nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015 (V.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-12-01 -tól
Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015 (V.29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről


(módosításokkal egységes szerkezetben)


Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1. A rendelet hatálya


1. §


(1)       E rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban: aki), aki  Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott valamely magatartást tanúsítja, vagy az e rendeletbe ütköző cselekmények, illetve mulasztások valamelyikét követi el.

  1. A 6. alcím hatálya nem terjed ki:


   c)     a gyülekezési jogról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések hangosítására vonatkozó tevékenységek végzésére,

   d)     eltérő rendelkezés hiányában a társasházak és lakásszövetkezeti lakóépületek belső tereiben végzett tevékenységekre.


2. §


Az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni, ha valamely cselekmény, vagy mulasztás bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek minősül, illetve, ha arra vonatkozóan más jogszabály közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé.



2. Értelmező rendelkezések


3. §


E rendelet alkalmazásában:

   a)     építőipari zajforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz,

   b)     érintett lakosság nyugalmát aránytalanul zavaró zaj: különösen az olyan környezeti, vagy beltéri zajhatás, amely az e rendeletben, más jogszabályokban, vagy a környezetvédelmi hatóság határozatában foglalt előírások megszegése által valósul meg, illetve nem felel meg az e rendelet alapján kiadott felmentésben meghatározott feltételeknek. Az érintett lakosság nyugalmát aránytalanul zavaró zajnak minősül az a zajforrás is, amely miatt rövid időn belül megalapozott lakossági bejelentés érkezik,

   c)     hangosító berendezés: bármely hangszóró, vagy műsorforrás, ide értve az élőzene, élő műsor szolgáltatására (hangosítására) szolgáló eszközt, ,berendezést is,

   d)     közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, továbbá az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része (közterületként funkcionáló területek),

   e)     kültéri építési tevékenység, munka: az ingatlan határvonalán belül, vagy ahhoz közvetlenül csatlakozó területen, de az épület belső terén kívül folytatott építőipari tevékenység, ide értve az épület, vagy épületrész bontását is,

   f)      lakóház közvetlen környezete: a lakóházat magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belül eső terület.

   g)     lakóövezet: olyan építési övezet, amely a hatályos településrendezési szabályok szerint lakófunkció elhelyezésére alkalmas,

   h)     rendezvény: előre meghatározott helyen és időben szervezett, szórakoztató, kulturális, sport, vagy egyéb közösségi célú összejövetel,

   i)      zajos építőipari tevékenység: gép vagy szerszám használata mellett folytatott építőipari (építési, bontási, épület-karbantartási, -javítási, vagy felújítási) tevékenység, vagy földmunka,

   j)       zöldfelület: minden olyan terület, amelyet növényzet borít, vagy amelyet olyan célból alakítottak ki, hogy azt növényzet borítsa, ide értve az építmények azon felületeit is, amelyeket  telepített növényzet borít. Fák törzsének közvetlen közelében a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna, fasori fák esetében a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja.


3. Jogkövetkezmények


4. §


            (1) Aki az e rendeletben meghatározott valamely a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsítja, vagy az e rendeletbe ütköző cselekmények, illetve mulasztások valamelyikét követi el, az az e rendeletben meghatározott mértékű közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az e rendeletben meghatározott jogellenes cselekmények miatt ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság is kiszabható.

(3) A bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a vonatkozó jogszabályok keretei között, az eset összes körülményeire tekintettel kell dönteni.

94/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat.

            (4) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható. 


5. §


Az e rendeletben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.


5/A. §


A közigazgatási bírság végrehajtását a jegyző foganatosítja.


4. A közterületek rendjére vonatkozó szabályok


6. §


(1) Aki a közterületet a jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérően, a jogszabályban előírt engedély, hozzájárulás vagy megállapodás nélkül, illetve attól eltérő módon vagy azt meghaladó  mértékben használja, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

            (2) Aki a vendéglátó üzletek közterület-használati szerződés alapján működő teraszainak nyitvatartási idejére vonatkozó feltételeket megszegi, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


7. §


(1) közterületen tilos szeszes italt fogyasztani.

            (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki:

   a)     nyitvatartási időben a közterület-használati engedéllyel rendelkező és szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó üzletek területére,

   b)     szeszes ital árusítására jogosító engedéllyel szervezett rendezvények területére.


8. §


Aki

   a)    

   b)    

   c)     a felügyelete alatt álló állat közterületen való tartózkodására vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegi,

   d)     játszótérre vagy sportterületre állatot beenged vagy  bevisz,

kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


8/A. §


(1) Aki közterületre ételt, ételmaradékot vagy más ehető dolgot helyez ki, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezést nem lehet alkalmazni:

   a)     a szabályszerűen tartott közterületi rendezvények területén,

   b)     a szabályszerűen végzett közterületi élelmiszer-árusításra, és

   c)     az énekesmadarak madáretetőből történő szakszerű etetése esetében.


