nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-22 - 2019-04-29
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelete
a Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról

Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések


I. Fejezet

Általános előírások


1. A rendelet hatálya


1. § (1) E rendelet hatálya Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület 30-as számú vasútvonal északi határa, Érd, Diósd, Törökbálint, Budaörs és a XI. kerület közigazgatási határa által határolt területre terjed ki (a továbbiakban: a terület).


(2) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.


2. A rendelet mellékletei


2. § (1) E rendelet

a) 1. melléklete tartalmazza az építési övezetek szabályozási határértékeit,

b) 2. melléklete tartalmazza a területre vonatkozó Szabályozási tervet,

c) 3. melléklete tartalmazza a forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utakat,

d) 4. melléklete tartalmazza

da) 4.1. az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítását,

db) 4.2.az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítását,

e) 5. melléklete tartalmazza a honos fafajok jegyzékét,

f) 6. melléklete tartalmazza az agresszíven gyomosító vagy allergiát okozó növényfajok jegyzékét,

g) 7. melléklete tartalmazza az építési övezetek területére számított fásítottság mértékét,

h) 8. melléklete tartalmazza az Lke-1, Lke-2 és Vi-2 jelű és a kétszintes területfelhasználással érintett területek építési övezetei teljes területén, valamint a Gksz-1, Gksz-2 jelű és Gksz-2/Lke-1 építési övezetek 10.§ (2) bekezdésben előírt sávjában a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések listáját,

i) 9. melléklete tartalmazza az alábányászott, alápincézett területen a pinceszellőzők védőtávolságának megállapítását,

j) 10. melléklete tartalmazza a 25%-nál kisebb esésű lejtős telek esetén a völgy felőli homlokzatmagasság megállapítását.


3. Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában

1. Átmenő építési telek: legalább kettő, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó közterülettel, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúttal határos építési telek.

2. Cserjesávos fasor: az egyvonalban, legfeljebb 8 méter tőtávolságra ültetett faegyedek és azok alá legfeljebb 0,5 méter tőtávolságra ültetett cserjék együttese.

3. Eredeti terepszint: az épület, építmény, épületrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó, nem rendezett terep érintkezési vonala.

4. Extenzív zöldtető: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében szereplő, a 8-20 cm termőréteggel vagy könnyített szerkezetű talajjal kialakított tetőkert

5. Gyalogút: a forgalomtechnikai rendjét tekintve gyalogos vagy gyalogos-kerékpáros útként, továbbá gyalogos vagy gyalogos-kerékpáros zónaként kijelölt közlekedési terület.

6. Háromszintes növényállományú zöldfelület: azon terület, amelynek minden 100 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a fennmaradó felületen gyep vagy talajtakaró cserje található.

7. Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.

8. Kerthelyiség: a vendéglátó egységhez tartozó, a vendéglátó egységen keresztül megközelíthető, a vendéglátó egység ingatlanán belül, az ingatlan hátsókert felőli részén elhelyezkedő fogyasztótér.

9. Kerti tető: oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott, lábakon álló tető.

10. Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve- meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.

11. Koncentrált rakodóhely: a közúti közlekedés szabályairól szóló előírás szerinti, közterületen jelzőtáblával kijelölt közhasználatú, jellemzően a környező kereskedelmi-szolgáltató létesítmények áruszállítási igényéhez kapcsolódó tehergépjármű tároló hely.

12. Közhasználat céljára átadott terület: telek – Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.

13. Lapostető: a legfeljebb 10 %-os lejtésű tető.

14. Levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: egészségügyi, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, szociális intézmények, rekreációs területek, sporttelep, üdülőterület, közhasználatú park, kert; ökológiailag sérülékeny területek közül közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület.

15. Mezőgazdasági haszonállat: olyan állat, amelyet nem sportcélra, hanem haszonszerzésre vagy fogyasztásra tartanak, illetve tenyésztenek.

16. Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, nem érint határérték feletti környezeti terheléssel lakóingatlant, levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny és zajérzékeny objektumot, nincs lakosságot zavaró zaj-és bűzterhelése.

17. Ponyvaszerkezet: különleges igényeket kielégítő, impregnált vagy vászon anyagból készített térlefedő szerkezet.

18. Rekreációs rendeltetés: közterület, illetve telek zöldfelületi részének játszó- vagy sportkertként történő hasznosítása.

19. Szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze

20. Teleknyúlvány: a földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító legalább 3 méter széles nyúlvány.

21. Vájt pince: 2. melléklet szerinti, bányászati módszerekkel kialakított, földtakarással rendelkező építmény.

22. Vendéglátó terasz: a vendéglátó egységhez tartozó, az ingatlan előkertjében, oldalkertjében, vagy közterülethasználati engedély alapján a vendéglátó egység tulajdonosa, vagy üzemeltetője részére használatba adott közterületen található fogyasztótér.

23. Zajérzékeny objektum: egészségügyi, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, szociális intézmények, rekreációs területek, üdülőterület, közhasználatú park, kert, és az ökológiailag sérülékeny területek közül a közjóléti erdő és természetvédelem alá vont területek.

24. Zöld homlokzat: a homlokzati sík előtt, összefüggő felületet képező, függőlegesen elhelyezkedő, ültetőedény-sorosan, vagy függőleges gyökérzónás rendszerrel telepített élő növények alkotta felület.


II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások


4. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások


4. § Közterületen vendéglátó terasz, utasváró akkor helyezhető el, ha

a) a megmaradó gyalogosfelület szélessége nem kisebb, mint a – berendezési és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett – meglévő szélesség 50%-a, és KÖu jelű övezetben legalább 3,0 méter, Kt jelű övezetben legalább 1,50 méter, a hosszirányú átjárást biztosító utasváró kivételével,

b) a vendéglátó terasz épülethomlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét, a kapubejárat valamint az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak, bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, és

c) a kialakítandó vendéglátó terasz felől az épület földszintjén, magasföldszintjén lakás nem található.


5. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások


5. § (1) A 2. mellékleten közterületi fásítással jelölt útszakaszokon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával a fasorokat meg kell tartani és ki kell egészíteni, továbbá a tervezett, új vagy átépítésre kerülő közterületeken a helyi adottságok figyelembevételével fasort kell telepíteni.


(2) A 2. mellékleten közterület zöldfelületi részeként jelölt területen:

a) épület nem helyezhető el,

b) a zöldfelületek aránya rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 50%, egyéb esetben 70%.


III. Fejezet

Beépítésre vonatkozó előírások


6. Beépítésre vonatkozó általános rendelkezések


6. § (1) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozik, az eltérő övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számításakor és a beépítési feltételek meghatározásakor az adott telekrészekre vonatkozó övezeti előírásokat kell figyelembe venni.


(2) Tetőtér egy szintben építhető be.


(3) Az építmény egy-egy homlokzatának magassága nem haladhatja meg az övezetben megengedett épületmagasság értékét, kivéve a 25%-nál kisebb esésű lejtős telek esetén a 10. melléklet szerint, a völgy felőli homlokzatot, melynek magassága az építmény lejtés irányú metszetén felvett eredeti – a természetesen kialakult, megbontatlan, a tereprendezési előtti – terep lejtéséből és az épület két külsőfali metszéspontja között adódó szintkülönbség legfeljebb felével megnövelhető. Ilyen esetben a homlokzatok legmagasabb pontjából a terepre függőlegesen vetített távolság nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett épületmagasság 3,5 méterrel megnövelt értéke. Ezek az előírások az AI jelű speciális alapintézményi építési övezetekre, valamint a templomokra és műtárgyakra nem vonatkoznak.


(4) Ha a telek eredeti lejtése a tervezett épület hosszában legalább 25%-os, akkor az ingatlanon kizárólag teraszház építhető.


(5) Ahol a 2. mellékletben be nem építhető terület jelölés szerepel, ott a jelölt területen építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonásos kerítés kivételével – nem építhető, továbbá gyümölcsfa kivételével fa nem ültethető. A be nem építhető terület mellett 5,0-5,0 méter széles sávban épület nem építhető.


(6) Új pince kizárólag födém- vagy aljzatszerkezettel ellátott vízszintes járófelülettel alakítható ki.


7. § (1) A vendéglátó rendeltetéshez tartozó vendéglátóterasz vagy kerthelyiség épülethomlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét.


(2) Kerthelyiség alapterülete nem haladhatja meg a vendéglátó egység épületen belüli fogyasztóterének alapterületét.


(3) Vendéglátóterasz alapterülete nem haladhatja meg a vendéglátó egység épületen belüli fogyasztótere alapterületének 65%-át.


IV. Fejezet

A táj és természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmére vonatkozó előírások


7. A táj és természeti környezet védelme


8. § (1) Új közcélú zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál – az országos ökológiai hálózat területére esők kivételével – a 6. mellékletben felsorolt, agresszíven gyomosító vagy allergiát okozó fajok nem telepíthetők.


(2) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett 6 db várakozóhely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, 6. mellékletben nem szereplő fa telepítésével kell megoldani, minimum 2,25 m2 szabad földterület biztosításával.


(3) A 2. mellékleten jelölt országos ökológiai hálózat területén belül az 5. mellékletben felsorolt honos fafajok telepítendők.


8. Építési övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások


9. § (1) A 2. mellékleten jelölt megtartandó facsoport, növényállomány területén

a) épület, épületrész, valamint terepszint alatti építmény – kivéve nyomvonal jellegű építmény – nem állhat,

b) műtárgy, burkolat a jelölt terület legfeljebb 15%-át foglalhatja el.


(2) A 2. mellékleten jelölt, beépítésre szánt területen található értékes, megtartandó fa törzsétől számított 3,0 méter sugarú területen belül 50 cm-nél mélyebb alapozási munkát és a gyökérzónát érintő bármely tereprendezési munkát végezni nem lehet. Fák törzsétől számított 1,50 méter sugarú területen vízzáró burkolat nem létesíthető. A fa lombkorona vetületén belül épület, épületrész, valamint terepszint alatti építmény – kivéve nyomvonal jellegű építmény – nem állhat.


(3) A 2. mellékleten jelölt, beépítésre szánt területen található értékes, megtartandó fa

a) elő-, oldal- és hátsókertben kizárólag növényegészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból vágható ki,

b) lombkoronájának terepszinti vetületén belül új építmény – út- és térburkolat kivételével – nem létesíthető.


(4) A Vi-2/BT/12 jelű övezetben a 2. mellékleten jelölt „Rózsakert” fajtabemutató növényállománya megtartandó.


(5) A 2. mellékleten jelölt védőzöldsáv területét télen is takaró, lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó, háromszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,50 méter széles járda, a gépkocsi behajtó, támfal és a terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el.


(6)  A 2. mellékleten telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen

a) épület nem helyezhető el,

b) a zöldfelületek aránya közcélú rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%.


(7) Az építési övezetek területén – a telkek beépítésével, beépítésének növelésével egyidejűleg – megkövetelt fásítottság mértékét a 7. melléklet tartalmazza.


9. Építési övezeteket, övezeteket terhelő hatások csökkentésére vonatkozó előírások


10. § (1) Telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható és telepengedély-köteles tevékenységek számára szolgáló rendeltetések, a (2) bekezdésben szereplő területek kivételével:

a) Gksz-1,

b) Gksz-2,

c) Gip jelű építési övezetekben,

d) kétszintes területfelhasználással érintett terület Gksz-2/Lke-1 jelű építési övezeteiben

helyezhetők el.


