nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-09-09 -tól
Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
Ősi község települési szociális ellátásairól

1. A rendelet célja és hatálya


1. §


E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Ősi Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formáit, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és az egyéb eljárási szabályokat.


2. §


A rendelet hatálya kiterjed Ősi községben lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 3. § (2) - (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekre, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ban meghatározott gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.


2. Hatásköri és eljárási rendelkezések


3. §


(1) E rendeletet a Szoctv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Kormányrendelet) együtt kell alkalmazni. 


(2)[1] A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális támogatásokra vonatkozó hatásköröket – a 24. §-ban foglaltak kivételével - a Szociális Bizottságra ruházza át.


4. §


(1) Az e rendelet szerinti ellátások esetében az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból a Szoctv. és Gyvt. által meghatározott szolgáltatásokat nyújtó szervezetek javaslatára. A kérelmet az Ősi Polgármesteri Hivatalban (8161 Ősi, Kossuth L. u. 40.) lehet előterjeszteni a rendelet mellékletei szerinti, egyes ellátási típusokhoz tartozó nyomtatványon.[2]


(2) A Polgármesteri Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Szoctv. 9. és 17. §-ában foglaltakra.


(3) Amennyiben a szociális támogatást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.


5. §


A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a Szoctv. valamint a Kormányrendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást. A jövedelmekre vonatkozóan a Szoctv. 4. §, és 10. § az irányadó. A Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Kormányrendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.


6. §


(1) A kérelmező és közeli hozzátartozói jövedelmeiről a kérelemhez az alábbiak szerint kell az azokat igazoló iratokat csatolni:

a)[3] munkáltató által kiállított jövedelemigazolás a dolgozó részére az igazolás kiállítását megelőző hónapban kifizetett havi rendszerességgel járó jövedelemének összegéről (1. melléklet), vagy ezzel azonos tartalmú munkáltató által kiállított irat;

b) nyugellátás vagy nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által minden év januárjában kiküldött, a nyugdíj összegéről kiállított igazolás vagy nyugdíjas szelvény vagy folyószámla-kivonat;

c) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, illetve az összegről az szülők között létrejött megállapodás másolata, az összeget egyértelműen igazoló postai szelvény, vagy folyószámla-kivonat;

d) az árvaellátást megállapító határozat fénymásolata, postai utalást igazoló szelvény, vagy Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás;

e) egyéni vagy társas vállalkozók esetében a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás vagy APEH által kiállított igazolás;

f) táppénz esetében a folyósító szerv igazolása;

g) lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásából származó jövedelem esetén a bérbeadásról szóló szerződés, vagy a bérleti díjat tartalmazó megállapodás;

h) amennyiben a jövedelem irattal nem igazolható, az érintett által anyagi és büntetőjogi felelősséggel tett, két tanú által aláírt nyilatkozata is elfogadható;

i) annak igazolására, hogy a kérelemmel érintett személy álláskeresési ellátásra nem jogosult a kormányhivatal járási kirendeltsége munkaügyi kirendeltsége által kiállított hatósági bizonyítványa; vagy

j) a fentiekben felsoroltakkal nem igazolható jövedelem esetén olyan egyéb igazolás, mely alkalmas a tényleges jövedelem megállapítására.


(2) Amennyiben az ellátást kérő egyedülálló személy, kérelmében e tényről – a jogosultsági feltételek egyértelművé tétele érdekében nyilatkoznia kell.


(3) Az egy főre jutó jövedelem számításánál az egy háztartásban élő, Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közeli hozzátartozók jövedelmét kell figyelembe venni.


(4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelem-nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.


(5) Amennyiben (2) bekezdésben jelzett igazolások beszerzése jelentősen késleltetné az eljárást, az érdemi döntés meghozatala érdekében – az igazolás megérkezéséig – el kell fogadni a rászoruló személyes nyilatkozatát.


(6) Az egyes települési támogatási formákhoz benyújtandó igazolásokat az adott támogatási formára vonatkozó részletes szabályok tartalmazzák.


7. §


(1) A döntést a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján kell meghozni. Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, a környezettanulmány készítésének elvégzéséről a döntésre jogosult utasítására az Ősi Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője gondoskodik. A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban : Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2) A sérelmezett döntés ellen a képviselő-testülethez címzett, az Ősi Polgármesteri Hivatalnál (8161 Ősi, Kossuth L. u. 40.) benyújtott fellebbezés nyújtható be.


3. A pénzbeli ellátások összegének megállapítása, kifizetése, folyósítása, megszüntetése


8. §


(1) Amennyiben az ellátás töredék hónapra kerül megállapításra, úgy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak.


(2) A pénzbeli ellátások kifizetése az Ősi Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata.