9. §


Aki

   a)     közterületen elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, virágágyás szegélyén, elkerített díszburkolaton vagy szökőkutakon gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik,

   b)     közterületen a közhasználatú létesítményeket, berendezéseket a rendeltetéstől eltérő módon használja, használhatatlanná teszi vagy beszennyezi,

   c)     közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,

   d)     a körülkerített és zárható kapuval ellátott játszóterekre vagy sportterületekre nyitvatartási időn kívül  bemegy,

   e)     a közterületi szemétgyűjtőket nem rendeltetésszerűen használja, a szelektív szigetek illetve a ruhagyűjtő konténerek mellé, valamint egyéb közterületre hulladékot, törmeléket helyez ki,

kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható,


10. §


  1. Aki parkban vagy másközhasználatú zöldfelületen

   a)     gépjárművel parkol,

   b)     oda járművel engedély nélkül behajt, vagy ott járművel engedély nélkül közlekedik,

   c)     zöldterület fenntartását akadályozó tevékenységet folytat,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

 (2) Aki

   a)     közterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait rendeltetésüktől eltérően használja,  bármilyen módon szakszerűtlenül kezeli, gondatlanul megrongálja, károsítja, vagy elpusztítja,

   b)     zöldterületen labdajátékokat nem az arra kijelölt helyen vagy mások testi épségének figyelmen kívül hagyásával játszik,

   c)     közterületi öntözőberendezést,  ivókútat,  díszkútat, közkifolyót rendeltetésétől eltérően használ,

   d)     szökőkútban fürdik vagy állatot fürdet,

   e)     közterületen járművet vagy szennyezett tárgyat mos, tisztít,

kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


11. §


Aki

   a)     gépjárművet közterületen iparszerűen javít,

   b)     a zöldfelületen járművet javít,

   c)     közterületen a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet engedély nélkül 15 napot meghaladó időtartamban tárol,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


11/A. §


Aki több ember által hajtható, olyan járművet, amelyen szeszes italt fogyasztanak, vagy amelyet szeszes ital kiszolgálására alkalmas berendezéssel szereltek fel

   a)     más számára rendelkezésre bocsát,

   b)     hajt, vagy

   c)     vezet,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, - az a) pontban meghatározott esetben - jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


5. A köztisztaság megóvására vonatkozó szabályok


12. §


Az a szervező, aki közterületen megrendezett rendezvény idején nem gondoskodik

   a)     a várható forgalomnak megfelelő számú közhasználatú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről,

   b)     a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról, a keletkezett szemét elszállításáról,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


13. §



(hatályon kívül helyezve)


14. §


 (1)      Aki a tulajdonában vagy a használatában álló telken, udvaron, egyéb ingatlanon

   a)     engedély nélkül  hulladékot felhalmoz, raktároz, vagy a hulladék rendszeres elszállításáról nem gondoskodik,

   b)     a szabályszerűen végzett építési, felújítási munkálatok időtartamát kivéve építési törmeléket, vagy 3 m3 mennyiséget meghaladó építőanyagot tárol,

   c)     30 napot meghaladó időtartamban gépjárműroncsot tárol,  

   d)     az elszaporodott rovarok vagy rágcsálók irtásáról nem gondoskodik,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2)       Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti korlátozások nem érintik a vállalkozások telephelyén, a vállalkozás üzleti tevékenységi körébe tartozó engedéllyel, vagy egyébként jogszerűen végzett tevékenységeket.

(3)       Aki az előre meghirdetett lomtalanítás időszakában a közterületre kihelyezett lomhulladékot szétszedi, megrongálja, széthordja, vagy azt sajátjaként őrzi, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


15. §


Aki

   a)     a tulajdonában lévő vagy a felügyelete alatt álló állatot úgy visz vagy bocsát közterületre, nyilvános helyre, vagy más közös használatú helyre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt, illetve  az állat ürülékét, vagy az állat által okozott más szennyeződést a közhasználatú területről, vagy más közös területről (lépcsőház, lift, közös udvar, stb.) nem takarítja fel,

   b) nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló ingatlan, helyiség, építmény  rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó ingatlanokon, épületekben, építményekben  és környezetükben a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról,

   c)     a tulajdonában lévő vagy a felügyelete alatt álló ebet táblával tiltott helyre beengedi vagy beviszi,

kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


5/A. A fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályok


15/A. §


Aki

a)   fás szárú növény kivágásának az önkormányzati rendeletben előírtak szerinti, a megadott határidőben történő bejelentését elmulasztja,

b)   a kivágott fás szárú növény pótlására vonatkozó kötelezettségének nem, vagy nem az előírt mértékben, módon illetve határidőben tesz eleget

