nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Iharosberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2014.(VI.4.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-06-05 - 2014-12-05
Iharosberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2014.(VI.4.) önkormányzati rendelete
Iharosberény Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata

IHAROSBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete


Iharosberény Község Önkormányzata és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról


BEVEZETÉS


Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek jelentős körét. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.


Iharosberény térsége az ország munkanélküliséggel leginkább sújtott területeinek egyike. Bár agroökológiai adottságai jók, sok területen kiválónak mondhatók, a gazdálkodási kedv fokozatos csökkenése, pusztuló, az amortizálódó géppark, a mezőgazdasági termékek piacának nem kellő ismerete miatt a mezőgazdasággal foglalkozók nehéz helyzetben vannak, az ágazat nem tudja biztosítani a biztos megélhetést. Ennek ellenére a mezőgazdaság majdnem minden család életében szerepet kap, néhányuknál mint elsődleges munkalehetőség, a többségnél mint kiegészítő jövedelmet termelő "másodgazdaság". A gabona és takarmánytermesztés mellett jelentős a bogyósgyümölcsök (málna, szeder) szerepe. A település a megyei átlaghoz képest is alacsony jövedelmi és vállalkozássűrűségű területként jellemezhető. Számottevő ipari tevékenység nincs, a helyi vállalkozások csak néhány főt foglalkoztatnak, főleg szolgáltatásokra épülnek. A szakképzett munkaerő jelentős hányada ingázik, Csurgóra és Nagykanizsára jár be dolgozni. A településen élő jelentős létszámú cigányság szociális és foglalkoztatási helyzete kezelésre vár.

Az elmúl évek jelentősebb beruházásai a településen: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, telefonhálózat kiépítése, zártláncú kábeltelvíziós szolgáltatás kiépítse, lakossági Internet hozzáférés kiépítése, kerékpárút építése, 61-es főút rekonstrukciója, zöldövezetek, parkolók, buszváró-öböl kialakítása, szőlőhegy villamosítása, tornacsarnok építés, iskola épületének felújítása, közművelődési színterek kialakítása (teleház, ifjúsági információs pont, pinceklub, játszótér).

A településen működő civil szervezetek: Polgárőr és Tűzoltó Egyesület, Ifjúkor Egyesület, Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület, IKÁZ SE, Önkormányzati Szabadidő SE.


 Iharosberény Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló.

 Az Önkormányzat címere: Álló háromszögű, arany szegélyű pajzs zölddel és ezüsttel négyelt mezejében a pajzsderék magasságában széles vízszintes vörös pólya, benne lebegő, stilizált ezüst kastély épülettel. Az első, zöld mezőben lebegő, szárán összefogott három arany búzakalász. A második ezüst mezőben lebegő leveles zöld szőlőfürt. A harmadik ezüst mezőben lebegő, stilizált zöld gesztenyefalevél. A negyedik zöld mezőben lebegő, állított csoroszlya és ekevas élükkel jobbra és balra fordítva. A pajzsot két oldalról 1-1, szárán alul összefogott, arany bogyótermésű zöld babérág övezi.

A pajzs felett lebegő fecskefarok-végződésű, íves ezüst szalagon feketével nagybetűs IHAROSBERÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Az Önkormányzat zászlaja: A zászló fekvő téglalap alakú, 2:1 arányú fehér textil, bal oldalán arany, mellette zöld függőleges pólyával. Egy pólya szélessége a zászló szélességének 1/10-ed része. A feliratos, szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdméretétől mért 1/3-ados osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas.



Iharosberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv. 44/A § (1) bekezdés a.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következőképp alkotja meg:



I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §


Iharosberény Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.


Az önkormányzat Képviselő-testületének az a célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:

  1. biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,
  2. megteremtse gazdasági - kulturális - oktatási fejlődésének lehetőségeit,
  3. kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit,
  4. megteremtse polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s elvárások szerinti előkészítést.


Az önkormányzat


2. §


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iharosberény Község Önkormányzata.


  1. Az önkormányzat címe: 8725 Iharosberény, Rákóczi u. 6.


  1. Az önkormányzat működési területe: Iharosberény község közigazgatási területe.


  1. Jelen rendelet területi hatálya Iharosberény község önkormányzatának működési területére terjed ki.


  1. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.


  1. Iharosberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Iharos és Pogányszentpéter Községek Önkormányzataival kötött együttműködési megállapodás alapján, Iharosberény, Iharos és Pogányszentpéter Községek Körjegyzősége elnevezéssel, 8725 Iharosberény, Rákóczi u. 6. székhellyel, önállóan gazdálkodó költségvetési szervet hozott létre.



A bélyegző használata


3. §


  1. Önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a magyar Köztársaság címerével ellátott, „Iharosberény Képviselő-testülete” körfelirat található.
  2. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
    • a képviselő-testület nevében készült dokumentumokon
    • a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre
    • az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.





Hazai és nemzetközi kapcsolatok


4. §


(1)    A település önkormányzata gazdasági-kulturális-társadalmi kapcsolatainak erősítésére, elmélyítésére hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert épít ki. Partnereivel az együttműködés részleteit szerződésekben rögzíti.


(2)    Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn magyarországi „berény” nevű településekkel.

II. fejezet


A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


Az önkormányzati jogok


5. §


  1. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.


  1. Az önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.


  1. Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére a vonatkozó külön szabályozás alapján rendelkezhet.


  1. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége körében – ha vállalkozásban közvetlenül kíván részt venni – a részvétel eldöntéséhez gazdasági elemzést köteles készíteni.


  1. Az önkormányzat helyi politikájával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezet kialakítására törekszik.


  1. Az önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, településüzemeltetéssel, településfejlesztéssel áll szoros kapcsolatban.


  1. Önkormányzati döntést a képviselő-testület, vagy annak felhatalmazása alapján bizottsága, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.


Együttműködés más önkormányzatokkal, szervezetekkel


6. §


  1. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepció, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.


  1. A képviselő-testület rendszeres kapcsolatot tart a község környékén működő önkormányzatokkal, az önkormányzatok polgármestereivel. Az együttműködés célja a község  és környéke egybehangolt fejlesztése, a község és környéke közszolgáltatásainak, társadalmi, gazdaságszervező munkájának összehangolása. Az egybehangolt fejlesztés magába foglalja a szolgáltatások közös szervezését is. Az együttműködés formáját és módszereit külön megállapodások tartalmazzák.


  1. A társulási együttműködés, a szolgáltatások megszervezésének tartalmi elmeit külön megállapodások szabályozzák.


 1 (4)Az Önkormányzat az Iharosberényi Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak 2013. január 1-től biztosítja - megállapodás alapján - működésének személyi és tárgyi feltételeit, valamint az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokat a következők szerint:


a) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenes használati jogot biztosít heti négy órában, minden szerdán 8-12 óráig,  a körjegyzőség tanácskozó terem helyiségére, valamint a leltár szerint átadott berendezési és felszerelési tárgyakra.


b) A helyiség, a berendezési és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot terhelik.


c) A nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.


d) A nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.


e) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztéseik, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítés; postázása) a körjegyzőség útján biztosítja.




f) A települési önkormányzat a körjegyzőség útján látja el a képviselő-testületi döntések, és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.


g) A települési önkormányzat biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő­testületi ülésein a jegyző, vagy megbízottja a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel,


h) A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési Önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjai és tisztségviselői telefonhasználatát.



  1. Iharosberény Önkormányzatának Képviselő-testülete a közhatalom önkormányzati típusú    

         gyakorlása során törekszik a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus párbeszédrendszer

        kiépítésére és működtetésére. Ehhez igénybe veszi a rendelkezésre álló formákat (nyilvános

        kvt. ülések, közmeghallgatás, helyi médiumok, szakmai érdekegyeztető fórumok), valamint

        keresi és szorgalmazza a vélemények becsatornázásának egyéb formáit (gazdálkodói       

        kerekasztal, civil tanács, ifjúsági önkormányzat/tanács, utcafelelősi rendszer, intézményi

        érdekegyeztető fórum).

A párbeszédrendszer működtetésének érdekében együttműködik a településen megtalálható gazdasági, társadalmi, érdekvédelmi, szakmai és korosztályi szervezetekkel, csoportokkal.

