomba község építészeti örökségének a Képviselő-testület által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.
  10. Kubatúra: A határoló falak és a tető által közbezárt tér.
  11. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
  12. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.
  13. Védett érték: a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek.


II. FEJEZET


A HELYI VÉDELEM


4.A helyi védelem feladata


5. § (1) A helyi védelem feladata

  1. a védett érték körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása és a védetté nyilvánítás megszüntetése, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
  2. a védett értékek károsodásának megelőzése, a károsodás veszélyének elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.


6. § A helyi védelemre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni az országos építészeti örökség a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett kiemelkedő, nemzeti értékű elemekre.



5.Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése


7. §(1) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes-, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. egyedi építmények, épületek esetén:

 aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

  1. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(3)   A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.


8. §(1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

  1. a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
  2. indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint szakértő véleményét.

(2)   Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3)   A helyi védetté nyilvánítási-, és annak megszüntetésére irányuló eljárás során érdekeltnek kell tekinteni:

a)    a védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését kezdeményezőt,

b) a helyi védelem alá helyezendő, vagy helyi védelem alatt álló ingatlan tulajdonosát,

c)    a helyi védelem alá helyezendő, vagy helyi védelem alatt álló ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal

(4)   A helyi védetté nyilvánítási, és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

  1. az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
  2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos módon történő kihirdetéssel; helyben szokásos módon történő kihirdetésnek minősül a Gombai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő értesítés hirdetmény formájában történő kifüggesztése és annak az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítése,
  3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
  4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket megtörténtnek kell tekinteni a b) pontban meghatározott helyben szokásos módon történő kihirdetéssel.

(5)   A (4) bekezdés szerint értesített érdekeltek a védetté nyilvánítási, és annak megszüntetésére irányuló eljárás során a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől, a hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6)   A védetté nyilvánításra, és annak megszüntetésére irányuló javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 nap időtartamra hirdetményben ki kell függeszteni, a kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele.

(7) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a. az érdekelteket:

b. az illetékes földhivatalt,

c. az illetékes építésügyi hatóságot,

d. területi védelemnél az érdekelt közműveket.



6.A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása


9. § (1) A védett értékek megfelelő karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)   A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához Gomba Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) támogatást adhat.

(3)   A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek mellett – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. 

(4)   Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész jókarbantartás körét meghaladó felújítását.


7.Védett értékek lebontása


10. § (1) Védett építmény részleges vagy teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2)   A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

(3)   Védett építmény csak a védettség megszüntetését engedélyező irat jogerőre emelkedése után, vagy életveszélyessé nyilvánítása esetén bontható.

(4)   A bontási dokumentáció 1 példányát a bontást engedélyező hatóságnak meg kell küldeni a Gombai Polgármesteri Hivatal irattára számára.



8.Helyi területi védelem


11. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2)   A területi védelem kiterjed:

  1. a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira
  2. telekszerkezetre, ingatlanokra
  3. a területen található zöldfelületi elemekre
  4. a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.


12. § (1) Az önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű területeire helyi területi védelmet állapít meg.

(2)   Az önkormányzat a helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét – elnevezés, lehatárolás részletezettséggel –, valamint a helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolását az 1. mellékletben állapítja meg.

(3)   Az önkormányzat az általa (2) bekezdéssel megállapított helyi területi védelem alatt álló területekről kataszteri lapokból álló nyilvántartást vezet.


13. § (1) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:

  1. helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell, homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés;
  2. a területen a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználat, formai-, építészeti megoldás nem alkalmazható, az a meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedett;
  3. új épület, épületrész építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni és kialakítani:

ca) a tető hajlásszögét,

cb) a tetőgerinc irányát, a tetőidom formáját

cc) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését

cd) a kerítést,

ce) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,

cf) az építmények homlokzati színezését.

(2)   Helyi védelem alatt lévő területen épületet vagy építményt érintő építési tevékenység végzése csak az épület részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján, a hagyományos építési módnak megfelelően lehetséges.


