nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2018. (IX.21.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-10-05 -tól
Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2018. (IX.21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Lovászi Községi Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2018. (IX.21.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről


Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontja, a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 1. pontja,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57§ (2)-(3) bekezdése,

valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2§. (2) bekezdése

alapján, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:


1. Értelmező rendelkezések


1. § Fogalommeghatározások:

  1. Áttört mező:  a kerítés oszlopok közti felületrésze, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.
  2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
  3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
  4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, logóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
  5. Fényreklám: bármilyen háttérvilágítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom
  6. Helyi építészeti értéket képviselő épület: azok a nem helyi egyedi védettségű épületek, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá nem helyezett, de településkép-védelmi szempontból meghatározóak. Felsorolásukat e rendelet 3. melléklete  tartalmazza.
  7. Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
  8. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
  9. Információ-hordozó felület: gyűjtő kifejezés, amely magában foglalja a: Cégér, Cégtábla, Címtábla, Cégfelirat, Építési reklámháló, Fényreklám, Kereskedelmi útirányjelző tábla, Megállító tábla, Reklámhordozó, Turista útvonalon elhelyezett útirányjelző tábla kifejezéseket.
  10. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
  11. Közterületről látható telekrész: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 25 méteres, épülettel, építménnyel nem takart sávja.
  12. Közterületről látható építményrész: az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
  13. Megállító tábla: ideiglenes jelleggel (jellemzően üzletek előtt közterületen) elhelyezett mobil hirdetőeszköz.
  14. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely tartalmazhat az épülletbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is egyaránt.
  15. Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
  16. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
  17. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
  18. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, illetve ipartörténeti emlék.
  19. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.


2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


2.§ (1) A település a közigazgatási területén településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg, figyelembe véve a kézikönyv alapján meghatározásra került eltérő karaktarű településrészek, továbbá figyelembe véve a település épített és táji, természeti környezet jövőbeli alakítása szempontjából fontosnak tartott, de jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert jelenleg nem hordozó vagy nem meghatározó körébe jelenleg nem tartozó, területeket is.

a) Az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területek

b) A táji, természeti környezet alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területek - ide sorolva az 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről értelmében meghatározott, a település közigazgatási területét érintő, kizárólag a külterületeken figyelembe vett térségi övezetek országos övezetei

c) régészeti érintettségű területek,

d) a helyi védelemmel érintett ingatlanokkal közös telekhatárvonallal rendelkező ingatlanok,

(2) Az (1) a) pontban megjelölt területek lehatárolását ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.


3. A helyi védelem


3.§ A helyi védelem alá helyezett ingó és ingatlanok köréről az önkormányzat nyilvántartása e rendelet 3. melléklete.

4.§ (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetését megelőzően az épület jellemző alaprajzait, metszeteit, homlokzatait felmérési rajzok és fotók formájában dokumentálni kell. A védelem megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.


5.§ (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a településen illetékes Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél, (a továbbbiakban: jegyző). A kezdeményezés joga magát a jegyzőt is megilleti.

(2) A helyi védettség alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése értékvizsgálat készítésével az önkormányzati főépítész feladata.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) az épületek és építmények esetében:

            aa) a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

            ab) a pontos hely megjelölését (utcanév, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

            ac) a létesítmény rövid ismertetését, leírását,

            ad) a kezdeményezés indokolását.

b) Epületegyütegyüttesek esetében:

            ba) az együttes megnevezését, helyrajzi számokkal megadott körülhatárolását,

            bb) az együttes rövid ismertetését, leírását,

            bc) a kezdeményezés indokolását.

c) Területi védelem esetében:

        ca) a terület pontos, helyrajzi számokkal megadott körülhatárolását,

        cb) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezést ezen rendelet 4. mellékletében lévő űrlapon kell benyújtani.

(5) Helyi védelem megszüntetését akkor lehet kezdeményezni, ha

  1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
  2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
  3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
  4. a védett érték magasabb szintű (műemléki vagy országos természeti) védettséget kap,
  5.  a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.