Az együttműködés tartalmi elemeit, a párbeszédrendszer fórumainak működését külön szerződésekben szabályozza.


III. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEZETE


7. §


(1)       Az önkormányzat a következő kötelező alapellátási feladatokat végzi:


           - egészséges ivóvízellátás,

           - óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés,

           - egészségügyi és szociális alapellátás,

           - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok,

           - közvilágítás,

           - helyi közutak fenntartása,

           - köztisztaság és településtisztaság fenntartása,

           - köztemetők fenntartása,

          - a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt

            magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő

            várakozás (parkolás) biztosítása

           - nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesülésének biztosítása,

           - helyi közösségi színtér biztosítása, könyvtári szolgáltatás ellátása,

           - közművelődési tevékenység támogatása,

           - polgármesteri hivatal működtetése.


(2)    Az önkormányzat az (1) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt.


8. §.


1   11/2012.(VII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2012.07.13-tól


(1)       Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében:




(2)       Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha


  1. ellátása nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
  2. a megvalósítás nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
  3. az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.


9. §


  1. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó - akár eseti, akár rendszeres - feladat vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában.


  1. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges forrásokat is.


  1. Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.


  1. Önként vállalt önkormányzati feladatellátás a következő:

- a helyi civil szféra megerősödésének és az egyéni, közösségi aktivitás térnyerésének   

   elősegítése,

- a településen működő társadalmi szervezetek közösségépítő tevékenységének támogatása.

          Az önkormányzat mindezekhez erkölcsi, és – lehetőségéhez mért – anyagi támogatást

          biztosít, melynek  módját és mértékét egyei együttműködési/támogatási szerződésekben

          rögzíti.


Hatáskör átruházás szabályai


10. §


  1. Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, települési kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja.


  1. Az átruházott hatásköröket az egyes rendeletek tartalmazzák.
  2. Képviselő-testületi hatáskört átruházni önkormányzati rendelettel lehet.


  1. Rendeletben átruházott hatáskör gyakorlását csak rendelettel lehet visszavonni.


  1. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek. Az önkormányzati hatósági egyedi ügyekben átruházott hatáskörben hozott döntésekről történő beszámolás során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 10.§ (1) és (2) bekezdésére.


  1. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.


  1. Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül, vagy a testület más döntést hozhat.


  1. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.


  1. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.


  1. A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik:
    • önkormányzati rendelet alkotása,
    • az önkormányzat szervezetének kialakítása, működésének meghatározása,
    • a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, és a hatáskörébe utalt egyéb munkáltatói döntések,
    • helyi népszavazás kiírása,
    • az önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, kitüntetések személyre szóló szabályozásában döntés,
    • gazdasági program, költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
    • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati  szövetséghez való csatlakozás,
    • helyi adó megállapítása,
    • településszerkezeti terv, szabályozási  terv, helyi építési szabályzat jóváhagyása,
    • hitel felvétele a folyószámla hitelen és a munkabérhitelen túl,
    • kötvénykibocsátás,
    • alapítványi forrás átvétele és átadása,
    • önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
    • intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,
    • önkormányzati vállalkozás alapítása, és megszüntetése,
    • közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szobor állítás,
    • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
    • felterjesztési jog gyakorlása,
    • véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
    • bírósági ülnökök megválasztása,
    • a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
    • amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.


11. §


  1. Az önkormányzati, hatósági ügyek intézésére – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.


  1. Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat betekintési joga a Ket. Szabályai alapján gyakorolható.


IV. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


A képviselő-testület gazdasági programja, munkaterve


12. §


  1. A képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül megbízatásának időszakára gazdasági programot (ciklusprogramot) állapít meg, melyben meghatározza fő céljait, irányait. A program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.


  1. A képviselő-testület a program elfogadását követően külső és belső gazdasági körülmények változása esetén a polgármester a bizottságok javaslata alapján programját módosíthatja.


  1. Az elfogadott gazdasági program megvalósulásáról a polgármester a program időtartamának lejártakor beszámol. Évente értékeli a program időarányos megvalósulását, minden év november hóanpban.


  1. A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó munkaterv.


13. §


  1. A képviselő-testület minden év január 31-ig éves munkatervet készít. A munkaterv alapja a képviselő-testület négy éves gazdasági programja.


  1. A képviselő-testület munkatervének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:



  1. A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha az a tervezetbe nem került felvételre.


  1. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze, a jóváhagyásra a polgármester terjeszti a testület elé.


  1. A munkaterv fő tartalmi elemei:
  2. az adott év fő feladatainak felvázolása,
  3. a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
  4. azoknak a napirendeknek a megjelölése, ahol szükségesnek tartja a képviselő-testület a közmeghallgatást,
  5. a napirend előterjesztőjének, valamint azon belül az előkészítésért felelősnek megjelölése,
  6. napirendenként az előkészítésben résztvevők megjelölése,
  7. azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeket valamely bizottság, bizottságok nyújtanak be,
  8. azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek tárgyalása során bizottsági vélemény szükséges,
  9. a két fordulóban előkészítendő tárgykörök megjelölése, ütemezése,
  10. az előterjesztések leadásának határidői,
  11. rögzíti a munkaterv a bizottságok, a képviselők és a polgármesteri hivatal adott évre vonatkozó legfontosabb feladatait,


A képviselő-testület ülései


14. §


  1. A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli ülést (soros és soron kívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.


  1. A testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 6 alkalommal soros ülést tart.


  1. A soros testületi ülést –lehetőség szerint -  csütörtöki napra hívja össze a polgármester.


  1. A képviselő-testület rendes ülését a Körjegyzőség épülete tanácsteremben tartja.  A képviselő-testület indokolt esetben kihelyezett ülést tarthat, más helyszín megjelölésével


  1. A képviselő-testület soros üléseit, annak tárgyalandó fő napirendjeit éves munkatervében tervezi.


Alakuló ülés szabályai


15. §


  1. Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.


  1. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.


  1. A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.


  1. A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.


  1. Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:


  1. a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése
  2. a bizottságok tagjainak megválasztása
  3. a polgármester juttatásainak megállapítása
  4. képviselők tiszteletdíjának megállapítása


  1. Az alakuló ülés lehetséges napirendi pontjai az alábbiak:


a.)    a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára megbízás adása

b.)   a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására


  1. Amennyiben az alakuló ülést a megválasztott polgármester akadályoztatása miatt az (1) bekezdésben szabályozott módon nem lehetne összehívni, úgy a testület összehívásáról a korelnök gondoskodik.


A soros és soron kívüli testületi ülés


16. §


  1. A képviselő-testület üléseit a polgármester (távollétében az ügyrendi és gazdasági bizottság elnöke) hívja össze. A soros ülés előtti napirendre javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő, a körjegyző, valamint a nemzetiségi önkormányzat döntése alapján annak elnöke.


  1. A polgármester soron kívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, bizottságának, a napirendet és az összehívás indokát is tartalmazó indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül.


  1. A képviselő-testület ülését az Ötv-ben meghatározottak szerint a Somogy Megyei Kormány Hivatal is összehívhatja. Az ülés összehívását kezdeményezheti a népszavazás, népi kezdeményezés folytán külön önkormányzati rendeletben meghatározott számú lakosság, továbbá kisebbségi etnikai csoportot érintő ügyben az Iharosberényi Nemzetiségi Önkormányzat, az érintett közösségek képviselői is. A jegyző írásban elkészített javaslattal a testület sürgős összehívását kezdeményezheti, ha a testület döntése következtében a törvényesség helyreállítása indokolja, vagy a jövőbeni kár bekövetkeztének elhárítása érdekében szükségesnek ítéli meg.


  1. A polgármester vagy az őt az SZMSZ szerint helyettesítő személy, bármely esetben – az általa meghatározott időpontban – összehívhat soron kívüli képviselő-testületi ülést.


Közmeghallgatás


17. §


  1. A képviselő-testület közmeghallgatásos testületi ülését általában a Kultúrházban tartja.
  2. A közmeghallgatást is tartalmazó képviselő-testületi ülések időpontját, témánkénti ütemezését lehetőség szerint az éves munkaterv tartalmazza.


