nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Heves Megye Közgyűlésének 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-29 - 2018-12-13
Heves Megye Közgyűlésének 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A Heves Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat).


(2) A megyei önkormányzat székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.


(3) A megyei önkormányzat a törvény keretei között saját feladatkörében önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.


 I. Fejezet


Az önkormányzat jelképei, pecsétje és ünnepnapja


2. § (1) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere és zászlaja. A jelképeket és azok használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(2) A megyei önkormányzat címere: arannyal keretezett kék színű tárcsapajzs, amelynek zöld talpában jobbra néző, természetes színű gólya bal lábán áll. Jobb lábával zöld színű indás-leveles kettős szőlőfürtöt, csőrében balra tekeredő zöld színű kígyót tart.


(3) A megyei önkormányzat zászlaja: zöld színű, középen a megye címerével.


3. §  A megyei önkormányzat pecsétje kör alakú, körben a „Heves Megyei Önkormányzat” feliratot, középen a magyar címert tartalmazza.


4. § A közgyűlés minden év február 24. napját – Hevesújvár megye királyi oklevélben történt első írásbeli említésére emlékezve – Heves Megye Napjává nyilvánítja.


II. Fejezet

              

A megyei önkormányzat feladat- és hatáskörei


5. §  A megyei önkormányzat kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.


6. § (1) A közgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint ruházza át egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére és bizottságaira.


(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről, legkésőbb a közgyűlés következő rendes ülésén tájékoztatást ad.


(3) A közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntéseket felülvizsgálhatja.  


III. Fejezet


A közgyűlés tagjainak és a bizottságok nem közgyűlési tagjainak jogai és kötelezettségei


7. § A közgyűlésnek 15 tagja van. A közgyűlés tagjainak névsorát és a közgyűlésben betöltött tisztségüket a 3. melléklet tartalmazza.


  1. A közgyűlés tagjának jogai


8. § A közgyűlés tagja

a) a közgyűlés bizottságaiba megválasztható,

b) megilleti a képviselőcsoporthoz csatlakozás joga,

c) részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,

e) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni; ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat,

f) igényelheti a munkájához szükséges feltételek - információ, ügyvitel, technika - biztosítását,

g) a napirend tárgyalásakor indítványozhatja, hogy a közgyűlés zárja le a napirend vitáját, ha az már legalább harminc perce tart; az indítványról a közgyűlés vita nélkül nyomban, egyszerű szótöbbséggel határoz,

h) jelen rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult.  


  1. A közgyűlés tagjának kötelezettségei


9. § (1) A közgyűlés tagja köteles

a) képviselői tevékenységét esküjének megfelelően végezni,

b) részt venni a közgyűlés, valamint bizottsági tagsága tekintetében a közgyűlés bizottságának munkájában,

c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés vagy a tagságával érintett bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

e) képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani a 4. mellékletben foglalt magatartási szabályok figyelembe vételével,

f) a közgyűlés, bizottsági tagsága tekintetében az érintett bizottság elnökének jelezni az adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét.



(2) A közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság látja el az 5. mellékletben foglalt szabályok szerint.


  1. A bizottságok nem közgyűlési tagjának jogai


10. §  A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja

a) tanácskozási és szavazati joggal vesz részt annak a bizottságnak az ülésein, amelybe megválasztották,

b) tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés ülésein,

c) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

d) igényelheti a munkájához szükséges feltételek, így különösen információ, ügyvitel és technika biztosítását.


  1. A bizottságok nem közgyűlési tagjának kötelezettségei


11. § A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja köteles

a) a bizottság munkájában részt venni,

b) lehetőség szerint írásban a bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni,

c) a bizottságban folytatott tevékenysége során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

d) megbízatásához méltó magatartást tanúsítani a 4. mellékletben foglalt magatartási szabályok figyelembe vételével,

e) a bizottság elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét.


12. § A bizottságok közgyűlési és nem közgyűlési tag tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak.  


MÁSODIK RÉSZ


A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE ÉS SZERVEI



IV. Fejezet


A közgyűlés és működése


13. § A közgyűlés hivatalos megnevezése: Heves Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés).


14. § A közgyűlés a rendelkezésére álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint a megyei önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a közgyűlési dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja működésének nyilvánosságát. Az önszerveződő közösségek képviselőinek a közgyűlés és bizottságai munkájában való részvételét – a Magyarország Alaptörvényében és más törvényekben meghatározottakon túl – a közgyűlés többek között a társadalmi- és szakmai szervezetekkel, munkavállalói- és nemzetiségi érdekvédelmi szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja.


15. § A közgyűlés és szervei az önkormányzat székhelyén működnek. Esetenként a közgyűlés és a bizottságok az önkormányzat székhelyén kívüli településen, illetve a székhely településen a megyei önkormányzat székhelyén kívül is tarthatnak ülést.


5. A közgyűlés alakuló ülése


16. § A közgyűlés alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, mely elnökből és két tagból áll. A bizottság megbízatása az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság megválasztásáig tart.


17. § A közgyűlés elnökének személyére bármely közgyűlési tag, illetve bármely képviselőcsoport javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő közgyűlési tagok legalább 25%-ának igen szavazata szükséges.


18. § Az elnöki és alelnöki tisztség egyidejű betöltetlenségekor, valamint tartós akadályoztatásuk esetén, a közgyűlés ülését annak korelnöke hívja össze és vezeti az akadályoztatás megszűnéséig, illetve a közgyűlés új elnökének megválasztásáig.


6. Az ülésterv


19. § (1) A közgyűlés feladatait éves ülésterv szerint végzi.


(2) Az üléstervre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elnöke félévente terjeszti a közgyűlés elé. Az éves üléstervre tett javaslat tartalmazza a közgyűlés által előző döntésével a javaslat előterjesztését követő félévre jóváhagyott napirendeket, azok módosítását, illetve a javaslat előterjesztését követő félév napirendjeit.


(3) Az elnök az ülésterv összeállításához javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, az alelnököktől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, a főjegyzőtől.


