nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szenna Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.) számú rendelete
Hatályos:2014-01-01 -tól
Szenna Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.18.) számú rendelete
A szociális ellátások helyi szabályairól

Szenna Község Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1)  bekezdés a)  pontja és 32. cikk (2)  bekezdése alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§-ának (2)  bekezdésében, 10.§ (1)  bekezdésében, 25.§ (3)  bekezdés b)  pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) , (3)  bekezdésében, 33.§ (7)  bekezdésében, 37.§ (1)  bekezdés d)  pontjában, 37/A.§ (3)  bekezdésében, 38.§-ának (9)  bekezdésében, 43/B.§ (1)  és (3)  bekezdésében, 45.§ (1) ,bekezdésében, 48.§ (4)  bekezdésében, 50.§-ának (3)  bekezdésében, 55/C.§ (4)  bekezdésében, 60.§ (3)  bekezdésében, 62.§ (2)  bekezdésében, 92.§ (1)  bekezdésében, a 115.§ (3)  bekezdésében, a 132.§ (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1)  bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 


I. rész

 

I. FEJEZET

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet hatálya


   1.  §


(1)  A rendelet területi hatálya Szenna Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)  Személyi hatályára vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény                         (továbbiakban: Szt.) 3.§-a az irányadó.

(3)  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által szervezett           és nyújtott ellátásokra. 


Eljárási rendelkezések


2.   §


(1)  Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális                     alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatalban ( továbbiakban Közös     Önkormányzati Hivatal)  lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2)  A házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és a családsegítés igénybevétele iránti kérelmet a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)  Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)  A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5)  Elektronikus úton való előterjesztés nem lehetséges az ügykörök személyes jellege miatt.


3. §


(1)  A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2)  A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

-az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a)  c)  g)  h)  pontjában szereplő adatait,

-az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2) -(3)  bekezdése az irányadó.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4)  bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)  36. §-ának (2) -(3)  bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.


4. §


(1)  A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a Közös Önkormányzati Hivatalban lévő házipénztárból történik.

(2)  Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a  kérelmező igazolja. 


5. §


Az aktív korúak ellátása, a lakásfenntartási támogatás és a méltányossági ápolási díj megállapítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt lehet készíteni. 


6. §



(1)  A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól 63/2006.(III.27.) Korm. számú rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(2)  Ha az önkormányzat illetve a jegyző hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.


7. §



 A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


II. FEJEZET


Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

 

1. Aktív korúak ellátása


8. §


(1)  A kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7)  bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(2)  A kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1)  bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

- az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget

- a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmozott fel

- az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja

- a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol

- az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja

- a lakóingatlanhoz tartozó konyhakertet nem műveli meg

- a lakóingatlanához tartozó egyéb terület állapota miatt bírságot szabtak ki.

(3)  A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 8 napon belül köteles eleget tenni az

(1)  bekezdésben előírt kötelezettségnek.

(4)  Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1)  bekezdésben előírtaknak, úgy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, a rendszeres szociális segély folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

  (5)  A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles együttműködni a Közös Önkormányzati Hivatallal valamint a közös fenntartású Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ  családgondozójával.


9. §


2. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének eljárási szabályai


(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles együttműködni a közös fenntartású Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ családgondozójával. Segélyezett a saját és családja önfenntartó képességének fejlesztése érdekében a családgondozó értesítése szerinti napon köteles megjelenni az együttműködési megállapodás megkötésére.

(2)  Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.

(3)  A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(4)Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy  bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(5) Az Alapszolgáltatási Központ köteles:

a)  jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

 b)  e rendelet 9. § (4)  bek.  e)  pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.


10. §


3. Az együttműködési kötelezettség megszegése  


 Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a)  e rendelet 9.§ (1) - (3)  bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b)  a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c)  az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d)  a segélyezett az együttműködésre kijelölt  kirendeltséggel nem veszi fel a kapcsolatot,

e)  a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.


4. Lakásfenntartási támogatás

 

11. §

 

A lakásfenntartási támogatást kérelmező vagy a támogatásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. E kötelezettségére a 8.§ (1) – (3) bekezdéseit kell alkalmazni.


5. Ápolási díj

 

12. §


(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.)  Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.)  Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.


Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése


 13.§


(1)  Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2)  A házi segítségnyújtást végző intézmény az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.




6. Önkormányzati segély


14.§


(1)  Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 150%-át, egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.

(2)  Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként legalább 3.000.- Ft, legfeljebb 30.000 Ft lehet.

(3)  Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb két alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50.000 Ft-ig terjedhet.

(4)  Az önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható legfeljebb 100.000.- Ft összegben. A törlesztés futamidejét és a törlesztő részletek összegét a megállapító határozatban kell meghatározni.