  1. A közmeghallgatást igénylő napirendet, e napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt – helyben szokásos módon, a körjegyzőség hirdetőtábláján közzé kell tenni.


  1. A közmeghallgatáson a jelenlévő állampolgárok tehetnek fel kérdéseket, kifejthetik véleményüket.


Képviselő-testület ülésének összehívása


18. §


  1. 1A képviselő-testület soros nyílt és zárt ülésére a képviselők a meghívót és az írásos előterjesztéseket – a (7) bekezdésben felsorolt ügyekben – az ülés előtt legalább 3 munkanappal kapják meg. A meghívót és előterjesztéseket lehetőség szerint e-mailben kell kiküldeni.


  1. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtti napon is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (elsősorban telefon) igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.


  1. A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma



  1. A képviselő-testület nyílt ülésnek időpontjáról, helyéről és napirendjeiről a jegyző közreműködésével a polgármesteri hivatal az ülés előtt 5 munkanappal tájékoztatja a lakosságot a nyilvánosság rendelkezésre álló csatornáin keresztül (hirdetőtáblák, képújság).


  1. A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül meg kell hívni


           a) teljes körű tanácskozási joggal:  


b) az érintett napirendre vonatkozó tanácskozási joggal, indokolt esetben a jegyző javaslata alapján,

    a polgármester döntése szerint

1

7/2014.(VI.04.) önkormányzati rendelettel módosítva, hatályos 2014. május 05. napjától


         c) Tanácskozási jog nélkül

             - a helyi pártok vezetőit

             - civil szervezetek vezetőit (1. sz. mellékelt szerint)

            


  1. A képviselő-testület zárt ülésére meghívandók körére az Ötv. 12.§ (5) bekezdésében valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Tv. 40.§ (1) bek. a.) pontjában foglaltak az irányadók


  1. A képviselő-testületi ülésre a következő ügyekben kell írásbeli anyagokat készíteni:

A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható döntések előterjesztése esetén, így különösen:


  1. A (7) bekezdésben nem szabályozott ügyekben az előterjesztés formája szóbeli is lehet.


  1. Az előterjesztések előkészítéséért a munkatervben megnevezett felelős felel, az adminisztratív előkészítés a polgármesteri hivatal feladata.


A képviselő-testületi ülések nyilvánossága


19.  §


  1. A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester feladat-meghatározása alapján a körjegyző feladata az ülések előkészítése (meghívók kiküldése, lakosság tájékoztatása, ülésterem elkészítse, feltételek biztosítása. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.


  1. A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.  


  1. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Pályázat kiírásakor a pályázati felhívásban kiemelt módon jelezni kell, hogy az elbírálás várhatóan zárt ülésen történik. A zárt ülésen meghozott döntést nyilvánosan kell kihirdetni.


  1. A képviselő-testület zárt ülés tartására vonatkozó döntését a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.


  1. Zárt ülés tartását a (3) bekezdésben meghatározott ügyekben bármely képviselő és a jegyző kezdeményezheti. A javaslatról a testület vita nélkül, az eredeti létszámhoz viszonyított minősített többségű nyílt szavazással dönt. 


  1. A zárt ülésen tanácskozási joggal vesznek részt: a körjegyző,  a napirend előkészítését végző vagy ellenőrző köztisztviselő, meghívása esetén az érintett és a szakértő. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Munkájuk végzése érdekében jelen vannak a képviselő-testület tevékenységének adminisztrálását végző köztisztviselők, tanácskozási jog nélkül.



Ülésvezetés szabályai


20.  §


  1. A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az ügyrendi és gazdasági bizottság elnöke vezeti az ülést. Ha mind a polgármester, mind az ügyrendi és gazdasági bizottság elnöke távol vannak, illetve akadályoztatottak, akkor az ülésen jelen lévő képviselők közül a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.


  1. A polgármester - az ülést levezető - a testületi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze. Tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel vagy bejelentés nélküli távollévőkről, megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés egész tartama alatt ellenőriz. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.


  1. A határozatképtelen testületi ülést a polgármester ismételten 5 napon belüli időpontra hívja össze.


  1. A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, amelynek elfogadásáról a képviselők vita nélkül döntenek. A nyilvános ülés jegyzőkönyv-hitelesítői hitelesítik a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvet is. Amennyiben a hitelesítő az ülés bezárása előtt eltávozik, a polgármester javaslatára a képviselő-testület más képviselőt jelöl ki hitelesítőnek.


  1. A polgármester ezt követően előterjeszti a nyilvános ülés napirendi tervezetét .


  1. A nyilvános és a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


  1. Az ismertetett és elfogadott napirendi sorrend egyben tárgyalási sorrendet is jelent. A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti az elfogadott napirendek összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő-testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.


Az előterjesztés


21.  §


(1)    A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Szóban előterjesztést csak az elfogadott napirendi pontok kapcsán lehet tenni. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóbeli. A polgármester engedélyezheti az írásos  előterjesztés és határozati javaslat ülésen történő kiosztását.


A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban kerül elmondásra.


(2)       Az előterjesztés két részből áll:


Első rész:

      Meghatározza az előterjesztés pontos tárgyát, utalást arra, hogy a téma korábban szerepelt-e a képviselő-testület napirendjei között, milyen döntés született akkor, mi történt a végrehajtás során.


      Bemutatja a valós helyzetet, a téma értékelő elemzését.

      Bemutatja a javasolt döntés indokait, várható hatásait, az előkészítő lépésként tett intézkedéseket.


  Második rész:

      Egyértelműen megfogalmazza a határozati javaslatot vagy az esetleges alternatív döntési lehetőségeket (egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban), megjelöli a végrehajtásért felelős szervet vagy személyt és a végrehajtás határidejét.


(3)    Az előterjesztés záradékként tartalmazza a jegyző nyilatkozatát arról, hogy az előterjesztést törvényességi szempontból elfogadja.


(4)    Az előterjesztés előkészítésében, a képviselő-testület döntés-előkészítésében, a képviselő-testület éves munkaterve, illetve a bizottságok feladat- és hatáskörük szerint vesznek részt.

A képviselő-testület felhatalmazhatja az előkészítésben részt vevő bizottságait, hogy az előkészítő munkába külső szakértők véleményét is kikérje, és őket az előkészítésbe bevonhassa.



A határozatok végrehajtásának rendje


22. §



  1. Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok  végrehajtásával kapcsolatos teendőket a körjegyző köteles meghatározni.


  1. A határozat tárgya szerint illetékes ügyintéző közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a körjegyző dönt.


  1. A határozatok végrehajtásáról, azok határidejének lejárát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi  testületi ülés között 15 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második testületi ülésen esedékes.


  1. A végrehajtásról szóló jelentést a körjegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére.  Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésre, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.


  1. A jelentést a lejárt határidőtől számított 8 napon belül kell eljuttatni a körjegyzőhöz.


  1. A határozatok naprakész nyilvántartásáért a körjegyző a felelős.


  1. A végrehajtásért felelős személyként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, illetve az intézményvezető nevezhető meg.


  1. A határozatokat a körjegyző, illetve megbízottja, a testületi ülést követő 3 munkanapon belül küldi meg a végrehajtásért felelős személynek, úgy, hogy a végrehajtási idő ne sérüljön.


23. §


A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtása a 22. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület helyett bizottságot, a körjegyző helyett pedig a körjegyző által külön utasításban megbízott felelőst kell érteni.



Sürgősségi indítvány


24.  §


  1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.


  1. Sürgősségi indítvány beadható valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, továbbá az üléstervben tervezettnél korábban történő tárgyalás végett.


  1. A sürgősségi indítványt a polgármesternél lehet benyújtani. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke és a körjegyző.


  1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára a sürgősségi indítvány tárgyában vita nélkül, minősített szótöbbséggel (eredeti létszámhoz viszonyított többség), soron kívül dönt. Ha a döntése elutasító, az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és meg kell határozni, hogy melyik ülés napirendje között tárgyalandó.


  1. A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei a következők:




A tanácskozás rendje


25.  §


  1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, illetve az ülést levezető feladata.


  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:


  1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet;
  2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó vagy a polgármester által kijelölt vagy felkért résztvevő köteles rövid választ adni.