(4) Az ülésterv elfogadásakor a közgyűlés dönt:

a) a közgyűlés üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről,

b) a napirendi pontok előterjesztőiről,

c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról,

d) a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról.


(5) Az üléstervre vonatkozó javaslatot a félévet megelőző utolsó rendes ülésen kell előterjeszteni.


7. A közgyűlés ülései


20. § (1) A közgyűlés az üléstervben meghatározott rendes ülést vagy az üléstervben nem szereplő soron kívüli ülést tart.


(2) A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.


(3) A közgyűlés munkaüléseket vagy ünnepi üléseket tart. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelnek. Az alakuló ülés munkaülésnek minősül.


21. § (1) Soron kívüli ülés valamennyi, az üléstervben nem szereplő ülés.

(2) A közgyűlés elnöke az üléstervtől eltérő időpontban - az ok megjelölésével - soron kívüli ülést hívhat össze, melynek meghívóját és a közgyűlés összehívását kezdeményező okiratot a 27. § (1) bekezdésében, meghívóját a 27. § (2) bekezdésében meghatározottaknak az ülést megelőző legkésőbb hatodik napon kell megküldeni.


(3)  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a soron kívüli ülésre szóló meghívót és az ülés összehívását kezdeményező okiratot - amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor - az ülés napját megelőzően lehetőség szerint két nappal kell megküldeni és erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail) igénybe vehető.


(4) A soron kívüli ülés tárgysorozatába – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett –indokolt esetben további napirendi pontok is felvehetők.


8. Az ülés nyilvánossága


22. § (1)  A közgyűlés üléséről – a zárt ülés kivételével - hang-, film-, fotó- vagy videofelvétel szabadon készíthető.  


(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.


9. Zárt ülés


23. § (1) Ahol törvényi rendelkezés értelmében a közgyűlési előterjesztést zárt ülésen kell megtárgyalni, az ülésre a napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetőjének meghívásáról az előterjesztő dönthet.  A napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője, illetve a meghívott a zárt ülésen a közgyűlés által indokoltnak tartott időtartamban vehet részt.


(2) Ha a napirendi pont vitájának idején a közgyűlés ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, az érintett bármikor kérheti a zárt ülés elrendelését.  


(3) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a közgyűlés elnöke vagy az általa erre felhatalmazott adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.


10. Közmeghallgatás


24. § (1) A közgyűlés az üléstervben meghatározottak szerint tart közmeghallgatást.


(2) A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően a megyei önkormányzat hivatalos honlapján és a megyei önkormányzat székhelyén található hivatalos hirdetőtábláján egy alkalommal közzé kell tenni.


(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői szólalhatnak fel.


(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a közgyűlés a helyszínen azonnal dönteni nem tud, a kérdést vagy beérkezett javaslatot a feladatkör szerinti bizottságnak adja ki megtárgyalásra. A közgyűlés a javaslatról a bizottsági vélemény ismeretében a soron következő ülésen dönt, döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja.


(5) Amennyiben a javaslat nem tartozik a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a közgyűlés elnöke az illetékes szervnek tizenöt napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.


11. Az ülés összehívása


25. § (1)  A közgyűlést az elnök a 15. § szerinti helyszínre - a soron kívüli közgyűlést kivéve –, lehetőség szerint pénteki napra hívja össze.


 (2)  A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai sorából választott foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alelnök  hívja össze és – szükség esetén – vezeti annak ülését. Az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlést a korelnök hívja össze és vezeti annak ülését.


26. § A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a megyei önkormányzat honlapján keresztül a megye lakosságát tájékoztatni kell.


27. § (1) A közgyűlés ülésére meg kell hívni:

a) a közgyűlés tagjait,

b) a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnököt,

c) a bizottságok nem közgyűlési tag tagjait,

d) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,

e) a Kormányhivatal vezetőjét,

f) a területi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a megyei önkormányzat könyvvizsgálóját, a megyei közgyűlés részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez.


(2) A közgyűlés üléséről értesíteni kell:

a) a megyei média szerkesztőségeinek képviselőit és az országos média megyei tudósítóit,

b) a megye országgyűlési képviselőit,

c) a kamarák megyei szervezetei elnökeit,

d) a megyei rendőr-főkapitányt.


(3) Az (1) bekezdés b-f) pontjában felsorolt meghívottak a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.


(4) A (2) bekezdésben felsoroltak értesítése a meghívó megküldésével vagy a meghívó megyei önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. Az érintettek az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből - kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból - az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a hivatalban, a főjegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt.


(5) A közgyűlés ünnepi ülésére az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontjában, valamint a (2) bekezdésben felsoroltakon túl meg kell hívni a kitüntető díjakról és adományozásuk rendjéről szóló mindenkori önkormányzati rendeletek alapján kitüntetetteket és közeli hozzátartozójukat, illetőleg a közgyűlés elnöke által megjelölteket.


12. Az előterjesztések


28. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul;

b) beszámoló, különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely megyei önkormányzati gazdálkodó szerv tevékenységéről;

c) tájékoztatók, melyek határozati javaslatot nem tartalmaznak.


(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban írtak alapján előterjesztésére jogosult

a) az elnök és az alelnökök,

b) a feladatkör szerint illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag,

c) bármely képviselő,

d) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője,

e) a főjegyző.

  

(3) Az elnöki jelentés, melyet a közgyűlés rendes ülésén tárgyal, beszámoló és tájékoztató fejezetet tartalmaz:

a) a beszámoló fejezet tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményéről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt és azt nem lehetett elhárítani. Ennek alapján kell javaslatot tenni a határozat kiegészítésére, illetve módosítására,

b) a tájékoztató fejezet része továbbá az önkormányzat, az intézmények és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – a közgyűlés két ülése között – tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő javaslatok, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntések.  


 13. Az előterjesztések előkészítése


29. § A közgyűlés elnökének döntése alapján, az egyes jelentős, széleskörű egyeztetést igénylő előterjesztések tervezetéről a feladatkör szerinti bizottság, a közgyűlési tagok, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az érintettek véleményét előzetesen ki kell kérni.