(2) Az (1) bekezdésben felsorolt építési övezetekben lakó rendeltetést tartalmazó épület, levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum, zajérzékeny objektum telekhatárától számított 30,0 méteres sávon belül kizárólag a 8. melléklet 1. pontjában felsorolt, telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések helyezhetők el.


(3) Az Lke-1, Lke-2 és Lke-1/Gksz-2, valamint a Vi-2 jelű építési övezetekben, - kivéve a műemléki környezetben lévő és a szabályozási tervlapon megtartandó facsoport, növényállománnyal jelzett ingatlanokon -, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetéseket a 8. melléklet 1. pontja tartalmazza. A megengedett rendeltetések az alábbi megkötéssel helyezhetők el:

a) 600 m2-nél nagyobb területű telken, és

b) a telek területének összességében 15%-át meg nem haladó alapterületű rendeltetési egységekben.


(4) Az Lke-1, Lke-2 jelű építési övezetekben, valamint a 88-91.§-okban szereplő kétszintes területfelhasználással érintett terület építési övezeteiben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül kizárólag vájt pincében megengedett rendeltetéseket a 8. melléklet 2. pontja tartalmazza.


(5) A Vi-2 jelű építési övezetekben, kivéve a műemléki környezetben lévő és a szabályozási tervlapon megtartandó facsoporttal, növényállománnyal jelzett ingatlanokon, a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetéseket a 8. melléklet 3. pontja tartalmazza. A 8. melléklet 3. pontjában megengedett rendeltetések a levegőtisztaság-védelmi és zajérzékeny objektumok telekhatárától számított 30,0 méteres sávon belül nem létesíthetők.


11. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek közül kizárólag küszöbérték alatti és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemi tevékenységet szolgáló új rendeltetés elhelyezése kizárólag a Gksz-2/NT/2 és Gip jelű építési övezetekben megengedett, amennyiben a rendeltetés 200 méternél távolabb fekszik az övezet határától.


(2) A kerület területén valamennyi építési övezetben, övezetben csak zárt, környezetfüggetlen, azaz a környező területekre terhelő hatást ki nem fejtő technológiák telepíthetők.


(3) Új, önálló, hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló rendeltetést létesíteni és meglévő önálló hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló rendeltetést bővíteni, kizárólag a Gksz-2/NT/2, Gksz-2/NT/5 és Gip jelű építési övezetekben megengedett.


(4) A megengedett rendeltetésekhez kapcsolódó hulladékkezelés kivételével veszélyes hulladék kezelését szolgáló új, önálló rendeltetést létesíteni nem lehet.


(5) A Gksz-1/BT/4, Gksz-2/BF/1, Gksz-2/BT/1 jelű építési övezetben  meglévő rendeltetés esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bővítés engedhető meg, mely a telekterület környezeti terhelését csökkenti, vagy nem növeli.


(6) Amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, gépkocsimosó Gksz-1, Gksz-2, Gip jelű építési övezetekben létesíthető. Környezetbarát technológiájú gépkocsimosó KÖu jelű övezetek mentén elhelyezkedő Vi-2, Vt-H, K-Ker/BT/2 jelű építési övezetek parkolási létesítményeiben is elhelyezhető. Gépkocsimosó a műemléki környezetben lévő és a szabályozási tervlapon megtartandó facsoporttal, növényállománnyal jelzett ingatlanokon nem létesíthető.


(7) Halotthamvasztó-mű kizárólag a Gksz-2/NT/6 jelű építési övezetben létesíthető.


(8) A Gksz jelű építési övezetek területén nem megengedett a szabadtéri, burkolatlan felületen történő anyagtárolás.


12. § (1) Komposztálótelep Ek/1 jelű övezetben, valamint Gksz-2/NT/2 és Gksz-2/NT5 jelű építési övezetekben, lakóterület határától legalább 800 méter távolságra létesíthető.


(2) Állattartó építmények elhelyezése a (3) bekezdések és a beépítésre nem szánt területek részletes előírásaiban foglaltak szerint lehetséges.


(3) A 2. mellékleten jelölt karsztos területen sportcélú állattartást szolgáló építmények kizárólag az alábbi feltételekkel létesíthetők:

a) csurgalékvizek gyűjtésére alkalmas padlószigeteléssel ellátott, zárt trágyatárolóval rendelkező, legfeljebb 150 m2-es kialakítással,

b) agyagpaplan szigetelésű futtatókarámmal.


(4)  A 2. mellékletben jelölt változtatási korlátozással érintett területeken új rendeltetés akkor létesíthető és a meglévő rendeltetés csak abban az esetben változtatható meg, ha az ingatlanra vonatkozó kármentesítési határérték az új rendeltetésnek megfelel.


(5) A 2. mellékleten jelölt valószínűsíthetően szennyezéssel érintett ingatlanok területén fejlesztés, építés, bővítés, felújítás, vagy rendeltetésváltás csak abban az esetben történhet, ha külön jogszabály szerinti kármentesítést igénylő szennyezés nem található a területen, vagy a külön jogszabály szerinti hatósági előírások teljesültek.


10. Az alábányászott, alápincézett területekre vonatkozó rendelkezések


13. § (1) A 2. mellékleten jelölt alábányászott, alápincézett területen, valamint e rendelet hatálybalépését követően felmért és nyilvántartott alábányászott, alápincézett területen, a pinceszellőzők védőtávolságát és védelmét az alábbiak szerint kell megállapítani, biztosítani:

a) a pinceszellőzők körül minimum 3,0 méter sugarú körvonalon belüli telekrészbe épület vagy épületrész nem nyúlhat be, kivéve amennyiben a pinceszellőző az új vagy meglévő épület részeként kerül kialakításra és;

b) új épület elhelyezésénél a pinceszellőző fölé, a kürtő tengelyére – oldalirányú kitorkollás esetén a kitorkollás alsó élére – illeszkedő, függőleges tengelyű és lefelé mutató csúccsal szerkesztett 120 fokos nyílású kúp a tengelytől mért 3,0 méter távolságon túl, 15,0 méter távolságig terjedően, a kúp palástjára merőleges irányban 1,0 méternél jobban nem közelíthető meg a 9. melléklet szerint.


(2) Vájt pince új szellőzője meglévő, levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő objektumtól, zajérzékeny objektumtól, lakó rendeltetést is tartalmazó épülettől, vagy beépítetlen telek esetén a szomszédos telkek határától, továbbá közterület határától minimum 20,0 méter távolságra helyezhető el.


(3) Amennyiben a pince feletti telken levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum vagy lakó rendeltetést tartalmazó épület van, vájt pincében újonnan kizárólag borászat és ahhoz kapcsolódó rendeltetés, a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott, vagy az övezeti előírások alapján a felszíni létesítményekben megengedett rendeltetés létesíthető.


(4) Vájt pincékben tiltott rendeltetések:

a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján környezeti hatásvizsgálat-köteles és egységes környezethasználati eljárás köteles tevékenységek,

b) a mindenkor hatályos, a telepengedélyről és a teleplétesítésről szóló jogszabály mellékleteiben felsorolt ipari, szolgáltató tevékenységek,

c) a vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező anyag, termék, hulladék raktározása, csomagolása, kereskedelme.


V. Fejezet

Telekalakítással kapcsolatos előírások


14. § (1) Nem megengedett olyan telekalakítás, amely szerint egy telek két vagy több építési övezetbe, övezetbe tartozzon.


(2) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a keletkezett telek területe az építési övezetben meghatározott telek kialakítható legkisebb területe érték alá csökken, de legfeljebb 30%-al.


(3) Meglévő telektömbben magánút kialakítása érdekében az építési telek telekalakítása akkor is megengedett, ha az érintett telkek területe az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb telekmérettől kisebb. Az eltérés mértéke 20% lehet.


15. § A közterületek építési területe szakaszosan is létrehozható. Meglévő közterület építési területe mérettől függetlenül, korlátozás nélkül megosztható.


16. § A sajátos építményfajták számára az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.


17. § (1) Nyúlványos telek a kertvárosias lakóterületeken és (2) bekezdés szerinti esetekben alakítható ki.


(2) Tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számú mélygarázs vagy zöldfelület létesítésére szolgáló önálló telek nyúlványos telekként is kialakítható.


(3) Kettőnél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki.


VI. Fejezet

Közművek előírásai


11. Közművek általános előírásai


18. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, a 19-21. §-ban foglaltak figyelembevételével.


(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, és a területet helyre kell állítani.


12. Víziközművek előírásai


19. § (1) Csatornahálózat kizárólag elválasztott rendszerben létesíthető.


(2) Szennyvíz csatorna-közműpótló műtárgy létesítése és használata nem megengedett a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatornával ellátott, a 2. mellékleten jelölt alábányászott, alápincézett és a 2. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken.


20. § A 2. mellékleten jelölt karsztos területen épületek elhelyezése esetén szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna hiányában duplafalú, vízzáró szigetelésű zárt szennyvíztároló létesítése szükséges.


21. § (1) Csapadékvíz-csatorna vagy árok hiányában a teljes közművesítettség egyedi módon is teljesíthető a csapadékvizek helyben tartásával, azaz telken belüli elhelyezésével, kivéve a 2. melléklet szerinti alábányászott, alápincézett és csúszásveszélyes területeket, ahol a csapadékvizek szikkasztása tilos.


(2) Új beépítés, vagy burkolt felület növekedéssel járó építési tevékenységgel egyidőben az ingatlanon összegyűlt felszíni vizet bármely hatósági engedély köteles építéssel a burkolt-és tetőfelület minden megkezdett 1 m2-e után 0,05 m3/m2 fajlagos tározó-térfogatú, zárt tárolóban javasolt összegyűjteni, elsősorban használati és kertészeti célokra felhasználni.
A fel nem használt felesleget csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterület felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, kivéve a 2. mellékleten jelölt alábányászott, alápincézett és csúszásveszélyes területeken, ahol a csapadékvizek szikkasztása tilos.


(3) Többlet csapadékvizek a 2. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén csak késleltetett módon kerülhetnek elvezetésre.


(4) A 2. mellékleten jelölt infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett építési telken új beépítés esetén a csapadékvizeket helyben kell tartani, kivéve a 2. mellékleten jelölt alábányászott, alápincézett és csúszásveszélyes területeken, ahol a csapadékvizek szikkasztása tilos.


(5) A Hosszúréti-patak és a Péter Pál utcai árok közművel, műtárggyal csak a mederfenék alatt, vagy vizuális takarásban, hidak, átereszek alatt keresztezhető. A Hosszúréti-patak mentén, a fenntartási sáv határáig csak természetes anyagú felületek képezhetőek, a patak vízszállító kapacitásának megtartása mellett. Kizárólag olyan mederrendezési, fenntartási megoldás létesíthető, mely biztosítja az ökológiai folyosó fenntarthatóságát és a talajvíz mederfenék szinti beszivárgását.”


VII. Fejezet

A közlekedésre és a járművek tároló helyeire vonatkozó előírások


13. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások


22. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű tároló helyeket legalább a 4. melléklet 4.1. pontja szerinti mennyiségben, a (2) – (9) bekezdések szerint előírások figyelembe vételével kell biztosítani.


(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló hely mennyiség megtartása mellett, a (3) figyelembe vételével.