  1. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Az első hozzászólás maximális időtartama 5 perc. Bármely képviselő a napirend tárgyalását megelőzően, rövid indoklással javasolhatja, hogy a napirend témájához való első hozzászólások idejét 10 percben határozza meg a képviselő-testület. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ugyanabban a tárgykörben egy esetben ismételt hozzászólásra van lehetőség maximum 2 perc időtartamban. Ez az időkorlát az előterjesztő és a polgármester hozzászólására nem vonatkozik.


  1. Ha a hozzászóló eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen arra vissza. A felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

Ismételt hozzászólásnál, amennyiben a felszólaló új tényt, új álláspontot, vagy javaslatot nem fogalmaz meg, a polgármester a felszólalótól a szót megvonhatja.


  1. A polgármester rendfenntartó intézkedései során



  1. A polgármester rendfenntartó intézkedéseivel szemben vitának helye nincs, rendfenntartó intézkedései nem minősíthetők és nem korlátozhatók.


  1. Ha a testületi ülés vezetése közben ügyrendi kérdésben merül fel vita, az ügyrendi kérdés eldöntéséhez az ajánlást e rendeletben szabályozott titkos szavazást lebonyolító képviselők alakítják ki oly módon, hogy a polgármester az állásfoglalás kialakítása idejére szünetet rendel el. Az ajánlásról a képviselők egyszerű többséggel döntenek.


  1. A tanácskozás üléstermében az ülés időtartama alatt tilos a mobiltelefon használata. Képviselő-testületi tag esetén ettől indokolt esetben a polgármester hozzájárulásával el lehet tekinteni. Az erre vonatkozó jelzést az ülésterem bejárati ajtaján el kell helyezni.


26. §


  1. Az a hozzászóló, illetve ülésen részt vevő, aki méltatlan magatartást tanúsított, mind a képviselő-testülettől, mind a sértettől bocsánatot kérhet.


  1. Személyes megjegyzést tehet az a képviselő, illetve a testületi ülésen tanácskozási joggal résztvevő személy, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki korábban ismertetett álláspontjával kapcsolatos félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzés időtartama maximum 2 perc, a megjegyzés jogával napirendenként egy alkalommal lehet élni.


27. §


  1. A képviselő-testület ülésén megjelenő érdeklődő választópolgár az ülésen akkor szólhat hozzá, ha hozzászólási jogának megadását bármely testületi tag kezdeményezi, és a képviselő-testület vita nélküli döntéssel hozzászólási jogot biztosít részére. Az e bekezdésben megjelölt személyek hozzászólásának ideje időben korlátozható. Az időkorlát megszabására a polgármester jogosult.


  1. A vita során az előadó, az előterjesztő, bármely képviselő és az ülésre tanácskozási joggal meghívott módosító döntési javaslatot terjeszthet elő. A módosító javaslat az érvényes döntés meghozataláig visszavonható.

A visszavonás bejelentés testületi ügyrendi döntést nem igényel.


  1. A vita lezárását megelőzően, vagy a vita közben a körjegyző szóban nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről. Hozzászólásában egyértelműen jeleznie kell, hogy a vita során elhangzott javaslatok közül melyik javaslat a törvénysértő, köteles a végrehajtási nehézségekre és a döntés célszerűségére is a figyelmet felhívni. Jelezheti, ha az előkészítők valamelyik alternatíva célszerűtlenségét vetették fel.

Ha szükséges, – az indítványok törvényességének ellenőrzésére – a polgármester a körjegyző kérésére szünetet rendel el.


  1. Ugyancsak a határozathozatalt megelőző szünet elrendelésének van helye, ha a hozzászólások alapján jogi vagy célszerűségi álláspontok egymáshoz közelítésének és kompromisszumos megoldások kialakításának van meg a lehetősége.


  1. Amennyiben a szünet során a kompromisszumos törvényes megoldást nem lehetett kialakítani vagy a kialakított álláspont törvényességével kapcsolatosan további aggályok vannak, a kompromisszumos megoldás kialakításában közreműködő tanácskozási joggal rendelkező bármely személy javaslatot tehet a napirend levételére. A javaslat elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. 


  1. A vita lezárását megelőzően az előadónak és a tárgy szerint érintett bizottság elnökének lehetőséget kell adni a vitában megfogalmazottak alapján álláspontjának összefoglalására, indokolásra és a válasz adásra.


  1. A vita napirend tárgyalása közbeni lezárására a polgármester, illetve bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


  1. A hozzászólásokat követően a polgármester lezárja a vitát, a szavazás megkezdése előtt összefoglalja az álláspontokat, és a döntést igénylő javaslatokat.


A szavazás, a döntéshozatal előírásai


28. §


  1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat  külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt, majd az eredetinek minősülő, az előterjesztő, előadó által módosított javaslatról. Bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a több pontból álló határozati javaslat pontonként kerüljön szavazásra.


  1. A képviselő köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A kizárásról (érintettség) az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A döntéshozatalban nem vesz részt az a képviselő, aki személyes érintettséget jelentett be, de őt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


  1. Ha a határozati javaslat a döntéshez szükséges többséget nem kapta meg, a képviselő-testület képviselői javaslatra dönthet arról, hogy a vitát újra megnyitja, és új szavazásra kerül sor.


  1. Több döntési alternatívát tartalmazó javaslat szavazása során, ha az első szavazási körben egy javaslat sem kapta meg a döntéshez szükséges számú szavazatot, a szavazás a képviselő-testület döntése alapján tovább folytatható. A további szavazás során az előző szavazáskor a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban már nem lehet szavazni. Annyi szavazás folytatható le, ahány alternatíva van a döntés meghozataláig. Két alternatívát tartalmazó javaslat esetén, ha egyik javaslat sem kapott a döntéshez elegendő szavazatot, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy a több szavazatot kapott alternatíváról még egyszer szavazzanak.



29.§


(1)       A képviselő-testület  döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet.

A nyílt szavazás név szerinti is lehet.


(2)    Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, a jelenlévők többsége szavazatával dönt.


(3)       Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha azt

           a.) a képviselők több mint a fele kéri

           b.) ha önkormányzati tulajdonról való rendelkezés tárgyában kérik,

           c.) ha azt a polgármester, vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.


(4)    Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet kezdeményezni és tartani. A név szerinti szavazás lefolytatását megelőzően a polgármester szünetet is elrendelhet.


(5)    A név szerinti szavazás lefolytatása a következő: a körjegyző a képviselők névsorát nevük ABC-jében olvassa fel úgy, hogy a polgármester az ABC rendtől eltérően utoljára szavaz. A képviselők nevük felolvasása után egyértelmű igennel vagy nemmel szavaznak.

A név szerinti szavazást teljes terjedelemben a testület ülésének jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A szavazatok elhangzását követően a szavazatokat össze kell számolni és az eredményt a polgármester hirdeti ki.


(6)    A nyílt szavazásos döntéshozatali eljárásoknál a szavazás eredményének megállapításában és a szavazatok összeszámlálásában  a körjegyző nyújt segítséget a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.


(7)    Titkos szavazás tartható mindazon ügyekben, ahol a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.


(8)    A titkos szavazást a polgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezheti. Az elrendelésről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Titkos szavazás kezdeményezésének elfogadásához a képviselők minősített többsége igen szavazata szükséges.


(9)    Az elrendelt titkos szavazásra,  3 tagú eseti bizottságot választ a képviselő-testület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik, s általában a jegyzői és a jegyzői iroda előterében dolgozó köztisztviselő irodájában bonyolódik le.

A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegezését a polgármester ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.


(10)     A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:


(11)   A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi döntésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.


A döntés formái


30. §


  1. A képviselő-testület döntései - ideértve az ügyrendi döntéseket is - a rendelet és a határozat.


  1. Ügyrendi döntés különösen:



Többségi kérdések


31. §


  1. A döntés, a javaslat elfogadásához általában a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).


  1. A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségi szavazat szükséges:



Eljárás az önkormányzat érdekeit sértőnek vélt

önkormányzati döntés felülvizsgálatánál


32. §


A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanabban az ügyben az adott ülésen vagy az ülést követő 3 napon belül, egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Ha a kezdeményezést az adott ülésen terjeszti elő, a kezdeményezés alapján az ismételt tárgyalás az adott ülésen folytatandó le. Ha a polgármester a kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújtja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Az újratárgyalás kezdeményezésének a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.


