nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2017. (VIII.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-08-16 -tól
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2017. (VIII.15.) önkormányzati rendelete
10/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat módosításáról

Lovászi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával a 10/2007. (VIII. 31.) számú rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat módosításáról a 10/2017. (VIII. 15.) önkormányzati rendeletet alkotja:



1.§


A rendelet 1.§-a az alábbiak szerint módosul:

A helyi építési szabályzat hatálya


(1)       Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) Lovászi község közigazgatási területére terjed ki.


(2)       A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban: OTÉK) és a vonatkozó egyéb előírások betartásával, valamint e Szabályzat és az annak mellékletét képező szabályozási terv (továbbiakban: Terv) együttes alkalmazásával szabad.


(3) Jelen Szabályzatban a dőlt betűvel feltüntetett, a szabályozás tárgyára vonatkozó jogszabályok tájékoztatás céljából szerepelnek, azok bármely későbbi módosítása, illetve a helyükbe lépő hasonló ügyeket szabályozó jogszabályok a hatálybalépést követően értelemszerűen használandók az adott Szabályozási helyeken.


*(4) A VT-01/2008. munkaszámú V-2. tervlapszámú szabályozási tervlap a rendelet mellékletét képezi.



2.§


A rendelet 3.§-a az alábbiak szerint módosul:


3.§

A Szabályzat és a Terv alkalmazása építésügyi hatósági eljárásokban


(1)       Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet és a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet szerint kell lefolytatni az e Szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.


(2)       A lakóterület építési övezeteibe és a településközpont vegyes építési övezetbe sorolt területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeletben foglaltakon felül tartalmaznia kell az építendő létesítmény és a mindkét oldali közvetlenül szomszédos telken lévő építmények utcai homlokzatát tartalmazó utcahomlokzat-szakaszt M=1:200 léptékben.


(3)       Az építési engedély iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell egy M=1:200 léptékű helyszínrajzot, amelyen jelölni kell a szomszédos telkeket beépítésükkel, a kerítéseket, a jellegzetes növényzetet és a felszíni víz elvezetésének megoldásait.


(4)       Ahol a Szabályzat a beépítés mértékével vagy más szabályozási elemmel összefüggésben épület vagy építmény alapterületét említi, azon az OTÉK meghatározása szerint a beépítési mérték számításánál figyelembe veendő területet kell érteni.



3.§


A rendelet 5.§-a az alábbiak szerint módosul:


Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt)


(1)A Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt) építési övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része, mely többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.


(2)       Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.


(3)       Az építési övezet területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(4)       Az építési övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak.


1.táblázat



Lkt

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló

800


1800

30

30


40


-


13,50

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető


(5)       Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 1. táblázat értékeinek, azaz legalább 800 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 30,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(6)       Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek az 1. táblázat értékeinek, azaz 800 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 30,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(7)       Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. továbbá melléképítmények.


  1. Az építési övezetben a jelenlegi zöldfelületek összefüggő rendszere tartandó fenn. Kerítés, legfeljebb sövénykialakítással, csak újonnan kialakított telkeken, illetőleg ott létesíthető, ahol az elkerítés már korábban kialakult.


(9)       Személygépkocsi tároló épület és melléképítmény létesítésére engedély csak a kialakított, vagy kialakításra kerülő garázs-telkeken adható. A garázs-telkek gépkocsik által használt területeit a 20.§ (18) bekezdés c) pontja szerint, a gépkocsik által nem használt területeit zöldfelületi jelleggel, lehetőség szerint fásítva kell kialakítani


(10)     Az Lkt építési övezeten belül csoportos személygépkocsi tároló és melléképítmény elhelyezésére alkalmas új teleknek – garázs-teleknek – minősül az a telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 25,00 méter, területe legalább 1000 m2 és legfeljebb 1500 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, illetve belterületi magánútról. A beépítettség mértéke 35%, az építménymagasság 3,50 méter. Több önálló építmény is elhelyezhető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az építmények összes beépített területével sem léphető túl.


Lakó épületek elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(11)     Lakó épületek elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 30%. Az építési telkeken legfeljebb egy lakóépület létesíthető.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 40% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 250 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
  5. új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani. Beépült telkek melletti beépítés esetén valamely szomszédnál kialakult elő-, oldal- és hátsókertek az irányadóak. 
  6. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 13,50 méter lehet.

4.§


A rendelet 6.§-a az alábbiak szerint módosul:

Kertvárosias lakóövezet (Lke)


(1)       A Kertvárosias lakóövezet (Lke) építési övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része.


(2)       Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.


(3)       Az építési övezet területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(4)       Az építési övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak.



2.táblázat



Lke

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló

650


1800

Ú: 25

20


50


-


4,50

K: 16

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető

„Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében

„K” már kialakult telkek esetében


(5)       Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 2. táblázat értékeinek, azaz legalább 650 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 30,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(6)       Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek a 2. táblázat értékeinek, azaz 650 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 16,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(7)       Az építési övezet területén a helyileg védett mérnökházak és a MAORT által a II. világháború előtt épített kétlakásos típus alkalmazotti lakóépületek – beleértve a földdel fedett melléképítményeket is – felújítása, helyreállítása, helyükön új épület építése esetén az eredeti állapot állítandó helyre, legalább az épület, építmény tömegét, tetőformáját és anyagát, valamint a nyílászárók helyét és arányát tekintve.


(8)       Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült, de a (7) bekezdés alá nem eső telkeken, amelyek nem elégítik ki a (6) bekezdésben foglaltakat, és

  1. amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig.
  2. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására akkor kerülhet sor csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(9)       Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;

b)   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

  1. kézműipari építmény;
  2. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  3. sportépítmény;
  4. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
  5. továbbá melléképítmények.


  1. Az építési övezetben a jelenlegi zöldfelületek összefüggő rendszere tartandó fenn. Kerítés, legfeljebb sövénykialakítással, csak újonnan kialakított telkeken, illetőleg ott létesíthető, ahol az elkerítés már korábban kialakult.