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


6. A fokozott zajjal járó tevékenységek folytatására vonatkozó szabályok


16. §


(1) A 3 napot meg nem haladó közterületi rendezvényen hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét vagy más műsort szolgáltatni – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 08.00 és 22.00 óra közötti időszakban lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyző - kérelemre - a közterületi rendezvényen 22.00 és 23.30 óra közötti időszakban is engedélyezheti a hangosító berendezés üzemeltetését, élőzene vagy más műsor szolgáltatását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időszakban, az ott meghatározott engedélyre nincs szükség, ha a közterületi rendezvény szervezője az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat által fenntartott intézmény, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság.


17. §


(1) A 3 napot meghaladó közterületi rendezvényen hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét vagy más műsort szolgáltatni – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – csak munkanapokon 09.00 és 18.00 óra közötti időszakban lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyző - kérelemre - a közterületi rendezvényen

   a)     munkanapnak nem minősülő napokon 18.00 és 21.00 óra közötti időszakban

   b)     a rendezvény teljes időtartama alatt legfeljebb 3 nap időtartamban 18.00 és 23.30 óra közötti időszakban

is engedélyezheti a hangosító berendezés üzemeltetését, élőzene vagy más műsor szolgáltatását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időszakban, az ott meghatározott engedélyre nincs szükség, ha a közterületi rendezvény szervezője az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat által fenntartott intézmény, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság.


18. §


(1) A 16. § (2) bekezdése és a 17. § (2) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet a rendezvény szervezőjének a rendezvény tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban kell benyújtania. A kérelemben meg kell jelölni a rendezvény helyét, jellegét, tervezett időpontját és a zajforrás jellemzőit. A kérelemhez csatolni kell a zajforrás várható zajkibocsátására és hatásterületére vonatkozó dokumentumokat, vagy ezekre vonatkozó akusztikai szakvéleményt.

            (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közterületi rendezvény az érintett lakosság nyugalmát aránytalanul ne zavarja. A jegyző az engedély kiadását – az érintett lakosság nyugalma aránytalan zavarásának megakadályozása érdekében – feltételekhez kötheti. Az engedély megadása nem mentesít a közterület használatához szükséges engedélyek megszerzése és megállapodások megkötése alól.

            (3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonhatja, amennyiben:

   a)     az engedélyben meghatározott feltételek nem kerülnek betartásra, vagy

   b)     az érintett lakosság nyugalmának aránytalan zavarása bizonyítást nyer.


19. §


(1) A szabadtéri sportlétesítmények használata 22.00 és 06.00 óra között tilos, amennyiben a sportlétesítményt magába foglaló telekingatlan külső határától számított 100 méteren belül lakóépület homlokzata van. Ez a tilalom nem vonatkozik az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő Kihívás Napja sportrendezvényekre.

 (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatalos versenyrendszerbe tartozó szabadtéri sportesemények a 22.00  órát követő időszakra, a verseny befejezéséig  átnyúlhatnak. Ebben az esetben a 16. § (2) bekezdése szerinti engedélyre sincs szükség.


20. §


(1) A 16-19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nyilvánosság számára nyitva álló, nem közterületi szabadtéri rendezvények esetében is.

 (2) Filmforgatás esetében – a filmforgatásra vonatkozó jogszabályi előírások megfelelő alkalmazásával – a jegyző a 16. és 17. §-ban meghatározott tiltott időszakokban is – a 18. §-ban meghatározott egyéb feltételek betartásával - engedélyezheti a hangosító berendezés üzemeltetését.


21. §


(1) Lakóövezetben vagy lakóház közvetlen környezetében kültéri építési munkát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak

   a)     munkanapokon, naponta 06.00 és 20.00 óra közötti időszakban,

   b)     szombaton 09.00 és 17.00 óra közötti időszakban

lehet végezni. Ennek során a jogszabályban, vagy hatósági határozatban meghatározott zaj- és rezgésvédelmi határértékeket be kell tartani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyző – kérelemre - indokolt esetben az építési munka végzését

   a)     az (1) bekezdésben meghatározott napokon, az ott meghatározott időszakon túlmenően,

   b)     vasárnapokon 09.00 és 15.00 óra közötti időszakban

is engedélyezheti.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet az építtetőnek vagy a kivitelezőnek a munkavégzés tervezett időpontját megelőzően legalább 15 nappal megelőzően kell benyújtania. A kérelemben meg kell jelölni a munkavégzés helyét, jellegét, a munkák kezdetének és befejezésének tervezett időpontját és a zajos építőipari tevékenység (1) bekezdésben megjelölt időszakokon kívüli végzésének indokait, valamint a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. A kérelmet a jegyző által meghatározott tartalmú formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavégzés az érintett lakosság nyugalmát aránytalanul ne zavarja. A jegyző az engedély kiadását– az érintett lakosság nyugalma aránytalan zavarásának megakadályozása érdekében – feltételekhez kötheti.