Kérdés, interpelláció


33. §


  1. a.) Kérdés: Önkormányzati hatáskörbe tartozó közérdekű szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem éri el az interpelláció szintjét.


b.) Interpelláció: olyan indítvány, amelynek alapján az SZMSZ-ben meghatározott személy(ek)nek magyarázat adási, értelmezési  kötelezettsége van  a feladatkör(ük)be tartozó valamennyi ügyben, amely problémát tár fel, magatartásra, helytelen   gyakorlatra hívja fel a figyelmet, közügyben a panasz orvoslását,  magyarázatát, meghatározott intézkedést kéri, kivéve a közigazgatási hatósági ügyeket (Ket. 12.§ (2) bek.)


  1. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.


  1. A képviselő-testület ülésén a következő személyekhez lehet kérdést (felvilágosítást) vagy interpellációt intézni:



  1. Interpellációt és kérdést az adott ülésen, illetve az adott ülést megelőzően legalább 3 nappal írásban is be lehet nyújtani.


  1. Ha az interpelláció és a kérdés benyújtására szóban, az adott ülésen kerül sor, a kérdezett, illetve az, akihez az interpellációt intézték, az ülésen szóban, vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni, amelynek elfogadása vagy elutasítása kérdésében a testület az ülésen, az ülést követő 15 napon belüli válasz esetén, a soron következő ülésén dönt.


  1. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába bevonható az interpelláló képviselő is.

A képviselő-testület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel bizottságot is megbízhat.


  1. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de tárgyában a válasz elfogadásáról a testület külön dönt. Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, az interpelláció kivizsgálására eseti bizottságot alakíthat, illetve megvizsgálásra kiadhatja a bizottságai vagy a polgármesteri hivatal részére.


  1. A vizsgálatra kiadott interpelláció vagy kérdés ügyében a testület a végrehajtásért felelőst és határidőt jelöl ki, a vizsgálatot végzők előterjesztését és javaslatát megtárgyalva a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Elutasítás esetén meghatározza a további feladatokat.


  1. Az interpellációkról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a körjegyzőség feladata.


A jegyzőkönyv


34. §


  1. A képviselő-testület üléseiről - külön a nyilvános és külön a zárt ülésről - jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. § (1) bekezdése előírásai szerint. A nyilvános képviselő-testületi ülésekről videó felvétel készül, melyet DVD lemez hordozón öt évig kell őrizni a Kultúrházban. Ezt követően a lemezeket archiválni kell,  őrzési helyük a Körjegyzőség. A nyilvános ülésekről készült anyag megtekinthető az ülést követő két héten belül az önkormányzati információs csatornán, személyesen a Kultúrházban. Az anyagról DVD-lemez másolat készíthető írásos megrendelő alapján, az elfogadott aktuális másolási díjak szerinti ellenértékért.


  1. A jegyzőkönyvet a polgármester (az ülést vezető), a körjegyző (vagy az őt helyettesítő köztisztviselő)  és az ülésen kijelölt  jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.


  1. A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és jegyző aláírásával ellátott rendeletet, továbbá az előterjesztések és mellékletei egy-egy példányát.


  1. A jegyzőkönyvben a kérdező kérdéseit is rögzíteni kell.


  1. A jegyzőkönyvben a folyamatos határozatképesség ellenőrzése érdekében a testületi ülésen történő képviselői mozgásokat (elhagyta a termet, ülés közben megérkezett, visszajött a terembe, stb.) rögzíteni kell.


  1. A jegyzőkönyvnek napirendenként az előadók és felszólalók nevét, továbbá a vita, a hozzászólások és a javaslatok lényegét kell tartalmaznia. Továbbá tartalmaznia kell az ügyrendi és érdemi határozathozatal módját, a szavazás eredményét, az elfogadott döntés szövegét, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményt és a polgármester rendfenntartó intézkedéseit, az elrendelt szünetet és az ülés folytatását, az elhangzott kérdéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.


  1. Az előterjesztésekbe és az elkészült jegyzőkönyvekbe - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a körjegyzőség ügyfélfogadási idejében a jegyzőkönyvekbe történő betekintésre szóló szabályzat rendelkezései szerint tekinthetnek be.


  1. Az ülésen hozott rendeletekről, határozatokról a körjegyzőségnek nyilvántartást kell vezetni. A rendeleteket és a határozatokat a  település hivatalos honlapján (www.iharosberény.hu) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.



35. §


A jegyzőkönyv tartalmazza:

  1. az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, közmeghallgatás),
  2. az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
  3. az ülés helyét, időpontját,
  4. megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők névsorát megjelölve a távolmaradásukat előre bejelentőket (az ülés közben érkezőket érkezésük ideje szerint kell a testületi ülés jegyzőkönyvében feltüntetni),
  5. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
  6. az ülésmegnyitás időpontját,
  7. javasolt és elfogadott napirendet, a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét,
  8. napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, külön kérésre a képviselő szószerinti hozzászólását,
  9. határozathozatal módját,
  10. szavazás eredményét, határozat (döntés) szövegét, külön kérésre kisebbségi véleményt,
  11. polgármester esetleges intézkedéseit (ülésen történt fontosabb eseményeket),
  12. elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a válaszokat és határozatokat,
  13. az ülésbezárás időpontját.


36. §


  1. A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét.

A határozati javaslatra vonatkozó módosító, kiegészítő indítványok elutasításuk esetén szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozatba foglalás nélkül kerülnek a jegyzőkönyvbe rögzítésre.


  1. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az ülés hónapjának római számmal és napjának arab számmal való megjelölésével kell ellátni.


  1. A képviselő-testület határozatairól a körjegyzőség betűrendes  nyilvántartást vezet.


  1. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon  belül kell megküldeni a Somogy Megyei           Kormányhivatalnak.


V. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE


37. §

  1. A körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok közös döntést igénylő ügyekben együttes ülést

tartanak.


  1. Együttes ülés tartása esetén mindegyik polgármester a saját képviselő-testületét hívja össze.


  1. A képviselő-testületek együttes ülését felváltva vezetik a polgármesterek, Iharosberény, Iharos, és Pogányszentpéter községek  polgármestere sorrendben.


  1. A képviselő-testületek együttes ülését össze kell hívni bármelyik polgármester, vagy legalább három települési képviselő indítványára, a kezdeményezést követő 10 napon belül.


  1. Ha a közös ügyekben a képviselő-testületek nem tudnak egybehangzó döntést hozni, - a tárgyalt témától függően egyszerű szótöbbséggel, vagy minősített többséggel – akkor a vitát maximum további két alkalommal, rövid hozzászólásokkal tovább lehet folytatni, és a vita lezárása után ismételt szavazást kell elrendelni.


VI. fejezet


ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS


38. §


A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


39. §


(1)       Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezhetik


(2)    A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester a körjegyző törvényességi szempontú véleményének kikérése után a kezdeményezést a képviselő-testületnek nyújtja be. Ha a kezdeményezést a képviselő-testület elfogadja, rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről. Ellenkező esetben a kezdeményezést elutasítja. A döntéshez egyszerű szótöbbség szükséges.


A rendelet-tervezet elkészítése


40. §


  1. A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat határozhat meg.


  1. A rendelet-tervezetet a jegyző a körjegyzőség közreműködésével készíti elő.

A rendelet-tervezet elkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni, hogy a tervezet:


  1. összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;
  2. kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;
  3. nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;
  4. nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.


  1. A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni, hogy a tervezet:
    1. nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;
    2. nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;
    3. nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését;
    4. megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.      


  1. A rendelet-tervezethez készített előterjesztésben be kell mutatni azokat a körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik. Ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.


  1. A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási  szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.    


41. §


Külön törvényekben meghatározott rendeletalkotást megelőző egyeztetési vagy véleményezési eljárásokat a jogszabályokban megjelöltek (polgármester vagy körjegyző) folytatják le a körjegyzőség  közreműködésével. Az egyeztetési, véleményezési eljárások során keletkezett véleményeket, egyetértési iratokat a testület elé kell terjeszteni. Jogszabályban előírt kötelező eljárási, egyetértési eljárás lefolytatása nélkül rendelet-tervezetet a képviselő-testület nem tárgyalhat.