30. § A 29. §-ban foglalt előzetes véleménynyilvánítás mellett a megyei önkormányzat rendelet-tervezete várható következményeit, annak feltételezett hatásaihoz igazodó, törvényben előírt részletességű előzetes hatásvizsgálat alá kell vetni, melynek eredményéről a közgyűlést tájékoztatni kell.


31. § A rendelet-tervezetek előzetes hatásvizsgálata a 6. melléklet szerinti Hatásvizsgálati lap elkészítésével történik, melyről a főjegyző köteles gondoskodni.


32. §  Az előterjesztés irattári példányát a törvényességi ellenőrzés fokozatai alapján

a) az anyag összeállítója,

b) az osztályvezető,

c) törvényességi szempontból a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal jogi és szervezési feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és  

d) a főjegyző

írják alá.


33. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,

c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit,

d) a 29. § alapján megfogalmazott véleményeket, javaslatokat,

e) rendelet-tervezet esetén a 30. § alapján elkészült előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást,

f) a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,

g) az előterjesztés előterjesztőnek a nevét.


34. § A közgyűlés bizottságai a feladatkörükbe tartozó, meghívóban szereplő napirendi pontokat a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalják.


14. A közgyűlési anyagok postázása


35. § (1) A közgyűlés tagjai, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök részére a napirendet tartalmazó meghívót legalább az ülést megelőző hét utolsó munkanapján kell megküldeni postai levélküldemény és elektronikus levél formájában, megjelölve azt a web-helyet is, ahol a teljes közgyűlési anyag letölthető.


(2) A közgyűlés tagjain kívüli egyéb állandó meghívottak részére a napirendet tartalmazó meghívót az (1) bekezdés szerinti időpontig kell postai levélküldemény és elektronikus levél formájában megküldeni, megjelölve azt a web-helyet, ahol az őket érintő közgyűlési anyag letölthető.


15. A közgyűlés tanácskozási rendje


36. § (1) Határozatképtelenség esetén a közgyűlést nyolc napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat.


(2) A közgyűlés elnöke soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdésekor ismerteti az összehívás indokait.


37. §  A közgyűlés elnöke előterjeszti a meghívóban szereplő és az előterjesztésre jogosultak által felvetett napirendi pontokkal módosított napirendi javaslatot, ide értve az előterjesztő által visszavont előterjesztést nem tartalmazó napirendi javaslatot is, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt.


16. Napirend előtti hozzászólás


38. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt – az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben a közgyűlés tagjai és a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök legfeljebb öt perces időtartamban felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább huszonnégy órával írásban, vagy e-mailban a tárgy és cím megjelölésével kell bejelenteni az elnöknek vagy a főjegyzőnek. Az e-mailban megküldött bejelentést a közgyűlés ülésének megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősíteni.


(2) A napirend előtti hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Amennyiben az elnök a hozzászólás jogát elutasítja, a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel megadhatja a szót.


17. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje


39. § A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában: elnöki jelentés, személyi kérdések, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérések, egyéb döntést nem igénylő felvetések, bejelentések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell megtárgyalni.


40. § (1) A napirendi pontot a napirendi javaslat elfogadását megelőzően az előterjesztő visszavonhatja.


(2) A napirendi pont visszavonására a napirendi javaslat elfogadását követően az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely közgyűlési tag is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. Az indítvány elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz.


41. § (1)  A sürgősségi indítványokat legkésőbb az ülést megelőző napon tizenkét óráig írásban kell az elnökhöz benyújtani. Az indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a napirend elfogadásakor.  


(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó sürgősségi indítvány – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak bizottsági véleménnyel tűzhető napirendre.


(3) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnöke a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb egy óra időtartamú – szünetet rendel el.


18. A napirend tárgyalása


42. § (1) A napirendi pontokat a közgyűlés az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. Egyszerű többséggel hozott határozattal a közgyűlés a sorrendet vita nélkül megváltoztathatja.


(2) A közgyűlés az egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban - egymást követő üléseken - is lefolytathatja.


(3) A vita megnyitása előtt először a napirend előterjesztője teheti meg szóbeli kiegészítését, ezt követően a bizottsági vélemények hangozhatnak el, amelyet a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag ismertet. A vita során kérdések és hozzászólások hangzanak el, majd az ezekre adott válaszok.


43. § (1) Ügyrendi hozzászólásnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére és a szavazás módjára vonatkozó – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő – felszólalás.



(2) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő és a nem közgyűlés tagjai közül választott alelnök soron kívül kérhet szót. Az ügyrendi hozzászólás időtartama az egyes napirendekhez kapcsolódóan képviselőnként összesen a kettő percet nem haladhatja meg.


(3) Az ügyrendi javaslatokról a közgyűlés vita nélkül határoz.


19. Az ülés vezetése


44. § (1) Az ülést vezető elnök

a) megnyitja és vezeti az ülést, megadja és megvonja a szót, szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat,

b) ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót,

c) az ülés során folyamatosan - a közgyűlés ülésének szünetei után minden esetben - ellenőrzi a határozatképességet,

d) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a 46. § (2) bekezdésben szabályozott időkorlátok között lefolytatott vitát,

f) a vita lezárását követően összefoglalja a döntési helyzetet, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a közgyűlés döntéseit,

g) szavazásra először a módosító javaslatokat bocsátja,

h) figyelmeztetheti a hozzászólót a 46. § (2) bekezdésében foglalt időkorlát túllépésére, majd a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a 7. melléklet 4.6. pontjában meghatározottak szerint járhat el, és a hozzászólótól a szót megvonhatja, valamint a harminc percnél hosszabb időtartamú vita esetén a vitát lezárhatja,

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,

j) tárgyalási szünetet rendelhet el,

k) szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével,

l) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja,

m) berekeszti az ülést.


(2) Ha a közgyűlés ülését bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést nyolc napon belül folytatni kell. Az érintettek értesítése a meghívó megküldésével történik, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat.