(3) A Vi-2/BT/5 és a Vi-2/BT/13 építési övezet sport funkciójú beépítésének bővítése esetén nem keletkezik gépjármű tároló létesítési kötelezettség.


(4) A KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén, valamint a KÖk övezet területén a megállóhelyek utasforgalmához kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmények esetében a rendeltetésszerű használatból személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.


(5) Új lakás rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű tárolókat a (6) bekezdésben foglaltak kivételével telken belül, az alábbiak szerint kell elhelyezni:

a) 120 m2 bruttó alapterületet el nem érő lakásméretig nem kell gépjármű tároló helyet épületben elhelyezni,

b) 120-160 m2 bruttó alapterületű lakásméret között legalább 1 db gépjármű tároló helyet épületen belül kell elhelyezni és

c) 160 m2 bruttó alapterületű lakásméret felett minden gépjármű tároló helyet épületen belül kell elhelyezni.


(6) A keletkező személygépjármű elhelyezési kötelezettség az ingatlannal határos közútszakaszon, továbbá az ingatlan közterületi határától 100 méter gyaloglási távolságon belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi adottságok, korlátozások valamelyike:

a) bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az építési telek számára ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő gépjármű tároló hely számára a közúti csatlakozás nem biztosítható,

c) a lakóövezetbe sorolt építési telek területének legalább 50%-a alatt vájt pince található a közterülettel határos, beállásra alkalmassá tehető terület alatt, és az érintett pince tulajdonosa bármely okból nem járul hozzá a létesítéséhez,

d) az építési telek legnagyobb szélessége nem éri el a 10 métert,

e) az építési telek területe nem éri el a 300 m2-t,

f) oktatási intézmény, vagy oktatási célt szolgáló sportlétesítmény bővítése esetén,

g) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület vagy védett fás szárú növényzet miatt telken belül gépjármű tároló hely nem helyezhető el.


(7) Többszintes, zártsorú beépítési módú építési telken a meglévő épület földszintjén kialakításra kerülő, együttesen legfeljebb 150 m2 kereskedelmi-szolgáltató rendeltetés esetén személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.


(8) Felszíni gépjármű tároló hely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.


(9) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés, parkoló gép

a) kizárólag a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségen felüli többlet férőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható, és

b) térszíni kialakítás esetén nem telepíthető.


14. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások


23. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához minden megkezdett 200 férőhelyük után egy autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani, az alábbi esetekben:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás rendeltetési egységnél,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egységnél,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken és

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítménynél.


(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás során csak a keletkező többlet autóbusz elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő várakozóhely mennyiség megtartása mellett.


(3) Ipari, raktározási telephelyek kivételével a keletkező autóbusz-várakozóhely létesítési kötelezettség ingatlannal határos közútszakaszon is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

a) bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az építési telek számára az autóbusz ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozó hely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,

c) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület vagy 2. mellékleten jelölt értékes megtartandó fa, valamint megtartandó facsoport, növényállomány megőrzése miatt telken belül várakozóhely nem helyezhető el.


(4) A közúton elsődlegesen az útpálya szélén öbölben, kizárólag szilárd burkolaton lehet az autóbusz várakozóhelyet kialakítani.


15. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások


24. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a szükséges tehergépjármű tároló helyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell biztosítani.


(2) Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló hely mennyiség megtartása mellett.


(3) Zártsorú beépítési módú területeken bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén az épületek földszintjén – amennyiben nincs előkert vagy az nem megfelelő méretű – a rendszeres áruszállítást igénylő, 300 m2 bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények ellátása közterületen lévő, koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.


16. Kerékpárok tárolásra vonatkozó előírások


25. § Minden új építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára telken belül elhelyezési lehetőséget az 4. melléklet 4.2. pontja szerint kell biztosítani.


17. Magánutakra vonatkozó előírások


26. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a közterületi szabályozással érintett területek és az Lke építési övezetek tervezett zsákutcái kivételével kizárólag közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.


(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.


(3) A 30,0 méternél hosszabb, közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani.
A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.


(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút a (6) bekezdésben foglalt területek kivételével az alábbi minimális szélességben alakítandó ki:

a) beépítésre szánt területen lakóterület feltárását biztosító kiszolgáló út, valamint beépítésre nem szánt területen kiszolgáló út legalább 8,0 méter,

b) beépítésre szánt területen, nem lakóterület feltárását biztosító kiszolgálóút legalább 10 méter.


(6) A 2. mellékleten területileg meghatározott, infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett és a jelentős változással érintett területek gépjármű forgalomra szolgáló, közforgalom elől el nem zárt magánútjai esetén biztosítani kell

a) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetként tervezett területei és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a közforgalom elől el nem zárt tervezett magánút építési övezettel határos oldalán fasor telepítésének megvalósításához szükséges zöldsáv helyigényét, és

b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek lakó-pihenő övezetei, továbbá a gazdasági területek tervezett útjai kivételével a közforgalom elől el nem zárt tervezett magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét az építési övezettel határos oldalon.


18. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások


27. § Építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint

a) személygépjárművek esetén 500 férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő, és

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki-bejárat létesíthető.


19. Közlekedési létesítmények védőtávolsága


28. § Az országos közforgalmú vasútvonalak, valamint a gyorsforgalmi úthálózatba és a főúthálózatba tartozó közúti elemek lakott területen kívüli forgalomszabályozású szakaszainak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembe vételével lehet.


20. A légiközlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások


29. § Helikopter leszállóhely egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.


VIII. Fejezet

Építés általános szabályai


21. Zártsorú (Z) beépítési mód előírásai


30. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területeken az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, amennyiben a 2. melléklet ezt másképp nem jelöli.


(2) A zártsorú beépítési mód szerint beépített területeken az építési vonal azonos a szomszédos ingatlanok jellemző építési vonalával.


(3) A zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területeken az előkertben a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el a csoportházak egységesen kialakított személygépkocsi-tárolóinak kivételével.


(4) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhető el, ha a telek szélessége nagyobb, mint 12,0 méter, és a garázskapuk együttes szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.


22. Ikres (IKR) beépítési mód előírásai


31. § Ikres beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területeken meglévő épületet átalakítani, bővíteni a közterület felőli azonos homlokzati sík esetén lehet.


23. Szabadon (SZ) és oldalhatáron (O) álló beépítési mód előírásai


32. § (1) Amennyiben az építési övezetek egyes előírásai, vagy a 2. melléklet másképpen nem rendelkeznek, új beépítés esetén az előkert mélysége 5,0 méter, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.


(2) Az (1) bekezdés szerinti előkert mérete csökkenthető, ha az oldalszomszédos ingatlanokon az épületek homlokvonala a közterületi telekhatártól 5,0 méternél közelebb helyezkedik el. Ebben az esetben a szomszédos ingatlanokon kialakult állapothoz lehet illeszkedni.


(3) Az előkertben kizárólag

a) kerítés, bejárati járda, gyalogos híd

b) hulladéktartály-tároló,

c) közmű-becsatlakozási műtárgy,

d) előlépcső,

e) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa,

f) gépjármű ingatlan kiszolgálás burkolata,

g) legfeljebb 7,0 méter széles vagy a telek homlokvonala hosszának felét meg nem haladó szélességű, az eredeti terepszint alatti támfalgarázs és

h) garázst kiszolgáló, lefedés nélküli, legfeljebb 3,5 méter széles lift vagy hídépítmény

helyezhető el.


33. § Oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) beépített telken a fő rendeltetésű épület elhelyezkedésével átellenes oldalon kell tartani az oldalkertet,

b) beépítetlen telken, ha a közvetlenül szomszédos telkeken azonos a kialakult állapot, akkor a kialakult állapot szerinti oldalon kell tartani az oldalkertet,

c) beépítetlen telken, ha a közvetlenül szomszédos telkeken eltérő a kialakult állapot, akkor az adott utcaszakaszon jellemző oldalon kell tartani az oldalkertet.


34. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a 2. melléklet másképpen nem rendelkeznek, a hátsókert mérete – a (2) bekezdés kivételével – 6,0 méter.


(2) A 20,0 méternél kisebb mélységű telkek esetében a hátsókert mélysége 3,0 méter.


(3) Hátsókert területén lévő fő rendeltetésű épület, épületrész nem bővíthető.


24. Melléképítmények elhelyezése


35. § (1) A melléképítmények legmagasabb pontja 5,0 méter lehet az Ln, Lk, Lke és Vi-2 jelű építési övezetek területén.


(2) A kerti építmények közül kerti tető telkenként 1 db, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű létesíthető.


25. Konténer és ponyvaszerkezet elhelyezése


36. § (1) Konténer az építési övezetekben kizárólag felvonulási épületként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.


(2) Ponyvaszerkezet

a) közterületeken,

b) a Vi-2 és Gksz-1 jelű építési övezetekben kizárólag vendéglátás céljára, negyedévente egyszer, legfeljebb 2 hét időtartamra, legfeljebb 500 m2 alapterületen és

c) az oktatási, köznevelési vagy sport rendeltetések mellett kizárólag sportpálya és úszómedence téliesítésére, tornapálya állandó lefedésére

helyezhető el.


IX. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai


26. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai


37.§ (1) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás kizárólag a KÖu jelű övezetekkel határos Gksz jelű építési övezetekben létesíthető, a (2) és (3) bekezdések betartásával.


(2) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni műemléki környezetben, továbbá olyan telken, amely zöldterülettel, lakó, egészségügyi, szociális, oktatási, köznevelési vagy gyermekjóléti rendeltetésű épület telkével határos.


(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület és zöldterület telke a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 150 méternél kevesebb nem lehet.


(4) A területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.


MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek részletes építési övezeti előírásai


X. Fejezet

27. Lakóterületek általános előírásai


38. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel az alábbiak lehetnek:

a) lakó,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti,

d) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti,

e) egészségügyi és szociális.


(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az Lke-1 és Lke-2 jelű területeken az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül a 8. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott rendeltetések elhelyezhetők, a 10. § (3) és (4) bekezdése figyelembevételével.


(3) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, lakóterületeken új vendéglátó rendeltetés csak az Lk-1 és Lke-1 jelű építési övezetekben létesíthető.


(4) Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű területeken az AI jelű speciális alapintézményi építési övezetekben

a) kiskereskedelmi

b) hitéleti

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti,

d) egészségügyi, szociális,

e) kulturális,

f) sport, és

g) igazgatási

rendeltetések helyezhetők el.


(5) Az Lk-1/NT/Közmű, Ln-T/Közmű, Lk-T/BF/Közmű, Lke-1/BF/Közmű, Lke-3/BF/Közmű, Lke-1/NT/Közmű és az Lke-2/NT/Közmű jelű építési övezetben kizárólag a közművek sajátos építményfajtái helyezhetőek el.


(6) A melléképítmények közül:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló és

d) kerti építmény

helyezhető el.


39. § Az Ln-T és Lk-T jelű területeken a meglévő lakóépületek rendeltetési egységeinek száma nem növelhető.


