nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Hatályos:2014-05-15 - 2015-03-03
Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
a szociális ellátásokról

Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2014. (V.14.) rendelete


a szociális ellátásokról


Tornyiszentmiklós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1.§


(1) A rendelet célja, hogy Tornyiszentmiklós község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások egyes formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.



A rendelet hatálya


2.§


  1.  A rendelet hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletei, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik
  1. az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező

aa)     magyar állampolgárokra,

ab)    bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)     hontalanokra,

ad)    a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

  1. az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
  2.  az önkormányzati segély esetében az önkormányzat területén tartózkodó, az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti.

(2)  A rendelet hatálya kiterjed a Lovászi Gondozási Központ ellátásaira a Társulási Megállapodás szerint.



Értelmező rendelkezések


3.§


(1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Eljárási szabályok


4.§


(1) Az eljárás indulhat

a) kérelemre, illetve

b) hivatalból.


(2) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalnál, a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalnál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, valamint a kormányablaknál, az aktív korúak ellátása iránti kérelmet ezeken felül a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél lehet illetékmentesen benyújtani

a) az aktív korúak ellátására, a normatív lakásfenntartási támogatásra, a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.   (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b) Bursa Hungarica ösztöndíj esetében a pályázat meghirdetése során rendelkezésre bocsátott pályázati űrlapon.

b) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.


(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

  1. saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
  1. ápolási díj esetén az adóazonosító jeléről,
  2.   lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

d)   egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.


(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az étkeztetés iránti kérelmet a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalban, a házi segítségnyújtás, nappali ellátás és az idősek otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjénél, írásban kell előterjeszteni a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.


(5)   E rendeletben szabályozott jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

                              

(6) Amennyiben az Szt. és végrehajtási rendeletei másként nem rendelkeznek és a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.



(7) A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.


  1. A tényállás tisztázása érdekében - amennyiben indokolt - a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készít.

(9)   Önkormányzati segély ügyben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(10) E rendeletben szabályozott szociális pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.


Hatásköri szabályok


5.§


(1) A szociális törvényben és e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárásban I. fokú hatáskört gyakorol:

  1. képviselő-testület,
  2. a polgármester,
  3. a jegyző,
  4. a Lovászi Gondozási Központ vezetője.


(2) A szociális ellátásokról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – az I. fokú hatáskör gyakorlója a szociális törvény és e rendelet alapján határozattal dönt.


(3) A képviselő-testület az általa gyakorolt hatásköröket a polgármesterre átruházhatja.


6.§


(1) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez, a jegyző döntése ellen a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához benyújtott fellebbezéssel lehet élni.


(2) A képviselő-testület határozata ellen jogszabálysértés esetén a határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.


A pénzbeli ellátások megállapítása, kifizetése, folyósítása


7.§


(1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.


(2) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.


(3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.


(4) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

  1. rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
  2. egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.


(5) Rendkívül indokolt esetben a hatáskör gyakorlója engedélyezheti a rendszeres pénzbeli ellátás kifizetését pénztárból is.


(6) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.


(7) Ha a havi rendszeres szociális pénzbeli ellátás – kivéve a lakásfenntartási támogatást– nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.


8.§


  1. A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
  1. a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
  2. lakásfenntartási támogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszűntetéséről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.


Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


9.§


(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 6.§ (1) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.


(3) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.


(4) Megélhetését veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg.


II. FEJEZET


A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások és szolgáltatások formái


10.§


(1) Az Szt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra való jogosultság állapítható meg.


(2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

          a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján

aa)    foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

ab)    rendszeres szociális segély,

ac)    normatív lakásfenntartási támogatás.


b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján:

ba)    méltányossági ápolási díj,

bb)   önkormányzati segély.


c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére és e rendeletben meghatározott feltételek alapján:

         c) Bursa Hungarica ösztöndíj,


(3) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

  1. Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján köztemetés.

       b)     Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján méltányossági közgyógyellátás.