9.Helyi egyedi védelem


14. § (1) Az önkormányzat helyi egyedi védelmet állapít meg az építészeti szempontból különösen értékes azon

  1. építményre, mely különösen értékes, utcaképet meghatározó kubatúrával, tömegképzéssel és építészeti részletekkel rendelkezik, 
  2. épületre, mely egésze, vagy annak egyes részlete képviseli a település építési hagyományait.

(2)  A helyi egyedi védelem a 2. mellékletben felsorolt értékekre terjed ki.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményre, épületre vonatkozó építési követelményeket e rendelet határozza meg.


15. § (1) E rendelet 2. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építményt, épületet a tulajdonosa köteles megfelelően jókarbantartani, állapotát megőrizni.

(2)   Helyi egyedi védelem alatt álló építményhez, épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3)   A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, épületet eredeti állapotban kell megőrizni. Az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat kell alkalmazni a felújítás során.


16. § A helyei egyedi védelem alatt álló építmények, épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.


17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, épületet érintő építési tevékenység során még részlegesen sem engedélyezhető az építmény, épület olyan jellegű átalakítása, bontása, amely megváltoztatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot.

 (2)  Amennyiben az építmény, épület állagromlása következtében felmerül az élet-, vagy közbiztonság veszélyeztetésének lehetősége, az építményre, épületre, vagy azok egy részére a helyi védelem megszüntetése kérhető szakértői véleményre alapozva. Az életveszélyessé nyilvánítás esetét kivéve az elbontására csak a védelem feloldását követően adható ki engedély. A védelem feloldásának feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.


18. § Az épületek átalakítása, részleges vagy teljes bontása, korszerűsítése vagy bővítése során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell.



III. FEJEZET

 

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


10.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró, lehatárolható településrészek.

(2)   Az önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 3. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.



IV. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


11.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


20. § (1) A település bel- és külterületén új lakó, üdülő és gazdasági fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények színezése - a reklámtábla vagy egyéb nemzeti szabványokban meghatározott kötelező színkóddal készülő építmények kivételével- csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki, élénk feltűnő színű homlokzatszínezés nem megengedett. Javasolt a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös és a pasztell zöld színek alkalmazása.

(2)   Lakó és településközponti vegyes területeken a tetőfelületek fedése amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, csak égetett agyag- vagy betoncserép fedés lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatai színében. A kiegészítő tetőfelépítményeknél a tetőfelület 25%-ig a héjalás és a tetőfedéshez igazodó, nem fényes felületű egyéb fedés is megengedett. Alkalmazható a hagyományos korcolt lemezfedés és annak korszerűbb változatai, világosszürkétől a sötétszürke árnyalatokig és patinázott felülettel.

(3)   Gazdasági épületeken megengedett a cserepes lemez alkalmazása is, de színezése csak a természeti színekhez alkalmazkodó, matt felületű lehet.

(4)   Meghatározott övezetekben a lapos tető és a zöld-tető is megengedett. Tetőfelújítás esetén, amennyiben a tető szerkezete és hajlásszöge indokolja egyéb tetőfedő anyag is alkalmazható, kivéve hullám és sík eternit pala, bitumenes zsindely, valamint műanyag sík és hullámlemez.

(5)   A kertvárosi karakterű lakóterületeken kizárólag természetes kő, tégla, vakolat, fa anyaghasználattal kell kialakítani az épületek külső homlokzatát,

(6)   Tilos a homlokzaton az ipari jellegű nagytáblás fémlemez burkolat alkalmazása.

(7) Tető hajlásszögének meghatározásánál igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.

(8)   Tiltott díszítő elemként vékony burkolólapok, hasított kőburkolat elhelyezése az ablakok körül.

(9)   Lapostető felső rétege járható burkolat, fenntartható zöldtető vagy min. 5 cm vastag kavicsréteg lehet.

(10)   Utcai homlokzaton szerelt kémény, gépészeti berendezés, klíma kültéri egység nem jelenhet meg.

 

12.A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


21. § Az önkormányzat területi építészeti követelményeket határoz meg a rendelet 22. §-ával az általa az 1. mellékletben rögzített, helyi területi védelem alatt álló területek vonatkozásában, amennyiben az adott területre nem vonatkozik egyéb, szigorúbb, vagy más feltételeket meghatározó építészeti követelmény.


