nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013(IV.17.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-03-04 - 2017-06-27
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013(IV.17.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2013. (IV. 17.) sz. önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben)


A rendeletet módosította a 22/2014. (X.1.), a 27/2014. (XI.19.) és a 6/2016.(II.29.) önkormányzati rendelet


Veresegyház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szervezetének és működésének szabályait az alábbi szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg:


I. fejezet

Általános rendelkezések

  1. Értelmező rendelkezések


1. § E rendelet alkalmazásában:

a) helyben szokásos mód: Veresegyház Város Önkormányzat  (a továbbiakban: Önkormányzat) www.veresegyhaz.hu honlapján történő megjelenítés;

b) melléklet: a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelettel elfogadott része;

c) függelék: tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz;

d) [1] Hatályon kívül



2. Alapvető rendelkezések


2. §        (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Veresegyház Város Önkormányzata;   székhelye:  

                   Veresegyház, Fő út 35.

  (2)  a) Az önkormányzat levelezési címe:   2112 Veresegyház, Fő út 35.

        b) Az önkormányzat e-mail címe:        polgarmester@veresegyhaz.hu

                                                                jegyzo@veresegyhaz.hu

                                                                titkarsag@veresegyhaz.hu

 (3)         A hivatal elnevezése: Veresegyházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

 (4)         Az Önkormányzat és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.


3. §        (1) A Magyar Köztársaság Elnöke 110/1999. (VI.21.) KE. határozatával Veresegyház   Nagyközségnek 1999. július 1-i hatállyal városi címet adományozott.

  1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A képviselő-testület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot.

(3)          A polgármester és a jegyző kör alakú pecsétjén középen  Magyarország  címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a)   Veresegyház Város Polgármestere,

b)   Veresegyház Város Jegyzője.

(4)    Az önkormányzat jelképei közül a címert és a zászlót a képviselő-testület üléstermében el kell helyezni.


4.  §   (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2)    Az önkormányzat a várossá avatás napját, július elsejét helyi ünneppé nyilvánítja.


5. §        (1)  Veresegyház város főbb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(2)          A város képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a település megismertetése, hagyományainak, kultúrájának megőrzése, átadása, szakmai tapasztalatszerzés érdekében hazai és külföldi önkormányzatokkal rendszeres kapcsolatot tart.

(3) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait az SZMSZ 2. számú függeléke mutatja be.



3. A Testület és szervei


6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett az Önkormányzati Törvényben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(3) A Testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester. A Testület tagjainak száma: 12 fő.

(4) A Testület tagjainak névjegyzéke a város honlapján megtalálható.


7. § (1) A Testület szervei: a polgármester, a Testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulások. Ez utóbbiak:

a) [2]Veresegyházi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása*­, melynek feladata a kistérséghez tartozó önkormányzatok egyes közszolgáltatási (intézményi) feladatainak szakszerű intézése és területfejlesztési feladatainak összehangolása.

b) Önkormányzati Társulás Veresegyház és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztító telep Fejlesztésére (Erdőkertes, Szada és Veresegyház szennyvízközmű fejlesztésére jött létre).

c) Észak- Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás: a Zöld Híd Program keretében 110 csatlakozó település számára biztosítja az öt fajta gyűjtési típus esetében (ömlesztett hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés, zöldhulladék gyűjtés, veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése) a különböző hulladékfajták megfelelő begyűjtését, optimális hasznosítását, illetve előírások szerinti ártalmatlanítását.

d)[3] Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelet 7. § a)-c) pontjában felsorolt önkormányzati társulásokba a polgármestert delegálja.

(2) A Testület szerveire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(3) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.



III. Fejezet


Közmeghallgatás, lakossági fórum

20. Közmeghallgatás


38. § (1) A közmeghallgatásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon túl a helyi  újságokban és szórólapon kell meghirdetni.


21. Lakossági fórum


39. § (1)  Lakossági fórum — az érintettek személyes összehívásán kívül — az Önkormányzat honlapján is tartható, különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a városban megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó, ágazati koncepciók ügyében.


II. Fejezet

A Testület működése, feladatai, hatásköre

4. A Testület működésére, feladatára és hatáskörére vonatkozó szabályok


8. § (1) A Testület működésére, feladatára és hatáskörére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló személy vagy szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Testületnek beszámolni.

