nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(X.1..)önkormányzati rendelete
Hatályos:2006-11-15 -tól
Szakadát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(X.1..)önkormányzati rendelete
Szakadát Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról.

Szakadát Képviselő-testületének

6/2006 (X.1.) sz. rendelete

Szakadát Építési Szabályzatának

és Szabályozási Tervének megállapításáról.


Szakadát Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a Szakadát Építési Szabályzata (továbbiakban: SZÉSZ) és Szakadát Szabályozási Terve (továbbiakban: SZSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

  1. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A RENDELET HATÁLYA

1. §


(1)   A SZÉSZ és SZSZT hatálya kiterjed Szakadát község (a továbbiakban a község) közigazgatási területére.

(2)   A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad.


A szabályozási elemek típusai

2. §


(1)   A szabályozási terv I. és II. rendű szabályozási elemeket rögzít.

(2)   I. rendű kötelező szabályozási elemek:

-   az építési övezet-, övezethatárok és a hozzátartozó területfelhasználási kategória megnevezések,

-   az I. rendű közterületek,

-   az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási szélességek

(3)   II. rendű kötelező szabályozási elemek:

a (2)  bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4)   Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(5)   II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen, a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.


  1. fejezet

TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

3. §

(1)   A szabályozási terv a község közigazgatási területén

-   beépítésre szánt területet,

-   tervezett beépítésre szánt területet,

-   beépítésre nem szánt területet

jelöl ki.

(2)   Tervezett beépítésre szánt területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ban felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve ha az ivóvízhálózat már kiépült. Ez esetben a szennyvizek gyűjtésére csatornahálózat kiépítéséig közműpótló berendezés építhető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően az ingatlant a hálózatba be kell kötni.


TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK FAJTÁI

4. §

A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti

a)    az építési övezeti

b)    az övezeti

c)    a környezetvédelmi

d)    az értékvédelmi

e)    a korlátozási

előírások érvényességi területét.


AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

5. §

(1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

-   lakó:(L)

-   vegyes:(V)

-   különleges:(K)


AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

6.§

(1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások:

a)    Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

b)    Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

       Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és

1.  a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható,

2. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni.

c)    Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve, - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

d)    Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.

e)    Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.


2)    Egyéb közös előírások

a)    A szabályozási terven jelölt, általános előírásoktól eltérő hátsókert löszfaltól mért X távolsága a löszfal magasságának másfélszerese.

b)    Az általános előírásoktól eltérő hátsókertre ,--a telek nem beépíthető részére--eső meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

c)    Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, az országos előírások szerinti hátsókertet az építési övezet, ill. az övezethatár vonalától kell mérni.

d)    Reklám, hirdetés csak akkor és úgy helyezhető el, ha az az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatja meg.

e)    Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

f)    Közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.

g)    Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakó- és üdülőépületeknél:

1.  4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát;

2.  2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak a nyílások;

A 2 pont előírásait a telken keresztben álló, zártsorúsodó keresztcsűröknél is lehet alkalmazni.

h)    Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.

i)     Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

j)     Újonnan nyeles telek – kivéve, ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki.

k)    Újonnan építendő ill. bővítendő, átalakítandó épület magas tetős kialakítású és 45º-os hajlásszögű legyen. A tetőgerinc vonalát utcára merőleges kell kialakítani. A megengedett tetőforma nyeregtető, kontyolással, vagy kontyolás nélkül.

l)     A helyi sajátosságokat hordozó tornácos kialakítást meglévő épületeknél meg kell tartani. új épületeknél lehetőség szerint alkalmazni kell.

m)   Az újonnan létesítendő épületek homlokzati felülete vakolt vagy nyerstégla, ill. ezek kombinációja legyen.

n)    Új épületek nyílásait keretezni kell. A keret vakolt, vagy tégla-architektúrás lehet.


LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK(L)

7. §

(1) Falusias építési övezet—Lf

a)    rendeltetési előírások

Az övezetben

1.  legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek),

továbbá nem zavaró hatású

2.  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(k),

3.  szálláshely szolgáltató épület(k),

4.  kézműipari építmény(ek),

5.  mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény(ek)

helyezhető(k) el.

b)    építési előírások


Lf-2221 építési övezet esetén

1.  egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900m²

4.  legnagyobb beépítettség 30%,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,0 m

lehet.

  1. előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.


Lf-2321 építési övezet esetén

1.  egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²

4.  legnagyobb beépítettség 30%,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,0 m

lehet.

  1. Előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.


Lf-2121 építési övezet esetén

1.  egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 450m²

4.  legnagyobb beépítettség 30%,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,0 m

lehet.

  1. Előkert újonnan 5,0 m.


TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vt)

8. §

(1)   rendeltetési előírások

a).   Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b)    kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

(c)   Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett helyezhetők el.

(2)   építési előírások

Vt 1432

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló.

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²

3.  legnagyobb beépítettség 50%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 35%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5m.


Vt 2231

1.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló,. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900m²,

3.  legnagyobb beépítettség 50%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 35%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5m.

6.  előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik


Vt 3131

1.  a megengedett beépítési mód zártsorú.

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 450m²,

3.  legnagyobb beépítettség 50%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 35%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5m.

6.  előkert újonnan 5,0m


KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (K)

9. §

(1)   Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki)

a)    rendeltetési előírások

Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

b) építési előírások


Ki 1420

1.  a megengedett beépítési mód: szabadon álló,

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3.  legnagyobb beépítettség 30%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

5.  legnagyobb építménymagasság a telken álló legmagasabb épület építménymagassága.


Ki 1412

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3. legnagyobb beépítettség 10%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5)  legnagyobb építménymagasság 4,5m


ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

10 §

A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi i övezeteket jelöli ki:

-       közlekedési és közmű:(KÖ)

-       zöld:(Z)

-       erdő:(E)

-       mezőgazdasági:(M)

        vízgazdálkodási (Vg)

övezeteket.


KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET (KÖU)

11. §

(1)   Közúti közlekedés céljára kijelölt övezet.

(2)   Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóórák helyezhetők el.

(3)   Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműövezetbe sorolt telek területének 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.


ZÖLDÖVEZET—KÖZPARK (Z)

12. §

(1)   Az övezetbe eső telkek min. 85%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

(2)   A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.

(3)   Ha a közpark területe 3000 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el.

(4)   Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5)   A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.


ERDŐÖVEZETEK (E)

13. §

(1)   Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

       Az övezetben épület újonnan nem helyezhető el, kilátót kivéve.

       Újonnan kijelölésre került erdőterületen a jelenlegi művelés korlátlanul folytatható, azonban az építés feltételeinél a védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásait kell figyelembe venni.

       Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdő művelési ágra módosítható.

       Újonnan kijelölésre került erdőterületen a jelenlegi művelés korlátlan ideig fennmaradhat, azonban a területen a védelmi rendeltetésű erdőövezet szabályozási előírásait kell figyelembe venni.


MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK (M)

14. §

(1)   A. mezőgazdasági övezetekben csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

 (2)  Kiskertes övezet (Mke-1)

            a) Az övezetben építmény elhelyezése tilos.

 (3)      Mezőgazdasági kertes övezet (Mke-2)

a)    Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

b)    A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan helyezhető el.

c)    Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

1.  Gazdasági épülettel beépíthető az a telek:

                   1.1 amelynek a telekszélessége: min. 20 m

                   1.2 a telek területe minimum 2000 m2

2.  Beépítettség: max. 1,5%, de legfeljebb 60 m2

3. Építménymagasság: max. 3,5 m.

d)    Lakóépület újonnan nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.


(3)   Mezőgazdasági általános övezet (Má)

a)    Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

b)   Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok legalább 1 ha (10 000 m2) nagyságú telken, 30%-os maximális beépítettséggel, 6 m-es maximális építménymagassággal és min 30 % zöldfelület-aránnyal kialakíthatók. Az övezetben kiegészítő központ nem létesíthető.

c)    Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert- és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.

d)    Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

1.  Beépíthető az a telek,

·     amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 20 000 m2

·     amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 10 000 m2

2.  Beépítettség: max. 3%,

3.  Építménymagasság: max. 3,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 12,0 m.