20. Előterjesztői hozzászólás


45. § Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek keretében az előterjesztőnek lehetősége van az előterjesztés módosítására. A vita során elhangzó kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a közgyűlés döntését megelőzően válaszolhat.


21. Vita


46. § (1) Az ülést vezető elnök az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként az előterjesztő szóbeli kiegészítését mondhatja el. A vita során a bizottságok véleményét és - kérésre - a bizottságban kisebbségben maradók álláspontját ismertetni kell.


(2) A közgyűlés tagjai és a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök az egyes napirendi pontok vitája során akár több alkalommal, esetenként legfeljebb három-három perc időtartamban, jelentkezésük sorrendjében az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához hozzászólhatnak. A kérdésekre az előterjesztő válaszol.


(3) A képviselőcsoportok vezetői a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak a vita lezárását követően.


47. § (1)  A 27. § (1) bekezdés c) - g) pontjában felsorolt tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során személyenként egy alkalommal kérhetnek szót kérdés feltevésére és hozzászólásra.


(2) Aki a közgyűlésen nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére az ülést vezető elnök megadja a szót, az előterjesztőhöz kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet.


48. § (1) A napirendhez kapcsolódó további kérdés, hozzászólás hiányában, az elnök a vita lezárása előtt megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra.


(2) Az elnök a módosító indítványok összefoglalását követően lezárja a vitát.


22. Módosító indítvány


49. § (1) A határozati javaslatban vagy a rendelet-tervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő.


(2) A módosító indítványt annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető.


(3) Rendeletre vonatkozó módosító indítványt az ülés megnyitásáig az ülést vezető részére kell benyújtani. Az ülés megnyitását követően rendeletre vonatkozó módosító indítvány nem tehető, de az előterjesztő a napirendi pont tárgyalása során elhangzott módosításra irányuló javaslatot befogadhatja.


50. § (1) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e.


(2) A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván.


(3) Az elnök a vita lezárása után először - az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben - a módosító indítványokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra.


(4) Valamennyi, az ezen rendeletnek megfelelően benyújtott, előterjesztett módosító indítványt szavazásra kell bocsátani, kivéve az előterjesztő által a napirend tárgyalása során az előterjesztéshez, illetőleg a rendelet-tervezethez befogadott módosító indítványokat. Ugyanazon rendelet-tervezet vagy határozati javaslatrészt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás.


23. Személyes megjegyzés


51. § Személyes megjegyzést tehet a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért - megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.


24. Kizárás a döntéshozatalból


52. § (1) A képviselő a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a szavazás előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét, ha a döntéshozatal a képviselő választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.


(2)  Ha az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása a szavazást követően derül ki, a képviselőt a szavazata szempontjából úgy kell tekinteni, mint a szavazásnál jelen lévő, nem szavazó képviselőt. Ha a mulasztástól számított egy év még nem telt el, és az így megállapított szavazati arányok módosítanák a szavazás eredményét, a közgyűlés új szavazásról dönthet.


25. Nyílt szavazás


53. § (1) A szavazatok összesítése általában számítógépes szavazatszámláló rendszerrel történik, melynek működtetéséről a főjegyző gondoskodik. A szavazatszámláló rendszer - nyílt szavazás üzemmódban történő - működésének részletes leírását a 7. melléklet tartalmazza.


(2) A képviselők az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazatukat. A képviselők által leadott szavazatokról a szavazatszámláló rendszer listát készít, melynek adatai nyilvánosak.


(3) Számítógépes szavazatszámláló gép hiányában a szavazás kézfelemeléssel történik.


(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal  megismételtetheti. 


26. Név szerinti szavazás


54. § (1) Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, valamint a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor név szerinti szavazást kell elrendelni.


(2)  Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl bármelyik képviselő kezdeményezésére a közgyűlés minősített többséggel hozott külön döntése alapján név szerinti szavazás tartható mindazon esetben, ahol azt külön jogszabály kifejezetten nem tiltja.




55. § (1) Név szerinti szavazás esetén a főjegyző a szavazatszámláló rendszer által megadott sorrendben felolvassa a közgyűlés tagjainak nevét, akik egyenként felállva, szóban közlik szavazatukat, melyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a közgyűlési tag neve mellett rögzít.


(2) A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a főjegyző és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.


27. Titkos szavazás


56. § (1) A közgyűlés titkos szavazást rendelhet el bármely közgyűlési tag javaslatára minősített többséggel meghozott döntésével, minden olyan esetben, amikor a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényi rendelkezés alapján zárt ülést kell tartani, vagy zárt ülés tartható.


 (2) A titkos szavazás a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal történhet.


(3) A szavazatszámláló rendszer felhasználásával történő titkos szavazáskor a képviselők az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazataikat. Ebben az esetben a szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a gépi adatok nem hozzáférhetőek. A szavazatszámláló berendezés - titkos szavazás üzemmódban történő - működési leírását a 7. melléklet 3.4. pontja tartalmazza.


(4) Titkos szavazás szavazólapon is történhet, ha azt bármely közgyűlési tag javasolja. A titkos szavazás szavazólapon történő lefolytatásáról a közgyűlés vita nélkül dönt.


(5) A titkos szavazást a (4) bekezdésben meghatározott esetben az Ügyrendi és Nemzetiségi bizottság bonyolítja le.


(6) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik.


(7) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal   megismételtetheti.  


28. Megújított szavazás


57. § (1) Amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapta meg, azt elvetettnek kell tekinteni.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az előterjesztő érdemi módosító indítványt tesz, kérésére a vita tovább folytatható és ezután legfeljebb még két alkalommal lehet szavazást tartani, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt.


    29. A rendeletalkotás és a határozathozatal szabályai


58. § (1) A közgyűlés az Alaptörvényben biztosított önkormányzati rendeletalkotási körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.


(2) A közgyűlés az (1) bekezdésben foglaltakon túl határozattal dönt:

a) ügyrendi kérdésekről,

b) felvilágosítás kérés esetén az arra adott válasz elfogadásáról,

c) a 28. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt beszámolóról.


