nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-11-28 -tól
Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzat

Kisköre Városi Önkormányzat képviselő-testületének

4/2011.(III. 31.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Egységes szerkezet


Kisköre Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1.§

(1) Az Önkormányzat megnevezése:

Kisköre Városi Önkormányzat, Székhelye: 3384 Kisköre, Széchenyi út 24.:

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

Kisköre Városi Önkormányzat  képviselő-testülete

Székhelye: 3384 Kisköre , Széchenyi út 24.

(3) A képviselő-testület bizottságai elnevezése:

a)Kisköre Városi Önkormányzat képviselő-testületének  Pénzügyi és Jogi Bizottsága

b)Kisköre Városi Önkormányzat képviselő-testületének Humán Bizottsága

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezés:

Kiskörei Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 3384 Kisköre, Széchenyi út 24.

(5) Az Önkormányzat körbélyegző lenyomata:

A bélyegző közepén a Magyarország hivatalos címere, körben  „Kisköre Városi  Önkormányzat„ felirat.

(6) A Polgármesteri Hivatal körbélyegző lenyomata:

A bélyegző közepén a Magyarország hivatalos címere, körben „  Kiskörei

Polgármesteri Hivatal „  felirat .

(7)A képviselő- testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából a 9.sz. mellékletben felsorolt önkormányzati intézményeket működteti.


2.§

(1)Az Önkormányzat hivatalos  honlapjának  címe: www. kiskore.hu

(2)Az Önkormányzat időszakosan megjelenő lapjának címe: Körekép


3.§

(1) Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer és a zászló.

Az önkormányzat címere: a háromszögű címer osztott mezőinek színe jobb és bal oldala kék és zöld alapon egy-egy ábra látható. A víz jelképében hal, a mezőgazdasági munkák jelképeként ekevas látható . Középen hatágú csillag ezüst színben. Ezüst színű a rajzolat is.

Alatta koszorú ág, kétfelé ágazva keresztezi a címer alját. Felette felirat: Kisköre, fekete betűkkel a város neve. A település vízi és mezőgazdasági jellege jól látható, amit történelmi hitelességű levéltári anyagban olvashatunk.

A zászló: téglalap alakú, mérete 90 cm x 140 cm. A zászlóalap kék szí

nű, a zászlórúd felöli részén foglal helyet az önkormányzat címere, a zászlólap három oldala ezüsttel rojtozott.

Az Önkormányzat címere, zászlaja használatának részletes szabályait a 7/1995.(V.30.) önkormányzati rendelet szabályozza.


4.§

Az önkormányzat működési területe: Kisköre Város közigazgatási területe.

(A település közigazgatási területének leírását: 8. sz. melléklet  tartalmazza.)


5.§

Az Önkormányzat testvértelepülései:                                                                                          

a) Kepinski járás / Lengyelország /

b) Namyslow  / Lengyelország /

c) Zágon  / Románia /

d) Beregszász / Ukrajna /

e) Gyöngyössolymos / Magyarország /

     

6.§

(1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselő- testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület a  3. sz. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre és a Humán Bizottságra ruházza át.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskörökben utasítást adhat a döntéshozók számára, e hatásköröket visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Önkormányzati hatósági hatáskörben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület az átruházott hatáskörben eljáró polgármestert és Humán bizottságot évente beszámoltatja e hatáskörben végzett tevékenységéről.

(6) A képviselő-testület a polgármester és a bizottság törvényben megállapított hatáskörét nem vonhatja el, nem korlátozhatja.


7.§

(1) Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik a közösségekkel.

(2) A képviselő- testület döntése alapján külföldi önkormányzatokkal együttműködés létesíthető.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása

b) diáksport, szabadidősport szervezése

c) művészeti intézmények, a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek

támogatása, művészeti értékek létrehozásának megőrzésének segítése

d) a turizmus fellendítése érdekében rendezvények szervezése.

(4) Törvény alapján biztosított hatáskörben eljáró polgármestert, bizottságot közigazgatási  hatósági jogkörben eljáró jegyzőt, illetve a képviselő-testület Hivatala köztisztviselőjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. 

