• Tartalom
Oldalmenü

1995. évi CXIV. törvény indokolása

az igazságügyi szakértői kamaráról

1996.02.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az igazságszolgáltatás fejlesztésének része az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) létrehozása. A közelmúltban több szakmai kamara (közjegyzői kamara, bírósági végrehajtói kamara, orvosi kamara, gyógyszerészi kamara, szabadalmi ügyvivői kamara) alakult meg. E kamarák közös jellemzője, hogy köztestületként a törvény által meghatározott közfeladatot látnak el. A köztestület önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatás útján érvényesíti.
A kamara lehetőséget teremt a számos szakterületen működő, szakmailag heterogén igazságügyi szakértői kar egységes fellépésére. A kamara szakmai, tudományos tagozataiban folyó munka hozzájárul a szakértői tevékenység színvonalának emeléséhez. Előnyökkel járhat továbbá az egységes fellépés az érdekképviselet területén is. Elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a tudományos tapasztalatok átadása, ezeket a célokat ugyancsak e szervezet szolgálhatná a legjobban.
Ezeknek a céloknak az érdekében a kamara feladata a szakértőkkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében való részvétel, a szakértők továbbképzésének szervezése, az etikai, szakmai elvek meghatározása, a szakértők szakmai alkalmasságáról való véleménynyilvánítás.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. fejezet
Általános rendelkezések
Az 1. §-hoz
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat általános rendelkezései a kamara feladatát sorolják fel. Így az igazságügyi szakértői kamara köztestületként, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A kamara az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli továbbá az igazságügyi szakértői kart, megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara alapszabályát, etikai kódexét, lefolytatja a szakértővel szemben a törvényben meghatározott esetekben az etikai eljárást, az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozóan iránymutatást ad ki.
A kamara fontos jogosítványa, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők továbbképzésének szervezése, a szakértők alkalmasságáról való véleménynyilvánítás, meghatározott esetekben a szakértő igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlésének kezdeményezése a szakértői tevékenység szakmai irányítását is jelenti.
A kamarai tagság keletkezése
A 2. §-hoz
Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter az 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendeletben szabályozott névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába fel kell venni. Az általános szabály alól azonban a (2) bekezdés kivételt tesz.
A közalkalmazotti jogviszony alapján az igazságügyi szakértői intézményben dolgozó, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértők esetében a szakmai továbbképzés, illetve szervezettségük megoldott, ezért, ha más szakmai kamara tagjai is, számukra a törvényjavaslat nem teszi kötelezővé az igazságügyi szakértői kamarai tagságot.
A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinél nem kötelező a kamarai tagság. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy a szakértői kamara tagja más szakmai kamara tagja legyen.
A 3. §-hoz
Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha ezt kéri (pl. felhagy a szakértői tevékenység végzésével). Ugyanezt eredményezi, ha a szakértőt az igazságügyminiszter a névjegyzékből törölte, vagy ha a szakértőt a kamarából kizárták, továbbá a szakértő halála.
A kamarának a szakértői tevékenység ellenőrzése során fontos eszköze, hogy a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését. Erre akkor ad lehetőséget a törvényjavaslat, ha a szakértőt a kamarából kizárták. Ha a kamarából való kizárásra etikai vétség megállapítása miatt került sor, az igazságügyminiszter a szakértőt a névjegyzékből törli. Kezdeményezheti továbbá a szakértő névjegyzékből való törlését a kamara akkor, ha olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértő névjegyzékből való törlését alapozhatja meg. Ennek tipikus esete, hogy a szakértő etikai vétséget nem követ el, de alkalmatlanná válik a szakértői tevékenység ellátására.
Előfordul a szakértők körében olyan jelenség, hogy csak a számukra kedvező szakértői kirendeléseket vállalják el. Erre a szakértőnek lehetősége van, azonban az igazságügyi feladatok ellátása érdekében szükséges, hogy az eljárás során a kirendelő hatóság rendelkezzen szakértői véleménnyel. Ezt szem előtt tartva mondja ki a törvényjavaslat, hogy a kamara a szakértőnek a névjegyzékből való törlését kezdeményezheti, ha a szakértő egy évig neki felróható okból szakértői tevékenységet nem folytat.
A (2) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott esetekben az igazságügyminiszter a mérlegelési jogköre alapján dönt arról, hogy megalapozottnak tartja-e a kamara kezdeményezését.
A kamarai tag jogai és kötelességei
A 4. §-hoz
A kamara tagja jogosult részt venni a területi kamara közgyűlésén, a küldöttek megválasztásában, igénybe venni a kamara szolgáltatásait. Ugyanakkor a kamara tagjának kötelessége, hogy megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat, valamint megfizesse a kamarai hozzájárulást. A kamara nem állami költségvetésből, hanem a tagok kamarai hozzájárulásából gazdálkodik, a feladatait ebből látja el.