(3) A közgyűlési határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) a határozatnak évente újrakezdve a pozitív egész számokból képzett sorszámát arab számmal,

b) „/” jellel megtörve a határozathozatal évét arab számmal,

c) zárójelben a határozathozatal római számmal feltüntetett hónapjának és arab számmal feltüntetett napjának sorszámát és

d) a „közgyűlési határozat” megjelölés feltüntetését

foglalja magában.


59. § (1) A közgyűlés által megalkotott önkormányzati rendeleteket a megyei önkormányzat székhelyén található hirdetőtábláján, a megalkotás napján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendelet kifüggesztett példányát a kifüggesztéstől számított 15 nap után kell a hirdetőtábláról levenni.


(2) A közgyűlés által megalkotott rendeleteket azok hirdetőtáblán történő kifüggesztésétől számított tíz napon belül a megyei önkormányzat www.hevesmegye.hu honlapján is meg kell jelentetni.


(3) Az önkormányzati rendelet kifüggesztett példányán záradék formájában fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.


(4) A rendeletek és a határozatok nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik.


30. Minősített többség


60. § A megválasztott közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata, azaz minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) rendeletalkotás,

b) a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása,

d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás, 

e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és abból történő kiválás,

f) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

g) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése,

h) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítése,

i) megyei népszavazás kiírása,

j) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása,

k) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

l) képviselő kizárása, az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapítása, képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

m) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján saját hatáskörben történő zárt ülés elrendelése, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése,

n) önmaga általi feloszlásnak kimondás,

o)  gazdasági program elfogadása,

p) a közgyűlés elnökének sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása,

q) vagyonkezelői jogot alapító szerződés kötése,

r) vagyon ingyenes átruházásáról szóló döntés.


 31. Felvilágosítás-kérés, kérdés, bejelentés


61. § (1) A képviselő a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a főjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől a feladatkörükbe tartozó - és a képviselő megítélése szerint magyarázatot igénylő - önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.


(2) A felvilágosítás-kérést legkésőbb az ülést megelőző nap tizenkettő óráig lehet írásban, vagy e-mailben benyújtani. A képviselőnek az e-mailben megküldött felvilágosítás-kérését a közgyűlés megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősítenie. Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás-kérés a közgyűlés ülését megelőző tízedik napig megérkezik a közgyűlés hivatalába, azt a közgyűlés tagjainak meg kell küldeni.


(3) A felvilágosítás-kérésre az ülésen vagy az üléstől számított tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.


(4) A felvilágosítást kérő a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról legfeljebb két perces időtartamban a közgyűlés ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen, vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a közgyűlés soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető.


(5) Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.


(6) Ha a közgyűlés a választ elutasítja, elrendeli a feladatkör szerint bizottságnál a felvilágosítás-kérés tárgyának kivizsgálását. Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság nincs, az elnök javaslata alapján ideiglenes bizottság hozható létre. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is.


(7) A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő közgyűlésen beszámol és javaslatot tesz

a) a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosítás-kérés tárgyalásának lezárására;

b) amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további közgyűlési döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét.


62.  § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a főjegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően kérdést intézhet.


(2) A kérdés minden olyan, a megyei önkormányzat közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosítás-kérés fogalomkörébe.


(3) Amennyiben a válaszadásra a címzett részéről az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő nyolc napon belül írásban kell választ adni.


63. § (1) Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel.


(2) Bejelentés az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően tehető.


32. Jegyzőkönyv


64. § (1) A közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv a törvényben szabályozottakon túl a felvilágosítás-kérés, kérdés lényegét, az arra adott választ és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a személyes megjegyzést, az egyéb bejelentést és információt, valamint az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit tartalmazza.  


(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a tárgyalásra került előterjesztések mellékleteikkel együtt,

c) a jelenléti ív,

d) az írásban benyújtott felvilágosítás-kérés és arra adott írásos válasz,

        e) a képviselő, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök kérésére, írásban benyújtott hozzászólása.


65. §  A közgyűlés zárt üléséről felvett jegyzőkönyvet külön kell kezelni.


66. §  A közgyűlés esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök hozzászólását az ülésen előterjesztett kérésére a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.


67. § (1) A közgyűlés üléséről - a zárt ülésről külön – felvett jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni.


(2) A közgyűlés üléseiről a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv elkészítésének segítése céljából hangfelvételt készíthet. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.


(3) A közgyűlés ülésén történteket kétség esetén a jegyzőkönyv közhitelesen tanúsítja. Az ülésvezető és a főjegyző indokolt kérelemre eltérés esetén a jegyzőkönyvet kijavíthatja.


68. §  (1) A jegyzőkönyvről - a zárt ülésen készített jegyzőkönyv kivételével – kivonat, illetve másolat írásbeli kérelemre, a közgyűlés elnöke írásbeli engedélye alapján adható. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a közgyűlés elnökének engedélye, amennyiben a kérelmező a megyei közgyűlés tagja, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, vagy a megyei önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat.


(2) A jegyzőkönyvről készített kivonat, másolat - a közgyűlés tagjának, kivételével a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnökének -, a költségekkel arányos térítés ellenében adható. A költségekkel arányos térítést a hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége által kiállított számla alapján kell megfizetni.


(3) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, a közgyűlés által alkotott rendelet, meghozott határozat szövegének hitelesítésére a főjegyző, az aljegyző és az önkormányzati hivatal jogi és szervezési feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője jogosult.


69. § (1) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni. A jegyzőkönyv lapjait annak mellékleteivel együtt olyan módon kell összefűzni és az összefűzést a megyei önkormányzat bélyegzőlenyomatát tartalmazó záró cédulával rögzíteni, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen szétbontható.


(2) A közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti példányait - mellékleteikkel együtt - a hivatal kezeli.


(3) A jegyzőkönyvek egy hiteles kiadmányát évente - a zárt ülés jegyzőkönyveit külön - be kell köttetni és meg kell őrizni.