(5) A képviselő- testület részletes feladat és hatásköreit az 1..sz. melléklet tartalmazza.


8.§

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő- testületet a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§  meghatározottak. (felsorolását a 2. sz. melléklete tartalmazza ) 



9.§.

(1) A képviselő- testület tagjainak száma:  7 fő a polgármesterrel együtt.

A képviselő- testület tagjainak névsorát és lakáscímét, valamint fogadó óráját a 10. sz. melléklet  tartalmazza. 

(2) A képviselő- testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges. Minősített többséghez legalább 4 fő - a megválasztott képviselők több mint felének – szavazata szükséges.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni, az előterjesztéseket nem kell újból megküldeni a képviselőknek.


10.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester  vezeti. A képviselők és a polgármester eskütétele a Helyi Választási Bizottság elnöke előmondásával zajlik.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére az alpolgármester tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester titkos szavazással történő választására három tagú bizottságot kell létrehozni a képviselő-testület tagjai közül. Elnöke az alakuló ülésen korelnökként      közreműködő képviselő, érintettsége esetén az őt követő legidősebb képviselő.

(4) A titkos szavazással történő alpolgármester választásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:

a) a választás időpontját, helyét

b) a titkos szavazás tárgyát

c) a kiosztott szavazólapok számát

d) a szavazólap tartalmát

e) az urnában lévő szavazólapok számát

f) érvényes és érvénytelen szavazólapok számát

g) a szavazólapon lévő, javasolt személyre leadott szavazatok számát

h) a szavazás eredményét

i) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását


11.§

(1) A települési képviselők főbb jogai:

a)részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk  megszervezésében és ellenőrzésében.

b)kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságaival a     polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyében hozott döntését.

c) a képviselő- testület hivatalától igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

d) sürgős közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

e)bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(2) A települési képviselő főbb kötelezettsége:

a)A képviselő-testület, illetőleg- bizottságba beválasztott képviselő esetén- a bizottsági ülésen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni.

b) Elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének bejelenteni.

c) Felkérés alapján közreműködni a képviselő- testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban.

d) Személyes érintettségét bejelenteni.

e) Választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni.

f) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

g) Tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett, vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.

h) Köteles megőrizni a képviselői tevékenysége kapcsán tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak és a Polgári Törvénykönyvnek és a közérdekű adatok nyilvántartásairól szóló, az 1992. évi LXIII. Törvénynek a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartás kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.


12.§

(1) A települési képviselők a kérdéseket, interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondják el. Az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet megtenni. Írásban kérdést vagy interpellációt a testületi ülést megelőző három nappal lehet benyújtani a polgármesternél.

(2) Az ülésen érdemi választ kell adni az interpellációra,- de legkésőbb az üléstől számított 15 napon belül írásban.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő- testület is. A képviselő- testület az adott interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet. Az elrendelt vizsgálatot a polgármester vagy az általa megbízott bizottság köteles lefolytatni. Az interpelláló képviselő a vizsgálatban köteles részt venni.

(4) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra írásban adjanak választ, a válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek szükséges megküldeni. Annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

13.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet.

Az ülésvezető engedélyével nyilvános ülésen az állampolgárok 2 perces hozzászólási lehetőséget kaphatnak minden napirendnél egy alkalommal, a képviselők hozzászólása után.

(2) A képviselő- testület, ha  - Mötv. 46.§ (1) bekezdés b) pontja – állásfoglalást igénylő   személyi ügyet tárgyal és az ügy témájából adódóan erre lehetőség van, előzetesen írásban nyilatkoztatja az érintettet a nyilvános ülés tartásához történő hozzájárulásáról.

(3) Zárt ülésen a képviselő- testület tagjai és a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (3) bekezdésben foglalt ügyekben.

(5) A meghívottak, valamint a jegyzőt, aljegyzőt tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.


14.§

(1)A képviselő- testület éves munkatervet köteles készíteni. A tervezet előkészítése előtt a polgármester javaslatot kér a bizottság elnökeitől, önkormányzati intézmények vezetőitől a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől, a településen működő civil szerveződésektől, önszerveződő közösségektől és a településen működő pártoktól.