40. § Ahol az építési övezetben a kialakult állapotra való tekintettel a beépítési mód nem került meghatározásra, a beépítés feltételei az alábbiak:

a) azon telkek esetében, amelyek szélessége meghaladja a 15,0 métert, új épületet szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni. Ennél kisebb telekszélesség esetén új épület oldalhatáron álló beépítési mód szerint is elhelyezhető. Ebben az esetben az építési hely amellett a telekhatár mellett van, amely irányába a nagyobbik telepítési távolság biztosítható,

b) azon telkek esetében, ahol a szomszédos telkek oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépültek, ott a közbenső telek szélességétől függetlenül, oldalhatáron álló beépítési mód szerint építhető be a telek,

c) azon telkek esetében, ahol a szomszédos telkek oldalkert nélkül épültek be, ott a közbenső telek szélességétől függetlenül, zártsorú beépítési mód szerint építhető be a telek,

d) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet, és

e) amennyiben meglévő beépítés esetén egy telken belül egyik szomszédos telekhatár mentén sem biztosított a 3,0 méter széles oldalkert, a telek zártsorú beépítési mód szerint építhető be, a telepítési távolság betartása mellett.


41. § (1) Az Lke-1 jelű lakóterületen és Lke-1/Gksz-2 jelű kétszintes területfelhasználással érintett területen elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma – az Lke-1/BF/9, Lke-1/BF/11, Lke-1/NT/1 és az AI jelű építési övezetek kivételével – a következő:

a) 1500 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb egy épület, legfeljebb két rendeltetési egység,

b) legalább 1500 m2-es, de 2000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb két épület, legfeljebb három rendeltetési egység,

c)  legalább 2000 m2-es, de 3000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb három épület, legfeljebb négy rendeltetési egység,

d)  legalább 3000 m2-es telek esetében legfeljebb négy épület, legfeljebb hat rendeltetési egység,

azzal a megkötéssel, hogy egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység alakítható ki.


(2) Az Lke-2 és Lke-3 jelű lakóterületen elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma – az Lke-2/BT/8 - /10 és az AI jelű építési övezetek kivételével – a következő:

a)  1500 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb egy épület, legfeljebb két rendeltetési egység,

b)  az építési övezetre meghatározott legkisebb kialakítható telekterületet meghaladó átmenő telken két fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb két rendeltetési egység,

c)  legalább 1500 m2-es, de 2000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb két épület, legfeljebb három rendeltetési egység,

d)  legalább 2000 m2-es, de 3000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb három épület, legfeljebb négy rendeltetési egység,

e)  legalább 3000 m2-es telek esetében legfeljebb négy épület, legfeljebb hat rendeltetési egység,

azzal a megkötéssel, hogy egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység alakítható ki, a b) pontban meghatározottak kivételével.


(3) Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű lakóterületeken az (1) és (2) bekezdés szerint létesíthető rendeltetési egységeken kívül további egy darab kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egység létesíthető, de a rendeltetési egységek száma összesen legfeljebb hat lehet. A kizárólag csak kiszolgáló úttal határos telkek esetén a többlet-rendeltetési egység legfeljebb 50 m² bruttó alapterületű lehet.


(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem korlátozott az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.


(5) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg

a) a 200 m2-t az Lk-1/BF/1, Lke-1/BF/2, Lke-1/BF/3, Lke-2/BF/1 - /7, Lke-3/BF/2, Lk-2/BT/1-3, Lke-1/BT/1 – /2, Lke-2/BT/1 - /2, Lke-2/BT/4, Lke-2/BT/6, Lke-2/BT/8, Lke-1/NT/1, Lke-1/NT/3, Lke-1/NT/6 – /9, és az Lke-3/NT/1 építési övezetekben,

b) az 500 m2-t az Lke-1/BF/7, Lke-2/BF/AI-1, Lke-3/BF/AI-1, Lke-1/NT/AI-1 és az Lke-2/NT/AI-2 építési övezetekben,

c) az 1000 m2-t az Lke-2/BF/AI-2, Lk-1/BT/1 és az Lk-2/NT/1 jelű építési övezetekben.


(6) Lakóterületeken nagykereskedelmi rendeltetés nem létesíthető.


42. § Az Lke-2 és Lke-3 jelű lakóterületek nem alapintézményi építési övezeteiben 3000 m2-t meghaladó területű telek nem alakítható ki. A 3000 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési mérték és szintterületi mutató számításánál a telek 3000 m2 feletti többletterületének csak a fele vehető figyelembe.


43. § (1) Az Lke-2 és Lke-3 jelű építési övezetek területén - az AI jelű építési övezetek kivételével - az épület összes bruttó szintterületének legalább 50%-án lakást kell kialakítani.


(2) Az Lk-1/BF/1, Lke-1/BF/1 – /2 jelű építési övezetekben közhasználatú épület kivételével, az épület összes bruttó szintterületének legalább 50%-án lakást kell építeni.


XI. Fejezet

Nagyvárosias lakóterületek


28. Ln-T jelű nagyvárosias telepszerű lakóterületek


44. § (1) Az Ln-T/1 - /6, Ln-T/AI-1 – /AI-4, Ln-T/Közmű és az Ln-T/G1 – /G2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 1. pontja határozza meg.


(2) Az Ln-T/1 – /5 jelű építési övezetekben a 38. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül szállás és iroda rendeltetés helyezhető el.


(3) Az Ln-T/G1 és /G2 jelű építési övezetben kizárólag személygépkocsi tárolásra szolgáló rendeltetés helyezhető el.


45. § Az Ln-T jelű építési övezetekben - az Ln-T/2, Ln-T/4, Ln-T/5 és Ln-T/Közmű jelű építési övezet kivételével - a kialakított telek nem keríthető le.


XII. Fejezet

Kis és kertvárosias lakóterületek Budafok területén


29. Lk-1/BF jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek Budafok területén


46. § (1) Az Lk-1/BF/1 jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.


(2) Az Lk-1/BF/1 építési övezetekben a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül szállás, iroda és sport rendeltetés elhelyezhető,


30. Lk-T/BF jelű kisvárosias telepszerű lakóterületek Budafok területén


47. § Az Lk-T/BF/1, Lk-T/BF/2 és az Lk-T/BF/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 3. pontja határozza meg.


31. Lke-1/BF jelű intenzív kertvárosias lakóterületek Budafok területén


48. § (1) Az Lke-1/BF/1 – /12, Lke-1/BF/AI-1 – /AI-3 és az Lke-1/BF/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 4. pontja határozza meg.


(2) A 38.§ (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül az Lke-1/BF/2 és Lke-1/BF/5-/11jelű építési övezetekben szállás rendeltetés is elhelyezhető.


(3) Az Lke-1/BF/11 jelű építési övezetben telkenként egy, legfeljebb hatlakásos lakóépület lehet.


(4) Lke-1/BF/10/11 jelű övezetekben a 8. mellékletben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


(5) Az Lke-1/BF/9 jelű építési övezet területén

a) 1500m2-nél kisebb és 1500m2 méretű telken legfeljebb két fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb négy rendeltetési egység,

b) 1500m2-nél nagyobb méretű, de a 4500m2-t meg nem haladó méretű telek esetében legfeljebb három fő rendeltetésű épület, összesen legfeljebb öt rendeltetési egység,

c) 4500m2-t meghaladó telek esetében legfeljebb négy fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység

helyezhető el. Egy fő rendeltetésű épületben legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető.


(6) Az Lke-1/BF/AI-1 - /AI-3 jelű építési övezetekben 38.§ (4) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül sport rendeltetés helyezhető el.


32. Lke-2/BF jelű kertvárosias, laza beépítésű lakóterületek Budafok területén


49. § (1) Az Lke-2/BF/1 – /7 és az Lke-2/BF/AI-1 – /AI-3 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 5. pontja határozza meg.


(2) Az Lke-2/BF/AI-2 jelű építési övezetekben csak kereskedelmi rendeltetés helyezhető el.


(3) Az Lke-2/BF/2, Lke-2/BF/4 és Lke-2/BF/5 jelű övezetekben a 8. mellékletben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


33. Lke-3/BF jelű kertvárosias sziluettérzékeny,
hegyvidéki lakóterületek Budafok területén


50. § Az Lke-3/BF/1 – /2, Lke-3/BF/AI-1 és az Lke-3/BF/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 6. pontja határozza meg.


XIII. Fejezet

Kis- és kertvárosias lakóterületek Budatétény területén


34. Lk-1/BT jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületek Budatétény területén


51. §  Az Lk-1/BT/1 és az Lk-1/BT/2 jelű építési övezet határértékeit a 1. melléklet 7. pontja határozza meg.


35. Lk-2/BT jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterületek
Budatétény területén


52. § (1) Az Lk-2/BT/1 – /3 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 8. pontja határozza meg.


(2) Az Lk-2/BT/1 jelű építési övezetben a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül szállás rendeltetés is elhelyezhető.


36. Lke-1/BT jelű laza kertvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterületek
Budatétény területén


53. § (1) Az Lke-1/BT/1, Lke-1/BT/2 és az Lke-1/BT/AI-1 jelű építési övezet határértékeit a 1. melléklet 9. pontja határozza meg.


(2) Az Lke-1/BT/1 – /2 jelű építési övezetekben a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül sport rendeltetés is elhelyezhető.


37. Lke-2/BT jelű laza kertvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterületek
Budatétény területén


54. § (1)  Az Lke-2/BT/1 – /12 és az Lke-2/BT/AI-1 - /AI-2 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 10. pontja határozza meg.


(2) Az Lke-2/BT/1 – /2, Lke-2/BT/4, Lke-2/BT/6, Lke-2/BT/8 jelű építési övezetekben a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül sport rendeltetés is elhelyezhető.


(3) Az Lke-2/BT/8 - /10 jelű építési övezetekben

a) 1500m2-es vagy kisebb méretű telken legfeljebb két fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb négy rendeltetési egység,

b) 1500m2-nél nagyobb méretű, de 3000m2-t meg nem haladó méretű telek esetében legfeljebb három fő rendeltetésű épület, összesen legfeljebb öt rendeltetési egység,

c) 3000m2-t meghaladó telek esetében legfeljebb négy fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el, és

d) egy fő rendeltetésű épületben legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető.


(4) Az Lke-2/BT/3, Lke-2/BT/7, Lke-2/BT/9, Lke-2/BT/10 és Lke-2/BT/12, valamit az Lke-2/BT/AI jelű övezetekben a 8. mellékletben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


(5) Az Lke-2/BT/5 jelű övezetben új beépítéssel, vagy burkolt felület növekedéssel járó építési tevékenységgel egyidőben az ingatlanon összegyűlt felszíni vizet a burkolt-és tetőfelület minden megkezdett 1 m2-e után 0,05 m3/m2 fajlagos tározó-térfogatú, zárt tárolóban kell összegyűjteni, elsősorban használati és kertészeti célokra felhasználni. A fel nem használt felesleget csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterület felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.


38. Lke-3/BT jelű kertvárosias sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterületek
Budatétény területén


55. § Az Lke-3/BT/1 és az Lke-3/BT/2 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 11. pontja határozza meg.


XIV. Fejezet

Kis és kertvárosias lakóterületek Nagytétény területén


39. Lk-1/NT jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek
Nagytétény területén


56. § (1) Az Lk-1/NT/1 és az Lk-1/NT/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 12. pontja határozza meg.


(2) Az Lk-1/NT/Közmű jelű építési övezetben kizárólag a települési folyékony hulladék és szennyvíz kezelését biztosító létesítmények, telepek, mérnöki létesítmények, műtárgyak helyezhetőek el rendeltetéstől függően terepszint felett, illetve terepszint alatt.