(3)[4] A Testület által biztosított közszolgáltatások ellátása, a feladatellátásba bevont szervek, intézmények:  

közvilágítás (Juko Kft.);  hulladékbegyűjtés és –szállítás (Zöld Híd Régió Kft), környezet egészségügy, köztisztaság (GAMESZ); víz- csatorna (DMRV Zrt.); távhő szolgáltatás (GAMESZ); lakás- és helyiséggazdálkodás (polgármesteri hivatal);  helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása (GAMESZ); helyi közlekedés biztosítása (VOLÁN Rt.); a parkolás rendjének biztosítása, a parkolók működtetése (GAMESZ); köztemető fenntartása (római katolikus egyház és GAMESZ); kéményseprő-ipari szolgáltatás (Magyar Kémény Kft.);  egészségügyi alapellátás, iskolai és óvodai egészségügyi feladatok ellátása  (helyi háziorvosok gazdasági társaságai és védőnői szolgálat); kulturális, ifjúsági és sport tevékenység (művelődési ház, városi könyvtár, városi sportkör); bölcsőde, óvoda, általános iskola működtetése (GAMESZ);  a közbiztonság megteremtésének elősegítése (rendőrség, polgárőrség, városőrség, közterület-felügyelet, mezőőri szolgálat), polgári védelem, katasztrófavédelem (helyi polgári védelmi szervezet).

 (4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladatok ellátását abban az esetben, ha azt

  1. a lakosság igényei indokolják,
  2. gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon,
  3. többlet állami támogatás igénybe vétele nélkül,

képes ellátni.

(5)   Az önkéntes feladatok vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

  1. [5] A Testület önként vállalt feladatai a következők:

A Testület önként vállalt feladatainak felsorolását az SZMSZ IX. fejezete tartalmazza.


5. A Testület megalakulása


9. § (1) A Testülete alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselő eskütételére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.


6. Az alpolgármesterek választása


10. § (1) Az alpolgármesterek választására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) [6] A Testület három alpolgármestert választ, 2 főt a Testület tagjai közül kell megválasztani. A három alpolgármester közül 1 fő főállásban tölti be megbízatását a Testület döntése szerint.

 (3) Az alpolgármesterek részletes feladatait a polgármester – a megválasztásukat követő 1 hónapon belül – írásban határozza meg a jegyző és a Testület egyidejű tájékoztatása mellett.


7. A Testület ülései


11. § (1) A Testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart, melyet a polgármester hív össze. A polgármester tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános feladatokkal megbízott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. Rendkívüli esetben, a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülést a legidősebb képviselő hívja össze.

(2) A Testület szükség szerint,  évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart minden hónap harmadik keddjén, 8.00 órai kezdettel a Hivatal tanácskozó termében.


12. § (1) [7]   A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legkésőbb 2 nappal az ülés előtt megkapják. A napirendi pontok anyagaihoz — az elektronikus kézbesítésen túl — a képviselők a jelszóval védett, testületi anyagok tárolására szolgáló (Server 2) (T) megnevezésű hivatali szerveren férnek hozzá. Az ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni, az anyagok kiküldésével egyidejűleg. Az ülés időpontjáról a képviselők SMS-ben is értesülnek.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését.

(3) A képviselői indítványra tett napirendi kezdeményezéseket és javaslatokat az ülés előtt legalább 5 nappal korábban írásban kell a polgármesterhez eljuttatni, hogy azok a soron következő rendes ülés napirendjében szerepeljenek.


13. § (1) A Testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a bizottságok tagjait,

d) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

e) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, az őket érintő napirendi pontokhoz,

f) azt, akinek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg a jegyzőt, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódóan:

a) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

b) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit,

c) a városban működő és tevékenykedő bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,

d) akinek a tanácskozási jogot a polgármester esetenként megadja.

(4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak részére csak a meghívót kell kézbesíteni, az előterjesztések a városi honlapon megtekinthetők.

(5) A Hivatal a testületi ülés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a város honlapján értesíti.


14. § (1) A rendkívüli ülésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.

(2) Rendkívüli ülést a polgármester önkormányzati érdekből, azonnali döntést igénylő esetekben, bármikor összehívhat.

A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit különösen indokolt esetben az ülés előtt 24 órán belül is ki lehet küldeni, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, ideértve az elektronikus kapcsolattartást is. Indokolt esetben el lehet térni az írásbeliségtől is.

(3) Rendkívüli ülés a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén is összehívható.

(4) A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.

