nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-06-09 - 2019-04-30
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.


I. fejezet: Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§

E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott magatartást tanúsítja, vagy az e rendeletbe ütköző cselekmények, mulasztások valamelyikét követi el, feltéve, hogy azzal szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg. 


2. Értelmező rendelkezések


2.§


(1) E rendelet alkalmazása során


  1. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység,
  2. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom,
  3. fiatalkorú: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 105. § (1) bekezdésében meghatározott személy,
  4. házirend: társasház esetében a szervezeti-működési szabályzatban, lakásszövetkezet esetében az alapszabályban, önkormányzati tulajdonú lakóépület esetében önkormányzati rendeletben meghatározott házirend,
  5. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet I. függelék II. fejezet a) pontjában meghatározott fogalom,
  6. játszótér: az a közterületen található külső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek,
  7. közpark: a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat tulajdonában, fenntartásában, használatában álló, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület – ideértve a zöldterületet megszakító burkolt és burkolatlan felületeket is –, amelyeket bárki használhat,
  8. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott terület, továbbá a közterületnek közútként szolgáló része,
  9. közterületi sportcélú létesítmény: sportolásra alkalmas, bárki által használható, burkolt vagy burkolatlan felülettel ellátott közterület,
  10. lakóépület: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott társasház, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben meghatározott lakóépület, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakóépület,”
  11. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom,
  12. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital,
  13. zöldfelület: lakó-, üdülő, intézmény-, ipari és raktár-, közlekedési, közös zöldterület (KZ) és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek biológiailag aktív, növényzettel borított területe,

14. zöldterület: a rendezési, illetve szabályozási tervekben kijelölt, valamint az állandóan növényzettel fedett közterület.


II. fejezet: A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások



3. Közterülettel kapcsolatos szabályok


3.§


(1) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérően, jogszabályban előírt engedély, hozzájárulás, megállapodás vagy bejelentés nélkül, attól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személy esetén kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


4. §


(1) Aki a közterület olyan részét használja rendeltetésétől eltérő célra, amelyre közterület-használati megállapodás nem köthető (hozzájárulás nem adható), megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


5. §


(1) Az a vendéglátó üzletet működtető kereskedő, aki közterületen elhelyezett asztalokra a kiszolgálás ideje alatt nem helyezi ki a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonát képező közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletében meghatározott infografikát, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


5/A. §[1]

(1) Az a kereskedő, aki a vendéglátó üzlete nem eseti jellegű kitelepülésekor a közterületen zenét szolgáltat, továbbá a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül TV-t, projektort helyez el és működtet, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.



6. §


(1) Aki a közterületen elhelyezett utcabútoron, virágágyás szélén, lépcsőkön, pihenésre szolgáló eszközön, szökőkúton, köztéri műalkotáson (továbbiakban: utcai berendezés) gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


7. §


(1) Aki közterületi emléktáblát, utcanévtáblát, házszámtáblát beszennyez, eltakar vagy más módon olvashatatlanná tesz, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.  


8. §


(1) Aki építési tevékenységgel a közterületet beszennyezi és nem gondoskodik annak folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően haladéktalanul nem gondoskodik a közterület eredeti állapotának helyreállításáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


9.§


(1) Az a tulajdonos vagy használó, aki az ingatlanon oly módon tárol építési anyagot, bontásból származó törmeléket, hogy nem gondoskodik annak kiporzásának megakadályozásáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


10. §


(1) Az a tulajdonos vagy használó, aki az ingatlant határoló járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik, továbbá aki a hóeltakarítást a főváros köztisztaságáról szóló fővárosi közgyűlési rendeletben előírtak megsértésével végzi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


11. §


Aki közparkba ebet póráz nélkül bevisz vagy beenged, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


12. §[2]


 


4. Zöldfelület, zöldterület védelmével kapcsolatos szabályok


13. §


(1) Aki közparkban vagy más zöldfelületen, zöldterületen arra ki nem jelölt helyen járművel parkol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


14. §


(1) Aki zöldterületen közkifolyónál, szökőkútnál, kútnál járművet vagy szennyezett tárgyat mos, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


5. Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályok


15. §


(1) Az a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kereskedő – ide nem értve a vendéglátó tevékenységet –, aki 23 és 6 óra között szeszes italt árul, továbbá az is, aki a szeszes italok árusításának 23 és 6 óra közötti időben történő beszüntetéséről jól látható helyen a vásárlókat nem tájékoztatja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az a kereskedő – a vendéglátó üzlet üzemeltetőjét is ideértve –, aki az üzletet kereskedelmi hatósághoz bejelentett nyitvatartási idejét nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


(3)[3] A (2) bekezdés alkalmazásában a nyitvatartási idő be nem tartásának minősül, ha a nyitva tartási időn túl az üzemeltetőn, alkalmazottakon, takarítószemélyzeten kívül más személy is tartózkodik az üzletben vagy az üzlet teraszán.