40. Lk-2/NT jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterületek Nagytétény területén


57. § (1) Az Lk-2/NT/1 és a Lk-2/NT/2 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 13. pontja határozza meg.


(2) Az Lk-2/NT/1 jelű építési övezetben oktatási, nevelési, egészségügyi rendeltetés nem létesíthető.


41. Lke-1/NT jelű intenzív kertvárosias lakóterületek
Nagytétény területén


58. § (1) A Lke-1/NT/1 – /10, Lke-1/NT/AI-1/AI-2 és az Lke-1/NT/Közmű jelű építési övezet határértékeit a 1. melléklet 14. pontja határozza meg.


(2) Az Lke-1/NT/1 jelű építési övezet területén

a) 600m2 telekméretet meg nem haladó területű telken legfeljebb két rendeltetési egység,

b) 900m2-t meg nem haladó méretű telken legfeljebb három rendeltetési egység,

c) 900m2-nél nagyobb méretű telek esetében a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el.


(3) Az Lke-1/NT/7 - /9 jelű építési övezetekben az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral.


59. § (1) Az Lke-1/NT/Közmű jelű építési övezetben kizárólag a települési folyékony hulladék és szennyvíz kezelését biztosító létesítmények, telepek, mérnöki létesítmények, műtárgyak helyezhetőek el rendeltetéstől függően terepszint felett, illetve terepszint alatt.


(2) Az Lke-1/NT/Közmű jelű építési övezet szennyvízkezelési létesítmények hatásai elleni védelmet biztosító zöldfelületek, vagy véderdősávok kialakítását a beruházónak a létesítmény építésének befejezésig el kell végezni.


(3) Az Lke-1/NT/Közmű jelű építési övezetben az övezethatára mentén legalább cserjesávos fasor telepítendő.


42. Lke-2/NT jelű laza kertvárosias, jellemzően szabadon álló lakóterületek
Nagytétény területén


60. § (1) Az Lke-2/NT/1 – /5, Lke-2/NT/AI-1/AI-2 és az Lke-2/NT/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 15. pontja határozza meg.


(2) Az Lke-2/NT/AI-1 jelű építési övezetben kereskedelmi épület nem helyezhető el.


43. Lke-3/NT jelű kertvárosias sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterületek
Nagytétény területén


61. §  Az Lke-3/NT/1 és az Lke-3/NT/AI-1 jelű építési övezet határértékeit a 1. melléklet 16. pontja határozza meg.


XV. Fejezet

Településközpont területek


44. Településközponti területek általános előírásai


62. § Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések

a) lakó,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti,

d) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti,

e) egészségügyi, szociális,

f) kulturális és

g) sport,

h) igazgatási, iroda

i) szállás,

j) vendéglátó és

k) a 11. § (6) bekezdés figyelembevételével gépkocsimosó.


45. Vt-H/BF jelű kiemelt jelentőségű helyi központ területek
Budafok területén


63. § (1) A Vt-H/BF/1 – /15, Vt-H/BF/AI-1 és a Vt-H/BF/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 17. pontja határozza meg.


(2) Vt-H/BF/1 és Vt-H/BF/5 jelű építési övezetben új lakó rendeltetés nem létesíthető.


(3) Vt-H/BF/3 jelű építési övezetben legfeljebb 10 lakó és 1 kereskedelem rendeltetés létesíthető.


(4) Vt-H/BF/4 jelű építési övezetben legfeljebb 20 rendeltetési egység létesíthető,

a) lakó,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás, és

d) vendéglátó

rendeltetésekkel.


(5) A Vt-H/BF/7 - /9 jelű építési övezetekben a tömbök szerves kapcsolatát - az egyes építési ütemekre tekintettel ütemezhető módon - funkcionálisan és vizuálisan biztosítani kell a tömbök közötti gyalogos átjárhatósággal.


(6) A Vt-H/BF/14 jelű építési övezetben  önálló parkolási létesítmény rendeltetés létesíthető.


(7) A Vt-H/BF/15 jelű építési övezetben elsődlegesen a borászathoz, a kultúrához, az idegenforgalomhoz, turisztikához, a gépjármű-elhelyezéshez kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el.


46. Vt-H/NT jelű kiemelt jelentőségű helyi központ területek
Nagytétény területén


64. § (1) A Vt-H/NT/1 – /6 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 18. pontja határozza meg.


(2) Az Vt-H/NT/1 jelű építési övezetben nem helyezhető el igazgatási és lakó rendeltetés.


(3) A Vt-H/NT/4 - /6 jelű építési övezetekben az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral.


XVI. Fejezet

Intézmény területek


47. Vi-2 jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek általános előírásai


65. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a Vi-2 jelű területeken

a) igazgatási,

b) iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás,

d) kulturális,

e) hitéleti,

f) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, egészségügyi, szociális,

g) sport, és

h) a 11. § (6) bekezdés figyelembevételével gépkocsimosó,

rendeltetés helyezhető el.


(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a Vi-2 jelű területeken az (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül a 10. § (3) és (5) bekezdése figyelembevételével, a 8. melléklet 1. és 3. pontjában meghatározottak elhelyezhetők.


(3) A Vi-2 jelű területeken lakó rendeltetés csak a „Vi-2/…/L-” jelű építési övezetekben helyezhető el.


(4) A Vi-2 jelű területeken az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem korlátozott az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.


(5) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg:

a) a 250 m2-t a Vi-2/BT/L-3 és a Vi-2/NT/L-1 jelű építési övezetekben,

b) az 500 m2-t a Vi-2/BF/2, Vi-2/BF/9, Vi-2/BF/10, Vi-2/BT/6 és Vi-2/BT/9 jelű építési övezetekben,

c) az 1500 m2-t a Vi-2/NT/4 jelű építési övezetben.


(6) A melléképítmények közül:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény

d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop

helyezhető el.


(7) A Vi-2 jelű építési övezetek területén a telepítésre kerülő fás szárú növények legalább 50%-a az 5. mellékletben felsorolt honos fajokból, vagy azok kertészeti változataiból kerüljön ki.


48. Vi-2/BF jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek Budafok területén


66. §  (1) A Vi-2/BF/1 – /11, Vi-2/BF/L-1 – /L-4 jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 19. pontja határozza meg.


(2) A Vi-2/BF/9 jelű építési övezet területén

a) a 65. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú épületei, bemutatóterem, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el,

b) a levegő védelmével kapcsolatos előírások figyelembevételével helyi emisszióval nem járó hőellátó rendszereket kell alkalmazni,

c) az építési hely magassági korlátozással érintett részén elhelyezett új épület magassága nem haladhatja meg a csatlakozó terepszint magasságát.


(3)  A Vi-2/BF/35, valamint a Vi-2/BF/L-1 –/L-4 jelű építési övezetekben a 8. mellékletben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


(4)  A Vi-2/BF/L-1 jelű építési övezet területén az elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma

a)  1500 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb egy épület, legfeljebb két rendeltetési egység,

b)  legalább 1500 m2-es, de 2000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb két épület, legfeljebb három rendeltetési egység,

c)  legalább 2000 m2-es, de 3000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb három épület, legfeljebb négy rendeltetési egység,

d)  legalább 3000 m2-es telek esetében legfeljebb négy épület, legfeljebb hat rendeltetési egység,

azzal a megkötéssel, hogy egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység alakítható ki.


(5) A Vi-2/BF/L-4 jelű építési övezet területén

a) a 65. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül borászat és ahhoz kapcsolódó rendeltetés is létesíthető,

b) lakó rendeltetés létesítése esetén a közterülettel határos földszinten kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetést kell kialakítani.


49. Vi-2/BT jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek
Budatétény területén


67. § (1) A Vi-2/BT/1 - /13, Vi-2/BT/L-1 - /L-4 és a Vi-2/BT/Közmű jelű építési övezetek határértékeit a 1. melléklet 20. pontja határozza meg.


(2) A Vi-2/BT/6, Vi-2/BT/12 valamint a Vi-2/BT/L-1, Vi-2/BT/L-2, Vi-2/BT/L-3 és Vi-2/BT/L-4 jelű építési övezetekben a 8. mellékletben, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


(3) A Vi-2/BT/5 és Vi-2/BT/8 jelű építési övezetekben, az egyes telkeken a tervezett intézményen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet elhelyezésére szolgáló 1 db lakás létesíthető, legfeljebb 100 m2 nettó alapterülettel.


(4) A Vi-2/BT/6 jelű építési övezetben, a Vi-2/BT/Közmű jelű építési övezet felöli telekhatár mentén, legalább cserjesávos fasor telepítendő.


(5) A 65. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül a Vi-2/BT/7 jelű építési övezetben önálló parkolóház és közösségi szórakoztató rendeltetés elhelyezhető.


(6) A Vi-2/BT/9 jelű építési övezetben a városkép szempontjából kiemelt Nagytétényi út mentén legalább 40,0 méter széles sávot – az építési helyek kivételével – kötelezően zöldfelületként kell kialakítani, amelyen a gyalogos és gépkocsi célforgalom átengedhető.


(7) A Vi-2/BT/10 jelű építési övezetben

a) a gyalogos közlekedés időbeli korlátozás nélküli biztosítandó,

b) a 2. mellékletben jelölt mélygarázs megvalósítása esetén a jelölt építési helyen belül a mélygarázzsal egy épülettömegben szolgáltatás-vendéglátás és sport rendeltetések, kilátóterasz helyezhetők el,

c) az építmény legmagasabb pontja nem emelkedhet a Tűzliliom utca járdaszintje fölé,

d) a garázsépítményt a Gyula vezér lépcső folytatásában lévő gyalogút és a Vi-2/BT/12 jelű építési övezet felőli oldalon gyeppel borított rézsűs földtakarással kell kialakítani, ahol a földtakarás mértéke legalább 0,5 méter.


(8) A Vi-2/BT/11 jelű építési övezetekben a 2. mellékleten jelölt Országos erdőállomány adattár szerinti erdőterületeket a telek zöldfelületeként meg kell őrizni.


(9) A Vi-2/BT/12 jelű építési övezetben

a) a 65. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú rendeltetés is elhelyezhető,

b) az egy tömegben elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t.


68. § (1) A Vi-2/BT/L-2 jelű építési övezetben a meghatározott minimális telekméretenként egy épület helyezhető el.


(2) A Vi-2/BT/L-3 jelű építési övezetben a meglévő telek az alábbiak szerint építhető be:

a) lakó rendeltetéstől eltérő önálló épület nem létesíthető,

b) az épület összes szintterületének legalább 75%-án lakást kell elhelyezni, a további szintterületen iroda, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető,

c) új épület építése esetén a gépkocsitárolót épületen belül kell elhelyezni,

d) a telek közúti kapcsolata a Rózsakert utca felől biztosítható legyen,

e) telkenként legfeljebb két gépjárműbehajtó létesíthető, és

f) a meglévő épületek épületmagassága nem növelhető.


(3) A Vi-2/BT/L-4 jelű építési övezetben

a) lakás rendeltetés a megengedett bruttó szintterület legfeljebb 50%-a lehet,

b) a Nagytétényi út menti 20,0 méteres sávban új rendeltetési egységként vagy rendeltetés módosítás esetén lakószoba a Nagytétényi út irányába nem tájolható, és

c) telkenként legfeljebb 2 db új lakó rendeltetés létesíthető.