(5) A rendkívüliség indokoltságáról — kétség vagy vita esetén — a testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

(6) A rendkívüli ülés vezetésére a rendes ülés szabályai vonatkoznak.


8. Az ülések nyilvánossága


15. § (1) A Testület üléseinek nyilvánosságára az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester esetenként legfeljebb 2 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról dönt az ülésen hallgatóként megjelenteknek.

(3) Ha az Önkormányzati Törvény szerint nem kötelező a zárt ülés tartása, azt bármelyik önkormányzati képviselő és a jegyző is indítványozhatja. A javaslat elfogadásáról egyszerű többséggel a Testület dönt.

(4) Az érintett kérésére történő zárt ülés elrendelésének akkor van helye, ha az érintett a kérését írásban terjesztette elő.


9. A Testület munkaterve


16. § (1) A Testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik tárgyév január 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a Testület bizottságaitól,

c) az alpolgármesterektől,

d) a jegyzőtől,

e) a Hivatal belső egységeinek vezetőitől,

f) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőitől és az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) Testület által meghatározott napirendi pontokat és azok ütemezését,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat és azok ütemezését,

c) a közmeghallgatás időpontját,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) az egyes napirendi pontok bizottsági megtárgyalására vonatkozó javaslatokat.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a bizottsági tagoknak,

c) a munkatervben szereplő előterjesztőknek,

d) a jegyzőnek.


10. A testületi ülés napirendje


17. § (1) A testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirendről a Testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések,

c) tájékoztatók,

d) interpellációk,

e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,

f) zárt ülés.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban beszámol:

a) a két ülés közötti időszakban a testület hatáskörében önkormányzati ügyben hozott - törvényi felhatalmazáson alapuló - döntéséről,

b) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,

c) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, jelentősebb eseményekről,

 (5) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.



11. Az előterjesztések rendje


18. § (1) A testületi előterjesztést a polgármesternél - legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal - írásban lehet benyújtani.

(2) A Testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és az alpolgármesterek,

c) a Testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati intézményvezetők,

f) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői,

g) a területileg illetékes rendészeti, valamint katasztrófavédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és mentési feladatokat ellátó szervek vezetői, továbbá a  közterület-felügyeleti és mezőőri feladatokat ellátó személy,

h) az Önkormányzat által valamely szervezetbe beszámolási kötelezettséggel delegált személyek.

(3) Az előterjesztés értékelő részből és határozati javaslatból — rendelet esetében rendeletalkotási javaslatból — áll, melyeknek egymással szoros összhangban kell állniuk. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket kell megfogalmaznia, az előterjesztőnek alá kell írnia, és meg kell jelölnie az előterjesztés tárgyát. Az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek megalapozott döntés hozatalához szükségesek;

b) amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azok ismertetését;

c) szükség szerint a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalást.

(4) A határozati és döntési javaslatnál fel kell tüntetni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel. Amennyiben szükséges, javaslatot kell tenni a korábban hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére. Abban az esetben, ha a határozati javaslat feladatot határoz meg, meg kell jelölni a feladat végrehajtásáért felelős személyt, szervet és a végrehajtás határidejét.

(5) A bizottságok általi előterjesztési jog az SZMSZ bizottságokra vonatkozó ügyrendjében található. Az előterjesztést előzetesen véleményeztetni kell mindazokkal a bizottságokkal, a Hivatal szervezeti egységeivel és egyéb szervekkel, amelyek feladatait vagy hatáskörét az előterjesztés érinti, vagy amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő. Az előterjesztés Testület elé kerüléséhez - a bizottság által benyújtott előterjesztés kivételével - azt véleményeznie kell legalább egy, az előterjesztés tárgya szerinti bizottságnak. Az előterjesztést úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 1 nap álljon rendelkezésére álláspontjának kialakítására. Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

(6) A Testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel a (3)-(5) bekezdés szerinti követelményeknek, és amelyet a jegyző aláírásával látott el.

(7) Egyszerűbb döntést igénylő ügyben, egy téma ismételt megtárgyalása vagy rendkívüli ülés összehívása esetén szóbeli előterjesztés is tehető. A szóbeli előterjesztéshez szabályszerű határozati javaslatot kell a kezdeményezőnek a testületi ülést megelőzően írásban benyújtania,  legalább olyan időpontban, hogy az a testületi ülés megkezdésekor kiosztható legyen.

(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezi és biztosítja az írásos előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő szétosztását és az áttanulmányozási időt.

