nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(II.23.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-03-01 -tól
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(II.23.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2018.(II.23.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról



Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testülete 

e rendelet 1-4. §-ai, továbbá 6-41. §-ai, valamint 44-47. § és 50. §, 51. §, 53. §-ai tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében és 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. § -ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

e rendelet 52. § -a tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

e rendelet 5. § -a tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

e rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1-4. §-ai, 6-7. §-ai, valamint a 42-43. §-ai, továbbá 48-49. §-ai tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


 I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § A rendelet hatálya – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (4) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.


2. Hatásköri rendelkezések


2. § Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - a Képviselő-testület első fokon a Polgármesterre ruházza.


3. Az ellátások rendszere


3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

a) pénzbeli ellátásként

aa) rehabilitációs célú települési támogatást

ab) lakásfenntartási települési támogatást

ac) rendkívüli települési támogatást

ad) beiskolázási segélyt

ae helyi gyermeknevelési támogatást

af) egészségügyi települési támogatást

ag) súlyosan fogyatékos személyek települési támogatását

b) természetbeni ellátásként

ba) karácsonyi segélyt (élelmiszercsomag)

bb) időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalványt

bc) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg, külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.


4. Eljárási rendelkezések


4. § (1) E rendeletet a Szoctv-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III. 27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendelettel, a Gyvt-vel, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Humán-közszolgáltatási Osztály (a továbbiakban: Eljáró hatóság) 1239 Budapest, Hősök tere 12. szám alatti, valamint 1237 Budapest, Újtelep út 2. szám alatti telephelyek valamelyikén.


5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv-ben, a Vhr-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2) - (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtást közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről szóló nyilatkozat,

c) álláskeresési támogatás esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Foglalkoztatási Osztályának (a továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) megállapító határozata, és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény, bankszámlakivonat, valamint a tárgyévi összegre vonatkozó nyugdíjösszesítő, ennek hiányában közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat arról, hogy az ellátás összegét levonás nem terheli,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,

f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,

g) szünetelő vállalkozás esetén az azt alátámasztó dokumentum,

h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági döntés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,”

i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály határozata,

j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat

l) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Foglalkoztatási Osztály igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, illetve munkaképtelen személy esetében szakorvosi igazolás tartós gyógykezelésről,

m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat

n) Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala által megállapított ellátások esetén (ápolási díj, aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka) ezen hatóság által kiadott, az ellátás folyósításáról, illetve annak összegéről szóló igazolás

(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.


6. § (1) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és ahhoz csatolt iratok alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni, továbbá a kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól a Vhr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.

(2) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat az Eljáró hatóság felhívása ellenére, a felhívásban meghatározott időpontig nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.


7. § E rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában, a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.


5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése


8. § (1) A Szoctv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, vagy csökkenthető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelem alapján a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

 

II. Fejezet

Települési támogatások

1. Rehabilitációs célú települési támogatás


9. § (1) A rehabilitációs célú települési támogatásra (a továbbiakban: rehabilitációs célú támogatás) jogosult

a) az a kérelmező, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen ott tartózkodik, vagy

b) aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen tartózkodási helyén él.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.


10. § A rehabilitációs célú támogatás a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek számára nyújtott pénzbeli szociális ellátás.


11. § A rehabilitációs célú támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 92 %-a.


12. § (1) Rehabilitációs célú támogatásra jogosult az a személy, aki

a) munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy aki legalább 30%-os egészségkárosodást szenvedett, és erről szóló érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel rendelkezik, vagy

b) 1 hónapnál nem régebbi tüdőgondozói, pszichiátriai; addiktológiai vagy onkológiai szakorvosi véleménnyel (a továbbiakban együtt: szakorvosi igazolás) igazolja, hogy gyógykezelésben részesül;

c) és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központjával legalább 90 napig együttműködött.”

(2) A rehabilitációs célú támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.


13. § (1) A 12. § (2) bekezdése alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és neki, továbbá családtagjainak a Szoctv. 4. §-a szerinti vagyona nincs.

(2) A rehabilitációs célú támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtásának napjától illeti meg.


14. § A rehabilitációs célú támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente felül kell vizsgálni.