6.§ (1) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről az önkormányzati főépítész szakmai előkészítése után a jegyző gondoskodik.

(2) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(3) Érdekeltnek kell tekinteni a következő szerveket, illetve személyeket:

a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa, illetve képviselője, a tulajdonosi jogok gyakorlója és az ingatlan használója;

b) a kezdeményező;

c) az ingatlan, vagy közterület fekvése szerint illetékes nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A használók értesítése a tulajdonos útján történik.

(5) Az értesítést az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra közszemlére kell tenni.

(6) Az értesítésben egyúttal a kezdeményezéssel kapcsolatban véleményt kell kérni az érdekeltektől. Amennyiben az érdekelt 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a kezdeményezéssel egyetért.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(8) A helyi védettség kimondását (megszüntetését) kezdeményező előterjesztéseket úgy kell előkészíteni, hogy azokról a képviselő-testület – lehetőség szerint - évente általában két alkalommal dönteni tudjon. Az érdekeltek - 30 napon belül benyújtott – észrevételeiről -, azokat minősítve - a képviselő-testületet előterjesztésben tájékoztatni kell.

(9) A rendelet elfogadása után védelem alá helyezett értékeket ezen rendelet 3. mellékletében szerepeltetni kell.

(10) A rendelet elfogadása után megszüntetett helyi védelmet ezen rendelet 3. mellékletébéből törölni kell.


4. A településképi előírások és egyedi építészeti követelmények


7.§ (1) Az egyes eltérő, az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírásokat, a helyi védelemmel érintett ingatlanokra vonatkozó előírásokat és a településképi szempontból meghatározó területekbe nem tartozó és a helyi védelemmel nem érintett ingatlanokra vonatkozó előírásokat ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza


5. Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


8.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településképi szempontból meghatározó területekbe nem tartozó és a helyi védelemmel nem érintett ingatlanok területe.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el fokozottan védett területeken és országos műemléken, valamint ezek telekhatáraitól mért 50 m-es körzeten belüli ingatlanokon.


(3) Helyi védett építészeti értéken vagy természeti területen, és ezek telekhatáraitól mért 50 m-es körzeten belüli ingatlanokon a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el földfelszín felett látható módon önálló műtárgyként, sem pedig épületek, építmények közterületről látható homlokzatfelületein.


6. Információ-hordozó felületek elhelyezésének általános szabályai


9.§ (1) A település közigazgatási területén információ-hordozó felületet létesíteni önállóan, épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, kéményen, mobil berendezésen, közvilágítási elektromos tartóoszlopon, és egyéb településképi szempontból alkalmas utcabútoron az alábbiak szerint lehet:

a) településképi szempontból meghatározó területeken lévő ingatlanokon anyagától függetlenül

- az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 10 cm-t benyúlva, vagy az ingatlan közterületről látható telekrészén,

- épületek homlokzatain az érintett homlokzat, tűzfalaknál az érintett tűzfal és a kerítés felületének legfeljebb 33 %-áig,

- ingatlanhoz tartozó támfalakon, a támfal felületének legfeljebb 33 %-ig,

- az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését szolgáló, több tevékenység esetén tevékenységenként legfeljebb 1db, legfeljebb 3 m2 felületű,

- az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését szolgáló, és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékek, szolgáltatások hirdetését szolgáló, a tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül, legfeljebb 1db egyenként legfeljebb 2 m2 felületű,

 információ-hordozó eszköz elhelyezésére, illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég- cím- (pl.: logó) és a tevékenységet hirdető tábla elhelyézésére, van lehetőség,

ezen kívűl egyéb tevékenységre vonatkozóan további 1 db, legfeljebb 1 m2 felületű reklámhordozó elhelyezése engedélyezett.

b) Településképi szempontból meghatározó területek kivételével a területen több információ-hordozó elhelyezése is lehetséges legfeljebb egyenként 8 m2 felületig, anyagától függetlenül.

c) telekhatáron belül elhelyezett, az ingatlan közterületről látható telekrészén kívül eső látható hordozón a megengedett felületnagyság a telekhatártól méterben mért távolsággal megegyező százalékkal növelhető, legfeljebb 11 m2 felületnagyságig.

d) Közterületen elhelyezett információ-hordozók esetében a települési önkormányzat egységes megjelenést és kialakítást írhat elő, amelynek részletei ezen rendelet 6. mellékletében találhatóak.