22. § (1) A helyi védelemben részesülő épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük képviseli és őrzi a települési hagyományokat. Az épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet, illetve az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését.

(2)   Az 1. mellékletben meghatározott területen épületet elhelyezni

  1. oldalhatáron állóan, de az utcafronton zártsorú csatlakozás szerint, azaz „L” alakú hajlított házként, vagy
  2. oldalhatáron állóan, az utcafronton épülethézaggal,
  3. zártsorú csatlakozás szerint, vagy
  4. ahol a telek kialakult beépítése oldalhatáron álló, és a szomszédos telekhatáron álló épület tetőzete utcára merőleges nyeregtetős, ott, ha a zártsorú összeépülés esetén a csatlakozás műszakilag nem megoldható, vagy kedvezőtlen településképi eredménnyel jár, akkor az utcafronton is csak épülethézag betartásával szabad az utcavonalon álló épületet elhelyezni.

(3)   Előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését. Ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.


13.Helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


23. §  Az önkormányzat egyedi építészeti követelményeket határoz meg a rendelet 24. §-ával az általa a 1. mellékletben rögzített, helyi területi védelem alatt álló területek vonatkozásában, amennyiben az adott területre nem vonatkozik egyéb, szigorúbb, vagy más feltételeket meghatározó építészeti követelmény.


24. § (1) A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

(2)   A hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani, oly módon, hogy a meglévő kerítést is figyelembe kell venni.

(3)   A homlokzatok felületi anyaga természetes kő, vakolat, vagy meszelt – festett tégla lehet.

(4)   A homlokzatok színezése fehér, szürkével illetve sárgával tört fehér, szürke, okkersárga illetve világoszöld vagy azok árnyalatai illetve terrakotta lehet.

(5)   A kovácsoltvas és díszmű-lakatos kapuk, kerítések és tagozatok színezése zöld és fekete, valamint barna lehet.

(6)   Az ablakok és ajtók az utcai homlokzaton csak fa szerkezetűek lehetnek, színezésük fehér, zöld, középbarna, sötétbarna, szürke és natúr fa lehet.

(7)   A lábazat anyaga terméskő, vagy vakolt felületű, a tető anyaga égetett agyagcserép lehet.

(8)   A tető hajlásszöge 35 - 45° közötti lehet.

(9)   A védett falusias területen gépkocsi tároló ajtó nem alakítható ki az épület utca felőli homlokzatán.

(10)   A kerítések és kapuk anyaga fa, természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet, vagy falazott vakolt, meszelt – festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata és oszlopa hasonló kivitelű lehet, míg a kerítésmező és a kapuzat készüljön fa, vagy díszmű-lakatos szerkezettel.



14.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


25. § Az önkormányzat területi építészeti követelményeket határoz meg a rendelet 26. §-ával az általa a 3. mellékletben rögzített, településképi szempontból meghatározó területek vonatkozásában, amennyiben az adott területre nem vonatkozik egyéb, szigorúbb, vagy más feltételeket meghatározó építészeti követelmény.


26. §(1) A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az építményeket fő- és mellékrendeltetés szerint főrendeltetésű építményekre és mellékrendeltetésű építményekre kell osztani.

(2)   Egyéb szabályozási előírás hiányában a telek vagy építési hely utca felöli részére csak főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(3)   Mellékrendeltetésű építmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű építmény.

(4)   A nyílt felszíni vízelvezető csatornákat, árkokat gyepesíteni kell.

(5)   A meglévő utcafásítások megőrzendők.

(6) A belterületi, legalább 12,00 méter széles szabályozási szélességgel rendelkező kiszolgáló utak zöld sávjának kialakításakor a településre jellemző növényfajokat és – fajtákat kell alapul venni.

(7)   Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsák, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsák, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat ne vágják el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(8)   A táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások (építés, területhasználat) nem valósíthatók meg.