15. § (1) A rehabilitációs célú támogatásra jogosult személy az ellátás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) A rehabilitációs célú támogatásra jogosult személy köteles a rehabilitációs támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központját (a továbbiakban: Család-és Gyermekjóléti Központ), a nyilvántartásba vétel és az együttműködésre vonatkozó megállapodás megkötése érdekében.

(3) Az Önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeiről a Család-és Gyermekjóléti Központ útján gondoskodik.

(4) A Család-és Gyermekjóléti Központ ellenőrzi, hogy a rehabilitációs célú támogatásban részesülő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vetette-e magát. Amennyiben a támogatásban részesülő nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a Családsegítő Szolgálat 5 napon belül írásban tájékoztatja erről az Eljáró hatóságot, aki a jogosultságot megszünteti.


16. § A Család-és Gyermekjóléti Központ

a) figyelemmel kíséri a rehabilitációs célú támogatás megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rehabilitációs támogatásra jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szolgálatnál történő megjelentéskor – nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személlyel és legalább három havonta, személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programokban foglaltak betartását,

e) a határozathozataltól számított egy éven belül írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rehabilitációs célú támogatásra jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,

f) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja az Eljáró hatóságot a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

g) 8 napon belül jelzi az Eljáró hatóságnak, ha a jogosult személy együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan megszegi.


17. § (1) A beilleszkedést segítő program egy közösen kidolgozott és egyénre szabott segítségnyújtás azzal a céllal, hogy a rehabilitációs célú támogatásban részesülő személy minél hamarabb visszatérhessen a munkaerő-piacra.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai

a) rendszeres kapcsolattartás a Család-és Gyermekjóléti Központtal,

b) részvétel

ba) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozáson,

bb) életmód formáló foglalkozáson,

bc) tanácsadáson,

bd) munkavégzésre felkészítő programban,

be) az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben.



18. § (1) A Család- és Gyermekjóléti Központ felveszi a kapcsolatot, és folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, amelyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Tájékozódik a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről, a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a Foglalkoztatási Osztály képzéseiről.

(2) A Családsegítő Szolgálat egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelműen kitűnjön a kötelezettség teljesítésének vagy esetleges meghiúsulásának határideje.


19. § (1) Nem állapítható meg a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultsága, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki

a) rendszeres pénzellátásban részesül

b) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

c) gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

d) közoktatási, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat.

e) keresőtevékenységet folytat ideértve a közfoglalkoztatási jogviszonyt is.

(2) Jelen ellátás szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkaviszony keretében végzett munka vagy a háztartási munka.

(3)  Az (1) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultságát annak a személynek, aki 

a) az ellátás megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi együttműködőként történő nyilvántartását,

b) a beilleszkedést segítő programokról nem állapodik meg a Család-és Gyermekjóléti Központtal,

c) a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

d) a rehabilitációs célú támogatás folyósításának időtartama alatt a Család-és Gyermekjóléti Központtal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróható okból megszegi,

e) a rehabilitációs célú támogatásra való jogosultságának felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.


20. § (1) Amennyiben a 19. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a rehabilitációs célú támogatás megszüntetésre kerül, az ellátásra való jogosultság csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező a jogosultság megszüntetésének időpontját követően ismételten teljesíti a 12. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A jogosultság megszüntetését megelőzően teljesített együttműködés a megelőző együttműködés időtartamának számításánál nem vehető figyelembe.


(2) Amennyiben az ellátás a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján került megszüntetésre a keresőtevékenységet követően a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.


(3) A rehabilitációs célú települési támogatást igénylő személy részére az ellátásra való jogosultság a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül - ide nem értve a 19. § (3) bekezdés szerinti megszüntetési eseteket – megállapítható a Foglalkoztatási Osztállyal vagy a Család- és Gyermekjóléti Központtal történő előzetes együttműködés teljesítése nélkül is, amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak.



2. A rehabilitációs célú támogatás folyósítására, és megszüntetésére vonatkozó szabályok


21. § (1) A rehabilitációs célú támogatás az erre rendszeresített, jelen rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be.