4.  A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló[1] FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

e)     Az övezetben újonnan létesülő gazdasági épületet illetve épületegyüttest (beleértve a birtokközpontot is) minden esetben legalább háromszintű védő- és takarófásítással takarni kell.


 (4)       Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Mko)

a)    Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.

b)    Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c)    Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel összefüggő épületek, építmények elhelyezésére van lehetőség. A beépíthető minimális teleknagyság_10 ha (100 000 m2).

d)    Az építmény maximális alapterülete 300 m2, maximális építménymagassága 6,0 méter

e)    Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.

f)    Az övezetben az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

g)    Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható.



MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

15. §

A mezőgazdasági ill. erdő zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.


VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET(VG)

16. §

(1)   Az övezetbe

a)    vízmedrek telke (VG1),ezen belül

b) a vízbeszerzési területek,(VG2)

tartoznak.

(2)   Az övezetben építményt elhelyezni nem szabad



ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEMI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

17§

A nyilvántartott és régészeti érdekű régészeti lelőhelyeken a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani.٭[2]

(1)   A mellékletben felsorolt épületek, szobrok, utcaszakaszok, területek helyi védelem alatt állnak..

(2)   A szabályozási tervlapon jelölt helyi védett utcaszakaszok telkein építés, felújítás, átalakítás csak az alábbi előírások alapján végezhető:

a)    A telkek tovább nem oszthatók, és nem vonhatók össze.

b)    A meglévő épület csak akkor bonthatók el, ha a jellegzetes szakadáti lakóépítészet jegyei az új épületen, mind tömegformálásban, mind homlokzatképzésben, mind részletképzésben megjelennek. Ennek érdekében a vonatkozó építési övezeti előírásokon kívül az alábbi előírásokat is meg kell tartani.

1.  Az épület szélessége az utcai kerítéstől mért legalább 15,0 m-ig legfeljebb 8,0 m lehet.

2.  Az épület előtt legalább 10,0 m hosszban fa vagy öntött fém oszlopokkal alátámasztott tornácot kell kialakítani. Az oszlopok átmérője legfeljebb 12cm lehet.

3.  A tetőhéjalás anyaga csak piros, vagy barna színű cserép lehet.

4.  A kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezet lehet, toldó berendezések nem alkalmazhatók.

5.  A homlokzatok vakolt felülete simított legyen, fehér vagy barokk sárga színnel.

Téglaburkolat alkalmazása estén, a téglát nyers színben kell megtartani.

6.  Az alkalmazandó nyíláskereteket vakolat esetén

kell színezni.

7.  Az épületek homlokzatán reklámhordozók, légkondicionáló berendezések nem helyezhetők el.

8.  Homlokzaton gázvezetékeket látható helyen csak mélyített horonyban szabad vezetni.

9.A kerítés anyaga újonnan csak fa-, vagy téglaszerkezetű és burkolatú lehet  A kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,50m –t Tömör kerítés nem létesíthető - a hézag legalább érje el a 25 %-ot. A tömör részek szélessége az utca felöl nézve külön-külön legfeljebb 25 cm lehet.

(3)   A szabályozási tervlapon jelölt helyi védelem alatt álló temető és templom környéki területen az építési övezeti előírásokon túl az alábbi rendelkezéseket is meg kell tartani:

a)    Fát kivágni nem szabad, kivéve, ha tájidegen, vagy gyomnövény, ill., ha elszáradt, korhadt és emiatt balesetveszélyessé vált.

b)    A keresztek és a régi - első világháború előtti időkből származó - sírkövek nem mozdíthatók el a helyükről, eredeti formájukban megőrzendők.

