nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-01-30 -tól
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. Fejezet

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Tényő község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok


2. § (1) A helyi védelem célja Tényő község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.


4. § E rendelet alkalmazásában:

1.utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani.

2.utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.

3. párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.


II. Fejezet

A helyi védelem


2. A helyi védelem feladata


5. §(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.


3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai


6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.

(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése a polgármester feladata.


7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a 6. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a 7. § (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.



8.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) műemléki védettséget kap.

(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védelem típusát,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,

g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.


4. A helyi területi védelem


10. § (1) Az utcaképi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.



5. A helyi egyedi védelem


11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyedi védelem                         

a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen

aa) anyaghasználatára,

ab) tömegformálására,

ac) homlokzati kialakítására,

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;

c) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.

(3) A területi védelem

a) a telekszerkezetre

b) a beépítés módjára

c) az utcai homlokzatra

terjedhet ki.


6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek


12. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.

(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.

(4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani.

(5)  A nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól.

(6) A homlokzati díszek az eredeti homlokzati struktúrának megfelelőek legyenek.

(7) A tetőhajlásszöge 38° és 45° között legyen,

(8) Az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani,

(9) Az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak,

(10)  Fa szerkezetű és fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak.

(11) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.




III.  Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül

a) a település közigazgatási területén lévő Natura 2000 területek, a nemzeti ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, valamint magas természeti értékű területek és a természeti területek,

b) Fő utca, Domb utca, Békavár utca menti lakó területek,

c) Győri út, Árpád utca menti lakó területek,

d) Győri út menti gazdasági területek,

e) Petőfi Sándor utcától délre kejlölt új lakóterületek,

f) Kossuth utca és a Győri út menti beépítések mögött kijelölt, illetve a Fő utca-Szemerei utcától északra jelölt lakóterület fejlesztési területek

 a 2. számú melléklet szerint lehatárolva.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.


IV.  Fejezet

A településképi követelmények


8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


14. §

(1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál pala, hullámpala, továbbá kerítés létesítése esetén műanyagok nem alkalmazhatók.

(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala nem alkalmazható.


9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények


15. §

(1) A 2. mellékletben 1. ábrán jelölt területeken

a) új épület építésekor, valamint meglévő épület párkánymagasság növelését eredményező átalakításakor az erdei kilátó, a magasles kivételével az épület párkánymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

b) kerítés a magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével létesíthető.

(2) A 2. mellékletben 1 ábra szerinti területeken,

a) a beépítési mód megtartandó

b) a beépítési vonal megtartandó

c) utcafronti kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető.


10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények


16. §

(1) A 2. melléklet, 1. ábrán 1. 2 és 4/A sorszámmal jelöltterületen

a) lakóépület csak magastetős kialakítású lehet, tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából,

b) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

c) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek

tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 300-ot el kell érnie.

d) az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai alkalmazhatók, a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható.

e) a településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, az (4) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek. Az őshonos fa- és cserjefajok listáját az 1. függelék tartalmazza.

f) a közút területére ültethető és nem ültethető fafajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.

g) közút területére 3 méternél magasabbra növő fafajta nem ültethető.



17. § (1) A 2. melléklet, 1. ábrán 3. sorszámmal jelölt területen

a) a gazdasági épületek építészeti megformálása, anyaghasználata igazodjon a funkcióhoz, letisztult, célszerű, egyszerű formák legyenek

b) a gazdasági épületek lehetnek magastetősek és lapos tetősek is.

c) a gazdasági épületek tömege, elhelyezkedése fejezze ki funkciójukat

d) a gazdasági épületek lehetnek egy emeletes kialakításúak, ezek az épületek a szomszédos épületektől eltérő méretű, nagyobb előkerttel és igény esetén szabadonálló beépítési móddal is építhetők

c) a gazdasági épületek előkertjében pavilon, előtető építhető, ezek anyaga, formai kialakítása, díszítése a főépületével megegyező legyen

d) a homlokzatok színeszésénél kerülendő a kirívó színek alkalmazása


18. § (1) A 2. melléklet, 1. ábrán 4. sorszámmal jelölt területen

a) lakóépület csak magastetős kialakítású lehet, tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából

b) az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 200-ot el kell érnie

c) az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

d)az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai alkalmazhatók,

e) a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható, a tetőhéjalás színe piros vagy szürke, illetve annak árnyalatai lehet.