(2) A rehabilitációs célú támogatás folyósításáról utólag, minden hónap 5-ig Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik. 

(2) Ha a rehabilitációs célú támogatás nem a teljes hónapra jár, a támogatás összege az a havi összeg harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.


22. § (1) Amennyiben a jogosultság időtartama alatt a támogatást a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változások okán -a jogosult bejelentése alapján, vagy a 14. § (1) bekezdésében foglalt felülvizsgálati eljárás során- meg kell szüntetni úgy az a tárgyhónap végén kerül megszüntetésre.

(2) A rehabilitációs célú támogatást

a) A 19. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott kizáró ok bekövetkezése napjától,

b) a 19. § (3) bekezdése szerinti esetekben a kötelezettségszegés napjától

kell megszüntetni.


23. § Amennyiben a jogosult betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt a támogatásra való jogosultság utolsó napja a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap.


24. § A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.


3. Lakásfenntartási települési támogatás


25. § (1) Lakásfenntartási települési támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a kérelmező, aki

a) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen ott tartózkodik, vagy

b) aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, és tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen tartózkodási helyén él.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.


26. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testülete a villamosenergia, a víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat és szemétszállítási díjakhoz lakásfenntartási támogatást nyújt.

(3) Lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik, és a kerületben legalább két éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik:

a) bérlő

b) bérlőtárs

c) albérlő

d) tulajdonos,

e) tulajdonostárs

f) lízingbevevő

g) haszonélvező

h) családtag

i) szívességi lakáshasználó


27. § (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult

a) a család, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, feltéve, hogy a lakás elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 25 %-át meghaladja és a kérelmezőnek, továbbá családtagjainak a Szoctv. szerinti vagyona nincs.

b) az az egyedül élő személy, akinek havi jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 250%-át, feltéve, hogy az általa lakott lakás elismert fenntartási költsége jövedelmének 20 %-át meghaladja és a kérelmezőnek vagyona nincs.

c) a gyermekét egyedül nevelő személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, feltéve hogy az általuk lakott lakás elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 20 %-át meghaladja a kérelmezőnek, továbbá családtagjainak vagyona nincs.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a háztartás valamelyik tagja a Szoctv. 4. § (1) bekezdés dc) pontjában meghatározott személy, vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy, úgy a jogosultság feltételei tekintetében az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései az irányadóak.”

(3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyságon felül minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a kérelmező által lakott lakásnagyság.


28. § (1) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének valamint az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségnek a szorzata.

(2) A lakásfenntartási támogatás vonatkozásában az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségen 700,- Ft-ot kell érteni.

(3) A támogatás mértéke havi 4.000,- Ft


29. § (1) A lakásfenntartási támogatást az érintett közüzemi szolgáltatónak kell – a kérelmező 26. § (2) bekezdésében megjelölt költségeinek (részbeni) fedezetéül – folyósítani.

(2) A lakásfenntartási támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.


30. § (1) Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


31. § (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(2) Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket e rendelet 2 számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a fennálló jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző hónapban is benyújtható. Az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.


32. § A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges

a) vagyonnyilatkozat valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása;

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása;

c) természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adata (fogyasztási hely azonosító, vevőkód)

d) igazolás a lakás használatának jogcíméről.


33. § (1) A lakásfenntartási támogatás havi összege minden hónap 5. napjáig kerül utalásra a szolgáltató felé.

(2) A támogatás utalásával egyidejűleg a jegyző gondoskodik a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződésben foglalt adatszolgáltatásról.


34. § A lakásfenntartási támogatás egy évre kerül megállapításra.


35. § Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy soroksári lakóhelye a támogatás folyósításának időtartama alatt megszűnik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.


4. Rendkívüli települési támogatás


36. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerületben él. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(2) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, egészségkárosodás mértékének megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedül élő vagy egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.


37. § (1) Rendkívüli települési támogatást igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszertámogatás), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások iránti igény jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő formanyomtatványon nyújtható be.


38. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg – a 41. §-ban foglalt kivétellel - annak a személynek, aki a 36 .§ szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 250 %-át nem haladja meg.

