nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nova Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (X.31.)
Hatályos:2017-09-23 -tól
Nova Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (X.31.)
Nova Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2014. (X.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat a Szervezeti – és Működési Szabályzatáról

Nova Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv)43. §. (3) bekezdés kapott felhatalmazás alapján, az alábbiakat rendeli el.


Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nova Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8948 Nova, Kossuth u. 35.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Pákai Közös Önkormányzati Hivatal

( továbbiakban: hivatal) 8956 Páka, Petőfi u. 1.

(4) A hivatal állandó kirendeltségének elnevezése, címe: Pákai Közös Önkormányzati Hivatal Novai Kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség) 8948 Nova, Kossuth u. 35.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Nova község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit, az önkormányzati jelképek használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

A Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzők lenyomata külön nyilvántartásban találhatók.

(7) A település történetét az 1. számú melléklet tartalmazza.


Az önkormányzat feladata, hatásköre szervezete


2. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörét, valamint szerveit az Mötv. tartalmazza.

 (2) Az önkormányzat a helyi sajátosságok figyelembe vételével anyagi lehetőségei függvényében lát el önként vállalt feladatokat.

(3) Az önként vállalt feladat- és hatásköröket, valamint az azokkal kapcsolatos szabályokat az SZMSZ  4. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat által nem önállóan, társulásos formában ellátott feladatokat az SZMSZ 5/A-5/D mellékletek tartalmazza.

(5) Az önkormányzat kötelező feladatai a törvényben kerülnek meghatározásra.


3.§ (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és a Pákai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) látja el.


4.§ (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az SZMSZ 2. számú mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza


(2) A képviselő-testület egy hatásköreinek gyakorlását a SZMSZ 2. számú mellékletben foglaltak szerint az Ügyrendi bizottságra ruházza.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42 tartalmazza.



A képviselő-testület működése


5.§ (1) A képviselő-testület 5 főből áll. A képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő–testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés, együttes ülés, valamint közmeghallgatás.

A képviselő-testület évente – általában havonta-  legalább 6 alkalommal rendes ülés tart. A képviselő-testület az éves munkatervben megjelölt időpontokban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Az ülések helye a Pákai Közös Hivatal Novai Kirendeltségének (Kirendeltség) hivatali helyisége.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, határidőhöz kötött téma tárgyalása esetén tart rendkívüli ülést. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén telefonon, illetve elektronikus úton is összehívható.

(4) A képviselő-testület más település testületével együttes ülést tarthat. Az érdekelt községek polgármesteri előzetesen megállapodnak az ülést összehívó és levezető elnök személyében, az ülés a helyében és időpontjában.


Munkaterv


6.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a képviselő-testület ülésének tervezett napirendjét, az előterjesztők megnevezését,

c) a előterjesztés elkészítéséért felelős személy megnevezését

d) a napirend előadójának nevét

e) mely témákban nyújt be előterjesztést bizottság, melyekhez kell bizottsági állásfoglalást beterjeszteni,

f) a napirendhez meghívottak megnevezését,

g) szükség szerint egyéb szervezési feladatokat.


(4) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben eltérés lehetséges. A munkatervet folyamatosan karban kell tartani, melyért a polgármester a felelős.


A képviselő-testület összehívása


7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök (legidősebb települési képviselő)  hívja össze, illetve vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak a 5. § (3) bekezdésében foglalt rendkívüli ülés kivételével, írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személynek a nevét, beosztását, tisztségét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli, írásbeli jellegére.

(3) A meghívó mellékletét képezi:

             a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,

             b) rendelet tervezete 

             c) a határozati javaslat,

             d) a munkaterv szerinti napirend elmaradásának rövid indokolása.

(4) Amennyiben az előterjesztés vagy melléklete hat oldal terjedelemnél hosszabb, a polgármester döntése szerint elektronikus úton is lehetséges az érintettekhez való továbbítása.

(5) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző három nappal megkapják.


8. § (1) A Képviselő-testület és a Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a helyi civil szervezeteket – Novai Templomért Alapítvány,  Nováért és Gyermekeinkért Alapítvány, Kerkamente Polgárőr Egyesület, - Öveges József Közép-zalai Óvoda képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó ügyek tárgyalásához.

