nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Önkormányzat Képviselő-Testületének 22/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-08 -tól
Önkormányzat Képviselő-Testületének 22/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelete
Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve hasznosítása során alkalmazandó pályáztatási szabályokról


Vác Város Önkormányzat

22/2014. (VI.20.) sz. rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve hasznosítása során alkalmazandó pályáztatási szabályokról

(a módosításokkal egységes szerkezetben)



Vác Város Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7.§-a és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet


Általános rendelkezések

1. §


(1)       A rendelet hatálya – a (2) bekezdés kivételével – kiterjed Vác Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a.) ingatlan és ingóvagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra,

b.) értékpapírokra és a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre.


(2)       Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 21/2014. (VI.20.) sz. rendelet szabályait kell alkalmazni.


(3)       E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzatnak a Váci Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban hivatal), továbbá a költségvetési intézmények feladatkörében működtetett, valamint az önkormányzati tulajdoni érdekeltséggel működő gazdasági társaságokban lévő, és a közalapítványokra bízott vagyonnal való gazdálkodásra.


(4)       Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból továbbá üzleti vagyonból áll, melyeket e rendelet l. számú melléklete sorol fel. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.




2. §


(1)       Az Önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvények, így különösen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) állapítják meg.


(2)       A törvényekben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, megterhelésre, gazdasági társaságba történő apportálásra. A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik.


(3)       A rendelet alkalmazásában hasznosítás az önkormányzati vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítást.



Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának a szabályai

3. §


(1)        Az önkormányzati vagyon tekintetében a joggyakorló a Képviselő-testület.

(2)      E rendelet alapján az Önkormányzat vagyona tekintetében átruházott hatáskörrel gazdálkodási döntésre jogosult, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorolja

a.) Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság),

b.) polgármester,

c.) az intézményi vagyon tekintetében az önálló költségvetési szervként működő intézmény vezetői, a gazdasági társaságok vezetői.

(3)       Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon elidegenítése és a tulajdoni jogának megszerzése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(4)       Ingó vagyon elidegenítése esetén

a.) 500.000.- azaz ötszázezer forint összeg becsült értékig a polgármester, a jegyző, az intézmények vezetői,

b.) 1.000.000.- azaz egymillió forint összeg becsült értékig a Bizottság,

c.) 1.000.000.- azaz egymillió forint összeg becsült érték felett a Képviselő-testület

dönt.

(5)       Az önkormányzati ingóvagyon elidegenítése tekintetében - az e rendeletben részletezett korlátozások kivételével - a vagyont kezelő önkormányzati intézmény és gazdálkodó szervezet is jogosult dönteni. E döntési jogosultság nem veszélyeztetheti a kötelező feladat ellátását.


(6)[2]      Az önkormányzati ingatlanvagyon tekintetében az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok és terhek bejegyzésének engedélyezése, a (4) bekezdés szerinti értékhatárra tekintettel a képviselőtestület, illetve a Bizottság jogköre.


(7)       A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető vagy ajándékozható el, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.


(8)       Korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba, alapítványba való bevitelére a Képviselő-testület jogosult.



4.§


 (1)      A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági társaságát, közalapítványát, valamint jogi személyt, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet önkormányzati vagyon hasznosításával szerződés alapján megbízhatja.


(2)       Az (1) bekezdésben megjelölt szervek a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő terhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon az államháztartási, illetve a számviteli előírások szerinti nyilvántartására.


(3)       Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.


(4)       Az (1) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a Képviselő-testület, valamint szervei számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához.


(5)       Az (1) bekezdésben megjelölt szervek az éves zárszámadáshoz szükséges, az átadott vagyont érintő változásokról kötelesek számot adni.


(6)       A gazdálkodásra jogosultság további szabályait és terjedelmét e rendelet részletezi.