(2) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a Rendkívüli települési támogatás összege -a 41. §-ban foglalt kivétellel- az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra Rendkívüli települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(4) A polgármester a Rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(5) A Rendkívüli települési támogatás kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztálya gondoskodik.


39. § (1) Rendkívüli gyógyszertámogatásra benyújtott Rendkívüli települési támogatás iránti igény megállapításának a 38. (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül Egészségügyi települési támogatásban.

(2) A rendkívüli gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségét tartalmazó hitelt érdemlő igazolás.

(3) A rendkívüli gyógyszertámogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a támogatással érintett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igénybevételére nem eseti jelleggel, hanem egészségi állapota javításához, illetve fenntartásához huzamosabb ideig, illetve folyamatosan sor kerül. Vitaminokra, illetve orvosi vény nélkül beszerezhető táplálék- és étrendkiegészítőkre beadott igények a támogatás megállapítása során nem vehetőek figyelembe.


40. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt Rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a 4. § (3) – (4) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 38. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.


41. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt temetési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot az eltemettetőnek a támogatás megállapítását követően vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át;

b) 15 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át;

d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

nem haladja meg.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési támogatás naptári évben megállapított összege nem kerül beszámításra a naptári évben a 38. § - 40. § alapján megállapított önkormányzati támogatások éves keretösszegébe.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által kiadott tájékoztató alapján kerül megállapításra.

(6) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.


5. Beiskolázási segély


42. § (1) Beiskolázási segélyre jogosult az a kérelmező, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerületben él.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) Beiskolázási segélyben részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig vagy

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280%-át nem haladja meg.

(4) A beiskolázási segély évente egy alkalommal adható, melynek összege 5 000,- Ft/tanuló.

(5) A beiskolázási segély iránti kérelem jelen rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be minden év augusztus 15. napjától szeptember 30-ig. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási segély iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.


6. Helyi gyermeknevelési támogatás


43. § (1) A helyi gyermeknevelési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerületben él.

 (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) A helyi gyermeknevelési támogatás célja a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése.

(4) A helyi gyermeknevelési támogatás megállapításakor a Cst. 4. § f) pontjában meghatározott fogalmakat, a vagyoni helyzet vizsgálatakor a Gyvt. 19. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(5) Helyi gyermeknevelési támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg és tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(6) A helyi gyermeknevelési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságról szóló jogerős határozat egy másolati példányát, valamint a határozat közlésével egyidejűleg visszajutatott szakorvosi igazolást a tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállásáról. A szakorvosi igazolást az Eljáró hatóság lemásolja, és azt követően visszaadja a kérelmezőnek. 

(7) A helyi gyermeknevelési támogatás havi összege:

a) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. ) EszCsM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenvedő és magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult részére 8 000,- Ft.

b) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. ) EszCsM rendelet (a továbbiakban: rendelet)

ba) 1. számú mellékletében felsorolt valamely betegséggel egyidejűleg a rendelet 1.számú mellékletében felsorolt valamely fogyatékosságban is szenvedő és magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult, vagy

bb) 1. számú mellékletében felsorolt több betegségben vagy fogyatékosságban egyidejűleg szenvedő és magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult részére 15 000,- Ft.

(8) A helyi gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani. Amennyiben a jogosultság időtartama alatt a helyi gyermeknevelési támogatásra jogosult gyermek nagykorúvá válik, úgy a jogosultság a gyermek nagykorúvá válásának időpontját követő hónap utolsó napjáig kerül megállapításra. Amennyiben a  magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség vagy fogyatékosság felülvizsgálata 1 éven belül esedékes, úgy a jogosultságot a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani.

(9) Amennyiben a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változások okán a helyi gyermeknevelési támogatás folyósítását meg kell szünteti, úgy az a tárgyhónap végén kerül megszüntetésre.

(10) A helyi gyermeknevelési támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző két hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. Amennyiben az új jogosultság időtartama alatt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség vagy fogyatékosság következő felülvizsgálata esedékes, úgy az új jogosultságot a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani.

(11) A helyi gyermeknevelési támogatás iránti kérelmeket jelen rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.”