(9) Bármely előterjesztéshez, bármely bizottság vagy képviselő módosító indítványt nyújthat be írásban a polgármesterhez. A módosító indítvány — a határozati vagy rendeletalkotási javaslat (döntés) módosítására irányuló, — a teljes javaslatot megfogalmazó rendelkezésből, illetve rendelkezésekből áll. A módosító indítványt legkésőbb az ülés kezdetéig kell a polgármesterhez benyújtani. Az SZMSZ 18. § (7) bekezdésében meghatározott szóbeli előterjesztéshez az ülés tárgyalásakor szóban is megtehető a módosító javaslat.

(10)  Az előterjesztő az (9) bekezdésben meghatározott formától eltérő, szóbeli módosító javaslatot is elfogadhat, ha a módosítás bizottsági véleményt fogalmaz meg, illetve ha a módosítással alapvetően egyetért.      

(11) Az előterjesztés formai követelményeit a 4. sz. függelék tartalmazza.


12. A testületi ülés tanácskozási rendje


19. § (1) A testületi ülés vezetésére, tanácskozási rendjére az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2)[8] A polgármester ülésvezetési munkáját a jegyző segíti. A polgármester akadályoztatása esetén az általános feladatokkal megbízott alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb képviselő vezeti (a továbbiakban együtt: elnök).

 (3) Az ülést a meghirdetett időponttól számított maximum 15 perc múlva meg kell kezdeni. Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti, és azt 10 napon belüli időpontra újra összehívja.

(4) Az ülést az elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát, valamint javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőkre.

 (5) Az elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál is vizsgálja a határozatképességet. Ha az ülés tartama alatt az elnök a Testület határozatképtelenségét állapítja meg, továbbiakban a (3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.


20. § (1) Az előterjesztő a napirend megszavazása előtt kérheti a meghívóban jelzett napirendi pont törlését, halasztását. A törlést, halasztást a Testület vita nélkül tudomásul veszi.

(2) Bármelyik képviselő vagy az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indokolással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy elhalasztását. Erről a Testület vita nélkül - egyszerű többséggel - dönt.

(3) A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának joga van a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében szünetet kérni, ebben az esetben 10 perc időtartamra az elnök a tanácskozást felfüggesztheti.


21. § (1) A testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az elnök gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ. A rendzavaró képviselővel szemben havi tiszteletdíja legfeljebb 25 %-áig terjedő mértékű bírságot szabhat ki;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy dönthet az ülés befejezéséről.

(4) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) A testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja.

(6) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.


13. Napirend előtti felszólalás


22. § (1) A napirend előtti felszólalást a képviselők a téma írásbeli megjelölésével az ülés megkezdése előtt legkésőbb 2 órával az elnöknél jelenthetik be. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.

(2) Napirend előtti felszólalásról a Testület nem nyit vitát.


14. Interpelláció


23. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz magyarázat kérése céljából, a feladatkörükhöz tartozó témában interpellációt intézhet. Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni. Az interpelláció formanyomtatványát az SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is — ha azt kéri — be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, illetve valamely önkormányzati bizottság vagy erre a célra létrehozott bizottság elnökét.

(3) A címzett interpellációra adott válasza után az interpelláló képviselőt viszontválasz joga illeti meg, majd a címzett reagálhat az elhangzottakra. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, amennyiben a választ az interpelláló nem fogadja el,  a Testület dönt az elfogadásról. Ha a Testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, aki a kérdést 30 napon belül ismételt testületi döntésre előkészíti.

(4)  A (3) bekezdés szerinti válasz és viszontválasz ideje legfeljebb 2-2 perc lehet.


15. Képviselői kérdés


24. § (1) A képviselői felvilágosítás kérésre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak, amelyre a napirend tárgyalását követően kerül sor az „egyebek” napirendi pontban.

(2) A válaszról a Testület nem határoz.


16. Vitavezetés, felszólalások, hozzászólások szabályai


25. § (1) A napirend elfogadása előtt az elnök javasolhatja egyes napirendi pontok, vagy egy napirendi ponton belüli alpontok együttes tárgyalását. A napirend elfogadásáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

(2) Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése ,

b) a bizottságok véleményének ismertetése maximum 3 percben,

c) képviselői kérdések, hozzászólások, melyek időtartama személyenként maximum 2x2 perc lehet. Kérhető a hozzászólás meghosszabbítása 2 perccel, melyről a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt,

d) kérdésekre adott válasz, melynél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét,

e)  a képviselőcsoport vezetője plusz egyszeri hozzászólási joggal rendelkezik 2 percben,

f) előterjesztői összegzés, zárszó.