Az önkormányzat vagyona

5. §


E rendelet szabályai kiterjednek az 1 § (1) bekezdésében megnevezett vagyon:

a) használatára,

b) használatának átengedésére (bérlet, haszonbérlet)

c)  vagyonkezelői jog átengedésére,

d) az elidegenítésre,

e) a megterhelésére

f) a vagyoni jogok alapítására és törlésére,

g) az önkormányzati vagyoni követelések érvényesítésére,

h) a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának átengedésére,

i) vagyon megszerzésére.



6. §


(1)       A Képviselő-testület felügyelete alatt álló költségvetési szervek, intézmények, gazdálkodó szervezetek a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, az alapító okiratukban meghatározott célnak és feladatnak megfelelően rendeltetésszerűen használni, a közszolgáltatások ellátásában a gazdálkodás szabályait megtartva kezelni és gyarapítani, azt a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani.


(2)       Az önkormányzati forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyont az alapító okiratban meghatározott közszolgáltatás ellátására kell használni és annak használatát csak az alaptevékenység sérelme nélkül, átmenetileg lehet más célra használni, más részére átengedni.


(3)       Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképessé nyilvánítását kizárólag a Képviselő-testület határozhatja el, rendeleti formában. A rendelet előkészítése során meg kell indokolni a törzsvagyonból való kivonás okait, körülményeit és feltételeit, valamint lehetőség szerint be kell mutatni az érintett ingatlan, ingatlanok jövőbeni hasznosítási lehetőségeit. A rendelet tervezetét – a képviselőtestület elé terjesztést megelőzően – megtárgyalja a Bizottság is. A Bizottság rendelet tervezetről alkotott véleményét, döntését a Képviselő-testületi előterjesztéshez csatolni kell, illetve az előterjesztésben hivatkozásként fel kell tüntetni.


Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. §


(1)       Az önkormányzati vagyon - értéket is tartalmazó - nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal és minden önállóan gazdálkodó szervezet köteles naprakészen vezetni a külön jogszabályban meghatározott módon.


(2)       Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.


Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

Értékbecslés

8. §


(1)        Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:

a)[3]           ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

b)           ingó vagyon esetén becsült forgalmi értéken, illetve az értékbecslés alapján meghatározott értéken;

c)            tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

-       a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

-       másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon,

-       társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

kell meghatározni.


(2)        Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor, a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.


II. fejezet


A használat átengedésének szabályai

9. §


(1)[4]       Az önkormányzati vagyon ingyenesen az alábbi esetekben és feltételekkel adható ingyenes használatba:

a) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

b)  Az önkormányzati vagyont ingyenes használatba adni, ideértve a vagyonkezelést is, a vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet a Képviselő-testület döntésével.

c) A vagyon ingyenes használatba adására, a vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, valamint a szerződéstervezetet.

d)  Az ingyenes használat biztosítása során az Önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

e)  Az Önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából ingyenesen biztosítja az Önkormányzat által alapított (az Mötv. 41. § (6) bekezdésében foglalt) intézmények részére - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is - a közfeladatuk ellátásához szükséges mértékben.


(2)       A vagyontárgyak használatra átengedése csak írásba foglalt megállapodással érvényes, melyben rögzíteni kell a használatba adó és használatba vevő jogait és kötelezettségeit. A használati (bérleti) szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadók.


(3)       A használatra átengedés, illetve a bérbeadás jogát a költségvetési szerv esetében annak vezetője, az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság esetében az ügyvezető gyakorolja. A Bizottság jogosult az intézményi bérbeadás díjainak egységesítése érdekében iránymutatás kiadására.


(4)       A használat átengedése, illetve a bérbeadás nem lehet az intézményi gazdálkodásra negatív hatással. A költségvetési szervek a használatra, bérletre átengedés díjmeghatározásához kötelesek minden évben önköltségszámítást végezni és összeállítani. Az átengedés díja nem lehet alacsonyabb a közvetlen önköltségnél.