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához

szükséges, melyre az előterjesztő vagy a polgármester tesz javaslatot,

b) az adott témában közreműködő szakértőt.

(2) A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.


9. § (1) A képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdető táblán történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv.-ben meghatározott ügyek tárgyalásakor.

(2) A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vesznek részt.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (2) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátok tekinthetnek be. 



Rendes ülés napirendje


10.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkaterv figyelembevételével tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül - dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

            a) önkormányzati rendeletek tervezetei,

            b) beszámolók, határozati javaslatok,

            c) tájékoztatók,

            d) interpellációk,

            e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.

(4) A (3) bekezdés c) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

 (5) A jegyző (aljegyző) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról írásban számol be.


Az előterjesztések rendje


11. § (1)           A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) a Bizottság elnöke, tagja

d) képviselők,

e) jegyző,

f) azok, akiket a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.

 (2) Az előterjesztéseket a munkatervben megjelölt időpontban, illetve legkésőbb az ülést megelőző tíz naptári nappal kell leadni a jegyzőnél, és ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre és szervezetekre.


Az előterjesztés formai követelményei:

12. §  (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, alpogármester valamint a jegyző, aljegyző  által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)  A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

  1. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:
  1. Első rész:

aa) Az előterjesztés címének,

ab) tárgyának pontos meghatározása,

ac) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt,

ad) és ha igen, milyen döntés született,

ae)  lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

af)  különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve

ag) ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, tárgykört rendező  

      jogszabályok rövid ismertetése.

  1. Második rész:

ba) Egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges  

       alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével,

                 bb)  indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására

                         megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

bc)  a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

bd)  határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont, azonnal, folyamatos),

be)  az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

  1. Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.
  2. Hatósági ügyekben a határozati javaslatot, és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.
  3. Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:
  1. az előterjesztés előkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés összeállítója a felelős,
  2. az előterjesztés előkészítése során a hivatal szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,
  3. több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni,
  4. az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt az előterjesztésnek tartalmazni kell.


 (8) A képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént. A határidőn túl leadott előterjesztések Képviselő-testület elé viteléről a polgármester dönt.

(8) A Képviselő-testület a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételt oly módon biztosítja, hogy a helyben működő civil szerezetek képviselőinek az ülésről szóló meghívó mellé a rendelet tervezeteket megküldi.

(9) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyével szabad előterjesztést kiosztani.



13. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal, a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, 12 óráig.

(3)A polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi indítványként történő kivételes tárgyalását.

(4) A képviselő-testület a napirend vitája során határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.


14. § (1) Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.

  1. Az írásbeli módosító indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani. Kivételesen, halaszthatatlan módosítási javaslat esetén a napirend tárgyalása előtt szóban előterjeszthető a módosító indítvány.

15. § (1) Interpellációt bármely önkormányzati ügyben lehet előterjeszteni.

(2)  A képviselők interpellációjukat a Kirendeltség útján a polgármesterhez jelenthetik be írásban.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző legalább három munkanappal jelentik be, arra az interpelláltnak a képviselő-testületi ülésen válaszolnia kell. Bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben az interpellált kérheti, hogy a (4) bekezdés szerint írásban válaszoljon.

(4) Szóbeli interpellációs szándékot a képviselő-testületi ülés megkezdéséig a polgármesternek lehet bejelenteni. Ha szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy 15 napon belül köteles azt kivizsgálni, az interpellálót írásban értesíteni és a képviselő-testület következő ülésén erről jelentést tenni.

(5) Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz.

(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát ideiglenes bizottságra bízza.  


16. § (1) A kérdésekkel kapcsolatban a 15. § (1)-(4) bekezdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

(2) A kérdés, interpelláció és a válasz időtartamára a napirendhez kapcsolódó hozzászólás szabályai vonatkoznak.