f) a kerítés kis lábazatú, átláthatóságot biztosító legfeljebb 2,0 m magas lehet. Az anyaghasználatnál a kő, vagy beton lábazat és oszlop, az oszlopokat összekötő elemeknél a fém (kovácsoltvas), fa anyagok használata lehetséges. Az utcafronti kerítést a telek homlokvonalán kell elhelyezni


19.§ (1) A 2. melléklet, 2. ábrán jelölt terület beépítésre szánt területein

a) az egymással szomszédos telekek szélességének arány nem lehet több másfélszeresnél.

b) lakóépület lehet magastetős, illetve dombház amennyiben ezt a terepadottságok lehetővé teszik,

c) a lakóházak tetőtér beépítése esetén a tetőtéri ablakok a tetősíkba építettek legyenek

d) a főépületek utcai homlokvonalai igazodjon a kialakult beépítési vonalhoz

e) az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 300-ot el kell érnie

f). az épületek kis tömegűek legyenek, a lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

g) a lakóépületek és a pincék utcára merőleges gerinccel, oromfallal épüljenek. A telek belsejében megengedhető az épület hajlítása

h) az ajtók, ablakok fából legyenek, az ablakok legyenek osztottak, a hagyományokhoz igazodóan kis méretűek.

i)az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai alkalmazhatók. a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható.

j) a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható, tetőhéjalás színe piros vagy szürke, illetve annak árnyalatai lehet.

k) a homlokzat részleteinek díszítésére, tagolására kőburkolat, vagy tégla architektúra alkalmazása, nyílászárók fa keretezése megengedett.

l) az utcafronti homlokzaton erkély nem alakítható ki, parabolaantennát, klímaberendezést a közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell elhelyezni.

m) A kerítés kialakításánál az átláthatóságot biztosító, lábazat nélküli vagy kis lábazatú, 1,5 m magasságot meg nem haladó kerítést lehet kialakítani.


11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények


20. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

b) nem közterületi építmény építése.

(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) a védett építmény jellegzetes tömegét, formáját eredeti arányaiban kell fenntartani,

b) az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó belső építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők,

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg

a) a homlokzat felületképzése

b) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei

c) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése,

d) a tetőzet kialakítása, héjalása

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.



21. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.

(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak


22. §(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

1. elsősorban alkalmas terület

a) a hatályos településrendezési terv lakó területfelhasználású területeinek határától mért 500 m-es távolságon kívüli, településképi szempontból nem meghatározó területű, valamint gazdasági, ipari területek.

2. nem alkalmas terület

a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.


A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


23. § (1) A település területén reklám és reklámhordozóaz (5) bekezdés figyelembe vételével

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,

b) egymást nem eltakaróan,

c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,

d) könnyen karbantarthatóan,

e) állékonyan,

f) élénk színeket nem használóan

helyezhető el.

(2) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) Reklám, reklámhordozó a hagyományt őrző építészeti arculat miatt kijelölt településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.

(4) Utasvárón folyamatosan villogó, erősen világító fényreklám nem helyezhető el.

(5) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó terület 2. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területén reklámhordozó nem helyezhető el.


13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


24. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

(2)Napkollektort, napelemet magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.

(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.


V.    Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


14. Rendelkezés a szakmai konzultációról


25. § (1)A polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.



26. §(1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.

(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.


VI.  Fejezet

A településképi véleményezési eljárás


15. A véleményezési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

27.§(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területeken

  1. reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
  2. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött új építmény építése,
  3. az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a település teljes beépítésre szánt területét érintően rönkház, illetve földház építésének igénye esetén.


16. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

28. §

(1) A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett kérelemre indul.

(2) A településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3 )A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.

(4) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül

     a)az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését engedélyezi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy


    b)megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését, ha

           ba) a bejelentőlap nem teljes körűen kitöltött, vagy

           bb) a bejelentés nem felel meg az a) pontban meghatározottaknak.


VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


17.  A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre


29. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül új építmény építése, vagy az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén.


18.  A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


30. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.

(3)A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.

(5)A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.


VIII.     Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság


19. A településképi kötelezési eljárás


31. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.

(3)A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására

kötelezheti.


20. A településképi bírság


32. § (1)A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(2) A településképi bírság

a) felső határa 200 000 forint

b) alsó határa 10 000 forint.

(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.


IX.  Fejezet

Záró rendelkezések


33. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.



Csatolmányok

Megnevezés méret
2.
735.85 KB
3.
15.9 KB
4.
18.12 KB
5.
18.16 KB
1.
18.47 KB
1.
13.6 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!