(5)       A Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vagyonhasznosítási Részlege által kezelt földterületek, beépítetlen ingatlanok haszonbérbeadásának és bérbeadásának feltételeit a Bizottság határozza meg, a földtulajdon esetében a törvényi feltételek betartásával.


(6)        Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság nem terjed ki az önálló rendelettel szabályozott a közterületek használatára, a lakások és nem lakáscélú helyiségek használatával kapcsolatos szabályokra.


(7)       A műemléki védettségű és a helyi védelem alá helyezett épületek egészben történő hasznosításra átengedése tárgyában kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni. A hasznosítás fő szabálya a pályázat kiírása, melynek feltételeit a testület határozza meg azzal, hogy a pályázati döntésről a jogosultságát a Bizottságra ruházhatja át.


Elidegenítés

10. §


(1)        E rendelet alkalmazásában elidegenítés alatt mindazokat a jogi cselekményeket és jogi tényeket kell érteni, melyek a vagyontárgyak önkormányzati tulajdonának megszűnését eredményezik.


(2)       Az önkormányzati tulajdonban álló lakásokra és nem lakás célú helyiségek elidegenítését és feltételeit önálló önkormányzati rendelet szabályozza. A külön rendeletben nem szabályozott kérdésekben e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


Ingatlan elidegenítése során alkalmazandó szabályok

11. §


(1)        Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak az üzleti vagyonra szabad. Amennyiben a vagyon törzsvagyonba tartásának feltételei megszűntek, úgy az értékesítést megelőzően annak minősítését meg kell változtatni. Ingatlanok esetében a törzsvagyonból történő kivonás önkormányzati rendelettel történhet.


(2)        Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok elidegenítése kizárólag a jelen rendelet 8. §-a szerinti ingatlanforgalmi értékbecslés alapján történhet.


(3)        Az ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről a Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. A döntés előtt be kell szerezni az ingatlanról ingatlanforgalmi értékbecslést.


(4)        Az ingatlan értékesítése – kivéve a jelen rendelet 1 § (2) bekezdésében foglaltakat – kizárólag pályáztatás útján történhet. Induló árként az értékbecslés során megállapított értéket kell figyelembe venni.


(5)        Az ingatlan elidegenítéséről kizárólag a Képviselő-testület dönt, a Bizottság javaslata alapján. A javaslathoz minden esetben mellékelni kell a szerződéstervezetet.


(6)        A forgalmi értékbecslés alapján 20 millió forint értéket meghaladó ingatlan, vagy értékére tekintet nélkül a műemléki védettségű, vagy helyi védelem alá helyezett ingatlan értékesítésére a nyílt versenyeztetésen alapuló pályázati kiírást – a feltételek meghatározásával – a Képviselő-testület dönti el.


(7)        A 5 millió forint forgalmi értéket meghaladó, de a 20 millió forint értéket el nem érő ingatlan esetében a nyilvános versenyeztetésen alapuló pályázat kiírásáról és a pályázati feltételek meghatározásáról a Bizottság dönt.


(8)        Az 5 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó ingatlan esetében a Bizottság pályázati kiírás nélkül is dönthet az értékesítés feltételeinek a meghatározásáról.


(9)[5]       Amennyiben az értékesítésre irányuló szerződés tárgya több vagyontárgy, akkor e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.




Ingó vagyon elidegenítése

12. §


(1)       Az ingóságok, eszközök (ideértve a gépjárműveket és informatikai eszközöket is) értékesítés kijelölésre vonatkozó döntést az intézményi vagyon esetében az intézmény vezetője, a Hivatal vagyona tekintetében a jegyző jogosult a 3 § (4) bekezdésben meghatározottak szerint. A selejtezett vagyontárgyak értékesítésére a selejtezési szabályzat az irányadó.