A Képviselő-testület tanácskozási rendje

 

17.§ (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület határozatképességére, vonatkozó szabályokat a Mötv. Tartalmazza. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség, vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(2) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző, aljegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

A polgármester vagy a képviselő, a jegyző, aljegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

(3) Az első napirendi pontban a képviselő-testület - a polgármester által - tájékoztatást kap az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről, lehetőség szerint írásban, melyet a polgármester szükség szerint szóban kiegészíti.

(4) A polgármester az egyes napirendekhez tartozó előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(5) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai a tanácskozáson részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre a vita lezárása előtt köteles rövid választ adni. A képviselő kérheti, hogy saját hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint rögzítse.

(6) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselők felszólalására a jelentkezési sorrendben kerülhet sor.

(7) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyalásától, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(8) A polgármester, saját véleményének kifejtésére, a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolta – a polgármester szavazásra bocsátja.

(10) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.


18. § (1) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az polgármester felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.

(4) Ha a jegyző, aljegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki a polgármester a szavazás előtt szót ad.


) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(6) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendel el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(7) Az ülés megszakad, ha a polgármester az üléstermet elhagyja és az ülés vezetével kapcsolatos feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 7. § (1) bekezdése szerinti helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(8) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 6 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.


(9) A polgármester az vezetése körében

  1. a bejelentkezés sorrendjében szót ad,
  2. azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,
  3. azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,
  4. rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó   szabályokat megszegi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,
  5. egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
  6. javasolhatja napirendi pontok  összevont tárgyalását,
  7. kezdeményezheti a vita lezárását,
  8. szünetet rendelhet el,
  9. a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan  magatartást tanúsít,
  10. tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.

19. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító határozati javaslatokat logikai sorrendben egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(2) A javaslat elfogadására vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.



Döntéshozatal


20. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv. tv-ben meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges a (1) bekezdésben meghatározottakon túl a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek, valamint az írásban a meghívóval kiküldésre nem került előterjesztések napirendre tűzéséhez, illetve tárgyalásához.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(5) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.


21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazást lebonyolítására a képviselők közül 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

  1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét
  2. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét
  3. a szavazás során felmerült körülményeket
  4. a szavazás eredményét
  5. a jegyzőkönyvvezető nevét
  6. a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(6) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.


22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző, aljegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem" –mel, vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.


Az önkormányzati határozat


23. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

  1. a döntés szöveges része,
  2. a végrehajtás határideje,
  3. a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

  1. információs jelentés tudomásul vételéről
  2. interpellációra adott válasz elfogadásáról
  3. állásfoglalásról
  4. jegyzőkönyv hitelesítők személyéről
  5. a napirendi pontok tárgyalásának elfogadásáról

(3) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(4) A testületi határozatokról a körjegyzőség nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.


Az önkormányzati rendeletalkotás


24. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezést az Mötv. tartalmazza.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

  1. a polgármester
  2. a képviselő
  3. a jegyző, aljegyző
  4. a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) Az (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti. Ha a testület a kezdeményezést elfogadja, intézkedik a rendelettervezet elkészítésére, és egyben kijelöli az előkészítésért felelőst, továbbá azt, hogy mikor kell a tervezetet a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(5) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

25. § (1)A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző, aljegyző szerkeszti. A rendelet megjelölésére vonatkozó előírásokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM. Rendelet tartalmazza.

(2) A rendeleteket a hivatal hivatalos hirdetőtábláin ki kell hirdetni.

(3) A rendeletekről a hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

  1. a rendelet számát és tárgyát
  2. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját
  3. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d.hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját


A jegyzőkönyv


26. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi követelményeket az Mötv. tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon kívül tartalmazza:

  1. az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját
  2. a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását
  3. a távollevő képviselők nevét
  4. a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását
  5. az elfogadott napirendeket
  6. az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét
  7. az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a meghívót

  1. az írásos előterjesztéseket
  2. az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat
  3. az elfogadott rendeleteket
  4. jelenléti íveket
  5. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
  6. névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet.

(4) A jegyzőkönyvek eredeti példányát a hivatalban kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyvet az Mötv-ben meghatározott személyek írják alá.

(6) A választópolgárok jegyzőkönyvekbe való betekintési jogára vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.


27. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Az ülésről a polgármester engedélyezésével készíthető hangfelvétel

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.




Rendkívüli ülés


28. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható.

(2) A rendkívüli ülés összehívására javaslatot tehetnek a képviselők, bizottsági elnök és tagok. A kezdeményezők által aláírt indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának javasolt napirendjét, időpontját és okát.

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a rendkívüli ülés javasolt időpontjától számított legalább öt nappal korábban. A polgármester a benyújtástól számított három napon belül köteles az ülést összehívni.

(4) A rendkívüli képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni


A lakossággal való kapcsolattartás formái


29. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. a helyi népszavazás,
  2. közmeghallgatás,

(2) A képviselő-testület az éves költségvetésében pénzügyi lehetőségei figyelembevételével külön elszámolás mellett együttműködés keretében pénzügyi támogatást biztosíthat a községben működő önszerveződő közösségek részére a tevékenységi körükkel összhangban. A képviselő-testület így különösen pénzügyi támogatást biztosíthat a helyben működő alábbi egyesületek, sportkör, alapítványok részére, egyéb civil szervezetek részére:

  1. Novai templomért Alapítvány
  2. Nováért és Gyermekeinkért Alapítvány
  3. Együtt Sikeres Nováért Egyesület
  4. Novai Sport Egyesület
  5. Erdőalja Horgászegyesület
  6. Kerka Mente Polgárőr Egyesület
  7. Novai Nagyboldogasszony Plébánia

 (3) A képviselő-testület pénzügyi támogatást biztosíthat a település, valamint a lakosság érdekeit szolgáló civil szervezet, alapítvány, egyház részére.

(4) A képviselő-testület által az önszerveződő közösségek részére nyújtott támogatásról a képviselő-testület külön megállapodást köt.



Az önkormányzat társulásai


30.§ (1) Páka, Kányavár, Ortaháza, Pördefölde, Csömödér, Hernyék, Iklódbördőce, Nova,  Barlahida  Községi Önkormányzatok az óvodai nevelésről, a Pákai Öveges József Óvodát fenntartó Intézményi Társulás útján gondoskodnak. A társulásra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tagja:

  1. Lenti Többcélú Kistérségi Társulásnak. Átruházott hatásköröket a 4/A. melléklet tartalmazza.
  2. ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás Zalabér. Átruházott hatásköröket a 4/B. melléklet tartalmazza.
  3. Szociális Intézményt Fenntartó Társulás Csömödér. Átruházott hatásköröket a 4/C. melléklet tartalmazza.

A közmeghallgatás


31. § (1) A közmeghallgatás tényét legalább 5 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – község hirdetőtábláján történő közzététel útján - nyilvánosságra kell hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.


A falugyűlés


32.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(3) A falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.


Helyi népszavazás


33. §[1] Helyi népszavazást a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgára kezdeményezhet.


Az önkormányzati képviselő


34.§ (1)A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv tartalmazza.

 (2) A képviselő a Mötv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület döntéshozatala

  1. előtt köteles   bejelenteni a személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésének 
  2. elmulasztása esetén a polgármester felszólítja a képviselőt, hogy a bejelentési 
  3. kötelezettségének tegyen   eleget.

 (3) Azon képviselőtől, aki a polgármester felszólítása ellenére a bejelentési kötelezettségének  nem tesz eleget  a képviselő-testület a tiszteletdíját Mötv-ben  foglaltak figyelembevételével csökkentheti ,vagy megvonhatja.

  


35 § (1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a képviselő-testület rendeletben határozza meg. A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(2) A települési képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó szabályokat a 1994. évi LXIV. Törvény tartalmazza.


A képviselő-testület bizottsága


36.§ (1)A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság határozat képességére és határozat hozatalára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

(3)  A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(4) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa megjelölt bizottsági tag - hívja össze és vezeti.

(5) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. szabályai az irányadók.

Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.