(2) A munkaterv a következőket tartalmazza:

a) fő feladatok megjelölése,

b) testületi ülések tervezett időpontja, napirendje,

c) a napirend előadója,

d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek elkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

e) meghatározza azokat a témákat, melyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

f) rögzíti az intézkedések előkészítésének határidejét,  

g) az ülésre meghívottakat jelölhet meg,

h) egyéb szervezési feladatok leírása, településpolitikai, üdülő tulajdonosok, vállalkozók fórumának előkészítése.

(3) A munkaterv- javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztéssel egyidejűleg tájékoztatást ad a munkaterv tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(4) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett javaslatok előterjesztőinek.

(5) Az elfogadott munkatervet ki kell továbbá függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(6) A munkaterv javaslatát a polgármesternek a tárgyévet megelőző év december hó végéig kell beterjeszteni az önkormányzat elé.


15.§

(1) A képviselő-testület évente  10 alkalommal a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint rendkívüli  ülést tart.

(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell az ülés tervezett időpontja előtt 20 nappal írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(3) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül, az indítványban javasolt időpontra hívja össze.

(4) A polgármester – a (2) bekezdésben foglalt eseten kívül – rendkívüli ülést hívhat össze az alábbi kérdések megtárgyalására:

a) pályázatban való részvétel eldöntésére,

b) pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban való , testületi döntést igénylő kérdésben.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés szóban is összehívható.

(6) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatás esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Testület összehívására a polgármester által megbízott képviselő vagy a képviselő-testület Pénzügyi- Jogi Bizottságának az elnöke jogosult.

(7) A képviselő-testület üléséről a polgármester tájékoztatja a lakosságot az ülést megelőzően

legalább  3 nappal. A tájékoztatás módja:

a) a meghívó hirdető táblára történő kifüggesztésével,

b) a meghívó város honlapján történő megjelentetésével.

(8) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, alkalmanként dönthet arról, az ülést székhelyétől eltérő helyen tartja (kihelyezett ülés).

(9)A képviselők az ülés előtt 5 nappal korábban megkapják az ülés meghívóját, írásos előterjesztéseit. Halasztást nem tűrő indok esetében a képviselő-testület ülése formális, meghívó nélkül, telefonon is összehívható.  

(10) A meghívót a polgármester írja alá, akadályoztatása esetén a (6) bekezdés szerinti jogosult.


A meghívó tartalma:

a) az ülés helye, kezdési időpontja, a javasolt napirendek, a napirendek előterjesztői.



16.§

(1) Az üléstervet a képviselő-testületnek a megelőző év december 31-ig el kell fogadni.

(2) Az ülést össze kell hívni az Mötv. 44.§-ban meghatározott esetekben  vagy ha haladéktalanul döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyben ( pl. pályázathoz , pályázattal megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó ügyek stb.)

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) döntési joggal a települési képviselőket,

b) tanácskozási joggal:

c) a jegyzőt,

d) az aljegyzőt

e) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirend tárgyalásához,

f) az intézményvezetőket az intézményt érintő napirendhez,

g) a nem képviselő bizottsági tagokat az ügyköröket érintő napirendek tárgyalásához,

h) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét.

i) a település országgyűlési képviselőjét,

j) a polgármester eseti döntés alapján azt, akinek jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges,

k) a településen működő pártok képviselőit,

l) a Polgárőrség képviselőjét,

m) a napirend által érintett civil szervezet vezetőjét.


17.§

(1) Előterjesztést nyújthat be a képviselő- testülethez a polgármester, alpolgármester bármelyik képviselő, a nemzetiségi képviselő, vagy bizottság, a jegyző, az aljegyző továbbá, akit a polgármester erre felkér, akit jogszabály erre felhatalmaz, illetve mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(2) Az illetékes bizottság véleményével nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések,

b) pénzügyi tárgyú előterjesztések,

c) vagyoni tárgyú előterjesztések,

d) személyi kérdésekhez kapcsolódó, döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések,

e) oktatáshoz kapcsolódó előterjesztések,

f) településfejlesztést érintő előterjesztések,

g) nyári rendezvényekkel kapcsolatos előterjesztések.