(4)   A szabályozási terven jelölt régészetileg nyilvántartott területeken minden 30 cm-es, ill. 30cm-nél mélyebb földmunkával járó tevékenység engedélyezési eljárásába a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni


EGYÉB TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

18. §


(1).  A szabályozási terven jelölt helyi értékvédelem alá eső épületek és szobrok védelmét biztosítani kell. Ennek érdekében az építési övezeti előírásokon túlmenően az alábbi előírásokat is meg kell tartani:

(2)   A helyi védelem alatt álló épületeket

a)    lebontani csak szerkezeti okokból szabad. Bontás esetén az új épület tömegarányát az eredeti épületével egyezően kell kialakítani, és hordoznia kell mindazokat a jellegzetességeket, amelyeket a 17§ (1) bekezdése követelményként felsorol. Bontás esetén a bontandó épületről felmérési dokumentációt kell készíteni,

b)    átalakítani, bővíteni, felújítani csak a meglévő tömegarányok, a helyi népi építészeti hagyományokra utaló homlokzati tagozatok, részletmegoldások megtartásával, és a 17. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával szabad.


TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK

19. §

A vízfolyások mentén a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásait, a természetes és természetközeli állapotú vízfolyásokon, vizes élőhelyeken a TVT 18§ (3-4) bek. előírásait be kell tartani.

(1)   A szabályozási terven jelölt - a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által regisztrált - egyedi tájértékeket meg kell őrizni, jókarban tartásukról gondoskodni kell.

(2)   A helyi védelemre javasolt területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv előírásait be kell tartani. A védett területekre kezelési tervet kell készíteni. Továbbá:


a)    a már meglévő épületek megtarthatók és felújíthatók

b)    új épületek az esetben sem helyezhetők el, ha az övezeti előírások megengedik,

c)    távközlési torony nem építhető

d)    újonnan elektromos légvezeték nem létesíthető.

e     anyagnyerő hely nem alakítható ki.

(2)   A védett természeti területek határától mért 500 m-en belül különálló adótorony nem helyezhető el.



KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

20. §

(1)   Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el.

(2)   Közmű védőterületére eső –a szabályozási terven jelölt –telkeken, ill. telekrészeken építmény nem helyezhető el.

(3)   Országos közút védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4) Vízmű kút védőzóna területén csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a 123/1997. (VI. 18.) rendelet szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával.

(5)   A szabályozási terven jelölt löszfallal érintett telkeken az építési engedélyezési tervhez az építési tervek függvényében, a Geológiai Szolgálat állásfoglalása alapján geotechnikai-mérnökgeológiai szakvéleményt, és magassági adatokat is tartalmazó geodéziai felmérést kell készíteni

(6)   15º-nál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken, valamint a szabályozási terven Mko, ill. Ev-be sorolt övezetekben az építési hely kijelölését, valamint a tervezett építmény épületszerkezeti követelményeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(7)   A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken talajmechanikai vizsgálatra támaszkodva kell a talajvíz várható szintjét, a teherviselő altalaj állapotát, és a beépítés feltételeit tisztázni.

(8)   Pincékkel érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni a pince és üregviszonyokat, és az erre vonatkozó vizsgálatokat az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell.

(9)   Az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben a Geológiai Szolgálatot be kell vonni:

a)    7,0 m nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előregyártott, vagy vázas szerkezet alkalmazásánál,

b)    meredek csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

c)    5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

d)    3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén,

e)    a szabályozási terven jelölt löszfallal érintett telkek esetén,

f)    továbbá minden esetben, amikor a lakosság, tervezők, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel.


  1.  Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

21. §

(1)   A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2)   A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 11. § (2) bekezdésben felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 23. § (1) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.

(3)   Az építési övezetekben a telkeken belül, kell elhelyezni az OTÉK előírásai szerinti gépkocsi tárolókat.

(4)   Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli, csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni.


KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK

22 .§


Általános előírások


  1. A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében. 
    1. A közüzemi közműhálózatokat és a közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
    2. A fejlesztési tervek készítésekor és az építési engedélyezési eljárások során vizsgálni kell az ivóvízellátás, az ártalommentes szennyvíz elhelyezés és a károkozás nélküli csapadékvíz elvezetés biztosíthatóságát.
    3. A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
    4. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
    5. A közművezeték átépítésekor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
    6. A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésekor biztosítani kell az esztétikus környezet kialakítását az érdekelt terület szépítése érdekében.



Vízellátás


  1. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.
  2. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények tűzi vízellátását tűzi víztároló építésével illetve kisebb tűzszakaszok tervezésével kell biztosítani.
  3. A beépítésre nem szánt területeken lakás céljául szolgáló, gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
  4. Háztartási célú talajvízkút létesítéséhez, 500 m3/év vízfelhasználásig a jegyző engedélye szükséges. Egyéb kutak csak vízjogi engedélyezési terv alapján létesíthetők. 





Szennyvízelvezetés


  1. A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelmében.
  2. A szennyvíz ártalommentes elhelyezésére szakszerű közműpótlókat kell alkalmazni. Ha a helyi talaj-, talajvíz és beépítettségi adottságok lehetővé teszik, valamint a környezetvédelmi előírások nem tiltják, a szikkasztás, illetve megfelelő befogadó esetén a tisztított szennyvíz élővízbe bevezetése is alkalmazható.
  3. Házi szennyvízszikkasztó és 500 m3/év alatti szennyvízmennyiség esetén a zárt tároló építéséhez a jegyző engedélye szükséges. Egyéb esetekben az egyedi szennyvíz elhelyezés vízjogi engedélyezési terv alapján történhet. A szippantott szennyvizeket a gyönki szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
  4. A közműves csatornahálózat és tisztítótelep megvalósítása esetén annak igénybe vételét kötelezővé kell tenni.


Felszíni vízelvezetés


  1. A település közigazgatási területén átvezető Szakadáti patak partéleitől mért 6-6 m,  a halastavak partéleitől mért 3-3 m, és  az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől mért 2-2 m széles karbantartási sávot kell biztosítani. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza.
  2. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. egyéb célra hasznosítani
  3. A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők. A vízelvezető hálózattal szállított csapadékvíznek a befogadóba bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges.
  4. A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása összehangolt tervezés alapján
  5. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.


Villamosenergia-ellátás

  1. A település közigazgatási területén áthaladó Paks-Toponár 400 kV-os távvezeték védőtávolsága a vezeték tengelyétől mérten 38-38 m. A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni.
  2. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
  3. A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.


Hőenergia ellátás


  1. Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
  2. A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
  3. A napkollektorokat a tetőszerkezetbe beépítve, környezetbe illő megoldással kell felszerelni.




Elektronikus hírközlés

  1. Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a létesítmény helyének kiválasztásához az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön.



ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK

23. §

(1)   A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(2)   A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket.

(3)   A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad.


Általános környezetvédelmi előírások

24. §

  1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

A terhelési határértékeket bármely tevékenység és létesítmény esetén zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

  1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve légszennyezettségi (imisszió) határértékek a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM e. rend. szerint veendők figyelembe. Egyéb, levegőtisztaság-védelmi és légszennyezési kérdésekben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II.14.) Korm. rendeletet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002 (X.7.) KvVM rendeletet kell figyelembe venni.
  2. A község területén kommunális és veszélyes hulladék égetése nem engedhető meg.
  3. A zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából figyelembe veendő határértékeket a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza.
  4. A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
  5. Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
  6. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet(ek) szerint kell tervezni és végrehajtani.
  7. Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. Talajvédelmi érdekből létesítmények elhelyezése esetén a talaj felső humuszos (min. 20cm-es) rétegét el kell különíteni és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
  8. Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.
  9. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése kizárólag csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken (a település közigazgatási területén kívül) lehetséges.
  10. Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003 (VI.27.) FVM rendelet 18.§–át a dögkutak használatakor, kezelésekor, és felszámolásukkor figyelembe kell venni.
  11. A község a területek szennyeződés-érzékenységi besorolása szerint „B” érzékenységű területen helyezkedik el. A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
  12. A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.
  13. Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakó- és különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.
  14. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel juttatható ki mezőgazdasági területre. Hígtrágya elhelyezése erdőterületen nem engedélyezhető, csak azon a fásított területen, ahol a faállományt igazoltan e célból telepítették, ill. ,ahol a terület termelésből való kivonását-a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával-az erdészeti hatóság előzetesen engedélyezte.
  15. A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
  16. A be nem épített telekrészek, zöldterületek allergiakeltő gyomnövényektől történő mentesítéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.
  17. Az élővizek partjától számított