A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése


42. §


Az előkészítő, a napirend előadója rendelet-tervezetet és indokolást terjeszt a képviselő-testület elé. Ennek során tájékoztatja a testületet a rendeletalkotás szükségességéről. Tájékoztatja a képviselőket a véleményezési eljárásokról és az egyeztetési eljárás eredményéről.


43. §


  1. A tervezet hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti.


  1. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írják alá.


  1. Az önkormányzati rendeletet évenként 1-től kezdődően  folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot.

Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést és az önkormányzati rendelet számát.


44. §


(1)      Az önkormányzati rendeleteket Iharosberény község területén az alábbiak szerint kell kihirdetni:

A körjegyző a körjegyzőség  hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé, amelyben közli a kihirdetés tényét és azt, hogy a hatályos szöveg a körjegyzőségen ügyfélfogadási időben megtekinthető. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és levétel napját. A kifüggesztés időtartama 8 nap.


(2)    A körjegyző a kihirdetést követően a rendelet hatályos szövegét megküldi mindazoknak az egyéb jogalkalmazó szerveknek, amelyeknek feladatköréből, hatósági jogköréből eredően a rendelet végrehajtásával összefüggő feladataik vannak.


(3)       A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.


A rendelet végrehajtásával kapcsolatos előírások


45. §


  1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester kezdeményezésére tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.


  1. A képviselő-testület előtti beszámoltatás részét képezi a szakterületre vonatkozó rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.


  1. Egyes rendeletek hatályosulásának, végrehajtásának ellenőrzését és elemzését a képviselő-testületnek a rendelet tárgya szerinti bizottsága látja el.


A rendelet nyilvántartásával kapcsolatos szabályok


46. §


  1. A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. Vezetése a körjegyző irányításával a körjegyzőség feladata.


  1. A nyilvántartás alapján a rendelet tárgya, hatálybalépése, esetleges módosítása egyértelműen megállapítható és áttekinthető legyen. 


  1. Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosítást követően az egységes szerkezetben való közzététel, a szerkesztés a körjegyző irányításával a körjegyzőség feladata.  A rendelet hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat hivatalos honlapján (www.iharosbereny.hu) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.


VII. fejezet


ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATOK


47. §


  1. Az Önkormányzat határozatai lehetnek:
    • normatív határozatok
    • hatósági határozatok
    • egyéb határozatok


  1. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni. Vezetése a körjegyző irányításával a körjegyzőség feladata.


      (3) Az önkormányzati normatív határozatokat Iharosberény község területén az alábbiak 

          szerint kell kihirdetni:

A körjegyző a körjegyzőség  hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé, amelyben közli a normatív határozatok számát, tárgyát és azt, hogy a hatályos szöveg a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és levétel napját. A kifüggesztés időtartama 8 nap.



VIII.


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ


48. §


  1. A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.


  1. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerinti esküt teszi. Az eskü szövege: "Én ................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudomásom szerint minden igyekezetemmel Iharosberény község javát szolgálom." Az esküt tevő képviselőnek egyéni lelkiismereti joga, hogy esküjét az alábbiakkal fejezze be: „Isten engem úgy segéljen!”


  1. A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.


  1. A képviselő főbb jogai:



  1. A képviselő főbb kötelezettségei:



A képviselők részvétele a képviselő-testület döntés-előkészítő munkájában


49. §


A települési képviselő aktívan közreműködik a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében a következő módokon:



A képviselők részvétele a képviselő-testület döntés végrehajtásának ellenőrzésében


50. §


A települési képviselő a döntés végrehajtásában a következőképpen működhet közre:



51. §


  1. A képviselő-testület tagja megválasztható ideiglenes bizottságba, állandó bizottságba.


  1. A képviselő tevékenységének adminisztrációját a körjegyzőség segíti.


  1. A települési képviselő nyilvános adatait, elérhetőségét az önkormányzat hivatalos honlapján (www.iharosbereny.hu) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.



Összeférhetetlenség vizsgálata


52. §


(1)    Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.


(2)    A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület, a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.


(3)    A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésén legfeljebb azonban 30 napon belül dönt az összeférhetetlenségről.


Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség


53. §


(1)    A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok – az ellenőrzést biztosító adatok kivételével - nyilvános, a családtagok nyilatkozata nem.


(2)    Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.


IX. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


54. §


  1. A képviselő-testület - az önkormányzati feladatok ellátására - előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.


  1. A képviselő-testület maga határozza meg bizottsági szervezetét, maga dönt bizottságok létrehozásáról, azonban a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok is előírhatják bizottság kötelező alakítását.


  1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre és működteti:
    • Ügyrendi és Gazdasági Bizottság
    • Népjóléti Bizottság

  2. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos ügyeket az Ügyrendi és Gazdasági Bizottságára bízza.


  1. Az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság háromtagú, mindhárom tag települési  képviselő. A Népjóléti Bizottság négytagú, három tagja települési képviselő, egy tagja külsős.



  1. A képviselő-testület a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. szerinti vizsgáló bizottságot az ok felmerülését követő testületi ülésen alakítja meg.


  1. A képviselő-testület a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. szerinti kárbecslő bizottságot az ok felmerülését követően alakítja meg.


  1. A képviselő-testület bizottságainak feladatait jelen rendelet   2. számú melléklete határozza meg.


55. §


  1. A bizottság elnökét velük együtt számolva a bizottság tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.


  1. A bizottságok összetételéről a képviselő-testület külön határozattal rendelkezik, ebben megválasztja a bizottság elnökét, és tagjait.


  1. A bizottság személyi összetételét a képviselő-testület bármikor megváltoztathatja.


  1. Ha bármely képviselővel szemben etikai kérdés merül fel, az etikai ügy képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásának előkészítését és vizsgálatát az adott testületi ülésen az etikai ügy kivizsgálására megválasztott 3 képviselő-testületi tag készíti elő, vizsgálja ki és terjeszti a képviselő-testület elé.


56. §


  1. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. Önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.


  1. A bizottságok az SZMSZ mellékleteiben meghatározott feladatokon túl ellenőrzik a körjegyzőségnek a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.


  1. Ha a bizottságok a körjegyzőség tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, az elnökök − a bizottságok döntése alapján − a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.


  1. A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.


  1. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. A nem bizottságok által benyújtott előterjesztések közül a feladatköreikbe tartozó ügyekben az adott bizottságok állást foglalnak. Az előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásának azonban nem akadálya a bizottsági állásfoglalás hiánya.




A bizottságok működésének rendje, a működés általános kérdései


57. §


  1. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a körjegyzőség látja el.


  1. A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


  1. A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő legkésőbb 2 hónapon belül készítenek el és elkészítéséről tájékoztatják a képviselő-testületet.


  1. A bizottságuk a munkatervüket önállóan - a képviselő-testület munkaterve alapján - állítják össze. Az összeállítás során felvehetik napirendjeik körébe a képviselő-testület tárgyalására javasolt, de a képviselő-testület munkatervébe fel nem vett napirendi javaslatokat is.


58. §


  1. A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.


  1. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. 


  1. A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


  1. A bizottság elnöke határozza meg azt, hogy a bizottság ülésére a polgármesteren, az alpolgármesteren, továbbá a jegyzőn túl tanácskozási joggal kit hív meg. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a nyilvános ülésen


  1. A bizottság ülésein a fentieken túl tanácskozási joggal vesz részt a körjegyzőség tárgykörben érintet és az előkészítő munkában részt vevő köztisztviselője, továbbá az elnök meghívására külső szakértő.


  1. A bizottság a képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő bizottsági ülésen megtárgyalni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.


  1. A bizottsági tag köteles bejelenteni, ha az ügy magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti. Bármely bizottsági tag kezdeményezheti bizottsági tag kizárását, melyről a bizottság minősített többséggel dönt. Bizottsági elnök kizárásáról a polgármester dönt. A kizárt bizottsági tag a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekintendő.


