• Tartalom
Oldalmenü

1993. évi CXIV. törvény indokolása

az állattenyésztésről

1994.03.29.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állattenyésztési ágazat a mezőgazdaság termelési értékének közel felét adja, így annak meghatározó része. Az élőállat és állami termék élelmiszeriparunkban – történelmi idők óta – tradicionális szerepet játszik. A minőségi állati termék előállításban a genetikai háttér biztosítása, annak szabályozottsága meghatározó szerepet tölt be. A tenyésztési törvény a szabályok megfogalmazásával a kiváló, nagy termelőképességű gazdasági fajták, hibridek megőrzését, fenntartását, fejlesztését szolgálja. Az állati termék előállításból élők életformaként, mindennapi megélhetést biztosító tevékenységként végzik munkájukat. Az ágazat megítélésében nem elhanyagolható, hogy termékei mással nem helyettesíthető, alapvető élelmiszerek.
Jelenleg az állattenyésztést miniszteri, egyes területein minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez a szabályozás nem tölti be a funkcióját, sok területen szakmailag elavuult, illetve hiányos, nehezen áttekinthető és nem eléggé koordinált. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok törvényi szinten határozzák meg a tenyésztés szabályait. A törvényi szintű szabályozásnak hazánkban csak századeleji, részterületre terjedő hagyományai vannak, pl. 1894. évi XIII. törvénycikk, 1908. évi XLIII. törvénycikk, 1927. évi XXV. törvénycikk és 1940. évi XIII. törvény.
A hazai és nemzetközi gazdasági élet változásait szükségessé és időszerűvé tették az álattenyésztés átfogó jogi szabályozásának megalkotását. Indokolt, hogy a tenyésztés egységes, korrekt jogi keretet kapjon. A jog világos, közérthető, a termelés minőségi biztonságát is szolgáló garanciákat fogalmaz meg. A jelenlegi nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban az állati termékek eredetének igazolása elengedhetetlen. Az Európai Közösség tagállamaiban a belső határok megnyitása, az egységes fellépés a harmadik országgal szemben és csatlakozási szándékunk, a hazai szabályozás felé is közvetít elvárásokat.
Az EK szabályait áttekintve kitűnik, hogy előírásokat tartalmaz többek között a tenyésztő szervezet elismerésére, a tenyészállat és szaporítóanyag felhasználására és forgalmazására, a törzskönyvezésre, a teljesítményvizsgálatokra és az egységes egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszerre vonatkozóan, melyeknek figyelembevételével készült el a jelen törvényjavaslat.
A szabályozásnak biztonságot kell teremteni a tenyészállat előállítója és az utódok felhasználója részére. Ehhez nyújt a Javaslat intézményi-, és szabályozott tevékenységi hátteret. A termelő a tenyésztési hatóság objektív adatai alapján kap tájékoztatást az alapanyag várható minőségéről, genetikai kapacításáról. Az állatok, állati termékek forgalmának jelentős mértékű növekedése, a termelés sokfélesége szükségessé teszi, hogy minden egyed, állatcsoport származása születésétől a felhasználásáig beazonosítható módon nyomonkövethető legyen. Ezért indokolt a tenyészetek, egyedek egységes rendszerű nyilvántartása, a termékek minőségjavítása szempontjából pedig a tenyészállatok folyamatos teljesítmény-ellenőrzése, termelési szintek meghatározása.
A Javaslat alapvetően szabályozza a tenyésztésszervezési struktúrát, a fajta- és tenyészállat elismerés rendjét, az állattenyésztésben külön engedélyhez kötött tevékenységek körét, illetve a működés feltételeit. Szabályainak nem a korlátozás a célja, hanem a tevékenységek hitelesítése, kontroll biztosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1–3. §-hoz
A törvény célja, hogy szabályozásával védje a hazai tenyésztést, tenyésztőket. Rögzítse az állattenyésztők tevékenységi körének főbb szabályait, valamint az állami feladatokat, az ágazatban tevékenységet folytatók együttműködési szabályait. Hatálya alá tartozik szektorsemlegesen azok köre, akik gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésével, előállításával, forgalmazásával, felhasználásával foglalkoznak, illetve szaporítóanyagot állítanak elő, forgalmaznak és felhasználnak.