(2)       Amennyiben a vagyontárgyak értékesítésére nem nyílt pályázat keretében kerül sor, úgy azokra legalább három ajánlatot kell bekérni és azt a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő részére kell értékesíteni. Ez alól kivételt képezhet, amennyiben a vagyontárgy átvétele erre kizárólagosan kijelölt feladata, vagy gépjármű, informatikai eszköz esetében az átvevő azt megfelelő értékben csereként beszámítja.

Az értékesítés során bekért ajánlatokat, az értékesített vagyon jegyzékét, az értékesítés iratait az intézmény iratai között, az iratkezelési szabályoknak megfelelően meg kell őrizni.


(3)       Az intézmény számára feleslegessé vált vagyontárgyakat az értékesítést megelőzően más önkormányzati intézmény számára kell felajánlani, térítésmentes átadással.


(4)       A közfeladatot ellátó közhasznú tevékenységet folytató szerv részére kezdeményezett, térítésmentes átadás engedélyezésére a Bizottság jogosult.


(5)       Abban az esetben, ha az intézmény belső szabályzata lehetővé teszi a selejtezetté vált és a személyi tulajdon szokásos körébe tartozó vagyontárgyaknak a saját dolgozók részére történő értékesítését, úgy azt előzetesen fel kell értékeltetni. Az értékesítési ár nem lehet alacsonyabb a felértékeltnél.


Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

13. §


(1)       A vagyonkezelésbe adás főbb szabályait a Mötv. 109. §-a, valamint a Nvt. 11. §-a tartalmazza.


(2)        Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelésbe adás a vagyonkezelői szerződéssel, kivételesen törvényben történő kijelöléssel jön létre.


(3)[6]       Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a vagyonkataszterben forgalomképes (üzleti) vagyonként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozóan létesíthet önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódva vagyonkezelői jogot.

Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő adatok figyelembe vételével, értékbecsléssel megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni.


(4)[7      Vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon esetében történhet. Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető.


(5)        A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el más önkormányzattal együttműködve, önkormányzati társulásban vagy önkormányzati, illetve állami gazdasági társaság, közhasznú társaság által.


(6)       A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, készültségét, alkalmasságát, annak üzemeltetési és várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.


(7)       A vagyon kezelésbe adására vonatkozó javaslatot a Bizottság megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.



14. §


(1)       A vagyonkezelésbe adására irányuló szerződéskötés során - az Mötv. és az államháztartásról szóló törvény - előírásain túlmenően meg kell határozni az átadónak azt a kikötését is, hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is.


(2)       A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyon nyilvántartásban fel kell tüntetni ennek tényét is, és a vagyonkezelő éves beszámolása során az értékben és naturáliában bekövetkezett változásokat át kell vezetni.


(3)       A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előirt feltételek érvényesülését. A beszámolót a Képviselő-testület fogadja el, előzetesen azt megvitatja a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság és a Bizottság is.


(4)        A vagyonkezelésbe adás esetében a feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az érintett szakmai bizottság, a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegésekor a Bizottság kezdeményezi a képviselőtestületnél a szerződés megszüntetését.



14/A. §[8]


(1)       A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelői szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről. A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a Bizottság útján évente ellenőrzi.


(2)       A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a Bizottság elnöke köteles a Képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.


(3)       A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás megfelelőségének megállapítása, melynek keretében vizsgálni kell a vagyonnyilvántartás hitelességét, teljességét, továbbá fel kell tárni a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedéseket.


(4)       A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.


(5)       A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) a vagyonkezelők - jelen rendelet 14. § (3) bekezdésében foglalt - éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését a tárgyévet követő év március 31-ig,

b) a Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel, beszámoltatással,

c) az államháztartásról szóló törvény szerint a belső ellenőrzés keretében.


(6)       A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. A tulajdonos megbízásából ellenőrzést végzővel köteles együttműködni, az ellenőrzést elősegíteni.


(7)       Az Önkormányzat megbízásából ellenőrzést végző az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.