(4) A jegyzőkönyv egy hiteles kiadmányát – a zárt ülésen készültek kivételével – a jegyzőkönyv aláírását követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak.


70. § A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe azok tekinthetnek be, akik a zárt ülésen jogszabály alapján  jelen lehetnek. A zárt ülésen a közgyűlés döntése alapján jelen volt, a napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője a jegyzőkönyvbe ahhoz igazodóan tekinthet be, amilyen időtartamban a zárt ülésen jelen volt. 


33. A megyei önkormányzat tájékoztató lapja és honlapja


71. § (1) A megyei önkormányzat tájékoztató lapjának megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat Értesítője (továbbiakban: megyei értesítő). A megyei értesítő kiadója a közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a főjegyző.


(2)  A megyei értesítő a közgyűlés rendeleteit és személyi kérdésben hozott határozatait, továbbá egyéb határozatainak számát és tárgyát tartalmazza. Az értesítőben szükség szerint megjelennek a közérdekű és hivatalos közlemények.


72. § A közgyűlés munkájának jobb megismerése, elősegítése és az elektronikus tájékoztatás érdekében a megyei értesítőn kívül honlapot működtet. A honlap domain neve: „hevesmegye”, a honlap címe: www.hevesmegye.hu.  A honlap felelős szerkesztője a 100. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elnöki Kabinet vezetője, aki a megyei önkormányzati hivatal feladatellátáshoz kapcsolódó tartalmak tekintetében a főjegyzővel egyeztetni köteles.


73. §  A megyei értesítőt minden esetben elektronikus formában meg kell küldeni:

a) a közgyűlés tagjainak,

b) a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnöknek,

c) a nem közgyűlési tag bizottsági tagoknak,

d) a közgyűlés hivatala belső szervezeti egységeinek,

e)  a Kormányhivatalnak,

f) a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak.


V. Fejezet


A közgyűlés szervei


34. A közgyűlés elnöke


74. §  Az elnök önkormányzati tevékenysége körében:

a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját,

b) képviseli a közgyűlést,

c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megye országgyűlési képviselőivel,

d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel,

e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet,

f) gondoskodik a helyi és országos médiával kapcsolatos tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit,

g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés által részére átruházott ügyekben.


75. § (1) A közgyűlés elnöke dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.


(2) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését a megyei önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.


76. § A közgyűlés elnöke a közgyűlés bizottsága határozatának végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a közgyűlés döntésével vagy sérti a megyei önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés soron következő ülésén határoz.


77. § (1) Az elnök feladatai ellátásának elősegítésére szakértőket alkalmazhat.


(2) A szakértők alkalmazásáról, alkalmazásuk módjáról és feltételeiről - a költségvetésben e célra meghatározott kereten belül - az elnök dönt.


(3) Szakértőként nem alkalmazható a közgyűlés tagja, a közgyűlés hivatalának dolgozója.


35. A közgyűlés alelnöke


78. § (1) A közgyűlés a közgyűlés elnökének javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére egy alelnököt választ, több alelnököt választhat. A közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. Az alelnök jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.


(2) Az alelnök az elnök irányításával látja el feladatait. Több alelnök esetén az elnök bízza meg általános helyettesét.


(3) Az alelnöki tisztség főállásban is ellátható. A főállású alelnök foglalkoztatási jogviszonya a közgyűlésnek a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alelnök megválasztásával jön létre.


(4) Azon alelnök, akit nem a közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a közgyűlésnek, a közgyűlés elnökét a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(5) Az alelnök rendszeresen beszámol tevékenységéről az elnöknek.  


79. § (1) A közgyűlés tagjai közül választott alelnököt megilletik a közgyűlés tagjait illető jogok és terhelik a közgyűlés tagjainak kötelezettségei.   


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak túl a közgyűlés tagjai közül választott alelnöke: 

  1. a közgyűlés elnökénél kezdeményezheti a közgyűlés összehívását,
  2. javaslatot tehet a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó, a 100. § (6) bekezdés szerinti munkáltató jogkört érintő ügyekben,

c) a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörei gyakorlása kapcsán az 1. melléklet szerinti jogok illetik meg.


36. A közgyűlés bizottságai és működésük


80. § (1) A közgyűlés állandó bizottságai (a továbbiakban: bizottságok):

a) a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, amelynek összesen 11 tagja közül  6 fő a közgyűlés tagja, 5 fő nem közgyűlési tag,

b) a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, amelynek összesen 5 tagja közül 3 fő a közgyűlés tagja, 2 fő nem közgyűlési tag,

c) az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság, amelynek összesen 7 tagja közül 4 fő a közgyűlés tagja, 3 fő nem közgyűlési tag.


(2)4 A közgyűlés állandó bizottságainak tagjait, valamint - a bizottságok megyei önkormányzati képviselő tagjai sorából – az elnökeit és alelnökeit a közgyűlés választja.


(3)4 A közgyűlés állandó bizottságainak tagi összetételét, elnökeit és alelnökeit a 8. melléklet tartalmazza.


81. § (1) A közgyűlés által meghatározott feladat elvégzésére létrehozott ideiglenes bizottság  megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart.


(2)4 Az ideiglenes bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, valamint működé-sére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.


(3)3 A közgyűlés ideiglenes bizottsága a Megyei Döntés-előkészítő és Pályázatértékelő Ideiglenes Bizottság.


(4)3 A közgyűlés ideiglenes bizottságának tagi összetételét a 8. melléklet tartalmazza.


(5)3 Az ideiglenes bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről, azok eredményéről a 6. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, legkésőbb a közgyűlésnek a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a pályázatot elbíráló irányító hatóság vezetőjének döntése meghozatalát követő rendes ülésén ad tájékoztatást.


82. § A bizottságok tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.


83. § Egy közgyűlési tag legfeljebb két állandó bizottság tagjává választható.   


84. § (1)4 A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság alelnöke a bizottság elnöke által rábízott feladatok ellátása mellett, a bizottság elnökének akadályoztatása esetén gyakorolja az elnöki hatáskört. Együttes távollétük esetén a bizottság ülésén a jelenlévők közül a legidősebb bi-zottsági tag, mint korelnök látja el az ülés vezetésével kapcsolatos elnöki feladatokat.