A Javaslat részben meghatározza a törvényben használt fogalmakat azért, hogy a szabályozás a törvényalkotó és az alkalmazó számára egyértelművé váljon és az eltérő jogértelmezés elkerülhető legyen. A fogalmak meghatározása az általánosan elterjedt értelmezés alapján, szükség esetén azok pontosításával történt.
A 4–6. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy utódok előállítására meghatározott fajok esetében csak az az apaállat használható és kínálható fel, amely tenyészállatként azonosítható, eredete igazolható. Részletesen szabályozott a mesterséges szaporítás, történjen az termékenyítéssel, vagy petesejtek, illetve embriók útján.
A Javaslat meghatározza, hogy kinek a szervezésében lehet állatkiállítást és -árverést rendezni, amit a tenyésztési hatóság felügyelete mellett lehet végrehajtani.
A 7. §-hoz
Az állatok termelőképességével kapcsolatos értékmérő tulajdonságokat vizsgálni kell úgy, hogy az állatok tenyészértéke megismerhető legyen és ezáltal lehetővé váljon. A tenyészállatok tenyészértékének becsléséhez teljesítmény-vizsgálatokat kell végezni, amely részben térítés ellenében végzett állami feladat.
A 8. §-hoz
Az országosan egységes rendszerű állatjelölés és nyilvántartás törvényszintű elrendelésével biztosított a tenyésztésszervezés területén a különböző okiratok kiadásának, hitelesítésének gyors és pontos lebonyolítása. A rendszer hasznosítási iránytól független elrendelése biztosítja, hogy minden időpontban ismert legyen a pontos állatlétszám, annak területi megoszlása, származási és tulajdonosi adatai. Az állatok, állati termékek Európai Közösség tagállamaiba történő beszállításának feltétele azok származásának, azonosításának igazolása, melyet ezzel a rendszerrel tudunk biztosítani.
A 9. §-hoz
A teljesítményvizsgálatok alapján a tenyészállatok teljesítményeinek adatait gyűjteni kell. Ez az információ teszi lehetővé a tenyésztés célirányos fejlesztését. Az adatokat együtt, központi adatbankban kell tárolni. A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek eredményeit nyilvánosságra kell hozni. Az egyéb felvett adatok beazonosítható közzétételéhez a tenyésztő hozzájárulása szükséges.
A 10. §-hoz
A tenyésztési hatóság a magyarországi genetikai színvonal javítása érdekében kíváló minőségű apaállatok behozatalára jogosult, állami pénzeszközök felhasználásával.
Az állami tulajdonú hímivarú tenyészállatok – meghatározott fajok esetében – a szükségletnek megfelelően köztenyésztésre is felhasználhatók. Ezeknek az állatoknak tartási költségeit az állat tartója fedezi és a használatáért díjat fizet.
Az 1992. évi LXXXVIII. törvény alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van közvetlen támogatást igényelni, a szükségesnek ítélt apaállat-ellátás biztosításához.
A 11–12. §-hoz
A magyar állattenyésztés történeti múltjához kötődő őshonos fajták megőrzése, fenntartása állami feladat, illetve kötelezettség. A Javaslat lehetőséget teremt a gazdasági, vagy egyéb okból veszélyeztetett helyzetbe került, magas genetikai értéket képviselő fajták legkiválóbb állományai támogatására, melyek védelme nemzetgazdasági érdek.
A 13. §-hoz
A Javaslat utal az állattenyésztési hozzájárulás intézmnyére. Célja az, hogy az állattenyésztés eredményét felhasználó árutermelők széles rétege a végtermék árából meghatározott hányadot költségként elszámolva egy alapba befizet, amellyel csökkenteni lehet a tenyésztőre háruló többletkiadásokat. A pénzalap felhasználásáról a tárca minisztere dönt. A hozzájárulás pénzügyi szabályozását a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény rendezi.