6. Zajjal kapcsolatos szabályok


16. §


(1) A közterületi szabadidős és kulturális rendezvény szervezője, aki a rendezvényen hangosító berendezést alkalmaz és nem rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott zajkibocsátási határérték megállapításáról szóló határozattal, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


17. §


(1) Aki szabad térben, védendő épület homlokzatától számított 25 méteren belül zajt keltő ipari tevékenységet végez, vagy zenét szolgáltat, továbbá aki ugyanitt 24 és 7 óra között a vendéglátó egységek kerthelyiségeit működteti, vagy bármely szabadtéri, zajkeltő tevékenységet végez a polgármester felmentése nélkül, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.


18. §


(1) Aki a Vámház körút – Üllői út – Könyves Kálmán körút – Boráros tér – Duna folyam, valamint a Könyves Kálmán körút – Gubacsi út – Timót utca – Soroksári út által határolt területeken, továbbá a József Attila lakótelep és a MÁV-Aszódi lakótelep területén hétköznap 20 és 7 óra között, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a polgármester felmentése nélkül gépi munkavégzéssel illetve gépjárműforgalommal együtt járó építési tevékenységet végez, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit – a kárelhárítás esetét kivéve – az építési telken, felvonulási területen, továbbá a közterületen végzett tevékenység (járda- és útburkolatbontás) esetén is alkalmazni kell.


(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


19. §


(1) Aki lakóövezetben hétköznapokon 18 és 7 óra között, szombaton 9 óra előtt és 14 óra után, vasárnap és ünnnepnapokon kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végez, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


20. §


(1) Aki közterületen vagy a közterülettel határos homlokzaton, továbbá a homlokzat síkjában hangosító, vagy bármilyen hanghatással együtt járó szórakoztató elektronikai berendezést a polgármester felmentése nélkül helyez el és működtet, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.


21. §


(1) Az a kereskedő, aki a vendéglátó üzletben 22 óra után nyitott nyílászárók mellett úgy szolgáltat gépi vagy élő zenét, hogy azzal zavarja a környezetben élők éjszakai nyugalmát, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


7. Gyomnövényekkel kapcsolatos szabályok


22. §


Aki a tulajdonában vagy használatában lévő területeken nem gondoskodik az allergiát okozó virágos gyomnövények irtásáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


8. Hirdetmények, plakátok elhelyezésével kapcsolatos szabályok


23. §


(1) Aki közterületen vagy közterületen lévő építményen, egyéb műtárgyon vagy élő fa törzsén, továbbá épületnek a közterülettel közvetlenül határos falfelületén, kerítésen hirdetményt, hirdetést, plakátot – ide nem értve a választási plakátot – elhelyez, vagy elhelyeztet, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 


9. Társasházi együttélési szabályok


24. §



(1) Aki többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú helyiségeiben és közös tulajdonban álló területén

a) állatot felügyelet nélkül hagy,

b) az állat által okozott szennyeződést nem távolítja el,

c) gazdátlan állatot másokat zavaró vagy környezetet szennyező módon etet, állatot az épületbe szoktat,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.


(2) Aki a lakóépület házirendjének előírásait nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.



10. Ferencváros jelképeivel kapcsolatos szabályok


25. §


Aki a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata jelképeit és emblémáját engedély nélkül használja, alkalmazza vagy előállítja, továbbá aki elnevezéséhez, tevékenység gyakorlásához vagy működés folytatásához a „Ferencváros”, Ferencvárosi”, „ferencvárosi”, IX. kerületi” megjelölést illetve elnevezést a polgármester vagy a Képviselő-testület engedélye nélkül vagy tiltása ellenére használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 


III. fejezet: Eljárási szabályok


26. §


  1. Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.


  1. Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


  1. Közigazgatási bírság helyett – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.


  1. A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha ugyanazon személlyel szemben közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt egy éven belül már figyelmeztetésre került sor.


  1. Fiatalkorú személlyel szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, kivéve, ha az önálló jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkező fiatalkorú vagy törvényes képviselője a bírság megfizetését vállalja.


  1. Az eljárás alá vont fiatalkorú meghallgatása nem mellőzhető.


  1. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – bejelentés alapján, a közterület-felügyelő által felvett jegyzőkönyv, bármely hatóság kezdeményezésére és hivatalból indul.


  1. A 24. §-ban meghatározott magatartás tárgyában eljárás kizárólag kérelemre indul.

IV. fejezet: Záró rendelkezések


27. §


E rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. 



[1]

A rendelet szövegét a 10/2016 (V.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2016. június 9-től

[2]

Hatályon kívül helyezte a 10/2016. (V.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2016. június 9-től

[3]

A rendelet szövegét a 10/2016 (V.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a egészítette ki. Hatályos: 2016. június 9-től.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!