59. §


(1)    A bizottsági ülés vezetésére, az állampolgári részvételre és hozzászólásra a képviselő-testület működésére vonatkozó, e rendeletben szabályozott előírásokat kell alkalmazni.


(2)    A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a megválasztásukat követő első testületi ülésen a képviselő-testület előtt a 44. §-ban írt szövegű esküt tesznek. A bizottságok nem képviselő tagjai is kötelesek az ülésen tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megbízatásuk megszűnése után is megőrizni.         


60. §


  1. A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.



  1. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés jellegét, módját, helyét és időpontját, a megjelent bizottsági tagok nevét, a bizottsági ülésről távolmaradt bizottsági tagokat, megjelölve azt is, hogy távolmaradásuk okát előzetesen jelezték-e. Rögzíteni kell az ülésen tanácskozási joggal résztvevők és az egyéb meghívottak nevét és beosztását, a javasolt és az elfogadott napirendeket, majd napirendenként a tanácskozás lényegét, kérdéseket, felvetett javaslatokat, álláspontokat, továbbá a határozathozatal módját, a szavazás eredményét, a határozat (döntés) szövegét, az ülést levezető esetleges intézkedéseit és az ülésbezárás időpontját.


  1. A bizottságok döntéseit évenként folyamatosan emelkedő számsorrendben a bizottság megjelölése mellett sorszámozni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


  1. A jegyzőkönyvet a körjegyző és a bizottság elnöke írja alá.


  1. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző terjeszti fel a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz.


  1. A bizottságok összetételéről, feladatáról, tevékenységéről, elérhetőségéről szóló közérdekű információkat az önkormányzat hivatalos honlapján (www.iharosbereny.hu) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.



Bizottságok általános testület előtti beszámolója


61. §


(1)    A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egyszer átfogó módon számolnak be a képviselő-testületnek.


(2)    A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.


Tanácsnok


62.  §


         A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat.



X. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET LAKOSSÁGI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI



63. §


Az önkormányzat a helyi nyilvánosság biztosítására a következő formákat és csatornákat használja fel:



Közmeghallgatás


64. §


(1)    A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyet a IV. fejezetben rögzítettek szerinti időben és módon kell meghirdetni.


(2)    Közmeghallgatást lehet tartani:


(3)    Közmeghallgatásos képviselő-testületi ülésre a költségvetési koncepció képviselő-testület által történő megtárgyalását megelőzően kerül sor.


(4)    Amennyiben a képviselők 1/3-a vagy bizottság a napirendek írásbeli megjelölésével közmeghallgatás tartását kezdeményezi, arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


(5)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


(6)    A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv-készítés szabályai.


XI. fejezet


A POLGÁRMESTER, A  KÖRJEGYZŐ


Általános rendelkezések a polgármesteri tisztségre


65. §


(1)    A polgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.


(2) A polgármester munkaideje heti 22 óra.  Hétfőtől szerdáig 9 – 15 óráig, csütörtökön 12-16 óráig tart a munkaideje.


(3) Fogadónapja: kedd 9 – 12 óráig. A polgármester munkaidejét, fogadónapját, elérhetőségét a képújságban, az önkormányzat hivatalos honlapján (www.iharosbereny.hu) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.


(4)    A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A polgármester megválasztását követően legkésőbb a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választásnál a választást követő első testületi ülésen teszi le az Ötv. 32. §-ában foglaltak szerinti esküt a képviselő-testület előtt.


66. §


(1)    A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A képviselő-testület a polgármester illetményének meghatározásával és jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján dönt.


(2)    A polgármester jutalmazását a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény előírásai szerinti rendszeres juttatása megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti

        

(3)    Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűen saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 tagú bizottságot választ.


(4)    A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.


(6)    A polgármester az Ötv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott képviseleti jogosítványát egyedi ügyben a képviselő-testület bármely tagjára átruházhatja.


A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban


67. §


(1)    A polgármester


(2)    A polgármester feladata:


A polgármester feladatai a bizottságok működésével kapcsolatban


68. §


A polgármester


A körjegyzőség hivatalával összefüggő főbb jogosítványai


69. §


A polgármester


A polgármester lakossági és más kapcsolattartási feladatai


70. §


A polgármester


A körjegyző


71. §


(1)    A körjegyzőséget fenntartó képviselő-testületek együttes ülése,  pályázat alapján a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2)    A jegyző feladatai:

a.)     vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját,

b.)     gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, e körben

c.)     gyakorolja a munkáltatói jogokat – kinevezés, felmentés, jutalmazás esetén a polgármester egyetértésével -a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében,

d.)     államigazgatási döntésre előkészítteti azokat az államigazgatási ügyeket, amelyeket a polgármester részére átad,

e.)     dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

f.)     tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésein,

g.)     ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

h.)     dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

i.)     a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

j.)     tájékoztatja a képviselő-testületet a körjegyzőség munkájáról és ügyintézéséről,

k.)     szervezi a körjegyzőség lakosságot tájékoztató munkáját,

l.)     gondoskodik a körjegyzőség dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

m.)    gondoskodik a különböző települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,

n.)     biztosítja a személyes adatok védelmét, a közérdekű adatok nyilvánosságát,

o) évente, március 31-ig  beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról

p) a körjegyző, vagy megbízottja heti egy nap ügyfélfogadást tart minden településen.



XII. fejezet


A Körjegyzőség


A körjegyzőség szervezeti felépítése és feladatai


72. §


(1)    A képviselő-testület Iharos és Pogányszentpéter Községek Képviselő-testületivel közösen egységes hivatalt hoz létre - körjegyzőség elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


(2)    a.)  A körjegyzőség jogi személy és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Önkormányzati költségvetési szervként tevékenysége keretében ellátja és végzi azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület az alapító okiratban meghatároz.


         b.)  A körjegyzőség költségvetését a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes  ülése határozza meg. Az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a körjegyzőség.


 (3)   A körjegyzőség ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.


 (4) A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata  tartalmazza.


  (5) A Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét a körjegyző készíti elő, és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek együttes ülésére.


  (6)  Az önkormányzat valamennyi önkormányzati hatósági ügyben az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.




XIII. fejezet


A TÁRSULÁSOK


A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai


73. §


Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.


74. §


(1)    Iharosberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tagja a Csurgói Kistérség települései részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Csurgó Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.


(2)    A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.



(4)    A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat-, hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja.


75. §


  1. Iharosberény Község Önkormányzata Iharos és Pogányszentpéter községek Önkormányzataival együtt társulást hozott létre az Iharosberényi Körzeti Általános Iskola és Óvoda Közös fenntartására és irányítására.
  2. A társulás önálló  jogi személyiséggel nem rendelkezik.



76. §


  1. Iharosberény Község Önkormányzata Iharos, Pogányszentpéter és Inke községek

     Önkormányzataival együtt Mikrotérségi Társulást hozott létre a szociális alapszolgáltatási

     feladatok ellátására.


  1. A társulás önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik.



Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


77. §


A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.


XIV. fejezet


Önkormányzat vagyongazdálkodásának alapja


Vagyongazdálkodás


78. §


(1)    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.


  1. A rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait is.


  1. Az a.) pontban meghatározott rendeletben kell megállapítani az önkormányzat törzsvagyonát, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani.


(2)    A törzsvagyon körén belül az a.) pontban meghatározott rendelet mellékletében határozza meg, hogy mely vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. E rendelet mellékletében tartalmazza az önkormányzat forgalomképes vagyonkörét.


(3)    A képviselő-testület az a.) pontban meghatározott rendeletben szabályozza az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos szabályokat is.


(4)    Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében a jogszabályi feltételek alapján részt vehet  különböző gazdasági vállalkozásokban.


(5)    Vállalkozáspolitikája során a vállalkozás élénkítő környezet megteremtésére törekszik.


(6)    Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, azt megelőzően gazdasági elemzést kell végezni.


(7)    A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával folyamatosan elszámol. Ennek érdekében a helyi médiákban, az önkormányzat  helyi tájékoztatási eszközei igénybevételével tájékoztatja a lakosságot a vagyon értékesítéséről és új vagyontárgy szerzéséről.