(4) A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:

a) önkormányzati segély,

b) lakásfenntartási támogatás.


(5) Szociális szolgáltatások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) falugondnoki szolgálat

e) családsegítés

f) támogató szolgáltatás

g) közösségi ellátás

h) nappali elhelyezést biztosító ellátás

i) tartós bentlakásos elhelyezést biztosító ellátás.


(6) A pénzben és természetben egyaránt nyújtható ellátások az egyes ellátási formáknál kerülnek szabályozásra.

Aktív korúak ellátása


11.§


  1. A jegyző a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek esetében dönt - az Szt. 33-37/C. §-aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján - az aktív korúak ellátására jogosultságról, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély folyósításáról, illetve a folyósítás szüneteltetéséről, továbbá elvégzi az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat.


  1. Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.


12.§


(1)  A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult - kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egészségkárosodott személyt - köteles együttműködni az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel.


(2) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének intézményi feltételeiről a Lenti Kistérség Többcélú Társulása „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján gondoskodik.


13.§


(1) A Családsegítő Szolgálat az együttműködni köteles rendszeres szociális segélyben részesülő számára az egyén élethelyzetéhez igazodó beilleszkedési programot dolgoz ki, melyről a segélyben részesülővel írásban megállapodást köt.


(2) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.


(3) A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:

 -  az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

          - az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

         - a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

14.§


(1) A Családsegítő Szolgálat számára a jegyző a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot megküldi.


(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni a Családsegítő Szolgálatot, hogy nyilvántartásba vetesse magát.


(3) A Családsegítő Szolgálat ellenőrzi, hogy a rendszeres szociális segély jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.


(4) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba-vételi kötelezettségének, a Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő-mulasztás okát.


(5) Ha a segélyezett a nyilvántartásba-vételi kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül sem tesz eleget, a Családsegítő Szolgálat tájékoztatja a jegyzőt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.


(6) A Családsegítő Szolgálat

- a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

- a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

- a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

- a beilleszkedést segítő programok típusairól,

- az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

- kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

- a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

- folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

- jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

- legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

- megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról.


(7) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a segélyezett

a) a felülvizsgálat során nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének

b) az együttműködési felhívásra meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül nem mutatja be,

c) a Családsegítő Szolgálattal az első jelentkezésként megjelölt időpontig önhibájából nem veszi fel a kapcsolatot,

d) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező illetve a segélyezett a Szt. 37/D.§ (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a beilleszkedési programban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti.


(8) A jegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Családsegítő Szolgálatnak.


Lakásfenntartási támogatás


15.§


(1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás.


(2) A jegyző az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az Szvhr. 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

  1. a kérelem nyomtatványon feltüntetett jövedelmekről - a jövedelem típusának megfelelő- igazolást, vagy azok fénymásolatát,

                    b) az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá

                    c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot.

  1. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani.


Méltányossági ápolási díj


16.§


(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő a községben lakóhellyel rendelkezik,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) NYOLCADIK KÖNYV ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ELSŐ RÉSZ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 8:1.§ (1) bekezdés 1. és 2. pontjában (a   jegyes kivételével) meghatározott nagykorú közeli hozzátartozó és nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén a 150%-át.

d) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota

és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,

e) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn,

f) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

feltéve, hogy vagyonnal nem rendelkezik.


17.§


A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c) az ápoló – e rendelet 3. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy

- az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,

- kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

- ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,

d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.


18.§

  1. A méltányossági ápolási díj összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.

(2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.


(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.


(4) Az ápolást végző személy kötelezettségét megszegi, ha:

a) legalább 3 egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,

b) az ápolt személy és lakókörnyezete higiéniás körülményeit rendszeresen elhanyagolja,

c) magatartásával veszélyhelyzet kialakulását idézi elő.


(5) Az ápolt személy halála esetén, az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszűntetni.