(4) Vi-2/BT/Közmű jelű építési övezet

a) területén energiatermelő és átalakító, energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló helyezhető el,

b) határai mentén, telken belül, a telek megközelítését szolgáló gépkocsibehajtó kivételével – figyelemmel a kapcsolódó közműlétesítményekre és azok védőtávolságaira – legalább cserjesávos fasor telepítendő.


50. Vi-2/NT jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek
Nagytétény területén


69. § (1) A Vi-2/NT/1 - /8 és a Vi-2/NT/L-1 - /L-4 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 21. pontja határozza meg.


(2) A Vi-2/NT/3, Vi-2/NT/5, Vi-2/NT/6, Vi-2/NT/L-2 és Vi-2/NT/L-3 jelű építési övezetben

a) a telkeken létrejövő összefüggő zöldfelületeket háromszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani, és az előkertben fasort kell telepíteni,

b) az építési telkek előkertjében kerékpártároló és közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény elhelyezhető,

c) a területen elhelyezhető rendeltetést szolgáló épületeken kívül az azokat kiszolgáló tárolóépület is elhelyezhető.


(3) A Vi-2/NT/1, Vi-2/NT/6 és Vi-2/NT/7 jelű építési övezetekben nem helyezhetők el levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektumok, valamint zajérzékeny objektumok.


(4) A Vi-2/NT/5 jelű építési övezetekben zajérzékeny objektumok nem helyezhetők el.


(5) A Vi-2/NT/8 jelű építési övezet elsősorban sport rendeltetés elhelyezésére szolgál. Az építési övezet határai mentén, telken belül, a telek megközelítését szolgáló gépkocsibehajtó kivételével – figyelemmel a kapcsolódó közműlétesítményekre és azok védőtávolságaira – legalább cserjesávos fasor telepítendő.


70. § (1) A Vi-2/NT/7 jelű építési övezet területén a 67. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül raktározás rendeltetés létesíthető.


(2) A Vi-2/NT/L-1 és Vi-2/NT/L-4 jelű építési övezetben a közösségi szórakoztató és iroda rendeltetés kivételével a nem zavaró hatású egyéb gazdasági rendeltetések nem helyezhetők el.


(3) A Vi-2/NT/L-4 jelű építési övezetben az előkertben lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó, háromszintes növényállományú zöldfelületet kell kialakítani.


(4) A Vi-2/NT/L-2 jelű építési övezetben telkenként egy, legfeljebb hat lakó rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el.


(5) A Vi-2/NT/2, és a Vi-2/NT/L-1/L-4 jelű övezetekben a 8. mellékletben szereplő, a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések nem helyezhetők el.


51. Vi-3/BT jelű intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító területek
Budatétény területén


71. § (1) A Vi-3/BT/1 és a Vi-3/BT/2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 22. pontja határozza meg.


(2) A Vi-3/BT/1 jelű építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés helyezhető el.


(3) A Vi-3/BT/2 jelű építési övezetekben oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és egészségügyi rendeltetés helyezhető el. A 2. mellékelten gyalogos kapcsolattal jelölt helyen biztosítani kell a gyalogos közlekedés korlátozás nélküli lehetőségét.


(4) A Vi-3/BT/2 jelű építési övezetekben, az egyes telkeken a tervezett intézményen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet elhelyezésére szolgáló lakás létesíthető, legfeljebb 100 m2 nettó alapterülettel.


XVII. Fejezet

Gazdasági területek


52. Kereskedelmi, szolgáltató területek általános előírásai


72. § (1) Amennyiben az építési övezetre és az alábányászott, alápincézett területekre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, a Gksz jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

b) iroda,

c) közösségi szórakoztató, szabadidő eltöltés,

d) gépkocsimosó,

e) városüzemeltetési,

f) kutatás, fejlesztési,

g) bemutató terem,

h) raktározás,

i) nem zavaró hatású gazdasági tevékenység számára szolgáló rendeltetés, és

j) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a személyzet elhelyezésére telkenként legfeljebb 1 db lakó rendeltetés.


(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az (1) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül a 10. §-ban meghatározott rendeltetések az előírt feltételekkel helyezhetők el.


(3) A Gksz-2/BT/1, Gksz-2/BT/Közmű, Gksz-2/NT/Közmű-1 és Gksz-2/NT/Közmű-2 jelű építési övezetek kivételével, az építési övezetekben

a) az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább extenzív zöldtető létesítendő, vagy

b) az előírt legkisebb zöldfelület 60%-a háromszintes növényállományú zöldfelületként alakítandó ki, amelybe a 2. mellékleten jelölt védőzöldsáv beszámítható.


53. Gksz-1/BF jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek Budafok területén


73. § (1) A Gksz-1/BF/1 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 23. pontja határozza meg.


(2) A Gksz-1/BF/1 jelű építési övezetben a 72. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetések közül szórakozás és szabadidő eltöltés rendeltetés nem helyezhető el.


(3) A Gksz-1/BF/8 és Gksz-1/BF/9 jelű építési övezetekben a 72. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetések mellett szállás rendeltetés is létesíthető.


54. Gksz-1/BT jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek
Budatétény területén


74. § A Gksz-1/BT/1 jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet 24. pontja határozza meg.


55. Gksz-1/NT jelű gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek
Nagytétény területén


75. §  (1) A Gksz-1/NT/1 - /5 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 25. pontja határozza meg.


(2) A Gksz-1/NT/3 jelű építési övezetben

a) alapterület növelésével járó beruházás abban az esetben végezhető, ha a beruházás során 65.§ (1) és (2) pontjában meghatározott rendeltetés kerül kialakításra,

b) nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület,

c) raktározás céljára szolgáló új építmény nem alakítható ki, a meglévő raktározási célú építmények átalakítása megengedett.


56. Gksz-2 jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek


76. § (1) A Gksz-2 jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül

a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

b) közmű-becsatlakozási műtárgy,

c) hulladéktartály–tároló,

d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, és

e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.


(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete:

a) a Gksz-2/BF/4 és a Gksz-2/BF/6 építési övezetekben az 1000 m2-t

b) a Gksz-2/BF/2 és a Gksz-2/BF/9 építési övezetekben a 2000 m2-t

nem haladhatja meg


57. Gksz-2/BF jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek Budafok területén


77. § (1) A Gksz-2/BF/1 - /9 jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet 26. pontja határozza meg.


(2) A Gksz-2/BF jelű területeken csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely esetben az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezetben a lakókörnyezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek teljesülnek.


(3) A Gksz-2/BF/1 jelű építési övezetben:

a)  a telek területén az építhető bruttó szintterület legalább kétharmada a 65.§ (1) és (2) pontjában meghatározott rendeltetésként alakítandó ki,

b)  a 72.§ (1) és (2) bekezdéseiben megengedetteken túl a borászat és ahhoz kapcsolódó rendeltetések is elhelyezhetők,

c)  üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.


(4) A Gksz-2/BF/2, és Gksz-2/BF/9 jelű építési övezetek területén a 72.§ (1) és (2) bekezdéseiben megengedetteken túl a Vi-2 jelű területeken létesíthető rendeltetések is elhelyezhetők.


78. § (1) Az Gksz-2/BF/6 jelű építési övezet területén

a) raktározás céljára szolgáló új építmény nem alakítható ki. A meglévő raktárépületek alapterület-növekedéssel nem járó felújítása, átalakítása megengedett,

b) a meglévő lakóépületeken kizárólag állagmegóvási, élet- és balesetveszély elhárítási munkák végezhetők,

c) az alapterület növelésével járó beruházás abban az esetben végezhető, ha a beruházás során 65.§ (1) és (2) pontjában meghatározott rendeltetés kerül kialakításra, és

d) gépkocsimosó rendeltetés nem megengedett.


(2) A Gksz-2/BF/8 jelű építési övezetben

a) a telkek területén az építhető bruttó szintterület legalább kétharmada a 65.§ (1) és (2) pontjában meghatározott rendeltetésként alakítandó ki,

b) a 75.§ (1) és (2) bekezdéseiben megengedetteken túl intézményi, igazgatási és borászathoz kapcsolódó rendeltetések is elhelyezhetők,

c) üzemanyagtöltő állomás, gépkocsimosó rendeltetés nem megengedett.


58. Gksz-2/BT jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek Budatétény területén


79. § (1) A Gksz-2/BT/1 - /4 és a Gksz-2/BT/Közmű jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet 27. pontja határozza meg.


(2) A Gksz/BT/3 jelű építési övezet telkein a 75.§ (1) és (2) bekezdéseiben megengedettek közül a raktározás rendeltetés esetén kizárólag a védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez szükséges raktározás megengedett.


(3) A Gksz-2/BT/Közmű jelű építési övezetben szennyvízátemelő telep létesítményei helyezhetők el a rendeltetéstől függően terepszint felett, illetve terepszint alatt.


(4) A Gksz-2/BT/1 jelű építési övezetben a telkeken létrejövő összefüggő zöldfelületeket háromszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.


59. Gksz-2/NT jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek Nagytétény területén


80. § (1) A Gksz-2/NT/1 - /6, Gksz-2/NT/G1 és a Gksz-2/NT/Közmű-1 - /Közmű-2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 28. pontja határozza meg.


(2) A Gksz-2/NT/2 és Gksz-2/NT/5 jelű építési övezetekben zöldhulladék-gyűjtő udvar, komposztáló telep is elhelyezhető, lakóterület határától legalább 800,0 méter távolságra.


(3) A Gksz-2/NT/6 jelű építési övezetben halotthamvasztó-mű elhelyezhető.


(4) A Gksz-2/NT/Közmű-1 és Gksz-2/NT/Közmű-2 jelű építési övezetben energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló helyezhető el.


60. Gip jelű ipari területek


81. §  (1) A Gip/NT jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 29. pontja határozza meg.


(2) Az építési övezet területén a 11. §-ban foglaltak figyelembevételével kizárólag a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, valamint az azokhoz kötődő iroda, raktár, járműtároló helyezhető el.


(3) Az építési övezet területén az előírt legkisebb zöldfelületet háromszintes növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.


XVIII. Fejezet

Különleges területek


61. K-Ker jelű különleges – bevásárlóközpont területek


82. § (1) A K-Ker/BT/1 - /2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 31. pontja határozza meg.


(2) A K-Ker/BT/1 jelű építési övezetben

a) szállás, igazgatási, iroda, vendéglátás és egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés helyezhető el, a b) pontban foglaltak figyelembevételével,

b) a KÖk övezet mentén, az övezethatárral párhuzamos 40,0 méter széles sávban a telkeken kizárólag parkolóház építhető,

c) a főrendeltetés szerinti épület és a kiszolgálását biztosító parkolóház között gyalogos híd létesíthető.