(8)    A képviselő-testület alapelvként rögzíti, hogy vagyontárgyai eladásaiból származó bevételeit elsősorban meglévő vagyona állagának megóvására, korszerűsítésére, és más vagyontárgy szerzésére, vagyongyarapodásra fordítja.


Költségvetés


79. §


  1. A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


  1. A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell készíteni, a  költségvetési évet megelőző november 30-ig.


  1. A képviselő-testület a költségvetést az állami költségvetési törvény elfogadását követően annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái szerint állapítja meg.


  1. A körjegyző által elkészíttetett következő évre vonatkozó költségvetési tervezetet az államháztartási törvény előírásai szerint a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek, február 15-ig, illetve, ha az állami  költségvetés a költségvetési évében kerül kihirdetésre, annak a kihirdetését követő 45 napon belül.


  1. A költségvetési tervezet bér és személyi juttatási előirányzatait külön jogszabályban meghatározott módon érdekegyeztetésre, vélemény-nyilvánításra kell bocsátani.


  1. A különböző jogszabályokban leírt egyeztetési eljárásokat és önkormányzati bizottsági tárgyalásokat követően lehet a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.


  1. A költségvetési rendelet határozza meg a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználását, illetve azt, hogy a tervezett és létrejött hiányt milyen módon lehet fedezni pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel.


  1. A költségvetési rendelet határozza meg a hitelműveletekkel kapcsolatos felhatalmazásokat, hatásköröket.


  1. A költségvetési rendelet tartalmazza az adott gazdasági évre vonatkozó gazdasági kötelezettségvállalás, a gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlásának előírásait.

Tartalmazza, hogy a költségvetés végrehajtása során az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szerveknek milyen előírásokat kell betartani.



80. §


  1. Amennyiben év közben a pótlólagos önkormányzati források vagy az önkormányzati gazdálkodás biztonsága és szabályszerűsége megköveteli, továbbá, ha év közben a körülmények olymódon változnak meg, amely a költségvetés végrehajtását jelentősen veszélyezteti, évközben pótköltségvetési rendeletet vagy költségvetési rendelet-módosítást lehet és kell a képviselő-testület elé terjeszteni.



81. §


(1)    A polgármester a gazdálkodás első félévi helyzetéről az államháztartásról szóló törvényben foglalt határidőben (szeptember 15-ig), a háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.


(2)    A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a képviselő-testület költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználást, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint az önkormányzat költségvetés teljesülésének alakulását.


82. §


(1)    A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között lehet.

         A költségvetési rendelet határozza meg, hogy az átcsoportosítási, továbbá céltartalékokat, tartalékot érintő, általános jogokat ki gyakorolja. A költségvetési rendelet határozza meg a konkrét gazdálkodási hatáskör átruházás szabályait.


(2)    A költségvetési előirányzatok felhasználása érdekében kötelezettségvállalási jog illeti meg a polgármestert, aki kötelezettségvállalási jogát  átruházhatja.


83. §


(1)    A képviselő-testület elé a zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármesternek az államháztartásról szóló törvényben meghatározott határidőben kell beterjeszteni.



84. §


(1)    Az önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel, köteles az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány és eredmény-kimutatását a hitelfelvétel évétől, a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, valamint a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni.


(2)    A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. A könyvvizsgáló megvizsgálja az önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének alakulását.


(3)    A könyvvizsgálót véleményezési körébe tartozó témákban meg kell hívni a képviselő-testület ülésére. 


(4)    A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett zárszámadási rendelet-tervezetet abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.


(5)    A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági hatású - előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.


(6)    A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

        

(7)    Könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.


(8)    Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely az önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a Somogy Megyei Kormányhivatal az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a Kormányhivatalt értesíti.


85. §


Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.


86. §


(1)    Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek a költségvetési rendeletben meghatározott pénzeszközeiket a meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.


(3)    Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményeit a képviselő-testület viseli.


Pénzügyi ellenőrzés


87. §


  1. A képviselő-testület gazdálkodását az Állami Számvevőszék és más jogszabályokban   

          megjelölt és arra feljogosított szervezetek ellenőrzi.


  1. A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba

     épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső

     ellenőrzés útján biztosítja (Ötv. 92. § (3) bek.).


  1. A képviselő-testület, és az intézmények gazdálkodásának belső ellenőrzését jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr végzi. A Csurgó Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás  által foglalkoztatott belső ellenőrök látják el a feladatot.


Lobbitevékenység szabályai


88. §


(1)    A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényben meghatározott, a közhatalmi döntések tartalmának befolyására irányuló lobbitevékenység során, a lobbista, vagy lobbiszervezet az adott napirend bizottsági vagy képviselő-testületi tárgyalása előtt 3 nappal köteles közölni a polgármesterrel megbízójának nevét, és a kapcsolatfelvétel célját


(2)    A lobbista, vagy lobbiszervezet jogosultságára vonatkozó dokumentumokat előzőleg köteles bemutatni ellenőrzés végett a körjegyzőnek.


(3)    A lobbista, vagy lobbiszervezet a tárgy szerint érintett bizottság, valamint a képviselő-testület  ülésén 5-5 perc időtartamban, egy alkalommal kifejtheti álláspontját.


Felterjesztési, vélemény-nyilvánítási jog


89. §


(1)    A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.


(2)    A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:


  1. tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban  együtt: tájékoztatás) kérhet,
  2. javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.


(3)    A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.


Záró rendelkezések


90. §


(1)    E rendelet 2011. a kihirdetésével lép hatályba.


(2)    Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti az 5/2003. (V.21.) számú rendelet,


(3)    E rendelet mellékletei a következők:



1) A nyilvános ülésre meghívandó civil szervezetek (1. sz. melléklet)

2) A bizottságok feladat- és hatásköre (2. számú melléklet)

           3) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre. (3. sz. melléklet)

            4) Azon előerjesztések köre, melyeket a bizottság nyújt be. (4. számú melléklet)

            5) Polgármesterre átruházott hatáskörök (5. számú melléklet)

            6) Önkormányzat szervezeti felépítése. (6. számú melléklet)




Iharosberény, 2011. február 24.





Zsirmon Endre

polgármester

Strausz Edit

körjegyző




Rendelet kihirdetve: 2011. február 25.



                                                                  Strausz Edit

                                                                     körjegyző


1. számú melléklet



A nyilvános ülésre meghívandó civil szervezetek





  1. Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület

             Képviselője: Horváthné Szanyi Éva elnök, 8725 Iharosberény, Eötvös u.

  1. Polgárőr és Tűzoltó Egyesület

             Képviselője: Bali János elnök, 8725 Iharosberény, Jókai u. 13.

  1. Önkormányzati Szabadidő Sportegyesület

             Képviselője: Blatt Antal elnök, 8725 Iharosberény, Jókai u. 17.

  1. Iharosberényi Körzeti Általános és Zeneiskolai Sportegyesület

             Képviselője: Csaba Árpád Zsolt Elnök, 8725 Iharosberény, Hársfa u. 3.

  1. Ifjúkor Egyesület,

             Képviselője: Erőss Borbála elnök, 8725 Iharosberény, Jókai u. 18.

  1. Iharosberényi Körzeti Általános és Zeneiskolai Gyermekekért Alapítvány

             Képviselője: Horváth Zsolt elnök, 8725 Iharosberény, Hársfa u. 3.















2. számú melléklet


A bizottságok  feladat- és hatásköre


1/ Ügyrendi és Gazdasági Bizottság


       tervezetet.

      tervezeteket.




2/ Népjóléti Bizottság





                                    




3. sz. melléklet




Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:



Polgármester :                                            az első nyilatkozat megtételét követően évente


Önkormányzati képviselők :                      az első nyilatkozat megtételét követően évente


Népjóléti Bizottság nem  képviselő tagja :   az első nyilatkozat megtételét követen évente


Intézményvezetők:                                        az első nyilatkozat megtételét követen évente






                                                                                                                           4.sz. melléklet


Azon előerjesztések köre, melyeket a bizottság nyújt be:



Ügyrendi és gazdasági bizottság:





                                                                                                                           5 .sz. melléklet





Polgármesterre átruházott hatáskörök:





                                                                                                                          






























Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!