(11)     Személygépkocsi tároló épület és melléképítmény létesítéséreeni engedély csak

            a)         a kialakított, vagy kialakításra kerülő garázs-telkeken, illetőleg

            b)         az újonnan kialakított építési telkeken adható.

Az a) pont szerinti garázs-telkek gépkocsik által használt területeit a 20.§ (18) bekezdés c) pontja szerint, a gépkocsik által nem használt területeit zöldfelületi jelleggel, lehetőség szerint fásítva kell kialakítani. A b) pont szerinti újonnan kialakított építési telkeken a személygépkocsi tárolót vagy az épülettel egybeépítve, vagy a terepadottságokat kihasználva, illetve a 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén mindenképpen terepbe süllyesztve, földdel fedetten kell kialakítani.


(12)     Az Lke építési övezeten belül csoportos személygépkocsi tároló és melléképítmény elhelyezésére alkalmas új teleknek – garázs-teleknek – minősül az a telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 25,00 méter, területe legalább 1000 m2 és legfeljebb 1500 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, illetve belterületi magánútról. A beépítettség mértéke 35%, az építménymagasság 3,50 méter. Több önálló építmény is elhelyezhető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az építmények összes beépített területével sem léphető túl.


Épületek elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(13)     Épületek elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 20%. Legfeljebb két építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
  5. új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani. Beépült telkek melletti beépítés esetén valamely szomszédnál kialakult elő-, oldal- és hátsókertek az irányadóak.
  6. az OTÉK alapján számított építménymagasság új építés esetén legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.


Intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások


(14)     A Kertvárosias lakóövezet (Lke) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a

  1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
  2. kézműipari építmények;
  3. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
  4. sportépítmények.


(15)     Az Lke építési övezeten belül intézmény elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 30,00 méter, területe legalább 1000 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, vagy belterületi magánútról.


(16)     Az Lke építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület 100%-a megfelel a (14) bekezdés szerinti funkcióknak.


(17)     Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a teljes telekterületre vonatkoztatva 25%. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
  5. új épület telken való elhelyezésekor az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a szomszédos épületektől való távolság vonatkozásában az OTÉK előírásait kell betartani. 
  6. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 7,00 méter lehet.
  7. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.


(18)     A 360 m2-t meghaladó alapterületű intézmény elhelyezéséhez minden esetben elvi építési engedélyre kell kérelmet benyújtani, amely a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeleteken túl tartalmazza

  1. az érintett telek beépítési tervét és a szomszédos telkek beépítését 1:200 méretarányban
  2. a tervezett intézmény közterületi nézeteit, a szomszédos épületek homlokzatainak feltüntetésével 1:200 méretarányban.


(19)     A 360 m2-t meghaladó beépítésű intézmény elvi engedélyezésénél különös súllyal kell elbírálni a tervezett épületek tájba, falu-, illetve utcaképbe illeszkedését, a táj és a település meghatározó pontjairól, magaslatairól feltáruló látványt, az épülettömeg mindezeknek megfelelő tagolását.



5.§


A rendelet 7.§-a az alábbiak szerint módosul:

Falusias lakóterület


(1)       A községben a falusias lakóterület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint négy építési övezetre oszlik:

  1. Lovászi falusias lakóövezet (Lf1);
  2. Kútfeji történeti falusias lakóövezet (Lf2);
  3. Kútfeji új falusias lakóövezet (Lf3);
  4. Szúnyogkemp falusias lakóövezet (Lf4).


(2)       A területfelhasználási mód területén az OTÉK szerint elhelyezhető építmények közül nem létesíthető üzemanyagtöltő, illetőleg semmilyen olyan létesítmény, amelynek a káros környezeti hatása meghaladja a jogszabályokban megszabott határértékeket. Ezt az előírást a hatósági engedélyezési eljárások során – az érdekelt államigazgatási szervek és szakhatóságok bevonásával – mindenkor érvényesíteni kell, ha bármely káros hatás bekövetkezésének veszélye felmerül.


(3)       A területfelhasználási mód területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(4)       A területfelhasználási mód területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak, kivéve a Szúnyogkemp falusias lakóövezetet (Lf4).


Lovászi falusias lakóövezet (Lf1)


(5)       A Lovászi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.


(6)       Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.


3.táblázat



Lf1

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló

(szabadon álló)

Ú: 1100


Ú: 1000+1000

Ú: 18 (22)

Ú: 20+10

Ú: 50

-

Ú: 4,50

K: 700


K: 1000+1000

K: 12 (22)

K: 20+10

K: 50

-

K: 4,50

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető

 „Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében

„K” már kialakult telkek esetében

(szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől)


(7)       Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 3. táblázat „Ú” jelű értékeinek, azaz legalább 1100 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(8)       Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek a 3. táblázat „K” jelű értékeinek, azaz legalább 700 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 12,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(9)       Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (8) bekezdésben foglaltakat, és

  1. amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
  2. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(10)     Az építési övezet területén a hrsz.:411 és a hrsz.:394 belterületi utak mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 50 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.


(11)     Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
  3. kézműipari építmény;
  4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  5. sportépítmény;
  6. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
  7. továbbá melléképítmények.


Épületek elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(12)     Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 20%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2000 m2-ig további 10%. A lakó (üdülő) épület mellett legfeljebb még egy építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
  7. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
  8. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
  9. a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsókertben, vagy az épülettel egybeépített módon.


Intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások


(13)     A Lovászi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a

  1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
  2. kézműipari építmények;
  3. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
  4. sportépítmények.


(14)     Az Lf1 építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 700 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról vagy belterületi magánútról.


(15)     Az Lf1 építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterületnek legalább az 50%-a megfelel a (13) bekezdés szerinti funkcióknak.


(16)     Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 35%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan további 25%, de legfeljebb 1000 m2 lehet. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
  7. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
  8. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet.
  9. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.