7. Egészségügyi települési támogatás


44. § (1) Egészségügyi települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerületben él.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) Az egészségügyi települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(4) Az egészségügyi települési támogatás iránti igényeket jelen rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelem elbírálásához csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló háziorvosi/szakorvosi igazolást, valamint a normatív és alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot elutasító jogerős határozatot.

(6) Egészségügyi települési támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki rehabilitációs célú települési támogatásban, alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásban részesül.


45. § (1) Egészségügyi települési támogatásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni és alanyi vagy normatív közgyógyellátásban nem részesül, valamint ez irányú kérelme a Kormányhivatal által elutasításra került.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyszer költséget és jövedelemhatárokat kell érteni:

a) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a Szoctv. 50.§ (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyedül élő esetén a  260 %-át, vagy

b) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, egyedül élő esetén 290 %-át, vagy

c) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 340 %-át, vagy

d) amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 340 %-át, egyedül élő esetén 360 %-át.”

(3) Az Eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel nincs-e folyamatban eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt, ideértve a járási hivatal által a közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárást is.

(4) A havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, a rendelet 6. számú mellékletén túl igazolható:

a) a háziorvos/kezelőorvos – alanyi vagy normatív közgyógyellátás megállapításához kiadott, a térítési díjat is tartalmazó igazolásával vagy

b) a gyógyszerész által – az a) pont szerinti, nem beárazott igazolás alapján - kiadott gyógyszerköltségekről szóló igazolással.

 (5) A havi rendszeres gyógyszer költéségébe csak azok a vényköteles gyógyszernek minősülő készítmények számítanak bele, melyek közgyógyellátásra rendelhetők és a legolcsóbb árkategóriába tartoznak.


46. § (1) Az egészségügyi települési támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, és egy évre kell megállapítani, ha a házorvos/kezelőorvos által kiadott igazolás a betegség/kezelés várható időtartamára vonatkozóan 12 hónapnál rövidebb időszakot határoz meg, az egészségügyi települési támogatást erre az időszakra kell megállapítania azzal, hogy a támogatást az igazoláson feltüntetett hónap utolsó napjáig kell megállapítani.

(2) Az egészségügyi települési támogatás újbóli igénylése iránti kérelem a már fennálló jogosultság lejártát megelőző hónapban is benyújtható, azzal, hogy az ellátásra való újbóli jogosultság kezdő napjaként a korábbi jogosultság megszűnését követő napot kell megállapítani.

(3) A egészségügyi települési támogatás havi összege minden hónap 10. napjáig kerül utalásra a jogosult felé.

(4) Az egészségügyi települési támogatás havi összege 8.000,- Ft.


47. § Ha az egészségügyi települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.


8. Súlyosan fogyatékos személyek települési támogatása


48. § (1) A súlyosan fogyatékos személyek települési támogatása a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerint rokkantsági járadékban részesülő személyek esetében, havi rendszerességgel biztosított pénzbeli támogatás.

(2) A súlyosan fogyatékos személyek települési támogatására jogosult az a személy, aki Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén á bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a kerületben él, és rokkantsági járadékra jogosult.

(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4) A súlyosan fogyatékos személyek települési támogatása iránti kérelmeket jelen rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell a rokkantsági járadék megállapítása tárgyában hozott jogerős döntés másolatát, vagy a folyósító szerv tárgyév elején kiküldött tájékoztatóját a járadék összegéről, és a kérelem benyújtását megelőző – rokkantsági járadék folyósításáról szóló - havi igazolószelvényt vagy bankszámlakivonatot.


49. § (1) Súlyosan fogyatékos személyek települési támogatására jogosult

a) az az ügyfél, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) az az ügyfél, aki az őt gondozó közeli hozzátartozóval él kétszemélyes háztartásban, és az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) A támogatás mértéke havi 6 000,- Ft. A támogatás havi összege minden hónap 10. napjáig kerül kifizetésre az ügyfél részére.

(3) A súlyosan fogyatékos személyek települési támogatását a hatóság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy éves időtartamra állapítja meg.