II. fejezet
A területi kamara
Az 5. §-hoz
Az igazságügyi szakértői kamara a területi kamarákból, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából, mint országos szervből áll. A területi kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek, mint a kamara helyi szervei, működési területükön képviselik a szakértők érdekeit és ellátják a rájuk rótt feladatokat. A törvényjavaslat nyolc területi kamara létrehozását írja elő (5. § (2) bekezdés).
A 6–7. §-hoz
A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi elnökség, az etikai bizottság, a számvizsgáló bizottság. Ezen túlmenően a területi kamara az alapszabályában meghatározott más bizottságot is választhat.
A közgyűlés a területi kamara tagjainak összességéből áll; szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A kamarai tagok egyharmada indítványozhatja a közgyűlés összehívását.
A területi elnökség
A 8–9. §-hoz
A területi kamara vezető szerve az elnökség, amely előkészíti a közgyűlést, előterjeszti a területi kamara költségvetését, és elvégzi a közgyűlés által rábízott feladatokat. Nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól, kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését és az etikai eljárást.
A területi kamara elnöke
A 10–11. §-hoz
A 10. § taxatív felsorolással határozza meg a területi kamara elnökének feladatait és jogkörét. Etikai eljárást nemcsak a kamara elnöksége (9. § f) pont), hanem a kamara elnöke is kezdeményezhet (10. § d) pont), ezt a célszerűség indokolja.
A 11. § a területi kamara elnökhelyettesének feladatairól rendelkezik.
Az etikai és a számvizsgáló bizottság
A 12–13. §-hoz
A közgyűlés választja meg az etikai bizottságot, valamint a számvizsgáló bizottságot. Az etikai bizottság a tagok etikai ügyeiben jár el, a számvizsgáló bizottság feladata pedig a területi kamara gazdasági és pénzügyi működésének ellenőrzése.
III. fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
A 14–15. §-hoz
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az igazságügyi szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szerveit a 15. § (1) bekezdése felsorolja, a (2) bekezdés azonban lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály más bizottságot is létrehozzon.
A 16. §-hoz
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlése a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által delegált tagokból áll. A küldöttgyűlés fontos feladata a költségvetés elfogadása, a tisztségviselők díjazásának megállapítása, valamint a területi kamarák anyagi hozzájárulásának a meghatározása. A vezetésből adódó egyéb feladatok mellett megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.
Az elnökség
A 17–19. §-hoz
Az elnökség és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Így az elnökség összehívja a közgyűlést, ellátja a szakértők képviseletét, szervezi a szakértők továbbképzését. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke képviseli a szakértői kamarát. A 19. § a kamara elnökének a helyettesítéséről rendelkezik.
A 20. §-hoz
A törvényességi felügyelet gyakorlása érdekében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyminiszternek be kell mutatni, míg a szakmai kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat a szakterületet felügyelő miniszter részére kell bemutatni. A területi kamara által alkotott alapszabály nem lehet ellentétes a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával.
A 21–23. §-hoz
A törvényjavaslat 21. §-a a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságáról, a 22. § a számvizsgáló bizottságról rendelkezik, előírva az évenkénti beszámolási kötelezettséget is. A 23. § arra ad lehetőséget, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az alapszabálya szerint szakbizottságot hozzon létre.
IV. fejezet
A kamarai tisztségviselők választása, megbízatásának megszűnése
A 24–25. §-hoz
A kamarai tisztségviselők választásának és megbízatása megszűnésének garanciális rendelkezéseit a törvényjavaslat az önkormányzati elvnek megfelelően határozza meg.
V. fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
Etikai vétség
A 26. §-hoz
Garanciális jelentősége van, hogy a szakértő felelősségének szabályai külön fejezetet foglalnak el a törvényjavaslatban. A szakértők függetlenségének, pártatlanságának és önálló felelősségvállalásának biztosítéka, hogy törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket. Etikai vétséget követ el a szakértő akkor, ha az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, a jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti, illetve a kamarai tagdíjat nem fizeti meg. E körben fontos a szakértők etikai kódexének kidolgozása, amely a megalakult kamara feladata.
Büntetések
A 27–28. §-hoz
A törvényjavaslat a büntetéseket az enyhébbtől a súlyosabb felé sorolja fel. A pénzbírság összege az évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet, melyet a büntetés kiszabásának évében esedékes tagdíj alapján kell számítani. A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései lesznek az irányadók.
Elévülés
A 29. §-hoz
Elévülés miatt nem lehet az etikai eljárást lefolytatni, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétség tudomására jutásától számított hat hónap alatt az eljárást nem kezdeményezte vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt. Ennél hosszabb határidő letelte után nem indokolt etikai eljárást kezdeményezni, attól már hatékony eljárás nem várható. Ha az etikai vétség bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény elévülési idejével azonos az etikai vétség elévülésének ideje.