15.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


27. § Az önkormányzat egyedi építészeti követelményeket határoz meg a rendelet 28. §-ával az általa a 3. mellékletben rögzített, településképi szempontból meghatározó területek vonatkozásában, amennyiben az adott területre nem vonatkozik egyéb, szigorúbb, vagy más feltételeket meghatározó építészeti követelmény.


28. § (1) Eltérő övezeti előírás hiányában az egyes épületek gerincvonalának magassága az épületmagasság mértékét maximum 6,00 méterrel haladhatja meg.

(2)   Lakó- és üdülőterületeken az utcafronti kerítés csak a telek közterületi kapcsolatának biztosításával helyezhető el.

(3)   A mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület övezeteiben kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető, a beépíthető telekrész esetén kerítés csak élő sövényből, vagy fém-, illetve faanyagú, karám jellegű szerkezettel kombinálva létesíthető a beépített telek határain, vagy a telekhatáron belül; tömör lábazat nem építhető.

 (4) A település közigazgatási területén a tető hajlásszöge 35-45 o-os lehet.



16.A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésre vonatkozó anyaghasználati követelmények


29. §(1) Közterületről látható homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el

  1. napenergia gyűjtő panel, kivéve a (4) pont szerinti eseteket,
  2. riasztó berendezés,
  3. hőszivattyú,
  4. klíma berendezés kültéri egysége,
  5. parabola antenna,
  6. világítás kivételével egyéb műszaki berendezés, kivéve, ha másképp nem oldható meg.

(2)   Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(3)   Homlokzatra, beleértve a tetőzetet is, szélkerék nem szerelhető.

(4) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel, napelem, napkollektor az alábbiak szerint helyezhető el:

  1. csak tetősíkban alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet
  2. utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni

(5)   Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.



17.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


30. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezése során a 31. § előírásainak betartása kötelező.

31. § (1) Új antenna, és átjátszó a már meglévő antenna tartó oszlopokra szerelhető fel, új önállóan álló antennatartó szerkezet a település védett területén nem helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

  1. bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,
  2. oszlopsorral nem terhelt utcában új villamosenergia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel fektetéssel létesíthető,
  3. újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.

(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

  1. ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
  2. tájképvédelmi területen,
  3. Natura 2000 területen,
  4. helyi területi védelem alatt álló területen és
  5. helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(4) Transzformátor állomás:

  1. a helyi területi védelem alatt álló területeken nem helyezhető el,
  2. helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amelynek formavilága illeszkedik a településképhez.

(5)   Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(6) A távközlési hálózatot, létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelbe, alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell megépíteni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.


32. § A HÉSZ-ben meghatározott K-R jelű különleges rekreációs- és sportterületen

1.    valamennyi épület nyeregtetővel alakítandó ki. A tetőgerinc az épület tömegének hosszabbik irányával legyen párhuzamos. A tetősík lejtése 25-50 fok közötti. A tetősíkokon keresztszárny (tetőablak, erkélylefedés, stb.) kialakítható,

2.    a tetőhéjalás természetes cserép anyagú legyen.

3.    az épületlábazat – égetett, vagy homok – téglából, vagy terméskőből alakítandó ki és legalább 0,35 m magas legyen a mindenkori járdatőtől számítva.

4.    az épületek megjelenésében vakolt, vagy a lábazathoz illeszkedő tégla, vagy terméskő legyen. A homlokzati kiegészítő burkolás, tagolás és látható szerkezet fából is készülhet, természetes színű pácolással, vagy lazúros festéssel.

 5.    az épületek és építmények (kerítés, járda, pergola, stb.) kialakításánál a természetes építőanyagok színeit kell alkalmazni, különös tekintettel a fehér, a homok és az agyag színeire.



V. FEJEZET

REKLÁMOK, REKLÁMHORDOZÓK ÉS CÉGÉREK ELHELYEZÉSÉNEK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI


18.Reklám, reklámhordozó és cégér elhelyezésének szabályai


33. § (1) Reklámot, reklámhordozót és cégért a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2) Reklám, reklámhordozó és cégér csak ideiglenesen helyezhető el, melyeket a tevékenység megszűnésével, kártalanítási igény nélkül el kell távolítani és a homlokzatot eredeti formájában helyre kell állítani.