(5)  Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, ebben az esetben –a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően- a segély összege legalább 15.000.- Ft, legfeljebb a számlával igazolt temetési költség összege.

(6)  Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.


15. §


Az önkormányzati segély keretében szabályozott ellátással kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


16.§


(1)  A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló jogszabály alapján juttatott szociális célú tűzifára jogosult elsősorban az aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, lakásfenntartási támogatásban részesülő, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

A jogosult az is, aki egyedülálló vagy nyugdíjas és a tűzifa vásárlásról anyagi okok miatt önmaga nem tud gondoskodni, és a tűzifa hiánya veszélyeztetné a téli otthoni melegedés lehetőségét, és lakásában tűzifával történő fűtés van.

(2)  A szociális célú tűzifára jogosultak közül a támogatottak köréről és a támogatás mértékéről a polgármester határozattal dönt.

(3)  Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.


III. FEJEZET

 

Természetben nyújtott szociális ellátások


Köztemetés


17.§


(1) A köztemetés költségeivel kapcsolatos Szt. 48.§ (3) bekezdése szerinti eljárásra a polgármestert hatalmazza fel.

(2) A képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítése alól kérelmére részben vagy egészben mentesítheti azt a személyt, akit a polgármester az Szt.48.§ (3) bekezdés b) pontja szerint megtérítésre kötelezett, de sem rendszeres jövedelme, sem pedig vagyona nincs és a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át.


Közgyógyellátás


18. §


(1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

(2) A  közgyógyellátás méltányossági elbírálásának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.


II. rész

 

Szociális alapszolgáltatások


1. Étkeztetés


19.§


(1)  Az önkormányzat étkeztetést biztosít az Szt. 62.§-ban meghatározott jogosulti kör részére.

(2)  Az étkeztetést a képviselő-testület a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

(3)  Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől  függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4)  Az ellátás iránti kérelmet a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjénél kell előterjeszteni.


2. Házi segítségnyújtás


20.§


(1)  Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik:

a)  azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

 azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

c)  azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszaillesztés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 63.§ (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) Az házi segítségnyújtást a képviselő-testület a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet a Zselici Alapszolgáltatási Központ vezetőjénél kell előterjeszteni.



3. Családsegítés


21.§


(1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében az önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 64.§ (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3)  A családsegítést a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ útján látja el.

(4)  Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki az ellátás nyújtásáról dönt.


4. Térítési díjak


22. §


(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.)Korm. számú rendelet 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ ellátási területére vonatkozóan Kaposszerdahely Község Önkormányzat képviselő-testületének rendelete tartalmazza. (Szt. 92.§ (1) b)pont)


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


23. §



(1)  E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)  A hatályba lépéssel hatályát vesztik a 4/2011.(IV.21.), 7/2012.(VIII.28.), 1/2013.(I.30.) és 9/2013.(X.11.) Önk. számú rendeletek.


Melléklet


KÉRELEM

önkormányzati segély megállapításához

Kérelmező neve: ...............................................................................................................................

Kérelmező születési neve: ................................................................................................................................

Anyja neve:

……………............................................................................................................

Születési helye, ideje (év, hó, nap) :........................................................................


Lakóhely:.................................................................................................................

Tartózkodási hely: .................................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ...................................................................

Kérelem indoka:

……………………………........………………………………………………………………

……………………………………………………….…………………………………………

…………………………………………….…………….………………………………………

Amennyiben releváns:

Az eltemetett hozzátartozó neve: ………………………………………………………..

Rokoni kapcsolat: ……………………………………………………………………….

A haláleset ideje:………………………………………………………………………..

A temetés költségei: ……………………………………………………………………

A kérelmező jövedelme: …………………………..Ft/hó

A kérelmezővel egy háztartásban élők adatai:

Név

Szül. idő

Rokoni kapcs.

Jövedelem

















Egyéb jövedelmek: Gyermektartásdíj: ……………………..….Ft

Családi pótlék: ……………………………Ft

Önkormányzati egyéb rendszeres támogatást: …………………....Ft

Együtt élők összes jövedelme: ………………………..Ft (ügyintéző tölti ki)

Egy főre jutó jövedelem: ……………………………..Ft (ügyintéző tölti ki)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek és tudomásul veszem, hogy azok valódisága a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az NAV-nál ellenőrizhető.


Alulírott hozzájárulok, hogy személyi adataimat, illetve háztartásomban élők adatait a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából felhasználják.

Kijelentem, hogy kérelmem teljesítése esetén fellebbezési jogomról lemondok.

Dátum: Szenna, , ……………………………………


……………………………………

kérelmező

A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmeiről szóló összes igazolást, valamint amennyiben releváns az eredet temetési számlát, kórházi kezelésről szóló igazolást, tartós táppénz esetén orvosi igazolást.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!