37.§ (1) A bizottság működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a hivatal látja el.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő­testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hoz létre egy-egy feladat elvégzésére. A munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. A munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(5) Az Ügyrendi bizottság feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A települési képviselők vagyon-nyilatkozata a hivatalban tekinthető meg a 2000. évi XCVI. Törvényben foglaltakra figyelemmel.

(7) Az ügyrendi bizottság tajgainak névsorát a  2. függelék tartalmazza.



A polgármester


38.§ Nova Község Önkormányzatának vezetője a polgármester. A polgármester a tisztségét főállásban látja el.[2]


39.§ (1) A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester ügyfélfogadási rendjét a 3. függelék tartalmazza.


Az alpolgármester


40.§ (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül az Mötv. –ben meghatározottak szerint alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(2)Az alpolgármester megválasztására, megbízatásának visszavonására, feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterekre is.


Pákai Közös Önkormányzati Hivatal


41.§ (1) Páka, Kányavár, Ortaháza és Pördefölde, Nova Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeik által elfogadott megállapodás alapján egységes hivatalt tart fenn és működtet az Mötv.-ben, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására.

(2) A hivatal ügyrendjét a  5. melléklet tartalmazza.

(3) A hivatal elnevezését az 1§ (3)-(4) bekezdése tartalmazza.

(4) A hivatal működéséről, gazdálkodással összefüggő feladatairól a létrehozásáról és fenntartásáról a képviselő-testületek által jóváhagyott megállapodás,  a hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint a gazdasági ügyrendje, számviteli politikája, közszolgálati szabályzata rendelkezik, melyet a jegyző hagy jóvá.


A jegyző, aljegyző


42.§ (1) A hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési követelményeknek figyelembevételével az Mötv- ben meghatározottak szerint a hivatal vezetésére jegyzőt, a hivatal kirendeltségének vezetésére aljegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző felelős a hivatal székhelyén a Mötv- ben és az ágazati jogszabályokban a jegyző részére meghatározott feladatok jogszabályszerű ellátásáért.

(3) Az aljegyző Mötv.- ben meghatározott feladatok mellett felelős a hivatal kirendeltségén Mötv-ben és az ágazati jogszabályokban a jegyző részére meghatározott feladatok jogszabályszerű ellátásáért

(4) Az jegyző  helyettesíti  aljegyzőt.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén-legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt, ennek hiányában más jegyzőt bíznak meg a polgármesterek

(6) A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Páka Községi Önkormányzat Polgármestere gyakorolja.

Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző Nova község polgármesterének egyetértésének, véleményének kikérése mellett gyakorolja.

(7) A Mötv.81§(4) bekezdés szerinti egyetértési jog gyakorlásáról az érintett polgármesterek megállapodását  6. melléklete tartalmazza


Az önkormányzati gazdálkodás




43.§ (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(3) Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait. A feladatok ellátása tekintetében elsőbbséget élvez a helyben ellátandó kötelező feladatok végzése. A kötelező feladatokon túl az önkormányzat önként is vállalhat feladatot, melynek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény, illetve e rendelet által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.

(4) A költségvetési rendelet-tervezet összeállítására a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvényben (továbbiakban:Aht.) valamint a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Ezen túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettség, és döntése meghozatalát, megalapozó információkat is kérhet.

(5) A költségvetési rendelet elfogadása az irányadó jogszabályok szerint történik

(6) Amennyiben a gazdasági események indokolják, az önkormányzat költségvetését évközben módosítani kell. Költségvetés módosításáról szóló rendelet-tervezet az eredeti költségvetéssel azonos szerkezetben és tartalommal készül, ezáltal biztosítva a képviselő-testület részére az összehasonlíthatóságot.

(7) A képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében dönt a polgármester, valamint az irányítása alatt működő önállóan gazdálkodó és működő, valamint önállóan működő költségvetési szervek vezetői részére biztosított a költségvetési kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási jogról.

(8) A képviselő-testület ugyancsak a költségvetési rendeletében dönt a gazdálkodás során keletkezett átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, a többletbevételek felhasználásáról, a folyószámlahitel kivételével a működési és beruházási hitelek finanszírozásának módjáról.