(17)     A 300 m2-t meghaladó alapterületű intézmény elhelyezéséhez minden esetben elvi építési engedélyre kell kérelmet benyújtani, amely a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeleteken túl tartalmazza

a)   az érintett telek beépítési tervét és a szomszédos telkek beépítését 1:200 méretarányban,

b)   a tervezett intézmény közterületi nézeteit, a szomszédos épületek homlokzatainak feltüntetésével 1:200 méretarányban.


(18)     A 300 m2-t meghaladó beépítésű intézmény elvi engedélyezésénél különös súllyal kell elbírálni a tervezett épületek tájba, falu-, illetve utcaképbe illeszkedését, a táj és a település meghatározó pontjairól, magaslatairól feltáruló látványt, az épülettömeg mindezeknek megfelelő tagolását.


Kútfeji történeti falusias lakóövezet (Lf2)


(19)     A Kútfeji történeti falusias lakóövezet (Lf2) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.


(20)     Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.

4.táblázat



Lf2

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló

(szabadon álló)

Ú: 1200


Ú: 1000+1000

Ú: 18 (22)

Ú: 20 + 10


Ú: 50


-


Ú: 4,50

K: 900

K: 1000+1000

K: 12 (22)

K: 20 + 10

K: 50

-

K: 4,50

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető

„Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében

„K” már kialakult telkek esetében

(szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől)


(21)     Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 4. táblázat értékeinek, azaz legalább 1200 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(22)     Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek a 4. táblázat értékeinek, azaz legalább 900 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 12,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(23)     Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (22) bekezdésben foglaltakat, és

a)   amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;

  1. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jöhet létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(24)     Az építési övezet területén a hrsz.: 62, a hrsz.: 78; a hrsz.: 117; a hrsz.: 145 és a hrsz.: 602 belterületi utak mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 80 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.


(25)     Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
  3. kézműipari építmény;
  4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  5. sportépítmény;
  6. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
  7. továbbá melléképítmények.


Épületek elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(26)     Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 20%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2000 m2-ig további 10%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezheti a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 80,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 80,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
  7. az épületek oldalkertje oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6,00 méter, szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen, azzal, hogy amennyiben a szabadon álló épület meglévő oldalhatáros mellé kerül, a beépült oldalhatártól legalább 6,00 méteres oldalkertet kell kialakítani.
  8. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
  9. a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.


Intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások


(27)     A Lovászi falusias lakóövezet (Lf2) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a

  1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek;
  2. kézműipari építmények;
  3. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek;
  4. sportépítmények.


(28)     Az Lf2 építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 1200 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról vagy belterületi magánútról.


(29)     Az Lf2 építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület legalább 50%-a megfelel a (27) bekezdés szerinti funkcióknak.


(30)     Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 30%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 1000 m2-ig további 20%, de legfeljebb 500 m2 lehet. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezheti a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 70,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 70,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
  7. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
  8. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet.
  9. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.


(31)     A 300 m2-t meghaladó alapterületű intézmény elhelyezéséhez minden esetben elvi építési engedélyre kell kérelmet benyújtani, amely a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeleteken túl tartalmazza

a)   az érintett telek beépítési tervét és a szomszédos telkek beépítését 1:200 méretarányban,

b)   a tervezett intézmény közterületi nézeteit, a szomszédos épületek homlokzatainak feltüntetésével 1:200 méretarányban.


(32)     A 300 m2-t meghaladó beépítésű intézmény elvi engedélyezésénél különös súllyal kell elbírálni a tervezett épületek tájba, falu-, illetve utcaképbe illeszkedését, a táj és a település meghatározó pontjairól, magaslatairól feltáruló látványt, az épülettömeg mindezeknek megfelelő tagolását.


Kútfeji új falusias lakóövezet (Lf3)


(33)     A Kútfeji új falusias lakóövezet (Lf3) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.


(34)     Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.



5. táblázat



Lf3

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló

(szabadon álló)

800


1200

18 (24)

20


50


-


4,50

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető

(szabadon álló beépítési mód 24,00 méter telekszélességtől)


(35)     Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek az 5. táblázat értékeinek, azaz legalább 800 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(36)     Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek az 5. táblázat értékeinek, azaz legalább 800 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(37)     Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (36) bekezdésben foglaltakat, és

a)   amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;

b)   amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(38)     Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
  3. kézműipari építmény;
  4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  5. sportépítmény;
  6. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
  7. továbbá melléképítmények.


Építmények elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(39)     Építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 20%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. a beépítés módja az utcavonalban mért 24,00 méteres telekszélességig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 24,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
  7. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
  8. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.


Szúnyogkemp falusias lakóövezet (Lf4)


(40)     A Szúnyogkemp falusias lakóövezet (Lf4) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt részei.


(41)     Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.


(42)     Az építési övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (7) bekezdésben foglaltaknak.

6. táblázat



Lf4

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

oldalhatáron álló-kialakult esetben ikres

(szabadon álló)

400


800

10 (22)

15


50


-


4,00

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető

(szabadon álló beépítési mód 22,00 méter telekszélességtől)


(43)     Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 6. táblázat értékeinek, azaz legalább 400 m2 alapterületű és utcafronti, illetve valamely közterület menti szélessége legalább 10,00 m, valamint közútról vagy magánútról megközelíthető, és amelyet előzetesen kivontak a művelési ágból.


(44)     Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek a 6. táblázat értékeinek, azaz legalább 400 m2 alapterületűek, és utcafronti, illetve valamely közterület menti szélességük legalább 10,00 m, valamint közútról, vagy magánútról megközelíthetők, és amelyet már kivontak a művelési ágból.


(45)     Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (44) bekezdésben foglaltakat, és

  1. amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
  2. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(46)     Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
  3. továbbá melléképítmények.


Építmények elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(47)     Építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a beépítésnél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 15%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. az új beépítés módja az utcavonalban mért 22,00 méteres telekszélességig oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 22,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítés is alkalmazható.
  5. az új épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen. Foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be. Egyik oldalról már beépült telekkel határos telek beépítése esetén a beépült szomszédos telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
  7. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,00 méter lehet.
  8. a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsó kertben, vagy az épülettel egybeépített módon.