(3) A képviselők az ülést megelőzően 12 nappal írásban kezdeményezhetik az általuk, vagy valamely bizottság által kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egynegyede, vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.

(4) A napirenden nem szereplő javaslatok- „sürgősségi indítványok”- napirendre tűzéséhez a megválasztott képviselők több mint felének az egyetértése szükséges.

(5) Az előterjesztések terjedelme legfeljebb 5 oldal lehet, ehhez az előterjesztő legfeljebb 2 perces szóbeli kiegészítést fűzhet ha az új információkat tartalmaz.

A polgármester engedélyezheti ennél hosszabb előterjesztés benyújtását is.

(6) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi, valamint amelyet az előterjesztő titkosnak minősít, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni.

E rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően, - ha azt törvény nem zárja ki - nyílt ülésen vitassa meg.

(7) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(8) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

Első rész tartalma:

A tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt- e már korábban is a napirenden. Ha igen, milyen döntés született. Az előkészítésben résztvevők megnevezése. A meghozandó döntés indokainak bemutatása.

Második rész tartalma:

határozati javaslat, mely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésre előterjesztett szakértői javaslatok, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása. A végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése és határidők megjelölése.

(9) Írásbeli előkészítés készül valamennyi fő napirendi pont esetében

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) intézmény alapítás, átszervezés, megszüntetés,

c) helyi népszavazás kiírása,

c) önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,

e) munkaprogram, munkaterv,

f) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, alapítványrendelés,

g) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,

h) a Ptk-ból eredő jogügyletek,

i)társulások létrehozása, csatlakozás hozzájuk, társulásból való kilépés,

j) valamennyi határozati javaslat,

k) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló.

(10) Az előterjesztés kiküldésének határideje az ülést megelőzően 5 nap.


18.§

(1) A képviselő- testület ülését a polgármester (továbbiakban: ülésvezető), akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a polgármester által megbízott képviselő vagy a képviselő-testület Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke vezeti.

(2)Az ülésvezető

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c)beszámol a két ülés között eltelt időszak fontosabb eseményeiről, tárgyalásairól, intézkedésekről

d) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokra,

f) először a rendelet kiadását , majd határozat meghozatalát igénylő napirendek tárgyalására kerül sor és végül határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok

g) napirendi pontonként megnyitja, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

h) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetéseredménytelensége esetén megvonja a szót, melynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.

j) tárgyalási szünetet  rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.

k) kiutasíthatja az ülésteremből azt a rendbontót, aki a figyelmeztetést követően nem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással. Az ülésteremből való kiutasítás képviselőre nem vonatkozik.

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan

magatartást tanúsít.

(3) Eldöntött kérdésre visszatérni, újra szavazni akkor lehet, ha a jelenlévő képviselők többsége támogatja.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(5) A képviselő-testület tagjai hozzászólásának időtartama 2 percnél nem lehet hosszabb és ugyan ahhoz a témához maximum háromszor szólhat.

(6) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

(7) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, melyet indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(9) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület  napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról.

(10) A képviselő- testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői interpellációra, valamint

d) kérdésre adott válaszról.



19.§

(1) A napirendi sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a) bármelyik képviselő,

b) jegyző

c) önkormányzat bármelyik bizottsága,

d) a polgármester ellenjegyzésével a képviselő- testület intézményeinek vezetője.

(2) A sürgősségi indítványt- rövid indoklással- legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(3)A sürgősség elfogadásáról a testület a vita nélkül, minősített többséggel határoz.


20.§

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztő maximum 2 perces szóbeli kiegészítés tehet, melyet az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

(2) Jogszabály által meghatározott esetekben – pl. költségvetéshez, beszámolóhoz kapcsolódóan – a könyvvizsgáló ismerteti véleményét.

(3) Az előterjesztés  szóbeli kiegészítése és könyvvizsgáló véleménye után az illetékes bizottság elnöke ismerteti a bizottság többségi véleményét. Ha kisebbségi vélemény van, azt a bizottság egy tagja terjeszti elő.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A kérdés elhangzása után a válaszadás az (5) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik maximum 2 percben, egy alkalommal.