Eljáró szervek
A 30. §-hoz
A szakértők etikai ügyében annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő. Másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Első fokon az etikai tanács három tagú, másodfokon öt tagú.
Az etikai tanács munkájának előkészítését vizsgálóbiztos végezheti, akit az etikai tanács elnöke jelöl ki erre a feladatra.
Kizáró okok
A 31–32. §-hoz
Az etikai tanács tagjaként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok merül fel. A pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fűződő érdek miatt fontos, hogy az etikai tanács tagjaként ne járhasson el olyan személy, aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, aki az etikai eljárás alá vont szakértő hozzátartozója, akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, az a vizsgálóbiztos aki az ügyben eljárt, aki az etikai eljárást kezdeményezte, valamint, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Mind az etikai tanácsba jelölt tag, mind a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást terjeszthet elő a szakértő is. A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz.
Az etikai eljárás megindítása
A 33. §-hoz
Etikai vétség alapos gyanúja esetén az eljárás kezdeményezésére jogosult a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke. Az eljárás azzal indul meg, hogy az etikai bizottság elnöke kijelöli az adott ügyben eljáró etikai tanácsot. Az egyszerű ügyben az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, és lehetőség van arra, hogy az etikai tanács figyelmeztetés, illetve megrovás büntetést alkalmazzon.
Etikai vizsgálat
A 34. §-hoz
A vizsgálóbiztos felderíti a tényálláshoz szükséges tényeket, az eljárásáról jelentést készít az etikai tanács részére. A vizsgálóbiztos eljárása során meghallgathatja az eljárás alá vont szakértőt, a tanúkat és egyéb bizonyítást is végezhet.
Az első fokú etikai tanács eljárása
A 35–37. §-hoz
A vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után az etikai tanács elrendelheti a vizsgálat kiegészítését vagy kitűzi a tárgyalást. Alkalmazhat a tárgyalás mellőzésével is megrovás és figyelmeztetés büntetést, továbbá az eljárást megszüntetheti.
A szakértő az eljárás során képviselőt vehet igénybe. A tárgyalásra a szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni. Az idézésben a szakértőt tájékoztatni kell arról, hogy a távollétében is meg lehet tartani a tárgyalást, amennyiben nem jelenik meg.
Az etikai tanács határozata
A 38–40. §-hoz
Az etikai tanács a határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki. Az etikai tanács határoz az eljárási költségek viseléséről is. Az etikai tanács határozatát szóban ki kell hirdetni, illetve 15 napon belül a szakértő, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.
Jegyzőkönyv
A 41. §-hoz
Az etikai tanács tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31. § rendelkezései az irányadók.
Fellebbezés
A 42. §-hoz
Az első fokú etikai tanács határozata ellen a szakértő és képviselője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz, a fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell benyújtani. A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
A másodfokú etikai tanács eljárása
A 43–44. §-hoz
A másodfokú etikai tanács formai okok alapján a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be. Egyéb esetekben a másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Határozatában hatályon kívül helyezheti az első fokú határozatot, ha azt megalapozatlannak találja, és új eljárásra utasítja az első fokú etikai tanácsot. Ezen túlmenően a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és a határozata végrehajtható.
A másodfokú határozat ellen a szakértő és a képviselője bírósághoz fordulhat.
A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A büntető eljárással kapcsolatos intézkedések
A 45. §-hoz
Ha az etikai tanács bűncselekmény alapos gyanúját észleli, az általános büntető eljárási kötelezettség alapján feljelentési kötelezettség terheli az etikai tanács elnökét. Ebben az esetben a büntető eljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
A 46. §-hoz
Jogerős határozat ellen csak a szakértő javára van helye új eljárás kezdeményezésének. Erre a szakértő, a területi kamara elnöksége, a területi kamara elnöke, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke jogosult.
Költség
A 47. §-hoz
Az etikai eljárás költségét a kamara előlegezi. Ha az eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.
A határozat megküldése
A 48. §-hoz
Az általános szabály az, hogy az etikai tanács a jogerős határozatot küldi meg a területi kamara elnökségének.
VI. fejezet
Törvényességi felügyelet
Az 49. §-hoz
Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett. Az igazságügyi szakértőknek, mint az igazságszolgáltatás közreműködőinek köztestületi szerve felett indokolt az igazságügyminiszter részére a törvényességi felügyeleti jogkör biztosítása, amely összhangban áll az ügyvédi kamarák feletti törvényességi felügyelettel.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
Az 50. §-hoz
A törvényjavaslat záró rendelkezései szerint a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. A törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell megalakítani a területi kamarákat és a területi elnökségeket, ezek megalakulásától számított három hónapon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.
_