Önkormányzati segély


19.§


  1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában
  1. váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadása keletkezett vagy várható, továbbá
  2. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

ba)   egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200 %-át,

bb)   egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 150 %-át.

  1. Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a polgármester eltekinthet.
  2. Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet,
  1. ha az igénylő

aa)     egyedül él,

ab)    70 éven felüli,

ac)     balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

ad)    betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt,

                   ae)     három-, vagy többgyermekes család,

                   af)     gyermekét egyedül neveli,

                   ag)     az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik,


  1. ha a szülő (törvényes képviselő)

ba)    az iskoláztatás

bb)    válsághelyzetben lévő várandós anyaként gyermekének megtartásával kapcsolatos

bc)    a gyermek fogadásához szükséges

bd)    a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás

be)    a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges kiadásaira tekintettel szorul támogatásra.

  1. Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, és létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.


  1. Az önkormányzati segély adható pénzbeli, illetve természetbeni ellátásként is.


  1. Indokolt esetben a segély felvételére a jogosulton kívül felhatalmazható a családgondozó, házi gondozó, iskolaigazgató, óvodavezető stb.


20.§


  1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segélyt annak a szociálisan rászorultnak állapíthat meg, aki önhibáján kívüli okból - különösen elemi kárból kifolyólag - bekövetkező anyagi veszélyhelyzetbe került és jövedelme nem haladja meg e rendelet 19.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket.


(2) A kamatmentes kölcsön futamideje 12 hónapnál hosszabb nem lehet. Törlesztését a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.


(3) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.


(4)A kölcsönben részesülő személy részére – a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – önkormányzati segély nem adható, kivéve a temetés költségeihez való hozzájárulásként adható önkormányzati segély.


  1. A kölcsönben részesülő megállapodást köt a polgármesterrel a kölcsönösszeg felhasználásáról és visszafizetéséről. A polgármester a megállapodásban kikötheti a támogatott lakóingatlanának a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjoggal történő megterhelését.


21.§


(1)A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként adható önkormányzati segélyről.



(2)Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély - a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át.

(3) A temetés költségeire tekintettel nem állapítható meg segély, ha a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft-ot meghaladja, vagy a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be.


  1. A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.


  1. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegeként az önkormányzat 200.000,- forintot     

ismer el.



  1. Az önkormányzati segély iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon         kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell


  1. a rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő

igazolást, vagy azok fénymásolatát,

  1. a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát,
  2. az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, továbbá
  3. a temetés költségeiről - a kérelmező nevére - kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni,
  4. a rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot – kivéve temetési segély esetén.


  1. Ha a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
  2. Önkormányzati segély:
  1.  eseti kifizetéssel háztartásonként évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg, és a folyósítások között legalább három hónapnak el kell telnie, összege pedig nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot.
  2. havi rendszerességgel egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg azzal, hogy két megállapítás között 6 hónapnak el kell telnie, havi összege pedig nem haladhatja meg a 10.000,-forintot.
  3. a temetés költségeihez való hozzájárulásként adható önkormányzati segélyre az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak

Bursa Hungarica ösztöndíj


23.§


  1. A képviselő-testület - ha az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a községben lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak.
  2. A képviselő-testület dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.
  3. Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg az 5.000 forintot.
  4. Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
  1. az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
  2. az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
  3. "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.



III. FEJEZET



TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK



Köztemetés


24.§


(1)  A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.


  1. Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el.


  1. A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.



Méltányossági közgyógyellátás


25.§


A szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében méltányossági közgyógyellátás állapítható meg.



26.§


(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, feltéve, hogy

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 20 %-át, egyedül élő esetén 15 %-át.

c) amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 35%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatártól a polgármester eltekinthet.


(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá

b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.


(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátásra vonatkozó hatályos rendelkezései alapján köteles eljárni.