(6) A vélemények elhangzása után a képviselők módosító javaslatot tehetnek

(7) Egy napirendi ponthoz egy alkalommal, maximum 2 perces időtartamban lehet hozzászólni

(8) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a)  ha a (7) bekezdés szerinti időkorlátot túllépte

b)  ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik

(9) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot maximum 2 perces időtartamban biztosítja

(10) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(11) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.



21.§

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz. A határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor.

A képviselő-testület normatív határozatait a rendeletekre vonatkozó kihirdetési szabályok szerint közzé kell tenni.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint a felének (azaz 4 főnek)     egybehangzó szavazata szükséges a Mötv. 50.§-ban meghatározottak.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra

bocsáthatja a javaslatokat.

(5) Ha a képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést,akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni, ha a

döntésre:

a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség

b) önként vállalt feladat esetében korábban már kötelezettségvállalás történt és határidőt

érint a döntés

(6) A képviselő- testület döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Hozzátartozó: egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs , az élettárs .

(7) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.    

(8) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezése, vagy bármely települési képviselő  javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség  szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


22.§

(1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt törvény írja elő,

b) a képviselők több mint a fele indítványozza,

c) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.

(2) Névszerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor szavaznak.

(3) Névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző írja alá, és képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


23.§

(1) Az önkormányzat döntései:

a) önkormányzati rendelet,                              

b) önkormányzati határozat.

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait naptári évenként külön - külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) az önkormányzati rendeletek jelzése: Kisköre Városi Önkormányzat képviselő-testületének rendeletszám /év (kihirdetés ideje) önkormányzati rendelete,

b) az önkormányzati határozatok jelzése: Kisköre Városi Önkormányzat képviselő-testületének határozatszám / év ( testületi ülés időpontja) képviselő-testületi határozata.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a:

a) képviselő-testület döntését

b) a végrehajtására meghatározott határidőt

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.


24.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 51. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint más törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására  rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását

a) polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) képviselő- testület bizottsága,

d) helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

e) jegyző

kezdeményezheti.

A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik a Pénzügyi és Jogi Bizottság közreműködésével.

(4) A jegyző küldi meg a rendelettervezetet a jogszabály által előírt, véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek

(5) A képviselő-testület dönthet közmeghallgatás elrendeléséről a lakosság egészét érintő rendelet elfogadása előtt.

(6) Az állampolgárok (lakosok) szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét 10 napra nyilvánosságra kell hozni a város honlapján történő megjelentetéssel és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.

(7) Az önkormányzat által elfogadott rendeletet ki kell hirdetni a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán 30 napig történő kifüggesztéssel.

(8) A rendeleteket Kisköre város honlapján is meg kell jeleníteni.

(9) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként (4 évenként) felül kell vizsgálni.

Költségvetési, zárszámadási rendeletek előkészítésénél és megalkotásánál az Államháztartási törvény a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előkészítésére és megalkotására az Építési törvény és végrehajtási rendeletei, környezetvédelmi tárgyú rendeletek előkészítésénél

a Környezetvédelmi törvény speciális rendelkezéseit is figyelembe kell venni.


25.§

(1) A képviselő- testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

a) megjelent képviselők és a meghívottak nevét,

b) az ülésről igazoltan távollévők nevét

c) a munkaterv szerinti és a napirendre tűzött sürgősségi indítványok napirendi pontjait,

d) a képviselő-testületi ülésen elhangzottak rövid,  lényegét kiemelő összefoglalóját,

e) a szavazás  eredményét „ egyhangúlag” vagy számszerűsítve

f) az ülésen meghozott határozatokat a 24. § (2)-(3) bekezdéseiben  megfogalmazott formában

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket. A jegyző a jegyzőkönyvek első példányait a mellékletekkel együtt évente egybekötve tárolja.

(4) A képviselő- testület dokumentumait az állampolgárok megtekinthetik, a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével, melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyvbe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv munkaidőben, ügyfélfogadási időben, a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető, melyről másolat is kérhető a jegyzőnél,  15 Ft/ oldal  díj befizetés ellenében.