(2) A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot össze kell hívni.


(3) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a közgyűlés elnökét, a főjegyzőt, a 8. § e) pont szerinti javaslattevőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell.


(4) Az állandó meghívottak körét a bizottságok elnökeinek javaslatára a bizottságok határozzák meg, akiket a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illet meg.


85. § (1) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki.


(2) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.


86. §  A bizottságok működésére, határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére a jelen rendelet közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket legkésőbb a közgyűlési meghívó kiküldésének időpontját megelőző hét csütörtöki napjáig kell megküldeni.


87. § Az önkormányzat gazdasági programjáról és költségvetéséről, a zárszámadásról, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá ezek módosításáról szóló rendeletek tervezetét, valamint az ülésterv javaslatát valamennyi bizottság véleményezi.


88. § (1) A bizottság az előterjesztett javaslat véleményezése során egyértelműen dönt abban, hogy azzal egyetért, nem ért egyet, vagy szöveg szerinti módosító javaslatot tesz.


(2) Amennyiben a bizottság elnöke a véleményével a bizottságon belül kisebbségben marad, akkor kérésére a bizottsági előadó személyét a bizottság a többségi véleményt képviselők közül jelölheti ki.


(3) A bizottságon belül kisebbségben maradók álláspontját az érintettek kérésére a közgyűlésen ismertetni kell.


 (4) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatják.


37. A képviselőcsoport


89. § (1) A közgyűlési tagok közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.


(2) Képviselőcsoportot legalább három képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.


(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, vezető-helyettest választhat. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.


(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen a korelnökhöz, azt követően a közgyűlés elnökéhez, a változásokat, illetve a csoport megszűnését a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni.


(5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.   


90. § (1) A képviselőcsoport vezetője a közgyűlés ülésén az adott napirendnél a csoport nevében véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést tehet.


(2) A képviselőcsoport nevében előterjesztésre a 28. § (2) bekezdés d) pontja alapján a csoport vezetője jogosult.


(3) A közgyűlés elnökének vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének a téma megjelölését tartalmazó indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.   

  

38. A tanácsnokok


91. §  A közgyűlés bizottságának elnökei tanácsnokok.


39. A közgyűlés tagjai, tisztségviselői, a bizottságok tagjai és

 a tanácsnokok tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése


92. § A közgyűlés tagjait, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnököt, a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait belépőkártyával kell ellátni, ami biztosítja számukra a Megyei Önkormányzati Hivatal épületébe való zavartalan bejutást.  


93. § A Közgyűlés tagjait és állandó bizottságainak nem közgyűlési tagjait a ciklus végéig megilleti laptop számítógép térítésmentes használata. Ha a közgyűlési tag mandátuma, vagy az állandó bizottság nem közgyűlési tagjainak megbízatása megszűnik, a használatukban lévő számítógépet kötelesek a megyei önkormányzatnak a mandátum vagy megbízatás megszűnésével egyidejűleg átadni.  


94. § (1) A Közgyűlés foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnökének illetménye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 80. § (1) bekezdésének figyelembe vételével az elnök illetményének 90 %-ában kerül meghatározásra.


(2) A Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnökének tiszteletdíja a Mötv. 71. § (5) bekezdésének, valamint a Mötv. 80. § (2) bekezdésének figyelembe vételével az elnök illetményének 50 %-át alapul véve, ezen összeg 90 %-ában kerül meghatározásra.


95. § A Közgyűlés elnöke, alelnöke jogosult a Heves Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsik - gépjárművezetővel és anélküli – rendszeres használatára, azzal, hogy magáncélú használat esetén gépjárművezető igénybevételére nem jogosultak. A hivatali gépjármű magáncélú használata nem haladhatja meg tisztviselőnként a havi 2.000 kilométert. A magáncélú használat elszámolása a havi kilométeróra állás rögzítésével és a hivatali célú használat összevetésével történik.


96. § (1) A közgyűlési tag havi tiszteletdíja – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) 132. §-a szerint megállapított illetményalap 2,6 szorosa (a továbbiakban: alapdíj) – 100. 400,-Ft.


(2) A bizottság elnökének, megyei tanácsoknak a havi tiszteletdíja – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 90 %-ával növelten 190.700,-Ft.


(2a)4 A bizottság alelnökét az alelnöki tisztsége után emelt összegű tiszteletdíj nem illeti meg.


(3) A bizottság közgyűlési tagjának havi tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45 %-ával növelten 145.500,-Ft.


(4) A bizottság nem közgyűlési tagjának havi tiszteletdíja az alapdíj 45 %-a, 45.100,-Ft.


(5) A jövedelem kiesésről kiállított munkáltatói igazolást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifizetést a közgyűlés elnöke engedélyezi.  


97. §2 (1)4 A közgyűlés a kötelezettségeit megszegő közgyűlési, bizottsági tag tiszteletdíját, legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csök-kentés újra megállapítható.


(2)4 A tiszteletdíj korlátozását a közgyűlés elnöke kezdeményezésére az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság terjeszti javaslatával a közgyűlés elé.


(3)-(8)4

40. A megyei önkormányzati hivatal


98. § (1) A megyei önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Heves Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).


99. § A hivatal feladatai különösen:

a) a közgyűlés, a bizottságok, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása,

b) a képviselők, a tisztségviselők, a bizottságok munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése,

c) a főjegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése.


100. § (1) A hivatal belső tagozódása:

a) Elnöki Kabinet,

b) Jogi és Szervezési Osztály,

c) Pénzügyi Osztály,

d) Területfejlesztési és Területrendezési Osztály,

e)1,4


(2) Az osztályok élén vezetői kinevezéssel rendelkező osztályvezetők állnak. Az osztályvezetőket távollétükben a kijelölt köztisztviselők helyettesítik.


(3)  A belső ellenőrzést a megyei önkormányzat által kötött polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr végzi a főjegyző közvetlen irányítása mellett.