(8)       Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzést végző személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés tervezetére észrevételt tenni, és azokra választ kapni.



A vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés szabályai

15. §


(1)        Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra vagyoni értékű jog alapítása és törlése a képviselőtestület kizárólagos hatásköre.

(2)        Az önkormányzati ingatlan értékesítése során a Képviselő-testület - indokolt esetben - visszavásárlási jogot, elidegenítési, illetve terhelési tilalmat kiköthet. Különösen indokolt eset áll fenn abban az esetben, ha az eladó valamely feltétel (így pl. beépítési kötelezettség) teljesítéséhez fűzi jognyilatkozatát.

(3)        A vételár nem egy összegben, vagy későbbi időpontban történő megfizetése esetére a teljesítésig az Önkormányzat tulajdonjogát fenn kell tartani.

(4)        Az (1), (2) és (3) bekezdésben részletezett jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5)        A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében a bejegyzett jog törlése iránti jognyilatkozatot a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult kiadni. A visszavásárlási jog érvényesítésére irányuló, valamint elővásárlási jog érvényesítését tartalmazó jognyilatkozatot - az ehhez szükséges költségvetési fedezet egyidejű biztosításával - a Képviselő-testület jogosult megtenni.

(6)      Az elővásárlási jog gyakorlásának tekintetében a Képviselő-testület a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előzetes véleményezésével jogosult dönteni.

(7) Az önkormányzati ingatlant érintő idegen jogok alapítása esetében a kártalanítási jognyilatkozathoz szükséges összegszerű felhatalmazás a Bizottság jogkörébe tartozik.  Az önkormányzati ingatlannal kapcsolatos, más személyt ért kár megtérítése iránti jognyilatkozat megtételéhez 100.000.- Ft-ot el nem érő követelés esetén a polgármester, azt meghaladóan a bizottság jogosult.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak azokra az esetekre, ha a kártalanítás vagy kártérítési igény tárgyában hatóság vagy bíróság jogerősen döntött. A bíróság és más hatóság előtti eljárásban kártérítési vagy kártalanítási ügyben egyezségi jognyilatkozat tételéhez a bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.


III. fejezet


Az önkormányzati érdekek képviselete gazdasági társaságokban

16. §


(1)       Gazdasági társaság, alapítvány létrehozása, gazdasági társaságban történő részvételről döntés, üzletrész, részvény vásárlása és elidegenítése, a Képviselő-testület kizárólagos jogosítványa. Ugyancsak Képviselő-testületi jogkör az önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba történő apportálása, továbbá a - taggyűlési hatáskörben - a törzstőke megemeléséről vagy csökkentéséről, illetve a tagi hitel és kölcsön nyújtásáról szóló döntés.


(2)       A gazdasági társaságokban az önkormányzati tulajdont (üzletrészt) a polgármester vagy a képviselőtestület által esetileg meghatalmazott személy képviseli, amennyiben a taggyűlés jogkörét nem a Képviselő-testület gyakorolja. A képviselő köteles előzetesen kikérni a képviselőtestület felhatalmazását a törzstőke felemelését, csökkentését vagy pótbefizetést elrendelő, továbbá a végelszámolási döntést megelőzően, továbbá ha a gazdasági társaság felszámolását elrendelték. A képviselő a lakosság széles körét érintő szolgáltatási díj változtatása esetén köteles a Képviselő-testület álláspontját előzetesen kikérni és képviselni.


(3)       Alapítvány részére pénzt, vagy részére önkormányzati intézményben székhelykénti vagy telephelykénti bejegyzésre alkalmas jognyilatkozatot adni csak a Képviselő-testület hozzájárulásával lehet.


(4)       A társasházban lévő önkormányzati albetétet, illetve a közös tulajdonban az önkormányzati tulajdoni illetőséget a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, egyes esetekben a polgármester által meghatalmazott szervezet képviseli. Amennyiben a társasházban az önkormányzati tulajdon aránya a meghatározó, úgy a képviselő a rendes gazdálkodás körét meghaladó döntést megelőzően a Bizottság hozzájárulását köteles kikérni.