(4) A súlyosan fogyatékos személyek települési támogatására való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző két hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(5) Ha a súlyosan fogyatékos személyek települési támogatására jogosult személy lakó, illetve tartózkodási helye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, illetve a rokkantási járadékra való jogosultsága megszűnik, a változás, haláleset, illetve a megszűnés hónapjára járó települési támogatást teljes összegben folyósítani kell, és ezzel egyidejűleg rendelkezni kell annak - az okot adó körülmény bekövetkezésének napjával - történő megszüntetéséről is.”

 

III. Fejezet

1. Karácsonyi segély (élelmiszercsomag)


50. § (1) Természetbeni szociális ellátásként karácsonyi élelmiszersegély csomag nyújtható azon hátrányos szociális helyzetű személyek, családok részére, amelyek Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és életvitelszerűen a kerületben élnek.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) A karácsonyi élelmiszersegély csomag iránti kérelmeket tárgyév október 1-től november 2-ig lehet írásban benyújtani az Eljáró hatósághoz az erre rendszeresített, jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(4) Karácsonyi élelmiszercsomagban részesíthető az az igénylő, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 400 %-át nem haladja meg.

(5) A kérelemhez csatolni kell a család havi jövedelméről szóló igazolást.


2. Időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány


51. § (1) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül természetbeni ellátásként karácsonyi élelmiszerutalványban részesíthető az az igénylő, aki

a) Budapest Főváros XXIII. kerület közigazgatási területén legalább 2 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik és a kerületben életvitelszerűen tartózkodik, és

b) az időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány iránti kérelem benyújtásának időpontjában 75. életévét betöltötte.

(2) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) Az időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány természetbeni támogatásként évente egy alkalommal adható az (1) bekezdésben meghatározott jogosultnak Erzsébet utalvány formájában, amelynek értéke tízezer forint.

(4) Az időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány iránti kérelmet tárgyév október 1. napjától november 2. napjáig lehet írásban benyújtani az Eljáró hatósághoz az erre rendszeresített, jelen rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon


3. Köztemetés


52. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

d) az elhunyt személy, még életében olyan magatartást tanúsított az eltemettetésére kötelezett személlyel, illetve annak közeli hozzátartozójával szemben, melynek folytán az elhunyt és a eltemettetésre kötelezett személy közötti személyes kapcsolat nyilvánvalóan súlyos mértékben megromlott vagy megszakadt (például a kötelezett személy vagy hozzátartozója sérelmére elkövetett bűncselekmény, tartási kötelezettség elmulasztása, bántalmazása stb.).


IV. Fejezet

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására vonatkozó különös szabályok


1. Méltányosság


53. § (1) A Polgármester az e rendeletben szabályozott rendkívüli települési támogatást méltányosságból abban az esetben is megállapíthatja, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy az egyedül élő; egyedülálló kérelmező esetén a 38. (1) bekezdésében és a 41. § (1) bekezdésében előírt jövedelmi feltételektől legfeljebb 60 %-kal tér el, feltéve, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) kérelmező közeli hozzátartozójának 12 hónapon belül bekövetkezett halála, illetve 6 hónapon belül történt házasság felbontása,

b) a kérelmező tartósan beteg, és folyamatos szakorvosi kezelés alatt áll, illetve tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevel,”

c) a kérelmező háztartásában életvitelszerűen élő, nagykorúvá vált gyermek, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül új lakcímet vagy tartózkodási helyet létesített,

d) 12 hónapon belül a kérelmező vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa álláskeresővé vált és nem részesül aktív korúak ellátásában,

e) a kérelmező vagy vele együtt élő házastársának, gyermekének betegsége, balesete miatt végzett ápolás, gondozás okán kérelmező 30 egymást követő napot meghaladóan táppénzt vesz igénybe,

f) kérelmezőt és családját szociális krízis, elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet sújtotta és az eset összes körülményét mérlegelve az ellátás hiánya a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné,

g) egyéb, életvitelt súlyosan veszélyeztető, előre nem látható ok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása az a) pont esetében a halotti anyakönyvi kivonat, illetve a házasság felbontását megállapító bírósági végzés; a b) pont esetében a magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékossági támogatásban vagy a gondozott személy után nyújtott ápolási díjban való részesülésről szóló igazolás; a c) pont esetében az új lakcímet igazoló lakcímet igazoló hatósági igazolványát ; a d) pont esetében az álláskeresési járadék folyósításáról szóló szelvény és az álláskeresőként történő nyilvántartásban állásról szóló Foglalkoztatási Osztály által kiállított hatósági bizonyítvány; az e) pont esetében a kórházi kezelési zárójelentés és kérelmező nyilatkozata a munkavégzési kötelezettség teljesítésének akadályozásáról, a táppénz igénybevételének igazolása; az f) pont esetében az elemi kár felméréséről szóló biztosítási jegyzőkönyv vagy a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményének benyújtásával igazolható.