(9) A polgármester az önkormányzat honlapján közzéteszi:

  1. az önkormányzat által nyújtott 200.00,-Ft-ot elérő vagy azt meghaladó támogatást az államháztartásról szóló törvény 15/A. §-a alapján
  2. az önkormányzat nettó 5.000.000,-Ft-ot elérő vagy meghaladó értékű szerződéseit vagy megállapodásait az államháztartásról szóló törvény 15/B. §-a alapján.

44.§ (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére, a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a zárszámadási rendelet-tervezetet az eredeti költségvetéssel, azonos tartalommal és szerkezettel kell elkészíteni az összehasonlíthatóság és átláthatóság érdekében.



Az önkormányzat vagyona




45.§ (1) A helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.  A vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1.000. 000. –Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő – testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

 (3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha feladatai ellátására más finanszírozási mód nem áll rendelkezésre.


Az önkormányzati gazdálkodás belső ellenőrzése


46§. (1) Az önkormányzatnál a belső ellenőrzési feladatokra megbízást köt

(2) A belső ellenőrzés az Áht-ban meghatározott tevékenység.

(3) A belső ellenőr tevékenysége során ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII.231.) Kormányrendelet és a társulási megállapodás, belső ellenőrzési kézikönyv részére meghatároz.

(4) Az önkormányzat éves ellenőrzési tervének részét képezi az irányítása alatt működő költségvetési szervek éves ellenőrzési terve.

A felterjesztési jog


47.§ A helyi önkormányzat felterjesztési jogára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza. 


Páka, Kányavár, Ortaháza, Pördefölde, Nova Községek

  


48.§ (1) Páka, Kányavár, Ortaháza, Pördefölde, Nova Községi Önkormányzatok együttes képviselő-testületi üléseit Páka Községi Önkormányzat polgármestere, vagy Nova Község polgármester hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról Páka, és Nova község polgármestere állapodik meg, azzal hogy lehetőség szerint az együttes ülések helye felváltva Páka, Nova Község Önkormányzatának tanácskozó terme

(2) Páka, Kányavár, Ortaháza, Pördefölde, Községi Önkormányzatok együttes képviselő-testületi üléseit Páka Községi Önkormányzat polgármestere hívja össze, melynek helye Páka Község Önkormányzatának tanácskozó terme.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés megtartásának időpontját az érintett települési önkormányzat polgármestere előzetesen egyeztetik. Az együttes képviselő-testületi ülésre a meghívót és az írásos előterjesztést az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést Páka Községi Önkormányzat, vagy Nova polgármestere vezeti az ülés helyétől függően.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

(6) Az együttes képviselő-testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi település polgármestere és a jegyző ír alá.

(7) Páka, Kányavár, Ortaháza, Pördefölde, Nova Községi Önkormányzatok együttes testületi ülésein tanácskozási joggal a jegyző és az aljegyző is részt vesz.


Záró rendelkezések


49. §(1) A jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatály.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a Nova Község Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2013 (IV.08). önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.



50. § (1) Az SzMSz mellékletei:

1. Településtörténet

2. a képviselő-testület által Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke,

3. a képviselő-testület által az ügyrendi bizottságra ruházott hatáskörök jegyzéke

4. önként vállalt feladat és hatáskörök

4. a képviselő-testület által a Pákai Öveges József Óvodát fenntartó Intézményi Társulásra átruházott hatáskörök jegyzéke.

5/A.. a képviselő-testület által a Lenti Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörök jegyzéke.

4/B.  a képviselő-testület által a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott hatáskörök jegyzéke.

5/C.  a képviselő-testület által a Szociális Intézményt Fenntartó Társulás Csömödérre átruházott hatáskörök jegyzéke.

6. A Pákai Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje

7. Megállapodás egyetértési jog gyakorlásáról



(2)Az SzMSz függelékei:

1. Nova Község Önkormányzata képviselő-testületének névsora

2. Ügyrendi bizottsági tagok névsora

3. Polgármester ügyfélfogadási rendje



[1]

A rendelet szövegét a 14/2017. (IX.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 23. napjától.

[2]

A rendelet szövegét a 8/2015. (VIII.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. szeptember 1-től

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!