IV. FEJEZET



SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOK



Alapszolgáltatások


27.§


Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja személyes gondoskodást nyújtó, következő alapszolgáltatásokat:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás.

c) nappali elhelyezést biztosító ellátás (idősek klubja)


Étkeztetés


28.§


(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk miatt.


(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.


(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.


(4) Fogyatékossága miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.


(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 21.§-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.


(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.



29.§


(1) Az étkeztetést az önkormányzat biztosítja házhoz szállítással.

           

  1. Az étkeztetés iránti kérelmet az ellátást igénylő havi jövedelemigazolásával, valamint e rendelet 28.§-ában foglaltak fennállásáról szóló igazolást a Lovászi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani, a polgármester – átruházott hatáskörben dönt az ellátás igénybevételéről, valamint megszűntetéséről.


  1.  Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 30%-át.


(4) A jogosulttal az Önkormányzat nevében a szociális étkezésre kötendő –jelen rendelet 5. számú mellékletét képező – megállapodást a Polgármester  jogosult megkötni.


(5) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjakat e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.


Házi segítségnyújtás


30.§


(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Szt. 63.§-ában meghatározottak szerint biztosítja.


(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központ keretében működő házigondozók útján biztosítja.


(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki felméri a gondozási szükségletet, és megvizsgálja az ellátott jövedelmi helyzetét.


(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 25%-át. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkezésben is részesül, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 30%-át.


(5) Az önkormányzat az ellátott szociális körülményeire és egészségi állapotára tekintettel a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díjat átvállalhatja.


(6) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díjakat e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.



Nappali ellátás


31.§


  1. Nappali ellátás az Szt. 65/F.§-ban meghatározott személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, és igény szerint étkeztetésre.


  1. A nappali elhelyezést biztosító ellátást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központ szervezeti keretein belül biztosítja.


  1. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének 30%-át.


  1. A nappali elhelyezést biztosító ellátás iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.


  1. A nappali ellátás térítési díjait a Lovászi Önkormányzat állapítja meg és tájékoztatásul e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza


Családsegítés


32.§


  1. A családsegítést az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott „Napsugár” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal biztosítja.


  1. A családsegítés igénybevétele térítésmentes.


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


33.§


(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.


(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulás által a Kolpinggal kötött feladatellátási szerződés keretében biztosítja.



Támogató szolgáltatás


34.§


(1) A támogató szolgáltatás a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosítja.


(2) A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Lenti Kistérség Többcélú Társulás által a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központtal kötött feladatellátási szerződés alapján biztosítja.


Közösségi ellátás


35.§


A közösségi pszichiátriai ellátást az önkormányzat a Völgy Alapítvánnyal kötött feladatellátási szerződés alapján biztosítja.


Szakosított ellátási forma


Ápolást, gondozást nyújtó intézmény (Idősek Otthona)


36.§


(1) Idősek otthonában történő elhelyezésre a Szt. 68. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott

személyek jogosultak.


(2) Az Idősek Otthonában történő ellátást az önkormányzat a Lovászi Gondozási Központ Idősek Otthonában biztosítja.


(3) Az Idősek Otthona igénybevétele iránti kérelmet a Lovászi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki felméri a gondozási szükségletet és a jövedelemvizsgálatot és az intézményi elhelyezést megelőzően a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerinti adatlap felhasználásával elvégzi az előgondozást.


 (4) Az Idősek Otthona igénybevételéért fizetendő térítési díjakat Lovászi Község Önkormányzatának a Lovászi Gondozási Központ által biztosított szociális ellátások intézményi térítési díjairól és a térítési díjkedvezményekről szóló rendelete tartalmazza.



V. FEJEZET


ZÁRÓRENDELKEZÉSEK


37.§


(1)  E rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba.


(2)  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló többször módosított 6/2004. (IV. 29.) rendelet.






                          dr. Hercz Judit                                                      Völgyi Péter

                                 jegyző                                                             polgármester



Kihirdetve: 2014. május 14.





                                  dr Hercz Judit

                                       jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
melléklet
45.32 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!