(3) Méltányosság kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.


 V. Fejezet

Záró rendelkezések


1. Hatályba léptető rendelkezések


54. § Ez a rendelet 2018. március 1-jén lép hatályba.


55. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet.


2. Átmeneti rendelkezések



56. § Jelen rendelet hatálybalépésének napjával - a jogerős döntéssel megállapított egészségügyi települési támogatások estében is, a döntésben meghatározott jogosultsági időszak végéig - a rendelet 46. § (4) bekezdésében meghatározott összegű támogatás kerül megállapításra.





                 Geiger Ferenc                                                                     dr. Laza Margit

                   polgármester                                                                                 jegyző




Záradék

A rendelet 2018. február 14. napján az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre került.


Budapest, 2018. február 14.

                                               A Jegyző nevében eljáró:


                                                                                   Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                   Szervezési és Ügyviteli osztályvezető


Záradék

A rendelet 2018. február 23. napján kihirdetésre került.


Budapest, 2018. február 23.

                                               A Jegyző nevében eljáró:


                                                                                   Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                   Szervezési és Ügyviteli osztályvezető





Indokolás

 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 5/2018.(II.23.) önkormányzati rendeletéhez


Általános indokolás


Jelen jogszabály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) váltja fel, mivel ezen norma hatályba lépése óta tapasztalt joggyakorlat, illetve a helyi támogatási igények, valamint a bekövetkezett jogszabályi változások miatt időszerűvé vált egy új, azonos tárgykört szabályozó helyi rendelet megalkotása.


A felmerült aktualizálási igények, továbbá a jogalkalmazást megkönnyítő tartalmi pontosítások normatív szinten is átvezetésre kerülnek jelen jogszabályban. 


Részletes indokolás


Bevezető rész


A bevezető részben a jogszabály megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést megállapító, illetve feladatkört meghatározó jogszabályi rendelkezések kerültek megjelölésre.


1 - 2. §


Ezen szakaszokban a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezései átvételre kerülnek.


3. §


Ezen paragrafus a pénzbeli és természetbeni ellátások (szociális ellátások) taxatív felsorolását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az ún. „gyógyszerutalvány”, mint természetbeni rendkívüli települési támogatási forma megszüntetésre került, az új jogszabály ezen szociális ellátást már nem tartalmazza.


4. §


Ezen paragrafusban a Rendelet szövegéhez képest annyi módosulás történik, hogy a 2018. január 1. napjával hatályba lépett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényre való hivatkozás bekerült a jogszabályi rendelkezések közé.


5 - 7. §


Ezen szakaszokban a Rendelet normaszövege kerül átvételre azzal, hogy az álláskeresési támogatást megállapító hatóság elnevezésénél, továbbá az elbíráláshoz szükséges igazolások beszerzésével, valamint más jogszabályok értelmező rendelkezéseire való hivatkozással kapcsolatos szövegrészek esetében pontosítások történtek.


8. §


Ezen paragrafusban a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatások visszafizetésének méltányosságból történő (részbeni) elengedésére vonatkozó, a Rendeletben is használt rendelkezés szerepel.  


9 – 18. §


Ezen szakaszokban a Rendelet rehabilitációs célú települési támogatásra vonatkozó rendelkezései kerülnek átvételre.


19. §


Ezen paragrafusban -  a rehabilitációs célú támogatás megszüntetése, illetve a keresőtevékenység körébe nem tartozó munkavégzés kapcsán- fogalmi pontosítások szerepelnek.


20. §


A Rendelet rehabilitációs célú települési támogatásra vonatkozó rendelkezései kerülnek átvételre.