(4) A napirendi pont tartalmától eltérő felszólalás esetén az elnök megvonhatja a szót.


26. § (1) Ha az elnök a vita során fel kíván szólalni, akkor ezt bármikor megteheti, időkorlátozás nélkül.

(2) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.

(3) A jegyző időkorlátozás nélkül, több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz.


27. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi kérdés tárgya kizárólag a testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó észrevétel lehet.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az észrevétel tétele előtt meg kell jelölnie a Szervezeti és Működési Szabályzat azon jogszabályhelyét, amelyre hivatkozik.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.


28. §   Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárása után további hozzászólásnak helye nincs.


17. A döntéshozatal rendje


29. § A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.


30. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokkal egyesített eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

(5) A határozati javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(6) Az elnök figyelmezteti, súlyosabb esetben a havi tiszteletdíj legfeljebb 25 %-ának mértékéig bírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja.


31. § (1) A testületi ülésen a nyílt szavazás számítógépes konferencia-berendezéssel történik. Ha a berendezés bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás során — kétség esetén — a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.


32. § (1) Ha legalább 3 képviselő kéri, vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.


33. § (1) A Testület a jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.

(2) A Testület titkos szavazást rendelhet el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály zárt ülés tartását írja elő vagy zárt ülés elrendelését lehetővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás titkosságáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal pecsétjével kell ellátni.

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott, vagy

d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelöl meg a szavazólapon.


34. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához a Testület 3 főből álló ad hoc bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában résztvevő ad hoc bizottság megállapítja a szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Testületet.


35. § (1) A szavazás céljára - a titkosság érdekében - a szavazólapok elhelyezésére urnát kell biztosítani.

(2) A Bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát lezárja.


18. A Testület döntései


36. § (1) A Testület döntéseire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak azzal, hogy önkormányzati hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A testületi határozatokat, valamint rendeleteket naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokról, az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló jogszabály rendelkezéseire és a hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.


19. A testületi ülés jegyzőkönyve


37. § (1) A Testület üléséről készült jegyzőkönyvre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) a név szerinti esetén a szavazásról készült névsor,

e) a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása.

(3)[9] A testületi ülés döntéseit az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni az önkormányzat hivatalos lapja számára. A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján folyamatosan közzé kell tenni. A zárt ülések döntéseit az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni. A nyilvános és zárt ülés jegyzőkönyvének megküldésére az Mötv. és a 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet előírásai az irányadóak.


 (4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Hivatal Jegyzői Irodáján betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe.



III. Fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórum


20. Közmeghallgatás


38. § (1) A közmeghallgatásra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon túl a helyi újságokban és szórólapon kell meghirdetni.


21. Lakossági fórum


39. § (1)  Lakossági fórum — az érintettek személyes összehívásán kívül — az Önkormányzat honlapján is tartható, különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a városban megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó, ágazati koncepciók ügyében.


IV. Fejezet

A képviselőkre vonatkozó szabályok

22. A képviselők jogállása


40. § A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.


23. Összeférhetetlenségi eljárás


41. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi,  Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak adja át.


24. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség


42. § (1)[10] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és az eljárásra az Mötv. előírásai az irányadóak.

 (2) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi,  Jogi és Közbiztonsági Bizottság tartja nyilván; gondoskodik azok megőrzéséről, kezeléséről és jogszabály szerinti visszaadásáról.

(3) Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendje szabályozza a betekintést és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás technikai szabályait.


25. A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása


43. § (1) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő köteles:

a) a rendszeres kapcsolattartásra a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni és indokolni, ha a testületi ülésen vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni; ennek megtörténte esetén a távollétet indokoltnak kell tekinteni.

c) a Testület munkájának segítéséhez kapott önkormányzati tulajdonú eszközökkel, az eszközök használatára vonatkozó belső szabályzatok előírásai szerint dolgozni, azokat használni.

(3) A Testület hivatalos kapcsolattartásának meghatározó formája az elektronikus levelezés, ezért a képviselő köteles a számára az Önkormányzat által biztosított elektronikus levelesláda tartalmának rendszeres ellenőrzésére. A képviselő Önkormányzattal és Hivatallal történő elektronikus kapcsolattartása kizárólag az Önkormányzat levelezőrendszerén keresztül történik.