6.§


A rendelet 8.§-a az alábbiak szerint módosul:


Településközpont vegyes övezet (Vt)


(1)       A Településközpont vegyes övezet (Vt) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.


(2)       Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.


(3)       Az építési övezet területén az OTÉK szerint elhelyezhető építmények közül nem létesíthető üzemanyagtöltő, illetőleg semmilyen olyan létesítmény, amelynek a káros környezeti hatása meghaladja a jogszabályokban megszabott határértékeket. Ezt az előírást a hatósági engedélyezési eljárások során – az érdekelt államigazgatási szervek és szakhatóságok bevonásával – mindenkor érvényesíteni kell, ha bármely káros hatás bekövetkezésének veszélye felmerül.


(4)       Az építési övezet területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(5)       Az építési övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak.


7. táblázat



Vt

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb*

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló -kialakult esetben zártsorú)

350


2500

18

30


50


-


4,50

*a beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető


(6)       Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek a 7. táblázat értékeinek, azaz legalább 350 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthető.


(7)       Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek a 7. táblázat értékeinek, azaz legalább 350 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 18,00 m, valamint belterületi közútról vagy belterületi magánútról megközelíthetők.


(8)       Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (7) bekezdésben foglaltakat, és

  1. amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség mértékének határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
  2. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására, újjáépítésére csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(9)       Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:

  1. lakóépület;
  2. igazgatási épület; 
  3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
  4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges;
  5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  6. sportépítmény;
  7. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.


(10)     A (9) bekezdés szerinti építményfajták elhelyezéséhez minden esetben elvi építési engedélyre kell kérelmet benyújtani, amely a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeleteken túl tartalmazza

a)   az érintett telek beépítési tervét és a szomszédos telkek beépítését 1:200 méretarányban,

b)   a tervezett intézmény közterületi nézeteit, a szomszédos épületek homlokzatainak feltüntetésével 1:200 méretarányban.


(11)     A 300 m2-t meghaladó beépítésű intézmény elvi engedélyezésénél különös súllyal kell elbírálni a tervezett épületek tájba, falu-, illetve utcaképbe illeszkedését, a táj és a település meghatározó pontjairól, magaslatairól feltáruló látványát, az épülettömeg mindezeknek megfelelő tagolását, továbbá az épületek településközpont jellegnek megfelelő építészeti színvonalú kialakítását.


Épületek elhelyezésére vonatkozó építési előírások


(12)     Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a beépítés mértékénél figyelembe vehető telekterületre vonatkozóan 30%. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. az új beépítés módja szabadon álló, a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az épületek oldalkertje szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen.
  7. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg a 5,50 métert.
  8. a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani.


Intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások


(13)     A Településközpont vegyes övezet (Vt) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében a

  1. igazgatási épület; 
  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
  3. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges;
  4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
  5. sportépítmény;
  6. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.


(14)     Az Vt építési övezeten belül intézményi elhelyezésre alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 18,00 méter, területe legalább 350 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról vagy belterületi magánútról.


(15)     A Vt építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület 100%-a megfelel a (13) bekezdés szerinti funkcióknak.


(16)     Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 45%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2500 m2-ig további 25%. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
  4. az új beépítés módja szabadon álló a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával. Kialakult esetben lehet zártsorú.
  5. az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
  6. az épületek oldalkertje szabadon álló beépítés esetén mindkét oldalon legalább 3,00 méter kell legyen.
  7. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 7,50.
  8. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.



7.§


A rendelet 9.§-a az alábbiak szerint módosul:

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület


(1)A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület a Terven jelölt határok szerint két építési övezetre oszlik:

a)   Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet (Gksz);

b)   Olajipari létesítmények övezete (Go).


(2)       A területfelhasználási mód területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(3)       A területfelhasználási mód területén épület építésére csak akkor adható építési engedély ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak.


Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet (Gksz)


*(4)      Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeletek betartásával kell lefolytatni, a (2) és (3) bekezdés figyelembevétele nélkül.


8. táblázat



Gksz

Az építési telek

Az épület

legkisebb

legnagyobb

legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb

területe

szélessége

beépítési mértéke

zöldfelületi mérték

megengedett építménymagasság

m2

m

%

%

m

m

szabadon álló  

2400


-

30

25


40


-


12,00


------------------------------------

* Módosította 14/2007. (XI. 14.) sz. rendelet


* 8/a. táblázat

Gksz-2 jelű építési övezet

HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

600

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

30

m

A beépítési mód

szabadonálló


A megengedett legnagyobb építménymagasság

12

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

%



*(5)     A Gksz, és Gksz-2 jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.


*(6)

           

  1. Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
  1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
  2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
  3. igazgatási, egyéb irodaépület;
  4. üzemanyagtöltő;
  5. sportépítmény.


(8)       Épület elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken

  1. a telek beépítettségének mértéke a telekterület 25%. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
  2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
  3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 40% kell legyen. Az újonnan belterületbe vont területeken kialakított Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben a telek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a zöldfelület minden megkezdett 150 m2-re legalább két nagylombkoronájú lombhullató fa ültetendő.
  4. a telken belül, amennyiben ezt a Terv kijelöli, a megadott helyen 4,00 méter széles többszintes (fa, cserje) zárt borítottságú növény védősáv kialakítása kötelező. A hatósági engedélyezési eljárás során az építési törvény szerinti beültetési kötelezettség sajátos jogintézményt kell érvényesíteni.
  5. a beépítés módja szabadon álló a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával.

         *    f)

g) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított személygépkocsi tároló helyeket a telken belül kell biztosítani.


Olajipari létesítmények területe (Go)


(9)       Olajipari létesítmények területébe sorolódik a község Tervben lehatárolt része.


(10)     A terület(ek)en telket alakítani, új építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, meglévőt átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha előzetesen elkészül az e terület(ek)re vonatkozó szabályozási terv és szabályzat.