            (5) A jegyző a (2) bekezdés szerinti engedélyt visszavonhatja, amennyiben:

   a)     az engedélyben meghatározott feltételek nem kerülnek betartásra, vagy

   b)     az érintett lakosság nyugalmának aránytalan zavarása bizonyítást nyer.

(6)       Az (1) bekezdés rendelkezéseit a többlakásos lakóépületek  lakásaiban és helyiségeiben végzett építési munkák esetében is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha arra vonatkozóan a társasház vagy lakásszövetkezet alapító okirata (alapszabálya), szervezeti és működési szabályzata vagy házirendje eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

            (7)       E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a halaszthatatlan hiba- és veszély-elhárítási munkálatok esetében.


22. §


A zöldfelületek építésével, fenntartásával, gondozásával kapcsolatos zajos tevékenység (motoros fűnyírás, fakivágás, egyéb tevékenység) kizárólag

   a)     munkanapokon 08.00 és 20.00 óra közötti időszakban,

   b)     munkaszüneti napnak nem minősülő szombaton 09.00 és 17.00 óra közötti, vasárnap 09.00 és 15.00 óra közötti időszakban végezhető.


23. §


Aki

   a)     közterületi rendezvényen vagy a nyilvánosság számára nyitva álló nem közterületi szabadtéri rendezvényen

            aa) az e rendeletben meghatározott tiltott időszakban,

            ab) amennyiben ahhoz e rendelet alapján engedély szükséges, engedély nélkül, vagy

            ac) az engedélyben meghatározott feltételek megsértésével

            hangosító berendezést üzemeltet, élőzenét vagy más műsort szolgáltat,

   b)     a szabadtéri sportlétesítmények használatára vonatkozó, a 19. §-ban meghatározott szabályokat megsérti,

   c)     lakóövezetben vagy lakóház közvetlen környezetében a Kültéri építési munkát

            ca) a 21. §-ban meghatározott tiltott időszakban,

            cb) amennyiben ahhoz e rendelet alapján engedély szükséges, engedély nélkül, vagy

            cc) az engedélyben meghatározott feltételek megsértésével

            végez.

   d)     a többlakásos lakóépületek  lakásaiban és helyiségeiben a 21. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően végez építési munkát,

   e)     a zöldfelületek építésével, fenntartásával, gondozásával kapcsolatos zajos tevékenység végzésére a 22. §-ban meghatározott idő-korlátozást nem tartja be,

   f)      a közterülettel érintkező felületre, üzletportálra vagy kapualjba hangosító berendezést helyez el, vagy üzemeltet,

   g)     közterületen – ide nem értve a jogszerű közterületi rendezvények helyszínét - 19.00 és 09.00 óra közötti időszakban  zenél,

   h)     a mozgóbolti árusítás során alkalmazható hangjelzésre vagy a járművel történő hangosított tájékoztatási tevékenységre vonatkozó, önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat megszegi,

természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.





7. A reklámokkal, hirdetésekkel kapcsolatos szabályok


24. §



(hatályon kívül helyezve)


25. §


A  közterület-használati engedélynek az a jogosultja vagy ennek hiányában az az üzemeltető, aki nem gondoskodik a közterületről látható helyen elhelyezett hirdetési- és reklámcélú szerkezet megfelelő állapotáról, rendezettségéről és tisztán tartásáról, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


8. Az újpesti értékek védelmére vonatkozó szabályok


26. §


(1) Aki az Újpest jelképeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott valamely tilalmat vagy előírást megszegi, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Aki a történelmileg kialakult településrész-elnevezések használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott valamely tilalmat vagy előírást megszegi, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


27. §


            (1) Aki védett helyi értéket megsemmisít, megrongál, rendeltetéstől eltérően használ, illetve az azzal összefüggésben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez, vagy a védett helyi értéket engedély nélkül elbontja, – amennyiben cselekménye nem valósít meg bűncselekményt vagy szabálysértést - természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

            (2)       Aki a védett érték megjelölését eltávolítja, vagy megrongálja, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.



9. Záró rendelkezések


28. §


Ez a rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.



29. §


Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokban továbbra is a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.


30. §


Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet.






Módosította a 26/2017. (XII.1.), a 3/2018. (I.26.), a 26/2018. (IX.28.), a 30/2018. (XI.12.) és a 31/2018. )XI.12.) önkormányzati rendelet, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5026/2017/3. számú határozata.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!