(4) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(5)[11] A képviselő-testület 12 havi időtartamra bruttó 25 %-kal csökkenti annak a képviselőnek a tiszteletdíját és természetbeni juttatását, aki a Testület üléseiről 6 hónapon keresztül folyamatosan távol marad.


44. § [12] A képviselő díjazására az Mötv. előírásai, valamint Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2014 (X. 27.) önkormányzati rendeletében foglaltak az irányadóak.


26. Képviselőcsoport


45. § (1) Az azonos párthoz, pártszövetséghez tartozó képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására - képviselőcsoportokat hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. Egy képviselő egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(2) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport-vezetőnek, a csoportba lépés vagy kilépés tényét a képviselőnek az esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport megnevezését,

b) a képviselőcsoport vezetőjét,

c) a képviselőcsoport tagjainak nevét és aláírását.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet.

(5) Megszűnik a képviselőcsoport, ha a képviselőcsoport így dönt, vagy ha tagjainak száma 3 fő alá csökken.

(6) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának 3 képviselő alá csökkenése esetén, ha a hiányzó mandátum a jogszabály alapján betölthető.


V. Fejezet

A Testület bizottságai

27. Bizottságok


46. § (1) A Testület bizottságaira az Önkormányzati Törvény előírásai irányadóak.

(2) A Testület állandó bizottságainak felsorolását az 1. melléklet, a bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint ügyrendjüket a 2. sz. melléklet, a Testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3)[13] A bizottsági ülés meghívóját, a napirendi pontok anyagait és az ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

28. Állandó bizottság


47. § (1) Az állandó bizottságok és tagjaik jogállására az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A bizottság elnökének visszahívását a Testület tárgyalni köteles, ha azt a bizottság tagjainak több mint fele együttesen kezdeményezi.

(3) A bizottság tevékenységét a Testület rendeletei, határozatai, a polgármester indítványai és saját munkaterve szerint végzi. A polgármester indítványára a bizottságot az elnök 5 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az  általa felhatalmazott jogosult a bizottság összehívására és a bizottság Testület előtti képviseletére.

(5) A bizottság saját előterjesztésként nyújtja be a működését érintő előterjesztéseket, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyeket törvény vagy rendelet számára meghatároz.

 (6) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a Testületnek a bizottság munkájáról.

(7)[14] Hatályon kívül

(8)  A Testület felhatalmazza a bizottságokat, hogy létszámkereteiken túl állandó vagy ideiglenes jelleggel munkacsoportot/-csoportokat működtessenek. A munkacsoport a bizottságnak alárendelten működik, döntési joggal nem rendelkezik.


29. Ideiglenes bizottság


48. § (1) A Testület egyes feladatok eredményes megoldása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.


VI. Fejezet

A polgármester és az alpolgármester

30. A polgármester


49. § (1) A polgármester feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak. A polgármester főállásban látja el a tisztségét.

(2) Jogszabály által előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz az országos közigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) A polgármester egyéb feladatai közé tartozik, hogy gyakorolja a Testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket; és segíti a képviselők és a bizottságok munkáját. A testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. sz. melléklet tartalmazza.


50. § A polgármester dönt mindazon, a Testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott kérdésben, amelyben a döntés nem halasztható a következő rendes testületi ülésig.


31. Az alpolgármester


51. § (1) Az alpolgármesterre az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester állapítja meg.


VII. Fejezet

A Hivatal és a jegyző

32. A Hivatal


52. § (1) A Testület önálló Hivatalt működtet. A Hivatalra az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét az  5. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozását a jegyző javaslatára a polgármester terjeszti a Testület elé.

33. A jegyző


53. § (1) A jegyző jogállására és feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadók.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

a) javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének szabályozására,

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

c) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt közigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,

d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

f) gondoskodik a különböző városi  önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,

g) biztosítja a Hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását,

h) figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, indokolt esetben kezdeményezi, előkészíti önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását,

i) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést tapasztal.

(3) A polgármester legfeljebb egy aljegyzőt nevezhet ki.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű,  tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával — legfeljebb 6 hónap időtartamra — a polgármester a Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.


VIII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai, bevételei és

kapcsolata más önkormányzatokkal

34. Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai, az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata


54. § Az Önkormányzat vagyonára és költségvetésére az Önkormányzati Törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak.