25 – 35. §


Ezen szakaszokban a lakásfenntartási támogatásra való jogosultsági jövedelemhatárok tekintetében a Rendelet előírásai lettek átemelve. 


36. §


Ezen paragrafus (1) bekezdésében a rendkívüli települési támogatás igénybe vételi jogosultságának alapját képző, lakó- és tartózkodási helyre vonatkozó rendelkezés került rögzítésre. A cél az, hogy ezen helyi szociális ellátásban csak olyan személyek részesülhessenek, akik a kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és életvitelszerűen itt is élnek. Ezt a jogosultsági szabályt – a jogalkalmazás megkönnyítése és az esetleges visszaélések elkerülése érdekében - további ellátási formáknál is átveszi az új jogszabály.


A további bekezdésekben foglaltak megegyeznek a Rendelet szövegével.


37 - 40. §



Ezen szakaszokban a Rendelet rendkívüli települési támogatásra vonatkozó rendelkezései kerülnek átvételre.


41. §


Ezen paragrafusban a Rendelet rendkívüli települési temetési támogatásra vonatkozó rendelkezései kerülnek átemelésre azzal, hogy a jogosultági kört meghatározó lakó- és tartózkodási helyre vonatkozó szabályok jelen rendelet 36. §-ának megfelelően lettek szabályozva.


42 – 43. §


Ezen szakaszokban a beiskolázási segély és a helyi gyermeknevelési támogatás esetében a Rendelet szabályozása kerül átvételre azzal, hogy a jogosultság területi feltétele a 36. §-ban foglaltak szerint kerül meghatározásra mindkét ellátás esetében.


44 – 47. §


Ezen paragrafusokban az egészségügyi települési támogatás kerül szabályozásra. A legfontosabb változás a Rendelethez képest, hogy a támogatás havi összege 6 000,- Ft-ról 8 000,- Ft-ra emelkedik. A 36. §-ban részletezett feltétel itt is átvételre kerül.


48 – 49. §


Ezen szakaszokban a súlyosan fogyatékos személyek települési támogatása esetében a 36. §-ban kifejtettek okán történik módosítás a Rendelethez képest. A kérelemhez benyújtandó dokumentumok köre is bővül (tárgyév eleji hatósági tájékoztató a járadék összegéről, utalásról szóló igazolószelvény vagy bankszámlakivonat) annak érdekében, hogy a rokkantsági járadékra való jogosultság igazolása az ügyfelek számára egyszerűbbé váljon.


50. §


A karácsonyi segély (élelmiszercsomag) vonatkozásában az igénybevétel jövedelmi feltételei tekintetében fontos változás a Rendelethez képest, hogy egyedül élő személy esetében 97 500 forintról 114 000 forintra, családos rászorulóknál egy 85 500 forint/főről 97 500 forint/főre emelkedik a legmagasabb jövedelmi korlát, így többen vehetik igénybe ezt a támogatási formát. A 36. §-ban részletezett jogosultági előírás itt is beépítésre került a normaszövegbe.


51 – 52. §


Ezen paragrafusokban a Rendelet időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalványra és a köztemetésre vonatkozó rendelkezési kerülnek átvételre.


53. §


Ezen szakaszban a Rendelet méltányosságra vonatkozó rendelkezései kerülnek újraszabályozásra. A temetési települési támogatás esetén a régi normaszöveg akképp változik, hogy a méltányossági jogkör tekintetében már nem szükséges feltétel az, hogy az elhunyt közeli hozzátartozó a halálakor a kérelmezővel együtt éljen.


A méltányosság gyakorlását megalapozó körülmények köre kiegészül az egyéb, életvitelt súlyosan veszélyeztető, előre nem látható okkal.


54 – 56. §


Ezen szakaszok hatályba léptető, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
21.59 KB
2. sz. melléklet
23.94 KB
3. sz. melléklet
22.37 KB
4. sz. melléklet
21.79 KB
5. sz. melléklet
20.08 KB
6. sz. melléklet
23.11 KB
7. sz. melléklet
16.15 KB
8. sz. melléklet
13.47 KB
9. sz. melléklet
19.94 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!