(3)   A reklám, reklámhordozó és cégér rendszeres karbantartásáról a felület tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4)   Reklám, reklámhordozó és cégér csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(5)   Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 2 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.


34. § (1) Építményen, tetőfelületen, kerítésen, kerítéskapun és támfal közterületről látható felületén reklám-, reklámhordozó, cégér és reklámcélú falfestmény, felületképzés nem létesíthető.

(2)   Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó a település területén nem helyezhető el.

(3)   A kihelyezett reklámon, reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(4)   A reklám, reklámhordozó alapfelülete egyenként a 2 m2-t, a legmagasabb pontja a 3 méteres magasságot nem haladhatja meg. Ingatlanonként maximum 2 db reklám, reklámhordozó, cégér helyezhető el. Az épület közterület felőli homlokzatán 1 db, maximum 0,5 m² alapterületű reklám, reklámhordozó helyezhető el.

(5)   Közművelődési célú reklámhordozón csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(6)   A gépjárművek számára igénybe vehető útvonal felett átfeszített, textilanyagú, az önkormányzat jelentősebb rendezvényeket hirdető reklám, reklámhordozó helyezhető el.

(7)   Világító felületű vagy megvilágított reklámhordozó csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

(8)   Amennyiben a rendelet hatályba lépésekor a már meglévő reklám, reklámhordozó és cégér megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.



VI. FEJEZET


KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


19.Kötelező szakmai konzultáció


35. §(1) Az építtető, vagy megbízottja - munkaközi egyeztetés céljából - legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a településképi követelményekkel kapcsolatban a település főépítészénél a készülő építészeti-műszaki dokumentációkról

  1. a helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények,
  2. a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények, valamint
  3. helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményekre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésre vonatkozó anyaghasználati követelmények esetében.

(2) A kötelező szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) keretében kerül sor:

  1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
  2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
  3. az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére.
  4. a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére,
  5. javaslattételre a településképi követelmények érvényesítésének módjával kapcsolatban.


20.A konzultáció részletes szabályai


36. § (1)  A konzultáció kezdeményezése érdekében az építtetőnek, vagy megbízottjának kérelmet kell benyújtania a települési főépítész felé.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(3)   A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több konzultációt is kezdeményezhet.

(4)   Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek - a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott - munkaközi dokumentációt, terv-vázlatot kell készítenie. A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

  1. a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, pdf formátumban – a szakmai konzultációt legalább 5 nappal megelőzően meg kell küldenie,
  2. a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során be kell mutatnia

a települési főépítésznek.

(5) A konzultáció során az elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(6) Amennyiben a munkaközi dokumentáció feldolgozása papír alapon történt, a konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az (5) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(7) A konzultációkról készített emlékeztetők – a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően – a feleket kölcsönösen kötik a főépítészi állásfoglalásra, szakvéleményre alapozott településképi vélemény tartalmát illetően.

(8) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(9) A konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


21.A településképi véleményezési eljárás célja


37. § (1)  A településképi véleményezés célja

  1. a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti–műszaki tervek településképi szempontoknak megfelelő érvényesítése, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása;
  2. a településképi, építészeti értékek védelme és igényes kialakítása érdekében – a helyi adottságok figyelembevételével – az építészeti és településképi illeszkedéssel, településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.



22.A településképi véleményezési eljárással érintett terület


38. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Gomba Község teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.



23.A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások


39. §(1) E rendelet alkalmazásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

  1. új építmény építésére,
  2. meglévő építmény – beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakításra irányuló eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.



24.A településképi véleményezési eljárás szabályai


40. §(1) A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 26.§ (1) pontjának felhatalmazása alapján az építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az önkormányzat polgármesteréhez írásban kell benyújtani.

(3)   A polgármester részére benyújtott kérelemmel egyidőben a települési főépítész részére kell benyújtani az építészeti-műszaki dokumentációt a Kormányrendelet 26/A § (1) bekezdésében meghatározott formában 1 papíralapú példányon, vagy pdf formátumban elküldeni foepitesz@foepiteszitarsulas.hu  e–mail címre.