55. § Az Önkormányzat bevételeire az Önkormányzati Törvény előírásai irányadók.


56. § (1)[15] Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény által előírt működési és feladat ellátási feltételeket a helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás révén és keretén belül teljesíti, így különösen a helyiséghasználatot; a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit; a nyilvántartási, iratkezelési, sokszorosítási, postázási feladatokat és költségeket; az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatos együttműködési kötelezettségeket; a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalási szabályait és az Önkormányzat azokkal kapcsolatos feladatait; a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs szabályait, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat, szabályokat és felelősségi köröket. A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködési megállapodásokat az SZMSZ 8. sz. függeléke tartalmazza.

 (2)[16] A Testület felhatalmazza a polgármestert az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére, felülvizsgálatára.


57. § (1)  Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőr útján gondoskodik. A belső ellenőr a Hivatal szervezeti keretein belül munkaterv alapján tevékenykedik.


IX. Fejezet

Veresegyház Város Önkormányzat önként vállalt feladatellátásának jegyzéke[17],[18],[19]


feladat megnevezése

feladat ellátója

Medveotthon és állatkert fenntartása

Önkormányzat, Medveotthon

Helytörténeti, néprajzi emlékek gyűjtése és gondozása

Önkormányzat

Művelődési Ház

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

Önkormányzat, Művelődési Ház

Idősek otthonának fenntartása

Idősek Otthona

Esti középiskola működtetés

GAMESZ

Piac, strand és termálfürdő fenntartása

GAMESZ

Zeneiskola működtetése

GAMESZ

Erdőgazdálkodás

GAMESZ

Egyéb energiaipar igazgatása, fejlesztése és üzemeltetése (geotermikus energia)

Önkormányzat, GAMESZ

Felekezeti célú épületek, építmények egyéb átalakítása

Önkormányzat

Felekezeti célú épületek, építmények építése

Önkormányzat

Középfokú oktatási intézmény építéseÖnkormányzat

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése, fejlesztése

Önkormányzat, GAMESZ

Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

GAMESZ

Testvérvárosi Kapcsolatok szervezése, programok, rendezvények látogatások szervezése

Önkormányzat

Adósságkezelési szolgáltatás

Önkormányzat

Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerben való részvétel

Önkormányzat

Városi nagyrendezvények szervezése, lebonyolítása, kiemelt kulturális programok támogatása

Önkormányzat, Váci Mihály Művelődési Ház

Nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések szervezése

Önkormányzat, Váci Mihály Művelődési Ház

Ifjúságpolitikai, bűnmegelőzési és drogprevencióval kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

Önkormányzat

Közterület-felügyelet működtetése

Önkormányzat

Városőrség fenntartása és működtetése, polgárőrség működtetése

Önkormányzat



X. Fejezet

Záró rendelkezések


58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011.(III.18.) ÖR. sz. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről és a függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

 

Veresegyház, 2013. április””



Garai Tamás s.k.

Pásztor Béla s.k.

jegyző

polgármester


Záradék:


Módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. X. hó 1. napján.


Garai Tamás s.k.

jegyző


Módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. XI. hó 20. napján


Garai Tamás s.k.

jegyző



[1]

Hatályon kívül helyezte a 27/2014. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályát veszti: 2014. XI. 20-án.

[2]

A hivatkozást hatályon kívül helyezte a 27/2014. ( XI.19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályát veszti: 2014. XI. 20-án.

[3]

Kiegészítette a 27/2014. ( XI.19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[4]

Kiegészítette a 27/2014. ( XI.19.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.



[5]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[6]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.



[7]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 5. § -a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.



[8]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. § -a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.




[9]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 7. § -a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.





[10]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 8. § -a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.




[11]

Kiegészítette a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 9. § -a. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[12]

A 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 10. § -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.


[13]

A 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 11. § -a alapján megállapított szöveg. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[14]

A 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 12. § -a hatályon kívül helyezte. Hatályát veszti: 2014. XI. 20-án.


[15]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[16]

Módosította a 27/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályba lép: 2014. XI. 20-án.

[17]

A 21/2014. (X.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a szerint megállapított szöveg. Hatályba lép: 2014. X. 2-án.


[18]

Módosította a 6/2015.(II.29.) önk.r. 1.§-a. Hatályba lép: 2016.III.1.

[19]

A rendelet szövegét a 4/2017 (III.2.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2017. III.03-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet-függelék
285.61 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!