(6) A települési ülések fontosabb dokumentumait (rendeletek, költségvetés) a Könyvtárban is közszemlére kell tenni.

(7) A képviselő- testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikusan a Nemzeti Jogszabálytár felületén a   Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályhoz kell továbbítani.

(9) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül, melyet 10 évig kell megőrizni



26.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 98. § (1) bekezdésében 100. § (1) bekezdésében   meghatározottak szerint köteles elrendelni népszavazást.

(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A képviselő- testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.


27.§

(1) Különböző fórumok szervezéséről a képviselő-testület a munkatervének elfogadásakor dönt. Ezek a fórumok lehetnek: településpolitikai fórum, üdülőtulajdonosok fóruma, vállalkozók fóruma.

(2) A képviselő- testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő- testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján valamint a hangos híradón keresztül értesíteni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

e) Ha a közmeghallgatáson feltett kérdéshez, elhangzott javaslathoz kapcsolódóan vizsgálat szükséges, akkor azt írásban adja meg a képviselő-testület.


28.§

(1) A képviselő- testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben tájékoztatót kérhet, elemzéseket, vizsgálatokat végezhet állásfoglalást alakíthat ki. A bizottságok felsorolását, a  tagjainak névsorát és lakcímét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat hozhat létre meghatározott feladat ellátására, amely a feladat végrehajtásával automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működése az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az állandó bizottság elnökéül és tagjául a polgármester nem választható meg.

(4) A bizottságok működésének főbb szabályai  a következők:

a) A bizottságok működésük részletszabályait az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg, melyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

b) A bizottságok munkaterv alapján, illetve szükség szerint üléseznek.

c) Az ülést az elnök akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják.

d) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-nak napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

e) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani.

f) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

g) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

h) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülés esetén a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

i) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendjéről a polgármestert, a képviselő- testület tagjait, valamint a jegyzőt értesíteni kell.

j) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

k) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügye. Hozzátartozó vonatkozásában az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

l) A bizottság hatósági jogkörében- a Mötv-ben foglalt eltérésekkel- a Ket. szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.

m) A bizottság a képviselő- testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

n) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.

o) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő- testületi ülésen helyt kell adni.

p) Az átruházott hatáskörben hozott intézkedésről a bizottság elnöke évenként tájékoztatja a képviselő- testületet.

r) A bizottság döntésének kiadományozója a bizottság elnöke.

(5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző- hivatal útján- gondoskodik.

(6) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(7) A bizottság üléséről a jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikusan a Nemzeti Jogszabálytár felületén a Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályhoz kell továbbítani.

(8) A bizottságok részletes feladat és hatáskörét a  5..sz.  melléklet tartalmazza.



29.§.

(1) Kisköre Város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében  az egyéb munkáltatói jogokat  átruházott hatáskörben az alpolgármester gyakorolja. Tartós,- öt munkanapot meghaladó- szabadság igénybevételét bejelenti a Képviselő-testületnek.

(3) A polgármester szabadságát a jegyző követi figyelemmel.

(4) A polgármester illetményének emelésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Jogi Bizottság látja el.

(5) A polgármester képviseli a  képviselő- testületet, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(6) A polgármester a megválasztását követően ciklusprogramot terjeszt a képviselő-testület elé, amely- a testület megbízatásának időtartamára- a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(7) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő- testülettől.

(8) A polgármester a ciklusprogram időarányos végrehajtásáról a képviselő- testületet évente tájékoztatja.

(9) A polgármester főbb feladatai:

a) a polgármester feladatait a Mötv. 18. §-ban foglaltak szerint látja el.

b) széles körű nyilvánosságot biztosít az Önkormányzat demokratikus működésének,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, részt vesz a bizottság ülései,

d) a képviselő-testület döntései szerint irányítja a Polgármesteri Hivatalt,

e) együttműködik a társadalmi és egyéb szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

f) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel,

g) az önkormányzat előtt álló gazdasági feladatok végrehajtása során esetenként 1.000.000,- Ft értékhatárig jogosult dönteni, mely döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni köteles.

h) Dönt a –  szabályzatban meghatározott -  képviselő-testület által jóváhagyott reprezentációs keret felhasználásáról.