 (11)    A terület(ek)re készítendő szabályozási terv és szabályzat készítésekor figyelembe kell venni a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982 (V.6.) IpM rendelet előírásait, valamint e Szabályzat 18.§ (1) - (5) bekezdéseinek előírásait.



8.§


A rendelet 10.§-a az alábbiak szerint módosul:


Különleges terület (K…)


(1)       A községben a különleges terület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint két építési övezetre oszlik:

  1. különleges terület – szennyvíztisztító céljára (KSZ);
  2. különleges terület – temető és bővítési területe (KT).

A Tervben jelölt különleges területek csak e célokra használhatók fel.


(2)       Az építési övezet területén a környezetterhelési határértékek az 5.§ (3) bekezdésben foglaltakkal azonosak.


(3)       A területfelhasználási mód területén épület építésére csak akkor adható építési engedély ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (6) bekezdésben foglaltaknak.


Különleges terület – szennyvíztisztító céljára (KSZ)


(4)       Az építési övezetbe sorolódik a község tervben lehatárolt része.


(5)       Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3.§ (1) bekezdésében hivatkozott rendeletek betartásával kell lefolytatni, a (2) és (3) bekezdések figyelembevétele nélkül.


(6)       Az építési övezet területén kizárólag szennyvíztisztítót és a hozzá tartozó létesítményeket lehet építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni.


(7)       A szennyvíztisztító telkének védőterülete 150 méter, melyen belül építeni nem lehet.


Különleges terület – temető és bővítési területe (KT)


(8)       A temető Tervben kijelölt területén a temetkezést szolgáló, valamint annak céljait kiegészítő építmények helyezhetők el. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást a 3.§ (1) bekezdésében szereplő jogszabályok szerint kell lefolytatni a (2) és (3) bekezdés figyelembevétele nélkül, de a jogszabályokban előírt dokumentumokon kívül kertépítészeti tervet is mellékelni kell.


(9)       A temetőterületen elhelyezett épületek és építmények összes beépített alapterülete nem haladhatja meg a temetőterület 3%-át. az építmények OTÉK alapján számított építménymagassága legfeljebb 3,00 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagasságokhoz a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,00 métert.


(10)     A temetőterületen az aktív zöldfelület arányának 70% fölött kell maradnia. A zöldfelületi arány számításánál a temetősírok területét 100%-ban kell figyelembe venni. Kripták területe a zöldfelületi arány kiszámításánál nem vehető figyelembe.


Beépítésre nem szánt területek



9.§


A rendelet 11.§-a az alábbiak szerint módosul:

Közlekedési és közműterület


(1)       A községben jelen Szabályzat szempontjából, a szabályozási vonalakkal jelzett nyomon kialakított közterületeken túl, közlekedési területnek minősül minden, a hivatalos alaptérképen „út”, „utca”, „tér” vagy „közterület” (kt) jelzéssel szereplő telek.


(2)       A további építésre szánt területeken a közlekedési területek kialakítása a Szabályzat által előírt szabályozási tervek szerint kell történjenek az OTÉK előírásainak betartásával.


(3)       A közterületek rendezésekor a csapadékvizet át nem eresztő burkolat csak a közlekedési sávokban alkalmazható. A parkolási felületek kialakításánál vízáteresztő szilárd burkolatot, a csapadékvízelvezetés felszíni területeinél vízáteresztő burkolatot vagy talajtakaró növényzetet kell alkalmazni.



10.§



A rendelet 13.§-a az alábbiak szerint módosul:

Erdőterület és rendeltetései


(1)       A községben az erdőterületek a Tervben ábrázolt módon az alábbi elsődleges rendeltetéssel bírnak:

  1. védő erdő (Evö);
  2. gazdasági erdő (Eg);
  3. nem üzemtervezett erdő (e).


(2)       A Terv négy helyen jelöl ki új erdőterületet a meglévő belterületi védőerdőhöz kapcsolva. Az erdő rendeltetés szerint védő erdő. Épületet a területen elhelyezni nem szabad.


(3)       A Tervben kijelölt új erdőterület elsődleges rendeltetésének hivatalos szakhatósági meghatározását illetően az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (továbbiakban: erdőtörvény) II. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.


 (4)      Az erdőterület Tervben lehatárolt része az OTÉK vonatkozó előírása szerinti gazdasági erdő. Ezen erdőterületen, annak teljes területéhez viszonyítva 0,5%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 3,50 méter építménymagassággal helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő építmény. a 10 hektárt (100 000m2) meghaladó területnagyságú telkeken. Egyetlen épület alapterülete sem haladhatja meg a 150 m2-t.


(5)       Az övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (7) bekezdésben foglaltaknak.


(6)       Erdő telepítése, fenntartása csak jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján történhet.


(7)       Az erdőtulajdonosnak, illetve kezelőjének biztosítania kell az erdőterületek látogathatóságát, melyet – az elkeríthető területek kivételével – korlátozás nélkül biztosítania kell.   


(8)       Erdőt a művelési ágból kivonni nem lehet. A (4) bekezdés szerinti építmény létesítése esetén kizárólag az építmény alapterülete mértékéig lehetséges a művelési ágból való kivonás az Állami Erdészeti Szolgálat, mint hatóság, terület-igénybevételi engedélye alapján.



11.§


A rendelet 14.§-a az alábbiak szerint módosul:


Mezőgazdasági terület


(1)       A községben a mezőgazdasági területek a Tervben lehatárolt módon két övezetre oszlanak:

  1. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk);
  2. Általános használatú mezőgazdasági övezet (Má; Má*).


(2)       Az övezetek területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 20.§ (7) bekezdésben foglaltaknak.




Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)


(3)       A Kertes mezőgazdasági övezetbe a község korábbi zártkerti területei sorolódnak a Tervben lehatárolt módon. Az övezetben a kertes mezőgazdasági művelést szolgáló építmények helyezhetők el.