(4) Az Elnöki Kabinet osztályi szervezetben működik.


(5) A főjegyző a hatékonyabb feladatellátás érdekében időszaki vagy ciklusfeladatra munkacsoportot hozhat létre.


(6) Kinevezéshez, vezetői kinevezéshez, jutalmazás és illetményeltérítés megállapításához, felmentéshez - az általa meghatározott körben -, az elnök egyetértése szükséges.  


101. § A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint az ügyrendje tartalmazza.


 102. §5 A közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre az önkormányzat hivatalában a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Kttv. 239. §-ában foglalt feltételekkel. A politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkaköröket jelen rendelet 9. mellékletében kell felsorolni és részletezni.


41. A főjegyző, az aljegyző  


103. §  A főjegyző a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörében

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

c) döntésre előkészíti a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket;

d) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés, a közgyűlés bizottságának ülésén;

e) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

f) tájékoztatja a közgyűlést az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges,

g) gondoskodik a Heves Megye Önkormányzatának Értesítője című tájékoztató lap szerkesztéséről és megjelentetéséről,

h) gondoskodik a jelen rendelet és mellékleteinek naprakészen tartásáról, javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására.


104. § (1) A közgyűlés elnöke a főjegyző javaslatára - a főjegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a főjegyző helyettesítésére, a főjegyző által meghatározott feladatok ellátására.


(2) Az aljegyző felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke, az egyéb munkáltatói jogokat a főjegyző gyakorolja.


(3) A főjegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat, legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal Jogi és Szervezési Osztályának vezetője látja el.



VI. Fejezet


  A megyei önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere


105. § (1) Az önkormányzat közgyűlése, feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat.


(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait.


106. § (1) A közgyűlés feladatainak ellátása során - a kölcsönös érdekek figyelembevételével - együttműködik a megye településeivel és más megyék önkormányzataival.


 (2) A közgyűlés kapcsolatot tart külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a közgyűlés az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg.


(3) Az együttműködésre, kapcsolattartásra vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt.


107. § A közgyűlés kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a megye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a megyében működő társadalmi szervezetekkel.


108. § A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tart más megyék közgyűlésének tisztségviselőivel, illetve jegyzőivel.


109. § (1) A megyei önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény (a továbbiakban: Nektv.) alapján biztosítja a Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, valamint külön megállapodásban rögzítettek szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működése feltételeinek megteremtését.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a megyei önkormányzat közreműködik a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésében, így különösen meghívók, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésében és postázásában,  a testületi működéshez szükséges kommunikációs eszközök (telefon, fax, internet) használatának biztosításában és pályázataik továbbításában.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott ingyenesség nem vonatkozik a nemzetiségi önkormányzat pályázati díjaira és a pályázati önerő biztosítására.


(4) Az (1) és (2) bekezdésekben előírtak végrehajtásáról a megyei önkormányzat az önkormányzati hivatal útján gondoskodik és a végrehajtással összefüggő költségeket a hivatal költségvetésében biztosítja. A nemzetiségi önkormányzat működése feltételeinek megteremtéséhez a Nektv. alapján biztosított, ingyenes használatba adott ingatlan és ingó vagyontárgyak körét a (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza.


VII. Fejezet


 A megyei önkormányzat gazdálkodása


110. §  (1)  A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat gazdasági programjának elkészítéséhez a közgyűlés képviselőcsoportjainak véleményét kikérni köteles. A program tartalmazza az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, vidékfejlesztés és a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait, eszközeit.


(2) Átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet hiányában a közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozó költségvetési rendeletének elfogadásáig a megelőző költségvetési év éves központi költségvetési támogatása időarányos, legfeljebb két hónapra vonatkozó keretösszegéig dönthet a forrás-felhasználásról. A fentiekben meghatározott forrás-felhasználásra vonatkozó döntéseiről a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg köteles tájékoztatni a közgyűlést.


111. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos előírásokat a közgyűlés külön rendeletben állapítja meg.


 (2) A közgyűlés meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való vételét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben megyei népszavazáshoz kötheti.


 VIII. Fejezet


Területi szintű helyi népszavazás


112. § Heves megyében területi szintű helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.


HARMADIK RÉSZ


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


113. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.


114. §  (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál történő végrehajtásáról szóló 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. §  A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hivatal valamennyi felsőfokú és középfokú iskolai végzettségű köztisztviselője részére a közgyűlés illetménykiegészítést állapít meg, melynek mértéke - amennyiben arról a Heves Megyei Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik  -, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 40%-a, illetve a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 20 %-a.”


(2) A Rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A Kttv. 154. §-ában foglaltakra is figyelemmel a Hivatal köztisztviselőit a költségvetési lehetőségekre figyelemmel adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladataiknak eredményes ellátásáért teljesítményértékelésük alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti.”

   

115. § Hatályát veszti

a) a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (X. 29.) HMÖ rendelet,

b) a közgyűlés 144/2005. (XII. 16.) számú határozatával elfogadott „Etikai ajánlások” című szabályzata.



1 Módosította: 12/2015. (XI.24.) önk. rend.                                      Hatályos: kihirdetését követő nap 2015.11.25.

2 Módosította: 4/2016. (II.26.) önk. rend.                                      Hatályos: kihirdetését követő nap 2016.02.27.

3 Módosította: 10/2016. (VI.28.) önk. rend.                                      Hatályos: kihirdetése napján 2016.06.28.

4 Módosította: 12/2016. (XII.06.) önk. rend.                                      Hatályos: kihirdetését követő nap 2016.12.07.

5 Módosította: 6/2018. (VI.29.) önk. rend.                                      Hatályos: kihirdetése napján 2018.06.29.



Csatolmányok

Megnevezés méret
4. melléklet
274.13 KB
5. melléklet
292.03 KB
6. melléklet
245.4 KB
7. melléklet
258.17 KB
3. melléklet
363.56 KB
1. melléklet
318.28 KB
2. melléklet
233.05 KB
8. melléklet
106.93 KB
9. melléklet
160.43 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!