(3) A K-Ker/BT/2 jelű építési övezet területén:

a) kereskedelmi célú épület, szállás, igazgatási, iroda, vendéglátás és egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés, valamint azt kiszolgáló parkolóház és a b) pont előírásainak figyelembevételével gépkocsimosó és gyorsétterem helyezhető el,

b) a KÖk övezet mentén az, övezethatárral párhuzamos 39,0 méter széles sávban kizárólag parkolóház építhető, melyben a 11. § (6) bekezdés figyelembevételével gépkocsimosó és gyorsétterem rendeltetés kizárólag a meglévő többlet parkolóterület terhére, csak parkolólemezes kialakítással helyezhető el,

c) a fő rendeltetést jelentő épület és az annak kiszolgálását biztosító parkolóház között

ca) gyalogos kapcsolat, híd létesíthető, vagy

cb) a két épület összeépíthető – a zártsorú beépítés szabályai szerint - a parkolóház kiszolgálását biztosító út közúti űrszelvénye felett úgy, hogy a két épület között – a vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartásával a gyalogos átjárás biztosítható legyen,

d) a rendszeres teherszállítás számára rakodóhelyet kell létesíteni, melyek nem lehetnek KÖu jelű területeken, és melyek számát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a rakodás az utak forgalmát, a tervezett és meglévő épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza,

e) a területen minden létesítmény esetében a rakodásra és gazdasági feltöltésre szolgáló területeket zártan, fedetten, a rálátás szempontjából takartan kell kialakítani,

f) az 1. melléklet 31. pontjában, a zöldfelület legkisebb mértékeként meghatározott 10% zöldfelület az OTÉK előírásai szerint biztosítandó, a 10% zöldfelületen felül további 5% telken belül ténylegesen kialakításra kerülő zöldfelületet kell biztosítani az alábbiak szerint:

fa) a tényleges terepszinten kialakított további zöldfelületekkel, melyek a terep felszínén mért valós területükkel vehetők figyelembe,

fb) zöldtetővel, minimum 41,0 cm vastag termőrétegen kialakított, kétszintes növényállományú, intenzív kialakítással, ahol az így kialakított zöldtető 100%-ban figyelembe vehető.

fc) az épület homlokzatán automata csepegtetős öntözőrendszerrel kialakított zöld homlokzati felület létesítésével, ahol az így kialakított zöldfelület 70%-ban figyelembe vehető.

g) a zöldfelületeket a zöldhomlokzat kivételével legalább kétszintes növényállománnyal kell kialakítani.

h) a Nagytétényi út mentén, a szabályozási terven a telek zöldfelületként fenntartandó részén tervezett közcélú zöldfelületet, egységes zöldfelületként kell kialakítani.


62. K-Rek/BF jelű különleges - nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek Budafok területén


83. § (1) A K-Rek/BF/1 és a K-Rek/BF/2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 32. pontja határozza meg.


(2) A K-Rek/BF/1, K-Rek/BF/2 jelű építési övezetekben kizárólag

a) sport, sportnevelés és azzal kapcsolatos igazgatási, és azt kiszolgáló kereskedelmi,

b) szolgáltató,

c) vendéglátás és

d) szállás

rendeltetés létesíthető.


(3) A K-Rek/BF/1, K-Rek/BF/2 jelű építési övezetek határai mentén, telken belül, a telek megközelítését szolgáló gépkocsibehajtó kivételével – figyelemmel a kapcsolódó közműlétesítményekre és azok védőtávolságaira – legalább cserjesávos fasor telepítendő.


(4) A K-Rek/BF/1 jelű építési övezetben meglévő lakás megtartható, új lakás építése, meglévő átalakítása, bővítése nem megengedett.


63. K-Rek/NT jelű különleges - nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek Nagytétény területén


84. § (1) A K-Rek/NT/1 - /3 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 33. pontja határozza meg.


(2) A területen elhelyezhető rendeltetések:

a) sport és kiszolgáló rendeltetések,

b) szállás,

c) a területet használók ellátását szolgáló szolgáltatatás és vendéglátás,

d) főépületen belül a tulajdonos vagy a személyzet elhelyezésére szolgáló 1 db lakás, és

e) a terület fenntartásához szükséges raktár.


64. K-T jelű különleges - temető területek


85. § (1) A K-T/1 és K-T/2 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 30. pontja határozza meg.


(2) Az építési övezet területén

a) egyházi és világi kegyeleti épületek,

b) temetkezés egyéb építményei,

c) virág és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,

d) a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb építmények,

e) iroda

elhelyezhető.


(3) Az építési övezetben huzamos emberi tartózkodásra alkalmas önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget létesíteni, - a temető működtetésével, őrzésével, fenntartásával összefüggő tevékenységet szolgáló épület helyiségei kivételével – nem szabad.


(4) Termelő-üzemi tevékenységet szolgáló épület a temető területén nem helyezhető el.


(5) Koporsó elhelyezésére alkalmas sírépítmény legnagyobb alapterületi mérete 10 m2, magassága legfeljebb 3,0 méter. Az egyes sírépítmények között legalább 2,0 méter távolságot szabadon kell hagyni.


(6)   A K-T/1 és K-T/2 jelű építési övezetek határai mentén, telken belül, a telek megközelítését szolgáló gépkocsibehajtó kivételével – figyelemmel a kapcsolódó közműlétesítményekre és azok védőtávolságaira – legalább cserjesávos fasor telepítendő.


65. K-Mü jelű különleges – mezőgazdasági üzemi területek


86. § (1) A K-Mü/1 jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet 34. pontja határozza meg.


(2) A K-Mű jelű építési övezetben mezőgazdasági termelési, kutatási, oktatási, valamint ezekhez tartozó egyéb kiegészítő tevékenységekhez szükséges rendeltetések létesíthetőek.


66. K-Vke jelű különleges - vízkezelési területek


87. § (1) A K-Vke/1 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 35. pontja határozza meg.


(2) A K-Vke/1 jelű építési övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és víztározó helyezhető el.


(3) Az övezetben előírt maximális épületmagasságot a technológiai műtárgyak elhelyezésénél nem kötelező figyelembe venni.


67. Ln-T/Gksz-2, Lk-1/Gksz-2, Lke-1/Gksz-2, Vi-2/Gksz-2 és Gksz-2/Lke-1 jelű kétszintes területfelhasználással érintett területek


88. § (1) Az Ln-T/Gksz-2, Lk-1/Gksz-2, Lke-1/Gksz-2, Vi-2/Gksz-2 és Gksz-2/Lke-1 jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet 36. pontja határozza meg.


(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a kétszintes területfelhasználással érintett területeken:

a) lakó,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti,

d) oktatási, gyermekjóléti, egészségügyi és szociális,

e) igazgatási, iroda,

f) szállás,

g) borászat és ahhoz kapcsolódó

rendeltetések elhelyezhetők.


(3) A kétszintes területfelhasználással érintett területeken a (2) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül a 10. § figyelembevételével, a 8. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározottak elhelyezhetők.


(4) A kétszintes területfelhasználással érintett területeken a vájt pincékben a Gksz-2 jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területeken megengedett rendeltetések létesíthetőek, a 13. § figyelembevételével, a felszíni rendeltetések zavarása nélkül. Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg:

a) a 200 m2-t az Lk-1/Gksz-2/BF/2 jelű építési övezetekben, és

b) az 500 m2-t az Lk-1/Gksz-2/BF/AI-2 jelű építési övezetben.


(5) A kétszintes területfelhasználással érintett területen az építési övezet általános szintterületi mutatóján felüli értékként a vájt pincék szintterületi mutatója

a) a gazdasági területeken 1,0 m2/m2,

b) a lakó és a 65.§ (1) és (2) pontjában meghatározott rendeltetésű  területeken 0,8 m2/m2.


(6) Új vájt pince kialakítása, meglévő bővítése csak a Gksz-2/Lke-1 jelű területeken megengedett, ahol a felszíni rendeltetés is gazdasági jellegű.


89. § (1) Az Ln-T/Gksz-2/BF/1, Lk-1/Gksz-2/BF/1–3, Lke-1/Gksz-2/BF/1–5, Gksz-2/Lke-1/BF/1 és a Gksz-2/Lke-1/BF/4 – /5 jelű építési övezetek területén a lakó rendeltetés mellett új gazdasági rendeltetés létesítése nem megengedett.


(2) Az Ln-T/Gksz-2/BF/2 jelű építési övezetben

a) kizárólag garázs és kiskereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el,

b) meglévő garázs rendeltetése nem változtatható meg.


(3) Az Lk-1/Gksz-2/BF/2 jelű építési övezetekben épület összes bruttó szintterületének legalább 50%-án lakást kell építeni.


(4) Az Lk-1/Gksz-2/BF/AI-1 jelű építési övezetben a 89. § (3) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül kulturális, közösségi szórakoztató és a tulajdonos és a személyzet elhelyezésére szolgáló - telkenként legfeljebb 1 db lakó rendeltetés helyezhető el.


(5) Az Lk-1/Gksz-2/BF/AI-1 jelű építési övezetben a Kereszt utca és az Alsó sas utca menti 10,0 méter széles teleksávban nyitott rakodóhely nem alakítható ki.


(6) Az Lke-1/Gksz-2/BF/AI-1 jelű építési övezetben a 89. § (3) bekezdésében meghatározott rendeltetések közül oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és szociális rendeltetés helyezhető el.


90. § A Vi-2/Gksz-2/BF jelű építési övezetben új lakó rendeltetés nem megengedett.


91. § (1) A Gksz-2/Lke-1/BF/1, Gksz-2/Lke-1/BF/4 és a Gksz-2/Lke-1/BF/5 jelű építési övezetekben új lakó rendeltetés csak a telken meglévő gazdasági rendeltetés megszűnését követően létesíthető.


(2) A Gksz-2/Lke-1/BF/1 és a Gksz-2/Lke-1/BF/5 jelű építési övezetekben

a) 1500 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb egy épület, legfeljebb két rendeltetési egység,

b) legalább 1500 m2-es, de 2000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb két épület, legfeljebb három rendeltetési egység,

c) legalább 2000 m2-es, de 3000 m2-nél kisebb telek esetében legfeljebb három épület, legfeljebb négy rendeltetési egység, és

d) legalább 3000 m2-es telek esetében legfeljebb négy épület, legfeljebb hat rendeltetési egység

alakítható ki azzal a megkötéssel, hogy egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység lehet.


(3) A Gksz-2/Lke-1/BF/2–3 jelű építési övezetekben

a) új lakó rendeltetés nem helyezhető el, és

b) a sörgyártás rendeltetés megengedett.


(4) A Gksz-2/Lke-1/BF/4 jelű építési övezetben

a) 1500 m2-es vagy kisebb méretű telken legfeljebb két fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb négy rendeltetési egység,

b) 1500 m2-nél nagyobb méretű, de 3000 m2-t meg nem haladó méretű telek esetében legfeljebb két fő rendeltetésű épület, összesen legfeljebb öt rendeltetési egység,

c) 3000 m2-t meghaladó telek esetében legfeljebb három fő rendeltetésű épület, a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el.


HARMADIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI


XIX. Fejezet

Közlekedési területek


68. Általános előírások


92. § (1) A KÖu-2 és KÖu-3 jelű övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető.


(2) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 jelű övezetek területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.


69. Gyorsforgalmi utak területe (KÖu-1)


93. § (1) Az övezet az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, mindezek csomópontjainak, műtárgyainak, befogadóig kiépített csapadékvíz elvezető rendszere, továbbá környezetvédelmi, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.


(3) Gyorsforgalmi útról közvetlen ingatlan-kiszolgálás nem megengedett.


70. I. rendű főutak területe (KÖu-2)


94. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, befogadóig kiépített csapadékvíz elvezető rendszere, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezet területén új épület nem helyezhető el, meglévő üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó megtartható, de nem bővíthető.


(3) Az övezet területén gépjármű várakozóhelyek csak szervizútról megközelíthetően, vagy önálló parkolási létesítményként valósíthatóak meg.