A 14–19. §-hoz
A tenyésztés szervezeti hátterét határozzák meg. Az állattenyésztés hierarchiájában a minisztériumnak van irányító szerepe. Ez jogszabályalkotással, támogatási rendszer kiépítésével és működtetésével, valamint a szervezeti struktúra kialakításával valósul meg. A minisztérium az irányítással biztosítja a hazai tenyésztői munka aktív bekapcsolódását a nemzetközi együttműködésbe.
Az állattenyésztés hatósági feladatait ellátó, a törvény végrehajtásáért felelős szervezet a tenyésztési hatóság. Feladatait, hatáskörét a Javaslat tételesen meghatározza. A tenyésztésszervezés további szervezetei az elismert tenyésztő szervezetek. Tevékenységük meghatározott körben történhet, illetve ehhez szerezhetnek jogokat meghatározott feltételek megléte esetén. A fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban a tenyésztésszervezési struktúra alapját képezik a társadalmi szervezetek, amelyek működése nonprofit alapon történik. Ez lehetővé teszi a gazdák érdekeit messzemenően figyelembe vevő, hatékony tenyésztői munkát, ágazatonként a számítógépre alapozott integrált információs rendszer kialkítását, közvetlen felhasználását.
A 20–24. §-hoz
A szervezetek tenyésztőszervezetenkénti elismerése, meghatározott feltételek esetén lehetséges, amellyel jogot szereznek a tenyésztési program végrehajtására (fajtafenntartás, törzskönyvezés, stb.)
A 25. §-hoz
Az elismert tenyésztő egyesületek, illetve szövetségek a tenyésztési program végrehajtása során a szelekció meghatározásával és a tenyészállatok genetikai értékének emelésével jelentősen befolyásolják az adott fajta termelési színvonalát, a gazdálkodók tulajdonában lévő, tenyésztésben résztvevő állatállomány nagyságát, minőségét. Ezek a szervezetek hitelesített nyilvántartásokat vezetnek, melyekkel az állatok származását, tenyésztését igazolni lehet és kell. E feladatok végrehajtásáért a tenyésztésvezető felelős. A tenyésztésvezető személyének garanciát kell nyújtania szakmai, gazdasági tevékenységével, mint a szervezet tagsága (gazdálkodók, tenyészállat-tulajdonosok) felé, mind az állattenyésztés irányítása felé.
A 26–29. §-hoz
Forgalomba hozni, szaporítani, tenyészteni, a fajtaelismerés rendje alapján elismeréssel rendelkező fajtát, fajtakonstrukciót, hibridet lehet.
A 30–42. §-hoz
Meghatározzák az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tevékenységek körét és azok feltételeit.
A 43. §-hoz
A feladatok elvégzéséhez a költségvetés úgy biztosít fedezetet, hogy gondoskodik az intézményi háttér fenntartásáról. Az állami hatósági feladatok fedezetét külön biztosítja, bizonyos feladatok esetében teljes mértékben, a javaslat által meghatározott egyéb esetekben a szükséges, de legalább 30 %-os mértékig; az előzetes felmérés szerint ez nem okoz költségvetési többlettámogatási igényt.
A 44. §-hoz
A tenyésztési hatóság joga az állattenyésztéssel összefüggő, meghatározott területre kiterjedő ellenőrzés és felügyelet gygakorlása.
A 45. §-hoz
A Javaslat a törvény egyes rendelkezéseinek megsértése esetén lehetővé teszi állattenyésztési bírság, illetve egyéb szankció alkalmazását, továbbá – külön jogszabály alapján – szabálysértési eljárás kezdeményezését. Az állattenyésztési bírság befizetett összege az Állattenyésztési Alapot növeli.
A 46. §-hoz
A miniszter – a fejlesztés, fejlődés érdekében – kivételt tehet a megfogalmazott szabályozás alól a kutatás, fejlesztés területén.
A 47–49. §-hoz
Módosítja az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendeletet azzal, hogy „állattenyésztéssel kapcsolatos szabályok megszegése” címen 20.000,- Ft-ig terjedő bírsággal fenyegetett szabálysértési alakzatot állít fel.
Tartalmazza a hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket, valamint azokat a felhatalmazásokat, amelyek alapján a miniszter a törvény végrehajtásáról rendelkezhet.
_