(4) A Kormányrendelet 26/A. § (3) bekezdése szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(5)   A polgármester a településképi véleményezési eljárás során véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(6)   A polgármester a Kormányrendelet 26/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint – a (6) bekezdésben rögzített tartalommal – véleményt ad ki.


(7) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

  1. a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
  2. a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést,
  3. az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,
  4. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
  5. az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint
  6. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.



VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


25.A településképi bejelentési eljárás


41. § Településképi bejelentési eljárást lefolytatására a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szabályai az irányadók.  


26.A településképi bejelentési eljárás szabályai


42. §(1)  A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja, (a továbbiakban együttesen: kérelmező) a polgármesterhez írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezheti.

(2) A kérelemhez csatolni kell a Kormányrendelet 26/B. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentáció 2 db papír alapú példányát, olyan tartalommal, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(3)   A polgármester a településképi bejelentési eljárásban benyújtott kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint – 15 napon belül – határozattal bírálja el.   

(4)   A polgármester 15 napon belül értesíti a Pest Megyei Kormányhivatalt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8. §-ában rögzített ellenőrzési jogkör gyakorlása érdekében, amennyiben a reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének vagy a döntésében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése során

  1. a bejelentési kötelezettség elmulasztását, vagy
  2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegését észleli. 

(5)   Amennyiben reklám, reklámhordozó és cégér elhelyezésére közterületen kerül sor, közterület használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után, az annak tudomásul vételét tartalmazó igazolás alapján, és az eljárás során tett kikötések figyelembevételével adható. 


IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


27.Településképi kötelezés és településképi bírság


43. § (1) A polgármester a Kormányrendelet 26/E. §-a szerinti településképi kötelezési eljárás folytat le az e rendelet IV. fejezetével meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében.

(2)   A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény 11. § (2) bekezdése alapján a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forint bírság kiszabását rendeli el. (településképi bírság)

(3)   A (2) bekezdés szerinti településképi bírságot átruházott hatáskörben, egyedi határozattal a polgármester szabja ki.



X. FEJEZET


ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


28.A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


44. §(1) Az önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit az Értékvédelmi Támogatásból  (továbbiakban: ÉT) vissza nem térítendő támogatásként finanszírozhatja.

(2) Az ÉT a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel. Az ÉT-t értékvédelmi pályázat útján lehet igénybe venni.

(3)   A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a pénzügyi bizottság javaslatára a Képviselő-testület írja ki.

(4)   A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire, értéknövelő tevékenységre adható. A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(5) Amennyiben az ÉT-re elkülönített pénzalap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a pénzügyi bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt annak felhasználásáról.

(6)   A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

  1. a kérelmet a pályázó adataival és a tervezett felújítási munka rövid ismertetésével,
  2. az igényelt támogatási összeget, és a vállalt önerőt,
  3. megvalósítást szolgáló költségvetést;
  4. az épület fotóit
  5. az épület homlokzati terveit, meglévő és tervezett állapotot,
  6. részletterveket a megértéshez szükséges számban és léptékben,
  7. műszaki leírást a tervezett munkáról
  8. a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;
  9. a munka ellenőrzésére megbízott építész tervező megnevezését,
  10. előzetes kötelezettség vállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.

(7)   A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(8)   A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület a pénzügyi bizottság javaslata alapján bírálja el. Az elbíráláshoz a települési főépítész készít előterjesztést.

(9) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték megnevezését, az elvégzendő karbantartási/felújítási/rekonstrukciós tevékenység meghatározását, az elfogadott költségvetés összegét.


45. § (1) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződésnek a 44. § (9) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(3) A pályázat alapján elnyert támogatás felhasználását a főépítész, szükség esetén a pénzügyi bizottság tagjai közreműködésével ellenőrzi.


XI. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


46. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti a településképi véleményezési eljárásról szóló 23/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési eljárásról szóló 25/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelet és a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló 25/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelet.



                                              Lehota Vilmos sk.                                                    Kósa Erzsébet Anikó sk.

                                                polgármester                                                                          jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
30/2017. (XII. 15.) Ör. mellékletei
995.44 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!