(10) A polgármester ügyfélfogadási rendjét a 11. sz. melléklet tartalmazza.

(11) A polgármester részletes feladat és hatáskörét a 6. sz. melléklet tartalmazza.


30.§.

(1) A képviselő-testület- saját tagjai közül- a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásainak időtartamára- a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, azonban a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása, stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása- öt munkanapot meghaladó - esetén, helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolhatja.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva az alpolgármester

a) helyettesíti a polgármestert tartós távolléte esetén

b) a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,

c) teljesíti a képviselő- testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol a feladat végrehajtását követő ülésen, illetve a polgármesternek

d) a polgármester által kiadott munkamegosztásban koordinálja és segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

e) részt vesz a testületi ülés működési feltételeinek biztosításában,

f) közreműködik a testületi döntések tervezeti előkészítésében, a végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében.

(5) Az alpolgármester

a) ügyfélfogadási rendje:   minden páros hét csütörtök 14-16 óráig.


31.§.

(1) A jegyző  feladatai az ülés előkészítésében, az ülésen való közreműködésben,

a) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

b) Gyakorolja a munkáltatói jogot a köztisztviselők tekintetében a Mötv. 83. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint.

c) A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

d) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

e) Tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről

f) A jegyző köteles jelezni a képviselő- testületnek, a bizottságoknak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(2) A jegyző teendői a hivatalvezetéssel kapcsolatban:

a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi a hivatali munkát

b) gyakorolja a munkáltatói jogot a köztisztviselők tekintetében az Ötv. 36.§ (1) bekezdés

c) pontjában foglaltak szerint

d) gondoskodik a köztisztviselők vizsgakötelezettségeinek teljesítéséről, rendszeres továbbképzéséről

(3) A jegyző államigazgatási feladatait és hatásköreit törvény rendelkezései alapján látja el.

Felsorolását a 7. sz. melléklet tartalmazza.


32. §

(1) Az Önkormányzatnál aljegyző kinevezése kötelező. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – nevezi ki az aljegyzőt.

(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg munkaköri leírásban, valamint kiadmányozási jogot biztosít a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ben.

(3) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt tartós távolléte – öt munkanapot meghaladó - esetén


33.§.

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


Hivatalos elnevezése:

Kiskörei Polgármesteri Hivatal.


Székhelye:

Kisköre, Széchenyi út 24.

(2) A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv.

A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal hivatali munkarendje:

Hétfő:                                7:30 - 16:00 óráig

Kedd:                                7:30 - 16:00 óráig

Szerda:                              7:30 – 16:00 óráig

Csütörtök.                         7:30 -  16:00 óráig

Péntek:                              7:30 - 13:30 óráig

(4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                                8:00- 16:00 óráig

Kedd:                                8:00- 12:00 óráig, 12:00 – 16:00 óráig szünetel

Szerda:                                        szünetel

Csütörtök.                         8:00- 16:00 óráig

Péntek:                                       szünetel


A jegyző minden héten kedden 8 órától 12 óráig nyújtott ügyfélfogadást tart.

(5) A Polgármesteri Hivatal működését külön SZMSZ szabályozza.

(6) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő- testületnek és az önkormányzati bizottságoknak.

(7) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség- az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével- kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. Minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.

(8) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §  (1)  bekezdéseiben foglaltakat:

(9) A Polgármesteri Hivatal segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot, a segítség módja:

a) segítséget nyújt a roma nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítésében,

b) a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére álló, a roma nemzetiséggel kapcsolatos információkat, adatokat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja,

c) a jegyző szakmai segítséget nyújt a roma nemzetiségi önkormányzati döntések előkészítéséhez a roma nemzetiséget érintő jogszabályokról tájékoztatja a Roma Nemzetiségi   Önkormányzatot,

d) éves költségvetés tervezetének előkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében,

e) a költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében szabályzatok készítésével,

d) éves költségvetési zárszámadás elkészítése, közreműködés a tervezet testület elé terjesztésében.