(3) Az eseti támogatásokat az Ősi Polgármesteri Hivatal házipénztárából kell kifizetni, legkésőbb azok megállapítását követő 15 napon belül.


(4) A rendszeres pénzellátások kifizetése postai úton, amennyiben azt az ügyfél rendszeres pénzellátások esetében kérelmében kéri, banki folyószámlára való átutalással történik. Az eseti ellátások a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethetők.


(5) E rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig lakcímre, vagy folyószámlára való átutalással kell folyósítani.


9. §


Az e rendeletben szabályozott havi rendszerességgel nyújtott támogatásokat, és azok folyósítását meg kell szüntetni:

a) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy

b) ha a jogosult, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – adott támogatásra irányadó, jogosultság megszűnését eredményező - változás következik be

a változás hónapját követő hónap első napjától.


4. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése


10. §


(1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a Szoctv. 17. §-ában foglalt megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.


(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető.


5. A települési támogatás formái


11. §

A települési támogatások formái:

a) rendkívüli települési támogatás

b) gyógyszertámogatás

c) havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás

b) lakhatási támogatás

c) betegápolási támogatás

f) egészségi állapotra tekintettel havi rendszerességgel megállapított települési támogatás és.

g)[4] lakásvásárlók szociális támogatása.


6. Rendkívüli települési támogatás


12. §[5]


(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 130%-át, egyedül élő személy és gyermekét egyedül gondozó szülő esetén annak 180%-át nem haladja meg.



(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen

a) napi létfenntartási kiadások biztosítása érdekében

b) a (3) bekezdésben felsorolt rendkívüli körülményekre tekintettel

c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként

d) beiskolázási költségek enyhítése érdekében

e) gyermekétkeztetési térítési díjhoz való hozzájárulásként.


(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladó egy főre jutó jövedelem esetén is támogatásban részesíthető az a személy, aki a rendkívüli települési támogatás megállapítását

a) elemi csapás, elemi kár,

b) bűncselekmény áldozatává válás,

c) baleset, vagy

d) hosszabb kórházi ápolást igénylő, magas kiadásokkal járó súlyos betegség

miatt kéri.


(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.


13. §

(1)[6] A rendkívüli települési támogatás mértéke

a) eseti jelleggel – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 15.000,- Ft

b) a 12. § (3) bekezdése szerinti esetekben - figyelemmel az indok súlyosságára – maximálisan 100.000,- Ft

lehet.


(2) A támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (élelmiszer- és tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, gyermekintézmények étkezési térítési díjainak kifizetéséhez nyújtott támogatás).


(3) A megállapító határozatban az igénylő számla, vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető a segély rendeltetésének megfelelő felhasználásának igazolása érdekében.


(4)[7] A támogatás összegének kézhez vételére a család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítője is felhatalmazható annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az összeg támogatás céljának megfelelő felhasználásában.


14. §


(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, ennek összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.


15. §


(1) A természetbeni támogatásként gyermekintézmények étkezési térítési díjaihoz nyújtott kedvezmény mértéke lehet:

a) az étkezési térítési díj teljes összege

b) az étkezési térítési díj meghatározott %-a és

c) a havi étkezési térítési díjhoz biztosított meghatározott összegű támogatás.

Étkezési térítési díjként a Gyvt. 151. § (8) bekezdésében meghatározott normatív kedvezmények levonása után fennmaradó, szülő által fizetendő térítési díjat kell figyelembe venni.


(2) A díjkedvezményt határozott időtartamra kell megállapítani, úgy, hogy az ne haladja meg a megállapítás évének december 31. napját, illetve igazodjon az adott oktatási-nevelési időszakhoz is. A díjkedvezmény indokolt esetben visszamenőlegesen is megállapítható.


(3) Az étkeztetést biztosító intézmény számlázását követően a kedvezménnyel biztosított étkezési térítési díj összegét annak számlájára kell átutalni.


7. Gyógyszertámogatás


16. §[8]


(1) Gyógyszertámogatás állapítható meg eseti, vagy rendszeres gyógyszerkiadásainak enyhítésére azon személy részére, aki közgyógyellátásra nem jogosult, és havi rendszeres gyógyszerköltsége legalább 10.000,- Ft, ha háztartásában az egy főre jutó jövedelem

a) többszemélyes háztartásban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 200%-át  nem haladja meg,

b) egyedül élő személy és gyermekét egyedül gondozó szülő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 250 %-át nem haladja meg, vagy

c) 65. életévét betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 300 %-át nem haladja meg.



(2) Ha a rendszeres gyógyszerköltség összege meghaladja a havi 15.000,- Ft összeget, 65 év feletti személy esetében eseti gyógyszertámogatás évi egy alkalommal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-ától 400 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén is megállapítható.