(2) Nem helyezhető el reklámhordozó és hirdető felület:

a) emlékmű, dombormű, képzőművészeti alkotás 3m-es környezetében;

b) óvoda, iskola, művelődési intézmény közterületre nyíló részén;

c) ha a terület véderdő, vagy közpark zöldfelülete;

d) ha a kilátást gátolja, ill. a településképi, tájképi látványt rontja,

e) szakrális emléken, templomon, illetve egyéb, hitéleti céllal hasznosított épületen.


10.§ (1) A információ-hordozó felületek és környezetük jó karbantartásáról a információ-hordozó felületek tulajdonosai kötelesek folyamatosan gondoskodni.

  1. A közterületen lévő, és közterületről látható elhanyagolt, tönkrement információ-hordozó felületek eltávolításáról településképi kötelezési eljárás keretén belül kell intézkedni.
  2. Az elhanyagolt, tönkrement információ-hordozó felületek, ha azok e rendelet szempontjából egyéb ingatlanon vannak, és azokat a településképi kötelezési eljárás ellenére sem hozzák rendbe, az egyéb ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.


7. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


11.§ (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében az önkormányzat a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad, a szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja.

(2) A települési önkormányzat a településkép-védelmi tájékoztatásba a település önkormányzati főépítészét bevonhatja, ebben az esetben a tájékoztatás szakmai konzultációnak minősül, amely a hatályos településrendezési eszközökben található egyéb követelményekre is kiterjedhet.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében az építtető, vagy annak meghatalmazottja az előkészítés vagy tervezés során, a beruházást megelőzően köteles konzultálni.


12.§ (1) A szakmai konzultáció igényléséhez előzetesen írásos kérelmet kell benyújtani.

(2) A kérelem benyújtására ezen rendelet 5. mellékletében található 1. sz űrlapon van lehetőség, az abban meghatározott minimális tartalommal.

(3) A kérelem beérkezése után 8 napon belül a településkép-védelmi tájékoztatást biztosítani kell.


13.§ (1) A szakmai konzultáción a kérelmező felvilágosítást kap az általa kérelmezett ingatlan, ingatlanok tekintetében az e rendeletben foglalt előírásokról és lehetőségekről.

(2) A szakmai konzultációról, a tájékoztatás tartalmáról írásos emlékeztető készül, amelyet mindkét fél a tájékoztatás megtörténtét igazolóan aláír

(3) Az emlékeztető három példányban készül, amelyből egy a kérelmezőt illeti meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a kérelmezőt és a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, amíg a települési önkormányzat e rendeletét bármely okból nem módosítja, vagy a kérelemmel érintett ingatlannak, ingatlanoknak a területileg illetékes földhivatalnál vezetett telekkönyvi állapotában módosulás nem történik.


8. A településképi bejelentési eljárás


14.§ (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2)A polgármester az építészeti szakmai szempontok érvényesülése érdekében, amennyiben rendelkezésre áll, a bejelentési eljárásba a település önkormányzati főépítészét bevonja.


15.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén, ha:

  1. az új rendeltetés miatt a parkoló-igény növekszik vagy közforgalom előtt megnyitott parkoló létesül,
  2. lakás rendeltetés más rendeltetésre változik, vagy lakás rendeltetés alakul ki,
  3. meglévő rendeltetés ipari, kereskedelmi, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik.