71. II. rendű főutak területe (KÖu-3)


95. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezet területén új épület nem helyezhető el, meglévő nem bővíthető.


(3) Az övezet területén szervizút nélküli gépjármű várakozóhely csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.


72. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KÖu-4)


96. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti - pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezet területén új épület nem helyezhető el, meglévő nem bővíthető.


(3) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.


73. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)


97. § (1) A Kt-Kk övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 38. pontja tartalmazza.


(2) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak, a kiszolgáló és lakó utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.


(3) Az övezet területén új épület nem helyezhető el, meglévő nem bővíthető.


(4) Parkoló lemezként funkcionáló műtárgy csak a kijelölt építési helyeken belül létesíthető a megadott férőhely értékig.


(5) A forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutakat a 3. melléklet tartalmazza.


74. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)


98. § (1) Az övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezet területén új épület nem helyezhető el.


(3) Az övezet 2. mellékleten külön jelkulccsal ábrázolt területei elsősorban gyalogos közlekedésre szolgálnak, amelyeken azonban az út szélességének és terepviszonyainak függvényében - a vonatkozó jogszabályok betartásával - gépjárművel történő közlekedés megengedhető.


75. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)


99. § (1) A KÖk övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 37. pontja tartalmazza.


(2) Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak valamint a főutaktól és településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutaktól elkülönülő önálló közúti-vasúti pályák, azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.


(3) Az övezet területén a közlekedési üzemet biztosító épületek helyezhetők el, valamint az 2. melléklet szerinti építési helyen szállás rendeltetés alakítható ki.


XX. Fejezet

Zöldterületek


76. Általános rendelkezések


100.§ (1) A közterületként nyilvántartott zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárva tartást.


(2) Az övezetekben

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

c) hitéleti rendeltetés,

d) terület közhasználatához, fenntartásához szükséges építmények,

e) nyilvános illemhelyek,

f) parkolás építményei

helyezhetők el.


(3) A 2. mellékleten jelölt területen kegyeleti park alakítható ki.


(4) A meglévő és kialakítandó zöldfelületeken – a tetőkertek kivételével – háromszintes növényállományú zöldfelület alakítandó ki. A környezeti terheléstől védendő rendeltetéseknek, különösen a pihenő- és játszóhelyeknek megfelelő védelmet nyújtó növényállományt kell kialakítani.


77. Zkp/Kp és Kt-Zkp jelű közparkok területe


101. § (1) A Zkp/Kp1, Zkp/Kp2 és a Kt-Zkp jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 39. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetekbe rekreációs, kultúrtörténeti jelentőségű zöldfelületek tartoznak.


(3) A Zkp/Kp1 jelű övezet pihenő, játszó és sport rendeltetéseket tartalmazó közpark létesítésére szolgál.


(4) A Zkp/Kp1 jelű övezetben, 100. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken kívül, vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek is elhelyezhetők.


(5) A Zkp/Kp2 és Kt-Zkp jelű övezetek területén

a) sportkert a terület legfeljebb 10%-án létesíthető,

b) terepszint alatti építmény csak a határoló utak menti 20,0 méteres sávban helyezhető el.


(6) A Zkp/Kp2 jelű övezetben a 2. mellékleten kegyeleti parkként jelölt területen

a) urnasírok és a pihenést szolgáló épületnek nem minősülő építmények elhelyezhetők,

b) kizárólag dísz- és pihenőkertek létesíthetők.


(7) Az övezetek területein parkoló csak a területet határoló utak mentén létesíthető.


78. Zkp/Kk és Kt-Zkk jelű közkertek területe


102. § (1) A Zkp/Kk és Kt-Zkk jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 39. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetekbe rekreációs zöldfelületek tartoznak.


(3) A Városház téren sportkert, kutyafuttató és játszókert nem létesíthető.


XXI. Fejezet

Fásított közterek


79. Kt-Fk jelű fásított közterek területe


103. § (1) A Kt-Fk jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 40. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetbe a telepszerű beépítés nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterületei és az alacsony zöldfelületi intenzitással rendelkező fásított közterek tartoznak.


(3) Fásított közteret közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárva tartást.


(4) Az övezetekben

a) pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

c) parkolás építményei

helyezhetők el.


XXII. Fejezet

Erdőterületek


80. Ek jelű közjóléti erdőterületek


104. § (1) Az Ek jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 41. pontja tartalmazza.


(2)  Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai rendeltetésű erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek, valamint a védett és védelemre érdemes erdőterületek tartoznak.


(3)  Az Ek/1 övezetben

a) vendéglátó rendeltetés,

b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,

c) sportcélú ló tartásához kapcsolódó építmények,

d) ismeretterjesztés építményei,

e) a terület fenntartásához szükséges építmények, és

f) komposztálótelep

helyezhetők el.


(4)  Az Ek/2 jelű övezetben a védett területen építmények nem helyezhetők el. A védett területen kívüli részen kizárólag a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, továbbá az ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el.


(5)  Az Ek/1 övezetben parkolót fásítottan, 2 db gépkocsibeálló-helyenként 1-1 db előnevelt fa telepítésével kell kialakítani.


(6)  A megengedett legnagyobb összefüggő parkolóterület nagysága 200 m2 lehet.


(7)  Az Ek/1 jelű övezetben a megengedett rendeltetések a 2. mellékleten jelölt védelemre érdemes értékes természeti területen kívül helyezhetők el.


(8)  Az Ek/1 jelű övezetben lakóterület és az Mk/3, Mk/4 jelű övezet határától legalább 100,0 m-re, legfeljebb 150 m² alapterületű sportcélú ló tartására szolgáló épület helyezhető el.


(9) Az Ek/1 jelű övezetben komposztálótelep a lakóterület határától legalább 800,0 méter távolságra létesíthető.


(10) Az Ek/Közmű jelű övezet gázátadó állomás, egyéb energiaközmű, elektronikus hírközlés létesítményei és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál.


81. Ev jelű védelmi erdőterületek


105. § (1) Az Ev jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 42. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetekbe a szomszédos területek környezeti állapotjavításának céljára kialakított, jellemzően nem közhasználatú erdőterületek és az azonos célú erdősítésre alkalmas területek tartoznak.


(3) Az övezetekben épületet elhelyezni nem lehet.


(4) Az Ev/4 jelű övezetben elhelyezhetők a vasútvonalhoz tartozó csapadékvíz elvezető árkok, töltések, hírközlési és biztonsági berendezések, közmű- és termékvezetékek.


XXIII. Fejezet

Mezőgazdasági területek


82. Általános rendelkezések


106. § (1) A mezőgazdasági terület a nagytelkes növénytermesztés, kistelkes kertművelés, valamint állattartás céljára szolgál.


(2) Mezőgazdasági területen, az Mk/Közmű jelű övezet kivételével, kizárólag

a) növénytermesztéshez, állattartáshoz kapcsolódó építmények,

b) növénytermesztéshez, állattartáshoz kapcsolódó tárolás célját szolgáló gazdasági épületek és

c) a 107.§ (4) szerinti feltételekkel birtokközpont

helyezhetők el.


83. Má jelű általános mezőgazdasági terület


107. § (1) Az jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 43. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetbe a nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.


(3) Az jelű övezetben a (4) szerinti birtokközpont helyezhető el.


(4) Az övezetben legalább 15 000 m2 nagyságú birtoktest esetén alakítható ki birtokközpont, lakóterülettől legalább 15,0 méter távolságban.


(5) Az övezetben sportcélú ló tartására szolgáló épület legfeljebb 150 m2 alapterülettel helyezhető el, lakóterület, és a Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezet határától legalább 100,0 méterre.


84. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület


108. § (1) Az Mk jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 44. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetekbe a kertes mezőgazdasági területek tartoznak.


(3) Az Mk jelű övezetekben, a (4) bekezdés kivételével, mezőgazdasági haszonállat tartására szolgáló épület legfeljebb 50 m2 alapterülettel helyezhető el, lakóterület, továbbá a Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezet határától legalább 100,0 méterre.


(4) Az Mk/2 jelű övezetben sportcélú ló tartására szolgáló épület legfeljebb 150 m² alapterülettel helyezhető el, lakóterület, továbbá a Mk/3 és Mk/4 jelű övezet határától legalább 100,0 méterre.


(5) Az Mk/Közmű jelű övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos építmények és földalatti víztározó helyezhető el.


XXIV. Fejezet

Vízgazdálkodási területek


85. Vf jelű folyóvizek medre és partja (Vf)


109. § (1) A területen építményt elhelyezni vonalas közmű-, valamint a közlekedést szolgáló létesítmények, árvízvédelmi építmények kivételével nem lehet.


(2) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni – az árvízi védekezés esetét kivéve – nem lehet.


XXV. Fejezet

Különleges beépítésre nem szánt területek


86. Kb-Rek jelű rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület


110. §  (1) A Kb-Rek jelű övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 45. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetek területén kizárólag pihenés, testedzés, sport, játék és szabadidő eltöltés, vendéglátás építményei helyezhetők el.


(3) A Kb-Rek/1 jelű övezetben épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 6,0 méter lehet.


87. Kb-Ez jelű kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület


111. §  (1) A Kb-Ez övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 46. pontja tartalmazza.


(2) Az övezetbe az alábányászott, és a kármentesített, közhasználatra nem szánt zöldfelületek tartoznak. 


(3) Közműlétesítményeken kívül az övezetben más építmény nem helyezhető el.


(4) A Kb-Ez/1 jelű övezetben a kialakult bányajárat – vájt pince tovább nem bővíthető.


88. Kb-T temető területe


112. §  (1) A Kb-T jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 47. pontja tartalmazza.


(2) A temető területén új sírhely nem helyezhető el.


NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


89. Hatálybalépés


113. § E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.


114. § A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


115. §  (1) [1]


(2) [2]


(3) [3]


116.§ [4]



[1]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan: 2018. június 3-tól.

[2]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan: 2018. június 3-tól.

[3]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan: 2018. június 3-tól.

[4]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan: 2018. június 3-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
2. melléklet - Szabályozási terv_Jelmagyarázat
1.07 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_Szelvényezés
1.24 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_1. szelvény
951.76 KB
2. melléklet - Szabályozási terv_2. szelvény
2.01 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_3. szelvény
2.02 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_4. szelvény
3.57 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_5. szelvény
3.71 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_6. szelvény
3.24 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_9. szelvény
2.77 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_10. szelvény
2.75 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_11. szelvény
610.01 KB
2. melléklet - Szabályozási terv_12. szelvény
917.99 KB
3. melléklet - Forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utak
15.79 KB
5. melléklet - Honos fafajok jegyzéke
14.12 KB
6. melléklet - Agresszíven gyomosító vagy allergiát okozó növényfajok jegyzéke
13.15 KB
7. melléklet - Az építési övezetek, övezetek területére számított fásítottság mértéke
13.41 KB
8. melléklet - Gyakorolható tevékenységek közül a megengedett rendeltetések listája
13.7 KB
9. melléklet - Alábányászott, alápincézett területen a pinceszellőzők védőtávolságának megállapítása
31.48 KB
10. melléklet - 25%-nál kisebb esésű lejtős telek esetén a völgy felőli homlokzatmagasság
44.82 KB
1. melléklet - Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei
743 KB
2. melléklet - Szabályozási terv_7. szelvény
4.49 MB
2. melléklet - Szabályozási terv_8. szelvény
3.19 MB
4. melléklet - Elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása
19.96 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!