(3) A gyógyszertámogatási célú kérelemhez be kell nyújtani a 6. melléklet szerinti, háziorvos és gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltség-igazolást.


(4) A gyógyszertámogatás megállapítható eseti, vagy havi rendszeres jelleggel is, összege az igazolt gyógyszerköltség figyelembe vételével  maximálisan 15.000,- Ft lehet.



(5) A havi rendszeres jelleggel nyújtott támogatás maximálisan 6 hónapra állapítható meg.


8. Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás


17. §


(1) Havi rendszerességgel települési támogatás azon személy számára állapítható meg, aki semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.


(2) A havi rendszerességgel járó önkormányzati segély mértéke nem haladhatja meg a havi 5.000,- Ft-ot.


18. §


(1) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától maximum egy év időtartamra lehet megállapítani.


(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásban részesülő személy köteles megélhetési viszonyainak javítása érdekében a családsegítő szolgálattal együttműködni, az együttműködés igazolására a családsegítő szolgálatot a megállapító határozatban fel kell hívni.


9. A lakhatási támogatás


19. §


(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, melyet elsősorban természetbeni formában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.


(2) Amennyiben a háztartásban előre fizetős mérő működik, a támogatást az előre fizetős mérő feltöltéséhez kell biztosítani.


(3) Támogatásban részesíthető a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésére tekintettel a feltételek együttes fennállása esetén az a személy,

a)[9] akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át

b) a háztartásban élők egyikének sincs vagyona és

c) a támogatással érintett ingatlan vonatkozásában az azzal kapcsolatban felmerülő költségeket a természetbeni folyósítással érintett közüzemi számlával igazolja.


(4) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.  Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


(5) A támogatás havi összege a háztartás egy főre jutó jövedelmétől függően kerül megállapításra. 


(6)[10] A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 50 %-ig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 6000,- Ft,

b) 50 %-ától 75 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 5000,- Ft,

c) 75 %-ától 100 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 4000,- Ft,

d) 100 %-ától 150 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 3000,- Ft,

e) 150 %-ától 200 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 2500,- Ft, és

f) 200 %-ától 250 %-áig terjedő egy főre jutó jövedelem esetén 2000,- Ft.


(7) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani, egy év időtartamra.


(8)[11] A lakhatási támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.


10. Betegápolási támogatás


20. §


(1) Betegápolási támogatásban részesíthető a 18. életévét betöltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre szoruló közeli hozzátartozójának az ápolására, gondozására tekintettel a feltételek együttes fennállása esetén az a személy,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegek 100%-át, egyedülálló esetében 150 %-át nem haladja meg,

b) keresőtevékenységet nem végez,

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül,

d) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és

e) a Szoctv. rendelkezései szerinti ápolási díjra nem jogosult.


(2) A betegápolási támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti kérelem nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell az 5. melléklet szerinti háziorvosi igazolást.


(3) Tartósan beteg az a személy, aki önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre szorul, és ezt a tényt háziorvosa a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon igazolja.


21. §


(1)[12] A betegápolási támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a megállapított jogosultságot évente felül kell vizsgálni.


(2) A betegápolási támogatást meg kell szüntetni, ha

a)[13] az ápolást végző személy vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megszűnnek,

b) az ápolt személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,

c) az ápolt személy 30 napon túl ápolást, gondozást nyújtó intézményben kerül elhelyezésre,

d) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,

e) az ápolt személy elhalálozik, vagy

f) az ápolt személy, vagy az ápolást végző személy települési lakcíme megszűnik.


(3) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti kötelezettségét, ha:

a) a jogosult nem működik együtt az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során;

b) ha jogosult saját megromlott egészsége miatt nem alkalmas az ápolási tevékenység elvégzésére;

c) az ápolt személy egészségi állapota az ápolást végzőnek felróható okból romlik;

d) az ápolást végző személy nem látja el az ápolt személy körül a nap 24 órájában jelentkező ápolási teendőket, különös tekintettel az ápolt személy személyi és környezeti higiéniájának, napi étkezésének biztosítására;

e) az ápolást végző személy az ápolási tevékenységek ellenőrzése során egymást követő több alkalommal nem tartózkodik az ápolt személy környezetében, így nem biztosítja az ápolt személy folyamatos ellátását, felügyeletét, távolmaradásának okát igazolni nem tudja;

f) az ápolást végző személy az ápolási tevékenységet nem személyesen látja el;

g) ha az ápolt személy, illetve más hozzátartozó vagy helyi lakos bejelentést tesz, melyben megjelöli az ápolási kötelezettség megszegésének módját, s ennek fennállása környezettanulmány elvégzésével bizonyítható.