(4)       Az övezet telkein a beépítés megengedett legnagyobb mértéke 3%, amennyiben a telek önálló helyrajzi számmal rendelkezik és közútról vagy magánútról megközelíthető, területe eléri az 1500 m2-t és utcavonalban mért szélessége eléri a 15,00 métert. A beépítés mértékénél figyelembe vehető legnagyobb telekterület 3000 m2. Az építménymagasság 3,50 m.  A beépítés módja oldalhatáron álló, az utcavonalon mért 20,00 méteres telekszélesség fölött szabadon álló is lehet.


(5)       Amennyiben az övezetben lévő önálló helyrajzi számon szereplő, és közútról vagy magánútról megközelíthető telkek területe a 720 m2-t eléri és azokon a Szabályzat hatálybalépésekor építmények állnak, azok felújítására, átalakítására, újjáépítésére csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.


(6)       Az övezetben a 3000 m2 telekterületet meghaladó telkeken helyezhető el lakóépület, amennyiben a 3%-os beépítési mérték felét nem haladja meg a lakófunkció. A telken legfeljebb két építmény építhető, de azok összes alapterülete nem lépheti túl a megengedett legnagyobb beépíthető alapterületet.


(7)       Az övezetben azokon a telkeken, amelyeknek a földnyilvántartási térkép szerinti művelési ága erdő, építeni a (5) és a (7) bekezdésben meghatározott feltételeken túl, csak akkor lehet, ha a telket előzetesen kivonták a művelési ágból.


(8)       A telkek legkisebb zöldfelületi mértéke (haszon-, dísznövénnyel , gyeppel fedett terület telekterülethez viszonyított aránya) 90% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 75 m2-e után legalább egy nagy lombkoronájú lombhullató fa ültetendő.


(9)       Az övezetben a környezetterhelési határértékek az 5.§ (3) bekezdésében foglaltakkal azonosak. A zaj és rezgésterhelési határértékek közül az üdülőterületre vonatkozókat kell figyelembe venni.


Általános használatú mezőgazdasági övezet (Má; Má*)


(10)     Az Általános használatú mezőgazdasági övezet a Terv által lehatárolt, elsődlegesen a növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló terület, melynek a Tervben külön lehatárolt része (Má*) a Natura 2000 területére esik.


(11)     Az övezetben az OTÉK szerinti, a minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető építményeken felül létesíthető:

  1. fóliasátor, üvegház;
  2. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági hasznosításra (termékfeldolgozás, és –tárolás, illetve állattartás) szolgáló építmények.


(12)     Az övezetben az 1500 m2-nél kisebb telken nem lehet építményt elhelyezni.


(13) Az övezetben az 1500 m2-nél nagyobb telken a beépítettség mértéke 3%, a lakóépület elhelyezésére, az épíménymagasságra és a birtokközpontok beépítési feltételeire vonatkozóan az OTÉK előírásai tartandók be, azzal a szigorítással, hogy lakóépületet elhelyezni, valamint birtokközpontot létesíteni csak a legalább 15000 m2-st elérő telkeken lehetséges.


(14) Az Má* a (11), (12) és (13)-as bekezdések alkalmazásakor figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet  vonatkozó előírásait. 



12.§


A rendelet 15.§-a az alábbiak szerint módosul:


Vízgazdálkodási terület (V)


(1)       A Vízgazdálkodási terület övezetbe a község állandó és időszakos vízfolyásainak a teleknyilvántartásban, illetve a hivatalos alaptérképen

  1. folyó, patak, valamint holtág jelzéssel szereplő medrei és partjai,
  2. valamint, az árok jelzéssel szereplők közül a Terven jelöltek medrei és partjai tartoznak.


(2)       Az (1) bekezdés a) és b) pontja alatti területek természetes állapotukban tartandók fenn. A partszakaszok rendszeres tisztántartását, a szemét és törmelék elszállítását biztosítani kell.


(3)       A község beépítésre nem szánt területein a vízfolyások partvonalától számított 50,00 m-en belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények nem helyezhetők el.


(4)       A község beépítésre szánt területein lévő, illetve a beépítésre szánt területekkel közvetlenül határos vízfolyások partvonalától számított 5,00 méteres területsávban új épületek, mesterséges létesítmények nem helyezhetők el.




13.§


A rendelet 16.§-a az alábbiak szerint módosul:


16.§

Természet-, tájvédelem és az építészeti örökség védelme


(1)       A természetvédelmi törvény szerinti természetközeli állapotú vizes élőhelyként kell figyelembe venni és fenntartani a Tervben vízgazdálkodási területként megjelölt, illetőleg jelen Szabályzat 15.§ (1) a) és b) pontjában foglalt területeket.


(2)       A természetes élőhelyek gazdagítása, minőségének javítása érdekében a vizes élőhelyek állapotát javítani kell.


(3)       A természetvédelmi törvény alapján elkészült Egyedi Tájérték Kataszterben szereplő tájelemek, elemegyüttesek védelméről, fenntartásáról, állapotuk javításáról gondoskodni kell.


Az építészeti örökség és a művi tájértékek helyi védelme


(4)A községben helyi védelemben kell részesíteni az alább felsorolt építészeti értékeket, helyüket a Terv a zárójelben szereplő betűjellel és sorszámmal tartalmazza:

hrsz.: 550/5     (H3)

hrsz.: 558/1     (H4)

hrsz.: 558/6;7  (H5)

hrsz.: 558/3     (H6)

hrsz.: 557/9     (H7)


  1. A védelem részletes, illetve a Szabályzatba nem foglalt szabályait a község önkormányzata a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet alapján külön helyi rendeletben határozza meg.