17. §

Azon gazdasági társaságokban, amelyek üzletrészét az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan tulajdonolja a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) alapító okirat megállapítása és módosítása;

b.) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;

c.) döntés a gazdasági társaság működési formájának megváltoztatásáról;

d.) a társaság átalakulásának, más gazdasági társasággal való egyesülésének, szétválásának elhatározása;

e.) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;

f.) a törzstőke felemelésének elhatározása;

g.) törzstőke leszállítása elhatározása;

h.) a számviteli törvény szerinti éves és összevont (konszolidált) beszámoló jóváhagyása, üzleti terv és üzleti jelentés elfogadása;

i.) üzletrész apportálása;

j.) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

k.) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;

l.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság ügyvezetőjével, vezető tisztségviselőjével, valamint azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1 § 1. pont), illetve élettársával köt;

m.) az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

n.) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása;

o.) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;

p.) az elismert vállalatcsoport uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása, módosítása, ideértve az uralmi jogviszony létesítésében érdekelt társaságok ezzel összefüggésben álló társasági szerződésének, alapító okiratának módosítását.



IV. fejezet


Az önkormányzat vagyonának gyarapítása

18. §


(1)       Az Önkormányzat ingatlanvagyonának gyarapítása vásárlás, csere, kisajátítás, közcélú felajánlás, vagy kártalanítási kötelezettséggel járó lejegyzés útján a Képviselő-testület döntése alapján történhet, melyhez biztosítani kell a szükséges költségvetési fedezetet is.


(2)       Az Önkormányzat költségvetési intézményei a feladatszerű működésük érdekében ingatlannak nem minősülő vagyontárgyat az éves költségvetési rendeletben meghatározott módon, az erre a célra biztosított előirányzat keretei és a jogszabályi előírások keretei között szerezhetik meg.


Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyéb rendelkezések

19. §


(1)       Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan az Önkormányzat követelésének érvényesítéséről gondoskodni kell. A késedelmesen teljesítővel szemben a késedelmi kamatot, továbbá a hibásan teljesítővel szemben a Ptk-ban szabályozott jogi igényt érvényesíteni kell.


(2)       Az önkormányzat, valamint intézményei vagyont érintően szerződést csak természetes személlyel, és Nvt. 3.§-ban meghatározott átlátható szervezettel köthet.


(3)[10]       A költségvetési évről, december 31.-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden önkormányzati intézménynek évente, leltárral alátámasztottan leltároznia kell. Amennyiben az önkormányzati intézmény bizonyítja, hogy nála a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet, úgy a szabályozás bemutatása alapján - kérelmére - a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság hozzájárulást adhat a leltározás háromévenkénti végrehajtására.


V. fejezet


Követelések érvényesítése, követelésekkel kapcsolatos kedvezmények

20. §


(1)       Az önkormányzati intézményt illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat és a Hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében az intézmény vezetője köteles intézkedni.


(2)        Az Önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények)

a.) 100.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester,

b.) 100.001 Ft–tól 500.000 Ft egyedi értékhatárig a Bizottság,

c.) 500.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

Az adott tárgyévben azonos kötelezett felé fennálló követeléseket össze kell számítani.


(3)       A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet lemondani:

a) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; vagy

b) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.


(4)       Méltányolható körülmények különösen:

a) a kérelmező szociális helyzete;

b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené;

c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené;

c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné;

d) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.


(5)       A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell. 


21. §


(1)       Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásából származó lakbér és egyéb díj követelések részletekben történő megfizetésének engedélyezésére, valamint a hátralék elengedésére, kamatkedvezmény nyújtására az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2)[11]      


(3)        Az adott tárgyévben fennálló követelésállományról és a követelés behajtására tett intézkedésekről minden önállóan működő önkormányzati intézmény köteles a Képviselő-testületnek tájékoztatást adni a gazdálkodásáról szóló éves beszámolója keretében.