(4) Az ápolási tevékenység ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal ügyintézője és a Szociális Bizottság által felkért bizottsági tag végzi.


(5) A betegápolási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.


11. Egészségi állapotra tekintettel

havi rendszerességgel megállapított települési támogatás


22. §


(1) Egészségi állapotára tekintettel rendszeres települési támogatásra jogosult az a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, álláskeresési ellátásra, rendszeres pénzellátásra nem jogosult jövedelem nélküli személy, aki

a) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol,

b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol,

c) gyermeket vár, és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

d) Térségi Népjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) javaslatának figyelembevételével, amennyiben a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább két alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott.


(2) Az (1) bekezdés szerinti személy részére akkor állapítható meg támogatás, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, és vagyona nincs.


(3) A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.


(4) A támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani, egy év időtartamra. A támogatás további folyósítása iránt a jogosultság utolsó hónapjában ismételt kérelmet kell benyújtani.


12. Lakásvásárlók szociális támogatása


23. §


(1) Lakásvásárlók szociális támogatására jogosult az a személy, aki Ősi község közigazgatási területén lakóingatlant vásárol annak érdekében, hogy a községben letelepedjen.


(2) A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha az ingatlanszerzést a kérelmet benyújtó okirattal (földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, vagy adásvételi szerződéssel) igazolja, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.


(3)[14] A támogatás iránti kérelem az ingatlanban történő lakcím létesítését követő 60 napon belül nyújtható be.


(4) A támogatás összege maximum 50.000,- Ft lehet.


13. Köztemetés, a köztemetés költségeinek megtérítése[15]


24. §


(1) A Képviselő-testület a Szoctv-ben a köztemetés elrendelésére, és e rendeletben a köztemetés megtérítésére vonatkozó feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.


(2) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megfizetésére kötelezhető, a temetési költség megtérítése részletekben engedélyezhető.


(3) A köztemetés költségeinek részletekben való megtérítésére abban az esetben van lehetőség, ha a kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg.


(4) Amennyiben a jövedelmi viszonyok a (3) bekezdésben foglalt határt meghaladják, a költségek részletekben való visszafizetése kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén is engedélyezhető, különösen akkor, ha a költségek megtérülését a hagyaték nem biztosítja, vagy ha a költségek megtérülése ezen a módon rövidebb időn belül elérhető.


14. Helyi szociálpolitikai kerekasztal


25. §


(1) A szociálpolitikai kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.


(2) A szociálpolitikai kerekasztal legalább évi 1 alkalommal tart ülést.


(3) A kerekasztal tagjai:

a) Ősi Község Polgármestere

b) Ősi Község Jegyzője

c) a Szociális Bizottság tagjai

d) a családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást és házi segítségnyújtást biztosító intézmény ill. egyes intézményegységek vezetői,

e) a Munkaügyi Központ illetékes Kirendeltségének vezetője, vagy általa megbízott képviselője

f)  szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatás feladatait Ősi községben ellátó családgondozók,

g) a település háziorvosa és

h) a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézői.


(4) A szociálpolitikai kerekasztal üléseit Ősi Község Polgármestere vezeti és hívja össze.


15. Záró rendelkezések


26. §


(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.


(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 21/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet.


(3) Aki a 2015. február 28-án hatályos szabályok alapján rendelkezett

a) lakásfenntartási támogatásra való jogosultsággal, annak részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokra tekintettel nyújtott települési támogatás a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság lejáratát követő naptól állapítható meg, amennyiben kérelmét a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság lejárata előtt nyújtotta be, és

b) méltányos ápolási díjra való jogosultsággal, annak az e rendelet szerinti betegápolási támogatásra való jogosultságát a 2015. március 1-jétől kell megállapítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.


Ő s i, 2015. február 26.



  Kotzó László                                                       Andrásiné Marton Mónika

                                   polgármester                                                                      aljegyző



[1]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[2]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[3]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet


[4]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[5]

A rendelet szövegét a 14/2017. (IX. 08.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 9-től

[6]

A rendelet szövegét a 14/2017. (IX. 08.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 9-től

[7]

A rendelet szövegét a 14/2017. (IX. 08.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 9-től

[8]

Hatályos: 2016. május 7. napjától. Módosította a 8/2016. (V. 06.) önkormányzati rendelet.

[9]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[10]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[11]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[12]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[13]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[14]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet

[15]

Hatályos 2015. december 9. napjától. Módosította a 15/2015. (XII. 08.) önkormányzati rendelet



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
147.62 KB
3. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
934.27 KB
4. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
1.16 MB
5. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
170.1 KB
6. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
251.79 KB
2. melléklet az 6/2015. (II. 27.) önkorm. rendelethez
1.33 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!