34.§.

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon tárulhat.

(2) A képviselő- testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékenység társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A megállapodást meg kell küldeni a Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának, aki 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt.

(4) A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól évenként tájékoztatni kell a képviselő- testületet.

(5) A megkötött megállapodásokat a képviselő- testület hagyja jóvá.


35. §.

(1) A polgármestert akadályoztatása esetén a Dél-Hevesi Kistérségi Társulás Tanácsában az alpolgármester képviseli.

(2) Az alpolgármester akadályoztatása esetén a polgármester eseti megbízása által felhatalmazott képviselő.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okok miatt a Társulási Tanács ülésén az alpolgármester vagy valamely felhatalmazott képviselő vesz részt, haladéktalanul, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül köteles beszámolni a polgármester számára az ülésen elhangzottakról, meghozott döntésekről.

(4) A polgármester évente legalább két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységről.


36.§.

(1) Az Önkormányzat tagja a Mötv-ben foglaltak alapján létrehozott intézményi társulásnak.

(2) A társulás neve: Kisköre-Kömlő-Tiszanána települések Önkormányzati Társulása.

Székhelye: Kisköre, Széchenyi út 24.

(3) A Társulás gazdálkodási formája: költségvetési rend szerint gazdálkodó, önkormányzati költségvetési körbe tartozó szerv.

(4) A Társulás tevékenységét az Alapító Okirata határozza meg.

(5) A Társulás pénzügyi tevékenységét a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el


37.§.

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon, melyekkel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. E rendelet állapítja meg:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat- vagyonának növelése érdekben- részt vehet olyan gazdasági társaságban (vállalkozásban, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét).

(5) A képviselő- testület- feladatainak ellátása érdekében- alapokat, közalapítványokat hozhat létre.


38.§

(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, mely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A képviselő-testület által elfogadott gazdasági programot a 11. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(5) A költségvetési rendelet elfogadása a törvényben előírt formában és határidőben történik, melyet megelőz a költségvetési koncepció tárgyalása.

(6) A költségvetési rendelet tervezetét a Polgármesteri Hivatal jegyzője készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő- testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Jogi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

(7) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok az irányadók.

(8) Az önkormányzat, mint maradvány érdekeltségben sorolt költségvetési szerv, alaptevékenységének kiegészítésére vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az önkormányzat alap- és kiegészítő tevékenységének körét a 9. sz. melléklet tartalmazza.


39.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

E körben különösen:

a) a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához. (MÁK)

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

c) „leigényli” a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,

d) az önállóan gazdálkodó intézmények kivételével gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,

e) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott intézmények pénzellátásáról,

f) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül- a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint- kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

h) elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

i) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményeinek működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a nagyobb összegű kiadások végrehajtása csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben történhet.

(2) Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő- testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő- testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, az- alapfeladatainak sérelme nélkül- felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.

(3) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból- a házipénztárban meghatározott szabályok szerint- teljesítik.



40. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről az Északkelet Tanácsadó Kft. külső szolgáltatóval jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

(4) A Pénzügyi és Jogi Bizottság - egyebek között- az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés- csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési

szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(5) A Pénzügyi és Jogi Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéssel kapcsolatos  megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő- testülettel. Ha a képviselő- testület a  megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


41.§.

(1) A Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(3) A Szabályzatot a Polgármesteri Hivatalban a jegyzőnél, ügyfélfogadási idő alatt az állampolgárok megtekinthetik.

(4) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az 5/2007.(IV. 02.) rendelet.






                            Magyar Csilla                                   Tóth János Zoltán

                             polgármester                                             jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
27 KB
2. sz melléklet
28.5 KB
3. sz. melléklet
29 KB
4. sz. melléklet
26.5 KB
5. sz. melléklet
45 KB
6. sz. melléklet
45.5 KB
7. sz. melléklet
52 KB
8. sz. melléklet
31.5 KB
9. sz. melléklet
24 KB
10. sz. melléklet
28.5 KB
11. sz. melléklet
23.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!