VI. fejezet


A versenyeztetésre (pályáztatásra) vonatkozó szabályok

22. §


(1)        A jelen rendeletben meghatározott Önkormányzat üzleti vagyona értékesítése és hasznosítása az e rendeletben meghatározott pályáztatás útján történik. A pályáztatás formája lehet nyílt pályáztatás, illetve zártkörű pályáztatás.

A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.


(2)[12]      


(3)        Pályáztatás esetén a vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.


(4)        A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályáztatás útján történik.


(5)       Zártkörű pályáztatásról a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a teljesítésre csak a meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.


(6)       A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj a megállapított forgalmi értéknek a figyelembevételével kerül meghatározásra, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.


A pályázat kiírása

23.§


(1)       A vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó pályázat előkészítése a vagyongazdálkodó feladata.


(2)        A pályázati hirdetményt a hasznosítónak

-           a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, és

-           egy írott sajtóban és egy elektronikus sajtóban (az Önkormányzat honlapján) legalább egy alkalommal közzé kell tenni.


(3)        A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a.) az ingatlan címét és helyrajzi számát, illetve az ingó vagyontárgy leírását;

b.) területét;

c.) műszaki jellemzőit;

d.) tulajdonos nevét és címét;

e.) felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;

f.) utalást az inflációkövető díj meghatározására;

g.) esetleges bánatpénz, óvadék mértékét és szabályait;

h.) a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.);

i.) az ingatlan értékét illetve árát;

j.) a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik;

k.) a hasznosítás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű);

l.) a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása);

m.) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;

n.) azt, hogy hiánypótlásra van-e lehetőség, ha igen, akkor annak határidejét és módját;

o.) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni;

p.) esetleges szakhatósági kikötéseket;

q.) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;

r.) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;

s.) a pályázat formai és tartalmi érvénytelenségének feltételeit;

t.) a kötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit;

u.) a kihirdetés határidejét;

v.) arról való tájékoztatást, hogy a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy Vác Város Önkormányzata felé semmilyen köztartozása nincsen, a nyilatkozat elmaradása vagy a nyilatkozattal ellentétesen köztartozás megállapítása esetén pályázó az eljárásból kizárható;

w.) a pályázat értékelési szempontjait, és azok számítási módját, különös tekintettel arra, hogy jogvita esetén 0,5-es szorzó is alkalmazható.


(4)       Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának a határideje között legalább 30 nap elteljen.


(5)       A kiíró a pályázati kiírást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja. A pályázati kiírás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.



Pályázati biztosíték

24. §


(1)       A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.


(2)        A pályázati biztosíték (bánatpénz, óvadék) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000.- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beleszámítják.


(3)        A bánatpénz kamatmentesen visszajár a pályázati kiírás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon belül. Az ajánlatok érdemi elbírálása esetén a bánatpénz az ajánlati kötöttség lejártát követő 15 napon belül kerül kamatmentesen visszautalásra.


(4)        Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható módon hiúsult meg.


Pályázat benyújtása

25.§


(1)       A pályázatot zárt borítékban, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.


(2)       Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad.


Pályázatok bontása

26. §


(1)       A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A pályázatok bontását a pályázat előkészítő vagyongazdálkodó végzi. A pályázat bontására meg kell hívni az ajánlattevőket a meghívást hitelt érdemlő módon igazolni kell (tértivevényes levél, e-mail visszaigazolás, stb.). A pályázatok bontásának jelen lehet a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Adó Osztályának egyik köztisztviselője, a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tagja, a Bizottság egy tagja, illetve a Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője.

(2)        A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.