(2) a településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi védelem alá helyezett ingatlanokon és azokkal közvetlenül szomszésdos ingatlanokon, ideértve a csatlakozó közterületeket is:

  1. a terep természetes viszonyainak megváltoztatását,
  2. információ-hordozó felületek elhelyezését,
  3. a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését megelőzően.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi védelem alá helyezett ingatlanokon és azokkal közvetlenül szomszédos ingatlanokon, ideértve a csatlakozó közterületeket is az építési, szerelési tevékenységgel járó munkavégzések közül:

  1.  A nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén.
  2. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  3. Közterületről látható nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot vagy a 4,5 m gerincmagasságot.
  4. Közterületről látható növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek alapterülete és legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja: beépítésre nem szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet vagy a 4,5 m-t, a beépítésre szánt területen a nettó 25,0 m2 alapterületet vagy a 4,5 m-t.
  5. A közterületről látható 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén.
  6. Utasváró fülke építése, építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
  7. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.

(4) Az országos közutak mentén, az önkormányzati közutak, kerékpárutak, vegyes, gyalogos- és kerékpárutak és közforgalomnak átadott utak mentén elhelyezkedő információ-hordozó felületek elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás is szükséges.

16.§ (1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez írásos kérelmet kell benyújtani.

(2) A kérelem benyújtására ezen rendelet 6. mellékletében található 2.sz űrlapon van lehetőség az ott meghatározott tartalommal.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) építési, szerelési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

            aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

            ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

            ac) (szükség szerint) alaprajzot,

            ad) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

            ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,


b) rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

            ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

            bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

            bc) (szükség szerint) alaprajzot, valamint

            bd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,


c) információ-hordozó felületek elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

            ca) műszaki leírást,

            cb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,

            cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

            cd) az építmény érintett részletét, 1 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

            ce) látványtervet vagy fotómontázst.


d) Közforgalom előtt megnyitott parkoló esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

            da) műszaki leírást, mely ismerteti a tervezett parkolófelület műszaki megoldásait a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, különös tekintettel a csapadékvízkezelés módjára és technológiai megoldására,

            db) helyszínrajzot az ingatlanon, ingatlanokon lévő épületek, építmények, közművek és műtárgyaik, a meglévő és tervezett fás szárú növényzet, illetve a  szomszédos ingatlanokon lévő - ideértve a csatlakozó közterületeket is - épületek, építmények, közművek és műtárgyaik,  és a terepviszonyok feltüntetésével

            dc) (szükség szerint) alaprajzot,

            dd) a parkolófelületnek a csatlakoztatni kívánt közterületekre is kiterjedő forgalomtechnikai tervét.



17.§ (1) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban


a) tudomásul veszi a tervezett építési tevékenységet, információ-hordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül –, ha a bejelentés

            aa) megfelel ezen rendeletben meghatározott követelményeknek, és

            ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel e rendelet szerinti településképi követelményeknek, a tervezett információ-hordozó felület elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek,


b) megtiltja az építési tevékenységet, iformáció-hordozó felület elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

            ba) nem felel meg ezen rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy

            bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, információ-hordozó felület elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(2) A bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.


(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) ezen rendelet szerinti településképi kötelezés szabályai szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.


9. A településképi véleményezési eljárás


18 .§ E rendElet értelmezésében településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni ezen rendelet szerint helyi védelem alá helyezett ingatlanokon az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építési engedély köteles esetekben, amennyiben

  1. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
  2. összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető


19.§ (1) A településképi véleményezési eljárás kezdeményezéséhez a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell (ÉTDR) feltölteni, melyhez a polgármesternek, vagy az eljárásba bevon önkormányzati főépítésznek hozzáférést kell biztosítani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az építési engedélyezési dokumentáció kötelező munkarészein felül megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

            a) - amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, látványtervet,

            b) - az épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén - színezési tervet.


20.§ (1) A polgármester a kérelem beérkezését követően

  1. településképi véleményt ad, vagy
  2. amennyiben rendelkezésre áll, haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.