14.§


A rendelet 17.§-a az alábbiak szerint módosul:


17.§

Általános településkép-védelmi, környezetépítési szabályok


(1)       Az alább felsorolt szabályok a Falusias lakóövezetek (Lf1-Lf4), a Kisvárosias (telepszerű) lakóövezet (Lkt), a Településközpont vegyes övezet épületeire és építményeire, valamint a Kertvárosias lakóövezet (Lke) mindazon épületeire, építményeire vonatkoznak, melyek nem tartoznak a 6.§ (7) bekezdése alá:

a)   Az épületek vakolt felületei színezésénél világos színárnyalatok alkalmazandók. Keveretlen alapszínek (sárga, kék, piros, zöld) vagy azok csak fehér színnel való keverésével nyert színek nem alkalmazhatók.

b)   Terepszint alatt az építési övezetekben és övezetekben a beépítési mérték legfeljebb 25%-át meghaladó mértékben szabad (pincét, stb.) építeni.

c)   A telkek be nem épített részén az eredeti terepfelszín átalakítása terasz létesítésére vagy bármilyen célra legfeljebb az engedélyezett beépítési mérték által meghatározott terület 50%-a mértékéig engedélyezhető. Az épületek terepből való kiemelése mesterséges dombbal, vagy egyéb módon nem engedélyezhető.

d)   A község területén minden, a közterületekre állandó vagy ideiglenes jelleggel kihelyezett kisarchitektúra elem (kioszk, elárusító bódé, hirdetőtábla, autóbuszváró stb.) kialakítását a község hagyományos építészeti-környezeti karakteréhez igazodóan kell biztosítani.

e)   A d) pont alattiak érvényesítendők az épületeken elhelyezett és az egyéb (pl.: az utak mentén elhelyezett) cégtáblákra vonatkozóan is.

f)   A d) és az e) pont alatti, 1,00 m2-nél nagyobb elemek elhelyezése építési engedély köteles. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a cégtáblák, reklámok épületen való elhelyezését, színtervét bemutató rajzot is.


(2)       A Falusias lakóövezetek (Lf1-Lf4), a Településközpont vegyes övezet épületei és építményei, valamint a Kertvárosias lakóövezet (Lke) mindazon épületei, építményei esetében, melyek nem tartoznak a 6.§ (7) bekezdése alá, magas tető 35-45 fokos hajlásszöggel építhető, fedése mázatlan égetett cserép vagy annak színéhez hasonló színű, más anyagú tetőfedő elem vagy természetes anyagú fedés (pl.: zsindely, zsúp) lehet. Más – különösen az élénk – színű (piros, zöld, kék, stb.) fedés nem engedélyezhető. Manzard jellegű tető nem építhető, a tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges síkon mért felülete nem lehet több a magas tető függőleges síkon mért vetülete 15%-ánál. Magas tető építése esetén tetőterasz a tetőtéri szinten nem építhető.


(3)       A Falusias lakóövezetek (Lf1-Lf4) és a Településközpont vegyes övezet épületei és építményei esetében tömör utcai kerítés nem engedélyezhető. A kerítés legfeljebb 1,90 méter magas lehet, és legalább 75%-ban áttörtnek kell lennie. A lábazat 50 cm magasságig tömör kialakítással is készülhet.


(4)       A Kisvárosias (telepszerű) lakóövezetben új épületek, illetve építmények építése esetén a beépítés módja illeszkedjen a meglévő környezethez.



15.§


A rendelet 18.§-a az alábbiak szerint módosul:


18.§

Olajipari létesítmények biztonsági szabályzati előírásai


(1)       A község közigazgatási területén található szénhidrogén kutak és olajipari létesítmények vonatkozásában a 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet korlátozó előírásai tartandók be.


(2)       A község közigazgatási területén található olaj és földgáz szállítóvezeték biztonsági övezetének vonatkozásában a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet korlátozó előírásai tartandók be. A biztonsági övezet mértékének megfelelő bányaszolgalmi jog ingatlan nyilvántartási bejegyzéseket fenn kell tartani.


(3)       A község közigazgatási területén található földgáz elosztóvezeték biztonsági övezetének vonatkozásában az 1993. évi XLVIII. tv. 32.§ (1)-(5) bekezdések, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 19/A.§ és a 80/2005. (X.11.) GKM rendelet korlátozó előírásai tartandók be.


(4)       A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 43.§ (2) és (3) bekezdése, valamint a 44.§ (1) bekezdés a) pontja és a 44/A.§ értelmében: az ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.


(5)       Az (1)-(4) bekezdésekben szereplő jogszabályok bármely későbbi módosításában, illetve a helyükbe lépő, hasonló ügyeket szabályozó jogszabályokban szereplő vonatkozó előírások, a hatálybalépést követően, értelemszerűen betartandók. 


(6)       Azon szénhidrogén kutak esetében, melyeknek végleges sorsáról dönt és nyilatkozik az üzemeltető, köteles intézkedni a termelésbe vonható kutak esetében a biztonságba helyezésről, a felhagyott kutak esetében a rekultivációról.



16.§


A rendelet 19.§-a az alábbiak szerint módosul:


19.§

Környezetvédelmi előírások


Zaj elleni védelem


(1)       A község területén csak olyan technológia alkalmazására, létesítmények üzemeltetésére lehet hatósági engedélyt adni, melynek zajkibocsátása, az általa keltett rezgés nem haladja meg a környezetvédelmi és népegészségügyi előírásokban foglalt határértékeket.


(2)       A 8/2002.(III.22.) KöM EüM együttes rendeletben foglalt zaj- és rezgésterhelési határértékeket be kell tartani.


Víz- és talajvédelem


(3)       Az élővizek, a vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelme érdekében figyelembe kell venni az 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.


(4)       A talaj minőségvédelme érdekében a község területén tarlót égetni vagy élő növényzetet égetéssel pusztítani tilos.


(5)       Építési- és egyéb tevékenységek csak olyan módon végezhetők, hogy ne idézzék elő a talaj erózióját.


(6)       Az építési munkálatok megkezdése előtt a termőtalajréteget szakszerűen le kell termelni és deponálni kell. A termőföld legfeljebb fél évig tárolható depóniában. A termőföldet – amennyiben lehetséges – a telken belül kell felhasználni. Más esetben lehetőség szerint zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni, az engedélyező által meghatározott, és az illetékes talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján jóváhagyott területen.