Érvénytelen pályázat

27. §


(1)       Érvénytelen a pályázat, ha

a.) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b.) a bánatpénzt a pályázó határidőben nem fizette meg vagy annak megfizetését nem igazolta hitelt érdemlő módon,

c.) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek.


(2)       Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.


Pályázati tárgyalás

28. §


(1)       A pályázati tárgyalást a vagyongazdálkodó vagy a pályázat kiírója pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül tartja meg a vagyongazdálkodó hivatalos helyiségében.


(2)       A pályázati tárgyaláson csak az érvényes ajánlatot benyújtott pályázó személy vagy szervezet vehet részt. A pályázati tárgyaláson jelen lehet a Bizottság egy tagja, a jegyző által kijelölt köztisztviselő.


(3)       A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

a.) bármilyen okból elfogult, vagy

b.) az ajánlattevővel összeférhetetlen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozó,

c.) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

d.) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottság tagja, vagy tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ajánlattevő szervezetben.

A pályázatot előkészítő, kiíró vagy a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A kizárási ok fennállásáról a jegyző dönt.


(4)       A pályázatokat az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot adta.


(5)       Ha a beérkezett vagy a pályázati licit során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tett, a nyertes ajánlattevőt sorsolással kell megállapítani.


(6)       A levezető személy a pályázati eredményt a pályázati tárgyaláson kihirdeti.

(7)        A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.



Eredménytelen pályázat

29. §


(1)        Eredménytelen a pályázat, ha

a.) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,

b.) egyetlen ajánlat sem  érte el a meghirdetett összeget,

c.) a lefolytatott licit során nem volt érvényes ajánlat, vagy

d.) a nyertes pályázó, valamint az őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, vagy az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.


(2)       Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására- az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben jogszabály a pályáztatást nem teszi kötelezővé.



A szerződéskötés

30. §


(1)       A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő első bizottsági vagy testületi ülésen meg kell hozni, indokolt esetben a döntést hozó szerv további 60 nappal a döntés határidejét meghosszabbíthatja, erről a pályázó(ka)t írásban értesíteni kell.


(2)       A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.


(3)       A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható módon meghiúsúl, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.



VII. fejezet


Záró rendelkezések

31. §


 (1)      E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2005. (X. 17.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, illetve Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete 38/1996. (XI. 26.) számú rendelete az önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról.


(2)        A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon gondoskodik.


Vác, 2014. június 19.





Fördős Attila s.k.

polgármester

Deákné dr. Szarka Anita s.k.

jegyző




INDOKOLÁS


A 2013. év során megkezdődött a rendeletek felülvizsgálata, amelynek indoka a jelentős jogszabályi-gazdasági környezet megváltozása volt. Az aktualizálásról többször tájékoztattuk a Képviselő-testületet. Ennek keretében a legfontosabb, az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve hasznosítása során alkalmazandó pályáztatási szabályokról szóló önkormányzati rendelet újraalkotása időszerűvé vált.

A rendeletek megalkotásakor figyelemmel kell lenni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre, valamint az Alaptörvényre, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényre.




A másolat hiteles.

Az egységes szerkezetbe foglalás és a lakosság értesítése közzététel útján (legutóbb 2017. augusztus 16.-án) megtörtént.

Deákné dr. Szarka Anita s.k.

jegyző



A másolat hiteles.

Az egységes szerkezetbe foglalás és a lakosság értesítése közzététel útján (legutóbb 2018. június 22.-én) megtörtént.

Deákné dr. Szarka Anita s.k.

jegyző



A másolat hiteles.

Az egységes szerkezetbe foglalás és a lakosság értesítése közzététel útján (legutóbb 2018. július 13.-án) megtörtént.

Deákné dr. Szarka Anita

jegyző



A másolat hiteles.

Az egységes szerkezetbe foglalás és a lakosság értesítése közzététel útján (legutóbb 2019. november 06.-án) megtörtént.



dr. Grmela Judit

aljegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú
17.41 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!