(2) A véleményezési eljárás során álláspontjuk kialakításához a véleményezésben részt vevők vizsgálják

a) a településképi követelményeknek való megfelelést, területi védelem alatt álló ingatlan esetében a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmét, településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.



21.§ (1) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi A véleményét a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(2) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg ezen rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg ezen rendeletben foglalt településképi követelményeknek.


(3) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az (2) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.


(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.


10. A településképi kötelezés


22.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa, az információ-hordozó felület elhelyezője a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlan tulajdonosának, illetve az információ-hordozó felület elhelyezőjének figyelmét a jogszabálysértésre,

(3)önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére,

  1. elmulasztott településképi bejelentési eljárás megkezdésére legfeljebb 15 naptári napban megállapítva,
  2. ezen rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő reklámnak nem minősülő információ-hordozó felületek esetén, azok eltávolítására, helyreállítására, felújítására, rendeletnek megfelelő átalakítására vonatkozóan legfeljebb 30 naptári napban megállapítva,
  3. ezen rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő épületek, építmények esetén, ezen rendelettel ellentétes állapot megszüntetésére vonatkozóan legfeljebb 180 naptári napban meghatározva.


11. A településkép-védelmi bírság


23.§ (1) A polgármester a településképi követelmények rendelet szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

  1. a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
  2. a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a település polgármesteréhez benyújtott, a települési önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 15 nappal később tartandó – képviselő-testületi ülésén dönt.

(4) A településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.


24.§ (1)A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással kell megfizetni.

(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(3) A településkép-védelmi bírságból befolyó összeget az önkormányzat csak településkép-védelmi támogatás céljára fordíthatja.

(4) Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. A településkép-védelmi támogatás


25.§ (1) A település önkormányzata e rendelet 2. mellékletében felsorolt, helyi védelemmel érintett területek, épületek, épületegyüttesek, építmények, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a településkép-védelmi támogatás (a továbbiakban: Támogatás) odaítélésével segíti.

(2) A „Támogatás”-ra fordítható keretösszeg előirányzata az Önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

26.§ (1) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a település Képviselő-testülete írhatja ki.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

  1. a tervezett beruházás kapcsán lezajlott településképi bejelentési eljárás dokumentációjának másolatát, és az eljárás során kapott véleményt;
  2. az építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot;
  3. a tervezett beruházás megvalósításához készült tételes árazott költségvetést, vagy tételes kivitelezői árajánlatot;
  4. a tervezett beruházásban megpályázott munka elkészülésének tervezett kezdési és befejezési idejét;
  5. a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;
  6. előzetes kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(5) Az elbírálásra a jegyző előterjesztést tesz. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. Az elbírálásban az önkormányzat főépítésze is részt vehet.


27.§ (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhető el. A kölcsön maximális futamideje 36 hónap.

(2) Ezen rendeletben megjelölt bizottság határozza meg, hogy az egyes pályázók a vissza nem térítendő támogatást, a kamatmentes kölcsönt, vagy a két támogatási formát milyen arányban kapják. A képviselő-testület által e támogatásra jóváhagyott éves keretösszeg legalább 33 %-át kamatmentes kölcsönként kell felhasználni.

(4) A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit.

(5) A jegyző a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a bíráló bizottság és szükség esetén mások közreműködésével ellenőrzi.

(6) Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


13. Hatálybalépés


28. § Ez a rendelet az elfogadásától számított 15. napon lép hatályba.


14. Átmeneti rendelkezések

29.§ E rendelet alkalmazásait az elfogadáskor folyamatban lévő, és a hatályba lépésig le nem zárult ügyekben is alkalmazni kell.


Lovászi, 2018. szeptember 20.


                            Léránt Ferenc                                                               dr. Novák Anett

                            polgármester                                                                       jegyző


Kihirdetve: Lovászi, 2018. szeptember 21.



Csatolmányok

Megnevezés méret
mellékletek
82.58 MB
Értékvédelmi tervlap
1.77 MB
Településarculati kézikönyv
15.2 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!