(7)       Ha bontási, vagy egyéb talajmunka, munka során szennyezett talaj, vagy bármilyenhulladék kerül elő, azt haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, és a munkálatokat fel kell függeszteni. A szennyezett talaj vagy hulladék kezelése csak az illetékes környezetvédelmi- és talajvédelmi hatóság előírásai alapján történhet.



Levegőtisztaság védelem


(8)       A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.


(9)       A község területén jelentős légszennyezéssel járó tevékenység nem folytatható.


(10)     A község területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, a kiporzás megakadályozása mellett folytatható.


Hulladékkezelés


(11)     A települési hulladékkal és a köztisztasággal kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok – 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet; 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet; 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet – szerint kell eljárni.


(12)     A veszélyes hulladékkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.


(13)     A hulladékolajokkal, elemekkel, akkumulátorokkal kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok – 4/2001.(II.23.); 9/2001.(IV.9.) KöM rendeletek – szerint kell eljárni.



17.§


A rendelet 20.§-a az alábbiak szerint módosul:


20.§

Közművek


Általános előírások


(1)       Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.


(2)       A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.


(3)       A feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.


(4)       A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.


(5)       A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.


(6)       A település beépített és beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke az építési övezetekben kielégíti az OTÉK szerinti teljes közművesítettséget.


(7)       A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szálláshelyet biztosító, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egészséges ivóvízellátás és villamosenergia ellátás, valamint (16) bekezdés d) e) és g) pontja szerinti szennyvízelvezetés és a (18) bekezdés a) b) és c) pontja szerinti felszíni vízrendezés biztosítható.


Vízellátás


(8)       A beépített és beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes ivóvíz ellátás biztosítása esetén adható.


(9)       A település új vezetékeinél körvezeték esetén NÁ 80, ágvezetéknél NÁ 100 mm-es minimális közcső fektethető. Ettől kisebb átmérő alkalmazása az üzemeltető és a Tűzoltóság hozzájárulásával a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adhat.


(10)     A beépítésre nem szánt bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szálláshelyet biztosító, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.


(11)     A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.


(12)     A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell.


(13)     Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani


(14)     A község területén egyéni vízbeszerzés (házi kút létesítése) vízjogi létesítési engedély alapján engedélyezhető.


Szennyvízelvezetés


(15)     A település új beépítési területein elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.


(16)     A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a községben a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a község teljes közigazgatási területén tilos, még átmenetileg – rövid időre sem – engedélyezhető.

  1. A nyílt árkokra, patakokra, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásokra való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetés tilos.
  2. A csatornázásra került utcákban, az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
  3. Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos!
  4. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezkedő építményekben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3,00 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozás 100 m-en belül nem lehetséges, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. A zárt tároló mérete legalább akkora kell legyen, hogy – az időjárás viszontagságaira is felkészülve – egyhavi szennyvíz tárolására megfeleljen. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési módja nem biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100,00 m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
  5. Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3,00 m3-t, és a közcsatorna hálózathoz való csatlakozás 200,00 méteren belül nem lehetséges, a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az ÁNTSZ meghatároz.
  6. A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
  7. Gazdasági területfelhasználásban lévő telkek esetében, ideértve az egyéb területhasználatokban lévő telkeken engedélyezett vállalkozásokat is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
  8. A regionális szennyvíztisztító-telep védőtávolságát 150 méterre kell kialakítani, az iszapkezelést zárt rendszerben kell megoldani. A védőtávolságon belül új építmény nem létesíthető.



Csapadékvíz elvezetés


(17)     A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére

  1. zárt vagy felszínközeli, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
  2. nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.
  3. a településközpontban törekedni kell a zárt rendszerű, felszín közeli csapadékcsatornák kiépítésére a területgazdálkodás és az üzemeltetés érdekében.


(18)     A községben a talaj és a talajvíz védelme érdekében:

  1. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.
  2. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb – fél hektárt (5000m2) meghaladó telekterületű – beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
  3. 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.


(19)     Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

  1. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,
  2. az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5-5 m
  3. szélességű sáv szabadon hagyandó.
  4. a Kerka patak árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.
  5. a Kerka patak völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be.
  6. árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni.


Villamosenergia ellátás


(20)     Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.


(21)     Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken, illetve a beépített és beépítésre szánt területeken abban az esetben, ha a közterület keresztmetszete a földkábeles elhelyezést nem teszi lehetővé, a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.


(22)          Föld feletti közel azonos nyomvonalon húzódó középfeszültségű hálózatokat igény szerint, a területgazdálkodás érdekében egy oszlopsorra kell integrálni.

(23)          A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezetének megállapításánál a 11 / 1984. (VIII. 22.) IpM. számú rendeletet és az MSZ 151/2000 szabványt kell figyelembe venni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten:


(24)     Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.


Földgázellátás


(25)     A nagyközép-nyomású gázvezeték – átmérőtől függően változó – minimális védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága – átmérőtől függően változó – minimálisan 3-3 m a vezeték szélétől mérten.


  1. A nagy nyomású gázvezeték védőövezete tekintetében a MOL Rt. az illetékes. Beépítés kérdésében minden esetben ki kell kérni hozzájárulását.


(27)     Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.





Hírközlés

Vezetékes hírközlés


(28)     Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózat létesítésekor, illetve meglévő hálózat rekonstrukciójakor a föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezése előnyben részesítendő. A földfeletti vezetés esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni.


 (29)    A beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.


Vezeték nélküli hírközlés


(30)A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.


(31)     Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen:

  1. sziluett-vizsgálat készüljön;
  2. az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön;
  3. az engedélykérelemhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell.

A községben vezeték nélküli közcélú létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott, ezért külön szabályozása nem szükséges.



18.§

Záró rendelkezés



(1) E rendelet 2017. augusztus 16. napján lép hatályba.


(2) E rendelet csak a szabályozási tervvel együtt értelmezhető és használandó.




Léránt Ferenc                                                                                          dr. Novák Anett

 polgármester                                                                                                   jegyző




Kihirdetve, 2017. augusztus 15.



                                                                            dr. Novák Anett

                                                                                     jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!