a)külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m,

b) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.


Építési övezetekre érvényes

környezetterhelési határértékek

Lakó- és településközpont vegyes területek építési övezetei

25.§

(1) Zaj és rezgés elleni védelem

a)      A község lakó építési övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkára, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakó építési övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b)      A lakóövezetekben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett ("Lakóterület (…falusias…)") területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

c)      Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

d)      Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.


(2) Levegőtisztaság-védelem

a)      A lakó építési övezetekben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b)      Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.


Különleges területek építési övezetei

26§

(1)Zaj és rezgés elleni védelem

a)      A különleges területek építési övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.

b)      A különleges területek építési övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:

-    temető, egyházi: 2. sorszámú területi funkció,

-    Sport: 4. sorszámú területi funkció

c)      Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

d)      Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.



(2) Levegőtisztaság-védelem

a)      A különleges területek építési övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b)      Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

FOGALMAK

27 §

A rendelet alkalmazása tekintetében:

-      Egy épület beépített területe: A telken elhelyezett külső kontúrjával határolt épület által elfoglalt telekterület m²-ben.

-    Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték.

-    Építmény-szintterület:

nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,

bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe.

     Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított.

-    Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások.

-    Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző.

-    Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, amelyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki.

-    Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadon álló - telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú.

-    Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.

-    Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi – szociális - turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható..

-    Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja, amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.)

-    Közműterületek: A közműhálózatok és építményeik három csoportja a területfelhasználás szerint.

-    A közlekedési hálózattól független vonalas hálózatok:

Önálló szerkezeti rendszert alkotó, a területfelhasználás a helyigényük és a védőtávolságuk miatt korlátozó térszín feletti (400 kV-os nagyfeszültségű és 20 kV-os középfeszültségű) villamos távvezetékek) energiaközmű hálózatok.

-    A közlekedési hálózatok nyomvonalát követő vonalas rendszerek:

A szabályozási szélességen belül a közlekedési hálózatokat követő bel- és külterületen egyaránt vezetett hálózatok. Az ivóvízvezetékek, a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezető hálózat, a valamint a villamos energia, a vezetékes gáz és a vezetékes hírközlési hálózatok és azok járulékos elemei.

-    Pontszerű közműbázisok

            Védőterületükön belül okoznak korlátozást.(tartalék vízmű kút)

-    Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat.

     Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos

 termékfeldolgozás és tárolás építménye

-    Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja.

-    Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy

vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel

vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel

határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.

-    Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

-    Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m.

-    Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik.

-    Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

-    Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el.

A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok

vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak.

-    Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők.

A szöveges szabályozási elemeket a SZÉSZ, a Szakadáti Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzítik.

-    Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

-    Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak.

-    Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár.

-    Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, amelyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen SZÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja.

-    Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.

-    Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

-    Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.


A RENDELET MELLÉKLETEI

28. §

1. sz. melléklet: Az építési övezeteknél használt kódok táblázatos összefoglalása

2. sz. melléklet: A belterület szabályozási tervlapjai m1:2000

3. sz. melléklet: A külterület szabályozási tervlapjai m:10000


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. §


(1) E rendelet 2006.xi. 15.-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.     

                   Laszk Gábor .sk.                                                    Péter Andrásné s.k.

                     polgármester                                                                jegyző






[2] Az apróbetüs előírások nem tartoznak önkormányzati hatáskörbe



Csatolmányok

Megnevezés méret
HÉSZ_melléklet
112.38 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!