nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonszabadi Község Képviselő testületének 27/2017 (XII.15..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Balatonszabadi Község Képviselő testületének 27/2017 (XII.15..) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről

Balatonszabadi Önkormányzata Képviselő-testületének

27/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL


Balatonszabadi község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések

  1. §


  1. A rendelet célja Balatonszabadi község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
    1. a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
    2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
    3. településképi követelmények meghatározásával;
    4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
    5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
  2. A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
  3. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
  4. A helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése nem megengedett.
  5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


  1. §


  1. A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
  2. Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
  3. A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.


3.A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai


  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
  2. A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
  1. a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  2. a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
  3. fotódokumentációt,
  4. helyszínrajzot,
  5. a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
  1. A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
  1. a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  2. a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
  1. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
  2. Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.


  1. §


  1. A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a polgármester. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
  2. A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
  3. A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
  4. Ha a helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
  5. A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
  1. a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  2. a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
  3. fotódokumentációt,
  4. helyszínrajzot,
  5. a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
  1. Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet.
  2. Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
  3. A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
  1. a védendő érték pontos helyét (utca, házszám, dülőnév, helyrajzi szám),
  2. a védendő táji és természeti értékre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
  3. fotódokumentációt,
  4. helyszínrajzot.


4.A területi védelem meghatározása


  1. §


A területi védelem a település egy adott részére vonatkozó építészeti követelményeket jelent. Balatonszabadi község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.


5.Az egyedi védelem meghatározása


  1. §

Az egyedi védelem egy adott ingatlanra vonatkozó építészeti követelmény. Balatonszabadi község területén helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.



III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


  1. §


  1. Településképi szempontból meghatározó területek:
  1. a régészeti lelőhely területe;
  2. műemlék, műemléki környezet;
  3. a helyi védettségű egyedi érték területe;
  4. országos ökológiai hálózat területe;
  5. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
  1. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
  2. Az (1) bekezdés b) – e) pontja településkép védelme szempontjából kiemelt területek.





IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre


  1. §


  1. Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
  2. Lakóterület és településközpont építési övezetekben nem alkalmazható:
  1. közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű tetőfedés
  2. a homlokzaton hullámlemez burkolat,
  3. díszítő elemként csempe az ablakok körül,


  1. Belterületen, közterületről látható kerítés nem lehet nagytáblás borítású.


7.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


  1. §


  1. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
  1. az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
  2. épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
  3. az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
  4. az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
  5. a kerítések megengedett magassága legfeljebb 2 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembevéve választandó a tömör vagy az áttört jelleg.


  1. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
  1. az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35°- 45° hajlású magastetővel kell kialakítani;
  2. az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületekkel összhangban kell kialakítani;
  3. az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
  4. tető és előtető fedésére bitumenes zsindely, bitumenes lemez, cserepes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható, kivéve ezen anyagok cseréphatású változatait.
  5. meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
  6. az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel - lehetőség szerint - takartan lehet telepíteni;


8.A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. §


Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

  1. közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
  2. amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
  3. az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
  4. belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
  5. helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
  6. helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
    1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
    2. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
    3. ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
    4. eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e

rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.


9.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások


  1. §


  1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek.
  2. Átjátszó állomás elhelyezése az (1) bekezdésben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
  3. Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
  4. Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
  5. Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni


  1. §


  1. Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
  2. A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
  3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  4. Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
  1. §


A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

  1. el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
  2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
  3. az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással kell megvilágítani;
  4. a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani.


10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


14.§


A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.


11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


15.§


  1. A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
  2. Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
  3. A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
  4. Beépítésre nem szánt övezetekben önálló reklámberendezés mérete 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
  5. A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
  6. Az utasváró tetején és felületén reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
  7. A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


12. Rendelkezés a szakmai konzultációról


16.§


  1. Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
  1. új antenna elhelyezése,
  2. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
  1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
  2. Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a polgármester gondoskodik. A konzultációra a képviselő-testület tagjait meg kell hívni.
  3. A szakmai konzultáció időpontja a polgármesterrel egyeztetve kerül kijelölésre.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


17.§


  1. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
  2. Az eljárás során a polgármester a véleményét a településképi követelmények figyelembe vételével alakítja ki.
  3. A véleményezési anyagot a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


18.§


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
  1. lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül épület közterületről látható homlokzatán ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
  2. helyi területi védelem területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;
  3. meglévő, helyi védelem alatt álló épületen, a védendő értéket képviselő építési tevékenység végzése esetén;
  4. település területén reklám-berendezés elhelyezése.
  1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
  2. A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
  3. A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
  4. Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
  5.  A településképi bejelentési eljárás részletes szabályait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm.rendelet tartalmazza.


19. §


  1. A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
  2. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
  1. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
  2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
  3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
  4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
  5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
  6. védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
  7. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
  1.  A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
  2. A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
  3. A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés a közléstől számított egy évig érvényes.


VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


20.§


  1. Településképi kötelezettség megszegésének minősül:
  1. a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
  2. a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
  3. a polgármester tiltása ellenére,
  4. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
  5. a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben foglaltaktól eltérően

végzett tevékenység.

  1. A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.
  2. Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
  3. Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
  4. A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le.
  5. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
  6. A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
  7. A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Balatonszabadi község Önkormányzat bevételét képezi.


IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


21.§


(1)Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2)Hatályát veszti

  1. Balatonszabadi község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 13/2016. (X. 3.) önkormányzati rendeletének 15. § (6) bekezdése.
  2. Balatonszabadi község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszabadi község helyi építési szabályzatáról szóló 17/2005. (X. 27.) önkormányzati rendeletének 1. § (19) bekezdése, 25. § (2), (6), (7) bekezdése, 1. melléklete, 1. függeléke.


Balatonszabadi, 2017. december 15.

                          Király Kálmán                                                  dr. Töpler Eszter.

                           polgármester                                                            jegyző


Kihirdetési záradék:

E rendelet kihirdetésre került 2017. december 15. napján.

                                                                                              

dr. Töpler Eszter  jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
27/2017.(XII.15.) rendelet a településkép védelméről
3.16 MB
1. melléklet a településképi rendelethez
165.76 KB
2.melléklet a településképi rendelethez
1.96 MB
3.melléklet a településképi rendelethez
357.02 KB
4.melléklet a településképi rendelethez
247.85 KB
5.melléklet a településképi rendelethez
279.6 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!